Az Open-Commons-Region Linz program irányelveit helyi cégek és intézmények bevonásával dolgozták ki, s a tervek között szerepel egy városi intranet kialakítása, illetve nyílt forráskódú szoftverek használata a helyi üzemekben, szerkesztőségekben és adatbázisokban. Az egyik linzi iskola számítógépeire már 950-szer telepítették fel az Open Office irodai szoftvercsomagot. A kezdeményezésben az oktatási és a kulturális intézményeken, múzeumokon kívül bevonják a közigazgatási hivatalokat, a vállalatokat és a közüzemi cégeket is.

A projekt célja a működési költségek csökkentése, a függőségek gyengítése, a saját elképzelések és a helyi gazdaság támogatása, az értékteremtés és a jogbiztonság kialakítása. Az adatok, alkalmazások, tananyagok, irodalmi művek, fotók, hangfelvételek és filmek egyaránt alapvetően fontosak az információs társadalom számára. Éppen ezért fontos, hogy az ilyen kezdeményezésekben a lakosság, a gazdasági élet szereplői, a közigazgatásban dolgozók, a közösségek, a művészek, a tudósok és a tanárok egyaránt részt vegyenek. A cél az, hogy a tudáshoz, a különböző tartalmakhoz és információkhoz bárki szabadon hozzáférjen, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozik vagy milyen szektort képvisel.

Az Open-Commons-region Linzhez kapcsolódóan elkészített tanulmányból kiderült, hogy a megkérdezettek 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nyílt forráskódú alkalmazásokkal költségeket lehet megtakarítani és közel 66 százaléka nyilatkozta azt, hogy a nyílt forráskódú régiók hatékony infrastruktúra-intézkedést jelentenek. Fontos ugyanakkor az is, hogy ötvözzék a külföldi és a helyi tapasztalatokat, s hogy Linz afféle védjeggyé váljon.

Forrás: SG

A változtatásoknak azonban ezzel nincs vége, mert a kormány egy új állami közbeszerzési rendszer kiépítésén dolgozik. Ősztől átfogó kodifikációs eljárást kezdeményeznek, amelyet a tervek szerint széleskörű szakmai párbeszéd előz majd meg, illetve az átláthatóságot biztosító elektronikus eljárás bevezetésének teljes körű vizsgálata. Ezt követően léphet majd életbe egy teljesen új közbeszerzési törvény – Fellegi Tamás miniszter korábban jövő év elejére ígérte az új szabályozás hatályba lépését.

A jelenlegi rendszer, amellett, hogy sokszor feleslegesen bürokratikussá teszi az eljárásokat, számos visszaélésre ad lehetőséget. Az elektronikus közbeszerzés bevezetése – amit a szakmai szervezetek hosszabb ideje szorgalmaznak – megfelelő jogszabályi háttér esetén valóban alkalmas lehet a pályáztatás felgyorsítására és kifehérítésére, ráadásul csökkentheti az állami és céges adminisztráció költségeit is.

Egyelőre azonban kétséges, hogy a most elfogadott szabályozás erre mennyire lesz alkalmas a következő hónapokban: a Transparency International Magyarország (TI) még július elején közzétett állásfoglalása szerint a közbeszerzési törvény módosítása számos pozitív módosítási javaslatot tartalmaz, de összességében nem lesz képes a korrupció elleni küzdelmet elősegíteni, mert tovább bonyolítja a hatályos szabályozást. A közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy az elektronikus közbeszerzés az ajánlattevők esélyegyenlőségének növelése mellett az átláthatóság megvalósításával a korrupció elleni fellépés hatékony eszköze lehet.

Forrás: BitPort

2011. január 15-én indul útjára az Új Széchenyi Terv, amely hét fejlesztési területre koncentrál. A kormányzat szándéka szerint teljes egészében uniós forrásokból finanszíroznák a programot, amelynek elsődleges célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatása – derül ki az Új Széchenyi Tervet bemutató kormányzati kiadványból.

A terv szerint Magyarországon négy ágazati kitörési pont van: az egészségipar, a zöld gazdaság, a háttériparokat és a Kárpát-medencei gazdasági térséget egyaránt jelentő hálózati gazdaság és a tudásgazdaság. Ezen felül van három “átfogó kitörési pont” is, ezek az otthonteremtés, a munka és teljesítményközpontú gazdaság kiépítése, illetve a tranzitgazdaság.

Egyetlen nagy cél

“A Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése” – olvasható a vitairatban, amely szerint a kormány célja ennek következtében “egymillió új és adózó munkahely”, így a “szocialista újraelosztási politikát egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel”.

A program szerint a gazdaságpolitika nagyban építene a magyar vállalkozókra, a dokumentum szerint ugyanis ők a “nemzet jólétének megteremtői”, a “munkahelyek teremtői”, és “jólétet is csak szabad vállalkozók képesek teremteni”. Ennek érdekében a terv szerint kiemelt szerepet kap a jövőben az adócsökkentés, az adminisztrációs költségek csökkentése, a hazai és uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, a versenytorzító egyensúlytalanságok és a korrupció visszaszorítása, illetve a gazdasági jogbiztonság visszaállítása (a vállalkozói szervezetek elvárásairól és igényeiről itt olvashat részletesen).

Orbán Viktor miniszterelnök.

Három nagy kihívás

A megváltozott helyzet, a jövő elzálogosítása, a versenyképesség romlása, a gazdaság stagnálása és a bizalom általános hiánya miatt tíz év után jóval nehezebb feltételek között indulhat útjára az Új Széchenyi Terv – olvasható az előző kormányokkal szembeni kritika a gazdaságfejlesztési program szerdán ismertetett vitairatában, amelyet a miniszterelnök és a kormány több tagja mutatott be.

A vitairat szerint a magyar gazdaság három  nagy kihívással néz szembe: meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást, fel kell számolni a versenyképességi hátrányokat és meg kell teremteni a növekedés feltételeit. “Ma kettős válság sújtja Magyarországot: az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a hazai vállalkozások gyenge versenyképessége” – írja a kétszáz oldalas tanulmány, amely szerint a fegyelmezett költségvetés alapvető követelmény, ám ez önmagában nem elegendő a gazdaság talpra állításához, a “gazdaság versenyképességének megerősítése és a növekedés feltételeinek kialakítása nélkül ugyanis nem lehet tartósan stabilizálni az államháztartást”.

A magyar gazdaság kitörési pontjai

• Gyógyító Magyarország (egészségipar)
• Megújuló Magyarország (zöld gazdaságfejlesztés)
• Otthonteremtés (lakásprogram)
• Vállalkozásfejlesztés (üzleti környezet fejlesztése)
• Tudomány és innováció
• Foglalkoztatás
• Közlekedés (tranzitgazdaság)

A kormány szerint az állam versenyhátrányt okoz, és nem csak az anyagi erőforrásokat, hanem az “üzleti környezet számára legalább ennyire fontos bizalmi tőkét is felélte”.

Átcsoportosított milliárdok

A 2013-ig tartó uniós költségvetés Magyarország számára biztosított összegét a kormány átcsoportosítja és a pályáztatás rendszerét is megváltoztatja annak érdekében, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok számára megfelelővé tegyék a feltételeket. A kormány szerint 7870 milliárd forint forrás érhető el Magyarország számára a 2013-ig tartó időszakban, amelyből 1829 milliárd forintnyi a szabad forrás. Már beindított projektekre 1780 milliárd forintot használnak, és van 4126 milliárdnyi úgynevezett kötelezettségvállalással elindított projekt melletti forrás is.

A kiadvány szerint 155 milliárd forint azonnal mobilizálható a vállalkozások számára különböző operatív programokból. Emellett a kormány elé kerül egy javaslat, amely szerint 477 milliárd forint értékű projektforrást felülvizsgálnának, és ebből 41 milliárd forint felszabadítására kerülhet sor.

Az Új Széchenyi Terv programjai

1. Egészségipar

A vitairat szerint az egészségipar fejlesztéséhez megfelelő adottságaink vannak. Az egészségiparnak a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb az anyag-energia- és importanyag igényessége, a terület felvirágoztatásához vannak megfelelően képzett szakemberek, az egészség marketing értéke az utóbbi években felértékelődött, így “pozitív országképpel pozicionálja az országot” – áll a dokumentumban.

Az egészségiparon belül kiemelt fejlesztési terület lenne a gyógyvizekre és az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségturizmus, a geotermikus energia hasznosítása, amelynek alkalmazása a tanulmány szerint jelenleg alulreprezentált a megújuló energia tervekben. Az egészségiparon belül még nagy szerepet szánnak a növényházi kertészet és a bioélelmiszeripar fejlesztésének. Az ásványvíztermelés és a gyógyszeripar mellett az egészségiparon belül fontos szerep jutna a nano-és biotechnológiának is. A biotechnológiai fejlesztések célja, hogy 2013-ig Magyarország váljon a 2004-ben EU-hoz csatlakozó országok vezető államává a biotechnológia területén, ezzel bejutva Európa 10 legjelentősebb biotech országa közé.

2. Megújuló Magyarország

A vitairat szerint a 21.században egy ország sikere azon múlik, hogyan tudja kezelni a fosszilis energiahordozókra épülő energiafelhasználási struktúra által kiváltott problémákat – mint a növekvő árak és az ellátásbiztonság – az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. A zöldenergetikai beruházásokat fel kell használni arra is, hogy új munkahelyeket teremtsenek vele.

Az egyik célkitűzés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a klímabarát beruházások ösztönzése, a környezettudatosság növelése. A zöld gazdaságfejlesztések területén szerepe lesz az atomenergiának is, mivel ez az ellátásbiztonság javításának egyik leghatékonyabb eszköze, így “közép-és hosszú távon szükséges megvizsgálni új atomerőművi blokkok építését és üzembe helyezésének lehetőségét”. A Zöld Fejlesztési Bank klímabarát fejlesztéseket, energiamegtakarítást és megújuló energiahordozó felhasználást eredményező beruházásokat finanszírozna. Kezdetben ez kizárólag állami tulajdonban lenne, később pedig többségi állami tulajdonban, és esetleg tőzsdére is vinnék.

Orbán Viktor és Fellegi Tamás.

3. Otthonteremtés és lakásprogram

A magyar lakásállomány elavultsága miatt évente 40-50 ezer új lakás megépítését tűzi ki célul a program, amely szerint el kell érni, hogy a lakásépítés legyen a gazdaság egyik motorja. A javasolt intézkedések között szerepel egyebek mellett az energiatakarékos építkezések feltételrendszerének kidolgozása, a szociális bérlakásprogram elindítása, a panellakások felújítását célzó komplex program elkészítése és az első lakás megvásárlásának állami támogatása. Utóbbit a vitairat a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezménnyel képzeli el.

A finanszírozási oldalon a terv nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezen belül egy olyan új konstrukció kidolgozását javasolja, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy a gyerekük iskolai évei alatt történő előtakarékoskodásból felhalmozott összegből 3-4 évre bérelhessenek lakást az új építésű bérlakásokban. Emellett a jelzáloghitelezés felpörgetését javasolja a program, mondván a forintalapú jelzáloghitelezés fejlettebb és kormányzati szempontból is előnyösebb az utóbbi években elterjedt devizahitelezésnél. A terv állami garanciát kapcsolna a lakáskölcsönökhöz, ezzel tenné olcsóbb a lakáshiteleket, emellett pedig a béren kívüli juttatások közé beemelné a lakbértámogatást.

4. Vállalkozásfejlesztés

A vállalkozásfejlesztésről szóló fejezet több, a kormány vezető politikusai által többször emlegetett lépést sorol fel, köztük az adócsökkentést, a bürokrácia mérséklését, a vállalkozásbarát környezet kialakítását és az uniós pénzek felhasználásának felgyorsítását. A terv visszaállítaná a kisvállalkozói tőkejuttatási programokat, létrehozná az egyablakos vállalkozásfejlesztési ügynökséget, és megújítaná a kamarai rendszert, egyúttal nagyobb szerepet szánna ezeknek a szervezeteknek. A közbeszerzések esetében a terv célul tűzi ki, hogy a jelenlegi 40-ről 70 százalékra emelkedjen a nyertes cégeken belül a magyar vállalkozások aránya.

A hazai cégek védelme érdekében aktívabbnak kell lennie az államnak, például kereskedelemben szigorú szabályozással lehetővé kell tennie, hogy a kereskedelmi láncok betartsák a fizetési határidőket és ezzel ne sodorják nehéz pénzügyi helyzetbe a hazai vállalkozókat. A fogyasztóvédelemre nagy hangsúlyt kell helyezni, ezen belül például például a terv bevezetné a fogyasztóbarát emblémát.

5. Tudomány, innováció, növekedés

Az innováció, kutatás-fejlesztési területen tervezett lépéseket felsoroló fejezet szerint az innováció az egyik fontos motor lesz, és a cél, hogy a gazdasági növekedés az uniós országok között négy éven belül a legmagasabb legyen. A vitairat szerint ahhoz, hogy az innováció megfelelő hajtóerőt tudjon kifejteni, a kutatás-fejlesztési kiadásokat az évtized közepéig a a GDP 1,5 százalékára kell növelni. A kutatás-fejlesztési prioritások alapján a járműiparra, az egészségiparra kell koncentrálni, illetve az informatikai és energetikai energetikai fejlesztéseket kell elősegíteni, illetve a mezőgazdaságnak a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítani.

A terv a járműipart, a filmipart és az úgynevezett kreatív iparágakat (képző- és iparművészet, dizájn, reklám, szoftverfejlesztés stb.) és a járműipart kezeli kiemelten. Utóbbi fejlesztése érdekében a terv elindítaná a jármű-felújítási programot és erősítené a javítóipart.

6. Foglalkoztatás

A terv szerint az “első az értékteremtő munka” elvének kell érvényesülnie, a cél pedig egymillió munkahely létrehozása. Ennek legnagyobb részét az építőiparban, a mezőgazdaságban és a hazai turizmusban hozná létre a gazdasági program, mivel a legtöbb bevonandó dolgozó felsőfokú végzettség nélküli. Fejlesztenék a rugalmas foglalkoztatási módszereket (részmunka, távmunka, önfoglalkoztatás), illetve a családok munkavállalási lehetőségeit gyermekvállalás mellett. Ennek érdekében felújítanák a “családbarát munkahely” mozgalmat.

A munkahelyteremtéshez írt javaslatok közt említi a dokumentum, hogy “elengedhetetlen a járulékterhek csökkentése”, amelynek időzítéséről azonban a kormány egyelőre nem mondott konkrétumot. Ezen túl a passzív szociális ellátásra fordított összegekből munkahelyeket kívánnak létrehozni, illetve megszüntetni azt az állapotot, hogy sokak számára a segélyezés jobban megéri, mintha dolgoznának. Javasolja a dokumentum azt is, hogy a minimálbér átlagbérhez viszonyított arányát csökkenteni kell.

7. Közlekedés, tranzitgazdaság

A Széchenyi-terv, kiindulva abból, hogy Magyarországon több európai gazdasági folyosó is áthalad, kiemelten foglalkozik a tranzitszerepből adódó lehetőségekkel, mind az áru-, mind a személyszállítás területén. Fejlesztenék például az olyan kombinált szállító megoldásokat, mint például a vasúti és közút szállítás összekapcsolását (teherautók rakományát vasúton szállítják át az országon), illetve a létrehoznák a valódi használaton alapuló elektronikus díjfizetési rendszer kiépítését a jelenlegi átalánydíjas rendszer helyett.

A nagy kelet-nyugati és észak-déli áruáramlatokat megállító logisztikai szolgáltatások fejlesztése mellett új gyorsforgalmú köz- és vasúti elemeket is építenének, példaként a “Kassa-Debrecen-Nagyvárad-tengelyt” említik. A régiós szintű fejlesztésekre új egyeztetési intézményeket hoznának létre.

Forrás: Origo

A kétszáz oldalas Új Széchenyi Tervet letölthetik erről a linkről pdf formátumban (a file 2 megabyte).

A 39 éves Julian Assange Ausztráliában született, de jelenleg nincs állandó lakhelye. Idejének nagy részét Svédországban és Izlandon tölti, ahol a hozzá hasonló aktivistákat az állam védi. Szerinte most kockázatos lenne az Egyesült Államokba mennie, mert egy amerikai bennfentestől úgy tudja, lehet, hogy letartóztatnák kémkedés vádjával. A férfi eddig sem lehetett ismeretlen az újságolvasók számára, de az utóbbi napokban már tényleg tele vannak a lapok és az internetes híroldalak a fényképével. Ő ugyanis az alapítója, szóvivője és egyik szerkesztője a Wikileaks nevű weboldalnak, amely közérdeklődésre számot tartó iratok és egyéb dokumentumok nyilvánosságra hozatalára jött létre.

Az oldalnak már eddig is voltak nagyobb dobásai, de amit az utóbbi napokban tett, az tényleg robbanásszerű volt. 90 ezer oldalnyi, az afganisztáni háborúról szóló bizalmas katonai és titkosszolgálati iratot adtak át a New York Timesnak, a brit Guardiannek és a német Spiegelnek, majd hétvégén maguk is közzétették a dokumentumokat a saját oldalukon. Vasárnap éjszaka, illetve hétfőn a három újság elkezdte közölni a cikkeket, a saját országaik kormányai pedig azonnal tiltakozni kezdtek és vizsgálatokat kezdeményeztek.

Az iratokból többek között kiderül, hogy az Afganisztánnal szomszédos, az Egyesült Államok szoros szövetségeseként számon tartott Pakisztán titkosszolgálata titokban anyagilag támogatta a tálib lázadókat, sőt segédkezett egy merénylet megszervezésében az USA által támogatott afgán elnök, Hamid Karzai ellen. A Fehér Ház nem tagadta a szövetségesét érő vádakat, de emlékeztettek arra, hogy a nyilvánosságra került iratok a 2004 és 2009 közötti időszakról szólnak, tehát a Barack Obama elnök által meghirdetett új afganisztáni stratégia kezdete utáni időszakot már nem érintik.

A Guardian több olyan iratot dolgozott fel, amelyek a háború civil áldozatairól szólnak. Fény derül egy olyan esetre is, amely során amerikai katonák büntetés nélkül megúsztak egy olyan menekülési akciót, amelyben több afgán civil meghalt. Az egyik dokumentum azt írja le, hogy az afgán civilek milyen anyagi természetű kompenzációt kapnak sérülés esetén. Az anyagok körülbelül 100 olyan esetet említenek meg, amikor civileket katonai ellenőrzőpontoknál lőttek le.

Obama szerint nincs újdonság

Vannak tehát kínos információk a szövetséges haderők számára, de olyan tényekre nem derült fény, amelyek teljesen új megvilágításba helyeznék a háborút. Barack Obama is azt mondta kedden, hogy aggályosnak tartja ugyan a kiszivárogtatást, de hozzátette, hogy az iratokból nem derült ki semmi újdonság. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon ugyanakkor bejelentette, hogy vizsgálatot indít a kiszivárogtató megtalálására, és Obama nyilatkozata előtt a Fehér Ház is keményen elítélte az iratok közzétételét és nemzetbiztonsági érdekek sérelméről beszélt.

Árnyalták a háború képét a kiszivárogtatott iratok

A Wikileaks tehát magára haragította a világ jelenleg legerősebb országának kormányát, bár ez nem volt előzmény nélküli. Az oldalt korábban azért is érte kritika, mert nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen az volt látható, hogy egy amerikai harci helikopter tüzet nyit egy tucat irakira. Az incidens során életét vesztette a Reuters hírügynökség két munkatársa is. A videónak az oldal szerkesztői a "Collateral Murder" (Járulékos Gyilkosság) címet adták. A közzététel ellen már akkor is tiltakozott az amerikai katonai kormányzat, és törvénysértésről beszélt, akárcsak a mostani esetnél.

Túl könnyen élnek vissza a titkokkal

A Wikileaks alapítója, Julian Assange szerint azonban erről szó sincs. A Spiegelnek adott interjújában azt mondta, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumokban nincs szó aktuális csapatmozgásokról, mert az anyagot a szerkesztők átdolgozták, mégpedig úgy, hogy ne tartalmazzon olyan adatokat, amelyeknek közzététele vétlen embereket veszélybe sodorna. Assange ugyan elismeri az államtitkok létjogosultságát, de szerinte ezekkel a szabályokkal túl könnyedén élnek vissza azok, akik emberiségellenes bűncselekményeket követnek el. Hozzátette, hogy az oldal csupán arról gondoskodik, hogy az informátorokat védve, nyilvánosságra hozzák a közérdeklődésre számot tartó dokumentumokat.

"A Wikileaks lesz a kimeneti pontja minden kormányzati hivatalnoknak, bürokratának, vállalati alkalmazottnak, aki olyan titkos és kellemetlen információhoz jut hozzá, amelyet a szervezet el akar rejteni, de a nyilvánosságnak tudnia kell róla." Ezzel a célkitűzéssel indult be a wikileaks.org oldal még 2006-ban. Az oldalt a wikipediához hasonlóan bárki használhatja, de attól függetlenül működik. Ugyancsak fontos különbség a két oldal között, hogy a Wikipediával ellentétben a Wikileakset nem a felhasználók szerkesztik. Az oldal indulásakor még válogatás nélkül lehetett anyagokat nyilvánosságra hozni, de ma már csak szerkesztett tartalmakat közölnek. A fejlesztők ezt azzal magyarázzák, hogy egy szivárogtató oldal számára is fontos a hitelesség.

Nem tudták letiltani

Assange szerint az oldal alapvető célja, hogy a felhasználói névtelenségüket megőrizve szivárogtathassanak ki anyagokat. Ezért a fejlesztőik szoftverekkel próbálják meggátolni a szivárogtatók beazonosíthatóságát, és fontos céljuknak tartják a források védelmét. "Vállaljuk a források védelmét, és a dokumentumok nyilvánosságra hozásának jogi kockázatait" – mondta Julien Assange. A Wikileaks alapítói között állítólag többek között kínai disszidensek, valamint orosz és tibeti menekültek is vannak.

A kormányok és hadseregek mellett is szerzett magának ellenségeket a Wikileaks, és több kiszivárogtatott titkos dokumentum tulajdonosa is perelt az anyagok nyilvánosságra hozása miatt. Egy kaliforniai bíró egy időre le is állíttatta az oldalt a Julius Baer nevű svájci bank kezdeményezésére, miután az oldal olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek állítólag bizonyították a bank pénzmosási ügyeleteit.

A Julius Baer akkor arra hivatkozott, hogy az anyagokat meghamisították. A bank szerint bizalmas anyagok közzététele, névtelen forrásokra hivatkozva sérti a személyiségi jogokat. A Wikileaks mellett azonban több amerikai és nemzetközi szervezet is kiállt a szólásszabadságra hivatkozva, aminek a hatására a bíró visszavonta korábbi rendeletét, így az oldal azóta legálisan működik. Igaz, közben más címről a leállás alatt is elérhető volt, ami bizonyította, hogy a leghatalmasabb kormányoknak sem lesz könnyű dolguk, ha szembe akarnak szállni az oldallal.

Forrás: Origo

Az etikus hekkelést az nemzetvédelmi egyetem tiszti és polgári hallgatói egyaránt tanulhatják, és letehetik az ehhez kapcsolódó nemzetközileg elismert "Certified Ethical Hacker" vizsgát. A képzéssel kapcsolatos feladatokat az egyetem részéről a ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kara végzi.

Fóti Marcell, a NetAcademia ügyvezetője a közleményben kifejezte: nagy örömükre szolgál, hogy az egyetemek is felismerték az etikus hackerképzés fontosságát, s hogy beindulhat egy sokkal szélesebb körű, a vállalati képzéseken túlmutató biztonsági képzés. A Budapesti Műszaki Egyetem és a ZMNE után pedig további intézmények jelentkezését várják, ahol a biztonság kiemelt képzési terület.

A képzés indításával kapcsolatban a nemzetvédelmi egyetem egyik dékánja, Sipos Jenő a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy "a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem számára ez az együttműködés alapvető fontosságú, hiszen az etikus hekkelés szervesen illeszkedik a modern védelmi ismeretek tárházába".

Véleménye szerint eme ismeretekkel kiegészülve képzéseikről elmondható lesz, hogy nem csupán a hagyományos, de a XXI. század fenyegetéseire is választ adnak. A legfejlettebb technológiai ismeretek oktatása pedig hallgatóik további pályafutása szempontjából fontos, akár állami, akár civil területen helyezkednek majd el.

A nemzetvédelmi egyetem és a NetAcademia a jövő év folyamán még további szakterületi képzés indítását is tervezi.

Csapaterős "támadás" a honvédségnél

Minden területre kiterjedő felülvizsgálatot rendelt el a Hende Csaba vezette Honvédelmi Minisztérium (HM) a tárca és háttérintézményei – köztük a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) -, valamint a Magyar Honvédség működésére vonatkozóan – írja a szerdai Magyar Nemzet.

Ennek keretében folyik a minisztériumi közbeszerzésekkel és az elmúlt időszakban megkötött szerződésekkel kapcsolatos felülvizsgálat is, amely a szabályosságon túl kiterjed azok indokoltságának vizsgálatára is – közölte a honvédelmi tárca sajtóosztálya a napilap azon kérdésére, mi indokolta azokat a szerződéseket, amelyeket külsős magáncégekkel kötöttek tavaly nyelvtanfolyamok megszervezésére csaknem 150 millió forintért.

Forrás: MTI

Az európai lakosok 30%-a még soha nem használta az internetet. A jogszerű ajánlatok hiánya és a szétaprózódott piac miatt az Egyesült Államokban négyszer annyi a zeneletöltések száma, mint az EU-ban. Európa ezenfelül az IKT-kutatásra irányuló beruházások és a szupergyors hálózatok bevezetése terén is lemaradt ágazati partnerei, az Egyesült Államok és Japán mögött. Az európaiak csupán 1%-a rendelkezik nagy sebességű száloptikás hálózatokhoz való hozzáféréssel, míg Japánban ez az arány 12%, Dél-Koreában pedig 15%. Az EU IKT-vonatkozású kutatási és fejlesztési ráfordításai az Egyesült Államok hasonló ráfordításainak mindössze 40%-át teszik ki.

Európának megoldást kell találnia ezekre a kihívásokra, hogy létrehozza azt az önmagát gerjesztő folyamatot, amelyben az IKT élénkíti az EU gazdaságát. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha vonzó szolgáltatások válnak elérhetővé egy határok nélküli internetes környezetben, majd ezek rendelkezésre állása és használata megteremti a gyorsabb internet iránti keresletet. Ez a gyorsabb internet iránti igény ezután megteremti a gyorsabb hálózatokba való beruházás lehetőségeit. Bevezetésük és széles körű használatuk esetén a gyorsabb hálózatok még több innovatív szolgáltatás előtt nyitják meg az utat.

A digitális menetrend pontosítja, hogy az említett, önmagát gerjesztő folyamat elindítása érdekében Európának mely területekre kell összpontosítania erőfeszítéseit.

Mi áll a digitális menetrend középpontjában?

A menetrend hét kiemelt intézkedési területet határoz meg:

• - egységes digitális piac létrehozása
• - az IKT-termékek és -szolgáltatások közötti interoperabilitás keretfeltételeinek javítása
• - az internet iránti bizalom és a biztonság erősítése
• - jelentősen gyorsabb internet-hozzáférés biztosításának garantálása
• - a kutatásra és a fejlesztés terén megvalósuló beruházások ösztönzése
• - a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása
• - az IKT-k alkalmazása az olyan társadalmi kihívások kezelése érdekében, mint az éghajlatváltozás, a növekvő egészségügyi költségek és az idősödő népesség.

Milyen kulcsintézkedéseket javasol az Európai Bizottság?

Egységes digitális piac

Megérett az idő a digitális korszak előnyeit érvényre juttató új egységes piac megteremtésére.

Európa egyelőre nemzeti online piacok tarka egyvelege, amelyben az európai polgárokat különböző problémák akadályozzák abban, hogy élvezzék az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket. Kívánatos volna, ha az országhatárok nem állnának a kereskedelmi és kulturális tartalmak és szolgáltatások szabad áramlásának útjában; ezt az állapotot a jogszabályi korlátok felszámolásával, az elektronikus fizetés és számlázás elősegítésével, a vitarendezés javításával és a fogyasztók bizalmának növelésével lehetne elérni. A jelenlegi jogszabályi kereteken belül többet lehetne és kellene tenni az egységes telekommunikációs piac megteremtéséért.

A digitális menetrend többek között:

• - a szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése révén élénkíteni fogja a zeneletöltési ágazatot (ahol az EU teljesítménye jelenleg negyede az Egyesült Államokénak). A Bizottság 2010 végéig javaslatot fog tenni többek között a kollektív jogok kezeléséről szóló keretirányelvre az (internetes) jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása érdekében. A helyzetet az idén elkészülő zöld könyvet követően 2012-ben felül fogják vizsgálni.
• - meg fogja határozni az elektronikus fizetések egységes piacára történő átállás időpontját. Az EU online vásárlóinak jelenleg csupán 8%-a vásárol más országból, és a határokon átnyúló internetes vásárlási kísérletek 60%-a hiúsul meg műszaki vagy jogi okokból kifolyólag, például a nem hazai hitelkártya visszautasítása miatt.
• - az e-aláírásra vonatkozó szabályok 2011. évi korszerűsítésével elő fogja mozdítani a köz- és magáncélú e-kereskedelmet annak érdekében, hogy a biztonságos e-hitelesítés a határokon túl is interoperábilis és elismert legyen.
• - az EU adatvédelmi szabályozási keretének 2010 végéig történő aktualizálása révén megszilárdítja a polgárok jogait és erősíti bizalmukat.

Az Európai Bizottság ezenfelül gondoskodni fog a fogyasztók védelméről a digitális térben egy olyan digitális kódex kibocsátásával, amely egyértelmű és közérthető formában foglalja össze a polgárok online térben érvényes jogait. Jelenleg számos fogyasztó számára okoz nehézséget az őt megillető digitális jogok megismerése, különösen, ha ezek számtalan külön bonyolult jogi dokumentumban elszórva lelhetők fel.

A digitális menetrend keretében végrehajtott további intézkedések célja a fogyasztói bizalom kialakítása lesz az iránt, hogy az interneten méltányos üzleti ajánlatot kapnak. A Bizottság – elsősorban a kiskereskedelmi weboldalak tekintetében – meg fogja valósítani az uniós internetes megbízhatósági jelzések elképzelését, és javaslatot fog tenni az elektronikus kereskedelmi tranzakciókkal kapcsolatos uniós szintű internetes vitarendezési rendszerre annak érdekében, hogy a fogyasztók probléma esetén tudják, hová fordulhatnak.

Interoperabilitás és közös szabványok

A valóban digitális társadalom megteremtéséhez hatékony interoperabilitásra van szükség az informatikai termékek és szolgáltatások között.

A technikai átjárhatóság előnyeire maga az internet a legjobb példa. Nyílt architektúrája révén több milliárd felhasználó kapcsolódhat világszerte interoperábilis készülékekhez és alkalmazásokhoz. Az IKT előnyeinek teljes körű kihasználásához azonban tovább kell növelni a készülékek, alkalmazások, adattárolók, szolgáltatások és hálózatok átjárhatóságát.

Az interoperabilitás keretfeltételei számtalan módon javíthatók. E cél elérésének egyik fontos eszköze annak biztosítása, hogy – különösen a közbeszerzés és a jogalkotás területén – megfelelő IKT-szabványok álljanak rendelkezésre, és azokat alkalmazzák is.

A digitális menetrend többek között:

• - javaslatot fog tenni az IKT-szabványok végrehajtási szabályainak megújítását célzó jogi intézkedésekre annak érdekében, hogy bizonyos IKT-fórumok és -konzorciumok szabványai használhatók legyenek.A Bizottság ugyanakkor azokra a helyzetekre is megoldást kínál, amelyekben a szabványok a jelentős piaci szereplők támogatásának hiányában nem jelentenek segítséget. További cél a közigazgatások közötti eredményesebb koordináció egy új európai interoperabilitási stratégia és keret révén az e-kormányzat és más közszolgáltatások európai szintű átjárhatóságának biztosítása érdekében.

Bizalom és biztonság

Az európaiak nem fognak olyan technológiát felkarolni, amelyben nem bíznak – a digitális kor nem lehet egyenlő sem a Nagy Testvérrel, sem az „internetes vadnyugattal”.

Az európai polgárok nem szívesen használják az egyre kifinomultabb online alkalmazásokat, hiszen nem érzik azt, hogy ők és gyermekeik feltétlenül megbízhatnak a hálózatokban. Éppen ezért foglalkozni kell a gyermekbántalmazástól a személyazonosság-lopáson át a számítógépes támadásokig terjedő számítógépes bűnözés térhódításával, és ki kell dolgozni az ezekkel kapcsolatos válaszmechanizmusokat.

Ezzel párhuzamosan az adatállományok sokszorosíthatósága és az új technológiák nyomán új kihívásokkal kell szembenéznünk. A magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog alapvetőnek minősül az EU-ban, s ezt az interneten és azon kívül egyaránt érvényesíteni kell.

Az internet mára olyan fontos információs infrastruktúrává nőtte ki magát mind az egyének, mind az európai gazdaság egésze számára, hogy informatikai rendszereinket és hálózatainkat kötelező ellenállóképessé és védetté tenni mindennemű új fenyegetéssel szemben.

A digitális menetrend többek között:

• - létre fogja hozni a számítógépes támadások elleni gyorsreagálású európai rendszert és ennek részeként a számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoportok (CERT) hálózatát, valamint 2010-ben javaslatot tesz majd az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepének megerősítésére.
• 2010-ben az információs rendszerek elleni számítógépes támadások leküzdésére irányuló szigorúbb jogszabályokra, illetve 2013-ig a számítógépes bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos európai és nemzetközi szintű szabályokra tesz javaslatot.

Az Európai Bizottság továbbá támogatni fogja olyan forróvonalak létrehozását, ahol a gyermekek és szüleik bejelentést tehetnek a jogellenes internetes tartalmakról, és az EU országaival együttműködve biztosítja majd az internetes védelem iskolai oktatását.

Az EU aktualizált távközlési szabályainak értelmében az üzemeltetők és a szolgáltatók kötelesek bejelentést tenni a személyes adatokkal való visszaélések eseteiről (lásd: MEMO/09/568). Az általános uniós adatvédelmi keret jelenleg zajló felülvizsgálata során mérlegelni fogják a védelmi visszaélések bejelentésére vonatkozó kötelezettség kiterjesztését is.

Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés

Nagy sebességű internetre van szükségünk a gazdaság erőteljes növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez és a prosperitáshoz, valamint ahhoz, hogy a lakosság elérhesse az általa kívánt tartalmakat és szolgáltatásokat.

Európának széles körben elérhető nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférésre van szüksége. Az EU célja, hogy Európában 2013-ig mindenki alapszintű szélessávú internetkapcsolattal rendelkezzen, továbbá 2020-ig biztosítani kíván i. minden európai polgárnak ennél is sokkal gyorsabb, legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést, ii. az európai háztartások legalább 50%-ának pedig a 100 Mbps-os sávszélességet meghaladó internetkapcsolatot.

E merész vízió a technológiák együttes alkalmazásán alapuló átfogó politikával válhat valóra, miközben egyidejűleg a következő két célra kell összpontosítani: Egyfelől biztosítani kell az egyetemes szélessávú lefedettséget (vezetékes és vezeték nélküli technológiával) oly módon, hogy az internet-hozzáférés sebessége fokozatosan elérje a legalább 30 Mbps-ot. Másfelől – hosszabb távon – elő kell segíteni az új generációs hozzáférési hálózatok kialakítását és elterjedését az EU területének jelentős részén, lehetővé téve a 100 Mbps feletti szupergyors kapcsolódást.

A digitális menetrend többek között:

• - gondoskodni fog arról, hogy az uniós célokkal összhangban 2020-ig valamennyi európai lakos számára biztosítsa a jóval gyorsabb internet-hozzáférést. 2010-ben az Európai Bizottság közleményt ad ki a szélessávú hálózatról, amelyben kijelöli az uniós és tagállami szintű intézkedések közös keretét, ideértve annak vizsgálatát is, miként mozgósítható tőke a beruházások céljaira hitelminőség-javítás révén (EBB- és EU-alapok támogatásával), egy nagyratörő európai frekvenciapolitikai programot, valamint a versenyképes új generációs hozzáférési hálózatokba való beruházások ösztönzését célzó ajánlást.

Kutatás és innováció

Európának többet kell fektetnie a kutatás-fejlesztésbe, és biztosítania kell, hogy a legjobb ötletek kijussanak a piacra.

Tekintve, hogy az IKT hozzájárul az európai ipari húzóágazatokban termelt összes hozzáadott értékhez (gépjárműipar 25%, fogyasztói készülékek 41%, orvosi és egészségügyi berendezések 33%), az IKT-k területén végzett kutatás-fejlesztési beruházások elmaradása veszélyt jelent az uniós ipari és szolgáltató szektor egészére nézve.

A beruházás hiánya elsősorban a gyenge és szétszórt kutatás-fejlesztési törekvéseknek tudható be. Az uniós közszféra például évente alig 5,5 milliárd EUR-t költ az IKT-k kutatására és fejlesztésére, ami messze elmarad a versenytársak ráfordításaitól. Másodszor, a piac széttagozódottsága és a finanszírozási források szétszórtsága gátat vet az IKT-innovációban érdekelt vállalkozások, különösen a kkv-k növekedésének és fejlődésének. Harmadszor, Európában az IKT-alapú innovációk terjedése lassú. Jóllehet a társadalmi változások, például az idősödő népesség vagy a környezeti válság igen ösztönzően hatnak az innovációra, Európa keveset tesz annak érdekében, hogy a közbeszerzések révén az innovációt és a kutatás-fejlesztés eredményeit közszolgáltatásai minőségének és teljesítményének javítására használja fel.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

• - a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén, a kutatás és az innováció strukturális alapokon keresztül történő finanszírozásával, valamint – legalább a hetedik keretprogram időtartama alatt – az IKT-val kapcsolatos K+F költségvetés előirányzott évi 20%-os növelésének teljesítésével ösztönözni fogja a magánberuházásokat.

A Bizottság továbbá a kkv-k és a fiatal kutatók számára kidolgozza az IKT-kutatáshoz rendelkezésre álló uniós finanszírozási lehetőségekhez való „egyszerű és gyors” hozzáférés módjait. Ezenfelül a Bizottság szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok duplázzák meg az IKT-val kapcsolatos K+F-re évente közpénzből jelenleg elköltött összesen 5,5 milliárd EUR összeget (azaz emeljék az uniós programokból származó finanszírozással együtt 11 milliárd EUR-ra) oly módon, hogy a növekedés hasonló növekményt (35 milliárd EUR-ról 70 milliárd EUR-ra) eredményezzen a magánberuházások oldalán.

Digitális jártasság, digitális készségek és digitális inklúzió

A digitális korszak legfontosabb ismérve elvben a felelős társadalmi részvétel és az emancipáció, ezért nem szabad megengedni, hogy e céloknak a kedvezőtlen szociális háttér és a készségek hiánya gátat szabjon.

Egyre több hétköznapi tevékenységet lehet az interneten elvégezni, az álláspályázatoktól az adó befizetésén keresztül a jegyvásárlásig, ennélfogva az internethasználat sok európai számára a mindennapi élet szerves részévé vált. Az európaiak több mint fele (250 millió lakos) naponta megfordul a világhálón, 150 millió európai (az összlakosság mintegy 30%-a) azonban még sohasem használta az internetet. Ezt leggyakrabban azzal indokolják, hogy nincs rá szükségük, vagy túl drága. A szóban forgó polgárok jellemzően 65 és 74 év közötti, alacsony jövedelmű, munkanélküli vagy alacsony képzettségű emberek.

Ezenfelül az IKT-t illetően Európa a szakmai készségek növekvő hiányától szenved, és a hozzáértő szakemberek hiányának következtében 2015-re akár 700 000 informatikai állás is betöltetlenül maradhat.

E fogyatékosságok számos polgárt megfosztanak a digitális társadalom és gazdaság előnyeitől, és gyengítik azt a kedvező hatást, amelyet az IKT gyakorolhat a termelékenység növekedésére.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

• - az IKT-készségekkel kapcsolatos tagállami szintű kezdeményezések fokozottabb koordinációjának elősegítésével át fogja hidalni a digitális szakadékot, különösen egy arra irányuló javaslattal, hogy a digitális jártasságot és a digitális kompetenciát az Európai Szociális Alap prioritásává tegyék.
• - ösztönözni fogja az IKT-készségek munkaerő-piaci keresletét és kínálatát azáltal, hogy 2012-ig az IKT-szakemberek és -felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására alkalmas eszközöket fejleszt ki annak érdekében, hogy a bizonyos IKT-készségekkel rendelkező munkavállalókat kereső vállalatok egyszerűen összehasonlíthassák a jelentkezők készségeit.

A Bizottság a lehetőségek vizsgálatát követően 2012-ig javaslatokat fog tenni annak biztosítására, hogy a közszolgáltatásokat nyújtó weboldalak 2015-ig valamennyi polgár, köztük az idősek és a fogyatékossággal élők számára is elérhetőek legyenek.

Az IKT előnyei a társadalom számára

A technológia intelligens használatával és az információk adta lehetőségek kiaknázásával a társadalom könnyebben kezelheti az olyan problémákat, mint az éghajlatváltozás és az idősödő népesség.

Az IKT-k használata és alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa szembe tudjon nézni olyan jövőbeni kihívásokkal, mint a gondoskodás az idősödő társadalomban, az éghajlatváltozás és az energiafogyasztás mérséklése, a közlekedés hatékonyságának és a mobilitásnak javítása, a betegek önállósítása és a fogyatékossággal élők társadalmi részvételének biztosítása.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

• - biztosítani fogja, hogy az IKT-ágazat példát mutasson az általa kibocsátott üvegházhatású gázokról való jelentéstétel terén, azáltal, hogy 2011-ig gondoskodik egy közös módszertan elfogadásáról, amelynek alapján más nagy energiaigényű ágazatok is hasonlóan cselekedhetnek.
• - átfogó kísérleti intézkedéseket valósít meg abból a célból, hogy az európaiak biztonságos online kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá egészségügyi adataikhoz, és így tartózkodási helyüktől függetlenül az orvosok számára is elérhetővé tehessék azokat.
• - azáltal, hogy meghatározza a betegek azon egészségügyi adatainak minimális körét, amelyeknek elektronikus úton az EU bármely pontjáról elérhetőnek kell lenniük, erősíteni fogja az európaiak biztonságát és a nekik szóló egészségügyi segítségnyújtást például külföldi tartózkodás esetén felmerülő sürgősségi helyzetben.
• - az EU digitális közkönyvtárának, az Europeanának és az európai kulturális alkotások digitalizálásának fenntartható támogatására alkalmas finanszírozási modellre vonatkozó javaslat révén javítani fogja a gazdag európai kulturális örökséghez való internetes hozzáférést.
• - az e-kormányzatot az európai polgárok és vállalkozások számára napi szintű kényelmi szolgáltatássá fogja tenni a határokon átnyúló közös szolgáltatások azon jegyzékének létrehozásával, amelynek köszönhetően a vállalkozások és a polgárok önállóan tevékenykedhetnek és az EU bármely pontján folytathatnak életvitelt, valamint az elektronikus személyazonosságok kölcsönös elismertetési rendszereinek létrehozásával.

Ezek és számos további intézkedés nyomán a digitális menetrend az elkövetkező évek ambiciózus cselekvési tervévé válik.

Mikor valósul meg a digitális menetrend a gyakorlatban?

A mai bejelentés egy sor olyan intézkedést határoz meg, amelyek az elkövetkező 2–3 év során lépnek életbe, és amelyeket 2015-ig nyomon követési intézkedések követnek. A kezdeményezés az következő 10 évben az „Európa 2020” stratégia kiemelt kezdeményezéseként alakul és fejlődik tovább a 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében.

Az Európai Bizottság egyedül hajtja végre a digitális menetrendet? Hogyan segíthetnek az érdekeltek?

Az ambiciózus program megvalósítása érdekében az Európai Bizottság (rendszeres párbeszéd formájában) szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel a tagállamokkal (egy magas szintű képviselőkből álló munkacsoport keretében), illetve minden tagállamban és valamennyi szinten az összes érdekelttel. A Bizottság az érdekeltek bevonásával tevékenységalapú platformokat állít fel, valamint az elért eredmények és az időközben felmerülő feladatok értékelése céljából évente megrendezett digitális közgyűlést fog szervezni.

1. melléklet: Kulcsintézkedések

Előirányzott határidő

Élénk egységes digitális piac

1. kulcsintézkedés: Szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése az alábbiak szerint:

• A kollektív jogok kezeléséről szóló keretirányelvre vonatkozó javaslat az (internetes) jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása érdekében

2010

• A gazdátlan művekről szóló irányelvre vonatkozó javaslat az európai kultúra részét képező művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozó jogi keretek megalkotása érdekében; az érdekeltekkel folytatott eszmecsere a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvekről; szerzői jogi adatbázisok létrehozása

2010

• A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálata, különösen tárgyi hatálya, valamint a hozzáférési és felhasználási díjakra vonatkozó elvek tekintetében.

2012

2. kulcsintézkedés: Az egységes eurófizetési térség (SEPA) létrehozásának biztosítása, adott esetben az átállást rögzítő kötelező érvényű jogi intézkedések révén; az interoperábilis európai e-számlázási rendszer létrehozásának elősegítése egy erre vonatkozó közlemény kibocsátásával, valamint egy többoldalú konzultációs fórum megszervezésével

2010

3. kulcsintézkedés: Az e-aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat, a biztonságos e-hitelesítési rendszerek határokon átnyúló elismerésével és interoperabilitásával kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében

2011

4. kulcsintézkedés: Az adatvédelmi szabályozási keret felülvizsgálata a felhasználók bizalmának erősítése és jogainak megszilárdítása érdekében

2010

Interoperabilitás és közös szabványok

5. kulcsintézkedés: Az EU szabványosítási politikája felülvizsgálatának részeként az IKT-k átjárhatóságával kapcsolatos jogi intézkedésekre vonatkozó javaslat az európai IKT-szabványok végrehajtási szabályainak megújítása érdekében, lehetővé téve bizonyos IKT-fórumok és -konzorciumok szabványainak használatát

2010

Bizalom és biztonság

6. kulcsintézkedés: A megerősített és magas szintű hálózat- és információbiztonsági politikára irányuló intézkedések bemutatása, beleértve a jogalkotási kezdeményezéseket, így a korszerűsített Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségre (ENISA) irányuló kezdeményezést, valamint a számítógépes támadások esetén gyorsabb reakciókat lehetővé tevő intézkedéseket, köztük az EU intézményeit védő, számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoport létrehozását

2010

7. kulcsintézkedés: Az információs rendszerek elleni számítógépes támadások leküzdésére irányuló intézkedések bemutatása 2010-ig, beleértve jogalkotási kezdeményezéseket; a számítógépes bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos európai és nemzetközi szintű vonatkozó szabályok bemutatása 2013-ig

2010

2013

Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés

8. kulcsintézkedés: Közlemény elfogadása a szélessávú hálózatról, kijelölve azon uniós és tagállami intézkedések közös keretét, amelyek biztosítják az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseinek elérését, beleértve az alábbiakat:

2010

• Nagy sebességű szélessávú rendszerek finanszírozásának kereten belüli megerősítése és racionalizálása 2014-ig uniós eszközökkel (pl. ERFA, ERDP, EMVA, TEN, versenyképességi és innovációs keretprogram), valamint annak vizsgálata, miként mozgósítható tőke a szélessávú rendszerbe való beruházások céljaira hitelminőség-javítás révén (EBB- és EU-alapok támogatásával)

2014

• Egy nagyratörő európai frekvenciapolitikai programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslat 2010-ben, mely a hatékonyabb rádiófrekvencia-gazdálkodás és a fogyasztók és az ágazat előnyeinek maximalizálása érdekében EU-szintű koordinált stratégiai frekvenciapolitika megteremtése hivatott

2010

• A versenyképes új generációs hozzáférési hálózatokba való beruházások – egyértelmű és hatékony szabályozási intézkedésekkel történő – ösztönzésére vonatkozó ajánlás 2010-ben

2010

Kutatás és innováció

9. kulcsintézkedés: Magánberuházások ösztönzése a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek tervszerű felhasználásával, a kutatás és az innováció strukturális alapokon keresztül történő finanszírozásával, valamint – legalább a hetedik keretprogram időtartama alatt – az IKT-val kapcsolatos K+F-költségvetés előirányzott évi 20%-os növelésének teljesítésével

_

A digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása

10. kulcsintézkedés: Javaslat arra vonatkozóan, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendelet (2014–2020) kiemelten foglalkozzon a digitális jártassággal és a digitális kompetenciával

_

11. kulcsintézkedés: Az európai képesítési keretrendszerhez és az Europasshoz kapcsolódóan – eszközök kifejlesztése az IKT-szakemberek és ‑felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására és elismertetésére; az IKT-szakma európai keretrendszerének megalkotása az IKT-szakemberek kompetenciáinak gyarapítása és Európán belüli mobilitásának növelése érdekében

2012

Az IKT előnyei az uniós társadalom számára

12. kulcsintézkedés: Annak felmérése, hogy az IKT-ágazat a kitűzött határidőn belül kidolgozta-e a saját energiahatékonyságának és üvegházhatású gázkibocsátásának mérésére szolgáló közös mérési módszereket, és adott esetben jogszabályjavaslat előterjesztése

2011

13. kulcsintézkedés: Kísérleti intézkedések abból a célból, hogy az európai lakosok 2015-ben biztonságos online kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá egészségügyi adataikhoz, és hogy a távgyógyászati szolgáltatások 2020-ra széles körben elterjedjenek

2015

2020

14. kulcsintézkedés: Ajánlásra tett javaslat a betegek azon adatainak minimális körére vonatkozóan, amelyek cseréjét és hozzáférhetőségét a tagállamok közötti interoperabilitás kialakításával biztosítani kell

2012

15. kulcsintézkedés: Az EU digitális közkönyvtárának, az Europeanának és a tartalmak digitalizálásának fenntartható támogatására alkalmas finanszírozási modellre vonatkozó javaslat

2012

16. kulcsintézkedés: Tanácsi és parlamenti határozat elfogadására vonatkozó javaslat, amely rendelkezik a tagállamokban kötelezően felkínált (és az e célra legalkalmasabbnak ítélt, akár a köz-, akár a magánszférában kiállított hivatalos azonosító okmány alapján működő) e-személyazonosítás és e-hitelesítés EU-szerte való, online hitelesítési szolgáltatáson alapuló kölcsönös elismeréséről

2012

2. melléklet: Fő teljesítménycélok

A szóban forgó mutatók zöme az EU-tagállamok által 2009 novemberében elfogadott, a 2011–2015 közötti időszakra szóló teljesítményértékelési keretből¹ származik.

1. A szélessávra vonatkozó célkitűzések:

Mindenki számára elérhető alapszintű szélessávú internetkapcsolat 2013-ig: alapszintű szélessávú lefedettség az EU teljes lakossága (100%) számára. (Viszonyítási érték: 2008 decemberében a DSL-lefedettség teljes uniós lakosságra vetített aránya 93% volt.)

Nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: legalább 30 Mbps sávszélességű internetkapcsolat az EU teljes lakossága (100%) számára. (Viszonyítási érték: 2010 januárjában a szélessávú előfizetések 23%-a volt 10 Mbps vagy azt meghaladó sávszélességű.)

Szupergyors szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: az európai háztartások 50%-ának 100 Mbps-nál nagyobb sávszélességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie. (Nincs viszonyítási érték.)

2. Egységes digitális piac:

Az e-kereskedelem előmozdítása: célunk, hogy 2015-ben a lakosság 50%-a éljen az interneten keresztül történő vásárlás lehetőségével. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 37%-a rendelt magáncélra terméket vagy szolgáltatást az interneten.)

Határokon átnyúló e-kereskedelem: célunk, hogy 2015-ben a lakosság 20%-a éljen a határokon átnyúló internetes vásárlás lehetőségével. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 8%-a rendelt árut vagy szolgáltatást más tagállamban működő eladótól az interneten.)

Üzleti célú e-kereskedelem: célunk, hogy 2015-ben a kkv-k 33%-a végezzen internetes beszerzést, illetve értékesítést. (Viszonyítási érték: 2008-ban a vállalkozások 24%-a végzett beszerzést, illetve 12%-a végzett értékesítést elektronikus úton, legalább a forgalmuk/teljes költésük 1%-ának megfelelő összeg erejéig.)

A távközlési szolgáltatások egységes piaca: célunk, hogy 2015-re a belföldi és roaming-tarifák nagyjából kiegyenlítődjenek. (Viszonyítási érték: 2009-ben az átlagos roaming percdíj (híváskezdeményezéskor) 0,38 cent, míg az EU-n belül bonyolított összes hívás átlagos percdíja (a barangolást is beleszámítva) 0,13 cent volt.)

3. Digitális inklúzió:

A rendszeres internethasználók arányának 60%-ról 75%-ra, a hátrányos helyzetű felhasználók körében pedig 41%-ról 60%-ra való növelése 2015-ig. (A viszonyítási értékek 2009. éviek.)

2015-re felére (15%-ra) kell csökkentenünk azok arányát, akik még soha nem interneteztek. (Viszonyítási érték: a 2009-es adatok szerint a 16 és 74 év közöttiek 30%-a még soha nem internetezett.)

4. Közszolgáltatások:

E-kormányzat 2015-ben: célunk, hogy a lakosság 50%-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat, és e személyek több mint fele nyomtatványok kitöltésére és visszaküldésére használja azokat. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 38%-a használta az e-kormányzati szolgáltatásokat, és e személyek 47%-a használta azokat nyomtatványok kitöltésére és visszaküldésére.)

Határokon átnyúló közszolgáltatások: 2015-re valamennyi, a tagállamok által 2011-ig összeállítandó közös jegyzékben szereplő, határokon átnyúló alapvető közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie. (Nincs viszonyítási érték.)

5. Kutatás és innováció:

Az IKT-k területén végzett kutatás-fejlesztési beruházások növelése: a közberuházás 11 milliárd EUR-ra növelése (megduplázása). (Viszonyítási érték: 2007-ben az IKT-val kapcsolatos K+F céljaira elkülönített költségvetési előirányzatok és ráfordítások (ICT GBAORD) nominális értéken összesen 5,7 milliárd EUR-t tettek ki.)

6. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság:

Az alacsony energiafogyasztású világítás támogatása: 2020-ig összesen 20%-os csökkenést kell elérnünk a világításra használt villamosenergia-felhasználás területén. (Nincs viszonyítási érték.)

¹ :

További részletek megtudhatók a 2011–2015 közötti időszakra szóló teljesítményértékelési keretből. Az említett keretrendszer meghatározza az információs társadalomra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés koncepcióját és a teljesítményértékelésre szolgáló legfontosabb mutatókat.

Forrás: europa.eu

Idehaza Európában az elsők között, 1999-ben vágott bele az Antenna Hungária (AH) a digitális sugárzásba az akkor még szinte egyedüli lehetőségnek számító MPEG2-es tömörítéssel. A közszolgálati, illetve később az országos kereskedelmi adók ingyenes vételét lehetővé tevő csomag láthatóan nem pezsdítette fel a piacot, ám az tény, hogy aki korán be akart szállni a digitális tévézésbe, az MPEG2 képes készüléket vásárolt (már csak azért is, mert a piac sajátosságainak megfelelően ide szinte kizárólag ilyet szállítottak). Néhány éve azután az AH átállt az MPEG4-es tömörítésre, és az országos sugárzás infrastruktúráját már erre az új technológiára alapozva építette ki.

A törvényhozóknál ismereteink szerint két fontos piaci szereplő lobbizott a jobb képminőséget, illetve ugyanakkora helyen több csatorna sugárzásának lehetőségét biztosító, a korábbi változatnál drágább újításért: a sugárzási lehetőséget pályázaton elnyert AH (állítólag azért, mert a vállalat anyacége is ezt a technológiát használja), illetve a Magyar Televízió. Az utóbbi elsősorban azért, mert HD-ben (high definition), azaz nagy felbontással kívánta sugározni a műsorait – ezt a szándékot a nagyközönség is érzékelhette a labdarúgó-világbajnokság alatt, ám a megvalósítás felemásra sikerült: a közvetítés során a jobb felső sarokba ki volt ugyan téve a HD-logó, ám a képminőség meglehetősen egyenetlen volt, a kép olykor kontúrok nélkül vagy pixelesen érkezett – de ez még mindig nem az igazi magyarázat, hiszen a magyar közönség elegendő HDTV és nagy felbontású műsor híján egyelőre nem nagyon tud mit kezdeni a HD-sugárzással.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy felbontás a digitális sugárzás leggyakrabban hangoztatott előnyét is eliminálja: a digitális technológia a tömörítés lehetősége miatt elvileg több adót tud bezsúfolni ugyanannyi helyre – amit az egyszerű halandó a szoba- vagy a tetőantennával fogható csatornák számának növekedésében érzékel –, ám ha a kisebb felbontású SD [standard definition] helyett a nagyobb „helyigényű” HD-ben jön az adás, akkor máris szűkül a technikailag elérhető csatornakínálat. Ugyanakkor a HD a műsorgyártás és a -sugárzás szempontjából is többletköltséget jelent (meg persze a „vevő”, vagyis a néző oldalán is, hiszen ahhoz, hogy értelme is legyen, drágább HDTV kell hozzá).

Az átállás azzal jár, hogy a digitális formában és tömörítve sugárzott jelet át kell alakítani, kicsomagolva és fogyaszthatóvá téve a tévé számára. Erre szolgálnak a sokat emlegetett, de kevéssé elterjedt dekóderek. A használatban lévő tévék döntő többsége dekóder nélküli, vagy esetleg MPEG2-es dekóderrel van ellátva, az MPEG4-es tömörítésű adás vételére nem alkalmas. Idén év eleje óta a forgalomba kerülő készülékek több mint 90 százalékában van MPEG4-es dekóder (ezt jelzi a dobozon vagy a tévén a kissé értelmetlen felirat: „A készülék alkalmas a magyarországi földfelszíni, szabad hozzáférésű digitális televíziós műsorszórás vételére”), ezekhez tehát elvileg már csak egy szoba- vagy tetőantenna kell a digitális tévézéshez, hiszen az Antenna Hungária júliusi adatai szerint maga a sugárzás immár 95 százalékos lefedettségű.

De azok sincsenek elzárva a digitális vétel lehetőségétől, akik régebbi tévével rendelkeznek. Léteznek például olyan PCMCIA- (bővítő-) kártyák, amelyekkel az MPEG4-es adást át lehet fordítani MPEG2-esre – ez megoldja a korábbi dekóderes televíziók problémáját (ha van a készülékben kártyahely). Generális megoldás lehet a külső dekóder, amit önmagában inkább csak számítógépekhez árulnak (pár ezer forintért), a tévére köthető változatokat inkáb set top boxokba építik, ami megdrágítja a váltást: jelenleg 17 ezer forint körül van a legolcsóbb olyan digidoboz ára, amit MPEG4-es dekóderként is használhatunk. Végső soron az jár a legjobban, aki továbbra is kivár az átállással, és a legközelebbi tévévásárlásra időzíti a lépést, hiszen a lapostévé-árak is folyamatosan csökkennek, és immár a beépített dekóder sem árnövelő tényező.

Amint a fentiekből kiderül, az átállás magyar modellje a műsorszórás, -készítés és -fogyasztás összes szereplője számára drága mulatság. Emellett van egy másik, szintén nem előnyös jellegzetessége: bár a startnál és a fejlettebbnek mondott MPEG4-es szabvány kiválasztásánál is az első között voltunk, magában a digitális átállásban az európai sereghajtók közé tartozunk (az analóg sugárzás lekapcsolása, azaz a váltás legfontosabb kényszerítő motívuma az utolsó országok egyikeként, 2011 végén következik be – akkor az eddig szoba/tető antennával és dekóder nélküli készülékkel tévézők mindenképpen valamilyen váltásra kényszerülnek).

Ez pedig azzal jár, hogy az átállás mellé ígért előnyökből – például a csatornakínálat növekedéséből, a televíziós piac „felrázásából” és persze a műszaki fejlődésből – a magyar felhasználók többsége egyelőre nem sokat érzékel. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy döntő hányadukat a téma nem is foglalkoztatja: mivel legalább a lakosság négyötöde kábelen, műholdon vagy az interneten keresztül tévézik, teljesen hidegen hagyja őket, hogy az adás analóg vagy digitális formában érkezik-e abba a központba, ahonnan a műsort kapják.

Forrás: Népszabadság

A Forrester nevű híres, IT-piac-kutató cég szerint 2015-ben 52 százalékkal több PC-t fognak vásárolni – de az idők szava szerint PC-nek tartják a táblagépeket. Ezek az új formátumok a növekedés motorjai: bár a táblagépek terjedése súlyosan fog hatni a „netbookok” értékesítésére, a noteszgépek további terjedése is várható. Az előrejelzés szerint az asztali gépek értékesítése folyamatosan csökken, de 2015-ben még mindig több asztali gép lesz használatban, mint az összes többi formátum együttvéve.

Összehasonlításképpen: 2010 első negyedében, a Gartner piac kutató adatai szerint 49 százalékkal több okostelefont adtak el, mint 2009 elején, konkrétan 54,3 millió darabot. Egyetlen negyedévben, tehát az idei év végére biztosan messze 200 millió fölött lesz a szám! Ez címbeli állításunk alapja (nem nagy újdonság, más is észrevette már): sok olyan célra, amire eddig a PC-t használták, az okostelefonokat fogják használni. A PC World már tavaly ősszel azt vetítette előre, hogy 2011-ben több okostelefon lesz használatban, mint asztali PC. (Persze lehet ugyanannak a használónak mindkét készüléke…)

Ráadásul a mobiltelefon-ipart a telítődés után a készülékcsere tartja el, tehát a mobiltelefonok „okosodni” fognak. Saját előrejelzésünk szerint 2015-ben „buta” telefont csak nehezen lehet majd kapni. Okostelefon: a széles sávú (3G, 4G, LTD), wifi és GPS-képességek közül legalább kettővel rendelkező, érintőképernyős készülék.

Évek óta tart a PC médiaközponttá alakulása. Megismételjük: a merevlemezes set top boxok jellemzően valamilyen Linux operációs rendszert futtató PC-k – épp csak nincs rajtuk egér- és billentyűzetcsatlakozó. (De van egysoros port szervizcélokra…)Minden „rendes” HD-tévén van analóg monitorcsatlakozó (VGA-aljzat), de minden „rendes” grafi kus kártyán van HDMI-kimenet, tehát a meglevő PC-t is könnyen össze lehet kötni a tévével, 1376 × 786 vagy pláne 1920 × 1080 képpontszámú monitort nyerve ezzel.
Elérhetővé csökkent annak a készüléknek az ára, amelybe mi veszünk egy tetszőleges méretű merevlemezt, amelyre, ha akarjuk, felvehetjük a kábeltévé HD-és normál adásait, és a digitális tévén nézhetjük meg. Miután ez a készülék is egy PC, tehát az internetre is kapcsolódik – ahonnan éjjel és használaton kívül filmeket tölt le.

Kellően megindokoltuk, hogy otthonra asztali PC-t már nem fogunk venni? Munkáltatónknál még fogunk látni ilyet, de otthon nem.

Forrás: Népszabadság

A lapunk által megkérdezett távközlési cégek még nem alakítottak ki véleményt a kormány által is felvetett különadóról. Mint mondják, semmit nem tudni a tervezett pluszteherről: sem azt, milyen alapon vetnék ki, sem azt, meddig, s azt sem, hogy ebből mekkora bevételt remél a kormány. Ezek után nem csoda, hogy még szakértők sem szívesen kommentálják az elképzelést. Néhányan – név nélkül – arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon nehéz lesz igazságosan kivetni egy ilyen adót. Nagy különbség van ugyanis az internetszolgáltatók, a kábel- vagy műholdas tévés cégek, a mobilszolgáltatók, a vezetékestelefon-cégek, vagy épp a Magyar Telekom üzleti modelljében, ez ugyanis az egyetlen vállalat, amely minden, az előbb felsorolt szolgáltatást képes nyújtani előfizetőinek. E tekintetben az sem mindegy, hogy a lakossági vagy az üzleti piacra fókuszál egy vállalat. Csak egyet említünk a különbségek közül: a vezetékes telefonálás nagyrészt hatósági áras szolgáltatás, míg a kábeles platformon ugyanez szabadpiaci termék, hasonlóan a mobiltelefonhoz. A lakossági szektorban az internetszolgáltatások egy fajtáján, az ADSL-en alig van haszna a szolgáltatóknak, míg lényegesen magasabb nyereség van a kábeltévés hálózaton nyújtott internetszolgáltatáson vagy épp a mobilinterneten. Vagyis ezek alapján a bevétel típusú adó elég kockázatosnak tűnik.

Meg lehet adóztatni a szolgáltatást is, ez azonban egész biztosan népszerűtlen lépés lenne. Néhány évvel korábban az internet-hozzáférésre kivetni tervezett, alacsony összegű adó is óriási társadalmi tiltakozást váltott ki, arra kényszerítve az előterjesztőket, hogy vonják vissza javaslatukat. Vélhetően nem lenne másképp ez most sem. Csak néhány számadat: Magyarországon évente mintegy másfél milliárd SMS-t küldenek az előfizetők, s nagyságrendileg hatmilliárd körüli hívást bonyolítanak le, beleértve a mobil- és a vezetékes szolgáltatásokat. (Nem számolva a kábeltévés és más internetalapú hálózatokon létrejött kapcsolatokat.) Ez mintegy 18–20 milliárd perc telefonbeszélgetést jelent. A számokból kikövetkeztethető, ahhoz, hogy a bankadóhoz mérhető bevételt érjen el a kormány ezen a szektoron, komoly adókulcsot kell alkalmaznia, ami észrevehető áremelkedést jelent a szolgáltatásokban, ezt pedig az előfizetők számának csökkenése követné.

A válság miatt a távközlési cégek bevétele jelenleg is csökkenőben van (jövedelmezőségük szerényen javul a végrehajtott költségcsökkentő programoknak köszönhetően), noha az EBITDA-ráta (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) a szektorban elég jó, egyes cégeknél 40 százalék körül is van. Ha erre alapozva dönt úgy a kormány, hogy mégis belefér a cégeknek egy kis különadó, azzal számolnia kell, hogy a cégek radikálisan csökkentik majd a beruházásokra fordított forrásaikat. Márpedig a készülő infokommunikációs stratégia pont a beruházások ösztönzésére épül.

Érdemes egy pillantást venni az Informatikai Vállalkozások Szövetségének távközlési tagozata által elkészített elemzésre, amely leszögezi: az iparág nagy problémája, hogy a háztartások több mint a fele továbbra sem rendelkezik számítógéppel, s hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a széles sávú internet penetrációját és lefedettségét mutató adatok között – vagyis az ország jelentős részén nem vagy alig érhető el a gyors internet. (A mobilinternet pedig egyharmada a teljes internetellátottságnak.)

Pedig a digitális felzárkózás a munkahelyteremtés és a versenyképesség legfontosabb eszköze, s még nem említettük a technológiaigényes szektor beruházási kényszerét, amely további gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt. Az elmúlt három évben a szektor 500 milliárd forintot fordított beruházásokra, s a fejlődés ütemének szinten tartásához erre a jövőben is szükség lesz, már csak azért is, mert egy technológiai váltás előtt áll az iparág. Vagyis ha ebben a kritikus időszakban, a negyedik generációs mobil és a következő generációs vezetékes hálózatok fejlesztése előtt fogják vissza a szolgáltatók a beruházásaikat, az komoly következményekkel járhat az ország fejlődése szempontjából. Ugyanakkor, figyelmeztetnek a szakértők, lehetséges az is, hogy az adó jelentette terhetmás – nem pénzigényes – területen kompenzálná a kormány, például alacsonyabb frekvenciadíjakkal, olcsóbb mobillicencekkel vagy épp más távközlési hatósági díjak mérséklésével. Ebben az esetben a vállalatok érezhetik úgy, hogy számukra is jó üzletet kötnek a kormányzattal.

Varga G. Gábor

Forrás: Népszabadság

Nemcsak az új kormány, hanem a közvélemény tisztán látását is szolgálni fogja a fehér könyv, vagy helyesebben fehér pdf, amely az előző vezetés mulasztásait, elhibázott lépéseit lesz hivatott összegezni. Mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő új infokommunikációs államtitkárság alá tartozik a kormányzati digitális hálózat mellett a postaügyi szabályozás, az audiovizuális és elektronikus hírközlés, valamint a spektrum- és frekvenciagazdálkodás, így a dokumentumban ezek örökségét is feltüntetjük.

– A mulasztások és a hibás lépések kapcsán felelősöket is megneveznek?

– Egy tényösszegzés készül, de természetesen már most vannak olyan ügyek, amelyeket Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztosnak fogunk ajánlani.

– Például?

– Konkrétan a Postaszékház-eladás ügyét említhetném, de több háttérintézménynél és cégnél is kötöttek olyan szerződéseket, amelyek ebbe a körbe tartoznak.

– Államtitkárként több fórumon is új infokommunikációs stratégia megalkotását ígérte. Mire számíthatunk?

– A tervek szerint szeptemberre készül el az eddigiekhez képest merőben új stratégia, ám hogy ezt felelősségteljesen tudjuk kidolgozni, pontosan ismerni kell az örökséget. A munkát a szakmai érdekképviseletek és szervezetek együttműködésével kívánjuk elvégezni. Véget vetünk annak a
rossz gyakorlatnak, hogy a szakma megkérdezése nélkül dönt a kormányzat a szakmát mélyen érintő kérdésekben. A stratégiának egyébiránt csak az alapvetéseit, a legfőbb célkitűzéseit fogjuk kőbevésettnek tekinteni, hiszen ezen a téren a leglátványosabb a technológiai fejlődés.

– Mik ezek az alapvetések?

– A fő célok között szerepel a digitális közbizalom helyreállítása, és a digitális önbizalom megerősítése. Mindenki számára egyértelmű, hogy az elmúlt évek kormányzása folyamán az edemokrácia kiépítésére nem fordítottak kellő figyelmet. Tiszta, átlátható, könnyen használható,
megbízható és nem utolsó sorban olcsó kormányzati rendszert kell kiépíteni, amivel valóban van értelme a számítógép előtt intézni az ügyeket. A bizalmatlanság érthető, hiszen jelenleg meglehetősen abszurd helyzet uralkodik, egy elektronikus adóbevallásnál például egy-egy szükséges adat hat-nyolc kattintással érhető el.

– Mi lesz a másfél éve megkezdett Nemzeti digitális közmű programmal?

– Korábban ellenzékben is hangoztattuk, hogy a széles sávú internet terjesztése nemzeti ügy, hiszen ma hazánkban mintegy négymillió ember nem jut napi rendszerességgel a világhálóhoz. Annak áttekintése jelenleg is folyik, hogy a korábbi, 150 milliárdos költségkalkulációval induló projekt mennyire helytálló, és hogy a Baja Ferencék választotta technológia megfelelő-e. Változás lesz továbbá, hogy először azt nézzük meg, az Európai Unió milyen beruházásokat támogat. Az elmúlt években sajnos nem használtuk ki a lehetőségeinket, ami igen nagy mulasztás. A polgári kormány a digitális közművel kapcsolatos szocialista elképzeléseket sem tartja megvalósításra alkalmasnak, azt ugyanakkor világossá szeretném tenni, hogy elkötelezettek vagyunk egy nemzeti digitális hálózat kiépítésére.

Forrás: Magyar Nemzet

A szociálisan elkötelezett, jótékonyságáról ismert multimilliomos a kormány „digitális bajnokaként” nem kevesebbre vállalkozik, mint a világhálóról mindeddig kiszorult tízmillió brit megtérítésére. Közülük hatmillió a 65 éven felüli, négymillió pedig a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozik.

Lane Fox nem tekinti „őrült kíberutópiának” a meggyőződését, hogy nincs olyan terület, melyen az internet ne javítaná az életminőséget. A terv az, hogy Nagy-Britannia a világ első teljesen „bevilághálózott” országává váljon. Egy PriceWaterhouseCoopers-statisztikára hivatkozva Lane Fox azzal érvel, hogy ez évi 22 milliárd font hasznot hozna a nemzetgazdaságnak. Ami az egyes embereket illeti, az internettől valamilyen oknál fogva tartózkodók átlagosan 560 font megtakarítástól esnek el. Az álláskeresők esélyei tíz százalékkal javulnak, ha kiismerik magukat az online világban.

Az üzletasszony szerint nem lehetetlen, hogy a webet nap mint nap használó 30 millió brit mellé 2012 végére a hiányzó tízmilliót is beszervezze. Természetesen tudomásul veszi, hogy ugyanúgy, mint a tévékészülékek, az internet számára sem nyerhető meg a háztartások száz százaléka. A dinamikus vállalkozó már ez év decemberéig digitális felelősöket nevezne ki minden önkormányzatba, munkaközvetítő irodába és közkönyvtárba.

Javasolja, hogy a legkorszerűbb számítógépekkel felszerelt iskolák éjszakánként nyissák ki kapuikat az alacsony jövedelemmel rendelkező családok előtt, akik nem engedhetik meg maguknak az internet otthoni használatát.

A technológiai kiáltvány nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg élesre váltott a raceonline2012.org portál, mely vállalatokat, jótékonysági intézményeket, filantrópokat szólít meg, hogy felajánlásaikkal tegyék lehetővé a hangzatos terv megvalósulását. A fizikai valóságában két hónappal korábban elindított kezdeményezéshez máris négyszáz partner csatlakozott – köztük olyan világcégek, mint a BT –, akiktől Lane Fox nem pusztán pénzt, hanem ötleteket is vár. A világhálón eddig kívül maradt tízmilliós nagyságrendet úgy érzékeltette, mintha az öt legnagyobb lélekszámú brit város, London, Birmingham, Leeds, Glasgow és Sheffield teljesen lemondana a mindennapoktól szinte elválaszthatatlan eszközről.

Geoghegan-Quinn biztos szerint: „A kutatásba és az innovációba való beruházás a válságból való kilábalás egyetlen értelmes és eredményes módja, amely a fenntartható és társadalmi szempontból igazságos növekedés irányába mutat. Ez az európai csomag új és jobb termékek és szolgáltatások, versenyképesebb és zöldebb Európa, igazságosabb és jobb életminőségű társadalmak teremtéséhez járul hozzá. 6,4 milliárd euró válik most elérhetővé az olyan úttörő kutatási és innovációs projektek számára, amelyek nagy gazdasági és társadalmi kihívásokkal fogalakoznak, például: az éghajlatváltozás, az energia- és az élelmiszer-ellátás biztonsága, az egészség, a népesség elöregedése. Rendkívül nagy és hatékony gazdaságélénkítő csomagról van szó, amely befektetés a jövőnkbe.”

Több támogatás, mint valaha

Számos szakterületről lehet majd támogatásra pályázni az EU hetedik kutatási keretprogramja alatt. Az egészség témakörére például több mint 600 millió eurót szánnak. Az információs és kommunikációs technológiák kutatására további 1,2 milliárd euró áll rendelkezésre, ami ahhoz is hozzájárul, hogy a Bizottság teljesítse az európai digitális menetrendben vállalt ígéretét az IKT támogatásának éves növelésére.

Több mint 1,3 milliárdot irányoztak elő a legkreatívabb kutatók számára, akiket az Európai Kutatási Tanács választ majd ki. 7000 magasan képzett kutató kaphat összesen 772 millió euró értékű mobilitási ösztöndíjat a Marie Curie fellépés keretében.

800 millió euró a kis- és középvállalkozásoknak

Az európai vállalkozások 99%-át kitevő, és így az európai innováció motorját jelentő kis- és középvállalkozások (kkv-k) kiemelt figyelmet kapnak. A kkv-k számára csaknem 800 millió euró lesz elérhető, és most először több területen elkülönített költségvetések állnak rendelkezésükre. Az egészség, a tudásalapú biogazdaság, a környezet és a nanotechnológia egyes témaköreiben a kkv-k részvétele el kell érje az adott összköltségvetés 35%-át.

Új termékek és szolgáltatások

A csomagnak központi célja, hogy a kutatási eredmények nyomán végre új technológiák, termékek és szolgáltatások szülessenek.

Például csak az egészségügyi kutatás területén kb. 206 millió eurót – a 2011. évi teljes költségvetés harmadát – a kutatók által irányított klinikai tesztelési folyamatokra fordítanak majd, hogy ezáltal meggyorsítsák az új gyógyszerek piacra kerülését.

A nanotechnológiák területén (költségvetés: 270 millió euró) a szabadalmazási és forgalmazási lehetőségek felkutatása kerül középpontba.

Az IKT-költségvetésből hozzávetőleg 600 millió eurót az új generációs hálózati és szolgáltatási infrastruktúrákra, robotrendszerekre, elektronikus és fotonikus alkatrészekre, valamint digitális tartalmakhoz kapcsolódó technológiákra szánnak. Több mint 400 millió euró nyújtható annak kutatására, hogy az IKT hogyan járulhat hozzá az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtéséhez, a lakosság elöregedése jelentette kihívás kezeléséhez vagy átalakítható és fenntartható gyárak létesítéséhez. A jövő internetével foglalkozó magán-állami partnerség céljára 90 millió eurót különítenek el 2011-re, ennek lényege, hogy a jelentősebb európai infrastruktúrák „intelligenssé” váljanak.

Kísérleti nyílt hozzáférés a környezettel kapcsolatos kutatási eredményekhez

A környezeti kutatási projektekre nagyjából 205 millió euró jut. A Bizottság idén fellép a környezettel kapcsolatos kutatási eredmények gyorsabb megosztása érdekében. Az uniós támogatások kedvezményezettjeinek kötelezettséget kell vállalniuk arra nézve, hogy egy várakozási időszak elteltével ingyen rendelkezésre bocsátják a kutatásaik eredményeit bemutató publikációkat.

Előzmények

A hetedik keretprogram 2011. évi pályázati költségvetése 6,4 milliárd euró, ami 12%-kal több a 2010. évinél (5,7 milliárd), és 30%-kal több a 2009. évinél (4,9 milliárd).

A hetedik keretprogram a világon a legnagyobb kutatási keretprogram, a 2007–2013-as időszakra (az Euratomtól eltekintve) több mint 50,5 milliárd eurós költségvetéssel bír.

Az „Európa 2020” stratégia elfogadásával Európa vezetői a legfontosabb politikai célok közé emelték a kutatást és az innovációt, ezek kerültek a fenntartható növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló beruházások középpontjába.

A ma közzétett pályázati felhívások részben előkészítik az „Innovatív Unió” kezdeményezést is, amelyet Geoghegan-Quinn biztos 2010 őszén indít el. E kezdeményezés az „Európa 2020” stratégia fontos eleme, amelynek célja élénkíteni az innovációs ágazatot a kutatástól a kiskereskedelemig, méghozzá a világszínvonalú kutatás és az innováción alapuló gazdaság (i-gazdaság) összekapcsolásával. Arra törekszik, hogy megszüntesse az egységes innovációs piacon fellehető akadályokat és szűk keresztmetszeteket, hogy Európa a képességeinek megfelelően versenyezhessen az Egyesült Államokkal és más vetélytársaival.

A kezdeményezés olyan innovációs partnerségek létrehozását is előrevetíti, amelyekben a kulcsterületek fő szereplői együtt dolgoznának, megfelelő arányban keverve az együttműködést és a versengést.

Források:

Pályázati weboldal:

http://ec.europa.eu/research/fp7/index_en.cfm

A Bizottság kutatási honlapja:

http://ec.europa.eu/dgs/research/index_en.html

Az „Innovatív Unió” kezdeményezésről a Facebook-on:

http://www.facebook.com/innovation.union

European decision makers called to arm all citizens with the tools to compete in the digital age in new book ‘The e-Skills Manifesto – A Call to Arms’ launched at the European Business Summit in Brussels. 

‘The e-Skills Manifesto – A Call to Arms,’ authored by Ade McCormack – Financial Times columnist, adviser and ICT market commentator – makes its European debut today. Teasing out the strengths, opportunities and challenges ahead for Europe, the book is universally endorsed by the European digital technology industry sector as an outstanding reference text for policy and decision makers.

“This evidence based work guides decision makers in addressing an issue which lies at the heart of Europe’s capacity to build a culture of innovation and a fully inclusive digital society,’ states Bridget Cosgrave, Director-General, DIGITALEUROPE.

“Any public official who values developing young talent and building a culture of innovation in Europe should read, ‘The e-Skills Manifesto, A Call to Arms’, says Jan Muehlfeit, Chairman of Microsoft Europe. “Lead figures in government, education, policy, research and industry outline the commitments required for preparing European citizens to take on the challenges of the digital age.”

“This Manifesto firmly places e-Skills as a priority issue for European Institutions and Member States, mapping out as it does the relationship between digital literacy, competitiveness, productivity growth and job creation,” adds Muehlfeit.

“This book is a clarion call for decision makers to harness talent, leverage opportunities and enable all European citizens to engage fully in the global digital society,” Muehlfeit concludes.

“The importance of e-skilling cannot be over-emphasised. Productivity growth requires that European citizens not only acquire digital skills for the work and study they currently do, but equip themselves with the tools needed to deal with the pace of the digital revolution sweeping across all cultures and societies,” states Johan Deschuyffeleer, Senior Vice President, Technology Services EMEA, HP.

“McCormack encourages stakeholders to re-examine the ways in which European business, education and government approach life-long skilling. For European business and society to benefit in competitive times, those who strive for excellence will be the winners. The e-Skills Manifesto provides a vision for Europe to keep pace with and stay ahead of the competition,” outlines Deschuyffeleer.

"Motorola welcomes ‘The e-Skills Manifesto’ and strongly supports its "call to arms". Earlier this year, the European e-Skills Week proved a big success; however we need to keep momentum high at both EU and national levels to ensure that all European citizens are equipped with the necessary skills in technology to embrace the digital revolution,” points out Karen Tandy, Senior Vice President, Public Affairs & Communications, Motorola.

To download ‘The e-Skills Manifesto, A Call to Arms’, please visit:

Source: e-Skills Week

Mást gondol erről Gerényi Gábor, a Kalóz blog szerzője: véleménye szerint a kiadók, szerzői jogvédők egyelőre jól elvannak az ijesztgetéssel, és nem is lépnek tovább. Nyilvánvalóan és kimutathatóan zsugorodik az üzlet, de nem olyan mértékben, ahogy azt az iparág képviselői állítják. Ennek legjobb bizonyítéka egy, a közelmúltban megjelent felmérés, amelyet az amerikai kormány kérésére készített az Egyesült Államok számvevői hatósága. Megállapításuk szerint a szerzői jogvédők gyakran saját érdekükben csúsztatnak, és megalapozatlan adatokat szolgáltatnak.

Mégis mi indokolhatja az egyre inkább erősödő szabályozási kényszert, ami most már nem csupán kormány-, de nemzetközi szinten is jelen van? Gerényi szerint a kiadók félnek attól, hogy ha nem mutatnak elég erőt és elszántságot jogaik védelmére, akkor végérvényesen átszakadhat a gát, és az internetezők azon része is elkezdhet letölteni, amely eddig még elgondolkodott a dolgon.

Koncert és média

Az intézkedések jó része pedig erősen kontraproduktív, ma már nem csupán a fogyasztók fordulnak el a kiadóktól agresszív viselkedésük miatt, de egyre több művész érzi úgy, hogy megfojtják a zeneipari óriások. Elképzelhető, hogy olyan fokra hág az ijesztgetés, hogy lassan minden tartalom ingyenes lesz. Az erős versenyben már most is sokan ingyen kínálják letöltésre tartalmaikat, mégis meglehetősen jól megélnek. A koncertipar ugyanis az elmúlt években töretlenül növekedett, az emberek még mindig szívesen járnak koncertre. Egyre nagyobb teret kapnak az egyes szakmai kiállításokon a színpadtechnikával, látvánnyal és hangosítással foglalkozó standok. Az élőzene előretörése komoly potenciált rejt magában, ezt azonban hazánkban még egyáltalán nem használják ki.

Szemléletváltásra lenne szükség ezen a területen is, hiszen a Kalóz blog szerzője szerint míg külföldön szinte minden kis bárban, szórakozóhelyen élőzene szól esténként, addig a magyar kávézókban ez még nem gyakorlat. Üdvözlendő kezdeményezésként hozta fel a nemrégiben nyílt Costa Café-t a Nyugati téren; igaz, itt sem zenekar játszik, de délutánonként egy DJ szórakoztatja a vendégeket. Egy ilyen akció – amellett, hogy munkát ad egy DJ-nek – még vendégeket is vonzhat az intézménybe, és jobb hangulatot garantál, mintha valamelyik kereskedelmi rádió szólna.

Mindemellett az ajándékozás is mindig komoly faktor lesz, a letöltés sosem fog kiváltani egy lemezt, az ajándéktárgyak árusítása pedig ipari szinten is működhet kifizetődően. Mindig lesznek rajongók, akik szívesen vásárolnak zenekaros pólót, sapkát, és természetesen óriási piaca van a limitált kiadású lemezeknek is. Magyarországon ennek szintén csak kezdeményei vannak: Ákos bluray koncertfelvétele sorolható például ebbe a kategóriába, ami valóban a kemény magnak készült, limitált példányszámban.

Hogy még mindig nem lehetetlen eladni tartalmat, arra több innovatív példa is létezik. Gerényi egy törökországi hotel példáját hozta fel, ahol szabadságát töltötte. A hotel mindennap azonos időben lejátszott néhány aktuális helyi slágert a vendégek szórakoztatására. Az ott eltöltött néhány nap után már mindenki felismerte, megkedvelte a dalokat. Kijelentkezésnél a recepciós egy, a lejátszott dalokat tartalmazó lemezt tett a távozó vendégek elé, akiknek többsége örömmel fizetett 10 eurót azért, hogy bármikor visszahallhassa a kellemes nyaralás aláfestő zenéjét.

Mennyi a sok?

Gerényi azonban hozzáteszi, az élőzene erősödése és a stúdiózene piacának szűkülése egy kellemetlen hatással is jár. Az eddig jogdíjakból élő sessionzenészek, dal- és szövegírók veszíthetik el megélhetésüket hosszú távon.

A cél természetesen nem a szabályozások teljes eltörlése és a szabad rablás bevezetése, de kompromisszumot kell találni a vasszigor és a teljes szabadság között. Az internetszolgáltatók megsarcolására, kvázi matricázására hatalmas felhördülés volt a válasz. Az előfizetők jogosan félnek attól, hogy a keletkező többletköltségeket rájuk hárítja a szolgáltató. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy kiszámítsák az emelkedés mértékét, ami előfizetésenként körülbelül féldolláros pluszterhet jelentene.

A kérdés azonban marad: ha az internet-előfizetéssel egyúttal szerzői jogdíjat is fizet a felhasználó, akkor onnantól bármit letölthet? A válasz természetesen nem, ami ismét megkérdőjelezi a pluszköltségek jogosságát. A jogvédő piac jelenleg óriási, hazánkban 12–13 milliárd forintos éves forgalmat bonyolítanak a különböző szervezetek. Ezek az összegek leginkább a televíziók, rádiók, éttermek, áruházak befizetéseiből jönnek össze. Nyilvánvaló, hogy a cd-k, dvd-k, memóriakártyák forgalma után beszedett jogdíjak kiesése nem tenné tönkre a kiadókat.

Közös érdek

A szerzői és szomszédos jogok szükségességének elismerése mellett azonban vannak olyan területek, ahol a szerzői jogvédelem kifejezetten káros. Magyarországon erre az egyik legjobb példa az állami televízió esete, amelynek hatalmas archívumát nem lehet nyilvánossá tenni, mivel a jogvédelem ezekre a tartalmakra is vonatkozik. Annak ellenére, hogy a műsorok adó formájában beszedett állami pénzből készültek, nem tehetőek ingyenesen hozzáférhetővé.

Jogos kérdés, hogy ha az állampolgárok egyszer már megfizették a művek elkészítését, miért fizessenek ismét azok megtekintéséért? Ezen a területen szerencsére érezhető a lazulás a Gramofon Online és a Híradó Online megjelenésével. Civil kezdeményezésként az index.hu hírportál is szép sikereket ért el: az általa létrehozott magyar filmadatbázis révén az olvasók teljes filmeket tekinthetnek meg. A szerzőkkel és jogtulajdonosokkal megegyezve ingyenessé tett tartalmak óriási tömegeket vonzanak.

Gerényi szerint a kezdeményezés fontos modell, ami rámutatott az ilyen tartalomszolgáltatás erejére. Sokan jobban szeretnek otthonról kényelmesen megnézni egy filmet, mint moziba menni, őket csupán ezzel a módszerrel lehet elérni. Arról nem is beszélve, hogy a kis költségvetésű vagy rétegfilmek promóció hiányában csak ilyen módon juthatnak el egy szélesebb közönséghez.

Létezhet akár fizetős modell is extra szolgáltatásokkal; ez természetesen visszaesést okozna a nézettségben, de annak mértéke egyelőre nem megjósolható.

Lehet más a szabályozás?

A szerzői jogi szabályozás egészen biztosan változni fog a jövőben, de talán nem olyan irányban, amilyenben azt a jogvédők szeretnék. A kérdés hatalmas tömegeket érint, esetleg olyanok is foglalkoztatva, akik egyébként nem törődnek közügyekkel. Idő kérdése volt, hogy a pártok is felismerjék az ügyben rejlő politikai potenciált, és megpróbálják azt saját hasznukra fordítani. A szerzői jogvédelem ma már komoly politikai kérdéssé lépett elő, emberek tömegeit foglalkoztatva.

Az európai kalózpártok sikere rámutatott, hogy a nagyipar kiszolgálása mellett járható alternatíva a szabad letöltés ügyének felvállalása. Míg a magyar pártok a holdudvarukba tartozó művészek igényeit szolgálják ki, külföldön már komoly tömegbázist építettek a jogvédők túlkapásai ellen harcoló szervezetek. A sokatmondó Kalózpárt nevű informális szervezet az LMP részeként tevékenykedik, ám a választási küzdelemben nem sokat hallatta hangját. Úgy tűnik, a szerzői jogok ügye még mindig ingoványos terep a magyar politikában, így senki sem meri nyilvánosan felvállalni.

Gerényi szerint azonban nem kell attól tartani, hogy a jogvédők az állam segítségével lecsapnak a közemberre. Mint mondja, már a nagy pártok is felismerték, hogy értelmetlen a küzdelem. Arról nem is beszélve, hogy a jogok érvényesítéséhez egységesen elfogadott és támogatott nemzetközi szabályozásra lenne szükség. Egy ilyen rendszer kidolgozása és elfogadtatása azonban gyakorlatilag lehetetlen: elég csak megnézni a letöltésekkel kapcsolatos szabályozások nemzetközi diverzitását és látható, mindig lesznek olyan államok, amelyek másként gondolkodnak a jogvédelemről.

A kalózkodás eltörlése mellett érvelt egy nemrégiben adott interjúban Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom alapítója, koordinátora és fő mozgatórugója is. Stallman azonban nem a jogvédő szervezetek mellett állt ki harcosan, hanem – a véleménye szerint eleve hibás – terminológiát támadta. A kalózkodás Stallman szerint lopást, sőt erőszakos rablást jelent, és ez a legkevésbé sem helyes leírása a dalokat, filmeket letöltő tömegeknek.

Halál a kalózkodásra!

A GNU alapítója négy egyszerű szabályban foglalta össze hitvallását. Az információnak mindenki számára ingyenesen hozzáférhetőnek; szabadon módosíthatónak; szabadon megoszthatónak; és a módosított verziónak ugyanúgy megoszthatónak és módosíthatónak kell lennie. Habár ezek közül az alapelvek közül nem mind vonatkoztatható a zenére, az aktivista szerint legalább némelyik szabálynak érvényesülnie kellene és véleményével nincs egyedül.

A zene- és szoftveripar között több párhuzam is felfedezhető, nyilatkozta Stallman. Meglátása szerint a zeneipari óriások ugyanúgy viselkednek, mint a szoftveripar nagy cégei. A Microsoft, az Adobe vagy az Apple nagyon keveset tesznek azokért, akik a konkrét fejlesztéseket végzik, vagy azokért, akik végül a terméket használják. A cégek fő szempontja minden esetben az, hogy a lehető legtöbbet keressék az általuk birtokolt és levédett termékeken, licencelés vagy eladás útján.

Lusta felhasználók

A szoftverguru hitvallása szerint a zene szabad megosztását nem kellene büntetni, hiszen akárcsak egy forráskód, a zene is sokkal inkább tekinthető információnak, mint terméknek. Persze ez nem jelenti azt, hogy automatikusan ingyenesnek kell lennie a zenei tartalomnak, de akárcsak a GNU-licenc esetében, a szerző megválaszthatná, hogy milyen formában, és esetleg mennyiért bocsátja az érdeklődők rendelkezésére műveit.

Az iTunest és a hozzá hasonló boltokat elhibázottnak tartja, azok bojkottjára szólított fel, hiszen a drm- (digital rights management, digitális jogkezelő) rendszer miatt a vásárló nem rendelkezhet szabadon a tulajdonába került áru felett. Egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, és a zenészek számára kedvezőbb disztribúciós rendszerre lenne szükség, ahol a fogyasztó is tudhatná, hogy az általa kifizetett összeg valóban a szellemi termék előállítóihoz jut el. Mint az interjúban elmondta, számtalan esetben bebizonyosodott már a múltban, hogy a fogyasztók hajlandóak fizetni szellemi produktumért, csupán lusták megküzdeni az átláthatatlan rendszerekkel. Stallman arra is emlékeztetett, hogy a statisztikák szerint a zenét letöltők legnagyobb hányada egyben vásárló is. Ezek azok a felmérések, amelyeket nem feltétlenül tesznek közzé a RIAA, a legnagyobb amerikai szerzői jogvédő szövetség honlapján.

Forrás: IT-Business

A felmérés szerint a mobilinternet PC-s (modemen keresztüli) használati aránya a szolgáltatók aktív szerepvállalásának és a fejlesztéseknek köszönhetően a következő öt évben átlagosan legalább 21,6 százalékkal nő majd évente, míg 2015-re a mobil szélessávú kapcsolatok száma eléri majd a 81 milliót Európában. A piac fejlődésének katalizátorát minden bizonnyal a következő években elterjedő, gyorsabb adatkapcsolatot biztosító és hatékonyabb LTE-technológia adja majd, emellett a megfelelő szabályozási döntések meghozatala után olyan vidéki területeket is elérhet majd a mobilnet, ahová eddig gazdaságossági okokból, a szolgáltatók döntése alapján nem juthatott el.

Az osztrákok szeretik a legjobban

A mobil adatkapcsolatok PC-s használati aránya mindazonáltal jelentősen eltér országonként – áll a jelentésben. Az élmezőnyt a hazánkkal szomszédos Ausztria vezeti, ahol a mobilnet penetrációja elérte tavaly év végére a 15 százalékot, ezzel az összes szélessávú internetkapcsolat 40 százaléka mobilhálózatokon keresztül épült fel. A mobilnetet a lakosság több mint tíz százaléka használja PC-jével Svédországban, Dániában, Norvégiában, Írországban és Portugáliában, a penetráció ugyanakkor 3 százalék alatti Belgiumban, Hollandiában és Görögországban.

Hazánkban nem készül nyilvános statisztika arról, hogy hányan használják számítógépükkel kisebb-nagyobb rendszerességgel a mobilnetet, illetve abban sincs teljes egyetértés az operátorok és az iparági szereplők közt, hogy a mobilnet helyettesítő, vagy kiegészítő technológiának minősül-e. A Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb, áprilisi statisztikái szerint itthon körülbelül 1,8 millió vezetékes internetkapcsolatot használnak, a forgalmat bonyolító mobilnet-előfizetések száma pedig meghaladja a 780 ezret. Egyes becslések szerint ennek a számnak átlagosan valamivel több mint a fele lehet modemes hozzáférés, vagyis óvatos közelítéssel az összes szélessávú internetkapcsolat mintegy 15 százaléka épülhet a mobilhálózatokra.

Kínai dömping

A piac bővülése jó hír lehet a modemgyártó cégeknek is, így elsősorban a vezeték nélküli infrastruktúra legnagyobb eszközellátójának, a kínai Huawei-nek, mely világszinten több mint 53 százalékos piaci részesedéssel bír a HSxPA-modemek területén, vagyis átlagosan minden második PC-s modemet a Huawei szállít. A cégnek Európa a legnagyobb felvevőpiaca, legfőbb konkurense pedig immár a feltörekvő – szintén kínai – ZTE, miközben a kontinens egyetlen nagy volumenű gyártója, a belga Option a harmadik helyre szorult vissza.

Az Európai Unió versenyhivatala éppen a belga cég panaszára indított vizsgálatot a piacvezető kínai gyártókkal szemben dömpingárazás gyanúja miatt július elején. A vizsgálat akár egy évig is eltarthat, eredményeként pedig legrosszabb esetben büntetővámot vethet ki az EU a kínai modemekre. A piac méretét jól jelzi, hogy a kínai illetékes minisztérium szokatlanul feszült hangú nyilatkozata szerint 4,1 milliárd dollár értékű áruforgalom kerülhet veszélybe az EU döntése nyomán.

Forrás: HWSW

A Rocinha nevű favella több mint 100 ezer lakója ingyen és vezeték nélkül használhatja a világhálót.
A kezdeményezés a Rio Estato Digital nevű program részét képezi, a felhasználók mindenekelőtt a képzési- és továbbképzési lehetőségekről tájékozódhatnak.

A Rio de Janeiro déli környékén található nyomornegyed egy részében már márciusban létrejött az internetkapcsolat, sőt más favellák – a Dona Marta és a Cidade de Deus – is rendelkeznek már ingyenes összeköttetéssel.

Rio szövetségi állam kormányzója, Segio Cabral egy éve jelentette be, hogy a dél-amerikai országnak ez a része lesz az első, amely teljesen ingyenes szélessávú internet-hozzáférést biztosít.

Forrás: ITMania

A mai napon az Európai Bizottság európai szintű vitát indít a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosításának lehetőségeiről, továbbá arról, hogy az EU miként támogathatja a legeredményesebben a tagállami erőfeszítéseket. A népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a meglévő nyugdíjrendszerekre, a pénzügyi és gazdasági válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést felvet, mely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához (mely kérdés napjainkban nemcsak Európában, de világszerte is az egyik legnagyobb kihívást jelenti), és azzal kapcsolatban is fogalmazzák meg véleményüket, hogy az EU hogyan járulhat hozzá a megoldásokhoz.

A zöld könyvet bemutató Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos, aki a témában Olli Rehn (gazdasági és monetáris ügyek) és Michel Barnier (belső piac és szolgáltatások) uniós biztos teljes körű támogatását élvezi, a következőket mondta el:

„Az előrejelzések szerint Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma a nyugdíjukat finanszírozó munkavállalókhoz viszonyítva. A jelenlegi helyzet egész egyszerűen tarthatatlan. A probléma megoldásához alaposan meg kell vizsgálnunk a szolgálati idő és a nyugdíjban eltöltött évek közötti egyensúlyt.”

A biztos hozzátette: „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket.”

A zöld könyv a gazdaság- és szociálpolitika, valamint a pénzügyi piaci szabályozások közötti szinergiákra építő, átfogó és egységes megközelítéssel tekinti át a nyugdíjak európai keretét, kitérve számos különböző kérdésre, mint például a hosszabb szolgálati idő; a nyugdíjak belső piaca; a nyugdíjak mobilitása az EU-n belül; az uniós szabályozás hiányosságai; a nyugdíjalapokra a jövőben vonatkozó fizetőképességi szabályozás; munkáltatói fizetésképtelenség; megalapozott döntéshozatal és irányítás uniós szinten.

A zöld könyv mindemellett a következőkre is kitér:

• a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosítása és a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságának szavatolása;

• a munkában és nyugdíjban töltött időszak közötti egyensúly elérése és a hosszabb aktív élet ösztönzése;

• a több uniós országban dolgozó munkavállalók előtt álló akadályok elhárítása és a nyugdíjtermékek belső piacát korlátozó nehézségek megszüntetése;

• a közelmúlt gazdasági válsága nyomán a nyugdíjak biztonságosabbá tétele most és hosszú távon egyaránt;

• a nyugdíjak átláthatóbbá tétele, hogy a munkavállalók kellő tájékozottsággal tudjanak dönteni nyugdíjjövedelmükről.

A konzultáció Andor, Barnier (belső piac és szolgáltatások) és Rehn (gazdasági és monetáris ügyek) uniós biztos közös kezdeményezése, amely egyaránt kiterjed a gazdasági és szociális politikára, valamint a pénzügyi piaci szabályozásra. A zöld könyv nem tesz konkrét szakpolitikai javaslatokat, hanem arra törekszik, hogy véleményeket gyűjtsön a lehetséges jövőbeli európai szintű fellépésről.

A konzultációs időszak négy hónapig tart, és 2010. november 15-én ér véget. Ez alatt az időszak alatt a téma iránt érdeklődők észrevételeiket az erre a célra létrehozott alábbi weboldalon keresztül juttathatják el az Európai Bizottságnak: http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=pensions. A Bizottság a konzultáció lezárultát követően elemzi a válaszokat, és megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedés bizonyulna a leginkább célravezetőnek.

Háttér

Az EU számára kiemelkedően fontos, hogy most és a jövőben is megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelmet biztosítson polgárai számára. E célkitűzés megvalósítása az elöregedéssel küzdő Európában hatalmas kihívást jelent. Az EU legtöbb tagállama a nyugdíjrendszer reformjával próbál felkészülni a helyzet megoldására.

2008-ban minden legalább 65 éves uniós polgárra négy munkaképes korú (15–64 év közötti) személy jutott. 2060-ra egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad. A közelmúlt pénzügyi és gazdasági válsága súlyosbította és elmélyítette e demográfiai tendenciák hatását. A gazdasági növekedés megtorpanása, továbbá az állami költségvetésekben, a pénzügyi stabilitásban és a foglalkoztatásban jelentkező visszaesések sürgetőbbé tették a nyugdíjba vonulás gyakorlatának, valamint a nyugdíjjogosultságok megszerzési módjainak kiigazítását. A válság rávilágított arra, hogy több erőfeszítésre van szükség a nyugdíjrendszerek hatékonyságának és biztonságának javítása érdekében.

Egy nemrég végzett Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok 73%-a kifejezetten kevesebb nyugdíjra számít, illetve úgy gondolja, hogy vagy nyugdíjba vonulásának elhalasztására, vagy pedig arra kényszerül, hogy több pénzt gyűjtsön nyugdíjas éveire (lásd: IP/10/773). Mindeközben pedig a népesség 54%-a attól tart, hogy időskori jövedelme nem lesz elegendő megfelelő életszínvonal fenntartásához. Az EU 27 tagállamából 17-ben a többség osztja ezt az aggodalmat.

További információk

MEMO/10/302

Zöld könyv és bizottsági munkadokumentum + online konzultáció:
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=839&furtherNews=yes

Az EU és a nyugdíjak : http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=752&langId=en

A rendőrök beazonosították a legnagyobb hazai és nemzetközi fájlcserélő torrentoldalakhoz tartozó statisztikákat, adatokat tartalmazó szervereket, valamint a fájlcserélés alapját adó átjátszó- és tartalomszervereket. Ezeken több tízezer szerzői joggal védett művet közvetítettek, osztottak meg jogosulatlanul a nyilvánosság felé a szerzők és kiadók engedélye nélkül, a szolgáltatást igénybe vevők közreműködésével – áll a BRFK közleményében. Az akció során mintegy 50 szervert, 500 Terabájt tartalmat foglaltak le. Mi lesz ezek és a letöltő társadalom sorsa?

Az Audióvizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány,(ASVA) valamint a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért képviselőinek a feljelentése alapján megindult rendőrségi eljárás sikeressége azonban-úgy tűnik- csak átmeneti, már ami a letöltési szokások megváltoztatását illeti.

A netes társadalom felbolydult. Hozzászólások ezrei, lánclevelek, újabb oldalak születtek a témában órák alatt, a legtöbben, ill. a leghangosabbak azok voltak, akik sérelmezték az eljárást, és sokan teljesen felesleges erődemonstrációnak tartották. Egy névtelenséget kérő, fiatal, de informatikailag képzett torrentező (fájlcserélő hálózaton keresztül le-és feltöltő) szerint hiba volt, hogy a rendőrök nem az adatbázis-szervereket foglalták le, mert ezzel hosszú távra megakadályozhatták volna a letöltéseket. Túlzottnak tartja a szerverek lefoglalására a 15 autóval való kiszállást, miközben – szerinte – életellenes bűncselekmények felgöngyölítéséhez sincs ennyi erőforrása a rendőrségnek.

„Ha a jogellenes oldalt nem a szervergazda üzemeltette, akkor órák alatt újraindulnak ezek a szolgáltatások. Külföldi, Magyarországgal jogsegély-egyezményt nem kötött államokban is játszi könnyedséggel lehet szervert bérelni, és onnan magyar nyelvű jogellenes tartalmat elérhetővé tenni” – mondja dr. Mayer Erika, az Infomediátor jogásza. Most is ez történt.

Más kárt viszont okozott az akció: a lefoglalt szerverek 500 Terabájtnyi adata sok esetben a normál üzletmenethez szükséges, teljesen legális és saját tulajdonú adatokat is tartalmazta.

- Az eddig hozzám fordult szervertulajdonosok álláspontom szerint és az eddig rendelkezésemre álló adatok alapján nem folytattak jogsértő tevékenységet – mondta dr. Dallos Zsolt, a mostani szerverlefoglalásokkal is foglalkozó ügyvéd. – Éppen azért emelte fel a szavát az Infomediátor, mert eltúlzott, és alkotmányos jogokat sértő büntetőeljárási eszközt alkalmaznak, ahelyett, hogy biztonságos adathordozóra kimásolnák a jogsértő tartalmat. A lefoglalás hónapokig, de inkább évekig tart, amíg a rendőrség raktárában fekszenek a szerverek, mire egy igazságügyi szakértő kielemzi azokat – fogalmaz dr. Mayer Erika, aki már korábban is foglalkozott szerverlefoglalásos ügyekkel.

A két évvel ezelőtti „nagy warez razziában” képviselt ügyfeleim internet szolgáltatók (ha nem is a legnagyobbak közül), és gyanúsítottak voltak, bár el nem ítélték őket. Ügyükben elvileg a nyomozás még folyik, a szervereket már rég visszaadták, de érdemben nem történik semmi- mutat rá egy furcsaságra dr. Dallos Zsolt ügyvéd.

- A lefoglalt kapacitás nem kizárólag illegális tartalom, annak nagyságát adott esetben majd a szakértői vélemény határozza meg. A lefoglalt szerverek akkor kerülhetnek vissza, ha azokra a nyomozás érdekében már nincs szükség, vagy a nyomozás megszűnik – mondta el lapunknak dr. Sarkadi Tibor jogász.

Magyarországon is a mindennapok része a filmek, zenék és programok letöltése, de a felhasználók nem ismerik a törvényi hátteret, ugyanakkor a törvény sem tudja utolérni a végfelhasználók tízezreit. Hogyan lehetne súlyos károkat okozó lefoglalások és látványos erőszak nélkül rendezni ezt a problémát?

Dr. Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója szerint a felhasználók gondolkodásában kellene, hogy bekövetkezzen változás. Egyszerűen meg kellene érteniük, hogy a jogdíjak meg nem fizetésével mások munkahelyét veszélyeztetik, és egész egyszerűen „fizetés nélkül távoznak”. A honlapokról le lehetne tölteni zenéket emelt díjas sms-ben való fizetés után, vagy egy havidíjért is megkaphatják a felhasználók a filmekhez, zenékhez való legális hozzáférések jogát. A második legnagyobb hazai internetszolgáltató sajtókapcsolati vezetője, Szűcs László szerint jó és legális alternatívát kínál a letöltésekkel szemben a digitális televíziós szolgáltatáson belül a videotár (video on demand) szolgáltatást, amely több száz mozifilm folyamatosan megújuló választékához enged hozzáférést, köztük egyébként már premierfilmekhez is. Ez az az értékesítési modell, ami működik a többi, nagyobb internetszolgáltatónál is.

Az internetszolgáltatóktól azért igényelnek az emberek szélessávú hozzáférést, mert a digitális tartalmakat szeretnék elérni. Az emberek pedig nem törnek a számítástechnikai boltba, hogy egy PC-vel a hónuk alatt szaladjanak vele haza, és ha nem fizetnek az internetszolgáltatónak, az megszünteti az elérést és ez így van jól, ezt mindenki elfogadja, mert ez a normális. Ami a digitalizálható művekkel pedig ennek az ellenkezője történik – világít rá az ellentmondásra dr. Horváth Péter.

Az oktatásban is lehetne lépéseket tenni, de Neubauer József, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének alelnöke szerint alig tucatnyi óra alatt kellene megtanulniuk az adatvédelem,a vírusvédelem és a szerzői jogi védelem témáját a középiskolásoknak. A tanárok e téren való képzésére is alig jelentkeznek, és a tankönyvi, internetes tananyag is életszerűtlen. Az internetszolgáltatóknak vannak igényes és alapos oktatóanyagai, amiket az internetbiztonságról készítenek, ezeket érdemes tanulmányozni.

„A felhasználókkal kötött szerződés tartalmazza azokat a rendellenes használatból adódó jogsértéseket, amelyeket a törvényi szabályozás megkövetel. Az Invitel támogat miden olyan kezdeményezést, amely a törvényes internethasználatról szól – mondja Zsembery György, az Invitel Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az Invitel sem tartalomszolgáltató, és közvetítő szolgáltatóként nem köteles ellenőrizni az általa továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt. Sőt, nem köteles olyan tényeket, vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. – Mint telekommunikációs szolgáltató a felelősségünk addig tarthat, hogy figyeljük a publikus weboldalakat és ha jogsértő tartalmat találunk, akkor felszólítjuk a szerver tulajdonosát a jogsértés megszüntetésére, illetve együttműködünk a hatóságokkal, akik folyamatosan monitorozzák a webet – világít rá a bezárult körre a szakember.

Forrás: Népszabadság

"Az ellenőrzést a MAHASZ kezdeményezte, és találtak olyan felvételeket, amelyekről kérdéses, hogy befizették-e utánuk a szerzői jogdíjakat. Ekkor kértek rendőrségi beavatkozást, hogy megvizsgálhassák a kérdéses eszközt" – mondta el a STOP-nak Kálmán Gabriella, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrkapitányság sajtóreferense a múlt szombati razziáról. Hozzátette, a laptop vissza fog kerülni tulajdonosához, amint a szekértői vizsgálat lezárul. Az ügyben szerzői és szomszédos jogok megsértésének gyanúja miatt indult eljárás.

Dr. Musinger Ágnes, a MAHASZ igazgatója a STOP kérdésére elmondta, a hangfelvételek többszörözése a Szerzői jogi törvény 76. paragrafusa értelmében a hangfelvétel előállítójának engedélyével történhet, Pozsonyi Attila azonban nem tudta igazolni, hogy az általa készített másolatokhoz megszerezte volna a jogosultakat képviselő közös jogkezelő szervezettől (MAHASZ) a többszörözéshez szükséges engedélyét. A szakértői vizsgálat után állapítják meg a sértettek személyét és az okozott vagyoni hátrány nagyságát.
"Pozsonyi Attilával szemben egyébként semmiféle kényszerintézkedés nem történt, a megbilincseléséről szóló hírek valótlanok. Nincsenek razziák, csak hatósági ellenőrzések. Amennyiben az ellenőrzött dj rendelkezik a megfelelő jogosítással és bemutatja az ezt igazoló fényképes igazolványt, vagy a hologramos címkével ellátott másolatot, akkor semmi további intézkedés nem történik" – tette hozzá Musinger Ágnes. Megjegyezte, egyelőre nem nyilatkoznak arról, hogy a Balaton Sound-on lesz-e ellenőrzés, de ahogy eddig, úgy ezután is bármilyen zenés rendezvényen, szórakozóhelyen előfordulhat.

Lobenwein Norbert, a VOLT és a Balaton Sound szervezője közleményében tudatta: minden közreműködőt, alvállalkozót és művészt a jogszabályok betartására buzdítanak, a razzia-jellegű, az eseményeket és a közönség szórakozását megzavaró ellenőrzéseket azonban kifejezetten rossz megoldásnak tartják. A hétvége óta folyamatosan megkeresik őket a közönségtől és a dj-szakmától egyaránt, éppen ezért a MAHASZ, a Magyar Lemezlovas Egyesület, a fesztivál szervezői és több ismert dj részvételével a Balaton Sound stábja kerekasztal-beszélgetést szervez a fesztivál szombati napjára.

Nemzetközi botrány?

A hatóságok a brit dj Yodát is szerették volna ellenőrizni. Twitter-üzenőfalán így tudatta mindezt: "Múlt éjjel a magyar szerzői jogi nyomozók azzal fenyegetőztek, hogy elveszik a laptopomat és a dvd-imet, ha nem tudom bizonyítani, hogy minden zenémet és videómat megvásároltam. Milyen ősrégi törvény már ez? Aha, persze, itt a blokk arról a Michael Jackson kislemezről, amit 1988-ban vettem, majd felmásoltam a laptopomra. Huszonkét éve őrzöm, hogy bemutathassam." Az üggyel kapcsolatban megkerestük az előadót.

"Ami engem illet, nem sok mindenről számolhatok be, mert az egészről csak a VOLT fesztivál egyik sajtósától tudok, a nyomozók nem hallgattak meg személyesen. Más dj-ket azonban személyesen vontak kérdőre a rendezvényen" – mondta el a STOP-nak Duncan Beiny, azaz dj Yoda.

A dj hozzátette, noha az mp3-és videóletöltés a legtöbb országban illegális, úgy véli, a "végletekig idejétmúlt és életszerűtlen" dolog, ha a hatóságok egy élőzenés programokat felvonultató fesztiválon követelnek vásárlást igazoló bizonylatokat a lemezlovasoktól. "Több mint tízezer szám van a laptopomon, amikor játszom, így irreális elvárás, hogy mindegyikről számlát lobogtassak" – tette hozzá dj Yoda.

Völgyesi Gabi: ez nyomozástechnikai kérdés

Völgyesi Gabriella a Unique énekesnője, emellett gyakorló jogász. A STOP arra kérte, véleményezze a történteket. "Itt több érdek feszül egymásnak: a közönségé, hogy ne maradjanak el koncertek, illetve a MAHASZ-é – közvetve pedig az általuk képviselt hanglemezkiadók, szerzők és előadók csoportjáé. Utóbbiak érdeke, hogy ne érje őket szerzői jogsérelem."

Völgyesi hozzátette, a megjelent cikkekből úgy sejlik ki, hogy Pozsonyi Attilától ugyan elkobozták laptopját, ám csupán tanúként idézték be, s nem gyanúsítottként. "Ez már azonban – hogy miért tanúként és nem gyanúsítottként van kihallgatva -, nyomozástechnikai kérdés. A rendőrség taktikája sok esetben az, hogy tanúként idézi be az illetőt, aki eljárásjogilag más pozícióban van: igazmondási kötelezettség terheli, míg a gyanúsított bármikor megtagadhatja a vallomástételt. Miután a tanú vallomásával kellőképpen beterhelte magát, gyanúsítottat csinálnak belőle, úgyhogy nem mindegy, hogy tanúként milyen nyilatkozatot tesz az ember, illetve segíti-e őt ebben jogi képviselője, vagy sem."

Kérdésünkre, hogy szerinte lehetett-e csupán riogatás a hatóságok célja, megjegyezte, lehet kódolt üzeneteket keresni, de a cél elsősorban mindig az, hogy minél alaposabban feltárják azon eseteket, amelyek kapcsán felmerül az alapos gyanú, hogy bűncselekményt követtek el. "Az irodánkban egyébként több szerzői jogi jogsértéssel kapcsolatos büntetőper van folyamatban, ezért van némi rálátásom" – jegyezte meg.
"Amennyiben tényleg csak egy dj tevékenységét és eszközeit kezdték vizsgálni, annak több oka is lehet. Például: annyira elhúzódott a helyszíni intézkedés, hogy többre nem volt idő. De lehetséges az is, hogy a rendőrök kaptak egy fülest. Ám mindez csak spekuláció" – jegyezte meg.

Kiemelte, ritkán esik szó arról, hogy a szerzői jogi bűncselekményekre, csakúgy, mint az adócsalásra, a társadalom nem tekint rosszallással, holott mindkettőt szabályozza a Btk. "Jó ötletnek tartanám, ha a fiatalokat minél korábban felvilágosítanák ezekről a kérésekről is, mert szükséges volna a szemléletformálás."

Forrás: Stop

A projekt, amelyhez egyébként további 200 millió dollár érkezik magánberuházások formájában, azt célozza, hogy minél több vidéki, vagy kis jövedelmű család, illetve kisvállalkozás férhessen hozzá a szélessávú internethez Amerikában. A terv emellett hálózatépítést is tartalmaz, olyan iskolákba, kórházakba és egyéb közintézményekbe, ahol még nincs ilyen, illetve a könyvtárak és állami egyetemek számítógépparkját is fejleszteni kívánják. A beruházással kapcsolatban Obama azt nyilatkozta, hogy az ilyen típusú fejlesztéseknek főként hosszú távon van hasznuk, hiszen a szélessávú internet abban segíthet például, hogy a jövő generációk jobban elsajátíthassák a majdani boldogulásukhoz szükséges tudást. Hogy mennyire komolyan veszi az új amerikai kormányzat a területet, arra azt hozta fel példaként, hogy a most bejelentettel együtt 2009 decembere már mintegy 2,7 milliárd dollárt biztosítottak a szélessávú internet fejlesztésére, összesen 260 projekt keretében.

Miközben az internet amerikai találmány, az Egyesült Államok jelenleg mind szélessávú lefedettségben, mind pedig a szupergyors száloptikás hálózatok kiépítésében le van maradva Európa, illetve a Távol-Kelet mögött. Ráadásul kialakult egyfajta digitális szakadék is az országban, vagyis egyes társadalmi csoportok körében kiugróan magas a világhálót hanyagolók száma, akik ezen nem is nagyon akarnak maguktól változtatni.

Forrás: Prim