A Magyar Teleház Szövetségnek – honlapja szerint – 17 somogyi tagja van. Hazánkban a teleház mozgalom 1995-ben kezdődött, de már 1994-ben is alakultak teleházak. 2000-ben elkészült az első stratégia, amely 2006-ig tartalmazta a Teleház Mozgalom jövőjére vonatkozó elképzeléseket. 2009-re 360 teleház alakult országszerte, ekkorra Magyarország teleház-világhatalomnak számított. Az utóbbi években érzékelhető a visszaesés, az érdeklődés lanyhulása, és a jövő kérdéses lehet.

Balogh Anikó azt mondta: a teleház hosszú távú projekt, ahol természetes a szelekció, egyes teleházak megszűnnek, mások újranyitnak. Elsősorban financiális gondjaik vannak, hiszen nincs normatíva és csak valamilyen ideológiába bújtatva lehet pályázati forráshoz jutni. Ahol nincs tartalék, és alternatív bevételi forrás, nehéz helyzetben vannak. Ugyanakkor az innovatív vezető életképessé teheti a teleházat, és aki tudott váltani, vagyis Integrált Közösségi és Szolgáltató Térbe (IKSZT) integrálódott, jól járt, hiszen ez hároméves bérfinanszírozást jelent. (Az IKSZT integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek találkozását biztosító „közösségi térszerkezet” keretében, egymásra épülve teszi elérhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit; magába foglalhatja a Teleházat, könyvtárat, eMagyarország pontot, Foglalkoztatási Információs Pontot (FIP), közművelődési programokat…)

A regionális vezető elmondta: a teleház feladata is megváltozott, napjainkban nem elsődlegesen az IT eszközök használatára akar rászoktatni, hanem elérni, hogy minden társadalmi réteg és korosztály képes legyen ezeket használni, illetve nem a gyerekeket és ifjúságot akarja megszólítani, mint nyitáskor, hanem az 50-60 éves korosztályt. Többek között képzéseket kínál, megtanulhatják az érdeklődők hogyan intézzék elektronikusan az ügyeiket.

A géppark a gyengéjük

A kisfalvakban azért még mindig nem ez a jellemző. Itt azonban változás, hogy napjainkra szinte mindenütt elérhetővé vált a lakosság számára is a szélessávú vezetékes vagy mobil internet szolgáltatás, és megvásárolták otthonra a számítógépet.
Sik József, a porrogszentkirályi teleházat működtető Porrog és Környéke Egészség Egyesület elnöke szerint talán ez is oka annak, hogy lanyhult az érdeklődés a teleházuk iránt. Az egyesület egy évtizede viszi, komoly munka árán a teleházat, hiszen rengeteg pályázatot meg kellett ehhez nyerni. Gépparkjuk fejlesztésére az eMagyarország programban pályázhattak utoljára, irodaszerekre az egyéb pályázataikból jut pénz. Az önkormányzat a villanyszámlát fizeti. Kisfalvakban egyébként az elavult géppark mellett a szakképzett munkatárs hiánya is gond.
Sik József azt mondta: utóbbi nekik is gyengéjük. Segítség, hogy az önkormányzat biztosít közmunkást, de az nem feltétlenül hozzáértő.

Kulcsos rendszer Tikoson

Bár állandó embert nem tud alkalmazni a tikosi önkormányzat, az eMagyarország Pont kereteiben tulajdonképpen mindig nyitva áll a terem a hivatal épületében. Kulcsos rendszerrel működik.
– Így van ez már évek óta és még soha nem történt rongálás, vagy károkozás – mondta Kónya László polgármester. – Tikoson kevesen vannak, akik megengedhetik maguknak az otthoni internet-előfizetést. A fiatalok viszont igénylik. Ezért is népszerű és csúcsra jár a két gép. Még szombat-vasárnap is kopogtatnak a kulcsért.

Marcaliban elbontották a Teleházat

Marcaliban két okból nincs Teleház: lejárt a Teleház Szövetséggel a szerződés, illetve a Kulturális Korzó építésével lebontották az ennek helyet adó épületet is. Bőszné Kiss Katalintól, a kulturális központ igazgatójától megtudtuk: a Korzóban eMagyarország Pont működik szolgáltatásaival, és folyamatosan foglalt a számítógép. Élnek a Wi-Fi lehetőséggel az internetezők: akiknek nincs, vagy korlátozott a mobilnetes előfizetése, azok hozzák a laptopjaikat, s már csatlakozhatnak is a világhálóra.

Forrás: Sonline

Az internetadó és a telefonálást sújtó új adónemek bevezetéséről szóló hírek pénteken az Origo meg nem nevezett minisztériumi forrásokra alapozott cikke után terjedtek el. A internetes újság szerint a Matolcsy György által vezetett NGM-ben már dolgoznak a telefon- és internetadó kivetésén, sőt az elkészült számítások szerint az új sarcból évi 40-50 milliárd folyhat be az államkasszába.

Nyitrai egyetlen mondata azonban egyelőre csak az internetadót cáfolja: a telefonadóról nem szólt az államtitkár, noha a kiszivárgott hírekben ez is szerepelt. A két adó elválasztására utalhat az is, hogy pénteken délután az Index információi szerint a nemzetgazdasági minisztériumban zajlott egyeztetésekre nem hívták meg az egyik legnagyobb, mobilszolgáltatással nem foglalkozó internetszolgáltatót sem. A hvg.hu úgy tudja, már ezen a megbeszélésén is felmerült, hogy az új távközlési adó kizárólag a mobiltelefonok adatforgalmára vonatkozzon.

Az Origo szerint a szaktárca az Európai Bizottság hétfőn és kedden Budapesten tartózkodó küldöttségét is beavatta.

A távközlési cégeket derült égből a villámcsapásként érte, hogy a kormány továbbra is megadóztatná őket, még ha ezúttal már közvetlenül a felhasználókra vetnék is ki a sarcot. A távközlésre ugyanis 2010-ben már bevezették az ágazati adót, amelyet három éven át akartak kivetni a cégekre, és a kormány eddig nem jelezte, hogy meg kívánná hosszabbítani a hatályát – jövőre az eddigi ígéretek szerint a többi, a bankszektort és a kiskereskedelmi láncokat terhelő különadóval együtt eltűnne.

A nagy riadalmat keltő híreket azonban a kormányzati szereplők nem siettek cáfolni. Nyitrai volt az első, aki ha nem is az érintett minisztérium képviselőjeként, de a Miniszterelnökség politikusaként reagált a hírekre.

„Az internetadó – legyen nyílt vagy akár burkolt – teljességgel elfogadhatatlan” – ezt is Nyitrai Zsolt írta, csak 2008 nyarán, még ellenzéki politikusként. Az NFM volt infokommunikációs államtitkára, aki most a Miniszterelnökség kommunikációs területén dolgozik, akkor sokkal bővebb érveléssel adott ki nyílt levelet, amelyben „végzetes hibának” nevezte a tervezett lépést, és azt kérte Hiller István akkori kulturális minisztertől, hogy „a rossz logikájú, hibás koncepciójú internetadó-tervezetet végleg vonják vissza”.

Forrás: index.hu

A gazdasági minisztérium ezért azt javasolja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg. Matolcsy tárcája 40-50 milliárd forintot is reális bevételnek tart a sarcból, amely a végfelhasználókat sújtaná. A sárgacsekk-adóból 250 milliárd forint is bejöhetne.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy adóztassa meg a telefonálást és az internetezést – értesült az [origo] minisztériumi forrásoktól.

A kormány jövő szerdai ülésén fogadja el az idei évre és jövőre tervezett megszorításokat is tartalmazó konvergenciaprogramot, mert a dokumentumot április 30-ig ki kell küldeni Brüsszelbe. A kabinetnek idén egy 150, jövőre pedig egy durván 400 milliárd forintos lyukat kell befoltoznia a költségvetésben. Ennyivel szaladna ugyanis túl a hiány az Európai Bizottság szerint a kormány 2012-es és 2013-as deficitcéljánál.

Vannak olyan intézkedések, amelyek már majdnem biztosra vehetők. Ilyen a 40 milliárd forintos pénzbefagyasztás a minisztériumoknál és az önkormányzati rendszerben, és ilyen az [origo] által elsőként ismertetett pénzügyi tranzakciós adó. Információink szerint az utóbbiból, a sárgacsekk-adóból remélt bevétel nagysága még mozog, egyik minisztériumi forrásunk továbbra is a 100-200 milliárd forint közötti összegről beszélt, míg két másik forrásunk még ennél is nagyobb, akár 250 milliárd forintos bevételvárakozást említett. A tömegközlekedési rendszer átalakításából is lehet 10-15 milliárd forintot megspórolni, ahogyan azt nemrég a vagyonpolitikáért felelős államtitkár és a közlekedési helyettes államtitkár is említette. A rokkantnyugdíjasok közül 15 ezren nem jelentkeztek felülvizsgálatra, így ők kieshetnek a rendszerből, ebből is lehet pár milliárd forintot megtakarítani.

Telefonálsz? Internetezel? Fizess adót!

Ennek ellenére még mindig marad egy több tízmilliárd forintos lyuk. Úgy tudjuk, az NGM ezért felkínálja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálás, valamint internetforgalom után vezessen be egy új adót. Ebből információink szerint 40-50 milliárd forintot is beszedhetőnek tart Matolcsy György minisztériuma.

A telefon- és internetadó ugyanúgy működne, mint a sárgacsekk-adó: a szolgáltatók számláznák ki az adót (ahogyan most az áfát is), szednék be, de a teher a felhasználókat sújtaná. Vagyis aki SMS-ezik, mobiltelefonál vagy vezetékes készülékről hív valakit, internetezik, az viselné az elvonás terhét. Az adó mértékét forrásaink nem tudták megmondani, szerintük még nem dőlt el, hogy adatforgalom vagy a felhasznált percek alapján fizettetik-e meg az új adót.

A sárgacsekk-adó és a telefon-, valamint internetadó ugyanazt a tevékenységet adóztatja, mint a mostani bankadó és telekomadó, csak mások lennének az adó alanyai. Most a bankadót a hitelintézetek, biztosítók, alapkezelők fizetik, a telekomadót pedig a távközlési cégek, a tervek szerint azonban a jövőben a végfelhasználókat (banki ügyfelek, magán- és céges felhasználók) sújtanák a terhek. A kormány ugyanis csak arra tett ígéretet, hogy 2012 végével megszünteti a telekomadót (és mellette a másik két válságadót, a hipermarketadót és az energetikai különadót), a bankadót pedig lefelezi, de azt soha nem mondta, hogy más körre, más adóalanyokra nem vetne ki valamilyen sarcot.

A brüsszeli fogadtatáson is múlik

Forrásaink szerint ezeket az elgondolásokat az NGM megosztotta az Európai Bizottság küldöttségével is, amely hétfőn és kedden itt járt Budapesten. A bizottság információink szerint arra kérte az NGM stábját, hogy részletes számításokkal támassza alá, hogy az egyes intézkedésekből remélt bevétel megalapozott. Most ezen dolgozik a tárca. A konvergenciaprogram összetételét nagyban befolyásolja, hogy hétfőn a bizottság elnöke, José Manuel Barroso mit mond Orbán Viktor kormányfőnek. Az ottani benyomásokat felhasználva fogadná el a kabinet szerdán a dokumentumot.

Az [origo] pénteken késő délelőtt megkereste az NGM-et, hogy megtudjuk a tárca véleményét az új adóról. A tárca nekünk nem válaszolt, de cikkünk megjelenése után az MTI-nek igen. Az NGM annyit közölt: a tárca "sajtóhíresztelést nem kommentál". A Magyar Telekom Nyrt. ugyancsak azt közölte, nem kommentálja a sajtóértesülést. Hasonlóan nyilatkozott a Vodafone Magyarország, a Telenor Magyarország és az Invitel is.

Orbán járulékcsökkentésről beszélt
Orbán Viktor kormányfő csütörtökön a Debreceni Televíziónak adott interjúban arról beszélt , hogy a tranzakciós adóval ők a spekulációt szorítanák vissza, de az EU miatt minden pénzforgalomra ki kell vetni, emellett ők ötkulcsos áfarendszert is akarnak (bár ezt az EU nem engedi).

Ezt követően az adópolitika jövőjéről a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány a foglalkoztatást segíti elő, ezért a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkentik, a következő lépésben pedig a járulékokat szeretnék mérsékelni.

Forrás: origo

Az Inforum felkérést kapott arra, hogy 2012. április 14-én, szombaton 10-17 óra között megrendezésre kerülő VELETECH mobil konferencián (www.veletech.hu) – amely fiatalok és mobiltelefon-rajongók számára rendez a Mobilarena.hu szerkesztősége – nyisson kaput azon idősebb honfitársaink számára, akiket érdekel a technika, a fiatalok világa, a nemzedékek közötti kapcsolat (nagy-szülő unoka), s egyáltalán azoknak, akik meg akarják őrizni szellemi és testi kondíciójukat és aktív részesei akarnak maradni a gyorsan változó világnak.

Terveink szerint a nap folyamán előadás-sorozat (mini szabadegyetem) kerül megrendezésre, amelynek témai: „Idős vagyok, nem hülye. A nagyszülők és a média”; „Deus ex machina, avagy Isten a gépből. Vallás, lélek, lelki egészség”; „Fejemre nőtt a technika. Digitális tévé, fotózás, telefon”; „Nem csak kenyérrel él az ember. Kultúra, könyv, könyvtár”, „Sokáig akarom élvezni az unokáim. Egészség és fenntarthatóság”.

Emellett egy informatikai teremben ingyenes internet-használat és tanácsadás, illetve az Inforum Gyerekjáték a számítógép című filmsorozatának vetítése (mind a 30 része) látogatható.

Az előadók között üdvözölhetjük

Kamarás István vallásszociológust, Ságvári Bence internet-kutatót, Fehér Zsuzsa média-szakértőt, dr. Mayer Erika internet jogászt, Havasi Zoltán egészség-fejlesztő, Fülöp Hajnalka közösségi informatikust, dr. Kerekes Pál digitális könyvkiadót, Ramháb Mária könyvtárigazgatót, Szűcs László televíziós szakértőt.

A Veletech 2012 egy mobilkommunikációs, szórakoztatóelektronikai és informatikai szakkiállítás, ahol a hazai piac legfontosabb szereplői mutatják be újdonságaikat a nagyközönségnek. A rendezvényre látogatók nem csupán a standokat járhatják körbe, hanem számos program, kiállítói előadás várja őket. Az idei év ráadásul különleges, 2012 ugyanis a generációk közötti szolidaritás éve. Ezért a Veletech 2012-n külön figyelmet szentelünk az idősebb felhasználóknak, akiknek speciális programokat szervezünk, illetve a kiállítók között is megjelennek olyan cégek, akik termékeikkel is igyekeznek megoldásokat kínálni számukra.

A Veletech 2012 célja az, hogy mindenki megtalálja a számára érdekes termékeket, hozzáértőktől kérdezhessen, megismerkedhessen a legújabb készülékekkel és megoldásokkal. A belépés összege jelképes 500 forint, amelyet a szervezők jótékony célra fordítanak. Azok a látogatók, akik elhozzák nagyszüleiket, ebből az összegből további kedvezményt kapnak. Nyugdíjasoknak és 14 éven aluliaknak a belépés díjmentes.

A Veletech 2012. április 14-én, délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuit az Óbudai Egyetem Neumann János karának új épületében, amely a III. kerület, Bécsi út 96. szám alatt érhető el.

The project is developing a broadband-enabled exercise program that will promote health and wellbeing among older people, enabling them to stay in their homes longer and promote social inclusion.

Currently there are 2.8 million Australians (13% of the population) aged over 65 years. As Australia’s population continues to age, this figure is expected to increase to 6.4 million over the next thirty years. A trend that will increase demand for aged care services across Australia.

The project aims to develop and implement an exercise program using information communication technology for older residents in the Melbourne suburb of Brunswick that will promote health and wellbeing, enabling them to stay in their homes longer, promotes social inclusion, and that can be expanded to other areas across Victoria and beyond.

‘Connecting communities is an essential part of ensuring a socially inclusive society. This will be the first project of its kind tailored to the needs of older people at risk of losing their independence and Infoxchange is delighted to be part of a project that will use the NBN to support vulnerable older people’ said Andrew Mahar, Executive Director of Infoxchange Australia.

The technology will be developed for the Microsoft Kinect platform, and will be initially trialed with twenty older residents in Brunswick, Victoria’s first NBN release site.

Studies have shown that the use of technology to enable safe ageing in homes is preferred by older people (Fujitsu, 2007) however there has been little research to develop enabling technologies and assess their acceptability and benefit in older people.

An eighteen month trial will assess the effectiveness of broadband-enabled interactive gaming technology to assist older people to maintain independence in their home through improved social connectedness, and physical and mental wellbeing.

Source: InfoExchange

Participants will use Microsoft Kinect for Xbox 360 to keep in touch with each other.

The project collaborators are: Moreland City Council, the University of Melbourne’s Institute for a Broadband-Enabled Society (IBES), National Ageing Research Institute (NARI), Infoxchange Australia, Microsoft, Council on the Ageing (COTA), Merri Community Health Services, NBN Co, and AARNet.

For more information about this project contact info@infoxchange.net.au

Austria, Albania, Belgium, Bosnia & Herzegovina, Bulgaria, Croatia, Cyprus, the Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Israel, Italy, Latvia, Lithuania, Luxembourg, Malta, the Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Serbia, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Turkey, UK, Ukraine, the Former Yugoslav Republic of Macedonia and ICT industry leaders – all partners of European e-Skills Week 2012 – are implementing this major campaign to raise awareness of the importance of e-Skills in equipping citizens with the skills needed for Europe’s growth.

e-Skills are of fundamental importance. They enable European economies to take advantage of productivity gains through IT in business, meet the growing industry demand for IT-skilled staff and increase opportunities for individuals in today’s difficult job market.

The European e-Competence Framework (ECF) is helping Europe to deliver education reforms initiated by National Ministries (e.g. Education, Economic Affairs, Innovation, Interior depending on the country) and strongly supported by industry. Education and training systems must secure the appropriate development of digital competence for all citizens to act as the foundation for developing high level professional e-Skills for jobs.

The European e-Skills Week 2012 is a citizen-oriented initiative that firmly sets Europe as a global leader in building an innovation culture. The European e-Skills Week 2012 partners are actively encouraging and supporting the continuous efforts by the European Commission and member states to generate a healthy wave of small-to-medium size enterprises manned by digital champions from across the European Union while at the same time facilitating the process of large organisations investing and growing their global competitiveness.

To keep on succeeding collectively, European economies must unlock the potential of e-Skills to fuel growth and jobs. Key players involved in the European e-Skills Week 2012 are committed to the essential principles contained in the ‘e-Skills Manifesto’ and summarised below:

1. Commit to be more competitive through investment in ICT and ICT skills. Digital technology opens the world to European business and Europe to global business, enabling Europe to compete more effectively on the world stage. For the EU 27, eliminating barriers to the expansion of the digital economy based on the free flow of information and knowledge could deliver 4% additional GDP growth over the next ten years, a gain of €500bn and similar in scale to the growth dividend achieved as a result of the EU’s historic Single Market programme of 1992.

2. Address youth unemployment in Europe through e-Skills. With a 21.6% jobless rate among the 15-24-year olds, Europe fares less well than other regions of the world, including the US and Asia- Pacific. Youth unemployment will be lowered by providing young people with the e-Skills needed for jobs, in turn enhancing the competitiveness of industries across the board. Job creation can be stimulated through digital technology with 2.6 new jobs created for each low skilled job IT makes obsolete.

3. Foster IT leadership. Innovation in the management and use of IT will optimise business value in Europe. IT must be aligned with business objectives – affording business leaders more e-Skills. IT professionals with greater business knowledge will be able to bridge the gap between IT practice and board room goals.

4. Commitment to life-long education and training. From basic digital competence to e-Skills, education and training systems must be designed in a holistic manner, linking academic theory to practical skills required for employment and life in the digital world. Improvement of curricula for computer science and programming and scaling up of ICT infrastructure and pedagogy in schools is an urgent necessity. Long term cooperation between employers and education is fundamental in ensuring skills acquired in education and training remain relevant for life. Basic digital competence for all is a pre-requisite for eInclusion and development of e-Skills.

5. Invest in innovation. Delivery of leading edge IT will be achieved by amalgamating cutting edge research with the best of corporate and public sector experience on the ground. This will foster innovation in the professional and personal management and use of IT to enrich the lives of every European citizen.

6. European leadership of global standards. Digital tools generate entirely new forms of collaboration reflected in many new business models which create new jobs. Effective cross-platform integration relies on the development of common standards for interoperability, as well as European standards to define and develop skill sets among professionals, such as the e-CF. Driving the development of professionalism in Europe can position Europe as centre-stage for increasing competitiveness and delivering business value.

7. Commitment to cooperation. The internet has evolved into an interactive Web 2.0. Masscollaboration has been made instantly possible, emphasising the importance of e-Skills and IT awareness. Whether for experts working on research, game creators developing new software, architects designing a new project or designers shaping a new model, having the skills to use the internet facilitates teamwork, anytime, anywhere, in every business sector.

8 .Commitment to solidarity in a Digital Europe. Beyond mass-collaboration, the internet is yet unparalleled in bringing together individuals keen to share knowledge, entertainment, passions and political engagement. In a world confronted with ageing and excluded populations, digital technology and e-Skills help senior citizens and other vulnerable populations to stay more autonomous and reap the rewards of the digital world. In this context, the opportunities given by the European Year of Active Ageing and Solidarity between Generations needs to be also exploited. Sound knowledge of e-Skills will nurture greater solidarity in a modern Digital Europe.

9. Prioritise e-Skills policy and scale-up implementation. The EU e-Skills strategy, multi-stakeholder partnerships, solutions, research activities, communication, as well as the European e-Skills Week 2012 have generated important, high-value impacts across the EU. The e-Skills Week 2012 partners call on the European Commission and member states to prioritise e-Skills in the framework of the Europe 2020 Strategy and ensure that full scale implementation is achieved.

The guiding principles herewith are designed to chart a path which partners in the European e-Skills Week 2012 are poised to tread. Our commitment will secure jobs, enhance competitiveness of European business, and ensure that all Europeans enjoy the benefits of the Information Society.

Forrás: eskills-week.ec.europa.eu

Információs társadalomban élünk! Ennek bizonyításához nem kell mást tennünk, csak körbepillantanunk, és számba vennünk azokat az informatikai eszközöket, megoldásokat, amelyek a mindennapi életünkhöz, a munkavégzéshez elengedhetetlenek. Ahhoz azonban, hogy az infokommunikációs megoldások adta lehetőségeket hatékonyan kihasználjuk, az alkalmazásukban, felhasználásukban jártas emberekre van szükség.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) másodszor vett részt a  EU Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága, a DIGITALEUROPA és az European Schoolnet által útjára indított e-Skills Week rendezvénysorozat szervezésében, hogy számos eseménnyel hívja fel a figyelmet a digitális írástudás fontosságára mindennapjainkban és a munka világában. Közel két hónap alatt tagvállalataink vezetői, szakértői öt magyarországi nagyváros többezer diákjának tartottak előadásokat arról,  hogy milyen jelentősége van ma az informatikai eszközök, megoldások használatában szerzett tudásnak az élet minden területén.

Sajnálatos tény, hogy a hazai kis- és középvállalkozások sem használják ki kellő mértékben a rendelkezésre álló infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat. Ez pedig komoly hátráltató tényező a hatékonyság és versenyképesség növelésében, az európai és világpiacon való sikeres szereplésben. Az IVSZ tagvállalatai és szakmai szervező partnerként a helyi kereskedelmi és iparkamarák az e-Skills Week eseménysorozat keretében a kis- és középvállalkozásoknak beszéltek ennek fontosságáról és mutatták be azokat az informatikai megoldásokat, amelyek segíthetik őket a továbblépésben, versenyképességük javításában.

A magas szintű informatikai ismereteknek az infokommunikációs cégek számára, természetesen, még nagyobb a jelentősége.  Az előrejelzések szerint 2015-ben az IKT-szektornak Európa-szerte már mintegy 700 000 fős munkaerőhiánnyal kell számolnia. Ezzel a kihívással néznek szembe a hazai informatikai vállalkozások is. Az infokommunikációs szektor legjelentősebb érdekvédelmi szervezeteként ezért az IVSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok, szüleik és tanáraik figyelmét felhívja arra, hogy keresett és továbbfejlődést biztosító szakmát választanak, ha a mérnöki, informatikusi képzésekre jelentkeznek.

A szakember utánpótlás színvonalának emelését segíti az a megállapodás is, amelyet az IVSZ kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és amelynek értelmében az informatikai tárgyú szakképzés és felnőttképzés területén építenek az IVSZ szakmai tapasztalataira. Ez biztosítéka lesz annak, hogy az informatikai képzésekben résztvevők a piaci igényeknek megfelelő tudással lássanak munkához.

A digitális írástudás fejlesztése iparágtól, cégmérettől függetlenül ma már minden vállalkozásnak érdeke. Az informatikai vállalkozásoknak, az IVSZ-nek különösen nagy a felelőssége abban, hogy ez a tudás naprakész, magas szintű és a gyakorlatban jól hasznosítható legyen.

Laufer Tamás, elnök

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Az elemzésből kiderül többek között, hogy 2012-ben a világ internetezőinek 63,2 százaléka legalább havonta egyszer felkeres valamilyen közösségi oldalt. Ez a szám jövőre 67,6 százalékra, 2014-ben pedig 70% fölé emelkedik. A gyors növekedésnek köszönhetően két éven belül már a világ lakosságának negyede lesz elérhető a közösségi hálókon.

A növekedés hátterében az eMarketer értékelése szerint elsősorban a Facebook áll, amely gyorsan terjeszkedik olyan nagy népességű piacokon, mint Brazília, India és Indonézia. A legnépszerűbb közösségi oldal helyi kedvencektől is sok felhasználót csábít el, ennek következtében az elemzők idén 27,4 százalékos bővülésére, összesen 837,3 millió Facebook-felhasználóra számítanak.

A közösségi oldalak az Egyesült Államokban, Indiában és Brazíliában a legnépesebbek, ezek egyúttal a Facebook legnagyobb piacai is. Kína és Oroszország azonban egyelőre meghódításra vár, ezekben az országokban ugyanis helyi közösségi oldalak a legnépszerűbbek.

A legtöbb Facebook-felhasználó (141,2 millió) az Egyesült Államokban él, itt azonban egyre kevesebben csatlakoznak a hálóhoz. Indiából 68,1 millióan használják a Facebookot, Indonéziában pedig 49,1 millióan, míg Brazíliában 45,4 millióan elérhetők a közösségi oldalon.

Forrás: Médiainfo

On the occasion of the e-skills week2, which will take place from 26-30 March 2012, Eurostat, the statistical office of the European Union, publishes data on university graduates in computing3 and computer skills of individuals4. The European e-Skills week 2012 is a European campaign focused on raising the interest of young people in ICT (Information and Communication Technologies) as well as showing people how to get jobs and e-skills for life in the digital age.

In the EU27, 3.4% of graduates obtained a degree in computing in 2009

In the EU27, the share of computing graduates was 3.4% of all university graduates in 2009, compared with 4.0% in 2005. Among the Member States, the development of the share of computing graduates between 2005 and 2009 has been mixed. The highest increases were registered in Malta (1.9% of all graduates in 2005 to 5.6% in 2009) and Hungary (2.0% to 3.4%), and the largest decreases in Portugal (5.1% to 1.7%) and the United Kingdom (5.9% to 4.0%). In 2009, the highest shares of computing graduates were found in Malta and Austria (both 5.6% of all graduates), Spain (5.1%), Cyprus (4.7%) and Estonia (4.4%).

Share of individuals having used a PC varies between 50% in Romania and 96% in Sweden

In 2011, more than three quarters of those aged 16-74 in the EU27 had used a computer5, while this share was 96% amongst those aged 16-24. The highest shares of those aged 16-74 having used a computer were observed in Sweden (96%), Denmark, Luxembourg and the Netherlands (all 94%), and the lowest in Romania (50%), Bulgaria (55%) and Greece (59%). In most Member States the share of young people who had used a computer was above 95%.

A fifth of those aged 16-24 in the EU27 have written a computer program

In 2011, almost two thirds of individuals aged 16-74 in the EU27 reported having moved or copied files or folders on a computer, compared with 89% for those aged 16-24. Of those aged 16-74, 43% stated they had used basic arithmetic formulas in a spreadsheet6, while this share was 67% among the younger age group. Three out of ten individuals aged 16-74 had created an electronic presentation6, compared with six out of ten individuals aged
16-24. The share of individuals in the EU27 having written a computer program6 was 10% amongst those aged
16-74 and 20% amongst the younger age group.

Computing graduates & computer use

: Data not available

* First and second stage of tertiary education (International Standard Classification of Education levels 5 and 6).

** Data for Greece: 2008 instead of 2009; data for Italy for 2009 refer to ISCED level 5 only.

Computer skills of individuals, 2011

% all individuals

( ) Data with reduced reliability due to small number of respondents.

• For more information, see the “Digital Agenda Scoreboard 2011″of the Directorate General Information Society of the European Commission: http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/scoreboard/index_en.htm and the pillar “Digital Competence in the Digital Agenda”:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/scoreboard/docs/pillar/digitalliteracy.pdf

• More information on the e-skills week campaign can be found here: http://eskills-week.ec.europa.eu/
• Computing: Computer sciences: system design, computer programming, data processing, networks, operating systems and software development (hardware development is classified in engineering).
• Data on computer skills come from the surveys on ICT (Information and Communication Technologies) usage in households and by individuals. The survey covered households with at least one person aged 16-74, and individuals aged 16-74. Further information can be found in the dedicated section on the Eurostat website:

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/information_society/introduction

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos a felmérésről így nyilatkozott: „Az Eurobarometer legújabb felmérése jól mutatja, hogy az emberek idősödvén is készek aktívak maradni. Bízom benne, hogy az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve katalizátorként működik majd, arra ösztönözve a polgárokat, az érdekelt feleket és a döntéshozókat, hogy tevékenyen segítsék elő az aktív idősödést, és pozitív módon kezeljék az idősödéssel kapcsolatos kihívásokat.”

Az Eurobarometer felmérés öt területet ölel fel: az időskorról és az idősebb emberekről alkotott általános nézetek; idősebb emberek a munkahelyen; nyugdíjba vonulás és nyugdíjak; önkéntes munka és idősebb embereknek nyújtott támogatás, valamint idősbarát környezet.

A felmérés jól mutatja, hogy országonként mennyire különböző a „fiatal” és az „idős” fogalma. Máltán, Portugáliában és Svédországban például a 37 év alatti embereket tekintik fiatalnak, míg Cipruson és Görögországban 50 éves korig tekintik fiatalnak az embert. Átlagban az európaiak úgy gondolják, hogy 64 éves korban kezdik el idősnek tekinteni az embert, és 41,8 éves kortól már nem tekinthető valaki fiatalnak. Kortól és nemtől is függ az ember szemlélete – a nők kicsit későbbre teszik az időskor kezdetét, mint a férfiak (65,0, illetve 62,7 évre).

A munkahely kérdését illetően csak minden harmadik európai ért egyet azzal, hogy 2030-ra fel kell emelni a hivatalos nyugdíjkorhatárt, jóllehet ez ma már sok tagállamban egyértelmű prioritásnak számít. Ugyanakkor komoly támogatottságot élvez (61 %) az a nézet, amely azt képviseli, hogy az emberek a nyugdíjkorhatár elérése után dolgozhassanak. A válaszadók 53 %-a elveti a kötelező nyugdíjazás korhatárának gondolatát, de jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

Jóllehet a nyugdíjba vonulás kora tipikusan 65 év, 2009-ben a munkaerőpiacról való távozás átlagosan 61,5 évesen történt. Az európaiak 42 %-a úgy gondolja, hogy 65 év felett is képes lesz elvégezni jelenlegi munkáját, míg a megkérdezettek 17 %-a úgy érzi, hogy nem lesz képes egészen 60 éves koráig ellátni jelenlegi feladatait. Az európaiak egy harmada állítja azt, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is szeretné folytatni munkáját, és az európaiak közel kétharmada számára sokkal vonzóbb kilátás a részmunkaidős munka melletti részleges nyugdíj, mint a teljes nyugdíjba vonulás.

Az aktív idősödés nem csak a foglalkoztatásról szól. Az európaiak körülbelül egy negyede (beleértve az 55 évnél idősebbeket) önkéntes munkában is részt vesz. Azokban az országokban, ahol az önkéntesség nem annyira elterjedt nagyobb arányban nyilatkoztak úgy az emberek, hogy saját háztartásukon kívül is támogattak már embereket, illetve nyújtottak már segítséget másoknak. Az 55 éven felüli európaiak 36 %-a támogatott már ilyenformán másokat. Az 55 éven felüli válaszadók 15 %-a gondoz jelenleg is egy idősebb családtagot, és 42 %-uk a múltban látott már el ilyen feladatot.

Előzmények

Az Aktív Idősödés és a Nemzedékek közötti Szolidaritás Európai Évének (2012) célja tudatosítani, milyen hasznos szerepet töltenek be a társadalomban az idősebb emberek, és támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek jobb lehetőségeket teremtenek az idősek számára arra, hogy aktívak maradjanak.

A 2012-es európai év az aktív idősödés három dimenziójára terjed ki:

• Aktív idősödés a foglalkoztatás területén. Az idősebb munkavállalók arra való ösztönzése, hogy ne adják fel munkavállalói státuszukat, elsősorban a munkakörülmények javítását, illetve az idősebb munkavállalók egészségi állapotához és szükségleteihez való igazítását, az idősebb munkavállalók készségeinek – az egész életen át tartó tanuláshoz való jobb hozzáférés biztosítása révén történő – fejlesztését, valamint az adó- és a juttatási rendszerek felülvizsgálatát teszi szükségessé, hogy ez utóbbiak hatékonyan ösztönözzék a munkával töltött életszakasz meghosszabbítását.
• Részvétel a társadalomban. Az idősebb emberek lehetőségeinek és helyzetének javítása, hogy önkéntesként vagy beteget ápoló családtagként a társadalom hasznos és aktív tagjai lehessenek, elkerülve ezzel a társadalmi elszigeteltséget és a vele járó számos problémát és veszélyt.
• Önálló életvitel. Egészségfejlesztés és megelőző egészségügyi ellátás olyan intézkedések révén, amelyek maximalizálják az egészséges életéveket, segítenek megelőzni a másoktól való függést, és idősbarátabbá teszik a környezetet (középületek, infrastruktúra, közlekedés, épületek), lehetővé téve, hogy az idősek minél önállóbbak lehessenek.

Az európai év célja arra ösztönözni a szakpolitikai döntéshozókat és az érdekelt feleket, hogy az aktív idősödéssel kapcsolatos konkrét célok mellett kötelezzék el magukat, és tevékenyen segítsék elő e célok megvalósítását. A kötelezettségvállalásokat az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve 2012 weboldalán lehet közzétenni. A lakosság, az érdekelt felek, a döntéshozók és az újságírók bevonásával szerveznek majd nemzeti és európai szintű kommunikációs tevékenységeket.

További információk:

Eurobarométer felmérés (378. sz.): Aktív idősödés (Report and Factsheets)

Összehasonlító információ az uniós tagállamokról MEMO/12/10

-es számában

Eurostat sajtóközlemény (Eurostat news release)

Lásd még:

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve 2012 weboldala

Az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség

Kiadványok:

Eurostat brochure – Active ageing and solidarity between generations – a statistical portrait of the European Union 2012

Hogyan népszerűsítsük az aktív időskort – a helyi és regionális szereplők uniós támogatása

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012)

A február 23. és 27. között végzett kutatás szerint a felnőtt hazai netpolgárok 46 százaléka egyetért a szabályozással (nem feltétlenül a mostanában sokat emlegetett ACTA-val, hanem általában véve az internet valamilyen jogi szabályozásával), és csak minden harmadik válaszadó volt ellenkező véleményen. Ugyanakkor szembeötlő, hogy az internetező válaszadók egyötöde vagy nem tudott, vagy nem kívánt véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben.

A netezők között egyébként jelentős eltérés mutatkozik, ha demográfiai adatok alapján szétbontva vizsgáljuk meg az eredményeket. Az derült ki, hogy a férfiak kevésbé támogatják a szabályozást, mint a nők, és a fiatalok körében is magasabb az elutasítók aránya, mint az idősebbek között. Az egyik végletet – a letöltésekben leginkább jeleskedő – huszonéves férfiak jelentik: mindössze egynegyedük támogatja a törvényi szabályozást, 62 százalékuk viszont ellenzi; a skála másik végén az 50 évnél idősebb internetező hölgyek állnak: az ő körükben 76 százalék a támogatók, és mindössze 7 százalék az ellenzők aránya.

Mint a Netidők blogjában Kurucz Imre, az NRC piackutató cég munkatársa felhívta rá a figyelmet, a netezők többsége egyetért azokkal az érvekkel, amelyeket a szabályozás ellenzői hangoztatnak. A legáltalánosabb ellenérv az információ szabadságának elve. A hazai netezők elsöprő többsége, közel 90 százaléka egyetért azzal, hogy ennek teljesülése mindennél fontosabb, ugyanakkor a szabályozás-ellenesek körében az egyetértés foka érezhetően magasabb, mint a korlátozást támogatók között. A szabályozással egyet nem értők 85 százaléka emellett azon a véleményen van, hogy az internetes letöltéseket jogi eszközökkel sem lehet korlátozni, és érdekes módon a szabályozás-pártiak kétharmada is többé-kevésbé osztja ezt a véleményt.

További érdekesség, hogy a hazai internetezők többsége sem a zene-, sem a filmipart nem félti a szabad letöltésektől. Négyből hárman úgy vélik, a mozi akkor is működni fog, ha a neten szabadon terjedhetnek a filmek, háromból két netpolgár szerint pedig a zenészek inkább a koncertezésből éljenek meg, mint a felvételek után járó jogdíjakból. A szabályozást ellenzők természetesen ezekkel az állításokkal is inkább azonosulnak, mint azok, akik szerint szükség van valamilyen korlátozásra. Utóbbiak körében a kiadók iránti rokonszenv is nagyobb: 53 százalékuk gondolja úgy, hogy a nagy kiadók fontos értéket adtak, adnak a popkultúrához, míg a szabályozást elutasítóknak csak az egyharmada van ezen a véleményen.

Az elmúlt hetekben ismét különösen nagy vihart kavart az a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán az internet nemzetközi szabályozására, miután több EU-tagállam (köztük Magyarország) január végén aláírta a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, közkeletű nevén az ACTA-t. Mind több aggály fogalmazódik meg a szabályozásokat, illetve azok vélt hatásait illetően; az internet szabadságát féltők tiltakoznak, az Európai Bizottságnak címzett petíciót pedig 2,4 millióan írták alá. Az ACTA aláírása miatt utcai demonstrációkra is sor került – többek között Budapesten is kiálltak az egyezmény ratifikálása ellen az internetezők, illetve azok egy csoportja.

Forrás: ComputerWorld

Egyre több célcsoport érhető el az interneten

Az utóbbi években az összes korosztályban dinamikusan nőtt az internetpenetráció. A 15-24 évesek körében tízből kilencen interneteznek – így ebben a szegmensben komoly növekedés már nem várható a jövőben. Az idősebb korcsoportokban ugyanakkor van még növekedési potenciál: az 50-69 éveseknél az elmúlt 3 évben több mint másfélszeresére nőtt a penetráció, de még mindig csak egyharmaduk használja a világhálót.

Az, hogy az alacsonyabb penetrációs szinttel jellemezhető szegmensek (idősebbek, alacsonyabb iskolai végzettségűek) esetében az utóbbi évek jelentősebb növekedést hoztak, természetesen változást eredményezett az internetezők demográfiai összetételében is. Teljesen kiegyenlített lett a férfi-nő megoszlás, már csaknem minden ötödik netpolgár ötven évnél idősebb, és a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya is folyamatosan nő. Mindemellett az internet még mindig a fiatalok és a magasabban képzettek terepe elsősorban: az internetezők 38 százaléka harminc alatti, 21 százaléka diplomás, 26 százaléka AB státuszú – és ezek a számok rendre lényegesen magasabbak annál, mint amit a teljes lakosságon belül megfigyelhetünk.

Az internetpenetráció alakulása életkori bontásban

Legalább havonta internetezik*

15-69 éves lakosság (N=7 394 306)

 * A tendenciának ellentmondó kisebb kilengések egyetlen esetben sem haladják meg a statisztikai hibahatárt

A kereskedelmi, hirdetési szempontból leginkább általánosnak tekinthető 18-49 éves szegmensben 74 százalék az internetezők aránya. A fiatalabb vagy magasabb státuszú részszegmensekben – a fentiekből következően – még ennél is magasabb a penetráció szintje. A 18-29 évesek esetében 85, a 18-49ABC szegmensben 88, a 18-49AB célcsoportban pedig 93 százalék internetezik. Bár a 18-69 évesek körében még nem éri el a penetráció 60 százalékot (jelenleg 59 százalékon áll), a 18-69ABC szegmensnek már a 77 százaléka megtalálható – és elérhető – az interneten.

Mobilinternet: minden harmadik netpolgár él vele

Az internetezők 97 százaléka, több mint 4,3 millió 15-69 éves internetezik legalább heti rendszerességgel. Körükben 11 százalék azok aránya, akik számítógépükön rendszeresen használnak mobil szélessávot (is), további 13 százalék pedig alkalmanként él ezzel a hozzáférési móddal. A mobil sticket használók egyharmada tekinti ezt elsődleges internet-hozzáférésnek – a többség tehát még csak kiegészítő funkcióként gondol rá.

Folyamatosan nő azok aránya is, akik közvetlenül a mobilkészülékükön interneteznek. Jelenleg a heti internetezők egyötöde böngészi az internetet mobilján legalább alkalmanként – ez a tevékenység leginkább a fiatal férfiakra jellemző.

Összességében az internetezők 33 százaléka használ valamilyen mobilinternet-elérést.

Mobilinternet használat

Mobilinternet használat mobiltelefonon, illetve mobil stick használatával

Legalább hetente internetező 15-69 éves évesek (N= 10 000)

forrás: NRC VMR2011

A képviselő szerint “a piac és a használat teljesen szabályozatlan, ex-lex állapotban van az e-cigaretta. A képviselő szerint szükség lenne szabályozásra, mivel az e-nikotin is káros az egészségre, és függőséget okoz.“

Azonnal meg is érkezik a műkérdésre az adekvát válasz:

“Igen, fogjuk szabályozni ezt a kérdést – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. Megfontoltan fognak lépni, mert sokaknak segíthet a leszokásban a terápiás nikotin, de attól még olyan mérgező anyagról van szó, amelyet csak orvosi felügyelettel lenne szabad használni. Az államtitkár azért is szükségesnek tartja a szabályozást, mert az ízesített patronok segíthetik a rászokást.

Pálffy arra is emlékeztetett, hogy nemrégiben felrobbant egy e-cigaretta a használó szájában. Szerinte nem kell betiltani ezt az eszközt, de szabályozásra van szükség, amit a dohánytörvénnyel egy füst alatt meg lehetne oldani. Szócska szerint a forgalmazók kihasználták a joghézagot, és nem kezdeményezték a gyógyszerré vagy gyógyászati segédeszközzé nyilvánítását.”

Lévén már volt felrobbant mobiltelefon, tehát érdemes lenne felvetni azt is, hogy csak államilag hitelesített mobiltelefonokkal lehessen telefonálni (a típusengedélyek kiadása így is bevizsgáláshoz kötött), de még nem elégséges az a forrás, amelyet bevehet ezen az állam, például csak okmánybélyeggel lehetne vásárolni mobiltelefont. Erre létre lehet hozni egy állami társaságot, amelynek vezetését valakinek a rokona bizonyára elláthatná.

A e-cigi töltése gyakran az USB-porton keresztül történik, ezért elméletileg az is elképzelhető, hogy szerzői joggal védett anyagok kerülnek át a készülékbe. S ha mondjuk elszívásra kerülne egy jogvédett dal, azután fájdalomdíj illetné meg a szerzőt, amelynek beszedését az erre illetékes állami hivatal végezhetné. Külön lehetne jogdíjat kivetni a készülékre és a patronokra, amelyeket természetesen csakis államilag engedélyezett üzletek (és rokonok) árusíthatnak.

Ha ez nem lenne elegendő, az e-cigi-t csakis orvosi rendelvényre lehetne kapni, hogy az orvos is kereshessen egy kicsit.

A szélsőséges szabályozási hullám ellenében elindult már az első budapesti lakáskocsma (közösségi dohányzóhely) is, jelezve, hogy az állampolgárok magánéletébe történő beavatkozás növekvő ellenhatást vált ki.

A Kádár-féle diktatúrában a hatalom pontosan érzékelte, hogy a fokozatos megszorítás robbanáshoz vezet, hiszen 56 emléke még eleven volt. A jelenlegi hatalom, a nagyon durva megszorítások ellenére sem érzi azt, hogy “hangulatjavító” intézkedéseket kellene tennie. A magyar társadalom pedig nagyon rosszul tűri a magánéletbe való beavatkozást, bármilyen ideológia mentén érkezik is. Ráadásul hiteltelen az is, hogy egy volt  tévés közszereplő, aki még a kamera előtt is különösen nagy borbarátnak tűnt, prédikáljon az egészségvédelemről.

A konzervativizmus mai és hazai  kiadása feljogosítva érzi magát a privátszféra minden irányú (nyugdíj, oktatás, munkavállalás)  piszkálására. Ebben tér el a nem konzervatív hazai, illetve a nyugat európai konzervatív  politikai áramlatoktól. De amikor már nem csak az emberek zsebében, de szájában (és az abortuszkérdésre előre tekintve) a bugyijában is kotorász, arra nem lehet mentség.

Dombi Gábor

Az Európai Unió alapjogi chartája világosan kimondja, hogy “a sajtó szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani”, és az EU mindig kiállt a média szabadsága és pluralizmusa mellett. Az elmúlt 12 hónapban élénk vita tárgya volt ez Magyarországon. Ennek a vitának a kezdetétől úgy az Európai Bizottság, mint jómagam védtük a sajtószabadságot és az alapvető jogokat.

Ezzel párhuzamosan mindig is erőteljesen támogattuk az internet terjedését és azokat a lehetőségeket, amelyek ennek révén megnyílnak, beleértve azt is, hogy ez hordozója lehet az új médiának és a szabad véleménynyilvánításnak. Ez azért jelentős, mert – bármilyen aggasztó is lehet az általános médiakörnyezet Magyarországon – igen jelentősen megnőttek a magyar emberek lehetőségei arra, hogy kifejezésre juttathassák véleményüket, és hozzáférhessenek mások véleményéhez azáltal, hogy ma már a magyarok 98%-nak van szélessávú internet hozzáférése.

Az Európai Bizottság 2011-ben teljes mértékben kimerítette a jogi hatáskörét annak érdekében, hogy javítson a magyar médiatörvényen. A törvény az eredeti formájában négy területen sérthette volna meg az alapvető jogokat és uniós törvényeket. Én habozás nélkül igényeltem a változtatásokat, és ezeket el is értem. E négy kérdés közé a következők tatoztak:

a) a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályok aránytalan alkalmazását, b) a más tagállam joghatósága alá tartozó, ott letelepedett és engedélyezett műsorszolgáltatók bírságolását, c) a médiaszolgáltatók nyilvántartásba vételére és engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint d) a személyeket, kisebbségeket és bármely többséget sértő médiatartalomra vonatkozó szabályok.

E lépés megtétele során a Bizottság eleget tett annak a kötelező elvnek, hogy az EU az alapvető jogok érvényesítésére csak az uniós jog hatálya alá tartozó területeken tehet lépéseket, míg más tekintetben ez a feladat a nemzeti bíróságokra, és ha szükséges, akkor az Európai Emberi Jogi Bíróságra hárul.

Ez az elv a magyar Alkotmánybíróságra hagyta, hogy az EU-jogon kívül eső problémás kérdésekkel foglalkozzon, amit meg is tett a december 19-i döntésével, amelyben kijelentette, hogy médiatörvény “alkotmányellenesen korlátozta az írott sajtó szabadságát”. Az ítélet a közelmúltbéli magyarországi jogi változásokat követően továbbra is érvényes marad.

Az ítélet néhány fontos eleme azonnali hatállyal életbe lépett. Így például a bíróság szigorította azokat a feltételeket, amelyek esetén az újságírók kötelezhetőek lesznek arra, hogy felfedjék az információjuk forrását, valamint a magyar médiahatóság nem kényszerítheti médiumokat arra, hogy kiadjanak adatokat. A legtöbb változást 2012. május 31-ig kell megtenni, s ebbe beletartozik többek között az un. média biztos intézményének eltörlése, valamint az írott sajtó esetében annak a kötelezettségnek a megszüntetése, hogy “tartsák tiszteletben az emberi méltóságot”, és hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére.

Arra kérem a magyar hatóságokat, hogy tartsák ezt a bírósági döntést tiszteletben, és hajtsák végre ugyanolyan sebességgel és hatékonysággal, ahogy azt éppen ennek a médiatörvénynek az esetében a Bizottság által az EU-jog alapján elvégzett értékelése után tették.

Ám tudom, hogy a média pluralizmusát és a szabadságát nem lehet meghatározni és megvédeni kizárólag a törvények révén. Végül is a pluralizmus sikeres gyakorlata attól is függ, hogy milyen a légkör és a politikai kultúra, amelyek támogatják ezeket az elveket.

Ezért is van az, hogy a Magyarországgal szemben támasztott jogi igényeket követően egy EU egészét érintő magas szintű csoportot hoztunk létre azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg, mit jelent a média pluralizmusa és szabadsága a gyakorlatban, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy javítani lehessen azt a kultúrát és törvényi környezetet, amelyek támogatják azokat. Ezt a csoportot Lettország korábbi elnöke, Vaira Vike Freiberga vezeti.

Komolyan végig kell gondolnunk, hogy vajon az EU rendelkezik-e elegendő hatáskörrel ezen a területen annak érdekében, hogy megfeleljen a közvéleménynek a médiapluralizmus védelmével kapcsolatos elvárásainak.

A véleményem az, hogy a szabadságunkat sokféleképpen kell védeni – így az újságírók, az aktív polgárok, a nemzeti, és ha szükséges, akkor EU szintű törvények révén. Egyetlen intézkedés sem biztosítja számunkra a szabadságot, amit nagy becsben tartunk, és egyetlen cselekedet sem veheti el ezt tőlünk. Azt a kockázatot, amivel akár egyetlen cselekedet is bírhat a sajtószabadság, vagy általában a politikai szabadság számára, az általános összefüggések határozzák meg.

Ez az általános összefüggés fokozta fel az aggodalmakat azzal kapcsolatban, ahogyan a rádióműködés engedélyezését kezelik Magyarországon.

Az uniós jog alapján egy nemzeti kormány a közérdeket figyelembe véve szabadon meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján döntenek aztán a rádióműködési engedélyek megadásáról. Ide tartoznak a kulturális sokszínűség, a nyelvi sokszínűség és a médiapluralizmus szempontok – feltéve, hogy az odaítélési eljárás objektív, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos.

De ugyanebből az okból kifolyólag, ahogy az EU lehetővé teszi azt, hogy a médiapluralizmus egyik tényezője legyen az engedélyek odaítélésének, fontos az általános engedélyezési rendszert nemzeti média-környezetben is látnunk. A jogszerűség nem feltétlenül az egyetlen kérdés az egyedi engedélyezési döntések esetében.

Ezek a döntések szélesebb körű következményekkel járhatnak, és további problémaköröket vethetnek fel. Különösen akkor, ha egyesek azért aggódnak, hogy új engedélyezési kritériumok megszabásának mögöttes indítéka az, hogy kizárják a meglévő, független hangokat, s nem pedig az, hogy újaknak nyissanak teret.

Ebben a légkörben különösen fontos, hogy az érintett feleknek legyen teljes mértékben tiszteletben tartott fellebbezési joguk a bírósághoz, ha nem értenek egyet az engedélyezési határozattal.

Szeretném továbbá nagyon világosan kiemelni, hogy az EU nem korlátozza a rádióműködési engedélyek számát, amit bármelyik tagállam kiadhat. Ez egy Magyarország számára egyedül eldöntendő kérdés. A hatóságok mindeddig azzal érveltek erőteljesen, hogy az új engedélyeket tisztességes versenyek alapján adtak ki. De ha ez igaz, akkor én is azt mondom, hogy “minél nagyobb a verseny, annál jobb”. Úgy gondolom, hogy Magyarországon van még tér és lehetőség további, és nem pedig kevesebb rádióhang számára.

Általánosabban fogalmazva, vállalom, hogy megteszem azt, amit tudok, hogy megmutassam támogatásomat egy élénk internetes rádió érdekében Magyarországon, amelyet nem korlátoz semmilyen módon a korlátozott rádiófrekvencia spektrum. Meg fogom mindazt tenni, amit a nyomtatott és az audiovizuális média, online és offline támogatása érdekében megtettem. Saját elkötelezettségem Önök felé az, hogy mindent megteszek, amit tudok a hatáskörömön belül és a saját hangomon annak biztosítása érdekében, hogy a magyarok is részesei lehessenek annak a médiának, hallgathassák azt a médiát és tanulhassanak abból a médiából, amit maguk választanak.

Neelie Kroes

(* Önnek joga van e nyilatkozat egyes részeinek vagy teljes egészének reprodukálására a saját weboldalán vagy kiadványaiban)

A kormány karácsony előtt egy nappal hozott határozata értelmében nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak nagyon indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szabad beszerezni a kormány által felügyelt szerveknél.

A december 23-i határozatában a kormány “az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról” szóló, 1479/2011. számú határozatában a kormány az “egyes közigazgatási szervek nemzetközi szabványon alapuló elektronikus kommunikációjának egységesítése, az együttműködés hatékonyságának javítása, valamint a költséghatékony nyílt forráskódú irodai szoftverek részarányának növelése érdekében” több fontos, informatikával összefüggő intézkedésről és annak végrehajtásáról döntött.

A kormány ebben a határozatban elrendeli, hogy a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított
szervek kivételével – a kormány irányítása alatt álló szervek az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel (a továbbiakban: irodai szoftverek) előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül. Emellett a kormány irányítása alatt álló szerveknek bármely külső féllel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a szabványoknak megfelelő formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik szabványok szerinti elérhetõvé tételéről is.

Az érintett tárcavezetőknek az ehhez való felkészülés végső határidejének a határozat március 31-ét jelöli meg. Ennek értelmében e feladatok végrehajtása érdekében a nemzeti fejlesztési miniszternek díjmentesen elérhetővé kell tennie azokat a szoftver eszközöket, amelyek azok szervek számára is lehetővé teszik a szabványoknak megfelelő állományok használatát és előállítását, amelyek irodai szoftverei erre alapfunkcióként nem képesek. A miniszternek ezen felül folyamatosan gondoskodnia kell ezen szoftvereszközök elérhetőségéről is január 31-től.

A határozat 2012. december 31-ig ad határidőt adott arra, hogy a kormány irányítása alatt álló szervek között létrejött – a dokumentumformátumokra is kiterjedő – hatályos együttműködési megállapodásokat felülvizsgálják a dokumentumformátumok tekintetében.

Nem nyílt szoftver csak nagyon indokolt esetben

A határozat arra is kötelezi az érintett minisztereket, hogy a felügyeletük alatt álló szerveknél intézkedjenek arról, hogy nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése
érdekében szerezzenek be, és a megtett intézkedésekről tájékoztassák a nemzeti fejlesztési minisztert. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter a kormány irányítása alatt álló szervek infokommunikációs tárgyú szerződéseihez, kötelezettségvállalásaihoz gyakorolt egyetértési joga, valamint ezen szervek közbeszerzési eljárásai indokoltságának megítélésével kapcsolatos feladata keretében a nem nyílt forráskódú irodai szoftverek beszerzéséhez csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében járulhat hozzá.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

ULX: ujjé

Szentiványi Gábor, a nyílt forráskódú állami beszállító, az ULX Kft. ügyvezetője megkeresésünkre így kommentálta a kormányhatározat hírét. “Hatalmas lépésnek tartom a megszületését, mivel egy évtizedes problémát kezel. A dokumentum publikáció és csere ma már a mindennapjaink alapvető és nélkülözhetetlen feladata, nem szabad, hogy formátumkorlátokba ütközzünk ezen a területen. Képzeljük el, mi lenne, ha 2012-ben nem lennének egységes KRESZ szabályok vagy a gépkocsikban különböző helyen lenne a fék, a gáz és az indexkar. Ez alapvetően fékezné vagy ellehetetlenítené a közlekedés fejlődését. A piac kezdeti fázisban ez talán nem kritikus, de ha már mindenki ettől függ, — márpedig a dokumentumkezelésnél ez a helyzet — akkor csak nyílt szabványokkal mehetünk tovább. Nem is beszélve arról, hogy ez felszabadítja a desktop függőséget is, és szabadabb választás elé állítja a felhasználókat, az államot. A kormányhatározat azonban csak a kezdet, fontos, hogy ezt a politikán túlmenően, egy változáskezelési projektként azonosítsuk, és képesek legyünk profin és gyorsan megküzdeni az átállással. Számos cég, mint ahogy az ULX is, rengeteget tesz azért, hogy ezek az átállások a lehető legkönnyebben menjenek végbe. Fontos, hogy gyorsan terjedjen a használat, mert annak erős multiplikátor hatása van, ehhez mi az köz- és felsőoktatás területén az OpenEDU-val járulunk hozzá, a közigazgatásban pedig úgy, hogy az ODF-et támogató LibreOffice-t és OpenOffice.org-ot egy teljesértékű irodai szerverkörnyezetbe illesztjük bele, amiben a verziókezelés, munkafolyamatok, kollaboratív dokumentumszerkesztés és publikálás a Microsoft környezetben megszokott módon mehet végbe. Ez folytonos átmenet biztosít a megszokott funkcióktól való elszakadás nélkül.”

Microsoft: no comment

Az ügyben természetesen megkerestük a Microsoft Magyarországot is, mely a kormányhatározat vesztesének tűnik, ám a társaságnál azt mondták, nem kívánnak élni a nyilatkozás lehetőségével, a kormány döntését nem kommentálják.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk karácsonykor megjelent cikkünket, melyben beszámoltunk arról, hogy az iskolákat is Linuxra állítják át, a kormány ugyanis leállította a Tisztaszoftver program azon részét, mely legalizálta az iskolák, valamint a tanárok és diákok oktatási célból használt Microsoft-szoftvereit.

A Tisztaszoftverrel kapcsolatban a Microsoft egyébként cikkünk közzététele óta egy közleményt tett fel honlapjára, mely elérhető itt. Ebben azt jelzik, hogy a Tisztaszoftver konstrukció keretében eddig egy közoktatási PC éves licencdíja egy BigMac menü árával volt összevethető. “Az oktatási intézmények a Microsoft szoftverek segítségével piacképes tudást adhattak át diákjaiknak, hallgatóiknak, ami az ország hosszú távú boldogulásának, versenyképességének kulcsa”. Mint írják, folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a lehetőségekről, s partnerek lesznek a lehető legkedvezőbb megoldások megtalálásában. “Jelentős magyar piaci résztvevőként számunkra is létfontosságú, hogy a hazai oktatási rendszer tartalmával és műszaki támogatottsági színvonalával versenyelőnyt jelenthessen Magyarországnak”.

Forrás: Computerworld

Magyar Közlöny hivatkozott száma

Nem finanszírozza tovább az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását az állam, ezt a tételt Magyarország következő évi központi költségvetésébe már nem is tervezték be. Az amúgy is jelentős forráshiánnyal küzdő középiskolák és felsőoktatási intézmények számára a Linux jelentheti az alternatívát. Márciustól csak illegálisan használhatják a Microsoft termékeit, kivéve, ha maguk fizetnek érte.

A Tisztaszoftver program, amit még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indított el eredetileg Campus program néven, oktatási intézmények, tanárok és diákjaik számára biztosított Microsoft szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta.

Nemrég viszont ugyancsak az Orbán-kormány (de már a mostani, második)  "a versenysemlegesség szem előtt tartása, a piaci verseny elősegítése miatt" a Microsoft-licencek támogatásának beszüntetéséről döntött. "Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is" – utalt a tisztaszoftver.hu-n megjelent pár soros minisztériumi közlemény arra, mit tehetnek azok az iskolák, akik továbbra is szeretnének számítógépet alkalmazni az oktatásban vagy az oktatásszervezésben, és nem kívánják az open source megoldások előretörése ellenére még most is piacvezető Windows, illetve a Microsoft más programjait, például az Office-t illegálisan használni.

Az NFM közleménye hozzátette, a jövő évi költségvetésben a Tisztaszoftver program költségeit már nem tervezték be, így az érintett oktatási intézmények csak 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Az iskoláknak tehát alig több mint 2 hónapjuk van, hogy megoldást találjanak a problémára.

A Magyar Ubuntu Közösség örömének adott hangot a hír kapcsán, mert azt remélik, hogy  a jövőben több oktatási intézmény is a Linux operációs rendszert választja majd a felkészítés és a vizsgák során. Mi mindenesetre kíváncsian várjuk, az iskolák számára rendelkezésre álló 2 hónap alatt hogyan döntenek, és ha a Linuxra való migrálást választják, akkor az február végéig valóban véget tud-e érni, hiszen az átmigrálás mellett a tanárokat, diákokat is meg kell tanítani a Linux kezelésére. Nem beszélve arról a kérdésről, hogy hogyan kerítenek hirtelen Linuxhoz értő rendszergazdákat a korábbi, Windowson edződött supervisorok helyett, illetve velük mi lesz. Netán alig több mint 60 nap alatt átképzik magukat ezek az általában közalkalmazotti státuszban lévő, vagyis nem éppen túlfizetett, és sokszor csak részmunkaidőben dolgozó IT-szakemberek Microsoft-specialistából Linux-guruvá?

Érettségi illegális szoftverrel?

Mint arra egyik hozzászólónk felhívta a figyelmünket, a fentiekhez az is hozzátartozik, hogy a középiskoláknak a számítástechnikai érettségi előtt 2 tanévvel jogi kötelessége tájékoztatni a diákokat, hogy milyen szoftveren történik az adott intézményben az érettségi lebonyolítása, illetve az érettségi előtt 1 tanévvel még arról is információt kell közölniük, hogy az előző évben megadott szoftver mely verzióján lehet érettségi vizsgát tenni. Tehát a tavasszal érettségiző diákoknak már 2010 szeptemberében a Linuxot kellett volna jelezni, ha pedig ez nem így történt, az érettségi során a hallgatókat jogsérelem éri, ha nem használhatnak Windowst az ígérettel ellentétben. Így 2012 májusában – sőt a rákövetkező évben is – nem marad más hátra, mint a diákokat vagy illegális Windowson vizsgáztatni (amennyiben nem a Linux volt a korábban megjelölt operációs rendszer), vagy a hallgatók Linuxon vizsgáznak majd, de akkor az iskolák törvényt sértenek, a diákok érdekei sérülnek.

Közbülső megoldás lehet még az is, hogy az iskolák egyénileg megvásárolják a Microsoft licenceit, de akkor ez vélhetően jóval többe fog kerülni, mintha az állam központilag tette volna úgy, mint eddig. Hiszen ilyenkor az állam (a minisztérium) a nagy mennyiségre való tekintettel jobb tárgyalási pozícióban alkudozhatott a Microsofttal, mint amikor az egyes iskolák külön-külön vásárolnak néhány darab licencet. Így az ország makró szinten végül nem hogy nyer az ügyön, de még veszít is. Ezt támasztja alá az is, hogy Stumpf István az első Orbán-kormány idején épp azzal magyarázta a Campus program elindítását, hogy így olcsóbbá válik a licencek beszerzése, mintha az iskolák egyénileg vásárolnának programokat a Microsofttól.

Nem beszélve a nehéz helyzetben lévő iskolák pénzügyi helyzetéről, hiszen sok iskolában manapság a fűtésköltség kigazdálkodása is problémát okoz, így számukra óriási teher lehet a Microsoft szoftverek egyéni beszerzése, ami így egy plusz költségtételként jelentkezik a jövő évi mérlegükben.

Valószínűleg célszerűbb lett volna, ha az állam csak fokozatosan, sokkal átgondoltabban vezeti ki a Tisztaszoftver programot, és nem így, hogy alig pár hónapjuk marad az iskoláknak lépniük az ügyben.

Forrás: Computerworld

Gábor

Gondok lesznek

A Maganiskolak.hu és Bak Zsófia ELTE-s oktató nyilvános Facebook-bejegyzése szerint mindezt tíz nappal a határidő előtt közölték az érintettekkel, ráadásul ekkor kezdődik a téli szünet is. Mivel a kieső szolgáltatás pótlása pénzügyileg és technikailag is időbe telik, könnyen előfordulhat, hogy az érintett intézményekben átmenetileg megszűnik az internet.

A közháló ráadásul rengeteg kapcsolódó szolgáltatást is jelent, például emailcímeket és doménneveket. Rengeteg iskola weboldala és levelezése is sulinet.hu cím alatt érhető el, a gyors átállás ezért problémás lehet.

Kié a Közháló?

A Közháló fenntartója 2012 január 1-től módosítja a kedvezményezettek körét. Az érintettek emailben értesítést kaptak a Közháló Ügyfélszolgálattól, ezért kérjük, hogy ellenőrizze a végponthoz tartozó email postafiókjait. A változással kapcsolatban további információval jelenleg nem tudunk szolgálni – ennyi áll a program hivatalos honlapján.

A lépéssel kapcsolatban kerestük a KözhálóPortal.hu-t, ahol csak technikai válaszokat adnának, a hatjegyű iskolai azonosító megadása után. Kiderült viszont, hogy a weboldalon közölt információval ellentétben az Educatio Nonprofit Kft. már nem fenntartója a közhálónak, az a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH) került, ahonnan egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre – ahogy a kozhaloportal.hu szerint az intézmények sem, pedig a határidő január 1.

Forrás: Index