2011. január 15-én indul útjára az Új Széchenyi Terv, amely hét fejlesztési területre koncentrál. A kormányzat szándéka szerint teljes egészében uniós forrásokból finanszíroznák a programot, amelynek elsődleges célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatása – derül ki az Új Széchenyi Tervet bemutató kormányzati kiadványból.

A terv szerint Magyarországon négy ágazati kitörési pont van: az egészségipar, a zöld gazdaság, a háttériparokat és a Kárpát-medencei gazdasági térséget egyaránt jelentő hálózati gazdaság és a tudásgazdaság. Ezen felül van három “átfogó kitörési pont” is, ezek az otthonteremtés, a munka és teljesítményközpontú gazdaság kiépítése, illetve a tranzitgazdaság.

Egyetlen nagy cél

“A Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése” – olvasható a vitairatban, amely szerint a kormány célja ennek következtében “egymillió új és adózó munkahely”, így a “szocialista újraelosztási politikát egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel”.

A program szerint a gazdaságpolitika nagyban építene a magyar vállalkozókra, a dokumentum szerint ugyanis ők a “nemzet jólétének megteremtői”, a “munkahelyek teremtői”, és “jólétet is csak szabad vállalkozók képesek teremteni”. Ennek érdekében a terv szerint kiemelt szerepet kap a jövőben az adócsökkentés, az adminisztrációs költségek csökkentése, a hazai és uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, a versenytorzító egyensúlytalanságok és a korrupció visszaszorítása, illetve a gazdasági jogbiztonság visszaállítása (a vállalkozói szervezetek elvárásairól és igényeiről itt olvashat részletesen).

Orbán Viktor miniszterelnök.

Három nagy kihívás

A megváltozott helyzet, a jövő elzálogosítása, a versenyképesség romlása, a gazdaság stagnálása és a bizalom általános hiánya miatt tíz év után jóval nehezebb feltételek között indulhat útjára az Új Széchenyi Terv – olvasható az előző kormányokkal szembeni kritika a gazdaságfejlesztési program szerdán ismertetett vitairatában, amelyet a miniszterelnök és a kormány több tagja mutatott be.

A vitairat szerint a magyar gazdaság három  nagy kihívással néz szembe: meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást, fel kell számolni a versenyképességi hátrányokat és meg kell teremteni a növekedés feltételeit. “Ma kettős válság sújtja Magyarországot: az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a hazai vállalkozások gyenge versenyképessége” – írja a kétszáz oldalas tanulmány, amely szerint a fegyelmezett költségvetés alapvető követelmény, ám ez önmagában nem elegendő a gazdaság talpra állításához, a “gazdaság versenyképességének megerősítése és a növekedés feltételeinek kialakítása nélkül ugyanis nem lehet tartósan stabilizálni az államháztartást”.

A magyar gazdaság kitörési pontjai

• Gyógyító Magyarország (egészségipar)
• Megújuló Magyarország (zöld gazdaságfejlesztés)
• Otthonteremtés (lakásprogram)
• Vállalkozásfejlesztés (üzleti környezet fejlesztése)
• Tudomány és innováció
• Foglalkoztatás
• Közlekedés (tranzitgazdaság)

A kormány szerint az állam versenyhátrányt okoz, és nem csak az anyagi erőforrásokat, hanem az “üzleti környezet számára legalább ennyire fontos bizalmi tőkét is felélte”.

Átcsoportosított milliárdok

A 2013-ig tartó uniós költségvetés Magyarország számára biztosított összegét a kormány átcsoportosítja és a pályáztatás rendszerét is megváltoztatja annak érdekében, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok számára megfelelővé tegyék a feltételeket. A kormány szerint 7870 milliárd forint forrás érhető el Magyarország számára a 2013-ig tartó időszakban, amelyből 1829 milliárd forintnyi a szabad forrás. Már beindított projektekre 1780 milliárd forintot használnak, és van 4126 milliárdnyi úgynevezett kötelezettségvállalással elindított projekt melletti forrás is.

A kiadvány szerint 155 milliárd forint azonnal mobilizálható a vállalkozások számára különböző operatív programokból. Emellett a kormány elé kerül egy javaslat, amely szerint 477 milliárd forint értékű projektforrást felülvizsgálnának, és ebből 41 milliárd forint felszabadítására kerülhet sor.

Az Új Széchenyi Terv programjai

1. Egészségipar

A vitairat szerint az egészségipar fejlesztéséhez megfelelő adottságaink vannak. Az egészségiparnak a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb az anyag-energia- és importanyag igényessége, a terület felvirágoztatásához vannak megfelelően képzett szakemberek, az egészség marketing értéke az utóbbi években felértékelődött, így “pozitív országképpel pozicionálja az országot” – áll a dokumentumban.

Az egészségiparon belül kiemelt fejlesztési terület lenne a gyógyvizekre és az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségturizmus, a geotermikus energia hasznosítása, amelynek alkalmazása a tanulmány szerint jelenleg alulreprezentált a megújuló energia tervekben. Az egészségiparon belül még nagy szerepet szánnak a növényházi kertészet és a bioélelmiszeripar fejlesztésének. Az ásványvíztermelés és a gyógyszeripar mellett az egészségiparon belül fontos szerep jutna a nano-és biotechnológiának is. A biotechnológiai fejlesztések célja, hogy 2013-ig Magyarország váljon a 2004-ben EU-hoz csatlakozó országok vezető államává a biotechnológia területén, ezzel bejutva Európa 10 legjelentősebb biotech országa közé.

2. Megújuló Magyarország

A vitairat szerint a 21.században egy ország sikere azon múlik, hogyan tudja kezelni a fosszilis energiahordozókra épülő energiafelhasználási struktúra által kiváltott problémákat – mint a növekvő árak és az ellátásbiztonság – az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. A zöldenergetikai beruházásokat fel kell használni arra is, hogy új munkahelyeket teremtsenek vele.

Az egyik célkitűzés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a klímabarát beruházások ösztönzése, a környezettudatosság növelése. A zöld gazdaságfejlesztések területén szerepe lesz az atomenergiának is, mivel ez az ellátásbiztonság javításának egyik leghatékonyabb eszköze, így “közép-és hosszú távon szükséges megvizsgálni új atomerőművi blokkok építését és üzembe helyezésének lehetőségét”. A Zöld Fejlesztési Bank klímabarát fejlesztéseket, energiamegtakarítást és megújuló energiahordozó felhasználást eredményező beruházásokat finanszírozna. Kezdetben ez kizárólag állami tulajdonban lenne, később pedig többségi állami tulajdonban, és esetleg tőzsdére is vinnék.

Orbán Viktor és Fellegi Tamás.

3. Otthonteremtés és lakásprogram

A magyar lakásállomány elavultsága miatt évente 40-50 ezer új lakás megépítését tűzi ki célul a program, amely szerint el kell érni, hogy a lakásépítés legyen a gazdaság egyik motorja. A javasolt intézkedések között szerepel egyebek mellett az energiatakarékos építkezések feltételrendszerének kidolgozása, a szociális bérlakásprogram elindítása, a panellakások felújítását célzó komplex program elkészítése és az első lakás megvásárlásának állami támogatása. Utóbbit a vitairat a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezménnyel képzeli el.

A finanszírozási oldalon a terv nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezen belül egy olyan új konstrukció kidolgozását javasolja, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy a gyerekük iskolai évei alatt történő előtakarékoskodásból felhalmozott összegből 3-4 évre bérelhessenek lakást az új építésű bérlakásokban. Emellett a jelzáloghitelezés felpörgetését javasolja a program, mondván a forintalapú jelzáloghitelezés fejlettebb és kormányzati szempontból is előnyösebb az utóbbi években elterjedt devizahitelezésnél. A terv állami garanciát kapcsolna a lakáskölcsönökhöz, ezzel tenné olcsóbb a lakáshiteleket, emellett pedig a béren kívüli juttatások közé beemelné a lakbértámogatást.

4. Vállalkozásfejlesztés

A vállalkozásfejlesztésről szóló fejezet több, a kormány vezető politikusai által többször emlegetett lépést sorol fel, köztük az adócsökkentést, a bürokrácia mérséklését, a vállalkozásbarát környezet kialakítását és az uniós pénzek felhasználásának felgyorsítását. A terv visszaállítaná a kisvállalkozói tőkejuttatási programokat, létrehozná az egyablakos vállalkozásfejlesztési ügynökséget, és megújítaná a kamarai rendszert, egyúttal nagyobb szerepet szánna ezeknek a szervezeteknek. A közbeszerzések esetében a terv célul tűzi ki, hogy a jelenlegi 40-ről 70 százalékra emelkedjen a nyertes cégeken belül a magyar vállalkozások aránya.

A hazai cégek védelme érdekében aktívabbnak kell lennie az államnak, például kereskedelemben szigorú szabályozással lehetővé kell tennie, hogy a kereskedelmi láncok betartsák a fizetési határidőket és ezzel ne sodorják nehéz pénzügyi helyzetbe a hazai vállalkozókat. A fogyasztóvédelemre nagy hangsúlyt kell helyezni, ezen belül például például a terv bevezetné a fogyasztóbarát emblémát.

5. Tudomány, innováció, növekedés

Az innováció, kutatás-fejlesztési területen tervezett lépéseket felsoroló fejezet szerint az innováció az egyik fontos motor lesz, és a cél, hogy a gazdasági növekedés az uniós országok között négy éven belül a legmagasabb legyen. A vitairat szerint ahhoz, hogy az innováció megfelelő hajtóerőt tudjon kifejteni, a kutatás-fejlesztési kiadásokat az évtized közepéig a a GDP 1,5 százalékára kell növelni. A kutatás-fejlesztési prioritások alapján a járműiparra, az egészségiparra kell koncentrálni, illetve az informatikai és energetikai energetikai fejlesztéseket kell elősegíteni, illetve a mezőgazdaságnak a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítani.

A terv a járműipart, a filmipart és az úgynevezett kreatív iparágakat (képző- és iparművészet, dizájn, reklám, szoftverfejlesztés stb.) és a járműipart kezeli kiemelten. Utóbbi fejlesztése érdekében a terv elindítaná a jármű-felújítási programot és erősítené a javítóipart.

6. Foglalkoztatás

A terv szerint az “első az értékteremtő munka” elvének kell érvényesülnie, a cél pedig egymillió munkahely létrehozása. Ennek legnagyobb részét az építőiparban, a mezőgazdaságban és a hazai turizmusban hozná létre a gazdasági program, mivel a legtöbb bevonandó dolgozó felsőfokú végzettség nélküli. Fejlesztenék a rugalmas foglalkoztatási módszereket (részmunka, távmunka, önfoglalkoztatás), illetve a családok munkavállalási lehetőségeit gyermekvállalás mellett. Ennek érdekében felújítanák a “családbarát munkahely” mozgalmat.

A munkahelyteremtéshez írt javaslatok közt említi a dokumentum, hogy “elengedhetetlen a járulékterhek csökkentése”, amelynek időzítéséről azonban a kormány egyelőre nem mondott konkrétumot. Ezen túl a passzív szociális ellátásra fordított összegekből munkahelyeket kívánnak létrehozni, illetve megszüntetni azt az állapotot, hogy sokak számára a segélyezés jobban megéri, mintha dolgoznának. Javasolja a dokumentum azt is, hogy a minimálbér átlagbérhez viszonyított arányát csökkenteni kell.

7. Közlekedés, tranzitgazdaság

A Széchenyi-terv, kiindulva abból, hogy Magyarországon több európai gazdasági folyosó is áthalad, kiemelten foglalkozik a tranzitszerepből adódó lehetőségekkel, mind az áru-, mind a személyszállítás területén. Fejlesztenék például az olyan kombinált szállító megoldásokat, mint például a vasúti és közút szállítás összekapcsolását (teherautók rakományát vasúton szállítják át az országon), illetve a létrehoznák a valódi használaton alapuló elektronikus díjfizetési rendszer kiépítését a jelenlegi átalánydíjas rendszer helyett.

A nagy kelet-nyugati és észak-déli áruáramlatokat megállító logisztikai szolgáltatások fejlesztése mellett új gyorsforgalmú köz- és vasúti elemeket is építenének, példaként a “Kassa-Debrecen-Nagyvárad-tengelyt” említik. A régiós szintű fejlesztésekre új egyeztetési intézményeket hoznának létre.

Forrás: Origo

A kétszáz oldalas Új Széchenyi Tervet letölthetik erről a linkről pdf formátumban (a file 2 megabyte).

A régióból Budaörs és Szentendre volt a Pest megyei város vetélytársa, ám az előző projekt eredményei, a környékbeli településekkel és több fővárosi kerülettel ápolt jó kapcsolatuk a javukra billentette a mérleg nyelvét. Érden most a közbeszerzési felhívás közzétételére készülnek, ez a feltétele a támogatási szerződés megkötésének. A tervek szerint 2011 második fél évétől kezdenék el az önkormányzatok csatlakoztatását az ASP-központhoz. „Az érdeklődő településeknek fontos információ, hogy 2013 első fél évének végéig lehet támogatással csatlakozni, utána már csak piaci alapon van erre lehetőség” – állapította meg Érd illetékes szakembere. A kérdésre, hogy mekkora kockázattal, illetve haszonnal járhat a központ működtetése, elmondta: évi 200-220 millió forintos bevétellel számolnak, de a központi régió kiegyensúlyozott környezete révén is a működtetés és a fenntartás gazdaságossági kockázata viszonylag alacsony.

„Az e-önkormányzati szolgáltatások fejlesztése és széles körű elterjesztése hazai és európai uniós jogszabályok által is előírt kötelezettség, ráadásul elengedhetetlen feltétele a közigazgatás hatékonyabbá tételének” – írja közleményében az NFÜ. Egyúttal azt is megállapítja, hogy az elektronizálás révén jelentős megtakarítások érhetők el, ezért az e-közigazgatásra áldozott források megtérülnek a települési költségvetésekben. A regionális ASP-központok kiépítése a tervek szerint 2011 második felében fejeződik be. Az önkormányzatok ezt követően – a település méretétől függően 15–85 millió forintos uniós pályázati támogatással – csatlakozhatnak a rendszerhez.

Észak-Alföld legnagyobb településeként Debrecenben nagy dolognak, de evidensnek is tartják, hogy nyertek az ASP-központ pályázaton. Mint Fauszt Zoltán aljegyző beszámolt róla, a pályázatban elvárt kilenc szolgáltatási rendszer közül hattal eleve rendelkeznek. A régióból hárman – Debrecen mellett Hajdúszoboszló és Nyíregyháza is – pályáztak az ASP-központra. „Ha a kiírás megengedte volna, bizonyára konzorciumot hozunk létre, hiszen Hajdúszoboszló már több ASP-szolgáltatással is rendelkezik” – tette hozzá. Eddig 80 település írta alá a szándéknyilatkozatot, hogy csatlakozik a rendszerhez. Ha közülük 60-70 ezt ténylegesen is megteszi, akkor 2013–14-ben 100, a rendszer és a csatlakozás teljessé válásával pedig 300-400 millió forint bevételre számít az önkormányzat évente.

ASP-központok kiépítése (előirányzott menetrend)
1. A beruházásra a közbeszerzési felhívás közzététele
2. Támogatási szerződés megkötése
3. A közbeszerzés lebonyolítása
4. Az ügyintézési modell kialakítása
5. Fizikai kiépítés és alkalmazásfejlesztés
6. Települési csatlakozás EU-támogatással: 2011. II. fél év–2013. II. fél év
7. Az alkalmazások testreszabása és a szükséges képzések lebonyolítása
8. Közbeszerzési felhívás a központ működtetésére

Forrás: VG

A tegnap kiadott sajtóközleményből kiderül, a regionális központok székhelyeit pályázat útján választották ki. A nyertes városokban (Debrecen, Érd, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Szombathely) épülhet ki az az alkalmazásszolgáltató központ (Application Service Provider – ASP), amely a régió többi településének nyújt segítséget az elektronikus ügyintézéshez szükséges technikai és szoftveres támogatással.

5 év alatt készülhet el | Az ASP-központok kiépítéséről még 2006 novemberében döntött a kormány, amikor elfogadta az Elektronikus Közigazgatás operatív programot. A központba telepítendő alkalmazásokkal elsősorban a kistelepülési önkormányzatoknak jelentenek könnyebbséget, hiszen ott nem állnak rendelkezésre az alkalmazások üzemeltetésének tárgyi és személyi feltételei.

A központok telepítésére és az önkormányzatok csatlakozására régiónként 1,5 milliárd, többségében uniós támogatás fordítható. A kiépítés várhatóan 2011 második felében fejeződik be, és a települési önkormányzatok ez után csatlakozhatnak a rendszerhez. Ehhez szintén igénybe vehető, a település méretétől függően 15-85 millió forintos pályázati támogatás.

A teljes kiépítést követően a csatlakozott települések önkormányzata többek között szociális, adóügyi, gazdasági, iratkezelő és gyámügyi informatikai rendszerekhez nyer egyszerű hozzáférést. A lakosság számára pedig az jelenti majd a látványos változást, hogy mintegy 250 önkormányzati hatósági eljárást lehet majd interneten keresztül intézni.

Forrás: Bitport

A közelgő választások és a vélhető kormányváltás miatt átmeneti állapotban, sőt várakozó állásponton van az információs társadalommal kapcsolatos állami tevékenység. E kis magyar interregnum összecseng az Európai Unió elnökségének váltásával és az Európai Bizottság tisztújításával, úgyhogy kétszeresen is ideje a számvetésnek és az előretekintésnek. Az értékelés remélhetőleg hozzájárul a következő pénzügyi időszak (2014–2020) információs és tudástársadalommal kapcsolatos fejlesztéspolitikájának, illetve az ezzel kapcsolatos stratégiának a megalkotásához az Európai Unióval és a tagállamokkal folytatott egyeztetések során.

Mind nagyobb tér az ict-nek

Sem Magyarországon, sem Európában nincs az információs társadalom fejlődése nélkül gazdasági fejlődés és versenyképesség sem, ennek szem előtt tartásával alkották meg az Új Magyarország fejlesztési terv programjait – hangsúlyozta előadásában Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) integrációs elnökhelyettese. Az infokommunikáció a fejlesztéspolitikában mind nagyobb teret kap, s az elmúlt időszakban már a nem ict-központú operatív programokban is fontos tényezővé vált. Ennek egyik eredményeként a hazai internethasználat már elérte az EU átlagát, ugyanakkor még mindig széles a „digitális olló”, mert a felhasználás csak bizonyos korcsoportokra és lakóhelyekre korlátozódik.

Együttműködések

Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkára az információs társadalom elmúlt évtizedének áttekintése után aktuális igényként fogalmazta meg annak meggondolását, hogy az EU-társelnökségre való felkészülés jegyében milyen együttműködésekre lesz szükség.

Az elmúlt tíz évben számos stratégia készült, most új stratégiákkal kell felkészülni, amelyeket reális tervek alapján kell megalkotni. A fejlesztéseknél viszont törekedni kell arra, hogy a versenyképesség megőrzéséért ezek ne csak uniós forrásokon alapuljanak, szem előtt tartva, hogy ilyenkor más tervezési módszert kell alkalmazni.

Maradnak a prioritások

Ignéczi László, Magyarország állandó EU-képviselője elmondta: az információs társadalom fejlesztése az i2010 programban három pilléren nyugodott, ezek az egységes ict-piac megteremtése, a kutatás és innováció, valamint az e-befogadás és az életminőség javítása. A „post i2010” korszakban, amelynek most folyik az előkészítése, megmaradnak ezek a prioritások, ám több konkrétummal csak a februárra javaslati fázisig eljutó „EU 2020” program tud majd szolgálni.

Forrás: IT Business

„Az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára ügyeik intézésénél fontos a hatósági eljárások egyszerűsítése, felgyorsítása, valamint a hatályos joganyag koherenciájának és átláthatóságának növelése” – mondta Haba József, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) főtanácsadója, a projekt vezetője. S ugyanígy fontos az is, hogy kevesebb legyen a műszaki szabályozással kapcsolatos állami feladat és adminisztráció, csökkenjenek az ezzel járó költségek, teljesebbé váljon a gazdasági szereplők önszabályozó szerepe és javuljon a jogkövető magatartás. A főtanácsadó szerint a projekt üzlet- és ügyfélbarát jellege várhatóan kedvezően befolyásolja a vállalkozások és a magánszemélyek közérzetét, ezáltal a közigazgatási szervek társadalmi megítélését is. A projekt további konkrét hasznaként említette, hogy egyszerűsödnek a műszaki tartalmú jogszabályok, a korábbinál rugalmasabb lesz – az Európai Unió műszaki szabályozási mechanizmusával összhangban – a műszaki szabályozás, s közérthetővé, áttekinthetővé és belső ellentmondásoktól, átfedésektől mentessé válnak a műszaki előírások.

A projekt végrehajtása során első lépésben azonosították a műszaki tartalmú jogszabályokat, összesen 219-et. Ezek közül kiválasztották azokat, amelyeket a projekt keretében elemeztek, mivel a keret nagysága nem tette lehetővé valamennyi átvizsgálását. A kiválasztott 39 elemzésénél az összefonódások, hivatkozások miatt a munkába be kellett vonni 89 kapcsolódó jogszabályt is. Így végül 128 jogszabály, mintegy ötezer oldalnyi joganyag átvizsgálását végezték el.

Megnézték, hogy az európai uniós műszaki jogszabályokat a hazai jogalkotók hibátlanul vették-e át, és hogy a vizsgált hazai jogszabályok összhangban vannak-e az uniós előírásokkal. Azt is megvizsgálták, hogy egymással nincsenek-e ellentmondásban, illetve előfordulnak-e bennük átfedések. Majd elvégezték a szabványokkal való összehasonlításokat is: ekkor azt is vizsgálták, hogy tartalmaznak-e szabványokra való hivatkozást, átvett szabvány szövegrészeket, kötelezővé tesznek-e szabványokat, akár konkrét hivatkozással, akár pedig úgy, hogy beemelnek szabványszövegeket.

„Az európai szabványokat mindegyik EU- és EFTA-tagállam köteles nemzeti szabványként bevezetni, és köteles visszavonni az ezekkel ellentétes szabványait, ha vannak ilyenek, ellenkező esetben, és ha jogszabállyal kötelezővé tesznek szabványokat, az adott tagállam akadályozza a szolgáltatások és áruk szabad áramlását, műszaki akadályokat gördít a kereskedelem útjába, gátolja a műszaki fejlődést, aminek komoly következményei lehetnek” – hangsúlyozta Haba József. „Egyidejűleg az úgynevezett új megközelítés elvét igyekszünk alkalmazni a tiszta magyar műszaki jogszabályoknál” – tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy csak a lényeges, alapvető követelményeket tartalmazza a jogszabály, például: egy forgó gépet olyan védelemmel kell ellátni, hogy az ne okozzon egészségkárosodást, illetve ne legyen életveszélyes. A többi, egy-egy konkrét berendezésre vonatkozó részletes előírás már a szabványokban jelenik meg. Ennek megfelelően indítványozták kivenni az egyes jogszabályokból azokat a részeket, amelyeknek szabványokban a helye.

Az ÁROP projektje keretében így 136 magyar nyelvű szabvány kiadására tettek javaslatot, amelyek közül 91 európai és/vagy nemzetközi szabványt bevezető szabvány és 45 tiszta magyar szabvány. Egyidejűleg több szabvány visszavonását, illetve módosítását is kezdeményezték.

„A tapasztalatainkból az a következtetés vonható le, hogy a projekt kezdeményezése indokolt és hasznos volt, ezért azt további jogszabályokra kiterjesztve a jövőben is érdemes folytatni” – javasolta végül az MSZT főtanácsadója. VG

Projektparaméterek

(ÁROP-1.1.3-2008-0002)

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A projekt címe: Műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítése, szabványok megismertetése

Teljes projektérték (millió Ft)         200

Elnyert EU és hazai támogatás (millió Ft)       200

A projekt keretében elemzett műszaki tartalmú jogszabály (darab)     39

A projekt keretében vizsgált kapcsolódó jogszabály (darab)       89

A projektvégrehajtás időtartama     2008. január 2-2009. december 1.

Érintett szakterületek

(a felülvizsgált 39 jogszabály révén)

Forrás: Magyar Szabványügyi Testület

1.       Munkabiztonság, biztonságtechnika

1.1.    Gépek és villamos berendezések biztonsága

1.2.    Személyek biztonsága

2.       Környezetvédelem

3.       Egészségvédelem

4.       Építés

4.1.    Építőipar, építőanyag-ipar

4.2.    Építmények

4.3.    Épületgépészet

5.       Élelmiszerbiztonság

6.       Fogyasztóvédelem

7.       Infokommunikáció

8.       Közszolgáltatás, közbiztonság

9.       Közlekedés, szállítás

Az ÁROP-projekt keretében elemzett 39 műszaki tartalmú jogszabály

A jogszabály száma      Címe    Oldalterjedelme

Forrás: Magyar Szabványügyi Testület

3/1998.(I.12.) IKIM rendelet  egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról       4

3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet  az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól  20

24/2008. (XI.18.) NFGM rendelet   a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről         5

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet     a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  30

6/1996. (II. 21.) IKM rendelet         a hegesztők minősítéséről    3

6/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási kombinált mosó-szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról  7

6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet      az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről (a továbbiakban: rendelet)          19

7/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási mosogatógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról      7

7/2007. (I.22.) GKM rendelet a mutatványos berendezések biztonságosságáról     5

8/1981. (XII. 27.) IpM számú rendelete  a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról     13

8/2001. (III. 30.) GM rendelet         a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről     22

9/2008. II. 22.) ÖTM rendelet          az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról       596

11/1994. (III. 25.) IKM rendelet      az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól          14

11/2003. (IX.12.) FMM rendelet     az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról     12

12/1999. (XII.25.) KÖM rendelet    egyes környezetvédelmi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról    9

12/2005. (X. 27.) IHM rendelet       az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól       5

24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet   Vízügyi Biztonsági Szabályzat     43

25/2006. (II.3.) Korm. rendelet        egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról        12

28/2007. (III.7) GKM rendelet         az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről          3

31/2001. (XII. 19.) BM rendelet      a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes szabályairól        8

35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet    Színházművészeti Biztonsági Szabályzat        16

37/1996. (x. 18.) NM rendelet         a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről (a továbbiakban: rendelet)   16

41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet    a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól       17

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet       az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról        31

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet     a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  12

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet     a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata         14

77/1999. (XII. 22.) GM rendelet      a háztartási mosógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról      10

78/1999. (XII. 22.) GM rendelet      a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról  9

78/2003. (XI.27.) GKM rendelet     a játszótéri eszközök biztonságosságáról        4

79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet   a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről          49

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet     a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről      19

80/2005. (X. 11.) GKM rendelet     a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről     25

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet   a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól  3

93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet  a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról     6

132/2000. (VII.14.) Korm. rendelete       a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről          2

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet  az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről    62

1993. évi XCIII. törvény         a munkavédelemről    37

1993. évi III. törvény    a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról      150

1999. évi LXXVI. törvény      a szerzői jogról  48

Már javában zajlik az elektronikus közigazgatási tudásportál kialakítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Államreform Operatív Programja (ÁROP) keretében az EU Európai Szociális Alapja és a magyar kormány 145,8 millió forintos finanszírozásával. A kiemelt projekt, amelynek végrehajtása a tervek szerint 2010. márciusában fejeződik be, gyakorlatilag mindenki hasznára lehet, hiszen a hagyományos honlap funkciók mellett további interaktív és web 2.0 szolgáltatásokat nyújt majd felhasználói számára. Ezek körébe tartoznak többek között az e-learning, e-tanácsadás az intézmények e-közigazgatási és e-közszolgáltatási fejlesztéseihez, valamint számos navigációs és felhasználóbarát keresési lehetőség a többdimenziós szakértői tudástérképen.

A közigazgatás továbbfejlesztésének egyik fontos területe az elektronikus alkalmazások céltudatos és eredmény-orientált elterjesztése a közigazgatásban. A támogatás célja, hogy járuljon hozzá az infrastruktúra fejlesztéssel is járó elektronikus közigazgatási projektek minél hatékonyabb tervezéséhez, előkészítéséhez és lebonyolításához; az elektronikus működéséhez és az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához szükséges képességek és szaktudás biztosítása által.

Az e-közigazgatási tudásportál projekt egyik eredménye egy olyan interaktív tudásbázis lesz, amely a strukturáltan gyűjtött, rendszerezett és a portálon megjelenített információk, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatok, trendek, stratégiák folyamatos nyomon követése által megszerzett tudás felhasználásával támogatja, hogy a hazai közigazgatásban átgondolt, országosan és nemzetközileg is összehangolt, interoperábilis fejlesztések jöjjenek létre.

A projekt célja, hogy feltárja és elérhetővé tegye a központi és a helyi közigazgatás intézményeiben már meglévő e-közszolgáltatásokkal összefüggő szakmai információkat és tudásbázisokat. Ennek megfelelően nyomon követi és közzéteszi az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és az ÁROP projektjei során létrejövő új ismereteket és megoldásokat, bemutatja a hazai és külföldi úgynevezett „legjobb gyakorlatokat” is.

A tudásportál egyrészt az egyes közigazgatási intézmények között (G2G: government-to-government) nyújt információs szolgáltatást, másrészt nyitott lesz a nagyközönség számára is: a köztisztviselővé válást életpályának tekintő fiatalok és olyan szakemberek (például projektmenedzserek, gazdasági és IKT szakemberek) találhatnak rajta széles körű információt, akik a versenyszférában szerzett tudásukat a jövőben a közigazgatásban kívánják hasznosítani. Ugyancsak információval szolgál majd azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamilyen terméknek vagy szolgáltatásnak a központi, illetve a helyi közigazgatási intézmények számára történő értékesítésében vesznek részt.

Az új portál szolgáltatásai
- e-learning, e-tanácsadás az intézmények e-közigazgatási és e-közszolgáltatási fejlesztéseihez
- navigációs és felhasználóbarát keresési lehetőségek a többdimenziós szakértői tudástérképen
- információ-szolgáltatás intézmények között, a közigazgatásban dolgozók és a vállalkozások számára
- hazai és külföldi legjobb gyakorlatok bemutatása

A magyar közigazgatás előtt még hosszú az út, amelyet végig kell járnia a teljesen papírmentes ügyintézésig, ám egyre több dokumentum immáron csak elektronikus formában létezik. Merőben új helyzet elé állította e tény az e dokumentumokat tároló, archiváló szervezeteket és intézményeket. Olyan új módszereket, eljárásokat kell bevezetniük, amelyek egyrészt a papíralapú dokumentumokéhoz hasonlóan hosszú távon – több évtizedes vagy évszázados távlatban – is képesek megoldani a biztonságos, hozzáférhető tárolást, másrészt kihasználják az informatika olyan előnyeit, mint a kereshetőség vagy a távoli hozzáférés.

Elektronikusan is megőrizni

A keletkező dokumentumok megfelelő tárolása azért is kiemelten fontos, mert ezek az iratok meghatározó részei a nemzeti adatvagyonnak és alapját képezik a közigazgatási ügyek lefolytatásának, az e-közigazgatás működésének.
A technológiai fejlődésnek, az infokommunikációs eszközök széleskörű alkalmazásának és nem utolsósorban a kormányzati fejlesztéseknek köszönhetően az elektronikus iratok mennyisége exponenciálisan nő. Számos előnye mellett ez azonban egy új veszéllyel is fenyeget: amíg a hosszú távú tárolásukat meg nem oldják, nagy a kockázata annak, hogy néhány év alatt hozzáférhetetlenné, olvashatatlanná válnak.

A keletkező iratok nagy része ráadásul nem csak a jövő történészei számára érdekesek: a jelenben és a közeljövőben is alkalmasak joghatás kiváltására (vagyis jogi következményeik lehetnek). Más részüknek az információs értéke jelentős, így nyilvánvalóan nem engedhető meg, hogy megsemmisüljenek. Mindemellett a civil társadalom fejlődésével az e dokumentumokban tárolt információk megőrzésével és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos társadalmi igény is erősödik.

A cél fontosságát az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Irányító Hatósága is felismerte, és útjára indította a szükséges projektet. A mai igényekhez alkalmazkodó levéltári háttér és a kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztéséhez az “Elektronikus Levéltár” című kiemelt projekt kínál 2,9 milliárd forint összegű támogatást.

Testre szabott feladatok

A projekt fő célja az úgynevezett közfeladatot ellátó állami és önkormányzati szervek működése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon hosszú távú megőrzésének, kezelésének és hozzáférhetővé tételének megoldása. Természetesen nem lehet cél minden egyes irat megőrzése, ezért a jogszabályokkal összhangban a projekt csak az elektronikus iratok iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint maradandó értékűnek minősülő, azaz selejtezés után is megőrzendő hányadának archiválására vonatkozik.
A projektet megvalósító konzorcium három tagja a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Kopint-Datorg Zrt. A tagok közötti feladatmegosztásnak megfelelően a Kopint-Datorg egyrészt a projektkoordinációért felelős, másrészt kialakítja és bevezeti a központi archívum szolgáltatásait, amelyek katasztrófatűrő módon lesznek képesek ellátni a szükséges archiválási feladatokat.

A Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára a szabályozási és szakmai irányítási feladatok mellett a saját levéltári feldolgozást biztosító alkalmazói rendszerek kialakítását végzi el: új levéltári technológiai központokat és archiváló laboratóriumokat állítanak fel.

Mindenkinek hoz valamit

Vékony Miklós, a Kopint-Datorg projekttel foglalkozó szakértője elmondta, hogy a fejlesztés révén az érdeklődő külső szervezetek és személyek számára elektronikus úton is elérhetővé válnak az érintett levéltári anyagok. A konkrét szakmai célok mellett e projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a tudásalapú társadalom kiépítéséhez, eredményeinek terjesztéséhez. A fejlesztés továbbá kötelező állami feladatok elvégzését is lehetővé teszi.

A projekt megvalósítása több részfeladatból áll: megteremtik az elektronikus levéltár szervezeti struktúráját és működési feltételeit; kialakítják az iratkezelési és informatikai szabványosítás kormányzati folyamatait; és megfogalmazzák a közfeladatot ellátó iratképző szerveknél keletkezett maradandó értékű elektronikus iratok átvételi, feldolgozási, hozzáférhetőségi és használati feltételeit.
A szakértő kiemelte, hogy az elektronikus levéltár a lakosság számára is elérhetővé teszi a nyilvános iratokat, valamint a kutatás lehetőségét nyújtja az ezzel foglalkozó szakembereknek. Fontos jellemzője a projektnek, hogy a levéltári szolgáltatások igénybevételét nonprofit módon tervezik, vagyis nem kell majd értük pénzt fizetni.

Ütemterve szerint

Az Elektronikus Levéltár létrehozására szolgáló projektet 2009. február 1-jén kezdték meg, a befejezés határideje 2011. szeptember 30.

A beszállítókat, alvállalkozókat nyílt közbeszerzésekkel választják vagy választották ki. A tervezési feladatok elvégzése a vége felé közeledik: e projektrészt a ProofIT nevű cég hajtja végre. Lezárult a minőségbiztosítási nyílt közbeszerzés; az eljárásban a Kürt Zrt.-t választották ki megvalósítónak.

Folyamatban van (és várhatóan november végén zárul) a szabályozási nyílt közbeszerzés, amelynek célja, hogy kiválasszák a projekt szabályozási környezetének kialakítására, az ehhez kapcsolódó javaslatok megtételére alkalmas szakértőt. A szabályozási tevékenység azért fontos, mert a jogszabályi környezet csak részben van meg, és ennek kiegészítéséhez további javaslatokra van szükség. A szabályozási munka egy munkacsoport keretében zajlik, ez teszi meg a javaslatokat az illetékesek felé. Elkészült a megvalósítandó hardver- és szoftverrendszer közbeszerzésének dokumentációja is.

Az eddigi lebonyolítást és a közbeszerzéseket egyébként már ellenőrizték az illetékes szervezetek, amelyek minden rendben találtak.

Tízmillió forinttól

Az előbbi megfontolások alapján hirdetett meg egyfordulós pályázatot az EKOP keretéből a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága. Az EKOP-1.A.1. számú pályázatot abból a célból írták ki, hogy tovább bővülhessen az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kínálata, és a lehető legtöbb helyen alkalmazzák a modern informatikai megoldásokat az állampolgárok kiszolgálásában, mondja Ferencz Dóra, az Irányító Hatóság munkatársa. Korántsem utolsósorban a fejlesztések révén hatékonyabbá válik a közigazgatási munka is.

A szakmai célok elérése érdekében a pályázat keretében informatikai fejlesztést (eszközbeszerzés, szoftverfejlesztés és szoftverbeszerzés), szakértői tanácsadás igénybevételét, valamint a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó további tevékenységeket (előkészítés, projektmenedzsment) támogattak. A pályázat három komponensből épült föl, amelyeket az elnyerhető támogatás és a lehetséges projektgazdák köre alapján határoztak meg (az A komponensnél 10 és 100 millió, a B komponensnél 100 és 500 millió, a C komponensnél pedig 500 millió és 1,2 milliárd forint között volt a projektekre igényelhető támogatás).

A szerencsés tizenhármas

A pályázatokat 2009. március 6-ig volt lehetőség benyújtani, időközben döntés született arról, hogy melyek érdemesek a támogatásra. Egyértelműen kijelenthető, hogy annak ellenére, hogy az érintett intézmények köre viszonylag szűk, kimondottan nagy volt az érdeklődés a pályázat iránt: összesen 28 projektjavaslat érkezett be. A nagy érdeklődés miatt az eredetileg meghirdetett keretösszeget is megemelték.

A 28 benyújtott pályázatból végül 13 esetében döntött a támogatás mellett az Irányító Hatóság, összesen 5,45 milliárd forint értékben. A támogatás elnyerését követően most a támogatási szerződések előkészítése, megkötése és aláírása folyik. A benyújtott pályázatokban szereplő ütemtervek alapján a projekteket várhatóan 2010 második felében, illetve 2011 első félévében fejezik be.

Közvetett és közvetlen előnyök

A pályázaton nyertes projektek számos különféle célt valósítanak meg. Egy részük a hivatalok belső munkáját teszi hatékonyabbá, például a belső ügyvitel, az iratkezelés vagy a back-office folyamatok elektronikus alapokra helyezésével. Más fejlesztések eredményeit az ügyfelek közvetlenül is érzékelhetik: ilyen az erkölcsi bizonyítvány kérelmezésének elektronizálása, a Civil Információs Portál fejlesztése vagy elektronikus tájékoztatási szolgáltatások bevezetése.

Az e-szolgáltatásokat tudatosan, hatékonyan használó állam kiépítése szempontjából óriási jelentősége van a mostanihoz hasonló, kisebb projekteket támogató nyílt pályázatoknak. A pályázók ugyanis kisebb szervezetek is lehetnek, és az általuk igényelt kisebb méretű fejlesztésekhez is elérhetővé válnak a támogatási források.

Fábos Zsolt

Ha minden jól halad, néhány héten belül egy teljesen megújult Ügyfélkapuval találja szembe magát, aki ügyének elektronikus intézése céljából felkeresi a kormányzati portált. A felület alatt azonban további változások is lesznek.

A hazai elektronikus közigazgatás jelene és jövője szempontjából kiemelt jelentőségű a Központi Rendszer és annak felhasználói felülete, az Ügyfélkapu. Ez utóbbinak egymással némiképp ellentmondó feltételeknek kell megfelelnie: üzembiztosan, meglepetésektől mentesen ki kell szolgálni az ügyeit intézni kívánó lakosságot, ugyanakkor követni kell a technológia fejlődését és az elektronikus közigazgatás változó igényeit.

Már 2006-ban felvetődött, hogy szükség lenne a központi rendszer és a kapcsolódó szolgáltatások kompromisszumok nélküli, komplett fejlesztésére, azonban a források hiánya miatt ez sokáig nem volt lehetséges – mondja Fábos Zsolt, a Kopint-Datorg zRt. üzletág-igazgatója. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) viszont lehetőséget adott arra, hogy végre egy teljes, átfogó beruházást hajtsanak végre, amelynek keretében a tervezéstől kezdve teljes körben megvalósíthatják a szükséges fejlesztést.

Új szintre emelve

A hosszabb távú stratégiai cél olyan központi elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó rendszer létrehozása, amely egyaránt képes az ügyletek szereplőinek hitelesítésére, a rendszerben kezelt és tárolt dokumentumok bizalmasságának garantálására és a műveletek letagadhatatlan elvégzésére.

“A most kialakítandó rendszer a hosszú távú cél elérésének egyik lépése, amely új szintre emeli az elektronikus ügyintézést. Képes lesz a legmagasabb szintű ügyintézési eljárások ügyfélbarát lebonyolítására – beleértve az elektronikus fizetést is –, miközben garantálja a lehető legmagasabb szintű biztonságot, automatizáltságot és rendelkezésre állást” – sorolja a jellemzőket Fábos Zsolt.

A projekttel megvalósítható lesz az elektronikus közigazgatás fő célja: az ügyfelek, az állampolgárok ügyfélbarát, könnyen átlátható és személyre szabott felületen kényelmesen kezelhetik mindazon adatokat, amelyek felett rendelkezésük van; hozzájuthatnak a számukra szükséges és aktuális információkhoz, szolgáltatásokhoz; és egységes, biztonságos felületről, teljesen elektronikus módon intézhetik a lehető legtöbb közigazgatási ügyletet.

Két területen

Az EKOP keretében, uniós támogatással megvalósuló, összesen 4,8 milliárd forintos projektet az a Kopint-Datorg Zrt. hajtja végre, amely egyébként a rendszer működtetéséért és fejlesztéséért is felelős. A konkrét továbbfejlesztés két legfontosabb szakmai célja a Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése, valamint a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, és azok ügyfélbarát jellegének erősítése.

A projektnek két fő fejlesztési területe van: egyrészt megújul a felhasználók által ismert felület, a kormányzati portál, másrészt kétközpontos működésre állítják át a rendszert. „A jelenleg használt portált sokan és sok szempontból vizsgálták, és minden elemzés szerint elavult, túlzsúfolt” – ismeri el Fábos Zsolt. A portál éppen ezért markánsan meg fog változni: új színkódok, menük jelennek meg, és alkalmazni fogják a közösségi portálokon használt jó megoldásokat is. Az új felület használatának megkönnyítésére elektronikus tananyagot készít és tesz közzé a Kopint-Datorg, de tájékoztató kampányt is terveznek a változások megismertetésére.

Ami a technikai fejlesztéseket illeti: kiépítenek egy új központot, illetve ahol szükséges, a jelenleg használt szoftverek verzióváltása vagy fejlesztése is lezajlik.

Együttműködésben, időre

A projekt végrehajtása nagyon jó ütemben halad (l. keretes írásunkat), de nem csak szakmai, hanem a szabályosság szempontjából is; ez pedig nagyon fontos az eredményes lezárás érdekében, hangsúlyozza Fábos Zsolt. Nemrégen ért véget a közreműködő szervezet, a VÁTI kéthetes ellenőrzése, amelynek során minden kapcsolódó anyagot (beszerzéseket, szerződéseket, igazolásokat, engedélyeket) megvizsgáltak: összességében több folyóméternyi iratot néztek át, ellenőriztek.

“Fontos tapasztalat számunkra és valószínűleg a többi projektgazdának is, hogy a közbeszerzések előkészítésével kapcsolatos gyakorlatunkat visszaigazolta az ellenőrzés eredménye, mert végül is mindent rendben találtak” – folytatja a Kopint-Datorg üzletág-igazgatója. A cég azt a gyakorlatot követte, hogy a dokumentációk előkészítésébe mindig bevonták a közreműködő szervezetet és az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységet, az EKKE-t, nem csak kikérve véleményüket, hanem alkalmazva is észrevételeiket. A közreműködő szervezettel a több éves közös munka eredményeként valódi partnerség és jó viszony alakult ki: ennek is eredménye, hogy a projektet minden bizonnyal sikeresen, a vállalt feladatok és célok teljesítésével egy hónapon belül le tudják zárni.

Menetrend szerint

2007. elején pályázott az EKOP forrásaira a Kopint-Datorg. A támogatási szerződést 2008. június 16-án kötötték meg, de a kivitelezés előkészítését, a megvalósítást már ezelőtt, saját felelősségre megkezdte a vállalat. Az első kivitelezői szerződéseket – a szükséges közbeszerzések után – végül 2008. december 30-án írták alá. A teljes támogatási összeg közel 80 százalékát már ténylegesen ki is fizették a szállítóknak, alvállalkozóknak.

A projekt a jelenlegi állapot szerint 2009. december 1-jén lezárul.

Állami érdek a jó információ

Örök igazság azonban, hogy kész és hibátlan informatikai rendszer nincs, és ez igaz az APEH rendszerére is. Az adóhatóság jelenleg ugyanis úgynevezett bizonylati szemléletű rendszerezéssel tárolja az adatokat, mert ez szolgálja legjobban az APEH belső működési folyamatait.

Ugyanakkor ez a fajta adattárolás gátja lehet a hatékony elemzésnek és döntéstámogatásnak, és az adózók sem feltétlenül könnyen értelmezik az ilyen jellegű, alapvetően nem az ő igényeik szerint rendezett információkat.

Márpedig az államnak is érdeke, hogy az adózók tisztában legyenek az adózási szabályokkal, továbbá hogy könnyen értelmezhető információkhoz jussanak saját adóügyeikkel kapcsolatban. Ha az adózó jobban tájékozott, akkor könnyebb az önkéntes jogkövetés, és végső soron növekedhetnek az adózásból származó állami bevételek.

Adatok, másképp

Pontosan ezt a célt szolgálja az Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM) projekt, amely az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében (EKOP-1.2.7.), 100 százalékos uniós finanszírozásból, 1,257 milliárd forint felhasználásával valósul meg.

A projekt alapvető célja a jelenlegi adatfeldolgozási és -megjelenítési korlátok megszüntetése. Ennek érdekében az APEH meglévő informatikai rendszerét kiegészítik egy adattárház technológiára épülő információs rendszerrel, ami a bizonylati szemléletű rendszerezés helyett már az adóalanyokat helyezi a középpontba (innen származik a projekt elnevezése is.)

Az új, egységes fogalmi modellen alapuló adattárház képes lesz tárolni a történeti adatokat is a korábbi bevallásokról, ellenőrzésekről és egyéb adóügyi tevékenységekről. A kialakítandó rendszer több mint 30 információforrás adatait fogadja és dolgozza fel. Az APEH illetékesei ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rendszerbe nem kerülnek új adatok, csupán a meglévők lesznek elérhetők másfajta nézetekből is.

Jó a hatóságnak, jó az adózónak

A rendszer és az alkalmazott technológia radikális minőségi ugrás a korábbiakhoz képest, a jelenleg elérhető elektronikus szolgáltatási kört számos hasznos funkcióval bővíti ki, egyszerűen elérhetővé téve számos, rendelkezésre álló, de az adatbázisokból eddig csak nehezen kinyerhető információt.

Az új rendszer előnyeit elsősorban az adózók élvezhetik majd, mondta Szikora János, az APEH elnöke a projektindító rendezvényen. Az ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások között lesz a tervek szerint a törzsnyilvántartási adatok lekérdezése, a bevallásokkal kapcsolatos információk elérése, az adózó által indított ügyek állapotának ellenőrzése vagy a munkavállaló bejelentettségének lekérdezése.

Az adóhatóság részéről jelentkező előny lehet a döntések hatékonyabb előkészítése, a gyorsabb ügyintézés, az adókikerülő technikák felismerésének támogatása és sokat remélnek az adóalanyok új szempontok szerinti szegmentációjának lehetőségétől is.

Mindezzel az új rendszer az adózók kiszolgálásán kívül jelentős feldolgozási erőforrást is megtakarít az APEH részére, valamint hatékonyabbá teszi a hatóság és társintézményei közti kommunikációt. A projekt illeszkedik az APEH stratégiai programjához is: ez egyrészt javítani kívánja az adózók önkéntes jogkövetését és az adótudatosságot (amihez az adókötelezettségek teljesítését elősegítő szolgáltatásokat használná fel), másrészt minden feltételt meg akar adni az ügyfélkapun keresztül végzett elektronikus ügyintézéshez.

Egy évük van

Az ACM-projekt előkészítése október végén kezdődött; a tervezéssel jövő év közepére végeznek, és az ütemterv szerint alig egy év múlva, 2010. november 5-én át is adják a működő rendszert. A munka a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) égisze alatt folyik; a fővállalkozó az Albacomp IR Kft., amely a DSS Consulting és az Iqsys bevonásával végzi a fejlesztést. Ebben felhasználják az Oracle, a Sun, az IBM és a Microsoft technológiáit is.

Jelenleg a forrásrendszerek adatbázisainak felmérése történik az Albacomp mérnökeinek segítségével, ami a teljes tervezési fázis első lépése, ez alapozza meg a későbbi tervezési és fejlesztési feladatokat.

Vagyis több szempontból is indokolt az a kiemelt projekt, amelyet a terület egyik szakmai felügyelőjeként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) hajt végre: a “Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja” című, EKOP-1.1.5. jelű projektre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 990 millió forint támogatást nyújt.

Mindkét terület fejlesztésére nagy szükség van. Jelenleg a civil szervezetek működésével kapcsolatos elektronikus szolgáltatások száma és színvonala ugyanis messze elmarad a hasonló lakossági és céges e-szolgáltatásokétól. A civil szféra örvendetes fejlődése az ügymennyiség dinamikus növekedésével jár együtt: a bejegyzési folyamat informatikai támogatása létfontosságú.

A fejlesztés révén egyúttal a csőd- és felszámolási eljárások is egyszerűsödnek. Mind az érintettek, mind a nyilvánosság számára hozzáférhetővé válnak a fontos információk: az ügyfelek pontos tájékoztatást kapnak az eljárással kapcsolatos tennivalókról, elérhetőségekről, és letölthetik az elektronikus formanyomtatványokat is.

Alapítványok előnyben
Dr. Réczey Katalin, a projektgazda osztályvezetője szerint a mostani munka szorosan összefügg az OITH másik projektjével, a cégbírósági rendszer fejlesztésével is. Bár látszólag három külön területről van szó (civil szervezetek bejegyzése, csődeljárás és a cégbírósági eljárások), ám mindegyiknek közös eleme a bírósági eljárások elektronizálásának elmélyítése. Az elektronikus kapcsolat azonban nem csak a külső partnerekkel (civil szervezetekkel, cégekkel) kapcsolatban valósul majd meg, hanem egyidejűleg a belső bírósági folyamatok elektronizálása is lezajlik (például az ügyek másodfokra való felterjesztésénél).

A civil szervezetek esetében a törvényi feltételek alapján jelenleg az alapítványok bejegyzésének elektronizálása zajlik. A fejlesztések eredményeképpen lehetővé válik a teljes körű elektronikus ügyintézés (miközben megmaradnak a papír alapú eljárások is), vagyis a civil szervezetek elektronikus úton is benyújthatják bejegyzési kérelmüket, bejelenthetik az adataikban beálló változásokat, illetve eleget tehetnek további adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

Az így létrejövő és bővülő adatbázis egyes adatai elérhetővé válnak olyan intézmények számára (APEH, Magyar Államkincstár), amelyek hatósági feladatokat látnak el e szervezetek működésével kapcsolatban, ezzel is javítva e szegmens átláthatóságát. A fejlesztés során olyan tartalmú és szerkezetű adatbázist kell kialakítani, amely képes kapcsolódni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett “civil információs portál” felületéhez és szolgáltatásaihoz is. Bár a fejlesztés most csak az alapítványi bejegyzésre irányul, a rendszer megteremti a jövőben bővítés lehetőséget is.

Alig egy év
A munka szervezeti oldalról viszonylag egyszerű, mivel egyedül az OITH a végrehajtó, természetesen alvállalkozók, szolgáltatók bevonásával. Már elkészítették a közbeszerzési ütemezést is: a beruházás főbb elemei a szoftver- és hardverbeszerzés, a portál elkészítése, az informatikai biztonság kialakítása és a környezeti fenntarthatóság témaköre lesznek. Az első beszerzési szakasz már megtörtént, a projekt tervezési, minőségbiztosítási és projektmenedzsmenti feladatait a Stratis Kft. fogja elvégezni.
Az OITH szakértője szerint a projektet sikeresen le tudják zárni a támogatási szerződésben is szereplő határidőre (2010. augusztus 31.), így jövőre már közvetlenül érezhetőek lesznek az elektronikus eljárások előnyei a mindennapi gyakorlatban.

Egy ország nemzetközi versenyképességét – számos egyéb tényező mellett – jelentősen befolyásolja az, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek (beleértve a cégalapítást is) intézése mennyire gyors, egyszerű. Ahogy az élet felgyorsult, úgy gyorsult fel az utóbbi években a cégbírósági ügyek intézése is, nem kis mértékben éppen az eljárások elektronizálása miatt.

Kényelmesebben és hatékonyabban

Ma már a korábbinál jóval rövidebb idő alatt lehet új céget bejegyeztetni és az elektronikus megoldások más területeken (például a céginformációs rendszer működtetésében) is egyre nagyobb teret nyernek. A fejlődés nagynak mondható, ám nem minden tekintetben elégséges. A jelenleg használt rendszer nem mindig tudja követni a jogszabályokban leírt, a cégnyilvántartással kapcsolatos, gyakran igen rövid – egyes eljárástípusoknál órákban mérhető – törvényi határidőket, és a meglévő szolgáltatásokban is vannak még kihasználatlan lehetőségek.

E lehetőségek minél teljesebb körű kiaknázást, az elektronizáltság magasabb szintre emelését szolgálja a cégbírósági és céginformációs rendszer 990 millió forintos uniós támogatással, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program részeként (EKOP-1.1.1.) megvalósuló fejlesztése. A fő cél, hogy a jogszabályokból eredő változásokat, az igényelt többletfunkciókat az új keretek között komfortosabban, hatékonyabban lehessen működtetni, és minden esetben tarthatóvá váljanak a jogszabályokban előírt határidők.

Feladatok megosztva
A fejlesztendő rendszerek jellege miatt a munka konzorciumban valósul meg. A cégbírósági rendszert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) működteti, ezért természetes módon e szervezet a projekt gazdája, mellette pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) működik közre a megvalósításban, egymás között megosztva a feladatokat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a projekt egyes munkálatai teljesen elkülönülnek egymástól (ez már csak gyakorlati szempontból sem lehetséges): a két szervezet illetékesei folyamatosan összehangolják a feladatok lebonyolítását, mondja Hőnich Gyuláné dr. Gaál Éva, az OITH osztályvezetője.

A feladatok megosztása ellenére sok projektelem közösen valósul meg. Ilyen feladat például az informatikai szakértő kiválasztása: mivel a megbízatás a teljes projektre vonatkozik, indokolt, hogy egyetlen közbeszerzési nyertes teljes körben végezze el a feladatokat. Más elemek (például az informatikai fejlesztések) esetében a konzorciumi tagok külön közbeszerzést írnak ki és azokat külön valósítják meg.

Másodfok is elektronikusan
A projekt fontos része a jelenleg is széles körben használt Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer (OCCR) korszerűsítése. Továbbfejlesztik a már működő mérleginformációs rendszert is, hogy a vállalkozások a jelenleginél egyszerűbben nyújthassák be mérlegbeszámolóikat. A továbbfejlesztett rendszer az Ügyfélkapuhoz is csatlakozni fog, az elképzelések szerint az azonosítást is ennek segítségével oldják majd meg.

A fejlesztés során a cégbírósági rendszert bekapcsolják az egyéb bírósági rendszerekbe is, ami számos előnnyel jár. A bírósági eljárások másodfoka cégügyekben jelenleg nem elektronikus, az elsőfokú és másodfokú hatóságok – például az ítélőtáblák – között nincsen elektronikus kapcsolat, ami számos probléma forrása. A cégbíróság ugyanis papíron továbbítja az ügyeket a másodfokra, megszakítva az elektronikus folyamatot, hibalehetőséget és többletmunkát okozva az eljárások rendszerében. A teljes elektronizálás e problémát is kiküszöböli – mondja Hőnich Gyuláné dr. Gaál Éva.

Önmagában persze a rendszer mit sem ér, ha a potenciális felhasználói nem tudnak a létezéséről, illetve nem képesek kezelni. Éppen ezért a projekt fontos eleme a használattal kapcsolatos információk terjesztése és széleskörű elérhetővé tétele. A megfelelő tájékoztatás érdekében a konzorcium tagjai telefonos ügyfélszolgálatot is létrehoznak, illetve a kifejlesztett rendszerek használatával kapcsolatosan oktatást is tartanak az érintettek körében.

Szoros határidők
A projekt elfogadott ütemezése szerint 2010. március 30-án zárul majd. E határidő igen közel van, de megvalósítása ettől függetlenül nem lehetetlen, állítja az OITH osztályvezetője. Ugyanakkor felkészülnek arra is, hogy a kizárólag a rendszerfejlesztés lezárása után lebonyolítható feladatok (oktatás, tájékoztatás) megfelelő minősége érdekében szükség lehet a végdátum egy-két hónapos halasztására.

Jelenleg a közbeszerzéshez szükséges műszaki specifikáció és dokumentáció elkészítése zajlik; véglegesítésük után a lehető legrövidebb időn belül elkezdik a projektelemek végrehajtását.

Az OITH szakértője megemlítette, hogy a közreműködő szervezet, a VÁTI Nonprofit Kft. november elején ellenőrizte a projekt lebonyolítását, és azt összességében rendben lévőnek találta.

A minisztériumok után 2008-ban a központi és kormányhivatalok is bevezették a Teljesítményértékelési Rendszert (Tér). Makszin Péter szerint nagyon fontos, hogy a közigazgatásban is időről időre világos célokat határozzanak meg, amelyek elérését azután értékelik is. A Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a Tér mellett a minisztériumok humánadminisztrációs rendszerére és a közelgő EU soros elnöki tiszttel járó feladatokra is kitért.

– Hogyan halad a teljesítményértékelési rendszer bevezetése?

– Természetesen nem megy zökkenőmentesen, de ezt már lehetett tudni előre. Szerencsére vannak helyek, ahol már jól működik, mondjuk a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy épp a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Nem könnyíti meg a helyzetünket a válság sem, hiszen ez a rendszer a jutalmak elosztását köti a teljesítményhez. Most, hogy nincs mit elosztani, sokan feleslegesnek érzik a bevezetést. Pedig a módszeres teljesítményértékelésre elsősorban nem ezért van szükség. Fontos, hogy egy egységes rendszer alapján, folyamatosan visszajelzést kapjanak a beosztottak a feljebbvalóiktól és ugyanilyen fontos, hogy vezetők is vállalni merjék az értékelést. Mint minden munkahelyen, a közigazgatásban is meg kell határozni időnként a célokat, majd pedig rendszeresen értékelni kell, hogy mennyire sikerült azokat elérni. Ennek csak az egyik következménye, hogy a jutalmakat is ezek szerint osztják szét.

– Mi alapján értékelhető a közszolgálatban dolgozók munkája?

– Vannak helyek, ahol ez nem okoz gondot, például ahol ügyfélhívó készülékek működnek. Ezekkel pontosan mérhető, hogy az egyes feladatokat ki, milyen gyorsan látja el. Könnyen értékelhető a teljesítményük, és lehet látni azt is, mi mindenen kellene változtatni. A közigazgatásban dolgozók többsége ugyan nem közvetlenül szolgálja ki az állampolgárokat, de az ő esetükben is meg lehet határozni az „ügyfelet”. Egyelőre a Tér pozitív hatásait is csak közvetve érezhetik az állampolgárok, hiszen ők elsősorban az önkormányzatokon keresztül érintkeznek a közigazgatással, ott pedig nem volt kötelező bevezetni rendszert. Mi ugyanis csak köztisztviselőkre írhatjuk elő a teljesítményértékelést, az önkormányzatokban pedig nem csak ők dolgoznak. Egy intézményen belül pedig csak egységes értékelésnek van létjogosultsága. Szerencsére vannak szervezetek, amelyek önként kezdték alkalmazni a teljesítményértékelést és jó lenne, ha az önkormányzatok közül is csatlakoznának néhányan a rendszerhez. Az ehhez szükséges szoftver ingyen letölthető és ha kell, a szükséges képzést is meg tudjuk oldani.

– Akkor miként lehet továbbfejleszteni a rendszert?

– Magyarországon a teljesítményértékelés a főosztályvezetői szinttől lefele működik. Már ez is hatalmas előrelépés a korábbiakhoz képest, hiszen például a minisztériumok alá tartozó intézmények első vezetőinek munkáját is értékelik. Ugyanakkor az államtitkárok, szakállamtitkárok, miniszterek nálunk még annyira politikai szinteknek számítanak, hogy egyelőre nem kerültek bele ebbe a körbe. Viszont például az Egyesült Királyságban a minisztereknek és magának a miniszterelnöknek munkáját is egységes rendszer szerint értékelik. Ráadásul ott a teljesítményértékelés a közszférában nem csak a jutalmakra, hanem a béremelésre is hatással van. Tehát nem csak az eltöltött évek száma, hanem az elért eredmények is befolyásolják egy köztisztviselő fizetését. Igaz, ott a hivatalokban a teljesítményértékelés ma már ugyanolyan rutin, mint a reggeli kávé elfogyasztása.

– Minisztériumainknak nem csak a teljesítményértékelésben kellett felzárkóznia az uniós szintre…

– Egészen mostanáig mind a tizenhárom minisztériumban más munkaügyi nyilvántartás működött, volt, ahol több is. Ráadásul rengeteg adatot tároltak papíron vagy Excel-táblázatokban, márpedig így nagyon nehéz megvalósítani az adatkezelést. Ha egy kormányátalakítás vagy kormányváltás miatt átszervezik a minisztériumokat – összevonnak, megszüntetnek, újakat hoznak létre –, akkor a különböző rendszerekben tárolt adatokat szinte lehetetlen összeegyeztetni. Éppen ezért volt fontos egy olyan egységes szoftver bevezetése, amelynek a kialakításában a minisztériumi HR-esek is részt vettek. Ez az önkiszolgáló felületekkel kialakított rendszer a beléptetéstől az oktatásnyilvántartásig mindent magába foglal. Minden folyamatot, amit csak lehet, elektronizál, amit nem, azt jelentősen leegyszerűsíti. Ez az Unió számára is áttekinthető adatkezelést jelent, ráadásul a humánadminisztrációs modulok máshol is felhasználhatók. Jelenleg a tizenhárom tárcánál mintegy nyolcezer embert érint. Három-négy olyan szervezet van, amelyik a közeljövőben tervezi a csatlakozást – ez pedig újabb húszezer embert jelent. Működését egy közös „call center” teszi még hatékonyabbá, ezt a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ működteti majd. Elsőként az Egészségügyi Minisztériumban vezetik be a rendszert várhatóan decemberben, majd jövő márciusig folyamatosan csatlakoznának hozzá a többiek.

– Az uniós kompatibilitás annál is inkább fontos, mert 2011-ben mi töltjük be az Európai Unió soros elnöki tisztjét. Fel vagyunk rá készülve?

– A felkészülésért elsősorban a Külügyminisztérium felel, de vannak területek, amelyek az Államreform Operatív Programból biztosított forrásból a MEH-hel közösen valósítanak meg. Ez pedig a hatszáz kijelölt stábtag felkészítése, oktatása. Ennek első lépése egy fejlesztési központ – development center – megszervezése volt, még tavaly decemberben, amelynek során felmérték a résztvevők kompetenciáit. Ők azután az egyéni visszajelzések alapján vesznek részt a kompetenciaképzéseken, ahol többek közt kommunikációt, tárgyalástechnikát tanulnak, illetve az integrált képzéseken. Európa figyelme másfél év múlva Budapestre fog irányulni, nagyon fontos, mennyire lesznek felkészülve a soros elnökségre az érintettek. A képzésnek része az angol vagy francia nyel oktatása is. Az ugyanis nem elég, hogy meg tudják magukat értetni a másikkal. Ha egy parázs vitában kell az ország érdekeit képviselni vagy levezető elnökként mederbe terelni a beszélgetést, akkor magas szinten kell tudni tárgyalni. Az ÁROP keretéből erre a képzésre jut majd.

Makszin Péter
A Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Magyarországon és az USA-ban folytatta tanulmányait. Főiskolai diplomát szerzett könyvelésből a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, valamint kitüntetéssel végzett pénzügyi szakon az amerikai Reinhardt College-ban. Mielőtt a Miniszterelnöki Hivatalban kezdett dolgozni, számos HR vezetői pozíciót töltött be különböző nemzetközi bankoknál (Citibank, K&H bank), ill. a telekommunikációs szektorban. Jelenlegi pozíciójában ő felel a magyarországi köztisztviselők személyzeti politikájának fejlesztéséért, felügyeli a HR IT-rendszer fejlesztését, valamint a 2011-es soros elnökségre való felkészítést. Szintén ő felel a fent említett fejlesztések szabályozásáért. Makszin Péter képviseli Magyarországot az Európai Unió HR munkacsoportjában. Meghívott előadó a közszféra HR-fejlesztésekkel, a kompenzációfejlesztésekkel, illetve a juttatási rendszerekkel kapcsolatos konferenciákon.

Az e-kormányzati megoldások fokozatosan hódítják meg a közigazgatás területeit, megvalósul az elektronikus fizetés, az egyablakos vámügyintézés vagy a digitális földhivatal. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) az infokommunikáció adta lehetőségeket kihasználva segíti az ügyfélközpontú hozzáállás kifejlődését a korábban inkább intézmény-centrikus közigazgatásban.

Hatékony, ügyfélközpontú, szolgáltató állam csak úgy építhető ki, ha a megteremtik az intézmények, folyamatok összhangját, összekapcsolják a különböző rendszereket és lehetővé teszik az információk megosztását. Legalább ilyen fontos az új szolgáltatások létrehozása, a régiek átalakítása, illetve minőségének javítása úgy, hogy azokhoz mindenki egyforma eséllyel férhessen hozzá. Mindez akkor működik valóban jól, ha a szolgáltatás igénybevétele a lehető legkevesebb idővel és költséggel jár. Mindezek megteremtetéséhez nyújt segítséget az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program. Az EKOP 100 milliárd forintos kerettel gazdálkodik, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszíroz az EU.

Elsősorban kiemelt projektekkel dolgoztunk a 2007-2008-as akciótervben: általában hardver- és szoftverberuházások, informatikai fejlesztések voltak a legjellemzőbbek. – foglalja össze az elmúlt két évet Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának főigazgatója. – A központi beruházások mellett olyan kiemelkedő szakrendszerű projekteket is támogatunk, mint például az egyablakos vámügyintézés, amely Magyarország gazdasága szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Nem túlzás, hiszen a jelenlegei helyzetben a vámügyintézés az egyik legbürokratikusabb területe a közigazgatásnak: van olyan eset, amikor akár hetvenféle igazolást, engedélyt kell benyújtani papíron. Általában eredeti formában. Az Európai Unió támogatásával zajló átalakítás alapjaiban változtat ezen. Jövő tavasztól az ügyfélnek mindössze egyetlen elektronikus üzenetet kell benyújtania a vámhatóságnak, amelyben hivatkozik a társhatóságoktól megkapott engedélyekre. Mindezt természetesen bárhonnan elvégezheti, ahol van internet.

Igazi rendszerváltás lesz a vámügyintézésben – foglalja össze a fejlesztést röviden Szántó Tamás, a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) elnökhelyettese. Mint elmondja, mindennek természetesen nem csak az ügyfelek látják majd hasznát (akik egyébként, ha úgy kívánják, továbbra is benyújthatják papíron a szükséges dokumentumokat). A fejlesztéssel könnyebbé válik a vámáru-nyilatkozatok feldolgozása, az engedélyek ellenőrzése, csökken a pénzügyőrök adminisztratív terhe és figyelmüket a valódi munkájukra, az ellenőrzésre fordíthatják.

Az egyablakos vámügyintézés bevezetésére már 2006 óta tart a felkészülés, de valódi lendületet tavaly előtt kapott a projekt, amikor a kormány 2,5 milliárd forint uniós támogatást rendelt a megvalósításhoz. A PMISZK vezette konzorcium tagjai (PM Informatikai Szolgáltató Központ, Vám- és Pénzügyőrség (VP), Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Országos Gyógyszerészeti Intézet) között a vámügyintézéshez szükséges adatokat elektronikus csatornákon osztják majd meg. Az engedélyeket, igazolásokat természetesen továbbra is a kijelölt hatóságok adják ki, de az engedélyadatokat elektronikusan bocsájtják a VP részére, mint ahogy a VP is így osztja meg velük az engedélyek felhasználási adatait. A hazai egyablakos projekt megvalósítása egyúttal megalapozza az Európai Közösség egyablakos vámrendszerének bevezetését, amely a jelenlegi tervek szerint 2011-2013 között valósul majd meg.
A vámügyintézés a külkereskedelemben legalább ötvenezer ügyfelet érint. Az EKOP projektjei között vannak olyanok is, amelyek szinte mindenkinek segítenek majd.

Ha az ember bemegy az okmányirodába, mert – mondjuk – új személyit akar igényelni, akkor ma még teljesen természetes, hogy utána a sárga csekkel elsétál a postára vagy egy másik ablaknál újra sorba áll, hogy befizesse a szolgáltatásért járó díjat. Ennek hamarosan vége. Ráadásul, ha bevezettük az e-fizetést, onnantól kezdve egy sor eljárást végezhetünk el otthonról. – mutat rá Bálint Ákos. Idáig ugyanis azért nem lehetett egy sor ügyet interneten is elintézni, mert az elektronikus fizetés nem volt megoldva. Az e-fizetéssel viszont a vámügyintézéstől a családtámogatási rendszerig rengeteg terület elektronizálható lesz.
Nem csupán az otthonról indíthatósága miatt lesz kényelmes a Központi Elektronikus Fizetési Rendszer (EFER). Az egy ügyhöz tartozó, de különböző jogosultnak járó (vagy több célszámlára irányuló) kifizetések ezután egyetlen tranzakcióval elvégezhetők. Például „egy kattintással”, egy összegben leróható a vám, az import áfája és a környezetvédelmi termékdíj.
Mindez ráadásul nem a távoli jövőben valósul majd meg. A negyvenmilliárd forint uniós támogatással zajló fejlesztés eredményeit jövő tavasztól már élvezhetjük.

Tulajdonlap-igényléshez ugyan ritkábban van szüksége az embernek, mint sárga csekkes befizetésre, de aki intézett már ilyet, az tudja mennyivel macerásabb. Jövőre ez is egyszerűbbé válik, hiszen a földhivatalai adatok ezentúl éjjel-nappal elérhetők lesznek az ügyfélkapun (www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu) keresztül.

A kilencvenes évek óta tartó folyamatos fejlesztésnek köszönhetően már évek óta működik TakarNet nevű elektronikus rendszer, ám ehhez a földhivatali hálózathoz csak az ágazati szereplők (hivatalok, ügyvédek, közjegyzők, bíróságok, bankok, ingatlanforgalmazók, önkormányzatok stb.) férhettek hozzá, kizárólag munkaidőben. Az uniós támogatásból megvalósuló TakarNet 24 nem csak a nonstop elérhetőségben lesz új, de abban is, hogy immár az állampolgárok is hozzáférhetnek az adatokhoz. Ez az első lépés a Digitális Földhivatal felé, amely később számos más szolgáltatással egészül ki.

Uniós forrásból finanszírozott az Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM) projekt, amely felhasználóbarátabbá teszi az APEH informatikai rendszere. Javulni fog a társszervek számára nyújtott adatszolgáltatás, s a korábbiaknál megalapozottabbá válik az adóhatóság döntéshozatala. Az EKOP-projekt 1,257 milliárd forint támogatás felhasználásával valósul meg. A támogatási szerződést 2008. október 20-án írta alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK), a vállalkozói szerződést pedig 2009. szeptember 4-én köttötte meg a PMISZK és az Albacomp RI Kft.-vel.

Az ACM alapvető célja a bevallás, kontroll és egyéb adóügyi adatok adóalany központú, történeti adattárolásra képes és egységes fogalmi modellen alapuló rendszerbe való transzformálása és tárolása. Közvetlen feladat az adatokat elkülönülten kezelni képes adattárház technológiára épülő információs rendszerének kialakítása az APEH informatikai rendszerének bővítéseként. Napjainkig az adóhatóságnál a bizonylati szemléletű rendszerezés jellemezte az ügyintézést. Az adóalanyok szempontjából újrarendezett adatok révén megvalósulhat az ügyfelek és a társ- és felettes szervezetek adatszolgáltatásának hatékony ellátása, az adóhatóság tevékenységének és céljainak kielégítő támogatása, a szolgáltatások spektrumának kiterjesztése. A tervek szerint a projekt 2010. november 5-én fejeződik be.

A 2007-2008. évben elindult projektek célja, hogy a hatékonyság szempontjából vizsgálják felül az állami feladatokat, majd tárcánként és szakterületenként feladatkatasztereket határozzanak meg, illetve szakpolitikai munkával alapozzák meg a nagy állami ellátó rendszerek átalakítását és az adminisztrációt csökkentve egyszerűsítsék a különböző eljárásokat. Megvizsgálják egyes államigazgatási intézmények (ANTSZ, OVSZ, BV, MGSZH) hatékonyságát és javaslatokat tesznek a működés, a gazdálkodás és a folyamatok átalakítására. A projektekbe tartozik a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése is. (NFÜ)

További információ: TÖOSZ

– Hogy áll Kaposváron az ÁROP-projekt?

– Szeptember közepére született meg a döntés, hogy ki kerül ki nyertesen a közbeszerzésből: a választás egy budapesti konzorciumra esett. Vagyis a rajt előtt állunk, 2010 szeptemberéig kell lezajlania a szervezetfejlesztési vizsgálatoknak, addigra kell megszületnie a javaslatoknak. Mi természetesen a legjobb tudásunk szerint tesszük a dolgunkat, de egész biztos van még mit javítani rajta. Örülünk neki, ha egy kívülálló szervezet szakmai szemmel vizsgálja meg, hogyan is működik az önkormányzat, hol nyílik tér a korszerűsítésre, hol lehet megtakarítani, hogyan alakulnak a munkaterhek. Fontos, hogy kiépíthessünk egy olyan monitoring rendszert, amellyel később is nyomon követhetők, ellenőrizhetők maradnak a folyamatok.

– Volt már hasonló átvilágítás korábban is az önkormányzatnál?

– A rendszerváltás óta többször is végeztettünk átvilágítást a hivatalban, természetesen akkor saját költségen. Ezen kívül a hivatal ISO minősített, vagyis évente jönnek auditálni bennünket. Bevezettük a CAF-t is (Common Assessment Framework – Közös Értékelési Keretrendszer), vagyis rendszeresen ellenőrzik a munkánkat. Nagyon fontosak e vizsgálatok, hiszen mindig vannak jó ötletek, mindig van mit javítani a rendszeren. Természetesen a folytonos kontrollnak köszönhetően ezek kisebb korrekciókat jelentenek.

– Ha ennyire hozzá vannak szokva, akkor biztos nem idegenkednek az önkormányzat dolgozói az ellenőrzéstől…

– Egyáltalán nem. Korábban sem az ellenőrzés zavarta őket, inkább az, hogy nem tudták folyamatosan végezni a munkájukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a városi önkormányzatok dolgozói munkaidőben a „fronton” vannak. 1990-ben még csak 30 ezer ügyiratot iktattunk egy év alatt, tavaly már 430 ezret, és idén csak az első félévben 300 ezret. Felgyorsult az élet, és a városok is egyre több feladatot kapnak. Ezért is keressük, hogyan lehetne hatékonyabban működni.

Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának – idézi a közlemény Szűcs Zoltánt, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatóját. A vezető szerint ezért indokolt lenne az ÚMFT felülvizsgálata.

Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül 2.000 milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek és a rendelkezésre álló hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió (EU) fejlesztési forrásaival a fenntartható fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatóak.

Elérkezett az idő: felül kell vizsgálni az ÚMFT-t

Forrás: MTI/ Unióspénz

2009.10.30 12:03:40

Címkék: fejlesztés, pályázat, beruházás, befektetés, ÚMFT

Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának – idézi a közlemény Szűcs Zoltánt, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatóját. A vezető szerint ezért indokolt lenne az ÚMFT felülvizsgálata.

Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül 2.000 milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek és a rendelkezésre álló hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió (EU) fejlesztési forrásaival a fenntartható fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatóak.

Az elemzés rámutat: a fejlesztési forrásoknak csupán 20-23 százalékát fordítják közvetlenül gazdaságfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és a Regionális Operatív programokon és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik prioritásán keresztül. A Magyarország hosszú távú felemelkedését célzó ÚMFT forrásai jelenleg főként olyan közcélú beruházásokat, felújításokat szolgálnak, amelyeket egy jól működő gazdaság és költségvetés mellett a befizetett adóforintokból kellene megvalósítani.

Az egyik kitörési pont lehet a tanácsadó cég szakértői szerint a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítése. A cég felhívja a figyelmet arra, hogy minden 10, Magyarországra érkező külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre. A 20.000 fős az AAM által elérhető célérték esetében ez már 4.000 fős, jellemzően egyetemi oktatói, magas hozzáadott értékű munkakört jelent. A “Gyorsítósáv” című kiadványt harmadik alkalommal készítette el az AAM, és a kötet elkészítésében külső szakértőként részt vett például Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke is. Az AAM évente többször elkészíti “Gyorsítósáv” című tanulmányait, amelyek pillanatképet adnak az európai uniós források felhasználásáról, ezenkívül a szerzők elkészítették weboldalukat is, amelyen heti frissítéssel mutatják be az ÚMFT helyzetét.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője, Oravecz Péter az MTI-nek azt mondta: nincs szükség az ÚMFT gyökeres felülvizsgálatra, mert az folyamatosan történik. A szóvivő megjegyezte, hogy az egymástól független helyzetértékelések mást és mást tekintenek elsőbbségnek, kinek-kinek érdeke szerint. Így nem célszerű kiragadni és önmagában értékelni egyes elemeket – tette hozzá. A NFÜ szóvivője emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság évente elkészített helyzetértékelése nyilvános, felhasználható, és részben már az idei vizsgálat is lezajlott. A tanulmányíró megfeledkezik a monitoring bizottságról, amelynek feladata, hogy nyomon kövesse, elemezze a programok megvalósítást, javaslatokat fogalmazzon meg az intézményrendszer számára – jegyezte meg.

Oravecz Péter természetesnek nevezte, hogy mindenki szabadon fogalmazza meg a véleményét az ÚMFT megvalósításával kapcsolatban. Ugyanakkor felületesnek nevezte a tanulmányt, mert kiragad egy-egy elemet, de sem összefüggéseiben, sem nemzetközi trendekben nem tesz összehasonlítást. A tanulmány készítői láthatóan nincsenek tisztában azzal sem, hogy az európai uniós források utófinanszírozottak, vagyis azt a számlát, amit nem nyújtottak be, nem lehet kifizetni. Az NFÜ szóvivője hangsúlyozta, hogy a 2013-ig felhasználható források Magyarország felzárkózását szolgálják.

Forrás: Uniospenz.hu

A projektet az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, uniós forrásból, 1,257 milliárd forint támogatás felhasználásával valósítják meg. A támogatási szerződést 2008. október 20-án írta alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK), a vállalkozói szerződést pedig 2009. szeptember 4-én a PMISZK és az Albacomp RI Kft. A projekt megvalósításának határideje 2010. november 5.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a rendezvényen hangsúlyozta: a kormány kiemelkedően fontosnak tartja az adminisztráció egyszerűsítését, az adózók életének megkönnyítését. A mostani fejlesztés révén az adózók könnyebben férhetnek majd hozzá adataikhoz.

Az APEH a miniszter szerint már számos lépést tett az egyszerűsítés érdekében, ezek között említette az e-bevallást és az ügyintézés elektronikus útra terelését, amiért elismerését fejezte ki az adóhatóságnak. Oszkó Péter hangsúlyozta: nem csupán hangulatjavító lépésekről van szó, ha ugyanis az adózók tudják, hogyan teljesíthetik kötelezettségüket, az növelheti az adóbeszedés hatékonyságát. Az egyszerűsítések a vállalkozások működését is segítik, ami a termelékenység növekedését eredményezheti.

Bálint Ákos, az NFÜ főigazgatója ismertette: a cél az, hogy 2013-ra létrehozzák a szolgáltató államot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 2.900 milliárd forintot hagytak jó, amiből 515 milliárdot fizettek ki. Az EKOP 100 milliárd forintos keretéből pedig eddig több mint 47 milliárd forintra vállaltak kötelezettséget, míg a kifizetés közel 11 milliárd forint.

Nem új információk összegyűjtéséről van szó, hanem az adatok hatékonyabb összerendezéséről – hangsúlyozta Szikora János, az APEH elnöke, aki szerint a fejlesztések megvalósulásával korszakváltásra kerül sor az adatok feldolgozásában. A mostanihoz hasonló nagyságrendű fejlesztés a ’90-es évek elején megvalósított világbanki projekt volt – tette hozzá. Az ACM-ben a következő egy évben az adóhatóság mintegy 150 munkatársa vesz majd részt, ami az elnök szerint a többiektől is áldozatokat követel majd.

Az ACM megvalósításával gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lesz az adózók kiszolgálása, amit az tesz lehetővé, hogy a jelenlegi, bizonylati szemléletű rendszerezés mellett az adóalanyok szempontjából is rendszerezik az adatokat.

Ennek köszönhetően jelentősen bővül majd az adózóknak on-line nyújtott szolgáltatások köre. A mostaninál több törzsnyilvántartási adatot lehet majd lekérdezni. Megjelenítik a bevallásokkal kapcsolatos információkat, így például az adózók megnézhetik majd a hiányzó bevallások listáját. Lekérdezhetik azt is, hogy milyen stádiumban vannak az általuk indított ügyek, például a fizetési könnyítési kérelem elbírálása, de ellenőrizhetik azt is, hogy a munkáltató teljesítette-e bejelentési kötelezettségét. Mód lesz a költségvetési kedvezményben részesültek köztartozási adatainak vagy például az 1 százalékos felajánlásoknak a lekérdezésére is – sorolta a jövőbeni lehetőségeket Szikora János.

Az ACM támogatja a társszervezetek (OEP, ONYF, MÁK stb.) felé történő adatszolgáltatást is, elősegítve a helyes és gyors döntések meghozatalát.

Az adóhatóságnál a fejlesztéseknek köszönhetően hatékonyabbak lesznek az ügyviteli folyamatok, az adóigazgatási döntések pedig megalapozottabbak. Az APEH jobb eszközökkel rendelkezik majd az adócsalások felderítéséhez is. A projekt megvalósulásával Szikora János szerint javul a költségvetési eszközök átláthatósága is.