Az Inforum felkérést kapott arra, hogy 2012. április 14-én, szombaton 10-17 óra között megrendezésre kerülő VELETECH mobil konferencián (www.veletech.hu) – amely fiatalok és mobiltelefon-rajongók számára rendez a Mobilarena.hu szerkesztősége – nyisson kaput azon idősebb honfitársaink számára, akiket érdekel a technika, a fiatalok világa, a nemzedékek közötti kapcsolat (nagy-szülő unoka), s egyáltalán azoknak, akik meg akarják őrizni szellemi és testi kondíciójukat és aktív részesei akarnak maradni a gyorsan változó világnak.

Terveink szerint a nap folyamán előadás-sorozat (mini szabadegyetem) kerül megrendezésre, amelynek témai: „Idős vagyok, nem hülye. A nagyszülők és a média”; „Deus ex machina, avagy Isten a gépből. Vallás, lélek, lelki egészség”; „Fejemre nőtt a technika. Digitális tévé, fotózás, telefon”; „Nem csak kenyérrel él az ember. Kultúra, könyv, könyvtár”, „Sokáig akarom élvezni az unokáim. Egészség és fenntarthatóság”.

Emellett egy informatikai teremben ingyenes internet-használat és tanácsadás, illetve az Inforum Gyerekjáték a számítógép című filmsorozatának vetítése (mind a 30 része) látogatható.

Az előadók között üdvözölhetjük

Kamarás István vallásszociológust, Ságvári Bence internet-kutatót, Fehér Zsuzsa média-szakértőt, dr. Mayer Erika internet jogászt, Havasi Zoltán egészség-fejlesztő, Fülöp Hajnalka közösségi informatikust, dr. Kerekes Pál digitális könyvkiadót, Ramháb Mária könyvtárigazgatót, Szűcs László televíziós szakértőt.

A Veletech 2012 egy mobilkommunikációs, szórakoztatóelektronikai és informatikai szakkiállítás, ahol a hazai piac legfontosabb szereplői mutatják be újdonságaikat a nagyközönségnek. A rendezvényre látogatók nem csupán a standokat járhatják körbe, hanem számos program, kiállítói előadás várja őket. Az idei év ráadásul különleges, 2012 ugyanis a generációk közötti szolidaritás éve. Ezért a Veletech 2012-n külön figyelmet szentelünk az idősebb felhasználóknak, akiknek speciális programokat szervezünk, illetve a kiállítók között is megjelennek olyan cégek, akik termékeikkel is igyekeznek megoldásokat kínálni számukra.

A Veletech 2012 célja az, hogy mindenki megtalálja a számára érdekes termékeket, hozzáértőktől kérdezhessen, megismerkedhessen a legújabb készülékekkel és megoldásokkal. A belépés összege jelképes 500 forint, amelyet a szervezők jótékony célra fordítanak. Azok a látogatók, akik elhozzák nagyszüleiket, ebből az összegből további kedvezményt kapnak. Nyugdíjasoknak és 14 éven aluliaknak a belépés díjmentes.

A Veletech 2012. április 14-én, délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuit az Óbudai Egyetem Neumann János karának új épületében, amely a III. kerület, Bécsi út 96. szám alatt érhető el.

Információs társadalomban élünk! Ennek bizonyításához nem kell mást tennünk, csak körbepillantanunk, és számba vennünk azokat az informatikai eszközöket, megoldásokat, amelyek a mindennapi életünkhöz, a munkavégzéshez elengedhetetlenek. Ahhoz azonban, hogy az infokommunikációs megoldások adta lehetőségeket hatékonyan kihasználjuk, az alkalmazásukban, felhasználásukban jártas emberekre van szükség.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) másodszor vett részt a  EU Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága, a DIGITALEUROPA és az European Schoolnet által útjára indított e-Skills Week rendezvénysorozat szervezésében, hogy számos eseménnyel hívja fel a figyelmet a digitális írástudás fontosságára mindennapjainkban és a munka világában. Közel két hónap alatt tagvállalataink vezetői, szakértői öt magyarországi nagyváros többezer diákjának tartottak előadásokat arról,  hogy milyen jelentősége van ma az informatikai eszközök, megoldások használatában szerzett tudásnak az élet minden területén.

Sajnálatos tény, hogy a hazai kis- és középvállalkozások sem használják ki kellő mértékben a rendelkezésre álló infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat. Ez pedig komoly hátráltató tényező a hatékonyság és versenyképesség növelésében, az európai és világpiacon való sikeres szereplésben. Az IVSZ tagvállalatai és szakmai szervező partnerként a helyi kereskedelmi és iparkamarák az e-Skills Week eseménysorozat keretében a kis- és középvállalkozásoknak beszéltek ennek fontosságáról és mutatták be azokat az informatikai megoldásokat, amelyek segíthetik őket a továbblépésben, versenyképességük javításában.

A magas szintű informatikai ismereteknek az infokommunikációs cégek számára, természetesen, még nagyobb a jelentősége.  Az előrejelzések szerint 2015-ben az IKT-szektornak Európa-szerte már mintegy 700 000 fős munkaerőhiánnyal kell számolnia. Ezzel a kihívással néznek szembe a hazai informatikai vállalkozások is. Az infokommunikációs szektor legjelentősebb érdekvédelmi szervezeteként ezért az IVSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok, szüleik és tanáraik figyelmét felhívja arra, hogy keresett és továbbfejlődést biztosító szakmát választanak, ha a mérnöki, informatikusi képzésekre jelentkeznek.

A szakember utánpótlás színvonalának emelését segíti az a megállapodás is, amelyet az IVSZ kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és amelynek értelmében az informatikai tárgyú szakképzés és felnőttképzés területén építenek az IVSZ szakmai tapasztalataira. Ez biztosítéka lesz annak, hogy az informatikai képzésekben résztvevők a piaci igényeknek megfelelő tudással lássanak munkához.

A digitális írástudás fejlesztése iparágtól, cégmérettől függetlenül ma már minden vállalkozásnak érdeke. Az informatikai vállalkozásoknak, az IVSZ-nek különösen nagy a felelőssége abban, hogy ez a tudás naprakész, magas szintű és a gyakorlatban jól hasznosítható legyen.

Laufer Tamás, elnök

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Az Európai Unió a 2012-es esztendőt az Aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította. Az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (Inforum) ahhoz keres partnereket, hogy 2012-ben történjen érdemi előrelépés az idősebb generációk (információs) társadalmi befogadása terén. Szeretnénk, hogy változzon az idősekről alkotott, gyakran negatív kép, s az 50 feletti generációk tagjai (hazánkban 4 milliónyian) ne legyenek a társadalom számkivetettjei. Szeretnénk, ha több figyelem jutna életük, munkavállalásuk, családi kapcsolataik problémáira. Fontos lenne, hogy hozzájuthassanak azon előnyökhöz, amelyeket az infokommunikációs eszközök (okostelefonok, számítógépek, internetes szolgáltatások) nyújtanak a digitális készségekkel bíró náluk fiatalabbaknak.

Ezért az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyt életre hívó, a generációk közötti szolidaritást az informatika világában képviselő Inforum felhívással fordul a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, a civil szervezetek, a közigazgatás és az Országgyűlés képviselőihez, hogy csatlakozzanak az Y012 mozgalomhoz: saját eszközeikkel adjanak teret, segítséget az 50 feletti generációk tagjainak (és azok fiatal partnereinek), hogy szeretetteljes, aktív, hasznos, életük legyen. A 2012-es év a szolidaritásé, az összefogásé, egymás segítéséé. Az idősebbek az értékeket, a tudást, a tapasztalatot, a hagyományokat és a kedvességet kínálhatják a fiataloknak, s ők pedig a szeretetet, a mozgékonyságot, a korszak stílusát, a technikai ismereteket, eszközeinek kezelését adhatják cserébe. A családi összefogás éppen a válság sújtotta időben értékelődik fel, s így fontossá lesz a generációk közötti összefogás minősége is. Úgy véljük, nem csak a ma nyugdíjasai életéről, sorsáról kell gondolkodnunk, hanem az 50 év feletti veszélyeztetett kor- és sorstárs-csoportokéról is. Bár tudjuk, hogy nem egyformák a még aktív és inaktív 50 pluszos korcsoportok problémái, úgy véljük, felhívásunkkal az idősödés kérdéskörének széles horizontjára hívjuk fel a figyelmet.

Az összefogás eredményéről hónapról-hónapra tájékoztatást adunk, weben, médiában, személyesen. A legjobb, legszebb, legemberibb megoldásokat keressük, gyűjtjük, hirdetjük. Ha mi, némiképp fiatalabbak tehetünk azért, hogy az idősödő társadalom tagjai boldogabbak legyenek, akkor azt magunkért is tesszük: a mi időskorunk méltóságáért.

És mert szeretjük és becsüljük szüleinket, nagyszüleinket.

Felhívás

Egy társadalom fejlettségét az bizonyítja a legjobban, hogy miképpen bánik az idősebb polgáraival. E szempontból nem látunk jelentős különbséget az észak- és nyugat európai államok között, viszont ezektől merőben más az idősödők és idősek társadalmi befogadottsága (kirekesztettsége) Dél- és Közép-Európában.

Az újonnan csatlakozott államok többségében az 50 feletti munkavállalók jelentős része nem, vagy alig talál magának munkahelyet, s a nyugdíjasok (végzettségtől függetlenül) reménytelenül állnak a társadalommal szemben. Jövedelmük megcsappan, társadalmi elismertségük csökken, bármilyen hasznot hajtottak a közösségük számára; a munkahelyeik elhagyásával kapcsolati hálóik szétzilálódnak. Aktivitásuk terei, tudásuk hasznosításának pályái drámaian beszűkülnek. A médiában az életük csupán nyugdíj-, szociális és egészségügyi kérdéssé degradálódik. Látható, hogy a cégek jelentős részének nem jelentenek piacot, a reklámok e tájon nem nekik szólnak. A modern technológiák piacán érdekeltek közül sokan elkerülik ezt a társadalmi csoportot, annak ellenére, hogy ez lehetne a piacnövelésük legegyszerűbb útja, de figyelmet kellene arra fordítaniuk, hogy a gyorsan változó technológiákat a minőség-orientált, megfontoltan döntő korcsoportok számára elfogadtassák. (Korábbi számításaink szerint egymillió 50 feletti honfitársunk internet-felhasználóvá tétele 177 milliárd forintos bevételt hozna egyetlen év alatt.) Az idősödőkön így a feleslegesség, reménytelenség érzése vesz erőt, miközben napi küzdelmet folytatnak jövedelmük beosztása és optimális felhasználása végett; aktivitásuk, önbecsülésük, szellemi és testi kondícióik megőrzéséért. Az 50. év felett megnő a rokkantak, mentális problémákkal küzdők száma. Az emberi kapcsolatok elvesztése pszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezet, s így megnő az orvosi beavatkozások száma, sőt költsége, hamarabb jön el a halál, pedig csak figyelemre, befogadásra, megbecsülésre, munkára, aktivitásra, családi segítségre, hasznos tevékenységre és ennek tudatára lenne szükség. Így a társadalmi figyelem hiánya életek elvesztéséhez vezet.

Sok ezer honfitársunk hal meg csak azért, mert nem szereti őket senki és már maguk sem szeretik saját magukat.

A kutatások és politikai direktívák nem adnak választ arra: mit lehetne tenni azért, hogy a versengő társadalom megértőbben forduljon idősödő polgárai felé. A válaszokat mindenkinek magának kell megtalálnia. Ezért korparancs, hogy „gondolkodj 50 pluszban is”.

A legfontosabb feladatnak azt látjuk, hogy helyreállítódjon az idősebb generációk önbecsülése, önnön hasznosságuk tudata, s egyik fontos eszköznek tekintjük, hogy ők is részesei legyenek az információs társadalomnak. Ezért kell megváltoztatni azt a szemléletet, ahogy az idős polgárainkkal bánunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hasznos, tevékeny, okos emberek kiessenek a társadalom, a gazdaság vérkeringéséből. Ezért mindenkinek – de elsősorban a fiatalabbaknak – vannak halaszthatatlan feladatai idősebb családtagjaival szemben.

1. Mindannyiunknak újra fel kell fedeznünk, hogy nem csak a nyers erő és a harcos lendület érték. A tapasztalat, a tapintat, a kulturáltság, a bölcsesség, a módszerek ismerete, a minőséghez, tartóssághoz való ragaszkodás, a tradíciók ápolása is fontos a magyar és az európai kultúra számára. Fel kell mutatni az idősek értékeit, s szerepüket a (családi) hagyományok – s nem csak a folklór! – ápolásában, és továbbadásában, a munkahelyeken, a közösségekben, a médiában, az interneten és a családokban is.

2. Meg kell szerettetni újra az időseket saját magukkal. Nem tudásbeli, hanem lelki probléma, ahogy az 50 év feletti generációk az újabb technológiákhoz, készségekhez viszonyulnak: gyakran csak későn kezdik megismerni az új eszközöket, megoldásokat, készségeket. Ennek oka a kishitűség: ők nem jók semmire, „erre a kis időre már minek”, „képtelen vagyok megtanulni”. Meg kell erősíteni az idősek önbecsülését, önérzetét, leküzdeni a negatív életszemléletüket, és meg kell nyugtatni őket, hogy szükség van rájuk.

3. Utat és támogatást kell adni e generációk önszerveződéseinek mind a szabadidőben, mind a tanulásban, mind a munkavállalásban. Szükség lenne olyan nonprofit vállalkozások körére, amelyekben munkához juthatnak; kellenek az olyan helyek, ahol az idősebbek tanulhatnak kortársaiktól; és olyan terek, ahol akár az iskolás, középiskolás legkisebbektől tanulhat a nagyszülők generációja.

4. Segíteni kell azt, hogy közelebb kerüljenek az idősebbek a fiatalokhoz. A válság józanítólag hat a társadalomra: össze kell fogni a családoknak, össze kell kapaszkodni a generációknak a talpon maradás érdekében. Most érkezett el igazán az intergenerációs problémamegoldások és a generációk közötti szolidaritás kora, amikor a fiatalabbak nyújthatnak abban segítséget, hogy az előttük járó korosztályok is eligazodjanak a technológiai váltások, az új média, az újabb gazdasági megoldások terén.

5. A korszak alapkészségeit mindenkinek meg kell szereznie. A ma emberének sokkal több információra van szüksége ahhoz, hogy életét megfelelően irányítsa. Ezért a lassabban tanuló korcsoportoknak is birtokolnia kell digitális készségeket, hogy az információkat elérjék. Szükség lenne arra is, hogy ők is képesek legyenek információikat megosztani, akár műsorokat készíteni. Nekik is meg kell érteniük a pénzkezelés modern formáit (online és offline, a mobil payment, e-banking, a befektetések, tőzsde, hagyatékok, a vagyonkezelés fontosságát). A középkorúakat fel kell készíteni az időskorra, annak összes hátrányára és előnyére is. Segítséget kell kapniuk abban, hogy megismerhessék az önművelés és formális képzés lehetőségeit (autóvezetés, nyelvtanulás, vállalkozási és pénzügyi ismeretek, kapcsolatépítés, hasznos szabadidő, állampolgári ismeretek).

6. Mindezek miatt elsődleges, hogy az 50 felettiek is rendelkezzenek információs társadalmi alapkészségekkel, hogy használni tudják az Európában elterjedőben lévő e-egészségügyi szolgáltatásokat; s információhoz jussanak; képesek legyenek hálózatokhoz, társaságokhoz csatlakozni és e-szolgáltatásokat igénybe venni. A szeniorok digitális esélyegyenlőségének területén – európai mértékkel mérve is ‑ Magyarország korábban előnyre tett szert, amellyel élni kellene. Magyar modell a „Kattints rá, Nagyi” képzés (2001-től), szellemi hungaricum az Európai Unió Bizottságától aranyérmét elnyert Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny (2003-tól), magyar kezdeményezés a „Versenyben az idővel” című digitális visszaemlékezés verseny is. Magyar módszer az intergenerációs idősoktatás, amelyben a tanfolyamot nem egyedül szorongja végig a túlkoros tanuló, hanem egy fiatal segítőjével (unokájával) együttes élményt kap, ahol a fiatalabb segít neki a gyakorlati felhasználásban. E módszer alapján készült 2009-ben egy 30 részes filmsorozat (Gyerekjáték a számítógép), amely 6-8 perces epizódokban mutatja be azt, ahogy a gyerekek a saját nagyszüleiket oktatják az számítógép és az internet használatára.

A fentiek fontossága végett kezdeményezzük

• Intézmények, szervezetek, közösségek, egyének összefogását a 2012. év méltó kitöltésére és az idősek (információs) társadalmi befogadásának erősítésére;
• Minden szervezet készítse el idősbarát tevékenységi terveit és azokat hozza nyilvánosságra az e célból indított oldalunkon;
• Helyi programok, projektek, akciók indulását, amelyekbe a fiatalok bevonhatják az idősebbeket;
• Olyan társadalmi kampányok indítását, amelyek segítik az idős csoportok társadalmi befogadását.
• A már létező helyi, közösségi szenior aktivitás támogatását, az emberi erőforrások és az intézményi lehetőségek összekapcsolását (például iskolákban, könyvtárakban, közösségi tereken);
• A média fokozottabb részvételét az idősebb generációk mindennapjainak, értékeinek bemutatásában az érintettek aktív közreműködésével;
• A szolgáltatók alkalmazkodjanak jobban az idősebbek igényeihez és időbeosztásához is;
• Vállalkozások, civilek, önkormányzatok, iskolák, könyvtárak, közösségi helyek, munkahelyek, szolgáltatók keressék meg annak módját, hogy milyen módon tehetnék jobbá, könnyebbé, szebbé azok életét, akiktől saját életüket kapták.

2011. november 24.

Dombi Gábor                                                                   Lerch Attila

főtitkár                                                                               elnök

Inforum                                                                             Inforum

www.intergeneracio.hu

Az ombudsman az oktatás, képzés esélyteremtő szerepét hangsúlyozó állásfoglalást adott ki a ,,Méltó időskor – 2010" elnevezésű idősügyi projektprogramja részeként, mert fontosnak tartja az időskorúak emberi méltóságának és egyenlő méltóságú személyként való kezelésének következetes érvényesítését, valamint a velük kapcsolatos társadalmi szemléletváltás szükségességét. A megkérdezett szervek válaszaiból egyértelműen kitűnik, hogy az időskorúak részvételi aránya a felnőttoktatásban és a felsőoktatásban rendkívül alacsony, a felnőttképzés intézményrendszere rendkívül szétaprózott, az intézmények közötti együttműködés és munkamegosztás akadozik.

Szükség lenne tehát az együttműködésen alapuló, rendszerszemléletű, átfogó stratégiára, egységes törvényi, intézményi háttérre. Szabó Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy mindemellett egyfajta szemléletváltásra van szükség mind az időskorúak, mind pedig a társadalom részéről, melynek eszköze lehet az idős emberek tudásának, tapasztalatainak elismerése, véleményformálási lehetőségük biztosítása, az időskorúak életének differenciált és sokszínű bemutatása, valamint a generációk közötti párbeszéd. Alternatívákat kell felmutatni egyrészt képességeik, tudásuk szinten tartására, másrészt a kor vívmányainak megismerésére, hogy az elektronizáció széleskörű elterjedéséből ki- vagy lemaradó időskorúak is élhessenek a technika adta lehetőségekkel – mint például az Internet.

A biztos az egész életen át tartó tanulás stratégiájának érvényesülése érdekében felhívta a Kormány figyelmét arra, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő az időskorúak minél szélesebb körű részvételét a felsőoktatásban és a felnőttképzésben, továbbá javasolta a vonatkozó jogszabályok áttekintését, abból a szempontból, hogy lehetővé teszik-e az egész életen át tartó tanulás intézményeinek rendszerszerű együttműködését.

Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala / Országos Sajtószolgálat

A nyilvánosságra hozott infokommunikációs vitairatot, a benne megfogalmazott intézkedési lehetőségeket azzal a céllal bocsátjuk társadalmi vitára, hogy minél szélesebb kört vonjunk be a véleményezésbe, ezáltal alakítsuk ki a végleges, kormányzati és társadalmi támogatottsággal egyaránt rendelkező Infokommunikációs Stratégiát.

Szakpolitikánk elsődleges célja, hogy az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat – mint a gazdasági növekedés egyik meghatározó hajtóerejét, motorját – a kormány programjának szerves részeként és a magyar infokommunikációs szektor bevonásával egy versenyképes és gyarapodó Magyarország szolgálatába állítsuk.

A világ- és az európai gazdaságok gyors fejlődése olyan kihívások elé állítja az egyes országokat, melyek elől Magyarország sem térhet ki. 2014-ben már a munkahelyek 90%-a IKT készségekkel és tudásokkal felvértezett munkavállalók számára lesz csak elérhető. 2015-re az EU elvárásai szerint el kell érnünk, hogy a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja az e-ügyintézési szolgáltatásokat vagy vásároljon on-line. Ma már nem vízió a személyre szabott média, a testreszabott eszközök és szolgáltatások, a célzott helyfüggő szolgáltatások. A legnagyobb kihívás éppen ezért a lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása, a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében történő alkalmazása és a lemaradt társadalmi csoportok felzárkóztatása.

A Digitális Magyarország Program a szolgáltatások elterjesztése, a hazai IKT szektor innovációs aktivitásának és eredményességének fokozása révén, annak multiplikátor gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő hatásainak maximalizálása érdekében megfogalmazott stratégiai és módszertani javaslatainkat foglalja össze.

A föntebbi, gazdasági és életminőségbeli célok elérésének érdekében az infokommunikációs kormányzat Digitális Konzultációt hirdet: párbeszédre hívjuk a teljes szakmát, az iparági szereplőket, a civil szervezeteket, valamint az állampolgárokat is, hogy a hazai infokommunikációs szektort együtt a magyar gazdasági növekedés motorjává tegyük.

Észrevételeiket az iktstrategia@nfm.gov.hu címre 2010. november 12-ig várjuk.”

LETÖLTÉS

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Az NJSZT célul tűzi ki, hogy

- segíti a már meglévő 400.000 mellett legalább további 200.000 állampolgár ECDL-lel igazolt digitális írástudóvá válását;

- segíti a digitálisan írástudatlanok arányának legalább 10%-kal való csökkentését számukra alapvető internet-használói képzési program biztosításával

- a hazai képzés minden szintjén támogatja a számítógép-használói képzési programokat;

- támogatja érzékszervi fogyatékkal élők digitális írástudóvá válását, ezzel a munkaerő-piaci reintergrációjukat, különös tekintettel a látás- és hallássérültekre, akik számára orzságos képző-és vizsgaközpont hálózat kiépítésében működik közre annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők az egészségesekével egyenértékű, nemzetközi bizonyítványt szerezhessenek digitális írástudásukról; http://www.epractice.eu/en/cases/ecdlforblindhu

- segíti a hazánkban letelepedési engedélyt kapó menekült embereket azzal, hogy a bicskei menekülttáborban ECDL vizsgaközpont felállítását és működtetését támogatja, lehetőséget biztosítva a letelepedők számára piacképes tudás megszerzésére; http://www.epractice.eu/en/cases/ecdlformigrantshu

- együttműködik az illetékes államigazgatási szervekkel Magyarország hosszú távú digitálisírástudás-terjsztési stratégiájának megtervezésében és végrehajtásában, valamint a Digitális Agenda for Europe (DAE) c. stratégiai dokumentumban foglalt célok megvalósításában.

- Hagyományaihoz híven évente megrendezi a Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciát az információs társadalmat érintő kérdések rendszeres összegzése, az eredmények értékelése és az új kihívások feltérképezése céljával. Az idei, 4. DE! konferencia november 18-án lesz Budapesten, a Gellért szállóban. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezés: www.njszt.hu

Forrás: NJSZT

A változásokhoz az ITK módszertana és eszközrendszere nélkülözhetetlen lesz. Olyan korszak következhet, amikor egész közvetlenül érzékelhetjük az informatika bevonulását a napi éltünkbe. Itt jegyzem meg, rendkívül sajnálatos, hogy a magunk mögött hagyott ciklusban az intelligens rendszerek, azaz a hétköznapi informatika elemei, nem kerültek fókuszba. Utalnék itt az eszközök intelligenciájára, vagy a rendszerek zöld áttervezésére. Például, ha bekapcsolom a riasztót, azonnal csökkentse le a fűtést a kazánban (vagy legalábbis ajánlja fel ezt az opciót). Vagy a háztartási gépek „domesztikálása”, klaviatúrára szoktatása, ez se került kellően előtérbe, pedig milyen fontos lenne, ha távolról irányíthatnánk a berendezéseinket. Az őrzés, a hűtés és fűtés, akár a mosás és főzés aktuális előreprogramozása és napirendünkhöz való alkalmaztatása energiát és időt takarít meg.  De sorolhatom még a példákat. Talán a legaktuálisabb most a közlekedést segítő intelligens rendszerek kiépítése. Informatika nélkül a városi élet elengedhetetlen újjászervezése megoldhatatlan. Sok mindent érint ez: elsősorban természetesen a közlekedést, de ide tartozik a környezet rekultiválása, az urbánus élet szinte minden ága. Keveset szólt a magunk mögött hagyott ciklus politikája a hálózati világ új fejleményeiről is, illetve az ehhez kapcsolódó társadalomszervezési kérdésekről. Ide tartozik a magánélet kiprivatizálása a nagy kapcsolat-teremtő alkalmazások révén, vagy például a tanulás teljes elektronizálódása, vagy a banki és kereskedelmi tranzakciók online-izálódásának előnyei és veszélyei.

Magyarországon a média területén – az új törvény megalkotásán  kívül – az elkövetkező hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy miképp sikerül levezényelnie az új kormánynak a digitális átállást kísérő anyagi és szellemi átrendeződéseket, az azok nyomán keletkező konfliktusokat. Ez roppant jelentőségű gazdasági és társadalmi hatású folyamat, hiszen a lakossági, szolgáltatói és kormányzati szektort egyaránt változásra és változtatásra kényszeríti. Egyszerűen szólva: ez a típusú média-átalakulás a teljes magyar életet érinti, fölveti a társadalmi átstrukturálódás esélyét és egyben veszélyét is. Sajátos vonás, hogy a lehetséges fordulatok tervezhetősége és irányíthatósága várhatóan átcsúszik a hazai intézmények hatásköréből – fokozatosan vagy robbanásszerűen – világdimenziójú pénz- és tudáshatalmi központokhoz. Véleményem szerint az új irányításnak biztosítania kell, hogy a  jövőben a magyar médiafogyasztás, és az arra épülő teljes tudásipar – az oktatástól az innovációig – a társadalmi újratermelődés, a kulturális megújulás valódi és elérhető eszköze legyen. Az európai keretek itt valóban szolidaritást és közös hagyományok védelmét kell jelentsék, nem pedig a gyökértelenség, a földrajzi és eszmei határokat legyőző igénytelenség védőhálóját. Kívánatos az volna, hogy a magyar állam csak olyan set-top-boxok árusítását engedélyezze, és csak olyanok megvásárlásához nyújtson állami támogatást, amelyek lehetővé teszik a fejlett interaktív tartartalmakhoz való hozzájutást és azok alkalmazását. Digitálisnak nevezett, de a digitális jel vételén túl egyéb lehetőséget, így interaktivitást sem lehetővé tevő, lebutított set-top-boxok tömeges elterjedése nem segítené elő a magyar társadalom digitális műveltségének növelését, csupán tovább szélesítené a digitális szakadékot.

Az informatika és hírközlés sok év után újra egységes irányítás alá került.  Ez lehetővé teszi, és a Kormány szándéka is ez az eddig megjelent nyilatkozatok alapján, hogy az irányításért felelős vezetők elkészíthetik és letehetik komplex programjaikat a szakma asztalára a minőségi digitális kultúráért, ezen keresztül a tudásért, a munkáért, az esélyegyenlőségért. Azaz a tartalom kerülhet előtérbe a nagy érdekérvényesítő kapacitással rendelkező technicista lobbizás helyett. Megtörténhet, és ezt várjuk, hogy – erőltetten vagány és elvágyódó típusú marketingre ültetve – nem a rendszerek öncélú bővítése, vagy még drágábbal való lecserélése, hanem a valós igények és a gondosan felmért hazai szükségletek határozzák majd meg a fejlesztések további irányait. Nem látványos digitális nagyprojektek mítoszában kell gondolkodnunk. Ünnepnapok és szalagátvágások helyett – vagy mellett – esélyt kell adnunk a társadalmi oldalról, adott esetben a civil és független szakmai szervezetek irányából érkező kezdeményezéseknek.  

Az új informatikai politikai tervezés kulcskérdése továbbra is az e-kormányzás programjának kibővítése, helyes strukturálása a gyors beavatkozások érdekében. Elsőbbséget kell adni az elektronikus ügyintézést megkönnyítő beruházásoknak. Elengedhetetlennek tartom a kormányzati, önkormányzati programok eredményeinek folyamatos és objektív mérését, annak érdekében, hogy kiderüljön, hogyan hasznosulnak az adóforintokból létrehozott milliárdos rendszerek. Az állampolgároknak érzékelniük kell, hogy az elektronikus ügyintézés elterjedése könnyebbséget és olcsóbbá válást eredményez.  Megkerülhetetlen digitális kulturális probléma az online szervezett vélemény-nyilvánítás technikáinak mielőbbi kidolgozása, beleértve akár az elektronikus szavazás bevezetésének első lépéseit.

Netpolgárként bízom Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett – a területért felelős – miniszter, államtitkár, szakállamtitkár munkájában, hiszen évek óta jól ismerem őket. Tudom, velem együtt vallják a következőket: aki kimarad, az lemarad. Aki nem Netre kész, az nem menetre kész. Számítok arra, hogy az új Kormány figyelembe veszi az elmúlt években a civil és társadalmi info-politikai mezőkön munkálkodott szakemberek véleményét. A segíteni akarás és elszántság jelen van ezen az oldalon, ezt aligha kell bizonyítanom éppen nekem, aki az elmúlt ciklusban a legtöbb informatikai témájú parlamenti hozzászólást tettem.

Pettkó András
2002-2010 országgyűlési képviselő
Netpolgár

Összefoglalás
Európa az átalakulás korát éli. A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette
meg, és rávilágított az európai gazdaság strukturális hiányosságaira. Ezzel egy időben a világ
gyorsan halad, a hosszú távú kihívások – globalizáció, az erőforrásokra nehezedő nyomás, az
öregedés – pedig egyre intenzívebbé válnak. Az EU-nak kézbe kell vennie jövőjét.

Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Stratégiára van szükségünk ahhoz,
hogy megerősödve kerüljünk ki a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és
inkluzív gazdasággá tegyük az EU-t, amelyben magas a foglalkoztatottság és a
termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szociális
piacgazdaságának képét festi elénk.

Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt:

• – Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.
  – Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb
  gazdaság.
  – Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte
  gazdaság kialakításának ösztönzése.

Az EU-nak meg kell határoznia, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. Ebből a célból a Bizottság a
következő kiemelt uniós célokat javasolja:

• – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie.
  – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.
  – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve
  megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését).
  – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb
  generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.
  – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

E célok kapcsolódnak egymáshoz, és az átfogó siker szempontjából döntő jelentőségűek.
Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020
stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti
célkitűzésekre és pályákra.

A célkitűzések jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három
prioritását, de nem kizárólagos jellegűek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt
fellépések széles körével kell alátámasztani őket. A Bizottság minden prioritási témakörben
kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére:

– Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra
fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a
növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.
– A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok
munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja.
– Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és
az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja
szem előtt.
– Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások
felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való
elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a
szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja.
– Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti
környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis
kifejlesztésének támogatását célozza.
– Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását
célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész
életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és
– többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerő-
piaci kínálat és kereslet.
– A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása,
ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a
szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom
aktív tagjaiként élhetnek.

Ez a hét kiemelt kezdeményezés az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelező lesz. Az
uniós eszközöket – az egységes piacot, a pénzügyi eszközöket és a külpolitikai eszközöket –
teljes mértékben mobilizálni kell a problémák kezelése és az Európa 2020 céljainak elérése
érdekében. Azonnali prioritásként a Bizottság modellezni fogja a válságkezelő intézkedések
leépítésére vonatkozó hiteles stratégia meghatározásához, a pénzügyi rendszer reformjának
folytatásához, a hosszú távú növekedést megalapozó költségvetési konszolidációhoz és a
gazdasági és monetáris unión belüli koordináció megerősítéséhez szükséges lépéseket.

Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, erős gazdasági irányítást kell megvalósítanunk. Az
Európa 2020 két pilléren nyugszik: a fent kifejtett, a prioritásokat a kiemelt célokkal ötvöző
tematikus megközelítésen, illetve a tagállamokat a fenntartható növekedéshez és
államháztartáshoz való visszatérésre vonatkozó stratégiáik kidolgozásában segítő
országjelentéseken. Uniós szinten az uniós prioritásokra és célkitűzésekre irányuló, integrált
iránymutatásokat fogadunk el. A tagállamoknak országspecifikus ajánlásokat teszünk majd.
Ha a tagállamok ezeket az ajánlásokat nem teljesítik megfelelően, politikai figyelmeztetésben
részesülnek. Az Európa 2020-ról a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló értékeléssel egy
időben teszünk jelentést, különválasztva az eszközöket és megtartva a paktum egységét.

Az új stratégia kapcsán központi szerepet tölt majd be az Európai Tanács, ő lesz a stratégia
gazdája. A Bizottság felügyeli majd a célok megvalósítása érdekében tett lépéseket,
megkönnyíti a politikai eszmecserét, és megteszi a kiemelt uniós kezdeményezésekkel
kapcsolatos intézkedések és haladás irányításához szükséges javaslatokat. Az Európai

Parlament a polgárok mobilizálását biztosítja, és társjogalkotóként foglalkozik a
kulcsfontosságú kezdeményezésekkel. Ennek a partnerségi megközelítésnek ki kell terjednie
az uniós bizottságokra, a nemzeti parlamentekre, a nemzeti, helyi és regionális hatóságokra, a
szociális partnerekre, az érdekelt felekre és a civil társadalomra, hogy mindenki hozzájáruljon
jövőképünk megvalósulásához.

A Bizottság javasolja, hogy az Európai Tanács márciusban szentesítse a stratégiában foglalt
átfogó megközelítést és a kiemelt uniós célokat, valamint júniusban hagyja jóvá a stratégia
részleteit, az integrált iránymutatásokat és a nemzeti célkitűzéseket. A Bizottság várja az
Európai Parlament ezzel kapcsolatos véleményét, és kéri az Európa 2020 stratégia sikeres
megvalósításához szükséges támogatását.

A teljes dokumentum letöltése

Forrás: europa.eu

Az anyagban összesen öt fejezet található, amelyek az infrastruktúra-kiépítéssel, az intenzívebb internethasználattal, az elektronikus kommunikációs megoldásokat alkalmazó felhasználók jogairól szóló európai charta kidolgozásával, a digitális tartalmak és szolgáltatások támogatásával, valamint az információs és kommunikációs szektor erősítésével foglalkoznak. Spanyolország január elseje óta az EU soros elnöke és a hivatali idejét az Egyenlőség és Innováció mottó jegyében akarja kitölteni.

A Granada Stratégia kulcsfontosságúnak tekinti a következő generációs hálózatok (NGA) kiépítését. Ezek megvalósulásához és elterjedéséhez azonban mindenképpen szükség van megfelelő szabályozásra, amely megkönnyítheti a befektetéseket. A dokumentum készítői úgy vélték, hogy a jó szabályozás elengedhetetlen, mivel az optikai hálózatok közelmúltbéli kiépítése is ennek hiányában csak nehezen haladt előre. Éppen ezért mielőbb szükség van arra, hogy az Európai Bizottság a gyakorlatba ültesse át a 2009 végén elfogadott szabályozási kereteket. Ezek egyike, hogy a szélessávú hozzáféréseket kötelező univerzális szolgáltatásnak tekintenék és egyszerűbbé tennék a rádiófrekvenciák használatát.

A spanyolok kiálltak az internet semlegessége mellett. Mindez azt jelenti, hogy a felhasználók számára a tartalmaknak könnyen áttekinthetőknek kell lenniük, illetve folyamatosan figyelni és elemezni kell a piac fejlődését, különös tekintettel a versenyjogra, hogy ki lehessen zárni minden visszaélési lehetőséget. Fontos, hogy a különböző platformokon megjelenő tartalmak mindenki számára elérhetőek legyenek. Vagyis az Amazon vagy éppen az Apple által járt út egyáltalán nem elfogadható Spanyolország számára, mivel ezek a cégek technikai megoldásokkal korlátozzák a szabad hozzáféréseket és céljuk a konkurencia versenyből való kizárása, illetve a profit felhalmozása.

A szerzői jogsértések elleni harcot alapvetően a sok illegális másolatot kínáló honlapokra összpontosítaná Spanyolország, azonban konkrét elképzeléseket vagy javaslatokat nem tett.

Letöltés itt

Forrás: SG

A szélessávú internet népszerűsítését zászlajára tűző Szélessáv Alapítvány 2009 elején hozta létre a “Szélessáv Műhely” kibővített szakmai kezdeményezést, azzal a céllal, hogy támogassa olyan projektek, ötletek megvalósulását, amelyek segítik az egyéneket, közösségeket, vállalkozásokat, illetve egyéb szervezeteket a megfelelő minőségű szélessávú internet által kínált lehetőségek széleskörű kiaknázásában.

A Műhely kiemelten kezeli a szélessávú technológiákhoz kapcsolódó projekteket, illetve a szélessávú internetezés hazai terjedését gátló  tényezők -  technikai akadályok, motiválatlanság,  a biztonsági ismeretek hiánya – lebontását, amellyel hozzájárulhat az ország gazdasági-társadalmi felzárkózásának gyorsításához, a versenyképesség erősítéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Megalakulása óta számos vállalat és szervezet kapcsolódott be a Műhely munkájába.

Március 17-én aláírt Digitális Társadalmi Egyezmény a Műhely missziójával, kitűzött céljaival összhangban megfogalmazott okirat, amelynek elfogadásával a partnerek olyan projektek életre hívására törekszenek melyek előremozdítják a keresleti, illetve kínálati oldalon meglévő akadályok lebontását. Ezen erőfeszítéseket harmonizálják a mindenkori kormányzat stratégiájával, továbbá támogatják a területhez kapcsolódó projektek EU notifikációs folyamatait az Európai Unió brüsszeli központjában lévő megfelelő szervezetekkel.

A Műhely 2009-ben elkészített egy „Vitairat a szélessávról” című részletes elemzést, hogy érdemi szakmai párbeszédet indítson el a kormányzat, a piaci szereplők, a kutatói szféra és a civil szervezetek között a szélessáv elterjedését korlátozó tényezők felszámolása érdekében. A vitairat egyik lényegi megállapítása, hogy Magyarország szélessávú mutatói a lefedettség, árak, minőség és verseny terén közelítenek az uniós átlaghoz, ugyanakkor a szélessávú szolgáltatások használatában, mind a lakosság mind a kis-és középvállalatok körében nagyon komoly lemaradás tapasztalható. Ennek fő oka a keresleti oldal gyengesége: a digitális írástudás alacsony szintje, a motivácó, a digitális önbizalom és a digitális biztonság hiánya.

Az Európai Bizottság uniós infokommunikációs stratégiájával, a „Digital Agenda”-val összhangban és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a Szélessáv Műhely kidolgozta 2010-es stratégiáját.

A konkrét cselekvési programok kialakítását a legsikeresebb hazai példák, illetve kiemelt átfogó projektek mentén haladva határozták meg:

• E-health – távdiagnosztika, megelőzés, távgyógyítás kiépítése
• Az elektronikus ügyintézés fejlesztése
• Európai szélessáv térkép, szélessávkereső fejlesztése
• A Szélessávú Szolgáltatások Minőségének hazai és Uniós mérése
• Valódi szélessávot megteremtő infrastrukturális projektek támogatása
• Az Uniós Szélessávú Teljesítmény Index (BPI) elnevezésű díj megalapítása, első díjak átadása
• Oktatás, figyelemfelhívás, felvilágosítás: fogyasztói tudatosság növelése, kiadványok, programok szervezése által azon rétegek megszólítása, képzése, akik még nem részei a digitális társadalomnak
• Az Európai Bizottság „Digital Agenda”-t megalapozó pilléreihez illeszkedő, átfogó hazai kutatás elkészítése

A dokumentumot aláíró partnerek

APEH, BellResearch, Delta csoport, MEH-Elektronikuskormányzat-központ, EnterNet Invest Zrt., FIDESZ Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport, HP Informatikai Kft., Invitel Zrt., Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Magyar Posta Zrt., Magyar Telekom Nyrt., MKB Bank Zrt., Netvisor Zrt., Nokia Siemens Networks Kft., a Skype és Sanofi-Aventis Zrt.

Forrás: HVG

On the same day, the Council of Ministers decided on the creation of the ‘Centre of Excellence for the Internet Society’ whose main purpose will be the coordination of the national ICT policy, based on the Austrian Internet Declaration.

Almost two years ago, the ‘Austrian Internet Initiative’ (Die Internetoffensive Österreich, in German) started a joint effort of the ICT stakeholders of Austria to develop a national ICT strategy. 400 experts, approximately 170 companies and organisations and more than 35 Chief Executive Officers (CEO) and executives of leading IT companies joined forces to create the ‘Austrian Internet Declaration’ as a basis for an ICT strategy for Austria.

The newly established ‘Centre of Excellence for the Internet Society’ will coordinate the measures and activities of the Austrian ICT Policy on the basis of the results of the Austrian Internet Initiative. The latter will be represented in the Centre’s Board of Directors by members who will have an advisory function.

Throughout the drafting process of the strategy paper, numerous policy proposals were submitted, discussed in working groups, prioritised and evaluated. The experts identified 60 measures that Austria needs to adopt in order to strengthen its market position among the top ranking countries in the ICT sector. The Austrian Regulatory Authority for Broadcasting and Telecommunications (RTR) collected the proposed contributions and created the Internet Declaration.

The decision of the Council of Ministers to establish the ‘Centre of Excellence for the Internet Society’ was welcomed by the stakeholders who said that this is an important step towards the further development of a knowledge society and the future security of Austria’s business sector.

The domestic ICT sector will invest more than €2 billion in the coming years, despite the current difficult economic situation, with the ICT companies making their contribution towards strengthening Austria’s business location internationally. One of the most important prerequisites for building a knowledge society is the availability of high-performance ICT infrastructure. Investing in broadband infrastructure for the future is a considerable factor for economic recovery in the short term and for sustainable growth in the long term.

Further information:

• Original Press Release – Internetoffensive Österreich (in German)
• Austrian Internet Declaration (in German)

Új szemléletet és partnerséget vár az Inforum az információs társadalom fejlesztése érdekében

Szabad felhasználású szempontok Magyarország információs társadalmi jövőképéhez

Bevezetés

Az Inforum úgy véli, új alapokra kell helyezni az informatika kormányzati kezelését. Az informatika és a kommunikációs technológiák nem tekinthetők csupán szolgáltatásnak vagy közműnek: ezt a strukturalista szemléletet már cáfolta az idő. Nem csak a hálózatok és kormányzati rendszerek építése állami feladat, hanem több figyelmet kell kapniuk az egyéneknek és a hátrányosabb helyzetű csoportoknak a világháló elérése végett, emellett új megközelítést kell alkalmazni a vállalkozások nyeresége növelése érdekében. Az Inforum által készített, mindenki számára nyitott és felhasználható informatikai stratégiai szempontrendszer két fő pillére az életminőség- és a profitnövelés. Az informatika arra való, hogy eszközrendszereivel nőjön a társadalom minden tagjának életminősége, bárhol él, bármilyen idős és bármilyen anyagi eszközökkel rendelkezzék is. Ezért a jövőben több figyelmet kell kapnia az információs társadalmi esélyegyenlőségnek, az e-demokráciának és az iparág számára pedig a bel- és külpiac növelésének.

A fontos kormányzati portálok és nemzeti digitális közmű építése nem elégséges, miközben a lakosság fele digitális analfabéta, és a vállalkozások egy része még csak alapszintű internet- és PC-felhasználó. A közigazgatásban alig működnek a munka hatékonyságát növelő nagyrendszerek, a közintézmények egy részének gazdálkodása, működtetése még nem informatikai eszközökön nyugszik. Az elektronikus kormányzat eredményei ígéretesek, de a versenyképességet erősítő hatásuk még nem érzékelhető. Nem csodálható tehát, hogy alacsony az informatikai kultúra is. Minimális a civil szervezetek bevonása az ország fellendítésébe. A közigazgatásban késik a szolgáltató elektronikus közigazgatás fejlesztése, és így nem alakulhat ki a lényegesen olcsóbban működő közigazgatás, szolgáltató állam. De mindezek mellett az Inforum úgy látja, hogy a hálózatok, központi, nagy struktúrák építésétől el kell mozdulni a kis, helyi közösségek és az egyének IT-fejlődésének, gyarapításának irányába.

A szervezet két fejlesztési irányt lát a hazai informatika előtt, amelyek összefüggnek, mégis más és más logikára épülnek. A profitközpontú információs gazdaság-fejlesztése és az életminőség-központú társadalom fejlesztése jelenti a bejárandó utat.

Profitközpontú fejlesztések és feladatok az információs gazdaság fejlesztésének érdekében:

1. Exportorientált fejlesztések támogatása
2. Belső piacbővítés
3. Hosszú távú beruházások
4. Elektronikus szolgáltatásfejlesztés
5. Információs jogok kiteljesítése, a szerzői jogok újragondolása, e-demokrácia fejlesztése

Életminőség központú fejlesztések és feladatok az információs társadalom, digitális esélyegyenlőség érdekében:

1. Információs Társadalmi Befogadás
2. Felhasználó-központú szolgáltatások
3. Digitális kultúra, digitális értékek
4. Civil-kormányzati-vállalkozói-tudományos kooperáció
5. Európai minták átvétele, felzárkózás

A feladatcsoportokat a mellékelt (ppt) dokumentumokban még részletesebben fejtettük ki.

Magyarország, informatika, Európa, 2010

Amikor összeállítottuk a mellékelt dokumentumot, valójában arra kerestünk a választ, milyen feltételek meglétével képes helytállni az informatika a társadalom modernizálásában, és milyen feladatokat látnak szükségesnek az ország lemaradását csökkentendő azok a gondolkodók, akik az Inforumot alkotják. A távolság Magyarország és az Unió fejlett államai között ismét növekedésnek indult, és a kétsebességes Európa rémképe valósággá vált. A modernizáció ezért is kulcsfeladat.

A jövőképünkben egy olyan Magyarország él, amely képes meghaladni múltját, és felismeri, hogy a felhalmozás, a profittermelés, a gazdagodás útjára kell lépnie, hogy állampolgárai életminőségét hatékonyan javíthassa. Olyan országban, amelyben nem szégyen a siker, a nyereség, sőt az a tehetség egyik mércéje; ott, ahol az irigység nem válik a nemzeti karakterré. Olyan országban élnénk, ahol a vélemény kimondásáért, egy kulturális alkotás létrehozásáért nem kell félnie senkinek sem politikai erőtől, sem adóhivataltól, sem gazdasági érdekközösségtől. Amit szeretnénk: országunk a tudás, a képességek, a környezet, a kultúra, az egyén és a tulajdon tiszteletének és megbecsülésének útjára térjen. Ez pedig egy civilizációs- és kultúraváltást jelent.

Magyarországnak meg kell találnia helyét Európában. Meg kell válaszolnia azt a kérdést, miben lesz hazánk Európa vezető állama, milyen termelési, szolgáltatási szegmens lesz az, amelyben élenjárók lehetünk? Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum válasza, hogy Magyarország ma nem invesztálhat közvetlen anyagi hasznot nem termelő immobiliába. Csak emberbe, exportképes termelésbe, külföldi fogyasztót csábító hazai szolgáltatásba, amelynek magas szintű, nemzetközi média-megjelenése is lehetséges. Az életminőséget javító, vizeivel mindenkit gyógyító Magyarország turistát vonz, magasabb szolgáltatási színvonalra késztet, tisztább környezetet diktál, fejlesztőleg hat, a kreativitásra, az innovációra, a felső- és felnőttoktatásra, az informatikára, az orvosképzésre, gyógyszeriparra, turizmusra és civilizációs normáinkra. Nem lehet elfelejteni, hogy az Európai Unió elöregedése nyomán az Európai Bizottság az “jólétben való öregedés” biztosítását tűzte ki az informatikai cégek fejlesztői elé, ezt támogatja, erősíti, finanszírozza. Magyarországnak el kell-e ugrania ez elől a lehetőség elől? Kis hazánk lehet Európa gyógyparadicsoma, wellness-központja, az idősödéssel, az életminőség emelésével foglalkozó tudományok központi kutatóhelye.

Bármilyen utat választ Magyarország, a magyar informatikának erősítenie kell annak végigjárását. Közös érdekünk: itt élünk, itt neveljük gyermekeinket, itt fizetünk adót és majdan itt temetkezünk. De az informatika globális erejét és szerepét ismerve, fájdalmas azt látni, milyen hatalmas modernizációs, gazdaságfejlesztő, hatékonyság növelő erőforrásokról mond le az ország, amikor lassan, késlekedve, bizalmatlanul vagy éppen nevetséges összegekkel válaszolja meg az informatikai kérdéseket. Ez pedig felveti a politika felelősségét. Nem látható, hogy az 1994 óta elkészült nyolc ‑ civil és kormányzati ‑ informatika stratégia ellenére a hazai politika egésze vajon megértette-e az informatika gazdaság- és társadalomformáló lényegét. A csak PC, szövegszerkesztő, illetve egy homályos és veszélyes internet-kép hármasát látva nem ismerte még fel, hogy a kormányzati, önkormányzati modernizáció és a bürokrácia csökkentése, a gazdaság termelőképességének növelése, és főként a társadalmi (digitális) esélyegyenlőség, szolidaritás és felemelkedés záloga válik semmivé a félvállról vett, mindig hátrébb sorolt, egyre halmozódó, megoldandó feladatokkal. Hogy elhangozzék végre a „gazdagodjatok” jelszó, ahhoz célok, módszerek, eszközök kellenek, s ebben partner az informatika. Nagyon kevesen vannak, akik a politika, a közigazgatás területén átlátják és átérzik az informatika szerepének fontosságát. Ők az MKOGY e-Befogadásügyi Eseti Bizottságának tagjai, az Elektronikuskormányzat Központ munkatársai, és néhány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bürokratái közül kiemelkedő, a modernizációnak valóban elkötelezett vezető.

A világ hálózatokra épül: emberi, gazdasági, kommunikációs kapcsolatokra. Magyarország nem szakadhat ki ezekből, sőt tovább kell építenie a nemzetközi integrációját, hogy legyen majd piaca a magyar szolgáltatásoknak, s legyen forrása az életminőség növelésének. A nemzetközi cégek hazai jelenléte biztosítja azt a kapcsolatot, tudástranszfert, amely a hazai kis- és középvállalkozásokat bekapcsolhatja a nemzetközi végkeringésbe addig, amíg azok megerősödve saját növekedési pályára nem lépnek. A hazai vállalkozások támogatásának célja az lehet, hogy azok a nemzetközi porondon képesek legyenek profittermelésre.

Az informatika és a kommunikációs technológiák nem tekinthetők csupán szolgáltatásnak vagy közműnek. Ezt a strukturalista szemléletet már cáfolta az idő: az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások a gazdasági versenyképesség és bővülés, a szervezeti hatékonyságnövelés, a civilizációs megújulás, a társadalmi kohézió biztosításának eszközei. Az infokommunikáció kibontakozása, elterjedése nem partikuláris, hanem központi, stratégiai kérdés, a nemzetgazdaság fejlődésének alapja. Ezért az pártolandó, hogy az infokommunikációs ágazat minden állami feladata egy kézben összpontosuljon önálló tárcában vagy a miniszterelnöki hivatalban, úgy, hogy az a többi tárca tevékenységének információs és modernizációs kontrollját is ellássa.

2009 nyarán az informatikai szakma egy javaslatcsomagot állított össze, amely visszhangtalanul tett javaslatot az alábbi feladatokra:

• Az államigazgatás, a közigazgatás ügymenetének egyszerűsítése.
• Az egészségügy, munkaügy és nyugdíjfolyósítás irányítási, pénzügyi és gazdálkodási rendszereinek továbbfejlesztése.
• A hazai fejlesztő-műhelyek és cégek nemzetközi piacokhoz való segítése.
• Az 50 év felettiek informatikai képzése és eszközellátása: legalább 1 millió fő digitális bevonása e társadalmi csoportból.
• Meg kell erősíteni az informatika felhasználását a köz- és felsőoktatásban, a felnőtt és szakképzésben.
• Fel kell gyorsítani a vállalkozások online, e-kereskedelmi jelenlétét, nem csak a hazai, hanem a nemzetközi piac számára is.
• Támogatni szükséges, hogy a magyar cégek mind több egészségügyi, életminőségi informatikai termékkel és szolgáltatásokkal jelenjenek meg.
• Erősíteni kell a települések, a helyi szolgáltatások, a helyi turizmus folyamatosan frissülő jelenlétét és interaktív jellegét a világhálón, mind több nyelven.
• Szükséges megteremteni annak alapjait, hogy az ország minden települése elérhető legyen szélessávú interneten keresztül.
• Elengedhetetlen a jogszabályok további deregulációja, a bürokrácia csökkentése, a meglévő informatikát, a társadalmi modernizációt érintő jogszabályok végrehajtása.

Az Inforum részt vett ebben a munkában, de úgy látja, újabb, tömörebb összefoglalását is lehet adni az elvégzendő teendőknek. Az Inforum véleménye szerint az információs társadalom fejlesztésének kulcskérdése az életminőség javítása, míg az információs gazdaság fejlesztésének kulcsa a piac- és profitnövelés. Szerencsére e két terület alapvetően összefügg egymással. A kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek erőteljes fejlesztése, a belföldi és külföldi piacnövelés, az oktatás, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok digitális bevonása az elsődleges feladat.

Az Inforum két fejlesztési irányt lát a hazai informatika előtt, amelyek összefüggnek, mégis más és más logikára épülnek. A profitközpontú információs gazdaság-fejlesztési és az életminőség-központú társadalomfejlesztési utat.

Profitközpontú fejlesztések és feladatok az információs gazdaság fejlesztésének érdekében:

1. Exportorientált fejlesztések támogatása
2. Belső piacbővítés
3. Hosszú távú beruházások
4. Elektronikus szolgáltatásfejlesztés
5. Információs jogok kiteljesítése, a szerzői jogok újragondolása, e-demokrácia fejlesztése

Életminőség központú fejlesztések és feladatok az információs társadalom, digitális esélyegyenlőség érdekében:

1. Információs Társadalmi Befogadás
2. Felhasználó-központú szolgáltatások
3. Digitális kultúra, digitális értékek
4. Civil-kormányzati-vállalkozói-tudományos kooperáció
5. Európai minták átvétele, felzárkózás

A feladatcsoportokat a mellékelt (ppt) dokumentumban még részletesebben fejtettük ki.

E feladatok megoldása szükséges ahhoz, hogy felvegyük azt a tempót, amellyel az Európai Unió országai rohannak előttünk. A 2006-os rigai EU miniszteri konferencia ajánlásait sem tudta Magyarország teljesíteni, amely az akadálymentes weboldalak és a digitális szakadék 50 százalékosra való csökkentése volt 2008-ra. Az Inforum által 2007-ben kezdeményezett e-Inclusion (e-befogadási) mozgalom viszont a lemaradásunkat, a hiányainkat mindenki számára nyilvánvalóvá tette. A 2009 végén, a svédországi Visbyben megrendezett újabb EU miniszteri konferencia már a következő generációs, tíz évre szóló, távlati feladatokat jelöl ki (EU ICT szakpolitikai stratégiája: Visby Agenda), mikor Magyarország még az előzőekkel sem végzett. A „zöld tudástársadalom” című tanulmányra alapozva e feladatokat a következőkben határozták meg:

1. 1. A tudás-gazdaság: a jövőbeni gazdagság hajtóereje ‑ The knowledge economy: driver of future wealth
2. 2. Tudás-társadalom: részvétel mindenkinek ‑ The knowledge society: participation for all
3. 3. Zöld ICT: támogatás a környezet-hatékony gazdaság számára ‑ Green ICT: support for an eco-efficient economy
4. 4. Új generációs infrastruktúra: befektetés és verseny egyensúlya ‑ Next generation infrastructure: balancing investment with competition
5. 5. Humán infrastruktúra: befektetés a társadalmi tőkébe ‑ Soft infrastructure: investing in social capital
6. 6. KKV és ICT: támogatni az európai kisvállalkozásokat ‑ SMEs and ICT: supporting Europe’s small enterprises
7. 7. Egységes információs piac: elősegíti a kohéziót és a növekedést ‑ A single information market: enabling cohesion and growth
8. 8. Forradalmasítani az e-közigazgatást: újragondolni a közszolgáltatások nyújtását ‑ Revolutionising eGovernment: rethinking delivery of public services
9. Online bizalom: biztos és biztonságos digitális világ ‑ Online trust: a safe and secure digital world
10. Világos vezetői szerep: újragondolni az EU politikaalkotó folyamatait ‑ Clear leadership: rethinking the EU’s policy making process

Magyarország és az Európai Unió informatikai fejlesztéspolitikai irányai megegyeznek. Látható viszont, hogy Magyarországnak több erőforrásra van ahhoz szüksége, hogy beérje az élen (vagy legalább középen) haladókat. Hiba arra várni, hogy az EU miattunk csökkenti a tempót. Tehát nincs más hátra, nekünk kell fokozni az iramot. A PPT-file-ban mellékelt feladatok listája erre tesz kísérletet.

Dombi Gábor

főtitkár
Informatikai Érdekegyeztető Fórum

Szabad felhasználású szempontok Magyarország információs társadalmi jövőképéhez (pdf)

Szabad felhasználású szempontok Magyarország információs társadalmi jövőképéhez (ppt)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Kormány döntése alapján emellett fontosnak tartotta, hogy felkarolja és bátorítsa a cigány származású jelentkezőket és számukra – a KSZK-val karöltve – külön programot dolgozott ki, illetve koordinál. A „Romák közigazgatásba történő bekerülését támogató program” elsődleges célja, hogy elősegítse a diplomával rendelkező romák bekerülését a központi közigazgatásba és a központi közigazgatás területi szerveihez, valamint hozzájáruljon határozatlan idejű köztisztviselői jogviszonyban történő foglalkoztatásukhoz.

A program európai uniós támogatás igénybevételével törekszik arra, hogy a közigazgatás különböző területein megteremtse a roma szakemberek alkalmazásának feltételeit. A kormány szakmai álláspontja szerint olyan szakmai műhelyekre és szakemberekre van szükség a közigazgatásban, amelyek nemcsak a romák esélyegyenlőségének horizontális érvényesülésén dolgoznak, hanem szakpolitikai feladatokká tudják alakítani a stratégiai elképzeléseket.

A program keretében a résztvevők minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy megfeleljenek a közigazgatásba kerülés szigorú követelményeinek, és helytálljanak mint köztisztviselők. Ezért 250 (a KSZK honlapján október 15-ig regisztráló) felsőfokú végzettséggel rendelkező, roma származású magyar állampolgár tehet versenyvizsgát térítésmentesen, amennyiben a versenyvizsgára bocsátás általános követelményeinek megfelel és jelentkezése sikeres lesz. A sikeres versenyvizsgázók közül, egy külön foglakoztatási pályázat keretében kétszázan kaphatnak köztisztviselői kinevezést. (KSZK)

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szervezésében

Fővédnök: Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Főtámogató: Miniszterelnöki Hivatal
Szakmai támogatók: Cisco Systems Magyarország Kft. és az INTEL Hungary Kft.

Ámulva-irigykedve hallgathattuk májusban, hogyan ugorják át a portugálok egy nekifutásra a digitális szakadékot. Júniusban arról értesülhettünk, hogy California kormányzója, Arnold Schwarzenegger rendeletet adott ki, amely megerősíti, hogy egy állam versenyképességének záloga a digitális írástudás, ezért 2009 végét szabja meg határidőnek a digitális esélyegyenlőség megteremtésének akciótervéhez.
Mindehhez képest hol áll Magyarország? Mit tettünk eddig és merre tartunk? Mi az ndk és az nszk, és hogy kerül a csizma az asztalra? Melyek az információs társadalom legújabb vívmányai és mire jók az embereknek? Van-e országosan működő stratégiánk arra, hogy hogyan motiváljunk, hogyan segítsünk az embereknek behozni a „digitális hátrányt”, hogy e-állampolgárként is érvényesíthessék érdekeiket, jogaikat? Egyáltalán: tudjuk-e, milyen társadalmi folyamatok zajlanak, mi újság a hátrányos helyzetű régiókban és társadalmi rétegeknél; milyen beruházások és képzési programok valósulnak meg ma Magyarországon a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében?

Ilyen és hasonló a kérdésekre keressük a választ a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság immár hagyományosnak mondható, harmadik alkalommal sorra kerülő Digitális Esélyegyenlőség konferenciájának előadói segítségével. A korábbi évekhez képest újdonság, hogy az előadások mindegyike után lesz hozzászólási, konzultációs lehetőség: így valódi párbeszédre, tapasztalatcserére nyílik lehetőség az előadó-szakértők és a résztvevők között olyan témákban, amelyekért a szakma és az ország vezetői közös felelősségvállalással tarozik a társadalom iránt.

A konferencia programja:

A konferencia programja tehát áttekintést ad az információs társadalomban, az
abban zajló technológiai, szociális, lélektani és életviteli folyamatokról és
további teendőkről, prioritásokról. Mindezen túl a 3. DE! konferencia hivatott
az EU i2010 célkitűzéseihez kapcsolódó hazai programok, áttörési lehetőségek
bemutatására is.

A konferenciát levezeti: Dr Péceli Gábor, az NJSZT Elnöke, a BME rektora.

A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Online regisztráció:

http://de.njszt.hu/rendezvenyek/de3/jelentkezes

A konferencia médiapartnerei: IT-Business, Prím Online

Az internetes közvetítésről a Kékalma Stúdió gondoskodik.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

szeretettel várja Önt a 2009. október 15-én,a Fehér Bot Napja alkalmából tartandó rendezvényén. Helyszín: Budaörsi Ifjúsági Klub (2040 Budaörs, Károly király út 3.)

Program:

10:00 – 10:30 Bevezető

Nyikes Fatime – Köszöntő

Fodor Ágnes – Érdekképviselet, érdekvédelem

Németh Orsolya – Braille

10:30 – 11:15 Akadálymentesítési bemutató

Előadó: Majoros Júlia, a Technogen Kft. Kereskedelmi igazgatója

11:15 – 11:30 Vakvezetőkutya bemutató

Bartucz István (és Bence)

11:30 – 12:00 Rendhagyó állófogadás

12:00 – 15:00 SÖT-ÉTkezde – vendéglátó: Kuminka György

Párhuzamos, alternatív csoportok:

12:00 -15:00 „Túloldalról” – az érzékenység integrációja, a látássérültekkel való

kapcsolattartás gyakorlata (érzékenyítő tréning demonstráció)

Vezetők: Nyikes Fatime és Molnár István János

12:00 – 15:00 Braille-írás tanítása (tanfolyam demonstráció)

Tartják: A Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) munkatársai

A program időtartama alatt az Ifjúsági Klub előterében segédeszköz-bemutatóval, információs pulttal, illetve az Egyesület mindennapjait bemutató fényképkiállítással várjuk az érdeklődőket.

A programok a Jókai Mór Művelődési Központban folytatódnak (2040 Budaörs, Szabadság út 26.).

17:00 – 18:00 SÖT-ÉTkezde

18:00 -19:30 Vakrepülés Színjátszó Egyesület előadása:

„A varázskert örökösei”

19:30 – 21:00 Láthatatlan buli

A rendezvény fő támogatója:

Budaörs Város Önkormányzata

Támogatók:

Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete, Technogen Kft.,

Jókai Mór Művelődési Központ

„Elismeréssel adózom az IKT-ágazat és különösen a magatartási kódexet aláíró 28 vállalkozás által tanúsított növekvő elkötelezettség iránt. Mindez azt jelzi, hogy az IKT-ágazat fokozottan tudatában van annak, hogy a gazdasági növekedés és az innováció előnyeit csak abban az esetben élvezheti, illetve azokhoz csak akkor járulhat hozzá, ha foglalkozik a képzett munkaerő hiányának kérdésével, amely 2010-re várhatóan eléri a 300 ezres nagyságrendet – mondta Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. – Annak ellenére, hogy az összes európai doktori fokozat 45%-át nők szerzik meg, a műszaki, gyártási és építési területeken ugyanez az arány a fokozatszerzők negyedére csökken. A 116 legnagyobb európai távközlési vállalkozás igazgatósági tagjainak mindössze 7%-a nő. Több erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy e szám 2015-re megkétszereződjön, és teljesen kiaknázzuk az ágazat számára a nőkben rejlő lehetőséget. Ezért arra kérem a teljes IKT-ágazatot, hogy ne késlekedjen a kódex aláírásával és végrehajtásával.”

A nők IKT-szektorbeli munkavállalásával kapcsolatos bevált gyakorlat alapján készült kódexet a Bizottság 2009 márciusában indította útjára, arra bátorítva a fiatal nőket, hogy az IKT-ágazatban folytassanak tanulmányokat és építsenek karriert. A kódex az oktatásra és munkavállalásra összpontosít a nőknek szervezett nyílt napokon, mentori programokon, rugalmas munkaidőn és más olyan innovatív tevékenységeken keresztül, amelyek elősegítik a technológiai ágazat jobb megismerését és vonzóbbá tételét a nők számára. 2009. márciusi elindítását követően 28 szervezet – köztük nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, tanácsadói cégek, akadémiai intézmények, nem kormányzati szervezetek és hírközlési szabályozók – írta alá a kódexet.

Annak ellenére, hogy az egyetemek tudományos, műszaki és informatikai szakjain egyre több a női hallgató, a férfiak még mindig jelentős többségben vannak ezen a területen. 2006-ban a matematika és számítástudomány témában doktori fokozatot szerző összes hallgató 41%-a volt nő. Ugyanebben az évben a doktori hallgatók 25%-a volt nő a műszaki, gyártási és építési területen. Ugyanakkor 2006-ban a számítástechnika területén doktori diplomát szerző férfiak száma több mint háromnegyede volt a végzett hallgatók teljes létszámának.

Míg az európai nők egyre jobban értenek a számítástechnikához és az internethez, továbbra sem szűntek meg az egyenlőtlenségek. A tudományos és műszaki területen diplomát szerző nők aránya az észtországi 44% és a hollandiai 20% között változik. Hollandiában a 16-24 éves nők 81%-a használ napi rendszerességgel számítógépet, míg Bulgáriában csak 38%-uk; ugyanezekben az országokban a férfiak esetében ez a szám 89% és 38%. Az Európai Unió szintjén a férfiak 38%-a és a nők csak 28%-a használja az internetet napi szinten, de a nemek közötti aránytalanság kevesebb mint hét százalékpontot tesz ki Írországban, Görögországban, Franciaországban, Portugáliában és Finnországban, valamint a 2004-ben és az azt követően csatlakozó 12 országban.

A magatartási kódexet aláíró vállalkozások és szervezetek a tudományos, technológiai és műszaki területen egyetemi tanulmányokat végző nők számának növelése mellett kötelezik el magukat, valamint vállalják, hogy tehetséges nőket toboroznak és tartanak meg a távközléshez és az internethez kapcsolódó európai ágazatokban. Ezek a vállalkozások például mentori programokon, nyílt napokon és számítógépes táborokon keresztül próbálják felkelteni a (fiatal) nők figyelmét az ágazat iránt.

A mai napon egy új eszköz, „a nők és az IKT” elnevezésű online adattár ( www.ictwomendirectory.eu ) bemutatására is sor került Brüsszelben. Az adattár három különböző területre terjed ki: technológia, közösségépítés és üzlet. Az adattár egy helyen gyűjti össze az IKT-szektorbeli nőkkel kapcsolatos valamennyi tevékenységet, állásajánlatot, jogszabályt és statisztikát, azzal a céllal, hogy áttekintést nyújtson arról, mi is történik a területen Európában, valamint hogy együttműködést és hálózatokat hozzon létre a különböző szereplők között. Ezer érdekelt kapott meghívást az adattárhoz történő csatlakozásra.

Háttér

A kódex célja egyrészről az, hogy az iskolás lányok és női egyetemi hallgatók érdeklődését a csúcstechnológiai ágazat felé terelje, másrészről pedig az, hogy a már e területen dolgozó nőket maradásra ösztönözze és támogassa. A 28 aláírót a “More women, better jobs and boosting growth” címen, október 8-án Brüsszelben megrendezett műhely keretein belül jelentették be.

A kódexet ez idáig aláíró vállalkozások: Alcatel-Lucent (Franciaország), APSCO (Egyesült Királyság), CISCO , European Center for Women and Technology , e-SKILLS (Egyesült Királyság), Equalitec (Egyesült Királyság), Google , HP , IMEC (Belgium), Infineon , IT Synergy (Egyesült Királyság), Lebanese Telecommunication Authority (Libanon), Microsoft , Motorola , Orange France-Telecom (Franciaország), Panasonic , Papirbredden Innovasjon (Norvégia), Portia (Egyesült Királyság), Promis@Service (Luxemburg), P31 Consulting (Egyesült Királyság), Research Council of Norway , SAP , Sharpe Thinking (Egyesült Királyság), Simula (Norvégia), Sony Europe , Steinbeis-Europa-Zentrum (Németország), University of Liverpool (Egyesült Királyság), és Women in Technology (Egyesült Királyság).

A nők IKT-szektorbeli munkavállalásával kapcsolatos bevált gyakorlat alapján készült kódex aláírói:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/itgirls/signatories/index_en.htm

Az Európai Bizottság honlapja a nőkről és az IKT-ágazatról:

www.ec.europa.eu/itgirls

„A nők és az IKT” adattára:

http://www.ictwomendirectory.eu

Videó az IKT-ágazatban dolgozó nőkről: „ICT is wicked” (Az IKT király!)

http://www.youtube.com/watch?v=Mmhe36xwS-Y

A kiszámíthatóbb civil pályázati rendszer kialakításáért 15 civil szervezet által indított kezdeményezéshez immár 98 szervezet csatlakozott.

Az Állampolgári Részvétel Hetének nyitóeseményeként múlt hétfőn tartott demonstráció hatására az érintett állami szervek képviselői (dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár és két munkatársa, SzMM, Paszternák Tímea végrehajtási elnökhelyettes és munkatársa, NFÜ, Lebovits Gábor ügyvezető igazgató és két munkatársa, ESZA, valamint dr. Nagy Ádám, az NCA Tanács elnöke) szeptember 23-án tárgyalóasztalhoz ültek a civileket képviselő háromfős delegációval (Giczey Péter, SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért, Mészáros Zsuzsa, Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete, valamint Peták Péter, Istenkúti Közösségért Egyesület).

A civilek követelésére, hogy a tárgyalások idejére függesszék föl a 2006-2007-es HEFOP pályázatok lezárása kapcsán az érintett civil szervezetek szerint jogellenesen indított végrehajtási eljárásokat, Gulyás Kálmán szakállamtitkár kilátásba helyezte, hogy a bírósági szakaszba jutott eljárások esetében a minisztérium megvizsgálja a mediációval történő megegyezés lehetőségét. Az SZMM jogászai által másnap jegyzett válaszlevél azonban nem kínál megoldást, és érdemi lépés nem történt.

Amennyiben a szerződésektől elálló ESZA Társadalmi Szolgáltató Kft. a civil szervezetek által vitatott végrehajtási eljárás során a szervezetek számlájáról inkasszóval leemeli a pénzt, az érintett szervezetek duplán fizetik meg a társadalmi fejlesztések érdekében végzett saját tevékenységeik árát! Hiszen megvalósították programjaikat, a szerződésekben foglaltaknak megfelelően elköltötték a pénzt, évekkel ezelőtt kifizették az abban dolgozókat, akik után befizették az adókat, járulékokat (tehát az állam is gyarapodott), kifizették azoknak a banki hiteleknek a piaci alapú kamatát, melyeket a támogatások késedelmes kifizetése miatt kellett felvenniük, és most még egyszer ugyanannyit, plusz a büntetőkamatokat, kifizettetne velük az ESZA! Ez – ha egy program sikertelen, noha nem volt az – , nem csak az ő veszteségük, hanem a pályázatot meghirdető intézményeké is! Ezért folytatjuk a tiltakozást!

A kormányzatot képviselő szakemberek ígéretet tettek a tárgyalások folytatására, így a felek legközelebb szeptember 30-án ülnek tárgyalóasztalhoz. A kezdeményezők továbbra is várják újabb szervezetek csatlakozását a közreadott petícióhoz, valamint a pórul járt szervezetek jelentkezését.

További információk: Peták Péter 70 771 3576
Budapest, 2009. 09. 27.

Farkas Gabriella, sajtóreferens
Közösségfejlesztők Egyesülete
1011 Budapest, Corvin tér 8.
201-5728, 30 5979 059
kozossegfejleszto@gmail.com

Forrás: www.kozossegfejlesztes.hu

A kormányzat ugyanis a közelmúltban megszavazta a jövő évi béren kívüli juttatásokra vonatkozó törvényjavaslatot, eszerint a munkáltató által biztosított internethasználat marad gyakorlatilag az egyetlen adómentes béren kívüli juttatás. Noha a többi juttatás jó része kedvezményes adókulcs alá esik, adómentessége révén mégis az internet-hozzáférés lehet a legkedvezőbb juttatási forma. Ez a körülmény pedig előnyös helyzetbe hozza az internetszolgáltatást ily módon igénybe vevő dolgozót és az ezt biztosító munkáltatót is.

Ráadásul a Magyar Telekom, mint internet-flottaterméket biztosító szolgáltató, igen gazdag és változatos portfólióval rendelkezik, s a cég illetékese szerint mindenféle munkavállalói és munkaadói igénynek eleget tudnak tenni, függetlenül attól, hogy a munkáltató milyen infrastruktúrán akarja az internetet biztosítani dolgozói számára, vagyis a társaságtól lehet réz-, kábel- vagy mobilhálózaton, változatos csomagopciókkal internet-hozzáférést vásárolni, amihez a munkavállaló a saját költségére – kedvezményesen – vásárolhat telekommunikációs (például IPTV, Kábel TV, hang-) szolgáltatásokat.

A munkáltató tehát mindennemű adó- és járulékkötelezettség nélkül modern, béren kívüli juttatásként nyújthatja dolgozóinak a szolgáltatást az ország egész területén. Arra a kérdésre pedig, hogy mely cégeknek ajánlja a Magyar Telekom a munkavállalói internetflotta-szolgáltatást, azt a választ kaptuk, hogy bármely kis-, közép- vagy nagyvállalatnak, amely növelni szeretné dolgozói elégedettségét.

Melyek a szolgáltatás igénybevételével járó előnyök?

A vállalatok számára:

• hatékony bérköltség-felhasználást jelent,
• korlátlan összegben adható, adómentes béren kívüli juttatás,
• növeli a munkavállalók elégedettségét és lojalitását,
• lehetőséget teremt az otthoni munkavégzésre, a távmunkára,
• fejleszti a munkatársak pc-s és internetes felhasználói képességeit.

A munkavállaló számára:

• béren kívüli juttatásként juthat otthoni internethez,
• a munkavállalói internetflottával a nettó bérből előfizetett hozzáféréshez viszonyítva akár fél áron juthat internethez,
• információhoz juthat, szórakozhat, tanulhat – akár az egész családjával,
• lehetőséget kaphat az otthoni munkavégzésre, a távmunkára,
• a továbbképzésre (alternatív formaként vagy betegség,
• szabadság ideje alatt),
• online intézheti ügyeit (pl. online banking, internetes vásárlás stb.).

Forrás: Napi Online, Terminal

Szeptember 1-én, a költségvetési törvény tervezetének első olvasatban történő tárgyalásakor a civilekkel korábban kötött, törvényben szentesített megállapodás felrúgásáról döntött a Kormány. Miközben a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény a 2010-es évre nagyjából 8,8 milliárd forint forrást határoz meg, a költségvetés jelenlegi tervezetében az idei forrásnál is kevesebb, mindössze 7 milliárd forint szerepel. A mostani kormánydöntés alapján megkérdőjeleződik az is, hogy az említett forrásautomatizmus alapján a 2011. évben esedékes mintegy 9,5 milliárd forinttal mi a kormányzat szándéka.

Egy hónapon belül ez a kormányzat második olyan döntése, amely megnehezíti a civilek életét és támogatásukat. Augusztus 6. óta a jogszabály előírja a Nemzeti Civil Alapprogram számára, hogy csak olyan szervezeteknek nyújthat támogatást, amelyeknek a pályázat benyújtásának napján nem volt köztartozásuk, több ezer pályázót kényszerítve ezzel újabb adminisztratív eljárásokra.

A Nemzeti Civil Alapprogram az elmúlt két évben, az említett megállapodás után, a törvényben biztosított és három évre előre jól tervezhető forrásautomatizmusra alapozva alakította ki stratégiáját annak érdekében, hogy mind több civil szervezetet segítsen a fejlődésben az Európai Unió pozitív diszkriminációs stratégiájának megfelelően. A megállapodás szerinti forrásautomatizmus olyan fejlődési pályát tenne lehetővé, aminek segítségével a hazai civil szervezetek közül versenyképessé válnának európai összehasonlításban és egyre többen válnának alkalmassá az állam által ellátandó ún. közfeladatok átvállalására, amelyeket az államnál sokkal költséghatékonyabban tudnak ellátni, így azonos forráslehetőségek mellett is segíteni tud abban, hogy a válság miatt felfeslőben lévő szociális háló lyukain lehetőleg minél kevesebben essenek ki.

A források csökkenését már előrevetítette Csizmár Gábornak, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának idén májusi nyilatkozata, mely szerint jövőre kevesebb állami támogatásra számíthatnak a civilek, sokkal inkább a magánemberek (tegyük hozzá a válság által nagymértékben sújtott, nehéz anyagi helyzetben lévő magánemberek) támogatására kell támaszkodniuk. A májusi bejelentés után még jóhiszeműen azt gondolta a szakma, Csizmár Gábor akkor aktuális magánvéleményét fogalmazta meg, hiszen a kormányzati kommunikáció akkor még nem ebbe az irányba mutatott.

A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) létrehozásakor, 2003-ban a hazai nonprofit vagy más néven civil szektor azért üdvözölte az országgyűlés döntését, mert így a szakmának lehetősége nyílt arra, hogy a rendelkezésre álló források elosztásában részt vehessen. Az Európai Unió esélyegyenlőségi politikájával összhangban az NCA évről évre egyre több civil szervezet fejlődéséhez tud anyagi forrásokat biztosítani. Ma már évente mintegy 12 ezer szervezet pályázik támogatásért értékteremtő tevékenységéhez. A jelenlegi világválság a különböző foglalkoztatási, szociális, oktatási és egyéb programokat kínáló civil szervezeteket megerősödve találta, de ez nem jelenti azt, hogy programjaikat ma, amikor éppen a válság miatt a magánszemélyektől és főként a vállalkozásoktól még a korábbinál is nehezebb forrásokhoz jutni, folytatni tudnák állami támogatás nélkül.

Csizmár Gábor 2006. október 31-én kelt, a hazai civil szektorhoz írt nyílt levelében így fogalmazott: “A Nemzeti Civil Alapprogram létrehozása a civil szektor fejlődési folyamatában mérföldkőnek tekinthető. Az NCA rendszerének alapintézményeként működő civil jelöltállítási rendszer megerősítette a szektoron belüli együttműködést, a 2004 óta biztosított NCA pályázati támogatások jelentősen hozzájárultak a szervezetek megerősödéséhez, programjainak megvalósításához; hatásukra pozitív rendeződési folyamat indult el, elsősorban a szervezetek jogszerű működése terén….Tapasztalataink, és a civil szervezetek visszajelzései egyaránt azt igazolták, hogy időtálló az NCA törvény koncepciója, az NCA szervezetének újszerű konstrukciója, a szereplők „együttműködési kényszerére” épülő rendszere…”

Ennek szellemében döntött a kormányzat 2008 novemberében, amelyről az akkori szociális és munkaügyi miniszter, Szűcs Erika így nyilatkozott Szombathelyen egy konferencián: “A gazdasági nehézségek ellenére sem csökken, hanem emelkedik jövőre a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) finanszírozására szánt költségvetési összeg. A már benyújtott költségvetési tervezet 7,7 milliárd forintot különít el az alapprogram finanszírozására. …egy egészséges, hatékony és teljesítő képes társadalomban a civileknek, az önkéntes szerveződéseknek, szakmai és érdekképviseleti szerveződéseknek jelentős szerepük kell, hogy legyen. A kormány fontos partnerének tekinti a civil szervezeteket….A tárcavezető szerint a civil szerveződéseknek a döntéshozás különböző szintjein, a települési önkormányzatoktól kezdve a kormányzatig, vagy akár a parlamentig egyre jobban be kell kapcsolódniuk a döntéshozatali folyamatokba, ezzel együtt a civileknek át kell venniük bizonyos feladatellátást és az ezzel együtt járó felelősséget is.”

A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelveit tartalmazó, ma is hatályos, 2007 februárjában született dokumentum is kiemelkedően fontosnak tartja azt, hogy a civilek egyre nagyobb részt vállaljanak az állami és önkormányzati feladatok ellátásában, amelyet a kormányzat minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni kíván.

Régóta ismert tény, hogy a civilek lényegesen olcsóbban és hatékonyabban tudják ellátni a válság miatt egyre növekvő igényként jelentkező szociális, foglalkoztatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, oktatási és egyéb feladatokat, mint azt valaha is bármely állami szervezet tehetné. Ennek oka természetesen a bürokráciamentesség valamint az, hogy ezen szervezetek működtetésében jelentős részt vállalnak az önkéntesek. A mai helyzetben, amikor folyamatosan csökken az állam mozgástere a szociális háló fenntartásában, logikus lépésnek nem a civil támogatások csökkentése, hanem azok növelés tűnik, hiszen így a költségvetés kevesebb forrás biztosításával tud segíteni ugyanannyi vagy sokkal több rászorulónak.

A Csizmár Gábor által kezdeményezett 2006-os törvénymódosítás, amely az NCA működését szabályozza, a 2010-es költségvetési évre 8,755 milliárd forintos támogatást irányoz elő. A civil szervezetek minden rendelkezésükre álló eszközt fel fognak használni, hogy ne csökkenjenek a társadalom rászoruló rétegeinek hasznát szolgáló forrásaik.

A civil szervezetek adminisztratív terheinek növelése is komoly terheket ró a gyakran teljesen társadalmi munkában működő szervezetekre. A törvényeknek megfelelően állami támogatást, azaz a Nemzeti Civil Alapprogramtól származó támogatást csak azok a civil szervezetek kaphattak eddig is, akiknek nincs köztartozásuk, ám eddig az ennek igazolásával járó utánajárás csak a nyertes pályázatok benyújtóit terhelte. A pályázati feltételek kialakításakor igyekeztünk tekintettel lenni a hazai civil szervezetek működési sajátosságaira, és csak nyilatkozatot kértünk a pályázatok benyújtásakor a köztatozásokról, azok ellenőrzését elvégezte a bürokrácia, így átvettünk terheket a pályázóktól. Azon túlmenően, hogy a későbbi pályázatok esetében a kormányzat megnehezítette a pályázók életét, a jelenleg beadott, de még nem teljesített pályázatok esetében jelentősen meghosszabbítja a döntési folyamatot – nem kis költséget is okozva -, hiszen a beadott több ezer pályázót ki kell értesítenünk a változásokról és nekik a beadás napjára vonatkozó ún. nullás igazolást kell beadniuk, ami az APEH gyakorlatában eddig nem fordult elő. Bár a kormányrendelet után megjelent egy Miniszterelnöki Hivataltól származó állásfoglalás, amely szerint ebben az évben még nem kell bekérni az igazolásokat, de jogérzékünk tiltakozik, hogyan írhat felül egy kormányrendeletet egy MEH állásfoglalás.

Dr. Nagy Ádám
a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke
elnok@nca.hu
20/946-4909

A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa Elnökének sajtóközleménye,
2009. szeptember 1.

A fejlődő országokban 2000 és 2007 között tízszeresére emelkedett a szélessávú internetet használók száma, miközben ezeken a területeken több mint 4 milliárdan rendelkeznek mobiltelefon-előfizetéssel – közölte Mohsen Khalil, a Világbank információs és kommunikációs technológiákért felelős igazgatója.

“Ezek a technológiák óriási lehetőségeket rejtenek” – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve, hogy a kormányok a magánszektorral együttműködve gyorsíthatnák a szélessávú hálózatok fejlesztését, az alacsony jövedelműek számára is lehetővé téve a hozzáférést.

A beszámoló szerint a fejlődő országokban a mobiltelefon több száz millió ember számára az egyetlen olyan eszköz, amellyel elérhetőek a közszolgáltatások és a külvilág.

A fejlődő országokban 2007-ben elsősorban a lakosság kevesebb mint 5 százaléka rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal.

A Világbank szerint a szélessávú internet a modern gazdaság informatikai alapja, ezért ennek kiépítésének elsőbbséget kell adni a nemzeti fejlesztési tervekben.

Forrás: MTI

Az eredeti dokumentum letöltése