Az Európai Unió alapjogi chartája világosan kimondja, hogy “a sajtó szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani”, és az EU mindig kiállt a média szabadsága és pluralizmusa mellett. Az elmúlt 12 hónapban élénk vita tárgya volt ez Magyarországon. Ennek a vitának a kezdetétől úgy az Európai Bizottság, mint jómagam védtük a sajtószabadságot és az alapvető jogokat.

Ezzel párhuzamosan mindig is erőteljesen támogattuk az internet terjedését és azokat a lehetőségeket, amelyek ennek révén megnyílnak, beleértve azt is, hogy ez hordozója lehet az új médiának és a szabad véleménynyilvánításnak. Ez azért jelentős, mert – bármilyen aggasztó is lehet az általános médiakörnyezet Magyarországon – igen jelentősen megnőttek a magyar emberek lehetőségei arra, hogy kifejezésre juttathassák véleményüket, és hozzáférhessenek mások véleményéhez azáltal, hogy ma már a magyarok 98%-nak van szélessávú internet hozzáférése.

Az Európai Bizottság 2011-ben teljes mértékben kimerítette a jogi hatáskörét annak érdekében, hogy javítson a magyar médiatörvényen. A törvény az eredeti formájában négy területen sérthette volna meg az alapvető jogokat és uniós törvényeket. Én habozás nélkül igényeltem a változtatásokat, és ezeket el is értem. E négy kérdés közé a következők tatoztak:

a) a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályok aránytalan alkalmazását, b) a más tagállam joghatósága alá tartozó, ott letelepedett és engedélyezett műsorszolgáltatók bírságolását, c) a médiaszolgáltatók nyilvántartásba vételére és engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint d) a személyeket, kisebbségeket és bármely többséget sértő médiatartalomra vonatkozó szabályok.

E lépés megtétele során a Bizottság eleget tett annak a kötelező elvnek, hogy az EU az alapvető jogok érvényesítésére csak az uniós jog hatálya alá tartozó területeken tehet lépéseket, míg más tekintetben ez a feladat a nemzeti bíróságokra, és ha szükséges, akkor az Európai Emberi Jogi Bíróságra hárul.

Ez az elv a magyar Alkotmánybíróságra hagyta, hogy az EU-jogon kívül eső problémás kérdésekkel foglalkozzon, amit meg is tett a december 19-i döntésével, amelyben kijelentette, hogy médiatörvény “alkotmányellenesen korlátozta az írott sajtó szabadságát”. Az ítélet a közelmúltbéli magyarországi jogi változásokat követően továbbra is érvényes marad.

Az ítélet néhány fontos eleme azonnali hatállyal életbe lépett. Így például a bíróság szigorította azokat a feltételeket, amelyek esetén az újságírók kötelezhetőek lesznek arra, hogy felfedjék az információjuk forrását, valamint a magyar médiahatóság nem kényszerítheti médiumokat arra, hogy kiadjanak adatokat. A legtöbb változást 2012. május 31-ig kell megtenni, s ebbe beletartozik többek között az un. média biztos intézményének eltörlése, valamint az írott sajtó esetében annak a kötelezettségnek a megszüntetése, hogy “tartsák tiszteletben az emberi méltóságot”, és hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére.

Arra kérem a magyar hatóságokat, hogy tartsák ezt a bírósági döntést tiszteletben, és hajtsák végre ugyanolyan sebességgel és hatékonysággal, ahogy azt éppen ennek a médiatörvénynek az esetében a Bizottság által az EU-jog alapján elvégzett értékelése után tették.

Ám tudom, hogy a média pluralizmusát és a szabadságát nem lehet meghatározni és megvédeni kizárólag a törvények révén. Végül is a pluralizmus sikeres gyakorlata attól is függ, hogy milyen a légkör és a politikai kultúra, amelyek támogatják ezeket az elveket.

Ezért is van az, hogy a Magyarországgal szemben támasztott jogi igényeket követően egy EU egészét érintő magas szintű csoportot hoztunk létre azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg, mit jelent a média pluralizmusa és szabadsága a gyakorlatban, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy javítani lehessen azt a kultúrát és törvényi környezetet, amelyek támogatják azokat. Ezt a csoportot Lettország korábbi elnöke, Vaira Vike Freiberga vezeti.

Komolyan végig kell gondolnunk, hogy vajon az EU rendelkezik-e elegendő hatáskörrel ezen a területen annak érdekében, hogy megfeleljen a közvéleménynek a médiapluralizmus védelmével kapcsolatos elvárásainak.

A véleményem az, hogy a szabadságunkat sokféleképpen kell védeni – így az újságírók, az aktív polgárok, a nemzeti, és ha szükséges, akkor EU szintű törvények révén. Egyetlen intézkedés sem biztosítja számunkra a szabadságot, amit nagy becsben tartunk, és egyetlen cselekedet sem veheti el ezt tőlünk. Azt a kockázatot, amivel akár egyetlen cselekedet is bírhat a sajtószabadság, vagy általában a politikai szabadság számára, az általános összefüggések határozzák meg.

Ez az általános összefüggés fokozta fel az aggodalmakat azzal kapcsolatban, ahogyan a rádióműködés engedélyezését kezelik Magyarországon.

Az uniós jog alapján egy nemzeti kormány a közérdeket figyelembe véve szabadon meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján döntenek aztán a rádióműködési engedélyek megadásáról. Ide tartoznak a kulturális sokszínűség, a nyelvi sokszínűség és a médiapluralizmus szempontok – feltéve, hogy az odaítélési eljárás objektív, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos.

De ugyanebből az okból kifolyólag, ahogy az EU lehetővé teszi azt, hogy a médiapluralizmus egyik tényezője legyen az engedélyek odaítélésének, fontos az általános engedélyezési rendszert nemzeti média-környezetben is látnunk. A jogszerűség nem feltétlenül az egyetlen kérdés az egyedi engedélyezési döntések esetében.

Ezek a döntések szélesebb körű következményekkel járhatnak, és további problémaköröket vethetnek fel. Különösen akkor, ha egyesek azért aggódnak, hogy új engedélyezési kritériumok megszabásának mögöttes indítéka az, hogy kizárják a meglévő, független hangokat, s nem pedig az, hogy újaknak nyissanak teret.

Ebben a légkörben különösen fontos, hogy az érintett feleknek legyen teljes mértékben tiszteletben tartott fellebbezési joguk a bírósághoz, ha nem értenek egyet az engedélyezési határozattal.

Szeretném továbbá nagyon világosan kiemelni, hogy az EU nem korlátozza a rádióműködési engedélyek számát, amit bármelyik tagállam kiadhat. Ez egy Magyarország számára egyedül eldöntendő kérdés. A hatóságok mindeddig azzal érveltek erőteljesen, hogy az új engedélyeket tisztességes versenyek alapján adtak ki. De ha ez igaz, akkor én is azt mondom, hogy “minél nagyobb a verseny, annál jobb”. Úgy gondolom, hogy Magyarországon van még tér és lehetőség további, és nem pedig kevesebb rádióhang számára.

Általánosabban fogalmazva, vállalom, hogy megteszem azt, amit tudok, hogy megmutassam támogatásomat egy élénk internetes rádió érdekében Magyarországon, amelyet nem korlátoz semmilyen módon a korlátozott rádiófrekvencia spektrum. Meg fogom mindazt tenni, amit a nyomtatott és az audiovizuális média, online és offline támogatása érdekében megtettem. Saját elkötelezettségem Önök felé az, hogy mindent megteszek, amit tudok a hatáskörömön belül és a saját hangomon annak biztosítása érdekében, hogy a magyarok is részesei lehessenek annak a médiának, hallgathassák azt a médiát és tanulhassanak abból a médiából, amit maguk választanak.

Neelie Kroes

(* Önnek joga van e nyilatkozat egyes részeinek vagy teljes egészének reprodukálására a saját weboldalán vagy kiadványaiban)

„Most olyan súlyos kihívás előtt állunk, amilyenre Uniónk történetében még nem volt példa” – mondta Barroso elnök a még mindig tartó gazdasági válságra utalva.

Az Európai Uniónak meg kell újulnia, hogy versenyképesebbé váljon, és élni tudjon a lehetőségeivel, meg kell fékeznie a pénzügyi piacokon tapasztalható felelőtlen magatartásformákat, választ kell adnia a gazdaság kiegyensúlyozatlanságainak és a globalizáció nyomásának a problémájára.

Mindenekelőtt erős politikai akaratra és eltökélt vezetésre van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a polgárok és a pénzügyi piacok bizalma.

A Bizottság teljes reformprogramját meg kell valósítani ahhoz, hogy Európa fenntartható növekedést és több munkahelyet tudjon teremteni.

A program az alábbiakat foglalja magában:

• Görögország további támogatása – az euróövezet országai vállalták, hogy támogatást nyújtanak a nehézséggel küzdő országnak, ha az reformprogramját sikeresen végrehajtja;

• új pénzügyi szabályozási rendszer létrehozása – egyes javaslatok elfogadása már megtörtént, más javaslatok (így a származékos termékekre, a short ügyletekre, a hitel-nemteljesítési csereügyletekre és a bankárok tisztességes bérezésére vonatkozó új szabályok) elfogadás előtt állnak;

• a pénzügyi tranzakciók megadóztatása – a pénzügyi intézményeknek is hozzá kell járulniuk a társadalom költségeihez. Ez az adó a tervek szerint az EU 2014–2020-ra javasolt költségvetésének finanszírozásában játszik majd szerepet. A költségvetéstervezet a növekedésre és munkahelyteremtésre összpontosít;

• az adóelkerülés megelőzése – azzal, hogy az EU megtakarítási adót vezet be, továbbá megbízza a Bizottságot, hogy nevében adóügyi megállapodások megkötését célzó tárgyalásokat folytasson harmadik országokkal;

• a gazdasági unió megerősítése – a szolgáltatások kereskedelmét gátló jogi és adminisztratív korlátozásokat fel kell számolni az Európai Unióban (a javasolt szolgáltatási irányelv ezt hivatott elérni);

• beruházás a kutatásba, az innovációba, az erőforrás-hatékonyságba és az oktatásba – ennek érdekében részletesen kidolgozott javaslatok elfogadására van szükség;

• Európa energetikai, közlekedési, illetve digitális hálózatainak összekapcsolása;

• a fiatalokat sújtó munkanélküliség problémájának megoldása – több támogatást kell nyújtani a szakmai gyakorlatok és gyakornoki programok megvalósításához, és fel kell gyorsítani a többi uniós programot.

A Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni az uniós projektkötvények tárgyában is, melyek révén pénzt lehet biztosítani majd az infrastrukturális projektekbe történő beruházásokhoz.

„Képesek vagyunk Európa megújítására” – fejezte be beszédét a Bizottság elnöke.

Forrás: Europa.eu

IP/11/1124

Brüsszel, 2011. szeptember 30.

A vizsgált közösségi hálók többsége ugyanakkor korosztályuknak megfelelő biztonsági információkkal, útmutatással és/vagy kifejezetten kiskorúaknak szóló oktatóanyagokkal látja el a gyermekeket és fiatalokat, és reagál segítségkérő üzeneteikre.Közülük hétnél ez bevett gyakorlat, legtöbbjük egy napon belül válaszol az ilyen jellegű megkeresésekre.

Két közösségépítő oldal (a Dailymotion és a Windows Live) gondoskodik arról, hogy a kiskorúakat alaphelyzetben csak ismerőseik érhessék el nyílt vagy magánlevélben.Egyetlen vizsgált közösségépítő oldalon sincs akadálya a kiskorúakkal való kapcsolatfelvételnek. Az ismerősök ismerősei hat oldalon is közvetlenül megtekinthetik a kiskorúak személyes adatlapját.A közösségi hálók mindegyike rövidített és gyermekek számára is érthető változatban is közzéteszi oldalain felhasználói vagy szolgáltatási szabályzatát.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A fiatalok kedvelik az online közösségépítést és rengeteg előnyét látják, a kockázatokkal azonban sokszor nincsenek eléggé tisztában. Nem tudják például, hogy szexuális indíttatású visszaélések áldozatául eshetnek. A közösségépítő oldalaknak komolyan kell venniük saját szerepüket, mert a gyermekek biztonságáért ők is felelősek. Az év hátralevő részében külön is szeretnék foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, mégpedig egy, a védelmet és a részvételt erősítő intézkedések sorát tartalmazó, átfogó stratégia részeként, amely azt szolgálja, hogy az internet a gyermekek számára biztonságosabb közeggé váljon."

A jelentés külön foglalkozik a „Biztonságosabb közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak!” elnevezésű megállapodás végrehajtásával a blogíró (Skyrock) és játékplatformok (Xbox Live), a kép- és videomegosztó platformok (YouTube, Dailymotion, Flickr), a virtuális világok (Habbo Hotel, Stardoll), a hálózatépítő funkciókkal rendelkező platformok (Windows Live) és a blogbejegyzések, fotók és naprakész információk feltöltésének lehetőségét kínáló személyes adatlapok létrehozását biztosító platformok (Yahoo! Pulse) vonatkozásában. A vizsgálatokra 2011 márciusa és júniusa között került sor.

A legutóbbi jelentés annak a 2011 júniusában közzétett jelentésnek a folytatása, amely 14 kifejezetten közösségépítő profilú oldal esetében vizsgálta a biztonsági alapelvek teljesülését (lásd IP/11/762).

A Bizottság az internet iránti bizalom erősítése érdekében az európai digitális menetrend egyik céljaként vizsgálja a kiskorúak védelmét a szexuális indíttatású internetes visszaélésekkel és az online zaklatással szemben (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A közösségi hálózatépítés biztonságát fokozó elveket tartalmazó önszabályozási megállapodás alkalmazását vizsgáló két tanulmány eredményeit a Bizottság fel fogja használni az új technológiákkal kapcsolatba kerülő gyermekek felvértezése és védelme érdekében az év vége felé kidolgozandó átfogó kezdeményezéshez.

Előzmények

A Bizottság aktív részvételével 2009-ben kidolgozott „Biztonságosabb közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak!” elnevezésű önszabályozási megállapodás a gyermekek biztonságos internethasználatát szolgálja (lásd IP/09/232).

Eddig 21 cég, az Arto, a Bebo, a Dailymotion, a Facebook, a Giovani, a Google, a Hyves, a Microsoft Europe, a MySpace, a Nasza-klasa, a Netlog, a One, a Rate, a Skyrock, a VZnet Netzwerke, a Stardoll, a Sulake, a Tuenti, a Yahoo! Europe és a Zap írta alá a megállapodást. A Wer-kennt-wen 2010 novemberében csatlakozott, de teljesítményét a jelenlegi értékelés még nem vizsgálta.

A legfrissebb jelentés megállapításai a következők:

• Csak a Habbo Hotel és az Xbox Live rendelkezik olyan beállításokkal, amelyek – a felhasználói profilban szereplő adatmennyiségtől függetlenül – alaphelyzetben kizárólag a visszaigazolt ismerősök köre számára engednek betekintést a kiskorúak személyes és egyedi adataiba.

• A hét többi közösségépítő oldal esetében a vizsgálat megállapította, hogy jelentős mennyiségű információ (köztük a regisztrációt követően megadott számos személyes adat) férhető hozzá alaphelyzetben azok számára is, akik nem tartoztak a kiskorúak visszaigazolt ismerőseinek körébe.Ezekből az információkból nem feltétlenül lehet azonnal visszakövetkeztetni a kiskorúak személyére, de megvan ennek a kockázata.

• Hat szolgáltató oldalain az ismerősök ismerősei is közvetlenül megtekinthetik a kiskorúak személyes adatlapját.A kiskorúak adatlapjaihoz blogjaikon, illetve az általuk feltöltött video- vagy képfelvételeken keresztül olyan felhasználók is hozzáférhetnek, akik nincsenek regisztrálva a rendszerben. Azzal, hogy a felhasználók meg tudják nyitni a kiskorúak blogját, videofelvételeit, fényképeit, illetve hozzáférnek (pl. külső keresőmotor vagy egy e-mail üzenetben továbbított link segítségével) videocsatornáikhoz vagy streamelt képeikhez, egyben személyes adatlapjaikba is betekintést nyerhetnek.

• A kilenc vizsgált közösségépítő oldal közül nyolc kínál kifejezetten kiskorúaknak szóló biztonsági információkat, útmutatókat és/vagy oktatóanyagokat (a kivétel a Windows Live). A Windows Live tájékoztatása inkább a szülőknek vagy gondviselőknek szól, bár nyelvezete fiatalok számára is könnyen érthető.

• A Dailymotion, a Flickr, a Habbo Hotel, a Yahoo! Pulse, a Skyrock, a Stardoll és a YouTube közérthető és könnyen elérhető biztonsági információkkal szolgál a gyermekeknek és szüleiknek egyaránt.

• A kilenc vizsgált szolgáltatás közül csak egyetlen esetében bizonyosodott be az, hogy alaphelyzetben belső vagy külső keresőmotorral (pl. a Google, a Bing vagy a Yahoo! használatával) a névre keresve hozzá lehet férni az érintett kiskorú személyes adatlapjához.

• A webhelyek közül több esetében nem a felhasználói adatlapok jelentik az elsődleges belépési felületet, illetve nem ezek érdeklik elsősorban a felhasználókat. Ez különösen igaz a kép- és videomegosztó platformokra, ahol a felhasználók inkább a videocsatornát vagy a képstreaminget tekintik meg, nem pedig a felhasználó adatlapját.

További információ

• Elemzés a „Biztonságosabb közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak!” elnevezésű megállapodásról és alkalmazásáról

• A „Biztonságosabb internet” program

• A digitális menetrend weboldala

• Neelie Kroes weboldala

• Kövesse Neelie Kroes bejegyzéseit a Twitteren is

2025-re az európai emberek több mint 30%-a 65 évesnél idősebb lesz, a 80 évnél idősebbek száma pedig megduplázódik addigra. Eddig 13 ország vállalta, hogy részt vesz a közös programozási kezdeményezésben, amely a közgazdaságtudomány, a társadalomtudományok, az egészségügy és a technológiai kutatások legkiválóbb szakembereit hozza össze az ipar, a politikai döntéshozók és a fogyasztók szervezeteinek képviselőivel a népességelöregedés hatásainak jobb megismerését elősegítendő. Ez lesz az első alkalom, hogy a népességelöregedéssel foglalkozó stratégiai kutatás finanszírozása érdekében a tagállamok együttműködnek.

A kezdeményezés jelentős hozzájárulás lesz az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséghez (IP/10/1288) és az európai digitális menetrendhez (IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A kezdeményezés kiegészíti a hetedik keretprogram (FP7), a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program (IP/10/1726) és a versenyképességi és innovációs keretprogram kutatási tevékenységeit.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Gratulálni szeretnék a tagállamoknak, amelyek részt vesznek ebben a kezdeményezésben. Segítségével tudományos alapokon nyugvó új ismereteket szerezhetünk a demográfiai változásokról. Bízom benne, hogy további tagállamok is csatlakozni fognak, hogy a népesség öregedéséből fakadó újabb lehetőségeket tárhassunk fel, és ne legyünk kiszolgáltatva a jelenség kihívásainak.”

Az ajánlás arra hívja fel a tagállamokat, hogy az alábbi intézkedéseket vegyék be az elöregedéssel foglalkozó kutatási programjukba:

• a vonatkozó nemzeti programokkal és kutatási tevékenységekkel kapcsolatos információk meghatározása és megosztása, továbbá a bevált gyakorlatok, módszertanok és iránymutatások megosztása;
• azon területek vagy kutatási tevékenységek meghatározása, amelyek esetében a közös koordináció és az erőforrások összevonása előnyösek lehetnek;
• az idős emberek változó szükségleteinek figyelembevétele az elöregedéssel kapcsolatos kutatási programok célkitűzéseinek meghatározásakor;
• adott esetben a meglévő kutatási infrastruktúrák megosztása vagy új eszközök – pl. összehangolt adatbankok vagy az elöregedési folyamatok tanulmányozására szolgáló modellek – kialakítása;
• a közszféra és a magánszféra közötti, továbbá a demográfiai változáshoz és a népességelöregedéshez kapcsolódó különböző kutatási tevékenységek és üzleti ágazatok közötti szorosabb együttműködés ösztönzése;
• a demográfiai változással és a népességelöregedéssel foglalkozó kutatóintézetek közötti hálózatok kialakítása.

A „Hosszabb élet, jobb életminőség – A demográfiai változás jelentette lehetőségek és kihívások” című közös kutatási programozási kezdeményezés keretében a következő hónapokban prominens szakértők segítségével közös stratégiai kutatási menetrend kerül kidolgozásra. Ennek a menetrendnek a végrehajtása közös fellépéseken és projekteken keresztül, az érintett országok számottevő finanszírozási hozzájárulásával és részvételével valósul meg. Az Európai Bizottság pénzügyi támogatást nyújt a kezdeményezés koordinálásához. Várakozások szerint a kezdeményezés konkrét eredményei 2012-t követően kezdenek majd jelentkezni, például a nyugdíjrendszereknek a nem – a jelenlegi gyakorlat szerint – kizárólag az életkort, hanem az emberek munkavégző képességét is figyelembevevő kiigazítására vonatkozó, tudományos megalapozottságú ajánlások formájában.

Előzmények

2010 május 26-i ülésén a Versenyképességi Tanács a „Hosszabb élet, jobb életminőség – A demográfiai változás jelentette lehetőségek és kihívások” című közös programozási kezdeményezést olyan területeként határozta meg, ahol a közös kutatási programozás számottevő hozzáadott értéket biztosítana a tagállamok jelenlegi elaprózott erőfeszítéseihez képest.

A kezdeményezést a német kutatási és oktatási minisztérium vezeti. Eddig további 12 ország (Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökország) csatlakozott résztvevőként, három ország (Belgium, Írország, Norvégia) pedig megfigyelőként. A Bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagként vesz részt az irányításban.

További információk:

http://www.jp-demographic.eu/

A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal:

http://ec.europa.eu/digital-agenda

Neelie Kroes honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/

Kövesse Neelie Kroes-t a Twitteren is:

http://twitter.com/neeliekroeseu

http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/deployment/jpi/index_en.htm

Az Európai Bizottság közzétette azt az eredménytáblát, amely megmutatja, hogy az EU és a tagállamok milyen teljesítményt értek el az európai digitális menetrendben elfogadott célok megvalósítása tekintetében a menetrend fennállásának első évében (lásd: IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A nyílt adatkezelésre vonatkozó stratégiájának megfelelően az Európai Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé tette az eredménytábla adatkészleteit és statisztikáit, így bárki elvégezheti a saját elemzéseit és levonhatja következtetéseit.

A digitális menetrend végrehajtásának első évében az előrehaladás általában jónak mondható, és különösen az volt az internethasználat tekintetében (az EU lakosságának 65%-a). Mindazonáltal az előrehaladás egyes területeken kiábrándító. Ilyen terület például a szupergyors szélessávú hálózatok kiépítése, ami a digitális menetrend egyik kiemelt célkitűzése. Ez annak ellenére így van, hogy tapasztalható némi előrehaladás a meglévő kábeles és rézvezetékes hálózatok fejlesztése terén.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A digitális menetrend elindítása óta eltelt egy év alatt sikerült előrehaladást elérni. A tagállamoknak, az iparágnak, a civil társadalomnak és a Bizottságnak azonban még többet kell tennie, ha a menetrendnek Európa versenyképességének visszaszerzése, az innováció ösztönzése, a munkahelyteremtés és a jólét tekintetében kínált lehetőségeit teljes mértékben ki akarjuk használni. Mindenkit arra szólítok fel, mérlegelje, hogy hosszú távon milyen óriási előnyökkel kecsegtet, ha sikerül döntő lépésekre elszánni magunkat most, különösen a nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat terén.”

A digitális menetrend 101 intézkedés (78 bizottsági intézkedés, amelyből 31 jogalkotási javaslat, és 23 tagállami intézkedés) mellett kötelezte el az EU-t, amelyek együttesen fognak lendületet adni a digitális technológiák használatának és az erre a területre irányuló beruházásoknak. Összességében a digitális menetrend intézkedései közül 11-et sikerült már megvalósítani. A 2010-ben esedékes intézkedések közül 6-ot későbbre kellett halasztani, a többi intézkedés megvalósítása többnyire a tervezettnek megfelelően halad.

A 13 fő teljesítménycélról (lásd: MEMO/10/200):

• Jó előrehaladás tapasztalható a rendszeres internethasználók száma, az online vásárlás, az e-kormányzat és az alacsony energiafogyasztású világítás tekintetében.

• A szélessávú internetkapcsolat elérhetősége és elterjedtsége tekintetében vegyes eredményekről beszélhetünk.

• A határokon átnyúló e-kereskedelem, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) internetes jelenléte, a roaming-tarifák és a kutatási célú közkiadások terén az előrehaladás nem kielégítő.

Az eredménytáblából leszűrhető következtetések a digitális menetrenddel kapcsolatban június 16–17-én Brüsszelben tartandó találkozón (Digital Agenda Assembly) kerülnek megvitatásra.

Az eredménytábla alapján jó az előrehaladás az alábbi területeken:

• Rendszeres internethasználók: az uniós lakosság 65%-ának megfelelő értéket gyorsan elérte a mutató (2015-ig 75% elérése a cél). A hátrányos helyzetű csoportok esetében (például az alacsony képzettségűek és az idősek) szintén bővült az internethasználók köre: 42%-ról 48%-ra. Ezzel elérhető közelségbe került a 2015-re kitűzött 60%-os cél. Az internetet nem használók aránya a népesség 30%-áról 26%-ra csökkent.

• Internetes vásárlás: az EU állampolgárainak immár 40%-a vásárol az interneten, ide tartozik az összes internethasználó 57%-a. Az EU országai közül 8-ban a lakosságnak több mint fele vásárol az interneten.

• E-kormányzat: az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat az állampolgárok 41% veszi igénybe, közülük minden második személy kitöltött űrlapokat küldött vissza online. Az e-kormányzati cselekvési terv (IP/10/1718) minden bizonnyal segíteni fog az e-kormányzati szolgáltatásokat használók arányát az állampolgárok 50%-ában és a vállalkozások 80%-ában meghatározó 2015-ös cél elérésében.

• Az alacsony energiafogyasztású világítás támogatása: a a szilárdtest-világítás piaci részesedése 2010-ben 6,2%-ra nőtt (a 2009-es 1,7%-ról), ami jelentős előrelépés a világítás energiafelhasználásának 2020-ra megvalósítandó 20%-os csökkentése irányába.

Vegyes a kép az alábbi területeken:

• A szélessávú internetkapcsolat elérhetősége és elterjedtsége: alapszintű szélessávú internetkapcsolat egyre több helyen, még egészen távoli vidékeken is elérhető. A nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat kiépítése és elterjedése egyelőre viszont csupán néhány (többnyire városi) területre koncentrálódik. A Bizottság a tagállamokkal együtt dolgozik annak a stratégiának a végrehajtásán, ami révén 2013-ra minden európait alapszintű, 2020-ra pedig nagy gyors szélessávú internetkapcsolattal kell ellátni (IP/10/1142).

Nem kielégítő az előrehaladás az alábbi területeken:

• Határokon átnyúló e-kereskedelem: alig, 8,1%-ról 8,8%-ra nőtt 2010-ben. A digitális menetrendben meghatározott cél szerint 2015-re az állampolgárok 20%-ának kellene határokon átnyúlóan vásárolnia az interneten. Az egységes digitális piac fejlődésének egyéb akadályozó tényezőivel együtt a Bizottság a rövidesen bemutatásra kerülő, az elektronikus kereskedelemről szóló közleményében kíván foglalkozni ezzel a problémával.

• A kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelenléte az interneten: a kkv-k 26%-a vásárol elektronikusan. Ez növekvő arány, de a kkv-knak mindössze 13%-a értékesít az interneten, (ez 2 százalékpontos emelkedés az előző évhez képest).

• Roaming-tarifák: a díjak 1,5 eurócenttel csökkentek 2010-ben, de még mindig több mint háromszor magasabbak, mint a belföldi hívások díjai. A digitális menetrendben megfogalmazott cél szerint a belföldi és az EU-n belüli roaminghívások díjai közötti különbséget 2015-re nulla közelébe kellene csökkenteni.

• Közkiadásból finanszírozott kutatás-fejlesztési beruházások az IKT terén: a közkiadások összege nem haladta meg az előző évi 5,7 milliárd EUR bázisértéket. Évente 6%-os növelésre lesz szükség a 2020-ra kitűzött 11 millárd EUR eléréséhez, ami a kiadások megkétszerezésének felel meg.

Eléri a Bizottság a célját?

A digitális menetrend 101 intézkedésének végrehajtása összességében jól halad. Az intézkedések közel 10%-a megvalósult, 80%-uk folyamatban van, és a maradék 10% mutat lemaradást.

Háttérinformációk

Az eredménytábla a 2010 májusa és 2011 májusa közötti időszakot fedi le. Az eredménytáblát a digitális menetrend egyes szempontjaival foglalkozó online jelentések, például az e-kormányzatról vagy bizalomról és a biztonságról szóló jelentések is kiegészítik. Az eredménytáblába beépültek az egységes európai elektronikus hírközlési piac fejlődéséről szóló éves jelentéshez felhasznált adatok és elemzések (IP/10/602).

További információk:

MEMO/11/361

Az eredménytábla weboldala:

(http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/scoreboard/index_en.htm)

Az egyes tagállamok jellemzői, a szélessávú hálózatra, az internethasználatra, az e-kormányzatra, továbbá a telekommunikációs ágazat szabályozásának irányaira vonatkozó részletekkel elérhető a digitális menetrenddel foglalkozó weboldalon:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/scoreboard/countries/index_en.htm

A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm

Neelie Kroes honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/

Kövesse Neelie Kroes bejegyzéseit a Twitteren is: http://twitter.com/neeliekroeseu

Melléklet

Az EU eredményei a digitális menetrend teljesítése tekintetében:

Sárga = 2010, kék = 2011. A feliratok a célokat jelölik; a legkülső vonal 100%-os teljesítésnek felel meg; a célok – eltérő jelzés hiányában – 2015-re vonatkoznak. A villamosenergia-felhasználás 20%-os csökkentésére vonatkozó cél nem szerepel az ábrán¹.

Contacts :

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Linda Cain (+32 2 299 90 19)

A módosított GSM-irányelv (2009/114/EK) előírja a 900 MHz-es frekvenciasáv megnyitását más, fejlett széles sávú szolgáltatások nyújtására képes és a jelenlegi GSM-rendszerrel kompatibilis rendszerek, különösen az UMTS (univerzális mobiltávközlési rendszer) előtt. Ennek célja az, hogy lehetővé váljék a GSM- (a második generációs telefonok) és az UMTS-rendszerek (a harmadik generációs telefonok, amelyek esetében a szokásos telefonszolgáltatások nagy sebességű, széles sávú mobilinternet-szolgáltatással egészülnek ki) együttes alkalmazását a 900 MHz-es frekvenciasávban. Az említett irányelv előírta a tagállamok számára, hogy 2010. május 9-ig módosítsák azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek nem teszik lehetővé a 900 MHz-es frekvenciasáv használatát az UMTS-technológia számára.

Magyarország és Spanyolország még nem fogadott el erre vonatkozó nemzeti intézkedéseket, vagy nem értesítette ezekről a Bizottságot. Következésképpen az ezekben az országokban tevékenykedő mobiltelefon-szolgáltatók potenciálisan nem rendelkeznek hozzáféréssel a 900 MHz-es rádiófrekvenciasávban az UMTS-szolgáltatások számára, és a fogyasztóknak a nagysebességű mobil internetszolgáltatásokhoz való hozzáférése is valószínűleg korlátozott. A Bizottság ezért ma úgy határozott, hogy hivatalosan is felszólítja ezeket az országokat, hogy két hónapon belül hozzák meg az aktualizált GSM-irányelv teljes körű átültetéséhez szükséges megfelelő intézkedéseket.

A Bizottság a továbbiakban is ellenőrzi a GSM-irányelv valamennyi uniós tagállambeli hatékony végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy a GSM-frekvenciasávok nyitva álljanak a harmadik generációs technológiák előtt, figyelembe véve az esetleges versenytorzulásokat is.

Előzmények

Az eredeti GSM-irányelv (87/372/EGK) értelmében bizonyos (a 900 MHz-es sávban található) rádiófrekvenciákat a GSM-szolgáltatások számára osztottak ki.

A módosított GSM-irányelv (2009/114/EK) 2009 szeptemberében került elfogadásra. Célja, hogy lehetővé tegye, hogy a GSM-rendszer mellett fejlettebb, újabb generációs vezeték nélküli technológiák is használhassák a 880–915 MHz-es és a 925–960 MHz-es frekvenciasávot A Bizottság egyúttal kísérő határozatot is elfogadott, mely meghatározza azokat a technikai intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a GSM- (a második generációs telefonok) és az UMTS-rendszerek (a harmadik generációs telefonok, amelyek esetében a szokásos telefonszolgáltatások nagysebességű széles sávú mobilinternet-szolgáltatással egészülnek ki) együttes alkalmazását a GSM-frekvenciák sávjában. Az irányelv annak lehetőségét is tartalmazza, hogy a későbbiekben kompatibilisnek bizonyuló további, nem GSM-alapú rendszerek alkalmazására vonatkozó műszaki paramétereket is be lehessen vezetni.

Ezen intézkedések végrehajtása ahhoz vezethet, hogy a frekvenciák újrafelosztása révén egyes rádiófrekvencia-sávok és alsávok engedélyezett használata megváltozik.

A Bizottság javaslatot tett a rádióspektrum-használatnak az európai digitális menetrend keretében történő további összehangolására. A rádióspektrum-politikai programra irányuló javaslatot a Bizottság 2010 szeptemberében mutatta be (lásd MEMO/10/425). A rádióspektrum-politikai program megkönnyítené, hogy a távoli területeken élők rákapcsódhassanak a gyors, széles sávú hálózatra, valamint elősegítené, hogy az innovatív szolgáltatások Európa egész területén hozzáférhetők legyenek.

További információk a rádióspektrumról:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/radio_spectrum/index_en.htm

A távközlés területén indított jogsértési eljárások összefoglalója a következő internetcímen tekinthető meg:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/implementation_enforcement/infringement/index_en.htm

A digitális menetrenddel foglalkozó honlap címe:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm

Az európai uniós jogsértési eljárásokkal kapcsolatban további információkat a MEMO/11/162 dokumentumban találhat.

Forrás: EU

Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a megkeresésre. Ha az Európai Bizottság nem kap választ, vagy a magyar hatóságok által nyújtott tájékoztatás nem oszlatja el a brüsszeli testület aggodalmait a különadó szabályellenességéről, a Bizottság felszólíthatja Magyarországot, hogy biztosítsa a távközlési vállalatok adóztatására vonatkozó uniós jog tiszteletben tartását.

Az Európai Bizottság hétfőn arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított, hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

A magyar kormány három gazdasági ágazatban vezetett be különadót – emlékeztetett közleményében az Európai Bizottság. A válságadó a bolti kiskereskedelmet, az elektronikus hírközlést és az energiaellátást érinti. Az adó alkalmazási körét és mértékét iparáganként és az árbevétel alapján határozzák meg. A távközlési vállalatoknak a nettó – vagyis áfa nélküli – árbevétel 0-6,5 százaléka közötti adókulccsal kell számolniuk.

A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett különadóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségéhez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással" – olvasható a brüsszeli végrehajtó testület közleményében.

A 2010. évre esedékes különadót tavaly decemberben kellett befizetni, és a szolgáltatók ezt meg is tették. A várakozások szerint a távközlési ágazatra kivetett különadónak éves szinten körülbelül 220 millió eurónak megfelelő bevételt kell eredményeznie.

A kiskereskedelemre és az energiaellátásra kivetett különadót még vizsgálja az Európai Bizottság – közölték.

Az uniós távközlési szabályozás és az úgynevezett engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A távközlési vállalatokra kivetett díjak csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségeket fedezhetnek – főleg a felhatalmazások és ellenőrzések kapcsán felmerülőket. Elvárás az is, hogy e díjak "tárgyilagosak, átláthatók és arányosak" legyenek. Ezenfelül a díjak bármely változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek álláspontjuk kifejezésére.

Franciaországban 2009. márciusban 0,9 százalékos különadót vetettek ki a távközlési vállalatok 5 millió eurón felüli évi bevételére, ezzel pótlandó a költségvetés számára azt a bevételcsökkenést, amelyet az okozott, hogy a köztévében megszüntették a kereskedelmi reklámokat. A különadóból évente 400 millió eurós bevétele van a francia kormánynak. Spanyolországban 2009. szeptemberben hasonló különadót vetettek ki a távközlési cégekre, ebből tavaly körülbelül 230 milliós bevétele volt a spanyol költségvetésnek.

Forrás: MTI

A hír angolul az EU weboldalon

A csak Magyarországgal foglalkozó hír itt található

Ezekre a napokra, hetekre és azokra a történésekre, amelyek most zajlanak az Európai Unióban még több év múlva is emlékezni fogunk, mert ilyen léptékű és mélységű, radikális integrációváltás lehetősége és témája nem merült fel. Ehhez hasonlóra talán csak a nyolcvanas években volt példa az egységes piac megalakításakor, vagy később, a közös pénzről való döntéskor – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Fóris György.

A Bruxinfo elemzője hozzátette: a közös piac létrejötte után újabb és újabb politikákat emeltek a fedélzetre, de a tagállamok mindig gondosan kerülték a makrogazdaság bevonását, amely a nemzeti szuverenitás féltett, legbelsőbb területéhez tartozik.

A védelmi politikánál és a külügyeknél hamarabb elindult a közeledés, a makrogazdaság estében azonban mereven kitartottak, egészen 2008-ig, a pénzügyi válság kirobbanásáig – emlékeztetett a szakértő, aki hangsúlyozta: ma már az Európai Unió meghatározó súlyú, méretű és pozíciójú államai maguk kezdik el felvetni, hogy olyan mértékű koordinációt kellene folytatni a gazdaságpolitikák között, amely példátlan módon fellazítaná a kizárólagos nemzeti szuverenitást a makrogazdasági folyamatok tervezésénél.

Harmadik lehetőség
Egy teljesen új fokára léphet az integráció a gazdasági kormányzás megvalósulásával, Fóris György szerint azonban dilemma, hogy hányan akarják és tudják követni ezt a hajót.

A válság nagy kérdése volt, hogy szétzilálódik vagy erősödik-e az integráció; most úgy tűnik, egy harmadik lehetőség fog megvalósulni: erősödik ugyan az integráció, de csak az országok egy csoportjánál, és ezt szétzilálja a 27-ek eddigi látszólagos kohézióját – mondta a Bruxinfo elemzője, aki hozzáfűzte: a válság kiváltotta azt a szükséget, aminek mentén a tagországok konkrét döntéseket hoznak, amelyek aztán új integrációs képletté állnak össze.

Horvátország határeset
Ebben a válsággal terhes időszakban az országok közötti versenyképességi különbség szögnek bizonyul a zsákban, ami kilyukadt, és ha tovább szakad, akkor az egész szétesik – érzékeltette a helyzetet Fóris György, aki úgy véli, ilyen körülmények között a nagy felkészültségi különbséggel rendelkező országok uniós befogadására biztos, hogy nem lehet számítani.

Hozzátette azonban, hogy Horvátország határeset, hiszen annyira a bővítési folyamat végén jár, hogy azt legfeljebb csak odázni lehet, visszafordítani nem.

Forrás: Portfolio

Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos és Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos mellett az esemény megnyitóján jelen lesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke; jelen lesz továbbá Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, és Donald Tusk Lengyelország miniszterelnöke – az EU soros elnökségét idén betöltő országok képviseletében. Andrius Kubilius, Litvánia miniszterelnöke szintén részt vesz a fórumon.

Az eseményt megelőzően Johannes Hahn biztos megállapította: „Az Európai Uniónak, különösen e nehéz gazdasági helyzetben a kohéziós politika segítségével megvalósuló jó és célzott befektetésekre van szüksége a régióinkban. A kohéziós fórum kiváló lehetőséget biztosít a nemzeti, regionális és helyi képviselők, valamint az érdekeltek számára, hogy a jövőbeli kohéziós politikáról eszmét cseréljenek. A konzultáció eredménye, illetve a fórum keretében tartott tanácskozások és megbeszélések segítségünkre lesznek egy még hatékonyabb kohéziós politika kialakításában, amely a mai gazdasági helyzethez jobban alkalmazkodik és amely az Európa 2020 stratégia ambiciózus célkitűzéseinek sikeres megvalósításához hozzá fog járulni.”

Andor László biztos hozzátette: „Láthattuk, hogy a kohéziós politika valóban jelentős változást tud előidézni a foglalkoztatás, az oktatási lehetőségek és a befogadás terén. Felgyorsítja a növekedést és a versenyképességet és elősegíti a társadalmi fejlődést, de hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez, ha a válságból kifelé vezető úton az országaink és a polgáraink előtt álló kihívásoknak meg akar felelni. Erre a mindannyiunk által elfogadott megoldás az Európa 2020 stratégia. A kohéziós politikának a stratégia fő reform célkitűzéseit kell támogatnia.”

Az esemény elsősorban a kohéziós politikának az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása terén játszott szerepével foglalkozik, amely a fenntartható gazdasági fejlődés tervét határozza meg az elkövetkező 10 évben az EU számára. A fórum négy téma körül panelekbe szerveződik, mindegyik panelt egy uniós biztos elnököli, és az EU 2020 stratégia fő kérdéseivel fog foglalkozni: intelligens növekedés, zöld növekedés, inkluzív növekedés és az Európa 2020 területi dimenziói.

A Bizottság 2010 novemberében közzétette az ötödik kohéziós jelentést, amelyben már kifejtette kezdeti ötleteit a kohéziós politika eljárási rendjének további egyszerűsítése és korszerűsítése kérdésében, valamint meglátásait arról, hogy az értékelést, a teljesítményt és eredményeket hogyan lehet hatékonyabb célkitűzések megállapítása által javítani. A jelentés rámutatott, hogy a kohéziós politika jelentős mértékben hozzájárult a növekedéshez és a jóléthez, az adatokból is egyértelműen kitűnik, hogy hozzávetőlegesen 1,4 millió új munkahely teremtésében volt szerepe, körülbelül 34 millió munkanélkülinek segített munkát találni, további 36 millió ember készségeinek fejlesztéséhez járult hozzá, 4700 km autópálya és 1200 km nagysebességű vasúthálózat építését finanszírozta, 23 millió ember jutott a segítségével szennyvíztisztításhoz, további 20 millió ember jutott tiszta vízhez, készségeit évente 10 millió ember fejleszthette tovább a segítségével (különösen a legkritikusabb helyzetben lévő csoportok tagjai).

A Bizottság a jövőbeni kohéziós politikával kapcsolatban azonban azt javasolta, hogy a finanszírozás az Európa 2020 stratégiában megjelölt fő prioritásoknak megfelelően történjen, és a finanszírozás hatásának maximalizálására törekedjenek. A jelentésben szereplő valamennyi felvetés a panelek keretében részletesen megvitatásra kerül.

Az esemény megnyitóját követően ünnepélyes díjátadó keretében Barroso elnök átadja az első „Elöl járó régiók” díjakat. A díjakat Litvánia, Wales (UK) és Brandenburg (Németország) nyerte, az átadáson képviseletükben Andrius Kubilius miniszterelnök, Carwyn Jones első miniszter, valamint Ralf Christoffers gazdasági és európai ügyekért felelős miniszter jár el. Az „Elöl járó régiók” olyan régiók, illetve országok számára nyújt elismerést, amelyek az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzésével összhangban álló politikákat sikeresen hajtottak végre. Ennek győztesei a 2008. óta a RegioStars díjjal díjazottak közül a legjobb összteljesítményt nyújtók lettek.

Előzmények

Az ötödik kohéziós fórumról további tájékoztatás (beleértve a médiaprogramot is) az alábbi honlapon érhető el. A vitákat 2011. január 31-én (hétfő) 11:00 órától élőben is figyelemmel lehet kísérni az oldalon.

http://ec.europa.eu/regional_policy/conferences/5thcohesionforum/index_en.cfm

Az „Elöl járó régiók” díj ünnepélyes átadására 12:00 órakor az Európai Bizottság Charlemagne épületében, Brüsszelben kerül sor.

A Bizottság 2011 nyarán, az új uniós költségvetésre vonatkozó javaslat elfogadását követően nyújt be hivatalos jogalkotási javaslatokat a jövőbeli kohéziós politikára vonatkozóan.

A regionális politikáról további információt az alábbi weboldalon találhat:

http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.htm

Európai Szociális Alap:

http://ec.europa.eu/employment_social/esf/index_hu.htm

Neelie Kroes így nyilatkozott: „Őszintén köszönöm a három „bölcs” építő jellegű javaslatait arra vonatkozóan, hogyan indíthatnánk útjára egy „digitális reneszánszot” Európában. Múzeumaink és könyvtáraink gyűjteményeinek digitalizálása nemcsak Európa történelmi és kulturális gazdagságába enged betekintést, hanem új lehetőségeket is teremt az oktatás és az innováció terén, valamint új gazdasági tevékenységeket generál. Ezáltal számos generáció részére lesz kiváló minőségű tartalom elérhető az interneten.”

Androulla Vassiliou hozzátette: „A vitacsoport egyensúlyt teremtett az alkotói érdekek és digitális korunk azon kívánalmai között, melyeket a folyamatosan változó környezet diktál. Utat és módot kell találnunk az egyensúly kialakításához minden olyan területen, ahol a kulturális és kreatív ágazatok a digitális korszakváltás kihívásaival szembesülnek. A digitális korban a kultúra és a kulturális örökség számtalan lehetőséget tartogat az európai gazdaság és társadalom számára.”

„Az új reneszánsz” címet viselő jelentés fontosabb megállapításai és ajánlásai a következők:

• Az Europeana portálnak központi szerepet kell betöltenie Európa online elérhető kulturális öröksége kapcsán. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közpénzen digitalizált összes anyag elérhetővé váljon az oldalon, és valamennyi köztulajdonban álló mesterművet 2016-ig az Europeana rendelkezésére kell bocsátaniuk. A kulturális intézményeknek, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak tevékenyen és széles körben elő kell mozdítaniuk az Europeana ügyét.

• A szerzői jogvédelem alatt álló, de kereskedelemi forgalomban már nem kapható művekhez online elérést kell biztosítani. Elsősorban a jogtulajdonosok feladata e művek digitalizálása és hasznosítása. Ha azonban a jogtulajdonosok ezt nem teszik meg, a kulturális intézményeknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy digitalizálhassák és – a jogtulajdonosoknak fizetett díj ellenében – a nyilvánosság számára elérhetővé tehessék az anyagokat.

• Az EU-nak mihamarabb szabályokat kell hoznia a gazdátlan, azaz olyan művekre vonatkozóan, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek. A jelentés minden megoldást nyolc alapfeltételhez köt.

• A tagállamoknak jelentősen növelniük kell a digitalizálásra szánt finanszírozás mértékét annak érdekében, hogy a jövőben munkahelyeket hozzanak létre és előmozdítsák a növekedést. 100 kilométernyi út megépítéséhez szükséges forrás már például fedezné az EU könyvtáraiban fellelhető könyvek 16%-ának, illetve az uniós tagállamok kulturális intézményeiben elérhető audiotartalom egészének digitalizálását.

• A digitalizálás terén elő kell segíteni a magán- és közszféra közötti partnerségeket, amelyeknek átláthatóknak, nem kizárólagosaknak és valamennyi partner számára méltányosaknak kell lenniük, valamint országhatároktól függetlenül elérést kell biztosítaniuk a digitalizált anyagokhoz mindenki számára. Célszerű lenne, ha a magánszférabeli partner legfeljebb hét évig élvezhetné egy adott digitalizált anyag preferenciális használatát.

• A gyűjtemények digitális formátumban való megőrzésének biztosítása érdekében az Europeana könyvtárnak e kulturális anyagok egy másodpéldányát archiválnia kell. Emellett ki kell dolgozni egy rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg több országban letétbe helyezendő kulturális anyagokat csak egyszer kelljen letétbe helyezni.

A Comité des Sages ajánlásai beépülnek majd a Bizottság európai digitális menetrenddel kapcsolatos átfogó stratégiájába, segítve a digitális korszakváltást a kulturális intézményekben, valamint az olyan új és hatékony üzleti modellek feltérképezését, amelyek egyszerre gyorsítják fel a digitalizálást és biztosítják – adott esetben – a jogtulajdonosoknak járó méltányos díjazást (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). Az ajánlások emellett hasznosak lesznek az Europeana fenntartható finanszírozási modelljének 2012-ig történő kidolgozására vonatkozó bizottsági terv szempontjából is.

Az europeana.eu oldalon ma már több mint 15 millió digitalizált könyv, térkép, fénykép, kisfilm, festmény és zenei részlet érhető el, ez azonban csak töredéke az európai kulturális intézményekben található műveknek (lásd IP/10/1524). A szerzői jogvédelem alatt álló művekre vonatkozó esetleges pereket elkerülendő a legtöbb digitalizált anyag a köztulajdonban lévő régebbi művek köréből került ki.

Előzmények

A Comité des Sages tagjai: Maurice Lévy (a Publicis reklám- és kommunikációs cég elnök-vezérigazgatója), Elisabeth Niggemann (a Német Nemzeti Könyvtár igazgatója és az Europeana Alapítvány elnöke) és Jacques De Decker (író, a belgiumi Királyi Akadémia francia nyelv és irodalom tagozatának örökös titkára).

A Comité des Sages ajánlásai az alábbi oldalon találhatók:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/index_en.htm

A fő célkitűzés az, hogy az EU lakosságának a körében az átlagos egészséges életévek számát 2020-ig két évvel növeljük.

A létrehozandó partnerség célja olyan innovatív termékek és szolgáltatások kialakításának a támogatása, amelyek révén az időskorúak tovább maradhatnak egészségesek, aktívak és függetlenek. A partnerség egyúttal az európai szociális és egészségügyi ellátórendszerek eredményességét és fenntarthatóságát is biztosíthatja, és az innováció érdekében ösztönözheti a versengő piacokat.

Az említett célok elérése érdekében a partnerség három területre összpontosít:

• megelőzés és egészségfejlesztés - orvosi technológia, gyógyszerek, az életkorral összefüggő krónikus betegségek kezelése és egyebek
• integrált egészségügyi és szociális ellátás az idősek számára, az otthoni gondozás és az önellátás javítása; és új, nagy volumenű, innovatív megoldások az idősek hosszú távú gondozására
• független, aktív életmód az idősek számára, innovatív termékek, eszközök és szolgáltatások révén

A partnerség keretében a keresleti és a kínálati oldal legfontosabb szereplői működhetnek együtt: hatóságok, állami és magán egészségügyi szolgáltatók, szabványügyi szervezetek és közbeszerzési szakemberek, a magánszektor, egészségügyi szakemberek, kutatók és felhasználói csoportok – vagyis az innovációs ciklus valamennyi szakaszának a képviselői, a kutatóktól a végfelhasználókig.

Az a cél, hogy a partnerek közös célok elérése érdekében működjenek együtt, megállapítva és kiküszöbölve az innováció akadályait. Foglalkoznak az európai kutatási és innovációs rendszer hiányosságaival, például a beruházás elégtelenségével, a fragmentálódással, az átfedésekkel, illetve az innováció hiányos támogatási rendszereivel. Ez a következőket foglalja magában:

• olyan szabályok és rendszerek megállapítása, amelyek határozottabban támogatják az új elgondolások megvalósítására tett kísérleteket
• az innovációs projektek finanszírozásának és az ilyen célú beruházásoknak a támogatása
• megfelelőbb koordináció a kutatás és az innováció finanszírozási rendszerei között úgy európai, mint nemzeti és regionális szinten.
• Az innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások előmozdítása mellett ez csökkentheti az új elgondolások alapján készült termékek kifejlesztéséhez és forgalmazásához szükséges időt is.

Ebben a konzultációban valamennyi uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten működő érdekelt fél részt vehet. A konzultációval a következőket szeretnénk elérni:

• teljesebb és részletesebb képet kívánunk kapni a meglévő nemzeti, regionális és helyi kezdeményezésekről
• szeretnénk megismerni az Ön véleményét arról, hogy Európában melyek az innovációval kapcsolatos hiányosságok
• meg kívánjuk állapítani a lehetséges szinergiákat az egyes ágazatok és szintek között
• meghatározzuk az európai szintű intézkedések és a partnerség lehetséges körét.

A konzultáció ITT érhető el

Mint Böszörményi Nagy Gergely, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese korábban elmondta, a honlap immár tíz éve a soros elnökség legfontosabb "kommunikációs felülete".
Rácz Péter európai uniós szakértő és politikai elemző szerint az elnökségi honlapnak mindenekelőtt gyors és hatékony kommunikációs eszköznek kell lennie, a legfőbb tartalmi követelmény, hogy közvetítse az elnökség céljait és eredményeit, az aktuális eseményeket, ezenkívül tartalmaz majd "egy kis országpromóciót" is.
Az ország népszerűsítéséhez tartozik a kulturális kínálat, komoly- és könnyűzenei ajánlatok, illetve gasztronómiai különlegességek ismertetése is.

A szakértő az MTI-nek elmondta: a honlapnak egy vagy több belső, külügyminisztériumi bloggere lesz, és a legismertebb, véleményformáló magyar bloggerek, köztük politológusok, szakértők blogjaihoz vezető linkeket is elhelyeznek az oldalon.

Urkuti György, a Külügyminisztérium EU-elnökségi kommunikációs főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint az elnökségi honlap több elemét a nagyon sikeresnek ítélt korábbi svéd honlapról vették át. Emellett a jelenlegi belga elnökség honlapjának nyílt forráskódú

Drupal keretrendszerét alakították a magyar igényekhez. Ezt a belga elnökség díjmentesen adta át, így költséget csak az adaptálás jelentett.

A Külügyminisztérium az MTI-t korábban úgy tájékoztatta: a honlapon az elnökséggel kapcsolatos hírek és háttéranyagok lesznek olvashatók, de a hivatalos közleményeken, dokumentumokon kívül az elnökségi mindennapok is megjelennek majd országpromóciós elemekkel. A szervezők törekvése szerint az olvasók olyan kulisszatitkokat is megtudhatnak majd, hogy mi szerepel a díszvacsorák menüjén és milyen kulturális eseményeken vesznek részt az EU-elnökség vendégei.

Forrás: MTI

John Dalli, az egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos elmondta: „Európának fel kell készülnie a társadalom jövőbeni elöregedésére, és ennek kezelésében az innováció jelenti az egyik rendelkezésre álló eszközt. Nagy örömömre szolgál, hogy a legelsőként létrejövő partnerség éppen az aktív és egészséges időskorral foglalkozó kezdeményezés, mert szoros együttműködésre készteti a közegészségüggyel, a kutatással, valamint a digitális politikával és az iparpolitikával foglalkozó szakpolitikai területeket.”

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke ekként nyilatkozott: „Az emberek hosszabb ideig élnek, és ahhoz, hogy ezt minél aktívabban és függetlenebbül tehessék, innovatív megoldásokra van szükség, mint például esésérzékelő és –megakadályozó eszközök, könnyen használható társasági interakciós szolgáltatások a magányosság ellen és intelligens otthoni IKT-alkalmazások. Szükségünk van az érintettektől származó visszajelzésekre annak érdekében, hogy a jövőbeni innovációs partnerség keretében ezek az ötletek ténylegesen megvalósuljanak az idős európai polgárok számára.”

A konzultáció alkalmából a Bizottság felkéri az érdekelteket, köztük az időseket és betegeket, kórházakat és egészségügyi szolgáltatókat, egészségügyi és ápolási-gondozási szakembereket, biztosítókat, információs és kommunikációs technológiával (IKT) foglalkozó és egészségügyi vállalatokat, közhatóságokat és magánszemélyeket, hogy segítsenek az innováció előtt álló jelenlegi akadályok, illetve az aktív és egészséges időskör területén jelentkező lehetőségek azonosításában. A résztvevők folyamatban levő és a jövőben megvalósítható európai szintű és együttműködésen alapuló kezdeményezéseiket is megoszthatják egymással. Ezeknek arra kell összpontosítaniuk, hogy az innovatív megoldások ígéretes és kézzelfogható eredményekkel járjanak az idősek számára.

Az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség legfőbb célkitűzése az átlagosan egészségben töltött élettartam két évvel történő meghosszabbítása az EU-ban 2020-ig. A program az idősek életminőségének javítására és hatékonyabb ápolási megoldásokra törekszik. Középpontjában az innováció jelenleginél nagyobb szabású alkalmazása áll az olyan területeken, mint pl. az egészségügyi tájékoztatás, megelőzés, korai diagnosztika és kezelés, integrált és együttműködésen alapuló egészségügyi és szociális ellátó rendszerek, valamint idősek számára önálló életvitelt lehetővé tevő és segítő technológiák.

A Bizottság elemezni fogja a konzultációra adott válaszokat és ezáltal jobb rálátást nyer az öregedést jelenleg befolyásoló területeken jelen lévő innovációs potenciálra és kapacitásra. A válaszok segíteni fogják a Bizottságot az EIP-vel kapcsolatos következő lépések megtervezésében.

Az online konzultáció az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerségről szóló, a mai napon Brüsszelben rendezett konferenciával egy időben zajlik. Az érintettek képviseletében több mint 150 résztvevő vitatja meg a partnerséggel kapcsolatos elképzeléseit annak érdekében, hogy azok konkrét cselekvéssé váljanak.

Előzmények

Az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti európai innovációs partnerség az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseinek részét képező „Innovatív Unió” stratégia része, amelynek célja, hogy ötletekből munkahelyeket, környezetkímélő gazdasági növekedést és társadalmi haladást valósítson meg (IP/10/1288). Az Innovatív Unió három céllal rendelkezik: Európát a világ tudományos élvonalába emelni; forradalmasítani a köz- és magánszféra együttműködési módjait, különösen az innovációs partnerségek létrehozásával; valamint az ötletek gyors piacra jutását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetése, mint például a szabadalmaztatás magas költségei, a piac széttagoltsága, a szabványosítás lassúsága és a szakemberek hiánya.

Ez összhangban áll az európai digitális menetrend azon célkitűzésével, mely szerint az IKT-kben rejlő potenciált a jólét fokozása és az emberek életminőségének javítása érdekében ki kell aknázni (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A digitális menetrend céljai között szerepel az is, hogy az IKT nagyobb függetlenséget tegyen lehetővé a gyenge egészségi állapotú és krónikus megbetegedésben szenvedők, illetve a fogyatékkal élő személyek számára. További célja, hogy 2015-ben a jelenleginél kétszer több idős ember folytathasson önálló életvitelt.

Ehhez hasonlóan az „egészség védelme az öregedő Európában” az EU „Együtt az egészségért” elnevezésű egészségi stratégiájában foglalt három fő célkitűzés egyike.

A konzultációról szóló tájékoztató az alábbi internetcímen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/deployment/ahaip/consultation/

További információk:

A „Jólétben töltött időskor az információs társadalomban” elnevezésű kezdeményezéshez kapcsolódó bizottsági fellépések:

„Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az egészségügy szolgálatában” kezdeményezéshez kapcsolódó bizottsági fellépések:

Az Európai Unió közegészségügyi portálja (Egészség-EU):

Egészségügy és társadalom – öregedés

Európai digitális menetrend

Innovatív Unió

Forrás: Eu

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és digitális menetrendért felelős biztosa így nyilatkozott: „A gyors szélessávú hozzáférés jelenti az Európa fellendüléséhez és jólétéhez szükséges digitális oxigént.” Az elterjedtség és az elérhető sebesség javul, de további intézkedésekre van szükség a nagyon gyors szélessávra vonatkozó célok eléréséhez. Sürgősen el kellene fogadni például a mobil szélessáv céljára rádiófrekvenciákat biztosító javaslatunkat, mivel a kereslet nagyon gyorsan nő.”

2010 júliusában az EU szélessávú hozzáféréseinek közel egyharmada volt 10 Mbps vagy nagyobb sebességű (2009 júliusában még csak 15%). A nagyobb adatátviteli sebesség általában több és jobb választási lehetőséget nyújt a vevők számára, alacsonyabb megabitenkénti árral. Az EU-ban a hozzáférések 5%-a rendelkezik átlagosan 30 Mbps vagy nagyobb sebességgel (és mindössze 0,5% esetében éri el a legalább 100 Mbps-t).

Az új szórakoztatóipari és üzleti szolgáltatásoknak, köztük a nagyfelbontású televíziózásnak vagy videokonferencia-berendezéseknek sokkal gyorsabb internet-hozzáférésre van szükségük, mint ami Európában általában rendelkezésre áll. E tekintetben fel kell zárkóznunk a világ vezető országaihoz, mint Dél-Korea vagy Japán. A digitális menetrend céljai szerint 2020-ig mindenkinek legalább 30 Mbps sebességű hozzáféréssel, és ezen belül az európai háztartások legalább felének 100 Mbps feletti kapcsolattal kell rendelkeznie.

Az új statisztikák azt is mutatják, hogy a szélessávú hozzáférések számának növekedése az EU területén 2009 júliusa és 2010 júliusa között átlagosan 8%-os mértékben folytatódott (bár ez némileg lassabb az egy évvel korábbi 11%-os növekedésnél). 2010 júliusában hozzávetőlegesen 128 millió vezetékes szélessávú vonal volt az EU-ban, amelyből 9 milliót 2009 júliusa óta kötöttek be. Az EU területén mintegy 220 millió háztartás található.

A szélessávú hozzáférés elterjedtsége tekintetében továbbra is Hollandia és Dánia áll az első helyen (100 lakos közül közel 40 rendelkezik szélessávú előfizetéssel, ami a háztartások mintegy 80 %-át fedi le). A piacok éretté válásával és telítődésével a növekedés is lassul (a vezető helyen álló tagállamokban, Finnországban és Svédországban a vezetékes szélessáv elterjedtsége csökkenést mutat, valószínűleg a vezetékes hozzáférések mobil szélessávval történő felváltása miatt).

Kilenc EU-tagállam (Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság) rendelkezik az Egyesült Államokét meghaladó szélessáv-elterjedtséggel (az OECD 2010. májusi statisztikái szerint az USA-ban 100 lakosra 26,4 előfizetés jut). A tavalyi év során Görögország és a Cseh Köztársaság érte el a legnagyobb előrehaladást (az egy főre eső növekedés szempontjából).

Európában 100 millió kapcsolattal továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL) a legelterjedtebb szélessávú hozzáférési technológia, de piaci részesedése csökkenőben van a nagyobb sebességet biztosító üvegszálas és a Docsis 3.0 szabványt alkalmazó – nagyon nagy sebességű internet-hozzáférést lehetővé tevő – korszerűbb kábelnetes megoldások miatt. A lakossági üvegszálas (FTTH) hozzáférések száma 2009 júliusa és 2010 júliusa között 40%-kal nőtt, de jelenleg ezek az összes európai hozzáférés mindössze 1,7%-át teszik ki, és csak néhány országban érhetők el (mindenekelőtt Svédországban, ahol a szélessávú hozzáférések 24%-a FTTH-alapú).

A mobil szélessáv gyors terjedése

A mobil szélessávú hozzáférés (pl. hardverkulcsok laptopokhoz) számos tagállamban, különösen Finnországban (100 lakosra 21,5 darab dedikált, USB-kulcson/adatkártyán/hardverkulcson keresztüli hozzáférés jut), Ausztriában (16,7), Svédországban (14), Dániában (13,4) és Portugáliában (12,1) kezd elterjedni. Európában a mobil szélessávú penetráció jelenlegi szintje 6%, ami 2009 júliusa óta 45%-os emelkedést jelent.

Az EU domináns piaci helyzetben levő távközlési szolgáltatóinak átlagos piaci részesedése kismértékben, körülbelül 44%-ra csökkent (Cipruson a legmagasabb 76%-kal, ezt követi Finnország és Luxemburg 68%-kal illetve 66%-kal, a sort pedig az Egyesült Királyság és Románia zárja 28%-kal, illetve Bulgária 32%-kal). A domináns helyzetben levő szolgáltatóknak a szélessávú hozzáférések piaca fölött gyakorolt ellenőrzése (beleértve a nagykereskedelmi vonalak viszontértékesítését) az infrastruktúra-alapú versenytársak javára strukturálisan csökken (a helyi előfizetői hurok átengedésével, amely lehetővé teszi harmadik felek hozzáférését a hálózathoz). A teljes mértékben átengedett előfizetői hurkok és megosztott hozzáférésű vonalak az alternatív szolgáltatók digitális előfizetői vonalainak (DSL-vonalak) 74,8%-át teszik ki az egy évvel ezelőtti 71,4%-kal szemben. Az át nem engedett előfizetői hurkok számának növekedése, bár nem éri el az előző év ütemét, az új belépők által alkalmazott, alacsony beruházásigényű viszontértékesített hozzáférések kárára történik, amelyek aránya a 2009-es 10,6%-ról a DSL-vonalak 8,9%-ára csökkent. Úgy tűnik, a távközlési piacra újonnan belépő társaságok fokozatosan hajtanak végre beruházásokat, és ezáltal hozzájárulnak a versenyképesebb szélessávú piac kialakításához.

A 2010 szeptemberében benyújtott szélessávú csomag részei a következők: az új generációs hozzáférési (NGA) hálózatokhoz való hozzáférés szabályozására vonatkozó bizottsági ajánlás, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a beruházások ösztönzése és a verseny megőrzése között (lásd MEMO/10/424), egy rádióspektrum-politikai program kialakításáról szóló határozatjavaslat, amely többek között a vezeték nélküli szélessávú hozzáférések számára biztosít rádióspektrumot (lásd MEMO/10/425); valamint a beruházások ösztönzésével foglalkozó, szélessávról szóló közlemény (lásd MEMO/10/427).

A jelentés a következő internetcímen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=6502

Annex

A jelentés ismertetéskor Johannes Hahn, az uniós regionális politikáért felelős biztos a következőket mondta: „A jelentés rámutat, milyen nagy hatást gyakorolt a kohéziós politika Európa gazdaságára, csökkentve a gazdasági egyenlőtlenségeket és elősegítve a környezeti és társadalmi fejlődést. A költséghatékonyság javítása érdekében a politikát még hatékonyabbá kell tennünk, konkrét és mérhető eredmények felmutatásával. Okosabban kell felhasználni a forrásokat, az EU legfőbb prioritásaira kell összpontosítanunk, és jól látható értéket kell hozzáadnunk a nemzeti és regionális hatóságok munkájához. A jelentés megállapításai és az elkövetkezendő konzultáció lehetővé teszik, hogy napjaink gazdagági helyzetéhez igazított kohéziós politikát dolgozzunk ki.”

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos így fogalmazott: „A kohéziós politikának döntő szerepe volt a gazdasági válság kezelésében. Különösen az Európai Szociális Alap segített a válság munkavállalókat és kisvállalkozásokat sújtó hatásait enyhíteni.” A biztos hozzátette: „Minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy az ESZA-t egy valódi európai foglalkoztatási kezdeményezés szolgálatába állítsuk, amely segíti az embereket, hogy gyorsan találjanak állást. A kohéziós politika kulcsfontosságú eszköz az Unió foglalkoztatási és a szociális céljainak elérésében az új Európa 2020 stratégia részeként.”

A jelentés az EU régióinak gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetét, valamint megfigyelhető tendenciáit bemutató, átfogó értékelést tartalmaz, és különböző lehetőségeket vázol fel a politika 2013 utáni alakítására. A jelentésből kiderül, hogyan vált a kohéziós politika valamennyi régió előnyére mind a közvetlen beruházások és közvetett kereskedelmi előnyök által, mind az olyan EU-szintű prioritások, mint a környezetvédelem vagy a kutatás és innováció támogatásával.

A 2000 és 2006 között végzett értékelések szerint a kohéziós politika által finanszírozott befektetések:

• körülbelül 1,4 millió új munkahely létrehozásához járultak hozzá, támogatták a kisvállalkozásokat és fellendítették a kutatási tevékenységeket
• értékes képzési lehetőségeket nyújtottak nők, fiatalok, a társadalmilag legkiszolgáltatottabbak és munkanélküliek milliói számára, és évente körülbelül 2 millió, képzésekben részt vett polgárt segítettek munkához
• korszerűsítették a közlekedési vonalakat több ezer kilométer út és vasút építése vagy felújítása, valamint kikötők és repülőterek modernizálása által
• európaiak milliói életszínvonalát emelték az ivóvíz minőségének és a szennyvízkezelésnek az EU-szabványokhoz való felzárkóztatása révén.

A fenti eredmények ellenére a régiókat továbbra is nagy gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik. A jelentés szembeötlő regionális különbségeket tár fel számos területen a termelékenységtől a csecsemőhalandóságig vagy az éghajlatváltozás általi veszélyeztetettségig. A jelenlegi és az elmúlt programozási időszakok, valamint az érintettekkel széles körben folytatott megbeszélések tanulságait levonva, a jelentés több javaslatot tesz a politika megreformálására.

A gazdasági és pénzügyi válság egyértelművé tette, hogy olyan politikára van szükség, amely az összes régió versenyképességének növelésébe fektet be, ugyanakkor folyamatosan támogatja a lemaradó régiókat is. Az EU költségvetésének vizsgálatára tekintettel a jelentés kiemeli, hogy a jövőben a kohéziós politikai forrásokat korlátozott számú, kiemelt célra kell fordítani, és a finanszírozást össze kell hangolni az Európa 2020 stratégia „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” elérésére irányuló célkitűzéseivel. Hangsúlyozva a finanszírozás nemzeti és regionális igényekhez történő adaptálásának előnyeit, vitát indít arról, hogy a kohéziós politika átfogó felépítése hogyan biztosíthatja valamennyi alap hozzájárulását az Európa 2020 szakpolitikai célkitűzéseinek hatékony megvalósításához. A jelentés amellett érvel, hogy a kohéziós politikai tervezési és irányítási ciklusokat e célkitűzések befektetési prioritásokká történő átalakításának biztosítása érdekében át kell dolgozni.

Ennek megvalósítására a Bizottság egy olyan átfogó stratégiai keret létrehozását javasolja, amely rögzíti a kohéziós beruházások hatásának maximalizálásához szükséges prioritásokat, célkitűzéseket és reformokat. A tagállamok szerződést kötnének a Bizottsággal, amelyben rögzítenék ezek elérésének a módját, az országok jövőbeli nemzeti reformprogramjaira építve. A szerződés egyértelmű és mérhető célok kitűzését foglalná magában, valamint hangsúlyozná a különböző uniós forrásokból származó finanszírozás nemzeti koordinálásának fontosságát a hatékony végrehajtás és a látható eredmények biztosítása érdekében.

Egy másik javaslat szerint ösztönzőket vezetnének be a kohéziós programok lehető leghatékonyabb és legambiciózusabb megvalósítása érdekében. A kohéziós forrásokból származó finanszírozás egy bizonyos százalékát elkülönítenék, majd a nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátanák az általuk végrehajtott programok minőségének és előrehaladásának függvényében. A jelentés javaslatokat tartalmaz a kohéziós politika végrehajtásának a bürokrácia csökkentése révén történő egyszerűsítésére, valamint az értékelés, a teljesítmény és az eredmények hatékonyabb célmeghatározás általi javítására.

Háttér-információk

E jelentés közzététele egy nyilvános konzultációs folyamat elindítását jelzi, amely január 31-éig tart. A Bizottság felkéri az érintett szereplőket, hogy ismertessék álláspontjukat a kohézióról szóló ötödik jelentésében felvetett kérdésekkel kapcsolatban a következő fórumon:

http://ec.europa.eu/regional_policy/consultation/index_en.htm

A teljes jelentés itt olvasható:

http://ec.europa.eu/regional_policy/cohesion_report

Magyarul itt

A 2011. január 31-én és február 1-jén Brüsszelben megrendezésre kerülő Ötödik kohéziós fórum újabb alkalmat kínál a jelentésben bemutatott elképzelések és lehetőségek megvitatására. A Bizottság 2011 nyarán, az új uniós költségvetésére vonatkozó javaslat elfogadását követően nyújt be hivatalos jogalkotási javaslatot a jövőbeli kohéziós politikára vonatkozóan.

A regionális politikáról további információt az alábbi weboldalon találhat:

http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.htm

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A gyerekek egyre korábban kezdik használni a világhálót. Gondoskodnunk kell róla, hogy magabiztosan kezeljék az internetet, és böngészés közben izgalmas, biztonságos, tanulságos és életkoruknak megfelelő tartalmakat találjanak.”

A gyerekek egyre fiatalabb koruktól kezdve és egyre hosszabban interneteznek

A felmérés szerint a gyerekek minden eddiginél korábban kezdenek el internetezni. A most 15-16 éves gyerekek 11 éves koruktól használják az internetet, míg a 9-10 évesek azt mondták, hogy 7 éves korukban interneteztek először. Országok szerinti különbségek is mutatkoznak: a gyerekek legkorábban az északi országokban, Észtországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban kezdenek internetezni, míg Ausztriában, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában erre csak később kerül sor. A gyerekek fele naponta átlagosan másfél órát internetezik. A 15-16 évesek még ennél is aktívabb internethasználók, 77%-uk mindennap böngészi a világhálót.

A felmérésben részt vevő gyerekek azt mondták, elsősorban iskolai feladatokhoz vagy videók megtekintésére használják az internetet (84, illetve 83%-ban). A játékok (74%) és az azonnali üzenetküldéssel történő csevegés (61%) a következő két legnépszerűbb online tevékenység.

A gyerekek főleg otthonról interneteznek (85%). A 13-16 évesek több mint fele a hálószobájában rendelkezik internethozzáféréssel. Az iskola a második leggyakoribb internethasználati helyszín (63%). A legtöbb gyerek személyi számítógépen vagy laptopon böngészik, egyharmaduk pedig mobiltelefonjuk vagy más hordozható eszközök segítségével csatlakozik a világhálóra.

Az online kockázatok száma csökken, de a gyerekeknek még mindig hiányosak a biztonsággal kapcsolatos, alapvető készségeik

A felmérés arra is rámutat, hogy a korábbi felmérések adataihoz képest a gyerekek kevesebb online kockázatnak vannak kitéve. Az európai gyerekek 5%-át zaklatták már az interneten. A legtöbb érintett gyerek (14%) Észtországban és Romániában található. Nyolc gyerek közül egy bukkant a böngészés során kellemetlen vagy nyugtalanító dolgokra.

Ezzel egyidejűleg a jelentésből kiderül, hogy noha a felnőttek „digitális generációként” tekintenek a fiatalokra, a fiatalabb gyerekek felének hiányosak az alapvető biztonsági készségei, mint az adatvédelmi beállítások kezelése vagy a nem kívánatos kapcsolatok kizárása.

A 11-16 évesek 30%-a élt már át a túlzott internethasználattal kapcsolatos tüneteket, például: különösebb cél és érdeklődés nélkül folytatja a böngészést; kevesebb időt tölt a barátaival és a családjával vagy kevesebb időt fordít az iskolai feladatokra az online időtöltés miatt; idegességet érez, ha nem internetezhet. Az EU „Biztonságosabb internet” nevű programja 2011-ben társfinanszírozást fog nyújtani egy, a probléma jobb megértését szolgáló projektnek.

Az innovatív és életkornak megfelelő tartalmak támogatása

Az Európai Bizottság és a 14 országban megtalálható „Biztonságosabb internet” központok bejelentették, hogy pályázatot írnak ki a legjobb, gyermekeknek szóló online tartalomért járó európai díjért. A pályázaton az online tartalmak készítői két kategóriában vehetnek részt: 12-17 évesek, illetve felnőttek. A pályázat ösztönözni kívánja a gyermekeknek és a fiataloknak szóló, magas színvonalú online tartalmak készítését és terjesztését. A pályázatot a következő 14 országban bonyolítják le: Belgium, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország. A nemzeti pályázatok mindkét kategóriájának győztesei fognak versengeni az európai díjért. Az eredményhirdetésre 2011 júniusában kerül sor.

Előzmények

Az EUKidsOnline felmérést több mint 23 000 gyermek és édesapjuk vagy édesanyjuk részvételével a következő országokban végezték el: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia és Törökország. A felmérés az EUKidsOnline II projekt részeként a „Biztonságosabb internet” program finanszírozásával készült. A koordinációt a London School of Economics and Political Science végezte.

A Bizottság önszabályozó megállapodásokat kötött a fiatal generáció körében legnépszerűbb online szolgáltatásokat nyújtó egyes szolgáltatókkal (közösségi hálózatok, mobiltelefon-szolgáltatók) (lásd IP/10/144). A gyermekek internetes védelmével kapcsolatos önszabályozó intézkedések további fejlesztése a digitális menetrend politikájának része, melynek célja, hogy növelje az új technológiák biztonságosságát és erősítse az alkalmazásukba vetett bizalmat.

2009-ben az Európai Bizottság kampányt indított az elektronikus zaklatás leküzdésére az összes uniós tagállamban, melyet az INSAFE figyelemfelkeltő központok hálózata bonyolított le (lásd MEMO/09/58).

Az INSAFE-hálózat segélyvonalat is létrehozott, amelyeken a gyermekek, szüleik és tanáraik személyre szabott tanácsadást kérhetnek a biztonsággal kapcsolatos ügyekben, beleértve az elektronikus zaklatást is.

További információk:

A jelentés teljes terjedelmében a következő internetcímen érhető el:

www.eukidsonline.net

További információk a Biztonságosabb Internetért Fórumról:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/events/forum/index_en.htm

További információk a pályázatról:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/events/competition/index_en.htm

Annex

Az Innovatív Unióba foglalt politikák célja, hogy

• tudományos téren világklasszissá emelje Európát,
• az európai innovációs partnerségeken keresztül forradalmasítsa a köz- és a magánszféra együttműködését, illetve, hogy
• eltávolítsa az akadályokat (drága szabadalmak, a piac széttöredezettsége, képzett munkaerő hiánya és a szabványosítás lassú folyamata) az innovatív ötletek piacra jutása elől.

„A válságból kilábalva, a kegyetlen világpiaci verseny szorításában egyre sürgetőbb, hogy előrelépjünk az innováció területén. Ha nem alakítjuk át Európát innovatív Unióvá, gazdaságainkra az enyészet vár, ötleteink és tehetségeink pedig veszendőbe mennek. Az innováció központi szerepet játszik mind a fenntartható növekedési pályára állás, mind társadalmunk méltányosabbá és környezetközpontúbbá tétele szempontjából. Európa innovációs teljesítményében elsöprő változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy olyan időtálló, jól fizetett munkahelyeket teremthessünk, amelyek kiállják a globalizáció nyomását.” – mondták Máire Geoghegan-Quinn, kutatási, innovációs és tudományos biztos, valamint Antonio Tajani, ipari és a vállalkozáspolitikai biztos.

Az innovatív Unió egyik fő eleme az úgynevezett Innovációs Partnerségek kialakítása. A Bizottság arra számít, hogy ennek keretében – az összes érintett szektort és politikaterületet átfogva – képes lesz mind uniós, mind nemzeti, mind pedig regionális szinten kapcsolatot teremteni az érdekelt szervezetek és intézmények között, és ezáltal az egyes területeken előrejelezhetővé válnak a jogszabályi változások, a készülő szabványok, összehangoltabbá válnak a beruházások és a kísérleti projektek. Bár a Bizottság közleménye szerint a partnerségek az EU összes speciális társadalmi kihívását lefedik majd, azok pontos felépítése egyelőre nem ismert.

A Bizottság a partnerségeken keresztül arra szeretné ösztönözni a tagállamokat, hogy serkentsék az együttműködést az egyetemek és a magánszféra szereplői között, hogy kezeljék az Európa országaiban kialakult krónikus szakemberhiányt. Ahogy arról korábban beszámoltunk (EurActiv.hu 2010.03.02.) Magyarországon az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán 10 százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában 25 százalék körül van, sőt a távol-keleti országokban – például Szingapúrban -  meghaladja a 40 százalékot.

2011-ben a magyar tanácsi elnökség alatt sor kerül az első kísérleti partnerség felállítására, amely az egészséges és aktív öregedést kívánja előmozdítani. Ennek kapcsán szeptemberben a Bizottság egy másik tagja, Neelie Kroes digitális ügyekért felelős biztos bemutatta saját elképzeléseit is arra vonatkozóan, hogyan lehetne az idősek számára az infokommunikációs technológiák segítségével biztosítani az aktív öregkort és egyben üzleti lehetőséget biztosítani a vállalkozások számára (EurActiv.hu 2010.09.16.).

Változatos finanszírozási ötletek

Ahogy azonban az előbbi ötlet mögül, úgy az innovatív Unió mögül is hiányzik egyelőre a pénzügyi forrás. A Bizottság egy nemrég bemutatott tanulmányra hivatkozik, amely szerint ha uniós átlagban valóban 3 százalékos lesz a K+F ráfordítás, akkor ezzel mintegy 3,7 millió munkahely teremthető Európa-szerte, és 2025-ig 795 milliárdra növekedhet az uniós GDP. A tanulmány úgy véli, hogy mindehhez további egy millió kutatóra lenne szükség.

A K+F ráfordítás azonban azon múlik, hogy a tagállamok összességében hajlandóak-e legalább ennyit fordítani a versenyképesség növelésére. Az EurActiv Hálózat által készített körkép szerint ez egyelőre kétséges. A kelet-európai országok többsége jóval elmarad 3 százaléktól, sőt gyakran a GDP egy százaléka alatti értéket mutatnak a K+F ráfordítási adatok (Bulgária 0,15%, Szlovákia 1,2%, Magyarország 0,9%, Lengyelország 0,56%), de még a francia szándékok is csak a 2 százalékot közelítik.

„Az OECD és más szervezetek is sürgetik a kormányokat arra, hogy a nehéz időkben is tartsák fönn a kutatás és innováció terén a befektetéseiket, mivel ezek növekedést ösztönző, válságkezelő beruházások. A Bizottság osztja ezt a véleményt.” – írja a Bizottság.

A Bizottság, a K+F ráfordításokon kívül, egy másik finanszírozás lehetőséget nyitna. Azt javasolja a tagállamoknak, hogy költségvetéseikben különítsenek el egy összeget, amelyet a közbeszerzések területén, az innovatív termékek és szolgáltatások beszerzésére fordítanának. Az EU végrehajtó szerve szerint ezzel egy évi 10 milliárd eurós közbeszerzési piac hozható létre, melynek tagállamok közötti koordinációjához Brüsszel felajánlotta segítségét is.

„Az innovatív Unió legalább annyira gazdaságpolitika, mint az éppen zajló uniós gazdaságirányítási reform” – mondta Máire Geoghegan-Quinn a mai sajtótájékoztatón. A Bizottság éppen ezért az Innovációs Unió keretében, az Európai Beruházási Bankkal együttműködve kezelné a határon átnyúló kockázati tőkeszabályozás reformját, hogy javítsa a vállalkozások forráshoz jutásának lehetőségeit, de további egyszerűsítéseket tervez a strukturális alapok és az állami támogatások uniós szabályozások terén is. Azt szeretné, ha a tagállamok a jelenleginél összehangoltabban és hatékonyabban használnák fel a strukturális alapokban, a kutatás és innováció területére elkülönített 86 milliárd eurót.

A tervezet szerint azonban nem csak közpénzzel kellene az európai innovációs lendületet beindítani, hanem olyan feltételeket kell teremteni, amely a magánszférát is befektetésre ösztönzi. Ennek érdekében a Bizottság azt tervezi, hogy 2011 elején olyan jogszabály-tervezetet mutat be, amely meggyorsítaná a szabványok kidolgozását, és modernizálná a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós szabályozást. Többek közt arra számít, hogy az uniós szabadalmak szabályozásának egyszerűsítése következtében az európai vállalkozások évi 250 millió eurót spórolhatnak meg.

Vélemények:

Antonio Tajani, az Európai Bizottság ipari és vállalkozáspolitikai biztosa a mai sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az innovatív Unió keretében különös figyelmet kívánnak fordítani arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára is megnyíljon az út az innováció felé.

„Már eddig is végrehajtottunk egyszerűsítéseket az FP7 és a következő FP8 kutatási programok pályázati feltételeiben, de ennél is tovább akarunk menni, hogy a vállalkozások, különösen a 10-15 fős alkalmazotti körrel bíró kkv-k, könnyebben jussanak forráshoz. A könnyebb hitelhez jutás érdekében tovább erősítjük az Európai Beruházási Bankkal való együttműködésünket is.” – mondta Tajani.

Hangsúlyozta, hogy sürgős szükség van a szabadalmak árának csökkentésére is, hogy a vállalkozások ne kényszerüljenek egy országra korlátozni a tevékenységi területüket azért, mert a több országra vonatkozó szabadalmakat nem tudnák megfizetni.

„egy európai vállalat most évi 192.000 eurót költ arra, hogy termékét mind a 27 tagállamra érvényes szabadalommal lássa el. A cél az, hogy ezt 4500 euró alá csökkentsük.” – mondta Tajani.

Következő lépések:

2010. október 12.: A Versenyképességi Tanács, vagyis az EU versenyképességért felelős miniszterei megvitatják az innovatív Unió ötletét.

2010. október 11-15.: Az Európai Parlamentben sor kerül a Második Európai Innovációs Csúcstalálkozóra.

2011: Az első Innovációs Partnerség beindítása

Az Európai Unió intézményei és hivatalos honlapjai

Máire Geoghegan-Quinn, a Bizottság kutatásügyért, innovációért és tudományért felelős tagja, valamint Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, a Bizottság alelnöke így fogalmazott: „A válságból kilábalva, a kegyetlen világpiaci verseny szorításában egyre sürgetőbb, hogy előrelépjünk az innováció területén. Ha nem alakítjuk át Európát innovatív Unióvá, gazdaságainkra az enyészet vár, ötleteink és tehetségeink pedig veszendőbe mennek. Az innováció központi szerepet játszik mind a fenntartható növekedési pályára állás, mind társadalmunk méltányosabbá és környezetközpontúbbá tétele szempontjából. Európa innovációs teljesítményében elsöprő változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy olyan időtálló, jól fizetett munkahelyeket teremthessünk, amelyek kiállják a globalizáció nyomását.”

Egy nemrégiben készült tanulmány¹ szerint ha teljesül az Európa 2020 stratégiában a K+F területén megfogalmazott cél, azaz Európa K+F-célú ráfordításai a GDP 3 százalékára nőnek, azzal 2025-ig 3,7 millió új munkahely jöhet létre, éves GDP-nk pedig 795 milliárd euróval gyarapodhat. Ehhez a mostaninál egymillióval több kutatóra van szükség.

Az innovatív Unió tíz legfontosabb összetevője

• Az európai innovációs partnerségek az érintetteket – európai, nemzeti és regionális szintűeket, köz- és magánszektorbelieket egyaránt – olyan jól meghatározott célok mögé sorakoztatják fel, amelyek az előttünk álló társadalmi kérdések megoldását ígérik, egyúttal pedig annak lehetőségét is magukban hordozzák, hogy Európa az adott szakpolitikai területen világelsővé váljon. A partnerségek ösztönzik a kutatást és a technológiafejlesztést (K+F), összehangolják a pénzeszközök felhasználását, felgyorsítják a szabványosítást, és mozgósítják a szükséges keresletet. A Bizottság a finanszírozási kedv fellendítése érdekében ezekhez a partnerségekhez kezdeti finanszírozást biztosít. Kísérleti jelleggel legkésőbb 2011 elejéig útjára indul az első ilyen kezdeményezés, mely az egészségben töltött, aktív időskor kérdéseivel foglalkozik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy 2020-ig két évvel meghosszabbítsa életünk azon részét, amelyben jó egészségnek örvendünk. A később létrehozandó partnerségek egyebek mellett az energiaügyre, az „intelligens” városokra és mobilitásra, a vízfelhasználás hatékonyságára, a nem energetikai célú nyersanyagokra, illetőleg a fenntartható és termelékeny mezőgazdaságra fognak irányulni.
• A Bizottság huszonöt mutatóból kialakította „az innovatív Unió eredménytábláját”, és ellenőrző listát állított össze a sikeres innovációs rendszerek jellemző tulajdonságairól. Továbblépésként egy olyan új mutató kidolgozása a cél, amely a gyorsan növekvő, innovatív vállalkozásoknak a gazdaságból való részesedését méri. A Bizottság emellett támogatást fog nyújtani egy, az egyetemek független rangsorolását biztosító rendszerhez is.
• A Bizottság intézkedéseket tesz a finanszírozáshoz jutás javítására. Javaslatot terjeszt elő a kockázati tőke országhatárokon átívelő szabályozási keretének kialakítására, az Európai Beruházási Bankkal együttműködve törekedni fog a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmushoz hasonló EU-szintű rendszerek nagyobb mértékű igénybevételére, és egy elismert szakembert fel fog kérni arra, hogy segítse az innovatív vállalkozások és a befektetők tagállamok közötti egymásra találását.
• A már folyamatban lévő kutatási kezdeményezések megerősítése érdekében a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni az európai kutatási térség 2014-ig történő teljes kiépítésére, amit egyébként a Lisszaboni Szerződés jogi kötelezettségként is előír a számára. Ennek eredményeképpen javul az európai és a nemzeti szintű kutatáspolitikák összhangja, csökken a bürokrácia, és – egyebek mellett a nyugdíjjogosultságok másik tagállamba való átvitelének lehetővé tételével – egyszerűsödik a kutatói mobilitás. A lehető legnagyobb mértékben nyilvánosan is hozzáférhetővé válnak a közfinanszírozásból végzett kutatások eredményei. A nyolcadik keretprogram az Európa 2020 stratégia megvalósulását fogja támogatni. Az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tovább fejlődik. A Bizottság a Közös Kutatóközpont bevonásával megerősíti a szakpolitikai döntés-előkészítés tudományos alapjait.
• A Bizottság 2011-ben európai tervezési vezetőtestületet hoz létre, és bevezeti a „kiváló európai terv” címkét.
• A Bizottság 2011-ben nagyszabású kutatási programot kezdeményez a közszektor és a társadalmi innováció kapcsolatáról, és kísérletképpen útjára indítja „az európai közszektor innovációs eredménytábláját”. Ezen túlmenően azzal a céllal, hogy a társadalmi innovációval foglalkozó szakemberek munkájához szakértői hátteret biztosítson, európai kísérleti kezdeményezést indít a társadalmi innováció területén, és javasolni fogja, hogy az Európai Szociális Alap programjai jobban összpontosítsanak a társadalmi innováció kérdéskörére. Egyeztetni fog a szociális partnerekkel arról, hogy hogyan lehetne az innovatív gazdaság működési elvét valamennyi foglalkoztatási szintre kiterjeszteni.
• A Bizottság javasolja, hogy a kormányok külön keretet különítsenek el az innovatív termékekre és szolgáltatásokra irányuló közbeszerzésre. Ezzel a közszolgáltatásokat javító innováció számára éves szinten legalább 10 milliárd euró értékű beszerzési piac jönne létre. A Bizottság emellett iránymutatással is fog szolgálni a különböző tagállamokban működő ajánlatkérők közös beszerzéseihez.
• A műszaki átjárhatóság biztosítása és az innováció ügyének segítése érdekében a Bizottság 2011 elején jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a szabványalkotás felgyorsítására és korszerűsítésére.
• A szellemi tulajdonra vonatkozó európai szabályozás korszerűsítésre szorul. Ha sikerülne megállapodást elérni az európai uniós szabadalom kérdésében, azzal a vállalkozások 250 millió eurót takaríthatnának meg évente. A Bizottság 2011-ben javaslatokat fog előterjeszteni a szabadalmak és a használati engedélyek európai tudáspiacával kapcsolatban is.
• Az innováció a strukturális alapok és az állami támogatásokra irányadó keretszabályozás átalakításával is ösztönözhető. A Bizottság ennek jegyében segíteni fogja a tagállamokat a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a strukturális alapokból kutatásra és innovációra fordítható 86 milliárd euró hatékonyabb felhasználásában, a strukturális alapok 2013 utáni szabályozására vonatkozó javaslataiban nagyobb hangsúlyt helyez az innováció szempontjaira, az állami támogatásokra irányadó keretszabályozást pedig már 2011-ben felülvizsgálja.

Az „innovatív Unióra” vonatkozó elképzeléseket október 12-én a versenyképességi tanács, decemberben pedig az Európai Tanács fogja megvitatni. A stratégia megvalósulásának nyomon követését az Európa 2020 stratégia irányítási eszközei biztosítják. Egy úgynevezett innovációs konferencia minden évben meg fogja vitatni az „innovatív Unió” megvalósításában elért eredményeket.

További információk:

MEMO/10/473

http://ec.europa.eu/innovation-union

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/index_en.htm

http://www.facebook.com/innovation.union

http://twitter.com/innovationunion

http://blogs.ec.europa.eu/innovationunlimited/

¹ :

P. Zagamé, (2010) The cost of a non-innovative Europe,

http://ec.europa.eu/research/social-sciences/policy-briefs-research-achievements_en.html

Az EU új stratégiát dolgozott ki, hogy elősegítse az új áruk és szolgáltatások megjelenését, közvetve pedig a növekedést és a munkahelyteremtést. Az "Innovatív Unió" – az Európa 2020  stratégia egyik legfontosabb kezdeményezése – az európai innovációt hivatott ösztönözni és felgyorsítani. Célja, hogy felszámolja a jó ötletek kereskedelmi érvényesülése elé gördülő akadályokat.

A kezdeményezés részeként az EU"innovációs partnerségek" létrehozását ösztönzi a köz- és magánszektor között, hogy az innovatív termékeket mihamarabb piacra lehessen juttatni. A partnerségek létrehozása növelné a kutatásra és fejlesztésre szánt pénzösszegeket, javítaná a beruházások koordinációját, valamint elősegítené, hogy a rendeletek és az előírások naprakészek legyenek, és összhangban álljanak a modern gazdaság igényeivel.

A Bizottság legfőképpen a következő területeken kívánja a köz- és magánszektor közötti együttműködést fokozni: az éghajlatváltozás elleni küzdelem, energiahatékonyság, egészséges életmód, intelligens városok és mobilitás, hatékony vízfelhasználás, nyersanyagok és fenntartható mezőgazdaság stb.

Az első ilyen partnerség 2011-ben indul, és az aktív, egészséges öregedés elősegítését célzó termékek és szolgáltatások kifejlesztését hivatott ösztönözni.

Mivel a kutatás és a fejlesztés nagyon fontos szerepet játszik az innováció terén, az EU szakpolitikai célul tűzte ki azt is, hogy csökkentse Európa és az USA, illetve Japán között az innováció finanszírozásában mutatkozó eltérést. Ennek érdekében az EU a kutatásra és fejlesztésre fordított befektetések mértékét a GDP 3%-ára fogja növelni.

Egy új tanulmány szerint a finanszírozás ilyen mértékű növelése 3,7 millió munkahelyet teremthet és a gazdasági növekedést évente akár 795 milliárd euróval is gyarapíthatja. Emellett egy millióval több kutatóra lesz szükség.

Az "Innovatív Unió" nevű kezdeményezéssel az EU a forrásszerzés megkönnyítését és a munkavállalók képzettségének javítását is elő kívánja segíteni, célja még a bürokrácia visszaszorítása, valamint az új ötletek szabadalmaztatási költségeinek csökkentése is.

A javasolt intézkedések között szerepel olyan mutatók kidolgozása, amelyek a gyorsan növekvő innovatív vállalatok gazdasági részesedését mérik, illetve amelyek az egyetemeket rangsorolják. Az új innovációpolitika részét képezi a külföldi kockázatitőke-befektetések megkönnyítésére irányuló javaslatok is.

További információk az "Innovatív Unióról"

Forrás: Europa.eu

Fogyasztók: élénk egységes digitális piac és nagy sebességű internet-hozzáférés

A digitális világ rendszerint csak egy karnyújtásnyira van. Európában azonban jelenleg rendkívül sokan ragadtak az internetes „leállósávban”, mivel az egységes digitális piac alulfejlett, a polgárok bizalmatlanok az online jelenléttel szemben, vagy mert még csak nem is rendelkeznek nagy sebességű internetkapcsolattal.

A fogyasztók még ma sem tudják maximálisan kihasználni a versenyképes árak és az egységes európai digitális piacon elérhető gazdag kínálat előnyeit. Az interneten sokszor egyszerűbb valamit egy egyesült államokbeli vállalkozástól megvásárolni, mint egy másik uniós országból. A más uniós tagállamokból történő online vásárlási kísérletek 60%-ában például olyan nehézségekkel kell számolni, mint a hitelkártyás fizetés elutasítása, csak mert az „nem megfelelő” országból érkezik. További példa, hogy a fogyasztók bármely európai zeneboltban vásárolhatnak CD-t, online azonban egy másik uniós országból gyakran képtelenek legálisan zenét letölteni, mert az ezzel kapcsolatos jogok egy-egy adott országra korlátozódnak. Ez a szétaprózódottság azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban négyszer annyi a zeneletöltések száma, mint az EU-ban. Ide kapcsolódik az is, hogy az EU internetes felhasználóinak csupán 12%-a érzi teljesen biztonságosnak az internetes tranzakciók elvégzését.

A távközlés tekintetében a barangolásra vonatkozó uniós intézkedések ellenére a fogyasztók továbbra sem használják szívesen külföldön mobiltelefonjukat, amit – különösen az adatátvitel esetében – az indokol, hogy ugyanazon szolgáltatások igénybevételekor magasabb árat kell fizetniük, mint saját tagállamukban.

Az európai digitális menetrend ezeket a problémákat kívánja orvosolni annak érdekében, hogy a polgárok a digitális társadalom valamennyi lehetséges előnyével élhessenek.

Célja például a szupergyors internethez való hozzáférés biztosítása, amelynek segítségével a polgárok online vásárolhatnak, alkothatnak, tanulhatnak, élhetnek társasági életet és kommunikálhatnak egymással és amely a gazdaság növekedése szempontjából is elengedhetetlen. Az európai digitális menetrend célja, hogy 2020-ig minden európai polgárnak biztosítsa a legalább 30 Mbps sebességű internetkapcsolatot, az európai háztartások fele számára pedig a 100 Mbps-os vagy azt meghaladó sávszélességű internetkapcsolatot.

A digitális menetrend ösztönözni fogja továbbá a rádiófrekvencia-gazdálkodás uniós szintű koordinációját az innovatív, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások növekedésének elősegítése érdekében. Egyértelmű szabályokat fog meghatározni a nyílt és versenyképes, újgenerációs hálózatokba való beruházások ösztönzése érdekében és támogatást fog nyújtani a hatóságoknak az új, szélessávú infrastruktúra olyan helyekre történő kiterjesztéséhez, ahol a földrajzi adottságok vagy a potenciális ügyfelek korlátozott száma miatt a piac vagy a magánberuházások önmagukban nehezen tudnák biztosítani a nagy sebességű internetet (pl.: vidéki területek).

A digitális menetrend a szerzői jogok tisztázásának, kezelésének és határokon átnyúló engedélyezésének leegyszerűsítésével megoldást szeretne találni a jogszerű online tartalmakhoz való összeurópai hozzáférés kérdésére. Ezenfelül elő fogja mozdítani a nemzeti könyvtárak, levéltárak és múzeumok gazdag gyűjteményeinek nagyléptékű digitalizálását és az európai digitális könyvtárak portálja, az Europeana (www.europeana.eu) révén elő fogja segíteni az ezekhez való hozzáférést (lásd: MEMO/10/166).

További intézkedés ezen a területen többek között az elektronikus fizetés és számlázás leegyszerűsítése Európa bármely pontján a határokon átnyúló online vásárlások ösztönzése érdekében.

Az európaiak internetes biztonságérzetének megerősítése céljából a digitális menetrend szigorítani fogja a személyes adatok védelméről szóló uniós előírásokat, tökéletesíti az „eYou guide”-ot – az online jogok digitális útmutatóját – (http://ec.europa.eu/information_society/eyouguide/index_en.htm), hogy az gyakorlatiasabb és felhasználóbarátabb legyen, valamint az e-kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódóan javasolni fogja egy uniós szintű online vitarendezési rendszer létrehozását.

A digitális menetrend ezenfelül növelni kívánja a polgárok bizalmát az internethasználat iránt, többek között a számítógépes támadásokkal, a személyazonosság-lopással és a kéretlen elektronikus üzenetekkel szembeni összehangoltabb európai fellépés biztosítása révén.

Az egységes távközlési piac hiányának költségeit felderíteni hivatott vizsgálatot követően a Bizottság további intézkedéseket fog hozni például annak biztosítása érdekében, hogy 2015-re a belföldi és a roaming tarifák nagyjából kiegyenlítődjenek.

Munkavállalók – a digitális kornak megfelelő készségek

Európa ma növekvő hiánnyal küzd az IKT-készségek terén. 150 millió európai – mintegy 30% – még soha nem használta az internetet, az európai oktatási és képzési rendszerek pedig nem tartanak lépést a mai digitális munkaerőpiacon szükséges IKT-készségekkel. A digitális menetrend célja valamennyi uniós polgár digitális készségeinek bővítése és korszerűsítése korra, lakóhelyre vagy gazdasági helyzetre való tekintet nélkül annak érdekében, hogy a digitális társadalom és a munkaerőpiac teljes jogú szereplőivé válhassanak.

Ezenkívül hatalmas kihasználatlan lehetőség rejlik azon több millió fiatalban és több millió, különböző korú nőben is, akik rendszeres IKT-felhasználók, és akik számára vonzó lehet egy, az IKT- vagy a technológiai ágazatban kínált állás. E rendkívüli potenciális tehetség- és erőforrásbázist az európai növekedés és versenyképesség szolgálatába kell állítani. A digitális menetrend törekedni fog annak biztosítására, hogy a polgárok – elsősorban a fiatalok – körében tudatosítsa az IKT-ban rejlő lehetőségeket valamennyi szakmai területen. Az EU felszólítja a tagállamokat, hogy az Európai Szociális Alap keretén belül foglalkozzon kiemelten a digitális jártassággal és kompetenciával.

Az IKT-készségeket már használók és a technológiai ágazatban dolgozók esetében a digitális menetrend elő fogja segíteni az IKT-szakemberek kompetenciáinak meghatározását és felismerését annak érdekében, hogy egy adott IKT-ismeretekkel rendelkező munkavállalókat igénylő ágazat egyszerűen azonosíthassa őket.

Betegek és orvosok – az IKT felhasználása a fenntartható egészségügyi ellátás érdekében

Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó digitális technológiákra irányuló, más néven e-egészségügyi beruházások drámai mértékben javíthatják az európai betegek és szakorvosok számára elérhető ellátások választékát és színvonalát. Az új távgyógyászati szolgáltatások, mint például az interneten keresztül végzett orvosi konzultáció és a krónikus betegségben szenvedő vagy fogyatékos betegek egészségi állapotának figyelemmel kísérésére alkalmas hordozható készülékek minden eddiginél nagyobb mozgási szabadságot biztosíthatnak a betegek számára.

Gyakorlati szempontból az e-egészségügy csökkentheti a műhibák kockázatát és elősegítheti az egészségügyi problémák korai észlelését. A szívbetegek otthoni távolsági megfigyelése 15%-kal javíthatja a túlélési arányt, 26%-kal csökkentheti a kórházban töltött napok számát és az ápolási költségek 10%-os megtakarítását jelentheti – ez nehéz gazdasági időszakban alapvető fontosságú. Az e-rendelvényeknek köszönhetően 15%-kal csökkenhetnek a gyógyszer-adagolási hibák. Az e-egészségügy nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy Európa idősödő társadalmaiban az egészségügyi ellátás továbbra is megfizethető és mindenki számára elérhető maradjon.

A digitális menetrend célja, hogy az európai lakosok 2015-re ne csupán otthon, hanem az EU-n belül utazva bárhol biztonságos kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá online egészségügyi adataikhoz. Ez megkönnyítené az orvosok munkáját és lehetővé tenné, hogy a betegek a belföldön vagy egy másik uniós tagállamban tett orvosi látogatásaik alkalmával a legjobb segítséget kapják.

Feldolgozóipar – egy átjárható digitális társadalom lehetőségei

Az IKT-ágazat rendkívüli mértékben növeli az európai gazdaság egészének átfogó termelékenységét (már az elmúlt 15 évben is az információs és kommunikációs technológiákból származott az európai termelékenységnövekedés fele – lásd: IP/10/571 –, és ez a tendencia várhatóan fokozódni fog).

Egy ideális világban a digitális szolgáltatások és készülékek tökéletesen működnének és kommunikálnának egymással. Ma azonban még nem ez a helyzet. Számos olyan készülék és szoftverfelület van, amelyek nem olyan mértékben átjárhatók, mint amennyire lehetnének, ez pedig szétaprózódott piacokat eredményez és a verseny hiányához vezet. Ezenfelül a szabványosítási folyamatok sem tartanak minden esetben lépést a technológiai változásokkal. E problémák együtt igencsak megnehezítik a technológiák integrált használatát és azt jelentik, hogy az online szolgáltatások – köztük a közszolgáltatások – továbbra is gyakran adott szoftverek vagy készülékek használatára kötelezik a felhasználókat, ami a beszűkülés és az árnövekedés kockázatával jár. Ezek a korlátok azt is megakadályozzák, hogy a feldolgozóipar innovatív termékeket és szolgáltatásokat fejlesszen ki, és esetlegesen az olyannyira szükséges gazdasági növekedésnek és munkahelyteremtésnek is gátjává válnak.

E nehézségek kezelése érdekében a digitális menetrend 2010-ig az európai szabványosítási politika felülvizsgálatát irányozza elő, amelynek elsődleges célja, hogy az európai IKT-szabványosítás lépést tudjon tartani a gyorsan fejlődő technológiai piacokkal. A Bizottság továbbá útmutatást fog kiadni a szabványosítás, az IKT-megoldásokkal kapcsolatos közbeszerzések és az interoperabilitás szabályaira vonatkozóan.

Az IKT-ágazat – kutatás és fejlesztés a digitális gazdaság szolgálatában

A digitális menetrend különösen törekszik az európai IKT-kutatásra irányuló elégtelen beruházások és az azt jellemző szétaprózódottság jelentős problémájának megoldására. Az IKT-k kutatására és fejlesztésre (K+F) fordított európai kiadások az Egyesült Államok kiadásainak csupán 40%-át teszik ki. Ez stratégiai hiányosság, figyelembe véve, hogy a modern gazdaságban az IKT a legfontosabb alaptechnológia.

A digitális menetrend a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek tervszerű felhasználásával, a kutatás és az innováció regionális és egyéb uniós alapú finanszírozásával, valamint – legalább 2013-ig – az európai IKT K+F költségvetés európai kutatási keretprogramokban előirányzott évi növelésének teljesítésével ösztönözni fogja a magánberuházásokat.

Az IKT-ágazatban emellett jelentős a magasan képzett IKT-szakemberek hiánya, ami megnehezíti az ágazatban jellemző jelenlegi és jövőbeli munkaerő-követelmények teljesítését. Az európai digitális menetrend ezt a problémát az IKT-oktatás ösztönzése és olyan intézkedésekre tett javaslatok révén kívánja orvosolni, amelyek előmenetel tekintetében növelik az ágazat vonzerejét. A rendelkezésre álló és jól felkészült IKT-szakemberek előmozdítják az ágazat biztos növekedését, amelynek fejlődése nagymértékben a személyes ismeretektől és kompetenciáktól függ.

Az IKT-készségeket már használók és a technológiai ágazatban dolgozók esetében a digitális menetrend elő fogja segíteni az IKT-szakemberek kompetenciáinak meghatározását és felismerését annak érdekében, hogy az adott IKT-ismeretekkel rendelkező munkavállalókat kereső vállalatok egyszerűen azonosíthassák őket.

Kis- és középvállalkozások (kkv-k) – e-kormányzat a kkv-k működésének megkönnyítése érdekében

A digitális menetrend a bürokrácia csökkentését és azon korlátok eltávolítását célozza, amelyek az európai vállalkozások 99%-a számára megakadályozzák az egységes digitális piac által kínált lehetőségek maximális kihasználását. A digitális menetrend egyik átfogó célja, hogy 2015-ben a kkv-k 33%-a végezzen internetes beszerzést illetve értékesítést.

Különösen az egységes eurófizetési térség (SEPA) megvalósítása nyomán a kkv-k egyszerűbben bonyolíthatják majd a nemzeti határokon átnyúló, biztonságos és hatékony fizetési módszereken alapuló elektronikus fizetést és számlázást.

A digitális menetrendnek az e-kormányzat jobb működése iránti elkötelezettsége azt hivatott biztosítani, hogy a kkv-k kevesebb időt tölthessenek az igazgatási eljárásokkal, és új üzleti lehetőségekhez jussanak. Az elektronikus közbeszerzésről, a gyakorlatban jól működő e-személyazonosításról és a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz kapcsolódó e-hitelesítésről szóló uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása számos új üzleti lehetőséget teremt az egyes tagállamok között. 2011-ig az uniós országoknak létre kell hozniuk a határokon átnyúló alapvető közszolgáltatások közös jegyzékét (pl.: a közbeszerzési folyamatban való vállalkozói minősítéshez szükséges elektronikus tanúsítványokat), amely lehetővé tenné, hogy a vállalkozók származási helyüktől függetlenül Európa bármely országában vállalkozást hozhassanak létre és üzemeltethessenek. Ezen alapszolgáltatások online elérhetőségének határideje 2015.

Művészek, szerzők, zenészek

Az internet egyedi platformot kínál a kulturális tartalom terjesztéséhez, lehetőséget teremtve ezáltal az írók, a zeneszerzők és a művészek számára ahhoz, hogy jóval szélesebb közönséget érjenek el. Európának hatékonyabbá kell válnia a digitális tartalmak létrehozása és terjesztése terén. Ehhez teljes körűen működő egységes európai digitális piacra, valamint a szerzők és más alkotók díjazásának eredményesebb védelmére van szükség.

Bizonyos típusú tartalmak esetében az egységes európai online piac jelenleg szétaprózódott, mivel a jogok kezelését nemzeti alapon szervezik, így egy összeurópai internetes zenei és videószolgáltatónak a 27 tagállam mindegyike esetében külön tárgyalásokat kellene folytatnia a jogokról az országok jogkezelő társaságaival. Ennek eredményeképpen, jóllehet az európai fogyasztók bármely üzletben vásárolhatnak például CD-t, az Unión belüli legális internetes platformokról azonban gyakran képtelenek zenét beszerezni, mert az ezzel kapcsolatos jogok csak egy adott országra korlátozódnak.

Az alkotók jelenleg alacsonyabb bevételre számíthatnak, ugyanis a kreatív és kulturális tartalmakhoz hozzáférni kívánó európai polgároknak erre nincs lehetősége, mivel nem rendelkeznek olyan jogszerű eszközökkel, amelyekkel e műveket elérhetnék. Ellentmondásos tény, hogy a kalóztartalmak a jogszerű tartalmaknál jóval szabadabban áramolhatnak Európán belül. Kiegyensúlyozott megoldásra van szükség; a kreatív ágazatokat ösztönözni kell arra, hogy több tartalmat tegyenek közzé online, míg cserébe hatékonyabb jogvédelmet kell nyújtani számukra. A digitális menetrend e problémák megoldása érdekében ösztönözni kívánja a határokon átnyúló, összeurópai engedélyezést a digitális környezetben.

Ezt többek között a 2011-ben várható, a kollektív jogok kezeléséről szóló új keretirányelvvel, a gazdátlan művekről szóló irányelvre vonatkozó javaslattal, a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvekkel kapcsolatban az érdekeltekkel folytatott eszmecserével, valamint a közszféra információinak további felhasználásáról szóló uniós szabályok felülvizsgálatával kívánja elérni. A további intézkedések szükségességét 2012-ben vizsgálják majd meg, az audiovizuális művek és egyéb kreatív tartalmak online terjesztésének lehetőségeiről és nehézségeiről szóló zöld könyv 2010. évi kiadását követően.

A környezet – az IKT használata környezeti lábnyomunk csökkentése érdekében

Európának az éghajlatváltozás kezelésében játszott globális vezető szerepe kikövezte az utat egy ambiciózus energia- és éghajlat-változási politika előtt, amely 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás 20%-os csökkentését irányozza elő. Teljes körűen fel kell szabadítani az IKT-eszközök azon képességét, hogy a polgárok és a vállalkozások számára megkönnyítsék saját szénlábnyomuk csökkentését, és ezáltal lehetővé tegyék, hogy az EU teljesíthesse globális kötelezettségvállalásait.

A nyomon követési IKT-megoldások – például az intelligens hálózatok és az energiafogyasztást elemző fogyasztásmérők a munkahelyen és otthon is fokozhatják az energiatakarékosságot. A világ villamosenergia-fogyasztásának csaknem 20%-át a világítás emészti fel. Hatékony, IKT-alapú intelligens világításmenedzsment-rendszerek használatával ennek hozzávetőleg 70%-a megtakarítható lenne. A digitális menetrend értelmében 2020-ig a 2010. évi szinthez képest 20%-os csökkenést kell elérni a világításra használt villamosenergia-felhasználás területén.

A digitális menetrend célja annak biztosítása, hogy a közhatóságok, az IKT-ipar és a nagy kibocsátású ágazatok – az energiatakarékossági célkitűzések teljesítése érdekében – egymással szorosan együttműködve felgyorsítsák az IKT-rendszerek széles körű bevezetését.

Kutatók – az IKT-kutatás fokozott és közös támogatása

Az IKT-k területén végzett európai kutatás-fejlesztési beruházások elmaradása veszélyt jelent az európai ipari és szolgáltató szektorra nézve (elsősorban gépjárműipar, fogyasztói készülékek, orvosi és egészségügyi berendezések). A beruházás hiánya legfőképpen az alacsony kutatás-fejlesztési ráfordításoknak (évente kevesebb mint 5,5 milliárd EUR), a túlzott bürokráciának és a piac széttagozódottságának tudható be.

A Bizottság a digitális menetrendben vállalta, hogy a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések tervszerű felhasználásával ösztönözni fogja a magánberuházásokat. Ezenfelül az EU hetedik keretprogramjának keretében 1 milliárd EUR összértékben hat IKT-alapú PPP-nek nyújt európai uniós támogatást, amellyel mintegy 2 milliárd EUR magánberuházást generál. Továbbá – legalább 2013-ig – teljesíteni fogja az IKT K+F költségvetés évi növelésének mértékét. A digitális menetrend felkéri az EU tagállamait, hogy 2020-ig duplázzák meg az IKT K+F-re évente közpénzből jelenleg elköltött összeget, 11 milliárd EUR-ra.

Az európai digitális menetrend egyes intézkedései a túlzott papírmunka csökkentését célozzák annak érdekében, hogy a fiatal kutatók és a kkv-k 2011-től könnyebben és gyorsabban hozzáférhessenek az IKT-kutatáshoz rendelkezésre álló uniós finanszírozási alapokhoz valamint, hogy a tagállamok és az ipari szereplők vonatkozásában megerősítse a források koordinációját és összevonását.

Gyermekek és szülők: biztonságosabb internethasználat

Napjainkban az internethasználók legaktívabb csoportját a fiatalok és a gyermekek alkotják: a 16 és 24 év közöttiek 73%-a használ rendszeresen online tartalmak létrehozását és megosztását célzó fejlett szolgáltatásokat, amely az uniós átlag (35%) kétszerese. A 24 év alatti európai polgárok 66%-a naponta használja az internetet, míg az uniós átlag csupán 43%. Ugyanakkor, noha e fiatalok vélhetően teljesen otthonosan mozognak az interneten, ott sok veszély leselkedik rájuk.

A digitális menetrend hozzájárul a szülők és gyermekeik internetes biztonságához. Különösen a „Biztonságosabb internet„ program révén valamennyi uniós tagállamot arra ösztönzi, hogy létesítsenek forróvonal-hálózatot a megbotránkoztató internetes tartalmak bejelentésére és biztosítsák az internetes védelem iskolai oktatását. A fiatal generáció körében legnépszerűbb online szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat (pl.: közösségi hálózatokat, mobiltelefon-szolgáltatókat) a gyermekek internetes védelmével kapcsolatos önszabályozó intézkedések további, 2013-ig megvalósuló kidolgozására kérik majd fel.

Végezetül a digitális menetrend javaslatot tesz a számítógépes bűnözés elleni küzdelemre irányuló (pl.: a szexuális kizsákmányolás és a gyermek szexuális zaklatását bemutató tartalom terjesztésének kezelése érdekében országos és uniós szintű online figyelmeztető platformok), valamint az egyéb számítógépes támadások, a személyazonosság-lopás és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni küzdelmet célzó európai és nemzetközi szintű együttműködés megerősítésére.

Idősek és fogyatékossággal élők – új lehetőségek

Különösen az idősödő társadalomban az e-egészségügy kiemelt innovációs terület, amely jobb eredményekkel szolgálhat a fogyatékossággal élők és az idősek számára.

Az uniós támogatásoknak köszönhetően például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére szolgáló (Ambient Assisted Living, AAL) technológiákon keresztül megkezdődött az IKT alkalmazása annak biztosítása érdekében, hogy a törékeny egészségi állapotú, krónikus betegségben szenvedő és fogyatékos betegek a digitális társadalomban méltóságteljesebb és önállóbb életvitelt folytathassanak.

Az AAL-program támogatja az IKT-kra irányuló innovációt és azok elterjedését az olyan kulcsterületeken, mint az esésmegelőzés (ez az EU-ban a 65 év felettiek több mint harmadát érinti) és az elbutulásban, emlékezetvesztésben vagy figyelemzavarban szenvedő, illetve alapvető problémamegoldásra képtelen több mint 7 millió uniós polgár támogatása. A digitális menetrend célja, hogy 2015-ig megkétszerezze az önálló időskori életvitelt lehetővé tevő lakáskialakítások számát.

150 millió európai lakos (az összlakosság mintegy 30%-a) még soha nem használta az internetet. Ezt a csoportot túlnyomó részben 65 és 74 év közötti személyek alkotják. A hozzáférés és a használhatóság mértéke a fogyatékkal élő európaiak számára is gondot jelent. Az eddigiekben leírt digitális szakadék áthidalásával a társadalom hátrányos helyzetű tagjai hasonló feltételekkel vehetnének részt a digitális társadalomban, mint más polgárok (ideértve az előbbieket közvetlenül érintő szolgáltatásokat, például az e-oktatást, az e-kormányzatot és az e-egészségügyet), valamint javíthatják foglalkoztathatóságuk mértékét és életminőségüket.

Vidéki és félreeső területeken élők – a közösségek összekapcsolása

A digitális menetrend célja, hogy 2013-ig mindenki, még az elszigetelt területeken élők számára is biztosítsa a szélessávú internetet. Az új infrastruktúrák kiépítésének magas költségei és az alacsony kereslet azonban együtt azt eredményezi, hogy a távközlési vállalatok nem szívesen telepítik a szükséges szélessávú infrastruktúrát.

E probléma megoldása érdekében az EU a tagállamokkal együttműködve meg fogja erősíteni és célzottabbá teszi a regionális és más támogatási programokat, hogy hatékonyabban támogathassák a beruházásokat és a beruházási költségeket csökkentő intézkedéseket fogadhassanak el. A digitális menetrend ezenfelül javaslatokat irányoz elő annak biztosítása érdekében, hogy a digitális hozadék – az analógról a digitális műsorszórásra történő átállás nyomán felszabaduló rádiófrekvencia – felhasználható legyen a vezeték nélküli szélessávú technológiákhoz. Ez különösen fontos, mivel a vezeték nélküli (földi és műholdas) szélessávú rendszerek nem csupán izgalmas új szolgáltatások előtt nyitják meg az utat, hanem a mindenki – többek között a félreeső és vidéki régiókban élők – számára is elérhető gyors internetkapcsolat biztosítása szempontjából is elengedhetetlenek.

A szélessávú hálózatok fejlesztésének előmozdítása érdekében az Európai Bizottság az év során nagyratörő európai frekvenciapolitikai programra tesz javaslatot a hatékonyabb rádiófrekvencia-gazdálkodás és a fogyasztók és az ágazat előnyeinek maximalizálása érdekében.

Forrás: Europa.eu

Az Európai Bizottság a mai napon tette közzé eddigi csaknem legnagyobb összköltségvetésű IKT-kutatási (információs és kommunikációs technológiák) pályázati felhívásait, melyek kifizetése az uniós kutatási keretprogramok felhasználásával történik majd. A bejelentést az IKT-kutatással és ‑innovációval foglalkozó legjelentősebb európai esemény, az „IKT 2010 – Digitally driven” rendezvény keretében tették meg, és a kiírás keretében 2011 folyamán összesen 780 millió euró értékű projekttámogatás lesz pályázható. Az említett források egyebek mellett a következő területek kutatási tevékenységeit hivatottak előmozdítani: a jövő internete, robotika, intelligens és beágyazott rendszerek, fotonika, az energiahatékonyságot javító IKT-k, valamint egészség és jólét az idősödő társadalomban. Az európai digitális menetrendben (ld. IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200) a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy legalább 2013-ig évi 20%-kal fogja növelni az IKT-val kapcsolatos kutatás-fejlesztésre szánt költségvetést.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Jövőnk szempontjából alapvető fontosságú, hogy összességében egyre többet fordítsunk IKT-kutatásra. A világszínvonalú európai kutatóknak szánt, ma bejelentett uniós támogatást a kedvezményezetteknek jelentős további ráfordításokkal kell kiegészíteniük, Az ilyen kutatások tovább fogják erősíteni az európai ipar versenyképességét.”

A 780 millió eurós kiírás (7. IKT-felhívás) az európai unió hetedik kutatási keretprogramján belüli eddigi legnagyobb szabású éves munkaprogram részét képezi. A 2011. évi előirányzat megközelítette az 1,2 milliárd eurót. Ebből 220 millió euró már 2010 júliusában rendelkezésre állt az intelligens autókhoz, környezetbarát épületekhez, fenntartható gyárakhoz és a jövő internetéhez kapcsolódó IKT-kkal foglalkozó köz-magán társulások számára (ld. IP/10/966, MEMO/10/339, Sajtószoba).

A jelenlegi felhívás keretében 120 millió euróra lehet pályázni a jövő internetéhez kapcsolódó hálózatépítés, digitális médiumok és szolgáltató infrastruktúrák kutatására és technológiai fejlesztésére. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa megbirkózhasson a digitalizálódó társadalom előtt álló kihívásokkal az elkövetkező évtizedben. Az egészségügyi rendszerek, az energiahálózatok és a forgalomirányítási rendszerek infrastruktúráját intelligensebbé tevő innovatív internetalkalmazások iránti egyre növekvő keresletet kihasználása érdekében máris közel 100 millió eurót különítettek el a „jövő internete” partnerség számára (IP/09/1596).

200 millió euró kutatási keret áll rendelkezésre annak érdekében, hogy az elektronikai rendszerek és fotonikai alkatrészek vezető beszállítójaként tovább erősödjön Európa szerepe, ami egyúttal javítaná az olyan ágazatok versenyképességét is, mint az autóipar, a távközlés, az ipari automatizálás, a világítástechnika és az orvostechnikai ipar, amelyek jelenleg is vezető európai ágazatok. Sikerük kulcsa az innovatív összetevők és rendszerek ágazatokat átfogó integrálása a termékekbe és szolgáltatásokba: a lézertechnológia fejlődése például döntő hatással van az optikai kommunikáció terjedésének ütemére és a szupergyors internethez való egyetemes hozzáférés biztosíthatóságára Európában.

Az idősek jó egészségi állapotának elősegítését szolgáló IKT-k kutatására 200 millió eurót különítettek el a kereten belül. A 60 év feletti európaiak száma évente körülbelül 2 millió fővel gyarapszik. Az IKT-kra komoly szükség van az olyan fenntartható megoldások megteremtéséhez, amelyek a piaci lehetőségek lehető legjobb kihasználásával visszaszoríthatják a népesség e csoportjával összefüggő szociális és egészségügyi kiadásokat.

135 millió euró támogatás ítélhető oda továbbá az épületek, a közlekedés és a logisztika energiahatékonyságát javító IKT-k kutatására. Ez az összeg hozzáadódik a 2010. júliusban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású autókon, épületeken és gyárakon alapuló gazdaság témájában tevékenykedő köz-magán társulások számára rendelkezésre bocsátott 220 millió euróhoz (lásd fentebb).

A 7. IKT-felhívás keretében projekttámogatásért pályázók lehetnek akár európai, akár nem európai egyetemek, kutatóközpontok, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok és egyéb szervezetek. A pályázatok benyújtási határideje 2011. január 18., melyet követően a pályázókat független szakértői testületek bírálják el és rangsorolják a benyújtott pályázat minősége alapján.

Előzmények

A brüsszeli kiállítási központban szeptember 27-e és 29-e között megrendezett „IKT 2010 – Digitally driven” rendezvény keretében az IKT és a digitális innováció területén dolgozó kutatók, üzletemberek, befektetők és politikai döntéshozók találkoznak. A konferencia legfontosabb témái: fenntartható növekedés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságban, az IKT jótékony hatása a mindennapi életre, valamint a közfinanszírozás jelentősége az IKT-kutatásban és ‑innovációban. Kiállításra kerül továbbá több mint száz, az Európai Unió támogatásával készült friss digitális fejlesztés. Az Európai Bizottság által kétévente megrendezett konferencia házigazdája ezúttal az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége.

Az EU hetedik keretprogramja 2007-től 2013-ig tart, és az IKT kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó összes előirányzata meghaladja a 9 milliárd eurót. Az IKT-kutatásra elkülönített éves támogatás az európai digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően nő. Az EU irányadó politikai programja alapján 2020-ig meg kell kétszerezni az IKT K+F közpénzből történő éves támogatását, és ezzel hasonló mértékű magánberuházást kell generálni az „Európa 2020” stratégia munkahelyteremtésre és növekedésre vonatkozó célkitűzéseinek teljesítése érdekében.

Az Unió által finanszírozott IKT-kutatási projektek évente több mint 15 000 kutatót foglalkoztatnak, fokozzák Európa innovációs képességét és serkentik az ágazat növekedését, ezenkívül fontos lehetőségeket biztosítanak az innovatív kkv-k számára, amelyek különösen nagy számban képviseltetik magukat ezeken a stratégiai növekedési területeken.

További információ a pályázati felhívásról:

http://cordis.europa.eu/fp7/ict/

Lásd még:

IKT 2010 sajtócsomag