Nem finanszírozza tovább az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását az állam, ezt a tételt Magyarország következő évi központi költségvetésébe már nem is tervezték be. Az amúgy is jelentős forráshiánnyal küzdő középiskolák és felsőoktatási intézmények számára a Linux jelentheti az alternatívát. Márciustól csak illegálisan használhatják a Microsoft termékeit, kivéve, ha maguk fizetnek érte.

A Tisztaszoftver program, amit még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indított el eredetileg Campus program néven, oktatási intézmények, tanárok és diákjaik számára biztosított Microsoft szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta.

Nemrég viszont ugyancsak az Orbán-kormány (de már a mostani, második)  "a versenysemlegesség szem előtt tartása, a piaci verseny elősegítése miatt" a Microsoft-licencek támogatásának beszüntetéséről döntött. "Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is" – utalt a tisztaszoftver.hu-n megjelent pár soros minisztériumi közlemény arra, mit tehetnek azok az iskolák, akik továbbra is szeretnének számítógépet alkalmazni az oktatásban vagy az oktatásszervezésben, és nem kívánják az open source megoldások előretörése ellenére még most is piacvezető Windows, illetve a Microsoft más programjait, például az Office-t illegálisan használni.

Az NFM közleménye hozzátette, a jövő évi költségvetésben a Tisztaszoftver program költségeit már nem tervezték be, így az érintett oktatási intézmények csak 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Az iskoláknak tehát alig több mint 2 hónapjuk van, hogy megoldást találjanak a problémára.

A Magyar Ubuntu Közösség örömének adott hangot a hír kapcsán, mert azt remélik, hogy  a jövőben több oktatási intézmény is a Linux operációs rendszert választja majd a felkészítés és a vizsgák során. Mi mindenesetre kíváncsian várjuk, az iskolák számára rendelkezésre álló 2 hónap alatt hogyan döntenek, és ha a Linuxra való migrálást választják, akkor az február végéig valóban véget tud-e érni, hiszen az átmigrálás mellett a tanárokat, diákokat is meg kell tanítani a Linux kezelésére. Nem beszélve arról a kérdésről, hogy hogyan kerítenek hirtelen Linuxhoz értő rendszergazdákat a korábbi, Windowson edződött supervisorok helyett, illetve velük mi lesz. Netán alig több mint 60 nap alatt átképzik magukat ezek az általában közalkalmazotti státuszban lévő, vagyis nem éppen túlfizetett, és sokszor csak részmunkaidőben dolgozó IT-szakemberek Microsoft-specialistából Linux-guruvá?

Érettségi illegális szoftverrel?

Mint arra egyik hozzászólónk felhívta a figyelmünket, a fentiekhez az is hozzátartozik, hogy a középiskoláknak a számítástechnikai érettségi előtt 2 tanévvel jogi kötelessége tájékoztatni a diákokat, hogy milyen szoftveren történik az adott intézményben az érettségi lebonyolítása, illetve az érettségi előtt 1 tanévvel még arról is információt kell közölniük, hogy az előző évben megadott szoftver mely verzióján lehet érettségi vizsgát tenni. Tehát a tavasszal érettségiző diákoknak már 2010 szeptemberében a Linuxot kellett volna jelezni, ha pedig ez nem így történt, az érettségi során a hallgatókat jogsérelem éri, ha nem használhatnak Windowst az ígérettel ellentétben. Így 2012 májusában – sőt a rákövetkező évben is – nem marad más hátra, mint a diákokat vagy illegális Windowson vizsgáztatni (amennyiben nem a Linux volt a korábban megjelölt operációs rendszer), vagy a hallgatók Linuxon vizsgáznak majd, de akkor az iskolák törvényt sértenek, a diákok érdekei sérülnek.

Közbülső megoldás lehet még az is, hogy az iskolák egyénileg megvásárolják a Microsoft licenceit, de akkor ez vélhetően jóval többe fog kerülni, mintha az állam központilag tette volna úgy, mint eddig. Hiszen ilyenkor az állam (a minisztérium) a nagy mennyiségre való tekintettel jobb tárgyalási pozícióban alkudozhatott a Microsofttal, mint amikor az egyes iskolák külön-külön vásárolnak néhány darab licencet. Így az ország makró szinten végül nem hogy nyer az ügyön, de még veszít is. Ezt támasztja alá az is, hogy Stumpf István az első Orbán-kormány idején épp azzal magyarázta a Campus program elindítását, hogy így olcsóbbá válik a licencek beszerzése, mintha az iskolák egyénileg vásárolnának programokat a Microsofttól.

Nem beszélve a nehéz helyzetben lévő iskolák pénzügyi helyzetéről, hiszen sok iskolában manapság a fűtésköltség kigazdálkodása is problémát okoz, így számukra óriási teher lehet a Microsoft szoftverek egyéni beszerzése, ami így egy plusz költségtételként jelentkezik a jövő évi mérlegükben.

Valószínűleg célszerűbb lett volna, ha az állam csak fokozatosan, sokkal átgondoltabban vezeti ki a Tisztaszoftver programot, és nem így, hogy alig pár hónapjuk marad az iskoláknak lépniük az ügyben.

Forrás: Computerworld

Több száz civil szervezet és ezzel együtt több ezer munkahely szűnhet meg, ha a kormányzat tovább csökkenti a szektor támogatására szánt költségvetési forrásokat. Bár a Fidesz-KDNP választási programjában a civil szervezetek megerősítését irányozta elő, a szektor működési feltételei folyamatosan és nagymértékben romlottak az elmúlt másfél évben.

Ezzel egyidejűleg folyik a hatóságok, ellenőrző szervek további gyengítése. Az utóbbi évek megszorításai miatt a működésképtelenség határára került állami szerveknek 2012-ben újabb létszámleépítésekkel, forráskivonásokkal kell szembesülniük. Bár a megszorítások célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése, ezek az intézkedések súlyos gazdasági problémákat okozhatnak már rövidtávon – hívta fel a figyelmet három országos zöld civil szervezet.

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület azt kéri a kormánytól, hogy reálértéken legalább a 2010. évinek megfelelő összeget biztosítson a hatóságok és a civil szervezetek számára. A Nemzeti Civil Alap (NCA) korábban évente 7 milliárd forint felett rendelkezett, amiből évente mintegy tízezer civil szervezet jutott támogatáshoz. Az NCA forrásai ebben az évben először 3,5, majd 2,8 milliárd forintra csökkentek. A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban pedig már mindössze 1,4 milliárd forint szerepel.

Ezen túlmenően a tervek szerint az NCA-ban a döntéshozatal is kormányzati befolyás alá kerül, nagyrészt megszűnik a korábbi, jól működő rendszer, amelyben civilek által választott döntéshozók osztották el a rendelkezésre álló forrásokat. Drasztikusan csökkentek a szektor részére előirányzott szakminisztériumi támogatások, miközben az adótörvények változása miatt jelentősen visszaesik az szja civileknek felajánlott 1 százaléka. A hazai kezelésű uniós forrásokhoz való hozzájutás is megnehezült, mert ezekhez hazai önrészt kell biztosítani, ami ezentúl aligha áll majd a civilek rendelkezésére.

A civil szervezetek Magyarországon a GDP 4-5 százalékát állítják elő, mintegy 100 ezer munkahelyet tartanak fenn, és lényegesnek többet fizetnek be adóként, mint amennyi támogatást kapnak az államtól, nem beszélve önként végzett munkájukról. Megszűnésüknek tragikus hatása lesz a magyar társadalomra és gazdaságra: még inkább lezüllenek a szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási és

környezet- és természetvédelmi területek, amelyek leginkább igénylik és eddig igénybe is vették a civil szervezetek közreműködését. A szervezetek felhívják a figyelmet arra is, hogy hazánk eddigi legsúlyosabb ökológiai katasztrófája sem sújtotta volna Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely lakóit, ha az állami szervek komolyan vették volna a környezetvédő civil szervezetek figyelmeztetéseit, illetve ha a hatóságoknak lett volna kapacitásuk arra, hogy a helyszínen ellenőrizzék az ajkai vörösiszap-tározót, és nem csak az érintett cég által benyújtott papírokból tájékozódtak volna annak állapotáról. A civil szervezetek egyéb módon is segítenek az államháztartás helyzetének javításában: részletes javaslatokat dolgoztak ki, amelyek megvalósításával bőségesen jutna pénz a közfeladatok ellátására.

Forrás: MTI / OS

Az Internet Essentials-nak nevezett program az említetteken túl digitális tréningeket is tart olyan családoknak, ahol a gyermekek ingyenes iskolai étkeztetésre jogosultak.

A szolgáltatás keretében biztosított internethozzáférés maximális letöltési sebessége 1,5 megabit másodpercenként, a legmagasabb felöltési sebesség pedig 384 kilobit másodpercenként. Mindez 9,95 dollárba (kevesebb mint 2000 forintba) kerül havonta. Az ügyfelek egy netbook szerű számítógépet is vásárolhatnak 149,99 dollárért (mintegy 29 ezer forintért), ez vezetékes és wifis internetkapcsolatra is alkalmas, illetve ingyen jár hozzá a Microsoft Windows 7 Starter operációs rendszere, valamint egy böngészőprogram.

A szolgáltatást mostantól számítva három tanéven keresztül lehet igényelni. Mindez jótékonysági akciónak is tűnhet, de valójában a Comcast és az NBC összeolvadásának következménye, az ugyanis csak azzal a feltétellel jöhetett létre, hogy a cég növeli az alsóbb státuszú háztartások szélessávú ellátottságát.

Forrás: Médiainfó

A projekt a második szakaszában tart, és a munkacsoport elkészült a szabvány első tervezetével, és öt, a szabványosítást támogató jegyzékkel. Bár a kiírt szoros határidő miatt a tervezetet közvetlenül már nem lehet véleményezni, javaslattételre később is lesz lehetőség, ezért mindenképpen érdemes ezeket is áttekinteni. A dokumentumok angol nyelvűek és technikai jellegűek.

1-es melléklet: a közbeszerzésekhez mellékelhető Európai Webakadálymentességi Szabvány tervezete, amely pontosítja a számítástechnikai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférhetőségi előírásokat. Az összes többi jegyzék ehhez igazodva készül el. A legfontosabb pontja a 4-es, amely a fogyatékos emberek számára nélkülözhetetlen feltételeket sorolja fel.

2-es melléklet: a leendő európai szabványban használatos általános és speciális előírások és követelmények, amelyek felhasználásával a D1-es melléklet elkészült.

3-as melléklet: a felhasználók kéréseivel kapcsolatban adható tanácsok az alkalmazható informatikai eszközökről. Ez a melléklet még nincs igazán kidolgozva.

4-es melléklet: azoknak a módszereknek a felsorolása, amelyekkel megállapítható, hogy egy adott technológia vagy eszköz mennyire van összhangban az akadálymentességi előírásokkal.

5-ös melléklet és 6-os melléklet: a leendő szabványt közreadó honlap leírása, tervezett tartalma. Fontos, hogy az itt alkalmazott szavak és beszédmód összhangban legyen az Európai Fogyatékosügyi Fórum által képviselt szemlélettel.

A tervezetet elkészítő három szervezet 2011. október 28-án nyilvános workshopot tart Brüsszelben, ahol tájékozódni lehet a csoport munkájáról és meg lehet vitatni a kiadott tervezetet. Jelentkezni lehet október 21-ig Ms. Françoise Wansonnál a név, szervezet és az esetleges speciális igények megjelölésével a fwanson@cencenelec.eu címen.

Forrás: Infoalap.hu

“A versengő elitek egymás legyőzésével foglalkoztak, felelőtlen döntések sokasága született – utat tévesztettünk. Ahelyett, hogy új pályára állt volna az ország, sodródni kezdett. A lakosság már látja, hogy a négyévenkénti választás semmit sem jelent, mert az elit saját privilégiumként kezeli a politikát és a gazdaságot, nem kínál valós alternatívát. Ez lenne az áhított demokrácia? És az a csúcsteljesítmény, hogy a társadalom egyre rosszabb állapotban, egyre több szegényt termelve reprodukálódik? A falvak gettósodnak, az iskolarendszer leépül és szegregálódik, az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer válságban van, a folyamatok nem a demokrácia irányába vezetnek. Ezért az egész politikai elit felelős, hiszen minket húsz éve visz a víz, a rendszerkorrekció meg halasztódik.”

A közelmúltban jelent meg Laki László A rendszerváltás, avagy a nagy átalakulás című könyve a Napvilág Kiadó elmúlt húsz év tapasztalatait összegző sorozatában. Volt miről kérdezni. Pünkösti Árpád interjúja.

Mintha 1949 kísértene: új alkotmány, elbűvészkedett múlt, mindenki „jobban él”, a padláslesöprés nem is hiányzik…

Értelmetlen az elmúlt húsz évet kiemelni Magyarország történetéből. A fejlődés nálunk mindig eltért a nyugat-európaitól; a XIX. század közepétőlmodernizá ciós kényszerben van az ország. Ennek korszakait többek között Ránki György, Kulcsár Kálmán már leírták. Az első 1867-től 1914-ig tart, a következő 1945-ig, a harmadik az államszocializmus korszakával kezdődik. Ebbe a rendbe illeszkedik az 1989–90-es világgazdasági korszakváltás. Ahogyan 1919 után, a második világháború után, most is egy új rendszerben, a globális kapitalizmus világában kellett volna megtalálni az ország helyét, ám az új politikai elit elmulasztotta a helyzet elemzését. Ilyenkor mindig kettős a kihívás, mert a válságba került Kádárkorszak problémáit is kezelni kellett volna. A magyar politikai osztály viszont elégségesnek vélte, ha posztmodern forradalmárként leszámol az államszocializmussal, és számon kér egy rakás dolgot.

A nekirugaszkodás a modernizációnak, majd a befulladás különös magyar betegség?

Nem, a világgazdasági korszakváltások minden országot alkalmazkodásra késztetnek, hiszen a szabadpiaci társadalmi-gazdasági berendezkedést, az államkapitalista, majd a jóléti és napjainkban a globálkapitalista formák követték. A rendszerváltás sem magyar átok, sor került rá Európában és Ázsiában 1945 és 1989 után is, amikor egy sereg ország szocializmusra váltotta a kapitalizmust, majd azt ismét kapitalizmusra. A magyar kritikai elit a kettős kihívásra nem megfontolt átmenettel válaszolt, hanem a fennálló társadalmi, gazdasági modell minden reformalternatívát elutasító, osztályharcos megváltoztatásával. Ez a XX. századi modernizáció sajátos formája. Ilyen volt a Tanácsköztársaság is, a második világháború utáni államszocializmus is. A társadalmi modellek húsz–negyvenévenkénti ideológiai alapú változtatásai súlyos károkat okoztak az országnak. Nálunk 1956 után Kádár módosította a fundamentalista kommunista felfogást, így a hetvenes-nyolcvanas évekre az ország eljutott a magánvállalkozásokig. Ezt a korrekciót az új politikai elit máig tagadja, pedig a „gulyáskommunizmus” erre épült.

És a mi komisz vadkapitalizmusunk?

Az új politikai elit alapintézményeket (például tulajdon, állam) rombolt és épített, történeti folyamatokat és nemzetközi gazdasági beágyazódásokat szakított meg, társadalmi osztályokat, rétegeket iktatott ki (pél dául parasztság), vagy éppen újakat „nevezett” ki (például vállalkozók). A félperifériás kapitalizmusok eddig is ismertek voltak, de senki sem merte kimondani, hogy egy közepesen fejlett ország államszocializmusából csupán rendszerváltással nem lesz kapitalizmus. Gyanúm szerint az elitnek nem is volt kapitalizmusképe.

Helyette valami zavaros „piacgazdaságról” beszéltek, melyben a „piac” majd mindent megold. Ez azért is zavaros, mert a kádári mezőgazdaság például a volt szocialista országok piacaira épült. Ezeket és a belső piacot meg kellett volna őrizni.

Ámde a magyar csirke, sertés stb. ára nem volt versenyképes az unió és Amerika árufeleslegével!

Oroszország és a társaink is hozzánk hasonló helyzetben voltak, kipróbálhattuk volna a barterüzletet… A kapitalizmus a piacok fölötti uralmat jelenti, ezeket tehát építeni és védeni kell, ám a piacgazdaságot nem lehet csak úgy „bevezetni”, de kiiktatni sem, mint arra a kommunista fundamentalizmus kísérletet tett.

Az államnak mérsékelnie kellett volna az átalakulás következményeit. Megvédeni a hazai piacot, de elsősorban a volt szovjet övezet piacait és menedzselni néhány kiemelkedő technológiával dolgozó vállalatot, ágazatot. A mezőgazdaság iparszerű termelési rendszerei beilleszthetők lettek volna a kapitalizmusba. A vegyiparban, gyógyszeriparban voltak versenyképes üzemek, talán az autóbuszgyártás is az lehetett volna. De az elit mindent lesöpört az asztalról. A piacépítő nemzeti stratégia hiányában már a kilencvenes évek elején olyan romboló trendek tűntek fel, amelyek a 2008-as világgazdasági válság során felerősödtek. Ferge Zsuzsától Andorka Rudolfon át Gazsó Ferencig többen felhívták a figyelmet már 1994–96-ban, hogy ezek latin-amerikai típusú fejlődést eredményeznek – csakhogy azóta már Latin-Amerika is korszerűsödni kezdett!

Ha a csirkénket sikerült volna földgázra cserélni, a különbözetet a fogyasztóknak kellett volna kifizetniük!

Erre kellett volna készülni, és nem az állami, szövetkezeti vagyon ötletszerű osztogatására, mert a világot ezzel nem lehet helyrezökkenteni! Bakot lő, aki azt hiszi, hogy a kapitalizmus „bevezetése” tulajdonosztogatás! A kihívás arról szólt, hogy képesek vagyunk-e modern társadalmat teremteni. Hosszú távú nemzeti program nélkül ez nem megy. A politikai erők négyévenként változó kampányfogásaival nem lehet évtizedekre szóló feladatokat megoldani, főként úgy, hogy ezek az alkalmi programok egymást is rombolják. Konszenzusra lett volna és lenne szükség: po-li-ti-ká-ra.

A mezőgazdaság szétdúlása rettenetes kárral járt!

A hazai birtokszerkezet már a téeszszervezéskor sem volt versenyképes. Akkor sem volt társadalmi, gazdasági alapja a gyors ideológiai alapú struktúraváltásnak. A sajátos magyar fejlődés már száz esztendeje téma. A kiváló közgazdász, szociológus Leopold Lajos a korabeli Magyarországot színlelt kapitalizmusnak nevezi, majd Jánossy Ferenc kvázi-fejlett szocializmusról, Andorka Rudolf pedig latin-amerikai típusú újkapitalizmusról beszél. A rendszerváltás óta visszatérő vád, hogy az eladósodás a kommunista társadalom bűne, pedig az ország mindig is eladósodott volt. A XIX. század végén külföldi pénzből építkeztek. Az első háború után Bethlenék kölcsönöket vettek fel. A világválság idején bevezették a kötött devizagazdálkodást, ami 2001-ig (!) maradt fenn. 1956-ban ismét kölcsönökre szorultunk – vagyis az eladósodás rendszerfüggetlen. Emiatt az ország ma sem igazán szuverén, mert ha más tőkéjét használjuk, függő viszonyba kerülünk tőle. A szovjet függés szigorúbb volt, és azért omlott öszsze, mert Magyarországot és társait is szanálni kellett volna, amire a birodalom nem volt képes.Ma is szanálni kellene, de ezt az Európai Unió sem tudja vállalni. Elég neki Görögország, Írország, Portugália pénzügyeinek rendezése. Ők nem a szocialista múlt, nem is a kapitalizmus miatt fejletlenek. Magyarország is dezintegrált, külföldi tőkétől függő gazdaság százötven éve. Akár kapitalizmus van, akár szocializmus, a saját árnyékunkat nem tudjuk átlépni. A politika ezt nem ismeri el, ezért mondom felkészületlennek.

De hát akkor felelős is!

Igen, a kettős kihívást definiálni sem tudta. Egyik részük igazi piacgazdaságot akart, a másik vagyont szerezni, a harmadik új forradalmi időszámítást sürgetett, vagy igazságot az őseinknek is. A versengő elitek egymás legyőzésével foglalkoztak, felelőtlen döntések sokasága született – utat tévesztettünk. Ahelyett, hogy új pályára állt volna az ország, sodródni kezdett. A lakosság már látja, hogy a négyévenkénti választás semmit sem jelent, mert az elit saját privilégiumként kezeli a politikát és a gazdaságot, nem kínál valós alternatívát. Ez lenne az áhított demokrácia? És az a csúcsteljesítmény, hogy a társadalom egyre rosszabb állapotban, egyre több szegényt termelve reprodukálódik? A falvak gettósodnak, az iskolarendszer leépül és szegregálódik, az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer válságban van, a folyamatok nem a demokrácia irányába vezetnek. Ezért az egész politikai elit felelős, hiszen minket húsz éve visz a víz, a rendszerkorrekció meg halasztódik. Szétdúlták azt a kevés tőkét is, ami Magyarországon létezett. Agyament helyzet, mert építeni csak arra lehet, ami létezik.

A lakosság 40 százalékának a vállára, fejére lépve kapaszkodik egyre feljebb 20–25 százalék!

Magyarország tízmillió emberből áll, nem két-hárommillió nyertesből! Szégyenteljesen gettósodik az ország. Andorka Rudolf 1996-ban egy modern társadalom megteremtéséről beszélt. Azonban ennek nem csupán a piacgazdaság és a demokrácia a feltétele, hanem a szélsőséges jövedelemkülönbségek megelőzése és a társadalom integráltsága, ahol nincsenek leszakadó csoportok. Handabandázás, hogy a modern társadalomhoz elégséges az első kettő. 1985-ben a lakosság tíz százaléka volt szegény, 1995-ben már a 30–35 százaléka, azóta még több. Nem modern, hanem szétesett a társadalom.

A gettósodás vádló!

Sok a leépülő térség. Hosszú távú folyamatról van szó, ami a rendszerváltás után kezelhetetlenül felgyorsult. Bizonyos helyeken már csupán az a kérdés, hogy mikorra fog a lakosság felmorzsolódni. Hiába telepítenének ide bármilyen modern üzemet, nincs elég munkaképes ember. Az általunk vizsgált térségben egy összeszerelő üzem 1600 munkanélküli között nem akadt 300 alkalmas dolgozóra. A gettósodás egyik oka az iskolázás gyengesége. Akit nem tanítottak meg írni vagy olvasni, azt nem lehet átképezni sem. Mi lehet ezeknek az embereknek a sorsa a piacgazdaságban? Ha szégyenteljesek voltak az ötvenes évek hortobágyi gulágjai, napjaink gettósodó településeinek 600–800 ezer lakója sem az újkapitalizmus „felsőbbrendűségét” hirdeti. Ezekhez a „bűntett nélküli börtönök”-höz nem kell ÁVH, rabomobil, fegyőr, mert „elítéltjei” képtelenek onnan elmenekülni.

Nő a szegráció – az elkülönülés –, de Budapesten, mint a süllyedő Titanicon, játszik a zenekar!

Ami igaz Budapestre, az húsz kilométer távolságban már nem az! Egy tájékozott társaságbanmegemlítettem néhány dolgot a kutatásainkról és nem hitték el, hogy ilyen rossz a helyzet. Középkori állapotokat nem lehet emberjogi chartával, a büntetőtörvények szigorításával modernizálni. Ha Rózsi néni tyúkját ellopják, az nem szabálysértés, az azt jelenti, hogy nem lesz vacsorája, a tojás árán nem tud kenyeret venni. A Rózsi nénik falujában nincs jogbiztonság, tulajdonbiztonság, az ott sínylődők gondjaira egyetlen komoly politikai erő sem kíván válaszolni, pedig ez a pusztuló, önpusztító világ aláássa a demokráciát.

Semmi remény?

Lesz, ha a politikai osztály rákényszerül, hogy tízmillió magyar gondjaival foglalkozzon, nem azzal, hogy ki kit gyűlöl, ki kit rekeszt ki, kiket számoltat el. Alapkérdés, hogy végre komolyan veszi-e a kapitalizmust, a piacépítést, a nemzeti kohéziót és az európai integrációt, illetve lesz-e végre nemzetstratégia. Persze akkor le kéne mondani a zsákmányelvről, arról, hogy a győztes pártok klientúráikat jól fizető állami, önkormányzati állásokhoz juttatják. Ezért nincs szakbürokrácia. De ne essünk a bűnbakképzés hibájába, a mai állapotokért nemmindenért amagyar politikai elit felelős. Azért igen, hogy a rendszerváltáskor elmaradt a helyzetelemezés, hogy azóta sem gondolnak a korrekcióra. Persze Nyugat-Európában sem fenékig tejfel az élet, de legalább azzal törődnek, mi hogyan legyen, nem azzal, mi volt.

Forrás: NOL

Egy komment a NOL oldalán:

JoGabor | 2011. június 11. | 18:44:09

Jó interjú, köszönet. A konklúzió homályos annyiban, hogy reményt kelteni látszik, pedig mindnyájan tudjuk, hogy nincs remény. Ez a politikai osztály soha a büdös életben nem fogja komolyan venni sem a kapitalizmust, sem a tudatos piacépítést, a nemzeti kohéziót és az európai integrációt, és nem képes nemzetstratégiát alkotni. Ehhez egyszerűen nincs meg a képzettsége, az elvárható minimális szellemi-intellektuális nívója se.

Sötét, buta, babonás szolga-nép vagyunk, sajnos, szegény és gazdag egyaránt, loholunk a korbácsos vezér után, önzők vagyunk, buták és potyalesők, nem baj, ha mindenki hullik körülöttünk, reménykedünk, hogy mi megússzuk, mert meg tudjuk kötni az aljas kis külön-alkunkat. Úgyhogy annál a jobbágytartó rezsimnél, ami itt épül, és még mindig kétségbeejtően sokan helyeslik, nem is érdemlünk jobbat. Aki teheti, és van kis esze is hozzá, fusson, amerre lát.

A Pew 2010 szeptemberében lekérdezett felmérése szerint az amerikaiak 27 százaléka él olyan fogyatékkal, amely a hétköznapokban is érezteti a hatását. Vannak köztük mozgás-, látás- és hallássérültek, valamint mentálisan és értelmileg akadályozott személyek is.
A kutatók szerint a fogyatékossággal élőknek nehezebbek az anyagi körülményeik, gyakrabban ütköznek nehézségekbe az álláskeresés során, és a friss kutatás szerint az internet-használat mértéke is aggasztó mértékű körükbe – számol be az ELTE TÁTK hírlevele.
Az adatok szerint az amerikaiak két százaléka él olyan fogyatékkal, amely lehetetlenné teszi számára, hogy használja az internetet. Összességében 54 százalékuk internet-használó, azonban a nem fogyatékkal élők körében ez az arány 81 százalék, így az előbbiek csoportjában nagyon sokan maradnak ki korunk meghatározó, a társadalmi integrációt is segítő kommunikációs eszközéből.

Ha a demográfiai mutatókat kiszűrik…

Csak a statisztikai mutatókat nézve a fogyatékkal élők átlagosan idősebbek, alacsonyabban iskolázottak és kisebb jövedelemmel rendelkeznek, míg a rendszeres internet-használók demográfiai mutatóik szerint fiatalabbak, magasabban képzettek és magasabb jövedelműek. Első pillantásra így nem meglepő, hogy az előbbiek körében alacsonyabb az internet-használat, de a Pew kutatói szerint, ha a demográfiai változókat kiszűrik, a különbség akkor is megmarad.

A felmérés rávilágít arra is, nem csak önmagában az internetpenetráció, de a szélessávú hozzáférés is kisebb mértékű a fogyatékkal élők körében. A lekérdezés szerint a fogyatékkal élők 41 százaléka rendelkezik gyors kapcsolattal otthonában, míg ez az arány a nem fogyatékkal élők körében 69 százalék. Az adatok összhangban vannak egy 2009-es állami adatfelvétellel, amely szerint azon amerikaiak 39 százaléka, akiknek nincs otthon szélessávú hozzáférése, valamilyen formájú fogyatékkal él.

A Pew kutatói szerint napjainkban igen komoly társadalmi hátrányt jelent, ha valakinek nincs szélessávú internet-hozzáférése. Felmérések szerint az amerikaiak 43 százaléka látja úgy, hogy a kapcsolat hiánya hátrányt jelent az álláskeresésben, 34 százalék szerint nehezíti az egészségügyi információkhoz való hozzáférést. Mindeközben viszont a szélessávú kapcsolattal rendelkezők nagyobb arányban osztják meg egymással különböző fórumokon egészségügyi tapasztalataikat, ezzel is segítve egymást a problémáik, gondjaik kezelésében.

Forrás: Inforádió

A GfK Általános Vásárlóerő Index tanulmány 2010. évi adatai szerint az 1000 lakosnál nagyobb települések rangsorában a balatoni Csopak (általános vásárlóerő index: 136,8) áll az első helyen, Telki (általános vásárlóerő index: 135,6) és Budaörs (általános vásárlóerő index: 134,5) előtt. A tavalyi első helyezett Budaörs idén a harmadik helyre szorult, miután a 2006 után újra az ötös toplistában helyet foglaló Telki is megelőzte.

A legnagyobb nehézséggel küzdő öt településből kettő (Vilmány és Szendrőlád) továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, azonban a tavalyi két Jász-Nagykun-Szolnok megyei település közül már csak egy (Tiszabő) szerepel a legszegényebbek között, miután a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kántorjánosi bekerült az öt legkedvezőtlenebb helyzetben lévő település közé. Közülük is a legnehezebb helyzetben tavalyhoz hasonlóan Tiszabő van, ahol az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlagnak mindösszesen 41,6 százaléka.

„A tavaly bemutatott GfK Kiskereskedelmi Vásárlóerő rangsorban elfoglalt első helyezését megőrizte Csopak, és immár az általános, tehát az összes elkölthető jövedelem szerint is a legmódosabb településnek minősül. Hasonló a helyzet a lista végén is, azaz 2010-ben is Tiszabő a legszegényebb település összességében” – mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.
Míg a listavezető település (Csopak) közel negyven százalékkal szárnyalja túl az országos átlagot, addig a legszegényebb (Tiszabő) alig haladja meg az országos átlag 40 százalékát. 

Az öt legtehetősebb és az öt legkedvezőtlenebb helyzetben lévő település Magyarországon, 2010 (1000 lakosnál nagyobb települések rangsorában), forrás: GfK

A megyék rangsorában – Budapestet is ide értve – az első két hely szilárdnak tűnik: a főváros továbbra is mintegy 33 százalékkal az országos átlag felett teljesít, és a második helyen 2009 óta tartja magát Fejér megye (általános vásárlóerő index: 109 százalék). Az országos átlag fölötti vásárlóerőt tud még felmutatni Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Pest és Vas megye.

„Érdekes, hogy a korábbi években folyamatosan nőtt Budapest előnye a megyékhez képest, azonban ez a folyamat most megtörni látszik. Ugyanakkor jól mutatja a fejlődést az, hogy immár Fejér és Komárom-Esztergom megye is megelőzi Győr-Moson-Sopron megyét, amely pedig hosszú évekig a második helyen állt a főváros mögött” – tette hozzá Kui János.

Forrás: GfK

A tanulmányból kiderül, hogy a sereghajtó megye 2006 óta változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (általános vásárlóerő index: 75,4 százalék), de az utolsók között található Békés (általános vásárlóerő index: 82,6 százalék) és Bács-Kiskun megye (általános vásárlóerő index: 84 százalék) is.

Bács-Kiskun megye folyamatos fejlődése a többi megyéhez képest most megtorpant, sőt, 2008 óta folyamatos visszaesésének lehetünk szemtanúi. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megye ellenkező irányú utat járt be: egészen 2007-ig a sereghajtók között volt, azóta viszont 4 helyezést „javított”.

Forrás: Privátbankár

Az esemény központi témája az európai jelnyelvek törvényi szabályozásának kérdése volt. A rendezvényt Kósa Ádám, aki az Európai Parlament Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának elnöke is, meghívására az Európai Bizottság egyik alelnöke, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós állampolgárságért felelős európai biztos, Viviane Reding nyitotta meg. Reding biztos megnyitó beszédében emlékeztetett az Európai Bizottság által a héten kiadott új Európai Fogyatékosügyi Stratégiában kitűzött célok fontosságára, így a fogyatékkal élő emberek életkörülményeinek javítására. A biztos beszédében megerősítette elkötelezettségét a jelnyelv használatának elősegítésében. Kötelességünk, hogy megvédjük és elősegítsük a jelnyelv használatát – fogalmazott. Tőkés László EP alelnök felvételről üdvözölte a megjelenteket, és jelnyelven kívánt sok sikert a kezdeményezéshez. Bernáth Ildikó miniszteri biztos, a fogyatékosságügyekért felelős magyar kormányzati tisztségviselő beszédében méltatta a közelmúltban elfogadott magyar jelnyelvi és jelnyelv használókra vonatkozó törvény jelentőségét és eredményeit. Bernáth Ildikó emlékeztetett, hogy a magyar jogszabály a maga nemében egyedülálló Európában.

A konferencia zárásaként a résztvevők aláírták az Európai Unió tagállamainak címzett, nemzeti jelnyelveiről szóló úgynevezett Brüsszeli Deklarációt. A dokumentum felkéri az Európai Unió intézményeit és tagállamainak kormányait az oktatás hozzáférhetővé tételére, a jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztésére, valamint az EU2020 Stratégiának a foglalkoztatásra és az életkörülmények javítására vonatkozó célkitűzéseinek érvényesítésére.

A dokumentum megállapítja, hogy a jelnyelvhasználathoz való jog elidegeníthetetlen alapvető emberi jog. A deklaráció kijelenti, hogy a jelnyelv használóinak teljes hozzáférést kell biztosítani az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt. Ennek elérése érdekében biztosítani kell számukra a döntéshozatali folyamatokban való részvételt. Emellett szükséges a megfelelő jogi szabályozás kialakítása, beleértve a szakmai és szolgáltatási színvonal biztosítását úgy, hogy Európában közel azonos módon, akadályok nélkül érvényesülhessenek a jelnyelveket használók. A nyilatkozat azt is kinyilvánítja, hogy a modern, egyre olcsóbbá váló technológiai eszközök használata mellett a jelnyelvi tolmácsok az információhoz való valódi hozzáférés biztosításának egyik legfontosabb szereplői.

A nyilatkozat aláírói voltak Kósa Ádám EP képviselő mellett az Európai Unió 27 tagállamának, továbbá Izland, Norvégia és Svájc siket szervezeteinek képviselői; Berglind Stefánsdóttir, a Siketek Európai Uniójának elnöke; Markku Jokinen, a Siketek Világszervezetének elnöke; valamint Maya de Wit és Liz Scott Gibson a Jelnyelvi Tolmácsok Világ- és Európai Szervezetének elnökei.

(Dr. Kósa Ádám sajtóközleménye)

A civil vezetők a gazdasági szereplőkhöz hasonlóan üdvözölik a párbeszédet, és ígéretet tettek rá: mindannyian hozzátesznek a Digitális Magyarország vitairatához annak érdekében, hogy az ne csupán az elvárásokat, hanem a lehetőségeket is tükrözze.

A találkozón az alábbi szervezetek és képviselőik vettek részt:
- Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Lerch Attila)
- Szélessáv Műhely (Bóna Ákos)
- Neumann János Számítógéptudományi Társaság (Alföldi István)
- Informatika a Társadalomért Egyesület (Soltész Attila)
- Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (Bölcskei Imre)
- Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (Nagy Péter)
- Nyílt Szabvány Szövetség (Hamecz István)
- Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (Takács Tibor)
- Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (Ivacs Gabriella)
- Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (Gerényi Gábor)

A Digitális Magyarország vitairata ezen a címen érhető el:
http://nfm.gov.hu/data/cms2085344/digitalis_magyarorszag_program_vitairat.pdf
A javaslatokat november 30-ig az iktstrategia@nfm.gov.hu címre várja a stratégiaalkotó stáb.

Forrás: Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport, Hírlevél

Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium jelentése szerint online is kimutathatók az etnikai csoportok közötti társadalmi egyenlőtlenségek. A 2001 és 2009 közötti statisztikai adatok elemzése szerint a széles sávú internet-penetráció növekvő aránya (a vizsgált időszakban 9-ről 64 százalékra nőtt) ellenére a digitális szakadék a fehér és nem fehér lakosság között jelentős.

Az elemzés szerint, amelyet az ELTE TÁTK hírlevele ismertet, a fehér és ázsiai-amerikai háztartásokban lényegesen magasabb a széles sávú kapcsolatok aránya, mint más társadalmi csoportokban. A legmagasabb, 77 százalékos arányban az ázsiai családok rendelkeznek gyors adatátviteli eléréssel. A fehér háztartásokban ez a szám 68 százalékos, míg az afrikai-amerikai családok esetében 49, a spanyolajkú amerikaiak körében pedig 48 százalékos.

A felmérés szerint a városban élők és a fiatalabbak nagyobb arányban rendelkeznek széles sávú hozzáféréssel, mint a vidékiek és az idősebbek. Ugyanakkor, bár az adatok szerint a magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű háztartásokban nagyobb valószínűséggel van széles sávú internet-kapcsolat, ez a fajta demográfiai különbség önmagában mégsem magyarázza az etnikai csoportok közötti különbséget.
Ha ugyanis e két faktort kiszűrik, a fehér lakosok körében akkor is 10 százalékkal magasabb a széles sávon kapcsolódók aránya, mint a fekete bőrű állampolgárok körében, sőt a fehérek esetében így is 14 százalékkal többen rendelkeznek jobb infrastruktúrával, mint a spanyolajkú háztartásokban.

A kutatást értékelő szakértők szerint a különbségnek egyéb okai is lehetnek. Közülük Rebecca Blank például, úgy látja, az állampolgárok társadalmi környezete lehet az egyik magyarázó faktor. A szakértő szerint az internet egyik fontos tényezője, hogy az internetezők egy közösség tagjainak érzik magukat, olyan közösségének, amelyet az internet-használat is összeköt.

Így szerinte azoknak az embereknek, akiknek környezete nem használja az internetet, kisebb a hajlandóságuk a csatlakozásra, mint azoknak, akik az őket körülvevő közegükben is az online aktivitást tapasztalják.

Forrás: Inforádió

Az Artklikk Kft. által fejlesztett, a világon egyedülálló magyar mobil alkalmazás lényege, hogy a Kossuth téren található látnivalókról, közintézményekről rövid videók tájékoztatják a felhasználót, melyek legfontosabb eleme a jelnyelv alkalmazása.

A három héten át tesztelt alkalmazásra a köztéren kihelyezett táblák, és az azokon lévő korszerű nonfiguratív jelek, az úgynevezett QR kódok hívják fel a figyelmet. (QR= Quick Response – gyors válasz) Ezeket képet kell lefotózni a hallásában korlátozott felhasználónak a mobiltelefonjával. A kép a telefonban elmentve egy webcímre mutató link lesz, amire elég ráklikkelni a mobillal (amin működik a mobilinternet) s a készülék rögtön lejátssza a siketeknek készült kis klipet.

Innen lehet letölteni a programot, ami telepítés után már a felhasználó földrajzi helyét azonosítja. Ha a felhasználó egy adott objektumhoz ér, a GPS információi alapján azonnal láthatók az adott helyhez kapcsolódó jelnyelvi információk.

Ma hazánkban 360 ezer siket és nagyothalló ember él, akik számára számtalan – hallás útján terjedő információn alapuló – közszolgáltatás nem érhető el. Az alkalmazás továbbfejleszthető, akár vakoknak tervezett módon is. De alkalmas lehet beltéri akadálymentsítésre is, akár iskolák, egyetemek, közintézmények területén – mondta Kövécs András, az Artklikk stratégiai vezetője. Tervezik további közterületek, turisztikai célpontok, közintézmények, önkormányzatok , kórházak , rendelők ilyen módú akadálymentesítését is.

Ehhez EU-s támogatásokat is igénybe szeretnének venni már csak azért is, mert az EU által elfogadott Digitális Menetrend és egy ENSZ egyezmény is előírja a fogyatékosok jogainak megteremtését, amihez hozátartozik az infokommunikációs és audiovizuális akadálymentesítés is.

Forrás: NOL, Fülöp Hajnalka

A volt képviselő elkészítette saját alkotmányjavaslatát. Azt hangoztatta, számára fontos, hogy az új alaptörvény ne csak a koronáról és a hagyományokról szóljon, hanem az új világ új lehetőségeiről is. Szerinte az új alkotmányban egy olyan szakasznak is kell lennie, ami az alapvető hírközlési – informatikai jogokról szól. Erre azért is van szükség, hogy ne legyenek első – és másodosztályú állampolgárai Magyarországnak, aszerint sorolódva kasztokba, hogy mennyire érik el az információs infrastruktúrák lehetőségeit.

Amikor 2002-ben Pettkó András országgyűlési képviselő lett, az informatikát és hírközlést – a környezetvédelem mellett – szakterületének választotta. Már akkor is azt gondolta, és nyolc év munkája ebben megerősítette, hogy az informatika eszközrendszerével csökkenteni lehet az esélyegyenlőtlenségeket. A számítástechnika segítségével érdemes és értelmes küzdeni a társadalmi különbségek felszámolásáért. Az Internet térnyerésével csillapodik a feszültség a főváros és a vidék között, a hátrányos helyzetű emberek könnyebben felzárkózhatnak. A komputerizáció az emberi kapcsolatok újjáteremtésének, az azonosan és gyakran természetesen különbözően gondolkodó emberek összekapcsolásának az alapját képezheti. Az elmúlt nyolc évben számos kezdeményezéssel élt. Azt hangoztatta, „aki kimarad, az lemarad”, „aki nem Netre kész, az nem meNetre kész”.

Most, amikor már nem képviselő, nem szeretné feladni eddigi tevékenységét, azt a látszatot keltve, az egész csak addig volt fontos számára, amíg a Parlamentben ülhetett. Egy új honlapot indított (www.webalkotmany.hu) annak  reményében, hogy ez a portál lehetőséget teremt értelmes, hasznos szakmai párbeszédre  azoknak, akiket érdekel, hogy milyen lesz az új alkotmány. Demokrataként minden véleményre kíváncsi még akkor is, ha a kialakult véleményével ellentétes. Hangoztatta: nem vitás, hogy az Országgyűlésben a képviselők feladata lesz megalkotni az új alkotmányt, de talán segítheti a jogalkotók munkáját kezdeményezése. Bízik abban, hogy a polgári kormány által felkért szakértők olvasni fogják ezt az oldalt, és találnak olyan elképzeléseket, javaslatokat, amelyeket be tudnak építeni az általuk készített előterjesztésekbe. Számára a legfontosabb az, hogy alkotmányban legyen egy Alapvető hírközlési – informatikai jogokról szóló fejezet. Elengedhetetlennek tartja: az állam a közigazgatás intézményhálózatán és az oktatáson keresztül, valamint a szükséges rendelkezések megalkotásával biztosítsa, hogy az informatika a demokratizmus megerősödését, kiszélesítését szolgálja, és ne lehessen eszköze a kiváltságok, szellemi és gazdasági monopóliumok kialakulásának. Azt mondta, új Alkotmány ne csak demokratikus, hanem Internet-barát is legyen! A két fogalom összekapcsolása nélkül maradjunk az Aranybullánál!

Kiemelte: Észtországban 2002-óta sikeresen működik egy úgynevezett e-demokrácia portál. Itt kulturált vita, javaslattétel történik már évek óta, és a kormány már jó néhány a Netpolgárok által megalkotott, beterjesztett törvényjavaslatot átvett, befogadott. Nálunk is ez fog történni, ha www.webalkotmany.hu civil portálon a hozzászólók felfogását tisztelő, minőségi eszmecsere alakul ki az alkotmánytervezetekről.

___.§   Alapvető Hírközlési – Informatikai jogok

1, a: Az állam a közigazgatás intézményhálózatán keresztül, valamint a szükséges rendelkezések, megalkotásával biztosítja, hogy az informatika a demokratizmus megerősödését, kiszélesítését szolgálja, és ne lehessen eszköze a kiváltságok, szellemi és gazdasági monopóliumok kialakulásának.

b: Az informatikához kapcsolódó eszközök és alkalmazások használatát, forgalmazását az állam nem korlátozhatja sem tiltással, sem közvetett szabályozással.

2, A Magyar Köztársaság minden állampolgára számára ingyenesen biztosít 1db állampolgári email címet születése pillanatától. (Az állampolgár nagykorúságáig az állampolgári email cím kezelésének joga és kötelessége a törvényes szülő és gondviselő.)

3, A Magyar Köztársaság minden állampolgárával az Ügyfélkapun keresztül (vagy annak törvénymódosítással is deklarált jogutódján) tartja az elektronikus ügyintézési kapcsolatot.

Az Ügyfélkapu része a minden állam-állampolgár közötti elektronikus kommunikációt biztosító tárhely, amelynek tartalmának a bizalmas megőrzését, sérthetetlenségét és rendelkezésre állását a Magyar Köztársaság garantálja.

4, A Magyar Köztársaság minden állampolgára elektronikusan és papíralapú személyi azonosító igazolvánnyal is igazolhatja állampolgárságát.

5, A Magyar Köztársaság minden állampolgára számára születése pillanatától biztosítja a jogot az elektronikus ügyintézésre. Folyamatosan biztosít tanulás lehetőséget az állampolgároknak az elektronikus ügyintézéshez szükséges ismeretek elsajátítására. Azon állampolgárok számára, akik egyedül nem képesek igénybe venni az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, azok részére ügysegédi hálózaton keresztül ingyenesen biztosítja a szolgáltatások igénybevehetőségét, valamint a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges hálózati kapcsolatot is.

6, Az államilag támogatott távoktatási rendszerek elérésére is alkalmas állampolgári levelező rendszer kialakításáról és valamennyi háztartásban elérhetővé tételéről, az Ügyfélkapuról és az állampolgárságot igazoló nyilvántartó rendszerek fenntartásáról és az állampolgári azonosítók kiosztásáról a Magyar Köztársaság Kormánya gondoskodik.

7, A személyes adatok védelméről az állampolgár és az állam közötti ügyintézés során Magyar Köztársaság Kormánya gondoskodik

8, 2-7-ig pont rendjéről a kormány rendeletben dönt.

1.§ Magyarország: köztársaság.

2.§ A Magyar Köztársaságban az egyénnek veleszületett joga van szabadságához, magántulajdonához és boldogsága kereséséhez. Mindenki önmagáért felel.

3.§ A kormányzat semmilyen módon nem szólhat bele a piaci folyamatokba, a gazdaság életébe, és nem feladata a társadalom működésének alakítása.

4.§ A polgárok adóbefizetései kizárólag az állam honvédelmi, nemzet- és közbiztonsági, valamint igazságszolgáltatási feladataira fordíthatók.

5.§ A sajtó szabad. Az Országgyűlés nem hozhat törvényt a média működéséről.

Forrás: webalkotmany.hu

Az Egyesült Nemzetek Szervezete azt szeretné, hogy ha öt esztendő múlva már a Föld lakosságának legalább a fele rendelkezne nagy sávszélességű internethozzáféréssel.

"A világ kormányainak ezt a problémát kiemelten kell kezelniük. A világ vezetői egyetértenek abban, hogy a jövőt szélessávval építjük. A nagy sávszélességű internetkapcsolatok munkahelyeket teremthetnek és növelhetik a termelékenységet" – jelentette ki Hamadoun Touré, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára. A politikus hozzátette: 2015-re a szélessávú internethozzáférésnek alapvető polgárjoggá kell válnia, az internet ugyanis a legjobb eszköz az ENSZ által a következő öt évre meghatározott un. Millennium fejlesztési célok elérésére.

A fejlesztésekre szükség van, hiszen miközben a fejlett országokban élőknek csupán havi keresetük kevesebb, mint egy százalékát teszi ki egy nagy sávszélességű kapcsolat díja, addig az Etiópiában, Malawiban vagy Nigerben élőknek a havi bevételük többszörösét kell kifizetniük. A kormányoknak meg kell könnyíteniük az új internetszolgáltatók piacra lépését és nem szabad túl adókkal sújtaniuk ezeket a vállalkozásokat.
Touré ismertette a The Future Built On Broadband című tanulmány megállapításait. A dokumentum kiemeli, hogy a szélessávú internet elterjedtsége szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. A 21. században a szociális és a gazdasági jólét szempontjából ugyanolyan fontosak lesznek a mindenhol elérhető nagy sávszélességű internetkapcsolatok, mint a közlekedési, a víz- és az elektromos hálózatok.

Az 50 százalékos lefedettség mindenképpen ambíciózus célkitűzésnek számít, hiszen jelenleg még csak Nyugat-Európában, Óceániában és Észak-Amerikában éri el a szélessávú kapcsolatok aránya a 30 százalékot. A fejlődő államokban, például Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában csak minden tizedik lakosnak van nagy sávszélességű internetelérése, míg a legszegényebb országok esetében ez az arány csupán 1 százalék. A helyzetet nehezíti, hogy nincsen egységesen meghatározva, hogy milyen kapcsolat számít szélessávú internethozzáférésnek.
Az ITU becslései szerint az idei év végéig világszerte már 900 millió nagy sávszélességű internetelérés lesz, a jövőben pedig egyértelműen a mobilinternet lesz a meghatározó.

Forrás: SG

A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai esélyegyenlőségének biztosítására új lehetőség nyílhat a virtuális környezet megteremtésével és az internet használatával. Társadalmi boldogulásuknak esélyeit az határozza meg, hogy mi történik velük az oktatási rendszerben, mert ezeknek a tanulóknak a szülei többségükben aluliskolázottak, nem tudnak megfelelő támogatást biztosítani gyermekeik felzárkóztatásához.

A motiváció-, készségés képességhiány szinte reménytelenné teszi a hátrányos helyzetű tanulók számára a tanulmányaik folytatását, illetve a tanulási folyamatuk folyamatosságának megőrzését. Az internet segítségével, használatával kinyílhat előttük a világ, és érdekesebbnél érdekesebb információkhoz jutva motivációt érezhetnek a tudás megszerzésére.

A digitális íráskészség elsajátítása, fejlődése természetes hozadéka az IKT-eszközhasználatnak, amely ma a munkavállalás tekintetében a legtöbb területen előnyt biztosít. Általában véve a digitális írástudás fejlesztése nem egy lehetőség, hanem egy szükségszerűség. A mindennapos tevékenység által készségszintűvé válnak azok a kulcskompetenciák, amelyek egyben a későbbi munkaerő-piaci státusz meghatározói is, pl. a továbbított és hozzáférhetővé tett információ megkeresése, feldolgozása és értelmezése.

Közösségi internet

A Wifi Falu programot elindító Internet Terjesztéséért Alapítvány 2008 elejétől működik. A program célja, hogy Magyarország legelmaradottabb térségeinek lakóit wifiantennákon keresztül közösségi internethez juttassa.

A projekt először a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserehát vidékén indult el, de már Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is csatlakozott a programhoz. Ebben az évben a Baranya megyei térségben élő hátrányos helyzetű fiatalok jutnak olcsón számítógéphez és ingyenes in- ternethez. Így kapcsolódott a projekthez a Királyegyházi Általános Iskola.

Pilotiskola

Királyegyháza Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben található község. Lakosainak száma 1200 fő. Általános iskolájában – amely alapfokú művészeti intézmény is – közel 140 diák tanul, ahol néptáncoktatásra és zenei alapképzésre is van lehetősége a gyerekeknek. Az óvodát is magában foglaló intézmény fejlesztéseit a pályázati lehetőségek kihasználásával végzi. Az elmúlt években fejeződött be az új könyvtárhelyiség kialakítása az iskolától külön álló épületben. Idén nyáron pedig egy – pályázat útján nyert –100 milliós beruházás veszi kezdetét, az iskola kívül-belül megújul, és egy új szárnnyal is kibővül az épület.

Képzés a Jövő Házában

Az iskolákban első generációs, kifejezetten iskolai használatra tervezett Intel Classmate PC-k kerültek telepítésre. A CMPC a pilot elkezdése óta jelentős fejlesztésen esett át, mely lényegesen nagyobb teljesítményt és megbízhatóságot jelent. Az eszköz önmagában azonban nem képes eredményt produkálni, sőt, a szakszerűtlen és átgondolatlan alkalmazás akár negatívan is hathat. Ebből kifolyólag az IKT-eszközök használatbavétele előtt az iskolából két pedagógus részt vett a Jövő Háza által szervezett tréningen (A Classmate PC alkalmazása az iskolai tanórán – módszertani és szoftveres ismeretek a digitális oktatáshoz), és óralátogatást tettek a Deák Diák Általános Iskolában, ahol több mint egy éve CMPC-vel folyik a tanítás. A tréning alkalmával a tanárok megismerkedtek a módszertani továbbképzés és kompetenciaalapú oktatás bemutatása mellett a tanterem-felügyeleti, oktatótermi szoftverekkel, digitális tananyagokkal és az interaktív tábla használatával.

Az IKT-eszközök biztosítása után 2009 májusában megkezdődött a 3. osztályban a CMPC-vel való tanítási-tanulási folyamat. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai esélyegyenlőségének biztosítására új lehetőség nyílik a CMPC használatával. Az itt tanuló gyerekeknek a többsége nem használt eddig számítógépet.

Hasznosítható tudás

Irodalomórán a tanulók másfél heti használat után biztonságosan navigálnak a Wikipédia, Szinonimaszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára honlapon. Ezeknek a történelmi olvasmány feldolgozása kapcsán veszik hasznát, mivel az előforduló ismeretlen kifejezéseket ezek segítségével értelmezhetik.

Fogalmazásórán egy meglepetés várta a tanulókat, meg kellett nyitniuk egy mappát, melyben az osztálykiránduláson készült képek voltak feltöltve. Nemcsak gondolataikban idézték fel az állatkerti élményeiket – és az alapján írtak róla –, hanem megjelentek előttük az ott látottak. Ezek a képek nemcsak az ottani élmények újraélését segítik, hanem ismereteiket is bővítik.

Csoportmunkában is dolgoztak, feladatlapot töltöttek ki, melyre a válaszokat az internet segítségével ügyesen keresték meg. Ez a kooperatív tanulási forma ösztönözte őket a kreatív együttműködésre és az új készségek elsajátítására.

Kiderült, hogy ezek a diákok kooperatívan és önállóan is képesek megoldani feladatokat a CMPC használatával. Képessé válnak az önálló ismeretszerzésre – az internet segítségével – azok a tanulók, akik a tankönyv szövegezését nehezebben értik meg. Magatartási gondok nem jelentkeztek a tanórák alatt, a feladatok motiválttá tették őket, sokszor egymással versenyeztek a tanulók. A CMPC lehetőséget kínál az egyéni haladási ütemre.

Mit mond a pedagógus?

A pedagógus szerint az e-osztályterem kialakítása zökkenőmentesen zajlott, és nincsenek technikai fennakadások. Minden tanórán a tananyagba beleépíti a CMPC használatát. Eddigi tapasztalatai, hogy a tanulói laptop használata változatosságot, szemléletességet és a tanulói aktivitás növekedését, motiváltságot eredményez a tanórai alkalmazásban. Az a tapasztalat, hogy a pedagógus és a diákok örömmel használják a digitális technika adta lehetőségeket. A tanártréningen elsajátítottakat használja, beleépíti a tanítási-tanulási folyamatba, és kész belső képzést tartani a kollégái számára megfelelő eszközellátottság esetén. A tanárok ki szeretnék használni a CMPC hordozhatóságát, mely több lehetőséget kínál az óraszervezésben, hiszen mobilitásának köszönhetően az osztályterem falain kívül is használható akár az iskolai tanóra keretében, mikor már a diákoknak több gyakorlatuk lesz a tanulói számítógép használatában.

Korlátlan lehetőségek

A Microsoft támogatást nyújtott a Wifi Falu program folytatásához. A közelmúltban adták át a Microsoft Korlátlan Lehetőségek programja keretében meghirdetett pályázat nyerteseinek megítélt pénzbeli támogatást. A tavaly benyújtott magyarországi pályamunkák közül a nemzetközi bírálóbizottság az Internet Terjesztéséért Alapítvány és a Bács-Kiskun Megyei Civil Szolgáltató Központ közös pályázatát értékelte legjobbnak.

Forrás: Népszabadság

Az Open-Commons-Region Linz program irányelveit helyi cégek és intézmények bevonásával dolgozták ki, s a tervek között szerepel egy városi intranet kialakítása, illetve nyílt forráskódú szoftverek használata a helyi üzemekben, szerkesztőségekben és adatbázisokban. Az egyik linzi iskola számítógépeire már 950-szer telepítették fel az Open Office irodai szoftvercsomagot. A kezdeményezésben az oktatási és a kulturális intézményeken, múzeumokon kívül bevonják a közigazgatási hivatalokat, a vállalatokat és a közüzemi cégeket is.

A projekt célja a működési költségek csökkentése, a függőségek gyengítése, a saját elképzelések és a helyi gazdaság támogatása, az értékteremtés és a jogbiztonság kialakítása. Az adatok, alkalmazások, tananyagok, irodalmi művek, fotók, hangfelvételek és filmek egyaránt alapvetően fontosak az információs társadalom számára. Éppen ezért fontos, hogy az ilyen kezdeményezésekben a lakosság, a gazdasági élet szereplői, a közigazgatásban dolgozók, a közösségek, a művészek, a tudósok és a tanárok egyaránt részt vegyenek. A cél az, hogy a tudáshoz, a különböző tartalmakhoz és információkhoz bárki szabadon hozzáférjen, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozik vagy milyen szektort képvisel.

Az Open-Commons-region Linzhez kapcsolódóan elkészített tanulmányból kiderült, hogy a megkérdezettek 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nyílt forráskódú alkalmazásokkal költségeket lehet megtakarítani és közel 66 százaléka nyilatkozta azt, hogy a nyílt forráskódú régiók hatékony infrastruktúra-intézkedést jelentenek. Fontos ugyanakkor az is, hogy ötvözzék a külföldi és a helyi tapasztalatokat, s hogy Linz afféle védjeggyé váljon.

Forrás: SG

Az európai lakosok 30%-a még soha nem használta az internetet. A jogszerű ajánlatok hiánya és a szétaprózódott piac miatt az Egyesült Államokban négyszer annyi a zeneletöltések száma, mint az EU-ban. Európa ezenfelül az IKT-kutatásra irányuló beruházások és a szupergyors hálózatok bevezetése terén is lemaradt ágazati partnerei, az Egyesült Államok és Japán mögött. Az európaiak csupán 1%-a rendelkezik nagy sebességű száloptikás hálózatokhoz való hozzáféréssel, míg Japánban ez az arány 12%, Dél-Koreában pedig 15%. Az EU IKT-vonatkozású kutatási és fejlesztési ráfordításai az Egyesült Államok hasonló ráfordításainak mindössze 40%-át teszik ki.

Európának megoldást kell találnia ezekre a kihívásokra, hogy létrehozza azt az önmagát gerjesztő folyamatot, amelyben az IKT élénkíti az EU gazdaságát. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha vonzó szolgáltatások válnak elérhetővé egy határok nélküli internetes környezetben, majd ezek rendelkezésre állása és használata megteremti a gyorsabb internet iránti keresletet. Ez a gyorsabb internet iránti igény ezután megteremti a gyorsabb hálózatokba való beruházás lehetőségeit. Bevezetésük és széles körű használatuk esetén a gyorsabb hálózatok még több innovatív szolgáltatás előtt nyitják meg az utat.

A digitális menetrend pontosítja, hogy az említett, önmagát gerjesztő folyamat elindítása érdekében Európának mely területekre kell összpontosítania erőfeszítéseit.

Mi áll a digitális menetrend középpontjában?

A menetrend hét kiemelt intézkedési területet határoz meg:

• - egységes digitális piac létrehozása
• - az IKT-termékek és -szolgáltatások közötti interoperabilitás keretfeltételeinek javítása
• - az internet iránti bizalom és a biztonság erősítése
• - jelentősen gyorsabb internet-hozzáférés biztosításának garantálása
• - a kutatásra és a fejlesztés terén megvalósuló beruházások ösztönzése
• - a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása
• - az IKT-k alkalmazása az olyan társadalmi kihívások kezelése érdekében, mint az éghajlatváltozás, a növekvő egészségügyi költségek és az idősödő népesség.

Milyen kulcsintézkedéseket javasol az Európai Bizottság?

Egységes digitális piac

Megérett az idő a digitális korszak előnyeit érvényre juttató új egységes piac megteremtésére.

Európa egyelőre nemzeti online piacok tarka egyvelege, amelyben az európai polgárokat különböző problémák akadályozzák abban, hogy élvezzék az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket. Kívánatos volna, ha az országhatárok nem állnának a kereskedelmi és kulturális tartalmak és szolgáltatások szabad áramlásának útjában; ezt az állapotot a jogszabályi korlátok felszámolásával, az elektronikus fizetés és számlázás elősegítésével, a vitarendezés javításával és a fogyasztók bizalmának növelésével lehetne elérni. A jelenlegi jogszabályi kereteken belül többet lehetne és kellene tenni az egységes telekommunikációs piac megteremtéséért.

A digitális menetrend többek között:

• - a szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése révén élénkíteni fogja a zeneletöltési ágazatot (ahol az EU teljesítménye jelenleg negyede az Egyesült Államokénak). A Bizottság 2010 végéig javaslatot fog tenni többek között a kollektív jogok kezeléséről szóló keretirányelvre az (internetes) jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása érdekében. A helyzetet az idén elkészülő zöld könyvet követően 2012-ben felül fogják vizsgálni.
• - meg fogja határozni az elektronikus fizetések egységes piacára történő átállás időpontját. Az EU online vásárlóinak jelenleg csupán 8%-a vásárol más országból, és a határokon átnyúló internetes vásárlási kísérletek 60%-a hiúsul meg műszaki vagy jogi okokból kifolyólag, például a nem hazai hitelkártya visszautasítása miatt.
• - az e-aláírásra vonatkozó szabályok 2011. évi korszerűsítésével elő fogja mozdítani a köz- és magáncélú e-kereskedelmet annak érdekében, hogy a biztonságos e-hitelesítés a határokon túl is interoperábilis és elismert legyen.
• - az EU adatvédelmi szabályozási keretének 2010 végéig történő aktualizálása révén megszilárdítja a polgárok jogait és erősíti bizalmukat.

Az Európai Bizottság ezenfelül gondoskodni fog a fogyasztók védelméről a digitális térben egy olyan digitális kódex kibocsátásával, amely egyértelmű és közérthető formában foglalja össze a polgárok online térben érvényes jogait. Jelenleg számos fogyasztó számára okoz nehézséget az őt megillető digitális jogok megismerése, különösen, ha ezek számtalan külön bonyolult jogi dokumentumban elszórva lelhetők fel.

A digitális menetrend keretében végrehajtott további intézkedések célja a fogyasztói bizalom kialakítása lesz az iránt, hogy az interneten méltányos üzleti ajánlatot kapnak. A Bizottság – elsősorban a kiskereskedelmi weboldalak tekintetében – meg fogja valósítani az uniós internetes megbízhatósági jelzések elképzelését, és javaslatot fog tenni az elektronikus kereskedelmi tranzakciókkal kapcsolatos uniós szintű internetes vitarendezési rendszerre annak érdekében, hogy a fogyasztók probléma esetén tudják, hová fordulhatnak.

Interoperabilitás és közös szabványok

A valóban digitális társadalom megteremtéséhez hatékony interoperabilitásra van szükség az informatikai termékek és szolgáltatások között.

A technikai átjárhatóság előnyeire maga az internet a legjobb példa. Nyílt architektúrája révén több milliárd felhasználó kapcsolódhat világszerte interoperábilis készülékekhez és alkalmazásokhoz. Az IKT előnyeinek teljes körű kihasználásához azonban tovább kell növelni a készülékek, alkalmazások, adattárolók, szolgáltatások és hálózatok átjárhatóságát.

Az interoperabilitás keretfeltételei számtalan módon javíthatók. E cél elérésének egyik fontos eszköze annak biztosítása, hogy – különösen a közbeszerzés és a jogalkotás területén – megfelelő IKT-szabványok álljanak rendelkezésre, és azokat alkalmazzák is.

A digitális menetrend többek között:

• - javaslatot fog tenni az IKT-szabványok végrehajtási szabályainak megújítását célzó jogi intézkedésekre annak érdekében, hogy bizonyos IKT-fórumok és -konzorciumok szabványai használhatók legyenek.A Bizottság ugyanakkor azokra a helyzetekre is megoldást kínál, amelyekben a szabványok a jelentős piaci szereplők támogatásának hiányában nem jelentenek segítséget. További cél a közigazgatások közötti eredményesebb koordináció egy új európai interoperabilitási stratégia és keret révén az e-kormányzat és más közszolgáltatások európai szintű átjárhatóságának biztosítása érdekében.

Bizalom és biztonság

Az európaiak nem fognak olyan technológiát felkarolni, amelyben nem bíznak – a digitális kor nem lehet egyenlő sem a Nagy Testvérrel, sem az „internetes vadnyugattal”.

Az európai polgárok nem szívesen használják az egyre kifinomultabb online alkalmazásokat, hiszen nem érzik azt, hogy ők és gyermekeik feltétlenül megbízhatnak a hálózatokban. Éppen ezért foglalkozni kell a gyermekbántalmazástól a személyazonosság-lopáson át a számítógépes támadásokig terjedő számítógépes bűnözés térhódításával, és ki kell dolgozni az ezekkel kapcsolatos válaszmechanizmusokat.

Ezzel párhuzamosan az adatállományok sokszorosíthatósága és az új technológiák nyomán új kihívásokkal kell szembenéznünk. A magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog alapvetőnek minősül az EU-ban, s ezt az interneten és azon kívül egyaránt érvényesíteni kell.

Az internet mára olyan fontos információs infrastruktúrává nőtte ki magát mind az egyének, mind az európai gazdaság egésze számára, hogy informatikai rendszereinket és hálózatainkat kötelező ellenállóképessé és védetté tenni mindennemű új fenyegetéssel szemben.

A digitális menetrend többek között:

• - létre fogja hozni a számítógépes támadások elleni gyorsreagálású európai rendszert és ennek részeként a számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoportok (CERT) hálózatát, valamint 2010-ben javaslatot tesz majd az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepének megerősítésére.
• 2010-ben az információs rendszerek elleni számítógépes támadások leküzdésére irányuló szigorúbb jogszabályokra, illetve 2013-ig a számítógépes bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos európai és nemzetközi szintű szabályokra tesz javaslatot.

Az Európai Bizottság továbbá támogatni fogja olyan forróvonalak létrehozását, ahol a gyermekek és szüleik bejelentést tehetnek a jogellenes internetes tartalmakról, és az EU országaival együttműködve biztosítja majd az internetes védelem iskolai oktatását.

Az EU aktualizált távközlési szabályainak értelmében az üzemeltetők és a szolgáltatók kötelesek bejelentést tenni a személyes adatokkal való visszaélések eseteiről (lásd: MEMO/09/568). Az általános uniós adatvédelmi keret jelenleg zajló felülvizsgálata során mérlegelni fogják a védelmi visszaélések bejelentésére vonatkozó kötelezettség kiterjesztését is.

Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés

Nagy sebességű internetre van szükségünk a gazdaság erőteljes növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez és a prosperitáshoz, valamint ahhoz, hogy a lakosság elérhesse az általa kívánt tartalmakat és szolgáltatásokat.

Európának széles körben elérhető nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférésre van szüksége. Az EU célja, hogy Európában 2013-ig mindenki alapszintű szélessávú internetkapcsolattal rendelkezzen, továbbá 2020-ig biztosítani kíván i. minden európai polgárnak ennél is sokkal gyorsabb, legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést, ii. az európai háztartások legalább 50%-ának pedig a 100 Mbps-os sávszélességet meghaladó internetkapcsolatot.

E merész vízió a technológiák együttes alkalmazásán alapuló átfogó politikával válhat valóra, miközben egyidejűleg a következő két célra kell összpontosítani: Egyfelől biztosítani kell az egyetemes szélessávú lefedettséget (vezetékes és vezeték nélküli technológiával) oly módon, hogy az internet-hozzáférés sebessége fokozatosan elérje a legalább 30 Mbps-ot. Másfelől – hosszabb távon – elő kell segíteni az új generációs hozzáférési hálózatok kialakítását és elterjedését az EU területének jelentős részén, lehetővé téve a 100 Mbps feletti szupergyors kapcsolódást.

A digitális menetrend többek között:

• - gondoskodni fog arról, hogy az uniós célokkal összhangban 2020-ig valamennyi európai lakos számára biztosítsa a jóval gyorsabb internet-hozzáférést. 2010-ben az Európai Bizottság közleményt ad ki a szélessávú hálózatról, amelyben kijelöli az uniós és tagállami szintű intézkedések közös keretét, ideértve annak vizsgálatát is, miként mozgósítható tőke a beruházások céljaira hitelminőség-javítás révén (EBB- és EU-alapok támogatásával), egy nagyratörő európai frekvenciapolitikai programot, valamint a versenyképes új generációs hozzáférési hálózatokba való beruházások ösztönzését célzó ajánlást.

Kutatás és innováció

Európának többet kell fektetnie a kutatás-fejlesztésbe, és biztosítania kell, hogy a legjobb ötletek kijussanak a piacra.

Tekintve, hogy az IKT hozzájárul az európai ipari húzóágazatokban termelt összes hozzáadott értékhez (gépjárműipar 25%, fogyasztói készülékek 41%, orvosi és egészségügyi berendezések 33%), az IKT-k területén végzett kutatás-fejlesztési beruházások elmaradása veszélyt jelent az uniós ipari és szolgáltató szektor egészére nézve.

A beruházás hiánya elsősorban a gyenge és szétszórt kutatás-fejlesztési törekvéseknek tudható be. Az uniós közszféra például évente alig 5,5 milliárd EUR-t költ az IKT-k kutatására és fejlesztésére, ami messze elmarad a versenytársak ráfordításaitól. Másodszor, a piac széttagozódottsága és a finanszírozási források szétszórtsága gátat vet az IKT-innovációban érdekelt vállalkozások, különösen a kkv-k növekedésének és fejlődésének. Harmadszor, Európában az IKT-alapú innovációk terjedése lassú. Jóllehet a társadalmi változások, például az idősödő népesség vagy a környezeti válság igen ösztönzően hatnak az innovációra, Európa keveset tesz annak érdekében, hogy a közbeszerzések révén az innovációt és a kutatás-fejlesztés eredményeit közszolgáltatásai minőségének és teljesítményének javítására használja fel.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

• - a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén, a kutatás és az innováció strukturális alapokon keresztül történő finanszírozásával, valamint – legalább a hetedik keretprogram időtartama alatt – az IKT-val kapcsolatos K+F költségvetés előirányzott évi 20%-os növelésének teljesítésével ösztönözni fogja a magánberuházásokat.

A Bizottság továbbá a kkv-k és a fiatal kutatók számára kidolgozza az IKT-kutatáshoz rendelkezésre álló uniós finanszírozási lehetőségekhez való „egyszerű és gyors” hozzáférés módjait. Ezenfelül a Bizottság szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok duplázzák meg az IKT-val kapcsolatos K+F-re évente közpénzből jelenleg elköltött összesen 5,5 milliárd EUR összeget (azaz emeljék az uniós programokból származó finanszírozással együtt 11 milliárd EUR-ra) oly módon, hogy a növekedés hasonló növekményt (35 milliárd EUR-ról 70 milliárd EUR-ra) eredményezzen a magánberuházások oldalán.

Digitális jártasság, digitális készségek és digitális inklúzió

A digitális korszak legfontosabb ismérve elvben a felelős társadalmi részvétel és az emancipáció, ezért nem szabad megengedni, hogy e céloknak a kedvezőtlen szociális háttér és a készségek hiánya gátat szabjon.

Egyre több hétköznapi tevékenységet lehet az interneten elvégezni, az álláspályázatoktól az adó befizetésén keresztül a jegyvásárlásig, ennélfogva az internethasználat sok európai számára a mindennapi élet szerves részévé vált. Az európaiak több mint fele (250 millió lakos) naponta megfordul a világhálón, 150 millió európai (az összlakosság mintegy 30%-a) azonban még sohasem használta az internetet. Ezt leggyakrabban azzal indokolják, hogy nincs rá szükségük, vagy túl drága. A szóban forgó polgárok jellemzően 65 és 74 év közötti, alacsony jövedelmű, munkanélküli vagy alacsony képzettségű emberek.

Ezenfelül az IKT-t illetően Európa a szakmai készségek növekvő hiányától szenved, és a hozzáértő szakemberek hiányának következtében 2015-re akár 700 000 informatikai állás is betöltetlenül maradhat.

E fogyatékosságok számos polgárt megfosztanak a digitális társadalom és gazdaság előnyeitől, és gyengítik azt a kedvező hatást, amelyet az IKT gyakorolhat a termelékenység növekedésére.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

• - az IKT-készségekkel kapcsolatos tagállami szintű kezdeményezések fokozottabb koordinációjának elősegítésével át fogja hidalni a digitális szakadékot, különösen egy arra irányuló javaslattal, hogy a digitális jártasságot és a digitális kompetenciát az Európai Szociális Alap prioritásává tegyék.
• - ösztönözni fogja az IKT-készségek munkaerő-piaci keresletét és kínálatát azáltal, hogy 2012-ig az IKT-szakemberek és -felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására alkalmas eszközöket fejleszt ki annak érdekében, hogy a bizonyos IKT-készségekkel rendelkező munkavállalókat kereső vállalatok egyszerűen összehasonlíthassák a jelentkezők készségeit.

A Bizottság a lehetőségek vizsgálatát követően 2012-ig javaslatokat fog tenni annak biztosítására, hogy a közszolgáltatásokat nyújtó weboldalak 2015-ig valamennyi polgár, köztük az idősek és a fogyatékossággal élők számára is elérhetőek legyenek.

Az IKT előnyei a társadalom számára

A technológia intelligens használatával és az információk adta lehetőségek kiaknázásával a társadalom könnyebben kezelheti az olyan problémákat, mint az éghajlatváltozás és az idősödő népesség.

Az IKT-k használata és alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa szembe tudjon nézni olyan jövőbeni kihívásokkal, mint a gondoskodás az idősödő társadalomban, az éghajlatváltozás és az energiafogyasztás mérséklése, a közlekedés hatékonyságának és a mobilitásnak javítása, a betegek önállósítása és a fogyatékossággal élők társadalmi részvételének biztosítása.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

• - biztosítani fogja, hogy az IKT-ágazat példát mutasson az általa kibocsátott üvegházhatású gázokról való jelentéstétel terén, azáltal, hogy 2011-ig gondoskodik egy közös módszertan elfogadásáról, amelynek alapján más nagy energiaigényű ágazatok is hasonlóan cselekedhetnek.
• - átfogó kísérleti intézkedéseket valósít meg abból a célból, hogy az európaiak biztonságos online kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá egészségügyi adataikhoz, és így tartózkodási helyüktől függetlenül az orvosok számára is elérhetővé tehessék azokat.
• - azáltal, hogy meghatározza a betegek azon egészségügyi adatainak minimális körét, amelyeknek elektronikus úton az EU bármely pontjáról elérhetőnek kell lenniük, erősíteni fogja az európaiak biztonságát és a nekik szóló egészségügyi segítségnyújtást például külföldi tartózkodás esetén felmerülő sürgősségi helyzetben.
• - az EU digitális közkönyvtárának, az Europeanának és az európai kulturális alkotások digitalizálásának fenntartható támogatására alkalmas finanszírozási modellre vonatkozó javaslat révén javítani fogja a gazdag európai kulturális örökséghez való internetes hozzáférést.
• - az e-kormányzatot az európai polgárok és vállalkozások számára napi szintű kényelmi szolgáltatássá fogja tenni a határokon átnyúló közös szolgáltatások azon jegyzékének létrehozásával, amelynek köszönhetően a vállalkozások és a polgárok önállóan tevékenykedhetnek és az EU bármely pontján folytathatnak életvitelt, valamint az elektronikus személyazonosságok kölcsönös elismertetési rendszereinek létrehozásával.

Ezek és számos további intézkedés nyomán a digitális menetrend az elkövetkező évek ambiciózus cselekvési tervévé válik.

Mikor valósul meg a digitális menetrend a gyakorlatban?

A mai bejelentés egy sor olyan intézkedést határoz meg, amelyek az elkövetkező 2–3 év során lépnek életbe, és amelyeket 2015-ig nyomon követési intézkedések követnek. A kezdeményezés az következő 10 évben az „Európa 2020” stratégia kiemelt kezdeményezéseként alakul és fejlődik tovább a 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében.

Az Európai Bizottság egyedül hajtja végre a digitális menetrendet? Hogyan segíthetnek az érdekeltek?

Az ambiciózus program megvalósítása érdekében az Európai Bizottság (rendszeres párbeszéd formájában) szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel a tagállamokkal (egy magas szintű képviselőkből álló munkacsoport keretében), illetve minden tagállamban és valamennyi szinten az összes érdekelttel. A Bizottság az érdekeltek bevonásával tevékenységalapú platformokat állít fel, valamint az elért eredmények és az időközben felmerülő feladatok értékelése céljából évente megrendezett digitális közgyűlést fog szervezni.

1. melléklet: Kulcsintézkedések

Előirányzott határidő

Élénk egységes digitális piac

1. kulcsintézkedés: Szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése az alábbiak szerint:

• A kollektív jogok kezeléséről szóló keretirányelvre vonatkozó javaslat az (internetes) jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása érdekében

2010

• A gazdátlan művekről szóló irányelvre vonatkozó javaslat az európai kultúra részét képező művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozó jogi keretek megalkotása érdekében; az érdekeltekkel folytatott eszmecsere a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvekről; szerzői jogi adatbázisok létrehozása

2010

• A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálata, különösen tárgyi hatálya, valamint a hozzáférési és felhasználási díjakra vonatkozó elvek tekintetében.

2012

2. kulcsintézkedés: Az egységes eurófizetési térség (SEPA) létrehozásának biztosítása, adott esetben az átállást rögzítő kötelező érvényű jogi intézkedések révén; az interoperábilis európai e-számlázási rendszer létrehozásának elősegítése egy erre vonatkozó közlemény kibocsátásával, valamint egy többoldalú konzultációs fórum megszervezésével

2010

3. kulcsintézkedés: Az e-aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat, a biztonságos e-hitelesítési rendszerek határokon átnyúló elismerésével és interoperabilitásával kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében

2011

4. kulcsintézkedés: Az adatvédelmi szabályozási keret felülvizsgálata a felhasználók bizalmának erősítése és jogainak megszilárdítása érdekében

2010

Interoperabilitás és közös szabványok

5. kulcsintézkedés: Az EU szabványosítási politikája felülvizsgálatának részeként az IKT-k átjárhatóságával kapcsolatos jogi intézkedésekre vonatkozó javaslat az európai IKT-szabványok végrehajtási szabályainak megújítása érdekében, lehetővé téve bizonyos IKT-fórumok és -konzorciumok szabványainak használatát

2010

Bizalom és biztonság

6. kulcsintézkedés: A megerősített és magas szintű hálózat- és információbiztonsági politikára irányuló intézkedések bemutatása, beleértve a jogalkotási kezdeményezéseket, így a korszerűsített Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségre (ENISA) irányuló kezdeményezést, valamint a számítógépes támadások esetén gyorsabb reakciókat lehetővé tevő intézkedéseket, köztük az EU intézményeit védő, számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoport létrehozását

2010

7. kulcsintézkedés: Az információs rendszerek elleni számítógépes támadások leküzdésére irányuló intézkedések bemutatása 2010-ig, beleértve jogalkotási kezdeményezéseket; a számítógépes bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos európai és nemzetközi szintű vonatkozó szabályok bemutatása 2013-ig

2010

2013

Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés

8. kulcsintézkedés: Közlemény elfogadása a szélessávú hálózatról, kijelölve azon uniós és tagállami intézkedések közös keretét, amelyek biztosítják az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseinek elérését, beleértve az alábbiakat:

2010

• Nagy sebességű szélessávú rendszerek finanszírozásának kereten belüli megerősítése és racionalizálása 2014-ig uniós eszközökkel (pl. ERFA, ERDP, EMVA, TEN, versenyképességi és innovációs keretprogram), valamint annak vizsgálata, miként mozgósítható tőke a szélessávú rendszerbe való beruházások céljaira hitelminőség-javítás révén (EBB- és EU-alapok támogatásával)

2014

• Egy nagyratörő európai frekvenciapolitikai programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslat 2010-ben, mely a hatékonyabb rádiófrekvencia-gazdálkodás és a fogyasztók és az ágazat előnyeinek maximalizálása érdekében EU-szintű koordinált stratégiai frekvenciapolitika megteremtése hivatott

2010

• A versenyképes új generációs hozzáférési hálózatokba való beruházások – egyértelmű és hatékony szabályozási intézkedésekkel történő – ösztönzésére vonatkozó ajánlás 2010-ben

2010

Kutatás és innováció

9. kulcsintézkedés: Magánberuházások ösztönzése a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek tervszerű felhasználásával, a kutatás és az innováció strukturális alapokon keresztül történő finanszírozásával, valamint – legalább a hetedik keretprogram időtartama alatt – az IKT-val kapcsolatos K+F-költségvetés előirányzott évi 20%-os növelésének teljesítésével

_

A digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása

10. kulcsintézkedés: Javaslat arra vonatkozóan, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendelet (2014–2020) kiemelten foglalkozzon a digitális jártassággal és a digitális kompetenciával

_

11. kulcsintézkedés: Az európai képesítési keretrendszerhez és az Europasshoz kapcsolódóan – eszközök kifejlesztése az IKT-szakemberek és ‑felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására és elismertetésére; az IKT-szakma európai keretrendszerének megalkotása az IKT-szakemberek kompetenciáinak gyarapítása és Európán belüli mobilitásának növelése érdekében

2012

Az IKT előnyei az uniós társadalom számára

12. kulcsintézkedés: Annak felmérése, hogy az IKT-ágazat a kitűzött határidőn belül kidolgozta-e a saját energiahatékonyságának és üvegházhatású gázkibocsátásának mérésére szolgáló közös mérési módszereket, és adott esetben jogszabályjavaslat előterjesztése

2011

13. kulcsintézkedés: Kísérleti intézkedések abból a célból, hogy az európai lakosok 2015-ben biztonságos online kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá egészségügyi adataikhoz, és hogy a távgyógyászati szolgáltatások 2020-ra széles körben elterjedjenek

2015

2020

14. kulcsintézkedés: Ajánlásra tett javaslat a betegek azon adatainak minimális körére vonatkozóan, amelyek cseréjét és hozzáférhetőségét a tagállamok közötti interoperabilitás kialakításával biztosítani kell

2012

15. kulcsintézkedés: Az EU digitális közkönyvtárának, az Europeanának és a tartalmak digitalizálásának fenntartható támogatására alkalmas finanszírozási modellre vonatkozó javaslat

2012

16. kulcsintézkedés: Tanácsi és parlamenti határozat elfogadására vonatkozó javaslat, amely rendelkezik a tagállamokban kötelezően felkínált (és az e célra legalkalmasabbnak ítélt, akár a köz-, akár a magánszférában kiállított hivatalos azonosító okmány alapján működő) e-személyazonosítás és e-hitelesítés EU-szerte való, online hitelesítési szolgáltatáson alapuló kölcsönös elismeréséről

2012

2. melléklet: Fő teljesítménycélok

A szóban forgó mutatók zöme az EU-tagállamok által 2009 novemberében elfogadott, a 2011–2015 közötti időszakra szóló teljesítményértékelési keretből¹ származik.

1. A szélessávra vonatkozó célkitűzések:

Mindenki számára elérhető alapszintű szélessávú internetkapcsolat 2013-ig: alapszintű szélessávú lefedettség az EU teljes lakossága (100%) számára. (Viszonyítási érték: 2008 decemberében a DSL-lefedettség teljes uniós lakosságra vetített aránya 93% volt.)

Nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: legalább 30 Mbps sávszélességű internetkapcsolat az EU teljes lakossága (100%) számára. (Viszonyítási érték: 2010 januárjában a szélessávú előfizetések 23%-a volt 10 Mbps vagy azt meghaladó sávszélességű.)

Szupergyors szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: az európai háztartások 50%-ának 100 Mbps-nál nagyobb sávszélességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie. (Nincs viszonyítási érték.)

2. Egységes digitális piac:

Az e-kereskedelem előmozdítása: célunk, hogy 2015-ben a lakosság 50%-a éljen az interneten keresztül történő vásárlás lehetőségével. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 37%-a rendelt magáncélra terméket vagy szolgáltatást az interneten.)

Határokon átnyúló e-kereskedelem: célunk, hogy 2015-ben a lakosság 20%-a éljen a határokon átnyúló internetes vásárlás lehetőségével. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 8%-a rendelt árut vagy szolgáltatást más tagállamban működő eladótól az interneten.)

Üzleti célú e-kereskedelem: célunk, hogy 2015-ben a kkv-k 33%-a végezzen internetes beszerzést, illetve értékesítést. (Viszonyítási érték: 2008-ban a vállalkozások 24%-a végzett beszerzést, illetve 12%-a végzett értékesítést elektronikus úton, legalább a forgalmuk/teljes költésük 1%-ának megfelelő összeg erejéig.)

A távközlési szolgáltatások egységes piaca: célunk, hogy 2015-re a belföldi és roaming-tarifák nagyjából kiegyenlítődjenek. (Viszonyítási érték: 2009-ben az átlagos roaming percdíj (híváskezdeményezéskor) 0,38 cent, míg az EU-n belül bonyolított összes hívás átlagos percdíja (a barangolást is beleszámítva) 0,13 cent volt.)

3. Digitális inklúzió:

A rendszeres internethasználók arányának 60%-ról 75%-ra, a hátrányos helyzetű felhasználók körében pedig 41%-ról 60%-ra való növelése 2015-ig. (A viszonyítási értékek 2009. éviek.)

2015-re felére (15%-ra) kell csökkentenünk azok arányát, akik még soha nem interneteztek. (Viszonyítási érték: a 2009-es adatok szerint a 16 és 74 év közöttiek 30%-a még soha nem internetezett.)

4. Közszolgáltatások:

E-kormányzat 2015-ben: célunk, hogy a lakosság 50%-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat, és e személyek több mint fele nyomtatványok kitöltésére és visszaküldésére használja azokat. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 38%-a használta az e-kormányzati szolgáltatásokat, és e személyek 47%-a használta azokat nyomtatványok kitöltésére és visszaküldésére.)

Határokon átnyúló közszolgáltatások: 2015-re valamennyi, a tagállamok által 2011-ig összeállítandó közös jegyzékben szereplő, határokon átnyúló alapvető közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie. (Nincs viszonyítási érték.)

5. Kutatás és innováció:

Az IKT-k területén végzett kutatás-fejlesztési beruházások növelése: a közberuházás 11 milliárd EUR-ra növelése (megduplázása). (Viszonyítási érték: 2007-ben az IKT-val kapcsolatos K+F céljaira elkülönített költségvetési előirányzatok és ráfordítások (ICT GBAORD) nominális értéken összesen 5,7 milliárd EUR-t tettek ki.)

6. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság:

Az alacsony energiafogyasztású világítás támogatása: 2020-ig összesen 20%-os csökkenést kell elérnünk a világításra használt villamosenergia-felhasználás területén. (Nincs viszonyítási érték.)

¹ :

További részletek megtudhatók a 2011–2015 közötti időszakra szóló teljesítményértékelési keretből. Az említett keretrendszer meghatározza az információs társadalomra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés koncepcióját és a teljesítményértékelésre szolgáló legfontosabb mutatókat.

Forrás: europa.eu

A szociálisan elkötelezett, jótékonyságáról ismert multimilliomos a kormány „digitális bajnokaként” nem kevesebbre vállalkozik, mint a világhálóról mindeddig kiszorult tízmillió brit megtérítésére. Közülük hatmillió a 65 éven felüli, négymillió pedig a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozik.

Lane Fox nem tekinti „őrült kíberutópiának” a meggyőződését, hogy nincs olyan terület, melyen az internet ne javítaná az életminőséget. A terv az, hogy Nagy-Britannia a világ első teljesen „bevilághálózott” országává váljon. Egy PriceWaterhouseCoopers-statisztikára hivatkozva Lane Fox azzal érvel, hogy ez évi 22 milliárd font hasznot hozna a nemzetgazdaságnak. Ami az egyes embereket illeti, az internettől valamilyen oknál fogva tartózkodók átlagosan 560 font megtakarítástól esnek el. Az álláskeresők esélyei tíz százalékkal javulnak, ha kiismerik magukat az online világban.

Az üzletasszony szerint nem lehetetlen, hogy a webet nap mint nap használó 30 millió brit mellé 2012 végére a hiányzó tízmilliót is beszervezze. Természetesen tudomásul veszi, hogy ugyanúgy, mint a tévékészülékek, az internet számára sem nyerhető meg a háztartások száz százaléka. A dinamikus vállalkozó már ez év decemberéig digitális felelősöket nevezne ki minden önkormányzatba, munkaközvetítő irodába és közkönyvtárba.

Javasolja, hogy a legkorszerűbb számítógépekkel felszerelt iskolák éjszakánként nyissák ki kapuikat az alacsony jövedelemmel rendelkező családok előtt, akik nem engedhetik meg maguknak az internet otthoni használatát.

A technológiai kiáltvány nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg élesre váltott a raceonline2012.org portál, mely vállalatokat, jótékonysági intézményeket, filantrópokat szólít meg, hogy felajánlásaikkal tegyék lehetővé a hangzatos terv megvalósulását. A fizikai valóságában két hónappal korábban elindított kezdeményezéshez máris négyszáz partner csatlakozott – köztük olyan világcégek, mint a BT –, akiktől Lane Fox nem pusztán pénzt, hanem ötleteket is vár. A világhálón eddig kívül maradt tízmilliós nagyságrendet úgy érzékeltette, mintha az öt legnagyobb lélekszámú brit város, London, Birmingham, Leeds, Glasgow és Sheffield teljesen lemondana a mindennapoktól szinte elválaszthatatlan eszközről.

A Rocinha nevű favella több mint 100 ezer lakója ingyen és vezeték nélkül használhatja a világhálót.
A kezdeményezés a Rio Estato Digital nevű program részét képezi, a felhasználók mindenekelőtt a képzési- és továbbképzési lehetőségekről tájékozódhatnak.

A Rio de Janeiro déli környékén található nyomornegyed egy részében már márciusban létrejött az internetkapcsolat, sőt más favellák – a Dona Marta és a Cidade de Deus – is rendelkeznek már ingyenes összeköttetéssel.

Rio szövetségi állam kormányzója, Segio Cabral egy éve jelentette be, hogy a dél-amerikai országnak ez a része lesz az első, amely teljesen ingyenes szélessávú internet-hozzáférést biztosít.

Forrás: ITMania

A projekt, amelyhez egyébként további 200 millió dollár érkezik magánberuházások formájában, azt célozza, hogy minél több vidéki, vagy kis jövedelmű család, illetve kisvállalkozás férhessen hozzá a szélessávú internethez Amerikában. A terv emellett hálózatépítést is tartalmaz, olyan iskolákba, kórházakba és egyéb közintézményekbe, ahol még nincs ilyen, illetve a könyvtárak és állami egyetemek számítógépparkját is fejleszteni kívánják. A beruházással kapcsolatban Obama azt nyilatkozta, hogy az ilyen típusú fejlesztéseknek főként hosszú távon van hasznuk, hiszen a szélessávú internet abban segíthet például, hogy a jövő generációk jobban elsajátíthassák a majdani boldogulásukhoz szükséges tudást. Hogy mennyire komolyan veszi az új amerikai kormányzat a területet, arra azt hozta fel példaként, hogy a most bejelentettel együtt 2009 decembere már mintegy 2,7 milliárd dollárt biztosítottak a szélessávú internet fejlesztésére, összesen 260 projekt keretében.

Miközben az internet amerikai találmány, az Egyesült Államok jelenleg mind szélessávú lefedettségben, mind pedig a szupergyors száloptikás hálózatok kiépítésében le van maradva Európa, illetve a Távol-Kelet mögött. Ráadásul kialakult egyfajta digitális szakadék is az országban, vagyis egyes társadalmi csoportok körében kiugróan magas a világhálót hanyagolók száma, akik ezen nem is nagyon akarnak maguktól változtatni.

Forrás: Prim

A Microsoft 2003-ban hívta életre a Korlátlan Lehetőségek (Unlimited Potential) elnevezésű programot, amelynek keretében eddig összesen több mint 285 millió dollárt bocsátott non-profit szervezetek és közösségi technológiai központok rendelkezésére készpénz, illetve szoftverek formájában. A vállalat Magyarországon az elmúlt négy és fél évben több mint két és fél millió dollár – azaz mostani árfolyamon mintegy 580 millió forint – értékben nyújtott segítséget hetvenhat magyar pályázónak a program keretében. A támogatás az esetek többségében nem elsősorban pénzadományt, hanem szoftvereket, illetve informatikai szaktanácsadást, informatikai kivitelezést jelent.

A Microsoft egyéb módokon is segíti a civil szervezeteket. A CivilTech Informatikai Adományozó program keretében eddig összesen 634 alapítvány és egyéb szervezet küldte be pályázatát, melyek közül a Microsoft Magyarország 523-at el is fogadott, és  mostanáig több mint 300 millió forint értékű szoftvert juttatott a civil szervezeteknek. A szoftveradományokért cserébe a pályázóknak mindössze regisztrációs díjat kellett fizetniük, amely az adott szoftver piaci értékének 4 százalékát teszi ki.

Hatékonyabb feladatvégzés | A szoftverszállító három szervezet példáján keresztül mutatta be a támogatás különböző formáit:

Az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület non-profit és kulturális szervezet 1995 óta alkalmaz tudományos módszereket víz alatti lelőhelyek felkutatására és feltárására, segítségül hívva az informatika legújabb megoldásait is. Az egyesület SharePoint alapokra helyezte át portálját, mivel a technológia rendkívül alkalmas a világ földrajzilag távol eső pontjain keletkező adatok összegyűjtésére és megosztására. A harmincezer dollár – 6,8 millió forint – összértékű szoftveradomány és a támogatása révén kiépülhetett az Egyesület új információmegosztó rendszere, amely a világon bárhonnan elérhető.

A Csodalámpa Alapítvány súlyos betegségben szenvedő gyerekek kívánságait – 2003 novembere óta több mint 1200-at – teljesíti. Rengeteg kérés érkezik hozzájuk a játékoktól, számítógépektől kezdve az utazásokon át a híres emberekkel történő találkozókig. A Sharepoint 2007-es alapokon működő rendszer megkönnyíti az adatok nyilvántartását, a munkafolyamatok követését és a külsős önkéntesekkel való kapcsolattartást is.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány célja a fogyatékkal élők politikai, polgári, gazdasági és szociális jogainak érvényesítése a közoktatás, a szakember- és felnőttképzés, valamint a munkaerő-piaci beillesztés területén, és évente átlagosan hatvan program keretében több ezer pályázatot bírál el. A pályázatok kezelése egy elavult célszoftver birtokában korábban nehézkes volt, ezért az alapítvány a Sharepoint Portal Server 2007 alapjain, az SQL Server és a Project Server bevezetésével fejlesztette tovább rendszerét. Az új pályázatkezelő rendszerben az FSZK alkalmazottai egy személyre szabott SharePoint portálfelületre jelentkezhetnek be, ahol látják a feladatokat, és az elvégzésükhöz szükséges dokumentumokat is elérik.

Forrás: BitPort