A kormány karácsony előtt egy nappal hozott határozata értelmében nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak nagyon indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szabad beszerezni a kormány által felügyelt szerveknél.

A december 23-i határozatában a kormány “az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról” szóló, 1479/2011. számú határozatában a kormány az “egyes közigazgatási szervek nemzetközi szabványon alapuló elektronikus kommunikációjának egységesítése, az együttműködés hatékonyságának javítása, valamint a költséghatékony nyílt forráskódú irodai szoftverek részarányának növelése érdekében” több fontos, informatikával összefüggő intézkedésről és annak végrehajtásáról döntött.

A kormány ebben a határozatban elrendeli, hogy a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított
szervek kivételével – a kormány irányítása alatt álló szervek az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel (a továbbiakban: irodai szoftverek) előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül. Emellett a kormány irányítása alatt álló szerveknek bármely külső féllel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a szabványoknak megfelelő formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik szabványok szerinti elérhetõvé tételéről is.

Az érintett tárcavezetőknek az ehhez való felkészülés végső határidejének a határozat március 31-ét jelöli meg. Ennek értelmében e feladatok végrehajtása érdekében a nemzeti fejlesztési miniszternek díjmentesen elérhetővé kell tennie azokat a szoftver eszközöket, amelyek azok szervek számára is lehetővé teszik a szabványoknak megfelelő állományok használatát és előállítását, amelyek irodai szoftverei erre alapfunkcióként nem képesek. A miniszternek ezen felül folyamatosan gondoskodnia kell ezen szoftvereszközök elérhetőségéről is január 31-től.

A határozat 2012. december 31-ig ad határidőt adott arra, hogy a kormány irányítása alatt álló szervek között létrejött – a dokumentumformátumokra is kiterjedő – hatályos együttműködési megállapodásokat felülvizsgálják a dokumentumformátumok tekintetében.

Nem nyílt szoftver csak nagyon indokolt esetben

A határozat arra is kötelezi az érintett minisztereket, hogy a felügyeletük alatt álló szerveknél intézkedjenek arról, hogy nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése
érdekében szerezzenek be, és a megtett intézkedésekről tájékoztassák a nemzeti fejlesztési minisztert. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter a kormány irányítása alatt álló szervek infokommunikációs tárgyú szerződéseihez, kötelezettségvállalásaihoz gyakorolt egyetértési joga, valamint ezen szervek közbeszerzési eljárásai indokoltságának megítélésével kapcsolatos feladata keretében a nem nyílt forráskódú irodai szoftverek beszerzéséhez csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében járulhat hozzá.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

ULX: ujjé

Szentiványi Gábor, a nyílt forráskódú állami beszállító, az ULX Kft. ügyvezetője megkeresésünkre így kommentálta a kormányhatározat hírét. “Hatalmas lépésnek tartom a megszületését, mivel egy évtizedes problémát kezel. A dokumentum publikáció és csere ma már a mindennapjaink alapvető és nélkülözhetetlen feladata, nem szabad, hogy formátumkorlátokba ütközzünk ezen a területen. Képzeljük el, mi lenne, ha 2012-ben nem lennének egységes KRESZ szabályok vagy a gépkocsikban különböző helyen lenne a fék, a gáz és az indexkar. Ez alapvetően fékezné vagy ellehetetlenítené a közlekedés fejlődését. A piac kezdeti fázisban ez talán nem kritikus, de ha már mindenki ettől függ, — márpedig a dokumentumkezelésnél ez a helyzet — akkor csak nyílt szabványokkal mehetünk tovább. Nem is beszélve arról, hogy ez felszabadítja a desktop függőséget is, és szabadabb választás elé állítja a felhasználókat, az államot. A kormányhatározat azonban csak a kezdet, fontos, hogy ezt a politikán túlmenően, egy változáskezelési projektként azonosítsuk, és képesek legyünk profin és gyorsan megküzdeni az átállással. Számos cég, mint ahogy az ULX is, rengeteget tesz azért, hogy ezek az átállások a lehető legkönnyebben menjenek végbe. Fontos, hogy gyorsan terjedjen a használat, mert annak erős multiplikátor hatása van, ehhez mi az köz- és felsőoktatás területén az OpenEDU-val járulunk hozzá, a közigazgatásban pedig úgy, hogy az ODF-et támogató LibreOffice-t és OpenOffice.org-ot egy teljesértékű irodai szerverkörnyezetbe illesztjük bele, amiben a verziókezelés, munkafolyamatok, kollaboratív dokumentumszerkesztés és publikálás a Microsoft környezetben megszokott módon mehet végbe. Ez folytonos átmenet biztosít a megszokott funkcióktól való elszakadás nélkül.”

Microsoft: no comment

Az ügyben természetesen megkerestük a Microsoft Magyarországot is, mely a kormányhatározat vesztesének tűnik, ám a társaságnál azt mondták, nem kívánnak élni a nyilatkozás lehetőségével, a kormány döntését nem kommentálják.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk karácsonykor megjelent cikkünket, melyben beszámoltunk arról, hogy az iskolákat is Linuxra állítják át, a kormány ugyanis leállította a Tisztaszoftver program azon részét, mely legalizálta az iskolák, valamint a tanárok és diákok oktatási célból használt Microsoft-szoftvereit.

A Tisztaszoftverrel kapcsolatban a Microsoft egyébként cikkünk közzététele óta egy közleményt tett fel honlapjára, mely elérhető itt. Ebben azt jelzik, hogy a Tisztaszoftver konstrukció keretében eddig egy közoktatási PC éves licencdíja egy BigMac menü árával volt összevethető. “Az oktatási intézmények a Microsoft szoftverek segítségével piacképes tudást adhattak át diákjaiknak, hallgatóiknak, ami az ország hosszú távú boldogulásának, versenyképességének kulcsa”. Mint írják, folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a lehetőségekről, s partnerek lesznek a lehető legkedvezőbb megoldások megtalálásában. “Jelentős magyar piaci résztvevőként számunkra is létfontosságú, hogy a hazai oktatási rendszer tartalmával és műszaki támogatottsági színvonalával versenyelőnyt jelenthessen Magyarországnak”.

Forrás: Computerworld

Magyar Közlöny hivatkozott száma

Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy október 1-je óta Budapesten a háztartások több mint egynegyede válaszolt interneten a népszámlálási kérdésekre; a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régióban 18 százalék, illetve a feletti az adatszolgáltatási arány; Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megyében viszont 10 százalék körüli az elektronikus válaszadás.

Az adatok lényegében tükrözik a háztartások internetes bekötöttségének arányát a régiókban – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Virágh Eszter elmondta, hogy időarányos csaknem 50 százalékos az összes, az interneten és a számlálóbiztosoknak leadott kérdőívek kitöltöttségének együttes aránya, egyes kisebb településeken a biztosok már be is fejezték az összeírást, elmaradás inkább a nagyobb városokra jellemző – tette hozzá.

Interneten https://www.enepszamlalas.hu/q/ címen vasárnap éjfélig lehet kitölteni a népszámlálás lakás- és személyi kérdőíveit. Ha az adott címről minden lakos adatait pontosan közlik, oda nem megy ki a számlálóbiztos.

Ha valaki nem az internetes módszert választja, akkor október végéig eleget tehet állampolgári kötelességének úgy is, hogy a papíralapú kérdőíveken rögzíti a válaszokat, vagy megbeszél egy időpontot a számlálóbiztossal, aki a kapott válaszok alapján kitölti az ívet. A KSH felhívta a figyelmet arra: az adatok közlésekor “az adott eszmei időpontban”, az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni.

Forrás: MTI

Az NFM infokommunikációért felelős államtitkára elmondta: az államtitkárság korábbi ígéretéhez híven elfogadta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, mely az infokommunikációs terület fejlesztését tűzte ki célul az elkövetkezendő négy évre. Ezzel a tervvel sikerült átláthatóvá és kiszámíthatóvá tenni a területet mind az egyes emberek, mind pedig a cégek számára – mutatott rá Nyitrai Zsolt, hozzátéve: ez azért is volt nagyon fontos, mert meggyőződésük szerint a digitális környezet fejlesztése közvetett módon hozzájárul majd a vállalkozások fejlesztéséhez, és ezzel a munkahelyek számának növekedéséhez is.

Az egyik pályázat esetében a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) összesen 10,8 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak, többek között számítógép- és programbeszerzés, honlapkészítés, már meglévő honlap fejlesztése, valamint webáruház létrehozásának témakörében – fogalmazott az államtitkár, megjegyezve, hogy a pályázat igen komplex módon került meghirdetésre, ezzel is segítve a KKV-kat.

A keretösszegből 2011. július 1 – 2012. december 31 között lehet majd összegeket lehívni.

A másik vállalkozásfejlesztési pályázat célja, hogy elősegítse olyan informatikai alkalmazásokat szolgáltató központok létrehozását, amelyek kis- és közepes vállalkozások működési hatékonyságát erősítik. A lehívható összeg 1 milliárd forint – tájékoztatott az államtitkár.

A korábbiakhoz képest jelentős előrelépés – jegyezte meg le Nyitrai Zsolt -, hogy a pályázatok könnyebb és gyorsabb elbíráláson fognak keresztülmenni, ugyanis 30 napon belül el kell bírálni őket.

Laufer Tamás, az  Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke leszögezte: a szakma örül, ugyanis a minisztériumnak több olyan ígérete is volt egy évvel ezelőtt, melyeket azóta már teljesítettek, pozitív hatást gyakorolva ezzel a gazdaságra és a vállalati szektor életére egyaránt.

Forrás: Kormany.hu

A Rogán Antal (Fidesz) országgyűlési képviselő (a fenti képen) által pénteken benyújtott törvényjavaslat mihamarabbi elfogadását indokolja, hogy az ágazat uniós szintű irányelveinek magyar jogrendbe történő átültetésének határideje 2011. május 25-én lejárt.

A javaslat az általános indoklás szerint egyebek mellett előmozdítja a hatékonyabb frekvenciagazdálkodást, ezáltal az innovációt, egyszerűsíti a szabályozást, javítja a hálózatok biztonságát és integritását, növeli a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét, valamint racionalizálja a piacelemzéssel kapcsolatos eljárásokat.

A módosítás szem előtt tartja a piac fejlődését, az elsősorban versenyre építő fair és hatékony szabályozást.
A javaslat erősíti a szabályozó hatóság függetlenségét is a jogalkotási hatáskörökön keresztül. Ezen belül célszerűnek tartja a jogalkotási hatáskörök átadását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke részére: így például a frekvencia és azonosító gazdálkodás körében, a frekvencia felosztás és a frekvenciasávok felhasználási, illetve a frekvenciapályáztatás, valamint a számhordozhatóság szabályainak kidolgozása esetében.

A javaslat szerint a felvázolt rendszerben a hírközlés-politika, frekvenciapolitika és információs társadalommal összefüggő politikák megalkotása továbbra is hagyományos kormányzati feladat és hatáskör maradna, azonban a politikáknak megfelelő jogszabályok megalkotása közvetlenül az NMHH-hoz kerülne.

Mindez azért fontos az indoklás alapján, mert a hírközlés gyorsan változó piacán a jogalkotásnak a lehető leggyorsabban kell reagálnia. Ezen a piacon ugyanis a nem kellő időben megtett szabályozói beavatkozás, a piaci problémák késve történő orvoslása komolyabb zavarokhoz vezethet, kihat a piac egészének struktúrájára, illetve az ágazat jövedelmezőségére – így beruházásokra és a megtérülésre -, ezáltal végső soron a fogyasztókra is. Az indoklás kitér arra is, hogy a lassú, formálisan kötött minisztériumi-kormányzati hagyományos jogalkotási struktúra útjainak "végigjárása" a gyors változásokat az esetek többségében egyszerűen nem képes követni.

A jogalkotási feladatok ellátása a hatóságnak jelentős többletköltséget nem okoz, minimális humánerőforrás többletet igényel, és ezen feladat ellátását saját költségvetése terhére biztosítani tudja – áll az indoklásban, amely szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a központi költségvetés terhei mindenképpen csökkennének.

A javaslat megerősíti a felhasználói és fogyasztói jogokat azáltal is, hogy kiemelt figyelmet fordít az előfizetők, s ezen belül a fogyatékkal élők esetében a garanciákra.

Az új szabályok bevezetése révén a fogyasztók számára előnyös lesz, hogy több és összehasonlításra alkalmasabb módon juthatnak információhoz a szolgáltatásokat és azok árait illetően. Az áttekinthetőség növelése és az összehasonlíthatóság jegyében lehetővé válik a szolgáltatók szerződési feltételeinek jobb összevetése és kereshetősége. Törvényi szintű szabályozás rögzíti a határozott időtartamú "hűségszerződések" szabályait is, illetve elősegíti az ilyen szerződéses jogviszonyok jobb megismerését és nyomkövethetőségét a fogyasztók számára.

A piac esetében az új szabályozás célja az, hogy erősödjön a verseny. Elsősorban a piacra bízza a választék, az árak és a minőség alakítását, s előnyben részesíti az infrastruktúra alapú versenyt ott, ahol lehet. Ösztönzi az infrastruktúra beruházásokat, illetve szabályozza azokat a viszonyokat, ahol a verseny önmagában nem kínál elég garanciát.

A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a szabályozás során az általános elvek alkalmazásán túl megfelelő figyelmet kell fordítani a földrajzi piacok és fogyasztói csoportok jellemzőinek eltéréseire. A fenntartható, infrastruktúraalapú verseny elősegítését és védelmét a törvény olyan eszközökkel segíti, mint a szűk keresztmetszetet jelentő infrastruktúra elemekhez való hozzáférés, valamint az egyenlő elbánásra vonatkozó követelmények határozott érvényesítése a hozzáférési szabályozásban.

A törvényjavaslat szövege a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több ponton egyszerűsödött és tisztult: nem igényel például törvényi szabályozást az árprés kezelése, amit a hatóság saját hatáskörében a szakmai standardoknak megfelelően tud kezelni. A piac fejlődésének megfelelően egyszerűsödött a közvetítőválasztásra vonatkozó szabályozás is.

A javaslat szerint az eljárások során kiszabott kötelezettségeknek, feltételeknek objektívnek, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük. A jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeknél pedig a fokozatosság elve érvényesül.

Az uniós szemlélettel összhangban kiemelt szerepet kap a nyilvánosság és az információk megfelelő közzététele is.

A javaslat szerint fontos a felelős vagyongazdálkodás, különösen a korlátos erőforrásokkal, így a frekvenciavagyonnal. A rendelkezésre álló frekvenciakészlet hasznosítása és a felhasználása ugyanis jelentős mértékben kihat a gazdaságra, valamint hozzájárul a fogyasztói jóléthez. A frekvenciagazdálkodással kapcsolatos szabályozási elvek hangsúlyozzák a rugalmas frekvenciagazdálkodást, a technológia semlegességet és a szolgáltatás-semlegességet.

A javaslat szerint a harmonizált szabályozást szolgálja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC) történő együttműködés szabályainak átültetése is.

Forrás: MTI

A hivatkozott módosító elérhető az MKOGY honlapján, avagy itt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: folyamatos az egyeztetés az oktatási tárcával, illetve a vihart kavart Matolcsy-interjú után az NFM felvette a kapcsolatot a gazdasági tárcával is (a felnőttképzés e tárcához tartozik). Az oktatás feltételeinek javítására, a hazai oktatási tartalom fejlesztésére, a tanártovábbképzésre 15 milliárd forintot szán – pályázati forrásokból – az NFM. Megjegyezte, hogy a diákok sokszor többet tudnak az informatikáról, mint a tanárok, s ezért fontos az, hogy a pedagógusok alapos felkészítésben részesüljenek. 2013 végéig minden településen elérhető lesz a szélessávú internet, amely segít a még meglévő, területi hátrányos helyzetek feloldásában.

A Matolcsy-interjúra reagálva elmondta, az elsődleges az, hogy abban az országban, ahol 4 millió embernek nincs digitális önbizalma az internet használathoz, motiválni kell a leendő felhasználókat az internet megismerésére. De differenciálni kell: nem kell mindenkinek profi informatikussá lennie – emelte ki Nyitrai Zsolt.

D. G.

Nincs esély arra, hogy “leszakadóban lévő”, 4 millió 50 év feletti embert oktatással felzárkóztassák. Nekik már nem kell megtanulniuk a számítógép kezelését sem. Legalábbis az infokommunikációs államtitkárság igencsak meglepő, és remélhetőleg minden bizonnyal csak újságírói műhibán alapuló, de alább szó szerint közölt közleménye szerint.

Úgy látszik van olyan nap, amikor rosszul állnak a hazai információs társadalom jövője felett a csillagok: a Magyar Nemzet szerint eltörölné az informatikaoktatást a felnőttképzésben Matolcsy György, mondván,  a “sokszor tanulási nehézségekkel küzdő emberektől is megkövetelik az informatikai ismeretek elsajátítását, s például a kosárfonó szakmához tudni kell Excel-táblázatot készíteni. A Magyar Nemzet szerint emiatt drágultak is a tanfolyamok, s mindez együtt negatívan hatott a felnőttképzésre, amelyben így is csak a lakosság 3,1 százaléka vesz részt, szemben az uniós átlag 9,6 százalékkal.” Bár valóban kérdés – feltéve, ha igaz a MN híre -, miért kell Excel mindenkinek, viszont az nem lehet kérdés, hogy az internet ma már a civilizációnkhoz éppúgy hozzátartozik, mint a mosdás és a wc-használat. Az egyenesen mulatságos, hogy MN logikája szerint az informatika miatt nem tanulnak felnőttkorukban a magyar állampolgárok.

Másik ügy az a Nefmi-terv, hogy a Nemzeti Alaptantervből kimarad az alapfokú informatikai képzés az általános és középiskolákban, az szintén ebbe az irányba mutat: minek a vidéki, falusi gyerekeknek ez a tudás, ha úgyis csak kosárfonók lesznek? (E logika szerint ők már sohasem lesznek se miniszterelnökök, se államtitkárok: kosárfonóból az ritkán lesz, legnagyobb eséllyel jogász lehet az, akinek egy Neptun nevű internetes rendszerben kell felvennie az óráit, ha tudja kezelni ….)

Lehet tehát, hogy az infokommunikációs államtitkárságnak párbeszédet kellene kezdenie a társtárcákkal arról,  vajon tényleg jobb lesz-e internet nélkül a magyar állampolgárok helyzete? Ha már az infokommunikáció nemzeti ügy. Hogy pedig az, azt az (akkor ötpárti) e-Befogadásügyi Eseti Parlamenti Bizottság Országgyűlési Határozatba foglalt statútuma mondta ki először 2008-ban. A KIM ellenben azt tervezi, hogy (az egyébként helyes) jogszabályi deregulációban 900 Országgyűlési Határozatot töröl. Vajon az informatika társadalmasítását nemzeti üggyé emelő OGYH is közöttük lesz?

“A kormány és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint az infokommunikáció nemzeti ügy. A távközlés és az informatika átszövi mindenki életét, s ha egyetértés alakul ki az alapkérdésekben, akkor az hozzásegítheti az országot és a polgárokat a versenyképesség, illetve az esélyegyenlőség növeléséhez.

Nyitrai Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságának vezetője hétfőn a Parlament Gazdasági és Informatika bizottság Informatikai és Távközlési albizottságának ülésén az elmúlt egy év munkájáról elmondta, már a ciklus elején sikerült megalkotni a stratégiát, a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozó Digitális Megújulási Cselekvési Tervet, amelynek fő szereplői a polgárok, a vállalkozások és az állam. Hívószavai pedig az esélyegyenlőség, a versenyképesség növelése, s az olcsóbb és átláthatóbb állam.

A stratégia megvalósítása mellett fontos cél az is, hogy 2013-ig minden településen elérhetővé váljon a szélessáv, összhangban az unió digitális menetrendjével. Erre a kormány több mint 12 milliárd forintot különített el, s a célt a magyar vállalkozások bevonásával valósítja meg.

Egy újabb – régóta húzódó – eredményként az államtitkár elmondta, hamarosan kiírják értékesítésre a 900 megahertzes frekvenciát, ami megteremti egy negyedik mobilszolgáltató megjelenésének lehetőségét a piacon. A 900-assal együtt pedig az 1.800-as frekvencia is megnyílik a szupergyors (LTE) internet-szolgáltatás előtt.

Később egy ide vonatkozó kérdésre Nyitrai Zsolt elmondta: a piac dönti el, hogy lesz-e negyedik szolgáltató, a kormány ennek a lehetőségét, feltételeit teremti meg. Úgy vélte, egy újabb szolgáltató újabb árversenyt generál majd a piacon, az állam pedig a frekvenciák eladásával új bevételekre tehet szert.

Beszámolójában közölte, a kormány bevezette a sávos frekvencia-díjat, ami érdekeltté teszi a távközlési szolgáltatókat abban, hogy fejlesszék az infrastruktúrát, ellentétben a korábbi szabályozással. Kifejtette, az örökölt költségvetési nehézségek miatt a kormányzatnak be kellett vezetnie a távközlési különadót, amit a szolgáltatók megértettek, sőt, mindhárom nagy szolgáltató olyan nagyszabású fejlesztéseket jelentett be az elmúlt hónapokban, amelyek hosszú évekig szolgálják majd az ország infrastrukturális versenyképességét.

Nyitrai Zsolt elmondta, hamarosan módosítják az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, mivel a 2003-as jogszabály már több ponton idejétmúlt. Középpontba kerül a polgár, a fogyasztóvédelem, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve megnyugtatóan rendeződik majd a mobilfizetés helyzete is. Az államtitkár elmondta, már sikerült tető alá hozni azt a megállapodást, ami a .hu domain nevek esetében két hétről egy-két napra csökkentette a regisztrációt.

A kormányzati infokommunikáció konszolidációjáról kifejtette, az állam újratárgyalt sok szerződést, aminek eredményeképpen 15 milliárd forintot spórolt meg. Kérdésre válaszolva hozzátette, a hálózatkonszolidáció célja a költségtakarékosság és a sávszélesség maximalizálása. Az állam ugyanis maga akarja kiszolgálni a saját szervezeteit, a lehető legolcsóbban és a legjobb feltételekkel. Elmondta azt is, a kormány megkezdte a nyílt forráskódú szoftverek tesztüzemmódját több állami cégnél és szervezetnél is, aminek az eredményét hamarosan összegzik – tette hozzá. Egy ezzel összefüggő kérdésre közölte, egyebek mellett a Nemzeti Adó és Vámhivatalban, a Magyar Fejlesztési Bankban, s az infokommunikációs államtitkárságon folynak nyílt forráskódú tesztek. Az államtitkárságon pedig létrejött egy munkacsoport, amelyik támogatja ezt a munkát. Egy újabb lépésként ősztől például nyílt forráskódú termékeket ingyen igényelhetnek az iskolák. Ahhoz azonban, hogy más területeken is elterjedjenek ezek a termékek egy szabványra is szükség lesz, ami a nyáron nagy valószínűséggel el is készül.

Egy újabb kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, a szélessávú fejlesztések 12 milliárdos keretösszegű vállalkozói pályázatai hamarosan megjelennek. Elmondta még továbbá, hogy az infokommunikációs kormányzat határozott lépéseket tesz az innováció támogatásáért, és az okos mérés, a gép-gép kommunikáció hazai elterjesztéséért.

Vasváriné Menyhárt Éva, a tárca helyettes államtitkára a meghallgatáson elmondta, az e-Magyarország pontok, illetve a mögöttük lévő hálózat értékes, és a kidolgozás alatt lévő közösségi tér program ad majd új tartalmat a rendszernek. A terv az, hogy a leszakadóban lévő csoportoknak, összesen mintegy 4 millió embernek az egyedi igényei alapján adjanak megoldást, mivel nincs nagy esély arra, hogy oktatás-képzéssel felzárkóztassák őket. Így például az idős embereknek egészségügyi, biztonsági szolgáltatásokat nyújtanak majd a tervek szerint anélkül, hogy meg kellene tanulniuk a számítógép kezelését. A munkába vállalkozásokat, helyi szervezeteket és az egyházakat is bevonnak.”

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – Infokommunikációért Felelős Államtitkárság (Az mti tudósítása nyomán.)

Elindult a kormányportál hírlevél-küldő szolgáltatása, amelyen keresztül az érdeklődők folyamatosan értesülhetnek a minisztériumok és a kormány aktuális híreiről, intézkedéseiről – közölte a kormányzat.

A kormány hivatalos tájékoztatási honlapjáról a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent határozat rögzíti, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter felel a www.kormany.hu kormányportál és egyéb, a jövőben létrehozandó kommunikációs célú kormányzati honlapok egységes szerkesztésének, arculatának és folyamatosan frissített tartalmának kialakításáért, valamint az aktualitásukat vesztett tartalmak archiválásáért és hozzáférhetővé tételéért.
Ugyancsak Navracsics Tibor dönt – a minisztériumokkal folytatott egyeztetés után – a kormányzaton belül kezdeményezett új webes kommunikációs eszközök (weboldalak, portálok, internetes naplók) indításáról; irányítja az egységes kormányzati honlaprendszer kialakítását; koordinálja a fejlesztéseket; meghatározza a stratégiai kormányzati kommunikációs online fejlesztési célokat; ellenőrzi a tájékoztatási célokat szolgáló webes kommunikációs eszközök használatát; elősegíti technikai segítségnyújtással, szerverkapacitással, szükség esetén domain-név rendelkezésre bocsátásával a kormányzati szervek webes megjelenését.
Nagy Anna kormányszóvivő egy januári háttérbeszélgetésen arról számolt be, hogy hatvanmillió forint plusz áfába került az egységes kormányzati portál, a www.kormany.hu weboldal fejlesztése, a honlap működtetésének költsége pedig havi hárommillió forint.

Forrás: MTI

“

1. Alkotmányos garanciákat adtunk az infokommunikációnak. Az új Alaptörvényünk XXVI. cikke – Európában egyedülálló módon – deklarálja, hogy a modernségnek, az új technológiai vívmányoknak meg kell jelennie az állami működés mindennapjaiban. A XXVI. cikk szó szerint így szól: „Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.“ A javaslat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért felelős államtitkárságának javaslatára került bele az új alaptörvénybe.
2. Az erősebb parlamenti érdekérvényesítés érdekében kezdeményeztük, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága hozza létre az önálló Informatikai és Távközlési albizottságot.
3. A kormány megalakulását követően megalkottuk a Digitális Magyarország vitairatát, amit széleskörű konzultációkon ismertettünk minden szakmai, iparági és civil érintettel, majd ötpárti találkozón egyeztettünk annak irányáról és tartalmáról.
4. A Vitairatból széles társadalmi és szakmai egyeztetés során megalkottuk a Digitális megújulást, ami mintegy zsinórmértékként jelzi az infokommunikációs kormányzat 2014-ig szóló terveit. A Digitális megújulás stratégiája konkrét menetrendet, határidőket, felelősöket nevesít, így a szakma, illetve a piac is előre tervezhet. 4 nagy fejezetben 83 konkrét akciótervet nevesítettünk, mely mind Magyarország és a magyar ICT-vállalkozások versenyképességét, gyarapodását szolgálja.
5. Meghoztuk a 900-as frekvencia ügyében évek óta húzódó döntést: most már biztos, hogy 2011 harmadik vagy negyedik negyedévében a kormány értékesíti a 900 Mhz-es frekvenciát. A 900-as frekvencia értékesítése igazi win-win szituációt teremt: jót tesz a szolgáltatóknak, mert hatalmas kapacitásbővítést tesz lehetővé. Jót tesz a polgároknak, mert egy erősebb versenyben, csökkenő árak mellett keresik a szolgáltatók a kegyeiket. Nem mellesleg a 900-as frekvencia értékesítése jót tesz az államnak, mert pluszbevételekhez jut.
6. Megteremtettük az esélyét egy 4. mobilszolgáltató színrelépésének, amitől a verseny határozott erősödését várjuk. Ha a piac azonban úgy dönt, nem él a lehetőséggel, akkor a rendelkezésre álló 900-as frekvenciát megkaphatják a már piacra lépett szolgáltatók.
7. A 900-as és az 1800-as frekvenciákon hamarosan megnyitjuk annak lehetőségét, hogy a szolgáltatók LTE, vagyis szupergyors mobil szélessávot építsenek ki hálózataikban.
8. Új, sávos frekvenciadíjazást vezettünk be, ami fölváltotta az elavult, az adótornyok számához kapcsolt díjazást. Ezzel tervezhetőbb és ésszerűbb költségelszámolást teremtettünk a mobilszolgáltatóknak, akiket ezzel a döntésünkkel érdekeltté tettünk az új beruházásokban.
9. Hamarosan megnyitjuk a Civil TETRA széles körű használatának lehetőségét. A TETRA zárt láncú kormányzati mobilhálózat, de civil igények esetén a polgárok számára is használhatóvá válik.
10. A Digitális megújulás részeként megalkottuk a magyar szélessávfejlesztési koncepciót. Ennek értelmében 2013-ra nem lesz olyan település Magyarországon, ahol nincsen szélessáv. Ez a törekvésünk a vállalkozók, a piac bevonásával teljesül. Minden egyes állami forint plusz egy forintot fog megmozdítani a beruházói piacon.
11. Parlamenti vita előtti állapotban van a 2003-as Elektronikus Hírközlési Törvény komplex, stratégiai szemszögű és az európai kerettörvénynek megfelelő felülvizsgálata. Az új törvény erősebb fogyasztói jogokat, és sokkal erősebb fogyasztóvédelmet garantál majd a polgároknak.
12. Az Elektronikus Hírközlési Törvény könnyebb számhordozhatóságot, sokkal erősebb fogyasztói jogokat és erősebb fogyasztóvédelmet garantál majd a polgároknak. Magyarország ebben a tekintetben hamarosan felzárkózik Nyugat-Európához.
13. Elértük, hogy a .hu domainnevek bejegyzése és használatbavételi ideje 14 napról 1-2 napra csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások gyorsabban, versenyképessebben képesek megjelenni az interneten, hogy ott szolgáltatásaikat és áruikat megismertessék az internetezők millióival.
14. Az Európai Unió soros magyar elnökeként elértük, hogy megszülessen a politikai konszenzus az összeurópai frekvenciahasználat területén: ennek köszönhetően a szélessáv oda is el fog jutni Európában, ahová eddig nem. Vagyis ez jelentősen növelni fogja az európai gazdaság versenyképességét.
15. Az Európai Unió soros magyar elnökeként elértük az ENISA, az Európai Hálózat-, és Információbiztonsági Ügynökség mandátumának 18 hónappal történő meghosszabbítását, vagyis megszüntettük a bizonytalansági állapotot, mely a szervezet életét jellemezte. További magyar siker, hogy az ENISA budapesti igazgatósági ülésén a Suba Ferencet választották a szervezet alelnökéül.
16. Az ENISA-döntéssel szoros kapcsolatban elértük, hogy a kritikus infrastruktúravédelem megerősítéséről és a hálózatbiztonságról tanácsi következtetéseket nyújtsunk be az Európai Tanácsnak.
17. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve megszüntettük a mobilfizetés bizonytalan helyzetét. Április végétől több százezer honfitársunk zökkenőmentesen, továbbra is a megszokott módon használhatja a jól bevált mobilfizetési szolgáltatásokat.
18. A közpénzherdálás megszüntetése és az ésszerűség értelmében újratárgyaltuk az állam informatikai szerződéseit a közérdek maximalizálásának igényével. Ezzel 15 milliárd forintot spóroltunk meg az adófizetőknek.
19. Fölállítottuk a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget annak érdekében, hogy az államnál keletkező projektmenedzsmenti tapasztalatok ne vesszenek el, és a projektmenedzsmenti feladatok ne emésszék föl a bekerülési költségek jelentős részét.
20. Megalkottuk a Nemzeti Adatvagyon törvényt, amivel felszámoltuk azt a lehetetlen állapotot, hogy a polgárok személyes adatait sok esetben magáncégek kezelték. A törvényt közel 4/5-ös többséggel fogadta el a Magyar Országgyűlés.
21. Megkezdtük a hálózat- és információbiztonságról szóló törvény előkészítését, mert ma már milliónyi eszköz kapcsolódik a hálózatra, így a tele- és infokommunikáció teljesen átszőtte az életünket. Biztonságban kell lennie adatainknak, amikor ezeket az eszközöket használjuk és a minimumra kell szorítanunk az adatvesztés lehetőségét. Ezt szolgálja a hálózat- és információbiztonságról szóló törvény megalkotása.
22. Megkezdtük a kritikus infrastruktúravédelemről szóló törvény előkészítését, hiszen a hálózat ma sok esetben védtelen a külső behatolások ellen.
23. Állami hálózatkonszolidációt indítottunk, melynek célja, hogy a párhuzamos kapacitásokat egységesítsük és a szolgáltatási díjakat csökkentsük.
24. Megkezdtük a kormányzati informatika konszolidációját is annak érdekében, hogy a túlburjánzó és átláthatatlan rendszereket egységesítsük és olcsóbbá tegyük.
25. A kormányzati szándékoknak megfelelően egy helyre vontuk össze az informatikai üzemeltetés korábban szétaprózott rendszerét.
26. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság informatikai feladatainak szakmai felügyelete az infokommunikációért felelős államtitkárság szakmai felügyelete alá került.
27. Teljes körűen fölülvizsgáltuk a kormányzati szoftverek licensz-gazdálkodását. Ennek keretében vannak olyan beszállítók, akiknél 80%-os költségcsökkenést értünk el.
28. 2010. decemberétől – Közép-Európában először – világszinvonalú, ultragyors, akár 100 Gigabit / másodperc sebességre is képes hálózat köti össze tudományegyetemeinket a nyugati kutatóegyetemekkel. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet hibrid hálózata visszakapcsolta a magyar tudományos életetet a nyugati és az észak-amerikai vérkeringésbe.
29. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet nagykapacitású szuperszámítógépeket helyezett üzembe Debrecenben és Szegeden és Pécsett, azaz a legnagyobb tudományegyetemeken. Nagy egyetemeink így újra az európai tudományos élvonalban dolgozhatnak a jövőben.
30. Pilotprogramot és tesztüzemet indítottunk be az opensource szoftverek államigazgatásban történő elterjesztéséért. A tesztek jelenleg is futnak a kormányzatban, a háttérintézményeknél, és az állami vállalatoknál.
31. Az opensource, a nyílt forráskódú szoftverek használatának elterjesztése érdekében előkészítés alatt áll az a kormányhatározat, mely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum. Ez óriási változás a korábban használt zárt dokumentum-formátumokhoz képest.
32. Több év helybenjárás után napokra vagyunk attól, hogy megszülessen a 112-es, egységes európai segélyhívó helyzetét rendező kormánydöntés. Mostantól a 112 sokkal jobban szolgálja a magyar polgárok élet- és vagyonbiztonságát
33. Hamarosan megteremtjük az E-fizetés feltételeit. Az alkalmazás elkészült, a rendszer már működik, már csak a törvényi hátterét kell megteremtenünk egy igazán polgárbarát szolgáltatásnak.
34. Megkezdtük a papír száműzését a közigazgatásból, ennek keretében videókonferencia-rendszert állítunk fel a minisztériumok között.
35. Szakmai egyeztetést kezdeményeztünk a nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettessel annak érdekében, hogy az infokommunikációs eszközök jobban szolgálják a nemzetrészek összetartozását, a jobb kapcsolattartást.
36. Nagy siker és hatalmas érdeklődés mellett szerveztük meg a nemzetközi EDUCATIO kiállítást, ahová még a tengeren túlról is érkeztek kiállítók.
37. Kiküszöböltük a felsőoktatási felvételi eljárás, az elektronikus jelentkezés hibáit. 2011-től biztonságosan jelentkezhetnek a diákok a felsőoktatásba az interneten keresztül.
38. Felkaroltuk Magyarország tehetségeit: szakmai, civil partnerekkel összefogva megszerveztük, és hivatalos magyar EU-elnökségi rendezvénnyé tettük a Magyar Innovációs Techshowt, ahol a közel 90 infokommunikációs megoldás közül a 21 leginnovatívabb alkotást állítottuk ki.
39. A 21 infokommunikációs innováció számára inkubációs programot indítunk, hogy a magyar tehetségeknek korszerű jogi-, menedzsment-, projektvezetési-, és marketingmegoldások álljanak rendelkezésükre.
40. A 130 éves magyar távközlés emlékére méltó módon és helyen emléktáblát avattunk, mely mostantól évtizedeken át hirdeti Puskás Tivadar és a magyar telefónia évszázados emlékét.
41. Balatonfüreden egy informális miniszteri értekezleten vendégül láttuk Európa távközlési minisztereit, hogy megállapodásra jussunk az európai frekvenciagazdálkodás, infrastruktúravédelem és az ENISA ügyében.
42. Jelenleg még külső vállalkozás biztosítja az állampolgárok számára a hatályos magyar jogszabályok megismerhetőségét a magyarorszag.hu portálon. Néhány napon belül az állam „házon belül“ oldja meg a feladatot, a Magyar Hivatalos Közlönykiadón keresztül.
43. Megkezdtük a kormányzat belső informatikai szabályozásának rendbetételét. Jogszabályi eszközökkel fogjuk kikényszeríteni, hogy a fejlesztések és az üzemeltetés területén érvényesüljenek a kiemelt biztonsági garanciák.
44. Nyár végéig új, innovatív informatikai megoldást dolgozunk ki a KSH részére, hogy a statisztikai adatgyűjtés elektronikus úton történjen, és alaposabb feldolgozást tegyen lehetővé.
45. Fejlesztjük a vállalkozások tájékoztatását szolgáló kormányzati tartalmakat. Élethelyzetre alapozott kérdésfeltevést, intelligens információszerzést biztosító rendszert alakítunk ki.
46. Nyílt forráskódú oktatási szoftvereket teszünk elérhetővé a közoktatási intézmények részére.
47. Megkezdtük egy új, a közbeszerzések támogatását szolgáló, hatékony webes portálrendszer kialakítását.
48. Megkezdtük a KÖZHÁLÓ szolgáltatás újratervezését, amivel magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítunk az igénybevevőknek.
49. Az informatikai konszolidáció keretében az állam közigazgatási tevékenységét teljes körűen átvilágítottuk és új informatikai fejlesztési programok alapjait rakjuk le.
50. A múlt gyakorlatával szemben megteremtettük az átlátható és nyomon követhető infokommunikációs kormányzást. Egy éve folyamatosan tájékoztatjuk a szakmai és civil közvéleményt az infokommunikációs kormányzat terveiről és konkrét cselekedeteiről.”

Forrás: nyitraizsolt.hu

1. Program: A Magyar Innovációs TechShow 21 leginnovatívabb vállalkozása és feltalálói szám ára pilot inkubációs programot indítunk, melyben az állam a rendelkezésre álló eszközeivel felkészíti ezeket az innovációs vállalkozásokat a hazai és nemzetközi piaci kihívásokra.

2. Program: Ezzel párhuzamosan a fiatalok számára szintén 2011-ben elindítunk a kormányzat, a szakmai szervezetek és az infokommunikációs innovációs klaszterek, valamint az állami befektetői alapok együttműködésében egy kreatív alkotóműhelyt a millenárison a Neumann Ház szervezésében. A kreatív alkotóműhely megteremtése egy létező űrt kíván betölteni, mely az elérhető kutatási infrastruktúrán jelentősen túlmutatva szakmai mentorálással, a fiatalok üzleti menedzsment tudásának bővítésével tulajdonképpen az infokommunikációs iparág – mint magyar húzóágazat – innovációs tevékenységét kezelő ügynökségként is működik majd.

3. Program: A hazai üzleti kultúra az elmúlt években kezdett megismerkedni a hálózatos gazdaságban és együttműködésben rejlő üzleti és innovációs előnyökkel. Az infokommunikációs szektor e tekintetben is az élen jár: az IKT innovációs akkreditált klaszterek az elmúlt két évben közel 40 innovációs projektet indítottak el, amelyek eredményei már 2011-ben nemzetközi szinten is versenyképes magyar termékek és szolgáltatások lehetnek. Fontosnak tartjuk, hogy a hálózatos gazdaság előnyeit kihasználni képes, professzionális menedzsment-háttérrel felállított minősített innovációs összefogások (pl.: klaszterek) létrejöttét és/vagy továbbfejlesztését támogató, működésüket piaci és társadalmi eredményekhez kötő programokat indítsunk.

4. Program: Az Európai Unió Innovációs Unió célkitűzésének megfelelően intelligens város programot indítunk, melynek fókuszában az a nemzetközi célkitűzés áll, miszerint növelni kell azon városok számát, amelyek legalább 20%-kal képesek csökkenteni a CO2 kibocsátásukat, 20%-kal képesek növelni a megújuló energia-felhasználásukat, és legalább 20%-kal képesek növelni az energia-felhasználás hatékonyságát a végfelhasználóknál az okosmérések elterjesztésével.

5. Program: Továbbmenve, a fogyasztók számára olyan kampányokat, programokat indítunk, melyben bemutatjuk számukra, hogy az életük minőségét és a helyi gazdaságot miképpen javíthatják az energiafelhasználás hatékonyságát javító befektetések, a megújuló energiaforrások felhasználása és az energiamenedzsment rendszerek, a smart metering elterjesztése, vagy a városi közlekedés hatékonyságának növelése.

Németh Zsolt megjegyezte: idén lesz először lehetőségük a magyarországi lakosoknak arra, hogy interneten szolgáltassanak adatot. Mint mondta, ő maga 20 százalékos internetes részvétellel lenne elégedett, tekintve, hogy Bulgáriában 40, Lettországban és Litvániában pedig hozzávetőleg 30 százalékos volt a világhálón kitöltött adatlapok aránya.

Beszélt arról is, hogy az internetes kitöltésre október 1-16. között lesz lehetőség, az erre szolgáló portált pedig most fejlesztik. A honlapra kóddal lehet majd belépni, amelyet a számlálóbiztosok visznek ki szeptember 30-ig mindenkinek az állandó lakcímére. Ez lesz egyúttal a számlálóbiztosok "terepbejárása" – tette hozzá.

Október 17-től a számlálóbiztosok azokhoz mennek el személyesen, akik nem töltötték ki az adatlapokat interneten. A papíralapú adatszolgáltatás kétféle lesz, egyrészt lehet majd kikérdezéses módon nyilatkozni, illetve lesz lehetőség az önkitöltésre is.

A KSH elnökhelyettese kiemelte: idén a 2001-es népszámlálással ellentétben újra szerepel majd a kérdőíveken az adatszolgáltató lakcíme; ezzel az adatvédelmi biztos hivatala is egyetért – tette hozzá.

A kérdőívek, hasonlóan a tíz évvel ezelőttihez, alapvetően két részre oszlanak: a lakásokra és a személyi adatokra kérdező egységekre. A lakásokra vonatkozóan válaszolni kell egyebek mellett a lakcím esetleges pontosítására, az épülettípusra, az építés évére, a lakás falazatának anyagára, a lakástulajdonlás formájára, a lakás területére és a helyiségek számára vonatkozó kérdésekre, valamint meg kell jelölni a fűtés módját, energiaforrását, a szennyvízelvezetés módját, illetve például azt is, hogy van-e meleg víz a lakhelyen – mondta.

A személyi kérdőíven a születési hely és időpont megjelölésén kívül ki kell tölteni azt is, hogy élt-e életvitelszerűen Magyarországon kívül a válaszadó, van-e házastársa, illetve élettársa, milyen iskolázottsággal rendelkezik, ha esetleg több diplomája van, azokat mikor szerezte, és milyen nyelven beszél. Munkahelyével kapcsolatban pontosan le kell írni, milyen jellegű munkát végez, mi a foglalkozása, és ha történetesen munkanélküli, keres-e munkát. Meg kell határoznia azt is, milyen közlekedési eszközzel jár munkába, és mennyi idő alatt ér oda a lakhelyéről.

A személyi kérdőív egy részén olyan kérdések szerepelnek, amelyekre fakultatív a válaszadás. Ilyenek a nemzetiségi hovatartozásra, anyanyelvre, baráti közösségben használt nyelvre és vallási felekezetre vonatkozó kérdések. Ezenkívül arra sem kötelező válaszolni, hogy mely tartós betegségben vagy fogyatékosságban szenved az állampolgár, és hogy ennek esetleges megléte akadályozza-e őt valamilyen tevékenységben – közölte.

Arról is beszélt, hogy Magyarországon a népszámlálást törvény írja elő, az állampolgároknak pedig kötelező kitölteniük a kérdőíveket. A számlálóbiztosok a teljes körű, legfrissebb címállomány alapján járják majd a településeket. Mintegy 37 ezer számlálóbiztost alkalmazna, a természetes fluktuációt is beleszámítva számuk elérheti a 40 ezret. Az önkormányzatok és megyei kormányhivatalok alkalmazottait is beleszámítva pedig összességében mintegy 50 ezren dolgoznak majd az idei népszámláláson.

Előreláthatóan 2012 első hónapjaiban lesznek előzetes adatok a népszámlálásról, és jövő év végére kerül majd valamennyi adat adatbázisba. A KSH népszámlálási kiadványához CD-t illetve DVD-t mellékelnek, illetve az interneten is meg lehet majd tekinteni az ehhez kapcsolódó táblázatokat.

A KSH elnökhelyettese elmondta, mintegy 50 millió oldalnyi adatot kell rendezniük, ez magyarázza a feldolgozás első hallásra talán hosszú idejét.

Forrás: MTI

A kormány idén 12 milliárd forintot fordít a szélessávú fejlesztések támogatására, amit az állam helyett vállalkozások valósíthatnak meg. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára a Bitportnak adott interjúban elmondta: a digitális átállást az ellenkező híresztelésekkel szemben szeretnék gyorsan letudni, és a „parlagon heverő”, a mobil szélessáv gyors elterjesztéséhez szükséges frekvenciákat is minél hamarabb értékesíteni akarják.

Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, amely azonban még nem tartalmazta, hogy mekkora összeget költenek a négyéves kormányzati infokommunikációs stratégia megvalósítására; később Ön  százmilliárdos nagyságrendet említett. Az Új Széchenyi Terv közzétételét követően összeszámolták már, hogy összesen mennyi pénzt fordít ilyen célokra idén a kormány?

– Komoly szakmai párbeszéd előzte meg a cselekvési terv megjelenését. A Digitális Magyarország vitairathoz több száz érdemi javaslat érkezett, tárgyaltunk az iparág képviselőivel, érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel. Ötpárti értekezlet is volt, amit azért tartok fontosnak, mert el kívánom érni, hogy az infokommunikáció nemzeti ügy legyen, ez alapfeltétel hazánk  versenyképességéhez: ha ezen a területen lemaradunk, hiába vagyunk ügyesek máshol, sosem tudunk olyan gyorsak lenni, mint a többiek.
Ha egymás mellé teszik a vitairatot és a végleges cselekvési tervet, a kettő között jelentős különbség van – ez a társadalmi vita eredménye. Az év végén nyilvánosságra hozott cselekvési terv tartalmaz alapvetéseket, a kormányzat által beazonosított kitörési pontokat, ahhoz hozzárendel akciótervet, azaz valamilyen megoldási javaslatot, és hozzárendel felelőst, valamint határidőt is, így számon is kérhető. Ami a költségeket illeti, ott csak nagyságrendi választ tudok adni a kérdésre. A cselekvési terv egyik forrása a mindenkori költségvetés, a másik láb az európai uniós források – ennek a mostani megtestülési formája az Új Széchenyi Terv –, további forrás a vállalkozói önrész. Az Új Széchenyi Tervben egyébként mindenhol kiemelt prioritás az infokommunikációs technikák használata.

A cselekvési tervnek három főszereplője van, az állampolgárok, az állam és a vállalkozások, és az ebben megfogalmazott akciótervek ösztönzik és pénzügyileg is gerjesztik a három szereplő együttműködését. Mondok egy példát: nyilvánosságra hoztuk, hogy a szélessávú fejlesztési program keretében régiós pályázatokat írunk ki, és vállalkozások pályázhatnak EU-s forrásokra, hogy egy-egy terület ellátottságát milyen módon kívánják megoldani, de nekik is hozzá kell járulni a beruházásokhoz önrésszel.

_{A Széchenyi Terv forrásai}

■ Korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió az optikai hálózatokat kívánja támogatni. Ilyen fejlesztésekre kerülhet tehát sor ebből a keretből?

– Az én olvasatomban az EU valóban az optikát preferálja, de azóta körbenéztünk, és vannak, akik ezt másként értelmezik. A pályázatoknál ezért teret engednénk a vegyes megoldásoknak, nyilván azzal, hogy ez ne valamilyen szedett-vedett megoldás legyen és kompatibilis legyen minden egyéb hálózattal. A digitális menetrend megvalósulását is ez segítheti elő összeurópai szinten, mert ott elég konkrét határidők vannak.

■ A szélessávú hálózatok építésére kiírt pályázat képes lesz ösztönözni a különadótól sújtott távközlési cégek beruházási kedvét?

– Erről a dologról is őszintén kell beszélni: nyilvánvalóan nagy áldozat a szektornak a válságadó. De ezt meg kellett tenni, mert ha nem sikerült volna tavaly tartani a 3,8 százalékos hiánycélt, és ebben az évben a kitűzött 3 százalékot, annak súlyos következményei lettek volna; az ország, a polgárok, és maguk a távközlési cégek is sokkal rosszabbul jártak volna. Azt tapasztaltam az érintett cégekkel folyatott egyeztetéseken, hogy fáj nekik ez a típusú nadrágszíj-meghúzás, de megértették, hogy miért van erre szükség.
Abban bízom, hogy a fejlődés nem állhat meg: a távközlési cégeknek még ilyen körülmények között is az az érdekük, hogy beruházzanak, mi pedig a továbbiakban ezeken a kereteken belül, ahogy tudjuk, ösztönözzük ezeket a beruházásokat.

■ Mennyit különítenek el a szélessávú fejlesztésekre?
– Az első körben idén 12 milliárd forintot írunk ki a pályázatra a korábbi Gazdasági Operatív Program forrásaiból; de lesz még egyéb állami forrás is.

■ Mennyiben más ez a koncepció a korábbi kormányok által meghirdetett Digitális Közműhöz képest?
– A Digitális Közmű koncepciónak az volt az előnye, hogy beszédtémává tette a kérdést; hogy maga az elképzelés mennyire volt reális, abba ennyi idő távlatából már nem mennék bele. Ha előveszem az akkori nyilatkozataimat, akkor azt mondtam, hogy legyen a fejlesztés technológiasemleges, és gondoljuk át a költségeket, mivel akkoriban 150 milliárd forintot terveztek erre költeni.

Azt is mondtuk, hogy töltsük meg az egészet tartalommal: kevés, ha létrejön egy ilyen típusú infrastruktúra, de fontos, hogy azon mit tudnak használni a polgárok; például a távmunka, távoktatás lehetősége megjelenik-e. Különösen a távmunka lenne fontos, a munkahely-teremtés ugyanis kulcskérdés a kormányzatnak.

■ Ehhez kapcsolódik, hogy a digitális átállás elhalasztása kapcsán…
– Itt álljunk is meg egy pillanatra, mivel szerintem a halasztás eléggé félre lett értelmezve, még ha nem is az értelmezőknél volt a gond, mivel a 2015-ös végpont végülis kiolvasható a törvényből. Az előző kormány nem tett semmit a digitális átállás előkészítése érdekében, holott tudta, hogy ez egy fontos és határidős feladat.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormánynak egyértelmű célja, hogy minél gyorsabban, de biztonságosan megvalósuljon a digitális átállás. Ehhez két dolog fontos: egyrészt, hogy meglegyen a lefedettség, másrészt, hogy a dekóderek rendelkezésre álljanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárok tudjanak tévét nézni.

■ Az előző kérdésre visszatérve: a digitális átállás kapcsán felszabaduló, valamint a többi hasznosítható frekvencia értékesítésével kapcsolatban megszületett már a menetrend?
– Az az álláspontom, hogy a frekvenciáknak minél hamarabb hasznosulniuk kell. Különböző frekvenciákról beszélünk, így például a 450 megaherzes tartományról, a 900 MHz adatcélú felhasználásáról, és a későbbiek folyamán a digitális hozadékról, amely tartomány a negyedik generációs LTE mobil szélessávú hálózatnak lehet az alapja. A frekvenciákat nem szabad hagyni parlagon heverni, de a kérdést összességében kell kezelni a szélessáv-fejlesztési programmal és egyéb fejlesztésekkel. Abban bízom, hogy a lehető legrövidebb időn belül döntés születik a pályázatokról.

■ Az év elején jelentették be, hogy 15 milliárd forintot sikerült megspórolni a kormányzati informatikai szerződések újratárgyalásával. Hogyan jött össze ez a megtakarítás?
– Az egyik legfontosabb közérdek most az, hogy az állam a saját kiadásait ésszerűsítse, és minél kevesebbet költsön a saját működésére. Az informatikai konszolidáció egyik eleme a párhuzamosságok kiszűrése volt, akadt olyan feladat, amelyre többfelé fizettek a az adófizetők pénzéből; ezeket fel kell számolni. Másrészt a különféle alkalmazásokat egységesíteni kell. Harmadrészt az államnak ki kell használni a méretgazdaságosság előnyeit: ha a megrendeléseimet bármelyik cég irányába egységesítenem, jóval nagyobb kedvezményeket tudok elérni.

Az informatikai konszolidációt még tavaly nyáron elkezdtük: az állam és a különböző cégek között fennálló nagy szerződéseket áttekintettük, leültünk tárgyalni e cégek képviselőivel, és jeleztük, hogy az ország szorult gazdasági helyzetére tekintettel át kell gondolnunk ezeket a kérdéseket. Eddig valóban olyan 15 milliárd forintot spóroltunk meg. Egy céggel, a Microsofttal még nem sikerült megállapodni, de az esetükben is bízom a megegyezésben. A tervünk az, hogy a következő három évben a Microsoftnak juttatott állami pénzeket éves szinten egymilliárd forinttal tudjuk csökkenteni – jelen pillanatban a kormányzat évente körülbelül 6 milliárd forintot költ Microsoft termékekre.

■ A Microsoftnál valószínűleg nem örültek a másik bejelentésnek sem, miszerint a nyílt forráskódú szoftvereket támogatnák a közigazgatásban.
– A közigazgatásnak mindenképpen ki kell nyitnia a kaput a nyílt forráskód előtt: ez segít egyébként a verseny erősítésében és ezzel tudjuk letörni az árakat. Másrészt ebbe az irányba megy a világ, miért ne próbálnánk ki mi is? Ugyanakkor egyik oldal felett sem szabad pálcát törni, ugyanis az államigazgatási informatikának biztonságosan, megbízhatóan kell működni. Egy ilyen átállás komoly előkészítést, gyakorlást és tanulást igényel, ezért pilot projekteket indítottunk be – a kormányzaton belül elsőként az infokommunikációs államtitkárságnál próbáljuk majd ki a szoftvereket –, és fél év múlva fogjuk kiértékelni az eredményeket.
Első körben valószínűleg az alkalmazások szintjén kerülhet sor a cserére; vannak országok, mint például Finnország, ahol ezt jól megvalósították. De, hogy egy személyes példát is mondjak: 2002-ben indult a honlapom, és a közelmúltban újítottuk meg nulla forintból, az interneten található nyílt forráskódú eszközök és sablonok használatával.

_{Nyitrai Zsolt januárban kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be az eddigi kormányzati informatikai megtakarításokat}

■ A decemberben felállt Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Kopint-Datorg Zrt. között mi a munkamegosztás?
– Az állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg üzemeltetéssel foglalkozik, a KIFÜ pedig állami és EU-s projektek projektmenedzsere, gazdája lesz; utóbbi nem új szervezet, hanem a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ utódjaként hoztuk létre. Korábban a nagy informatikai projektek teljes bekerülési költségének 8 százaléka elment projektvezetésre. Ha minden ilyen típusú fejlesztést egy kalap alá hozunk, akkor jelentős összeget, akár több százmillió forintot spórolhatunk.

■ A konszolidáció kapcsán egy közös közigazgatási adatközpont létrehozását is tervezik. Ez mikorra valósulhat meg?
– Még ebben a ciklusban, minél előbb meg kívánjuk ezt valósítani, de erről egyelőre még nem mondanék többet; még folyik a teljes infrastruktúra feltérképezése, átvizsgálása.

■ Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által a kormányzati stratégia kapcsán tett javaslatok között szerepel a közös szolgáltatóközpontok példájára a régiós vállalati adatközpontok Magyarországra vonzása…
– Ez a Fidesz választási programjának is része volt, amit az informatikai és telekommunikációs munkacsoport rakott össze, aminek én voltam akkor a vezetője, tehát ez a Fidesz elképzeléseivel abszolút összevág. Azt gondolom, hogy az államnak a vállalkozásokkal együttműködve gerjesztenie kell ezt a folyamatot, hogy minél több ilyen központ jöjjön Magyarországra. Vannak erre vonatkozó tárgyalások, de ezek még kezdeti stádiumban vannak.

■ Már több alkalommal nyilatkozott az állampolgári kártyáról, amely többek között kiváltaná a személyit, adókártyát, tb kártyát, jogosítványt és minden egyéb chipkártyát. Mi ennek a határideje?
– Most hány kártya van Önöknél? Gondolom, van egy pár… Egy csomó európai országban ez már működik, hogy ezeket egységesítették. Természetesen még kérdés, hogy az adatvédelmi biztos ehhez mit szól, és alkotmányosan hogyan oldható meg a szabályozás. Technológiailag lehetséges az adatok elszeparálása, tehát miért ne oldanánk meg egy kártyával, amit lehet? 2012 végén, 2013 elején szeretnénk ezt megvalósítani.
■ Az e-kormányzat terén milyen beruházások lesznek még azok, amelyek látványos változást hozhatnak a mindennapokban?
– A kormányablakok már megnyíltak, amelyek lehetővé teszik az egyablakos ügyintézést, ami egy nagyon fontos közigazgatási stratégiai döntés volt. Lehet, hogy az elején vannak döccenők, de az a lényeg, hogy elindult, és biztos vagyok benne, hogy majd csiszolódik, és jól fog működni ez a rendszer.
Ha a cselekvési tervből egy példát akarnék kiemelni, az a közlekedés ésszerűsítése. Ezt elő lehet idézni infokommunikációs eszközökkel: integrált menetjegy, e-útdíjfizetés, hogy csak pár fejlesztési lehetőséget mondjak. De mondjuk az energiafelhasználás ésszerűsítése terén is vannak lehetőségek, mint például az intelligens mérőóra-leolvasás (smart metering) elterjesztése; itt is rengeteget lehetne spórolni.

■ Magyarország európai uniós elnöksége kapcsán az infokommunikáció területén melyek a kényesebb témák? Sokan például az EU szemére hányják, hogy az USA elhúz az LTE-fejlesztésekkel…
– Már most fontos kérdés a távközlési tanácsi elnökségem alatt a rádióspektrum-politikai program, ami igazából az Európai Unió frekvenciastratégiáját jelenti. Az Európai Bizottság már kijött egy javaslattal, amellyel általánosságban a Tanács és a Parlament is egyetért, de például az Európai Parlament szerint egy jóval ambiciózusabb tervre van szükség, hogy ne csak a 800 MHz, azaz a digitális átállás kapcsán felszabaduló tartomány kérdéskörével foglalkozzon, hanem adjon nagyobb frekvencialehetőséget.

Ez azért egy érzékeny terület, mivel a frekvenciákra minden ország úgy tekint, mint értékre, és amikor egy ilyen nagy EU-s szabályozás készül, akkor mindenki nagyon óvatos. A frekvencia önmagában érték, ugyanakkor sok mindennek az alapja – a telefonáláson kívül a navigációnak, a vezeték nélküli szélessávú hálózatoknak vagy biztonsági rendszereknek is.

A másik nagy törvényhozási dosszié, amit a Távközlési Miniszterek Tanácsának elnökeként kezelnem kell, az Európai Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) kérdésköre: a mandátumát meghosszabítsuk-e, a költségvetése hogy alakuljon. Az első témában már az elnökségünk első napján sikerült egy asztalhoz ültetnem a Parlament és a Bizottság képviselőit, és reményeim szerint hamarosan az ENISA kérdésében is sikerül ezt elérnem.

Forrás: BitPort

Mit tartalmaz a minisztérium kissé faramuci elnevezésű Digitális Megújulási Cselekvési Terve?

A lényeg a szélessávú internet elterjesztése és az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások ösztönzése. Előzménye az volt, hogy a minisztérium Digitális Magyarország címmel egy vitairatot tett közzé az interneten. Széles körű szakmai és társadalmi párbeszédet kezdeményeztünk, nem is eredménytelenül, civil szervezetek, érdekképviseletek, iparági szereplők, egyszerű állampolgárok mondták el véleményüket, szóltak hozzá érdemben. Ötpárti értekezletet is tartottunk ebben a kérdéskörben. Így született a Digitális Megújulási Cselekvési Terv.

A terv erre a kormányzati ciklusra szól, az emberek, a vállalkozások, az állam és az infrastruktúra, e négy „csomópont” köré rendezi a szakmai elemzést, azonosítja az infokommunikációs szektor kitörési pontjait, amelyekhez programokat rendel, határidőkkel és felelősökkel. Néhány közülük már az idén megvalósul, mint például a magyar kultúra eredményeit átláthatóan rögzíteni képes Magyar Nemzeti Digitális Archívumot már 2011-ben létrehozzák. Későbbre időzítették az átfogó egészségügyi informatikai rendszer, illetve az élhető és intelligens város, azaz a Smart City-projekt a megvalósítását, továbbá az önkormányzatok információtechnológiai hátterének a korszerűsítését, illetve az egységes európai 112-es segélyhívó rendszer kiépítésének az elindítását.

Milyen akadályokkal számolnak?

Nyitrai Zsolt: Kettős kihívással szembesülünk. Jelen pillanatban van négymillió olyan honfitársunk, aki készségszinten sem tudja kezelni az internetet. Ugyanakkor az egyre nagyobb sávszélességet igénylő alkalmazások elterjedését nehezíti a korszerű körzethálózati kapacitás hiánya is. Az akciótervek – a szélessávú hálózatépítés ösztönzése különösen – az állam, a vállalkozások és az állampolgárok együttműködésére épít. Az állampolgárok életminősége a  fejlettebb infokommunikációs szolgáltatások révén javul, a hátrányosabb helyzetben lévőknek nagyobb esélyük van a felzárkózásra, a vállalkozások jobb eséllyel versenyezhetnek a külföldi konkurenciával, az állam pedig gyorsabb, egyszerűbb és költséghatékonyabb ügyintézést tud felajánlani polgárainak, csökkenhet a bürokrácia.

Miből fogják mindezt finanszírozni?

Nyitrai Zsolt: Részben az elfogadott állami költségvetésből, részben az Új Széchenyi Terv forrásaiból, részben pedig európai uniós forrásokból. De számítunk a vállalkozói önrészekre is. Ez a terv több mint 100 milliárd forintot mozgat meg. Hogy miképpen illeszkedik az Új Széchenyi Tervhez, arról az adatok nyilvánosak és hozzáférhetők a kormányzati honlapon.

Milyen elképzelései vannak az oktatás digitális megújulására?

Nyitrai Zsolt: Az oktatási tárcával együtt azon vagyunk, hogy az infokommunikációs eszközök és az infókommunikáció adta szolgáltatások, alkalmazások – így a  digitális multimédiás tartalmak, 3D-s tartalmak – bekerüljenek a mindennapi tanári munkába. Az a cél, hogy a diákok, mire elhagyják az iskolapadot, az infokommunikációs eszközöket készségszinten használják. Néhány év múlva a munkalehetőségek 90-95 százalékához az infokommunikációs eszközök és alkalmazások készségszintű használata nélkülözhetetlen lesz, így a felnőttképzést is fel kell készíteni erre a tendenciára. A felsőoktatásban támogatni akarjuk a informatikusképzést. Természetes, hogy az oktatási célok elérésének szolgálatába állítjuk az infokommunikációt, segíteni akarjuk a tananyag-digitalizációt és az e-könyvek széleskörű használatát. Pillanatnyilag a hagyományos könyveknél ötszázalékos, míg az e-könyveknél 25 százalékos az áfa, ami nagyban nehezíti a digitalizált tartalmak elterjedését. Érdemes lenne csökkenteni az e-könyvek áfáját.

Része a cselekvési tervnek a frekvenciastratégia. Ennek mi a lényege?

A frekvencia olyan nemzeti érték, amelynek minél előbb hasznosulnia kell. Ha parlagon marad, az senkinek sem jó. A különböző frekvenciasávok felhasználását egységes stratégiában akarjuk kezelni. Fontos, hogy a frekvenciák tekintetében mihamarább döntés szülessék, ezáltal a mobilinternet mennyiségi és minőségi paraméterei gyorsan javulhassanak. Mindez egyelőre komoly viták tárgya az Európai Unióban is. A magyar elnökségi programnak éppen ezért egyik fontos feladata, hogy megpróbálja közelíteni a tagországok álláspontját az EU frekvenciastratégiájának ügyében. Megállapodás híján az európai hálózatok nem lesznek képesek kiszolgálni a hamarosan radikálisan megtöbbszöröződő szélessávigényt. A mobilkommunikációban egyébként megállíthatatlan a robbanásszerű fejlődés. A szolgáltatások a jövőben egyre szélesebb sávon és egyre rugalmasabban fognak eljutni az állampolgárokhoz. Nem nehéz megjósolni, hogy a mobileszközökről történő internet használat hamarosan túlszárnyalja a számítógépek internet használatát.

Ön nemrég úgy nyilatkozott, hogy újratárgyalták az infokommunikációs rendszerekre vonatkozó szerződéseket több céggel és ezzel a költségvetés több mint 15 milliárd forintot spórol meg.

E területen az elmúlt években átgondolatlanul és ellenőrzés nélkül költötték a közpénzeket. Ez az út nem járható tovább. Míg az előző kormányzat hagyta, hogy túlárazott alkalmazásokat sózzanak a nyakára, mi már több nagy céggel tárgyaltunk, és szinte mindenkivel sikerült is megállapodnunk jelentős költségcsökkentésben. A további megtakarítások érdekében az új kormányzat kész a nyílt forráskódú alkalmazások használatára. A versenyt kívánjuk erősíteni, le akarjuk törni az árakat, és száz százalékban kompatibilis nyílt alkalmazásokkal fogjuk kiváltani a zárt forráskódú rendszereket.

Forrás: nyitraizsolt.hu

Vetési Iván kifejtette: jelenleg nagyon sok típusú, körülbelül hat oldalon át sorolt, az állam által kibocsátott okmány, belépőkártya van forgalomban, amelyek többsége más-más koncepció, technológia alapján készült. A cél ezért ezek egységes rendszerbe foglalása, így többek között az azonosításra való alkalmasságuk egységesítése. Az érintett okmányok között van például a személyi igazolvány, a jogosítvány, a diákigazolvány, a taj-kártya, továbbá az állami intézmények belépői. Az útlevelet nem érintené az egységesítés.

A gyakorlati életben ez azt jelentené – folytatta -, hogy ha valakinek felveszik az adatait egy okmányirodában például a személyi igazolványa elkészítéséhez, akkor rendelkezhetne arról, hogy ezeket az adatokat más okmányainak a kibocsátásakor is felhasználhassák, és ne kelljen minden alkalommal külön megadni azokat. Emellett ugyanolyan elektronikai eszközzel lehetne minden kártyát azonosítani.

Arra a felvetésre, hogy az okmányok kinézete is változhat-e, elmondta, elképzelhető, hogy egységesül az arculat, de például a jogosítvány európai uniós egységokmány.

Az egységes kártyarendszer működésének létrehozásához és bevezetéséhez szükséges intézkedések meghozatalának határideje 2012. december 31.

Forrás: MTI

Orbán Viktor – Magyarország megújul címmel elmondott – idei országértékelő beszédét beharangozva korábban Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szólt arról: az országértékelőt a kormányfő arra akarja felhasználni, hogy "Magyarország hangja, vagyis az emberek véleménye jusson kifejeződésre", ezért várják azokat a felvetéseket, kérdéseket, amelyek megválaszolását szeretnék hallani a beszédben.

Orbán Viktor a Facebook-közösséghez intézett, az oldalára múlt csütörtökön felkerült videoüzenetében arra kérte az embereket, hogy tegyenek fel kérdéseket, "legyen ez egy közös miniszterelnöki beszéd". Felhívására több mint 2.700 hozzászólás érkezett.

Országértékelés – MSZP: egyetlen konkrétum sem hangzott el Kormos Kata szóvivő kedden sajtótájékoztatón úgy értékelte: Orbán Viktor beszédében egyetlen konkrétum sem hangzott el, "semmi, amire az emberek támaszkodhatnak". Kitért arra, hogy a kormányfő nem felelt a szocialisták múlt héten feltett kérdéseire sem. Kormos Kata múlt pénteken közölte, az MSZP választ vár Orbán Viktortól arra, hogy mi lesz az "igazságtalan adórendszer" veszteseivel, a bajba jutott devizahitelesekkel, az önkormányzatokkal, arra, hogy hol tart a munkahelyteremtés, továbbá arra, a kormányfő miért nem támogatja, hogy az új alkotmányt nemzeti konszenzussal fogadják el. Szavai szerint azonban a miniszterelnök ezekre a témákra nem tért ki. A szóvivő arra szólította fel a kormányt, hogy folytasson felelős gazdaságpolitikát és tartsa be a demokrácia játékszabályait – tájékoztat a távirati iroda.

Forrás: MTI / Privátbankár

Méret: évi kb. 4 500 Mrd forint, mintegy 100 ezer munkavállaló dolgozik közvetlenül az IKT szektorban és közel 100 ezer az IKT eszközöket használó, más szektorokban. Több mint 14 000 vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológia-, eszköz-, valamint szoftver-fejlesztéssel, hasznosítással.

Infrastrukturális ellátottság: Hang és televíziós szolgáltatások a lakosság 100 %-a számára, szélessávú vezetékes szolgáltatás a települések 97 %-án, mobil szélessáv 500 településen elérhető, a lakossági PC-ellátottság ~55%, a vállalati PC-ellátottság gyakorlatilag 100%.

Több mint 4 millióan rendszeresen használnak internetet, Magyarországon
11 millió mobil, 1,7 millió szélessávú vezetékes, 1 millió mobil internet előfizetés van, televízióval a háztartások 99 %-a rendelkezik.

Fogyasztók kommunikációs költése: A magyarországi fogyasztói kosárban a kommunikációs költés 5,3 %-ot képvisel, ez az arány az EU27-ben a legmagasabbak között van (Bulgáriában 7,4 %, Hollandiában 5,4 %, az EU átlag: 3,1 %, Ausztriában és Németországban ez az arány 2,4 %).

Az EU-tagállamok átlagához képest alacsony a szélessávú penetráció (19,7 %[1]) és az internethasználat, illetve még régiós viszonylatban is jelentősen alacsonyabb az e-ügyintézés, az online kereskedelem, az e-fizetés és e-számlázás. A szolgáltatások árszintje pedig a középmezőny végén található.

Az e-közigazgatási szolgáltatásokat közel 1 millióan használják, a magyarorszag.hu oldalnak naponta 60-70 ezer látogatója van, akik napi 2 millió oldalt néznek meg.

1.2 A szektor fő mutatói és a problémák

A hírközlési piac és a szélessávú hozzáférés helyzete

• A teljes IKT piac mintegy 60 %-át az elektronikus hírközlési szektor teszi ki (ami jelentősen magasabb, mint az EU27 átlaga (44 %)).
• A hazai háztartások 97 %-a tekinthető lefedettnek legalább alapszintű szélessávval (érvényes EU definíció szerint 256 kbps), ami magasabb az EU átlagánál. A vezetékes szélessáv a lakosság 94 %-a számára elérhető minimum 1 Mbps sávszélességen, míg 8 Mbps sávszélesség 60 % számára elérhető. A vezetékes szélessáv – különösen az új generációs – fejlesztésében az ország infrastrukturális adottságai okán a kábeltelevíziós hálózatok vették át a vezető szerepet.
  • Jelenleg több mint 1,8 millió vezetékes szélessávú előfizetővel rendelkeznek a szolgáltatók (forrás: NMHH vezetékes gyorsjelentés).
  • 2009 végén a kábelmodemes előfizetések száma meghaladta a nagyobb lefedettséggel rendelkező xDSL előfizetések számát.
  • Ma ~190 000 optikai előfizetés működik, emellett ~50 000 új generációs kábel (Docsis3) előfizető van.
  • Mobil szélessáv lefedettség háztartásokra vetítve (beltéri ellátottság) 67 % körüli, országosan földrajzi értelemben közelíti az 50 %-ot.
  • 1 év alatt 50%-kal nőtt a mobilinternet előfizetések száma.
  • A lefedettség ~5%-ot nőtt az elmúlt 1 év alatt, ma ~500 településen mintegy 6,5 millióan használhatják a mobil szélessávú internetet.
  • A piacrészesedések – hasonlóan a teljes mobilpiachoz – gyakorlatilag stagnálnak.

A fejlődés gátját képezi kínálati oldalról az a tény, hogy az ország településeinek egyharmadát jelenleg egyáltalán nem éri el optikai gerinchálózat, a települések egy másik kategóriáját csak egy optikai hálózat éri el – a települések és térségek gazdasági és társadalmi leszakadásának elkerülése érdekében az üzleti szereplők hiányában az állam szerepvállalása ezen a területen indokolt.

A mobilinternet elérési szolgáltatások igen gyors terjedése sokszorosára növelte a mobil bázisállomások kiszolgálására vonatkozó sávszélesség-igényt, melyek kiszolgálásához nagy kapacitású optikai hálózatokra van szükség. A mobil hálózatokban egyre inkább csak a bázisállomás – készülék szakaszon marad vezeték nélküli az átvitel, a mobil hálózati csomópontok közti sávszélesség-igény mindinkább optikai átviteli utakat kíván. A mind helyi, mind távolsági vonatkozásban alacsony optikai sötét szál kínálat egyaránt visszafogja és drágítja a szélessávú mobil szolgáltatások nyújtására alkalmas mobil hálózatok fejlesztését.

A vezetékes szolgáltatók számára az elsődleges növekedési forrást az elmúlt években az adatátviteli és az internet hozzáférési szolgáltatások jelentették. Amikor a szélessávú internetpiac korábban tapasztalt meredek növekedése lelassult, a szolgáltatók olyan magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokat kezdtek el értékesíteni, mint pl. IP alapú TV, és az alternatív pl. életviteli, vagy smart home szolgáltatások.

Az új technológiák és szolgáltatások térnyerése fokozott versennyel jellemezhető környezetet eredményezett. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a televíziós piacon, míg a kábeltévé szolgáltatók az internet, a telefon, illetve a mobilinternet szolgáltatások piacán is versenyeznek. Jellemzővé vált továbbá a vezeték nélküli és mobil szolgáltatások térnyerése.

Az IT piac helyzete

• A hazai IT piac szerkezete az EU-ban jellemző arányokhoz képest még mindig jelentős eltolódást tartalmaz a hardverek felé (a IKT piac közel 16 %-a), leginkább a szoftverek terén van lemaradásunk (6 %), a szolgáltatások aránya (18 %) közelíti az európai szintet.
• A nagyvállalatoktól származik az informatikai kiadás 40 %-a, a közepes méretű cégek szegmense a piac 26 %-át adja, míg a kisvállalatok 17 %-ot tesznek ki a teljes piacból. A mikrovállalatok és a háztartások adják a kiadások maradék 16 %-át. Összességében a 100 fő fölötti cégek IT költése adja a piac közel 70 %-át, a kisvállalati szegmensben tehát továbbra is szerény mértékben költenek.
• Az IT beszállítói piacon jól megfigyelhető konszolidáció zajlik, ahol a nagyobb, erősebb cégek versenyképessége nő.

A hazai elektronikai ipar helyzete

• Az elektronika jelenleg és az elkövetkező évtizedben is biztosan a világ legdinamikusabban fejlődő iparága. A technológiai fejlődés egyik igen népszerű iránya az M2M kommunikáció. Az elektronikai ipar gyors fejlődése felgyorsíthatja ezt az irányt.
• Az elektronikai ipar jelenleg mintegy 50-60 ezer munkahelyet ad. A foglalkoztatottak mintegy 30 %-a a felsőfokú képzettségű munkatárs. Az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár megduplázódhat.
• Világszerte hiány van az elektronikai ipar által igényelt szakemberekből (szakmunkás – termelési mérnök – fejlesztő – kutató). Javítani kell az alapszintű természettudományos képzésen, ugyanakkor bizonyos technikai/technológiai szint fölött már olyan specifikus oktatási és továbbképzési igények merülnek fel, amelyek csak az iparági szereplők közvetlen részvételével elégíthetők ki. Célszerű lépés és az ország versenyképességét is fokozza, ha a nemzetközi elektronikai gyártók innovációval is foglalkozó kompetencia-központokat hoznak létre.
• A magyar elektronikai ipar már eddig is fontos szerepet töltött be a vidékfejlesztésben. A gyártókapacitások nagy része Budapesten kívül telepedett meg (Debrecen, Székesfehérvár, Komárom, Vác, Zalaegerszeg, Szombathely, Tiszaújváros, Hatvan, Miskolc, Pécs stb.).
• Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális. A nagy beruházási igény és a piac nemzetközi jellege miatt nemzeti KKV-k önmagukban nehezen tudnak érvényesülni. Ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, itt eleve komoly szerepe lehet a magyar KKV-knak. A kialakult kapcsolat, és az így megvalósuló technológia-transzfer lehetővé teszi, hogy ezek a KKV-k később betörhessenek az elektronika „niche-marketjeire”, egyedi fejlesztésű termékekkel, kisszériás gyártással stb.
• Beszállítóként a magyar KKV-k komoly versenytársakkal szembesülnek: az idetelepült nagy gyártókat követik a hagyományos beszállítóik, további versenytársakat jelentenek a környező országok vállalkozásai is.

1.1 Legfontosabb kereslet és kínálat oldali kihívások

1.1.1 A digitális készségek alacsony szintje

• A digitális írástudás olyan mértékben vált kiemelt elvárássá a munkaerőpiacon, hogy hiánya vagy hiányosságai korlátozott foglalkoztathatóságot eredményeznek, ami alapvetően visszaveti az egész ország versenyképességét.
• Az IKT felhasználói ismeretek szintjének elmaradása az adott munkakör által igényelt ismeretszinttől kimutathatóan pénz- és időveszteséggel jár a gazdaság és a közszféra számára is.
• Az alacsony digitális írástudásra vezethető vissza, hogy az online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatások is csak lassan terjednek, ami elodázza a költséghatékony, a milliárdokban mérhető megtakarítást eredményező online szolgáltatások alkalmazását.
• Az alacsony digitális írástudás szintje megakadályozza az online oktatási, képzési formák tömeges elterjedését, ezáltal meggátolja a tömeges részvételt a felnőttképzési programokban, ami szintén visszahat az alacsony munkaerő-piaci versenyképességre, az alacsony foglalkoztathatóságra.
• A fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetű csoportok kimaradnak az IKT nyújtotta előnyökből, ezáltal tovább mélyül a szakadék a társadalom egyes rétegei között.
• A digitálisan írástudók körében is alacsony az online tranzakciók aránya.
• A hiányzó digitális írástudás miatt alacsony az igény az online szolgáltatásokra, ezért a húzóiparágba tartozó online szolgáltatások piaca nem tud fejlődni.
• 16 év feletti lakosság csaknem fele még mindig nem digitálisan írástudó. Különösen nagy a lemaradás az idősek, hátrányos helyzetűek, kistelepülésen élők és alacsony végzettségűek körében.
• Az elmúlt három év eredményét nézve azt láthatjuk, hogy jelentős mértékben (14 %-kal) nőtt a digitálisan írástudók aránya, azaz az offline PC használatot követően a világhálót elkezdték használni. Ugyanakkor a teljesen digitálisan írástudatlan réteg csak 5 %-kal csökkent.
• Külön probléma, hogy „zárul az olló”, azaz az internet- és számítógép-használók számában fennálló különbség minimálisra csökkent, azaz (a korábbiaktól eltérően) elmondhatjuk, hogy aki számítógépet használ, az internetet is. Felmérések alapján nem várható, hogy a PC–vel rendelkező használók aránya jelentős mértékben megnövekedne a jövőben. Ez ahhoz vezethet, hogy a digitálisan írástudók és írástudatlanok közti szakadék állandósul.
• A KKV-kat és különösen a mikrovállalkozásokat vezetők körében alacsony a digitális készségek szintje.
• A képzésbe még nem épült be a digitális eszközök és tartalmak készségszintű használata.
• A digitális átállásra az érintett 8-900 ezer háztartást még fel kell készíteni.

A probléma legfőbb oka a motiváció és a készségek hiánya: az internet-előfizetések elmaradásának okát vizsgáló piackutatások szerint a megkérdezettek több mint fele azt válaszolja, hogy nincs szüksége az internetre. A „digitális esély” alakulásában egyre lényegesebb szerepe van az eddig is meghatározó első kézből való tapasztalatnak. Az elemzések szerint semmi nem növeli jobban annak az esélyét, hogy valaki internethasználó legyen, mint az igazán közeli, akár saját háztartásban szerzett tapasztalat egy adott eszközzel kapcsolatban, illetve az internetet már használó családtagok, barátok segítsége, vagy akár csak jelenléte. Az alulról szerveződő, civil kezdeményezések képesek leginkább megszólítani és érdekeltté tenni a leszakadókat.

1.1.2 A kreativitás hiánya, piacorientált innováció alacsony szintje

Általános, európai uniós jelenség, hogy a válság miatt nemzetközi szinten megnőtt az innováció pénzügyi támogatása. Ugyanakkor Magyarország komplex innovációs mutatója az EU átlag 58 %-a, és a külföldi többségi tulajdonú vállalkozások közül mindössze kb. 40 működtet Magyarországon kutatási-fejlesztési egységet.

Kevés a kutató: az EU-25-ökben az 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma 50 %-kal magasabb, mint Magyarországon. Ennek az is az oka, hogy a kutatói szakma alulfizetett, és ezért a jó kutatók elhagyják az országot, másfelől viszont a hazai friss diplomások közt nagyon alacsony a műszaki és természettudományos végzettségűek száma, ami nem éri el az EU-25-ök átlagának a felét sem.

Külön említést érdemel az innováció, a K+F vonatkozásában a bejegyzett szabadalmak száma. A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma a 2003-ban mért 5 906-ról 2007-re 791-re esett vissza, aminek köszönhetően az érvényben lévő szabadalmak száma is hozzávetőlegesen 3000-rel csökkent. Az elektronikához és a számítástechnikához kapcsolódó szabadalmi bejelentések száma is 183-ról 60-ra csökkent a vizsgált időszakban.

Amennyiben innovációs teljesítményünk vizsgálatát nemzetközi dimenzióba helyezzük, azt láthatjuk, hogy mind a világ vezető államaihoz, mind az EU-25-ökhöz képest jelentős lemaradásban vagyunk.

Hálózatos gazdaság megteremtése

A hálózatos együttműködés egyik formáját az Európai Unióban és Magyarországon a klaszterek képviselik, amelyek közül hazánkban már egyre több bizonyította be, hogy az iparági és a területfejlesztési cél érdekében képesek a kis- és középvállalkozások, a multinacionális cégek, valamint a felsőoktatási és akadémiai kutató műhelyek közötti együttműködés katalizálására, a piacorientált innováció megvalósítására.

Napjainkban az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját jellemzően ezek a klaszter menti stratégiai összefogások adják, amelyek várhatóan már rövidtávon hozzájárulnak az ország kutatás-fejlesztési elképzeléseinek bővítéséhez és versenyképességének növeléséhez. Ehhez viszont a megkezdett folyamatok konzekvens fenntartására, illetőleg a már eredményesen működő, minősített innovációs klaszterek tudatos támogatására, az eddig elért szakmai eredmények elismerésére van szükség.

Valódi partnerségek, közös kockázatvállalás

Ahhoz, hogy az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások hozzájáruljanak a nemzetgazdaság és a társadalom fejlesztési lehetőségeinek maximális kihasználásához, a gazdasági szereplők, a társadalom és az államigazgatási intézmények valós összefogására van szükség.

1.1.3 A vállalkozások alkalmazkodóképessége, versenyképessége alacsony

A gazdaságfejlesztés terén a legfontosabb cél a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése. Az IKT felhasználásban lemaradó iparágak elmaradását csökkenteni kell. A KKV-k infokommunikációs megoldásokhoz való hozzáférési lehetőségeit bővíteni szükséges.

Magyarország adó-, gazdasági és igazgatási jogrendszere egyelőre nem segíti elő az elektronikus gazdaság gyors fejlődését,

A KKV-k üzleti kultúrája alacsony, az üzleti tervek rövidlátók.

A vállalati innovációs kultúra alacsony, az innováció kockázatát a vállalkozások egyre kisebb mértékben vállalják.

Az exporttevékenységek között a gyártás dominanciája figyelhető meg, miközben a leggyorsabban növekvő szoftver és szolgáltatási piacon a sikeres részvételnek sokszor akadálya, hogy az egyes fejlesztések nem találnak rá vagy adnak megfelelő válaszokat konkrét piaci igényekre. Gyakran nincs kellő bátorság külföldi megmérettetéshez, és nincs elegendő tudás, képesség nemzetközi pályázatokon való induláshoz sem.

1.1.4 A képzés, az oktatás színvonala, a piacképes oktatás problémái

A felnőttképzések sem követik minden esetben a piaci igények változását, a gyártói képesítések száma alacsony.

Az alap- és középfokú oktatás IKT képzési szintje alacsony, nem alkalmazásorientált, nem biztosítja készségszinten az IKT eszközök mindennapi életben és a vállalkozásokban történő használatát.

A piacképes tudással rendelkező IKT szakemberhiány folyamatosan nő.

1.1.5 Nélkülözhetetlen a hatékony, olcsó állam megteremtése

A kormányzati informatika a legtöbb területen messze lemaradt a piaci szektor által nyújtott szolgáltatásoktól, az azok esetében megszokott minőségtől, és különösen azok hatékonyságától. A lemaradás elsődleges okai: a nem megfelelő, felelősséget szétaprózó szervezet és szabályozás, a működő ellenőrzés hiánya, a hatékonysági kényszer hiánya, a nem megfelelő szervezeti kultúra.

Heterogén az üzemeltetési környezet

Az inkonzisztens korábbi kormányzati informatikai stratégiákból nem származtak egyértelműen levezethető, használható előrelépési irányvonalak, cselekvési tervek  a hatálya alá tartozó szervezetek számára. Ennek megfelelően a szervezetek a magasabb szintű rendező- és keretelveket figyelmen kívül hagyva, saját fejlesztési irányokat követtek, ami szakmailag nem indokolható mértékben eltérő architektúrákat, fejlesztői és működési környezeteket, interfészek használatát, decentralizált kormányzati informatikát, egyben szigetszerű hálózatot és alkalmazásfejlesztést eredményezett.

A szervezetek a rendszerek üzemeltetését több esetben külső üzemeltetésbe adták ki, hol állami, hol pedig magánkézben lévő piaci cégek számára, sokszor azonban a megrendelőt kiszolgáltatottá tevő, nem gazdaságos szerződéses feltételek mellett.

Az erőtlen központi irányítás és a heterogén üzemeltetési környezet eredménye a nem komolyan vett, eltérő kidolgozottságú intézményi IKT biztonságpolitika. Ma már a hagyományos veszélyek (természeti csapás, háború stb.) mellett az informatikai szolgáltatások leállása vagy rendellenes működése is súlyos működési zavarokat okozhat mind az egyes intézmények, mind az ország egészének életében.

A fejlesztések nem hoztak hatékonyság növekedést

Az informatikai támogató környezet kialakításánál jellemző gyakorlat, hogy a már megszokott, de általában nem hatékony közigazgatási folyamat informatikai leképezése jelenik meg, ami csak azt segíti elő, hogy a munkát megkönnyíteni hivatott számítástechnika segítségével a régi, nem korszerű folyamat konzerválása történik meg, holott az IT háttér létrehozásának ki kellett volna kényszerítenie a folyamatok újraalakítását. A kormányzati informatikai szolgáltatások fejlesztésében alig érvényesülnek a felhasználói igények és a felhasználóbarát szolgáltatások. A szakmai célokat és ügyféloldali igényeket csak a szervezeteken belül, rosszabb esetben a külső fejlesztő által megfogalmazott igények alapján határozták meg.

A nagyobb értékű fejlesztések esetében előfordult, hogy a kormányzati informatikában gyakran a projektszerű végrehajtás feltételeinek fennállása nélkül indítottak „projekteket”, más esetben azonban – a vezetés által beláthatónak ítélt feladatoknál – létre sem jöttek projektszervezetek és ad-hoc rögtönzésekkel, a feladatot leginkább ismerő belső szakember vállára pakolásával vittek előre többféle projektet, szabályozási és irányítási módszertan nélkül.

A szükséges szakmai kompetencia házon belül nem áll rendelkezésre, a projektek költségvetésének meghatározó része a bevont szállítók (fejlesztők, minőségbiztosítók, tesztelők, tanácsadók stb.) finanszírozására fordítódik, miközben tevékenységük hasznossága és pártatlanságuk gyakran kérdéses.

Az elindult projektekhez, így az elektronikus szolgáltatásokhoz nem kapcsolódik hatékony pénzügyi tervezési, ellenőrzési folyamat. A projektek várható költségeinek becslése igen nagyvonalú, ami közrejátszik a költségszint jelentős túllépésében. A fejlesztési, és főként a majdani üzemeltetési költségek kontrolling jellegű számbavételének hiányában nem egyértelmű a fejlesztés társadalmi előnye, és annak megtérülése sem.

Nem megfelelő a tervezés és a visszacsatolás

A közigazgatás szervezettsége és hatékonysága, belső működésének IKT támogatása, illetve az állampolgárok, vállalatok és intézmények mint ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásainak minősége és gazdaságossága messze alatta van annak a színvonalnak, ami az erre elköltött ráfordítás alapján elvárható. A közigazgatás ellenőrző szerepe nem működik megfelelően, nem képes átlátható képet adni a kormányzati informatika rövid és hosszú távú finanszírozási lehetőségéről és igényéről, valamint nem tud rámutatni a támogatandó súlypontokra és a megszüntetendő, pazarló, rossz folyamatokra sem.

Drágák a közbeszerzések

Hazai közbeszerzési szakemberek, valamint a Közbeszerzések Tanácsának megrendelésére 2009 második felében a Transparency International által készített anyag szerint Magyarországon a közbeszerzések döntő többsége

• túlbonyolított, néhol értelmetlen kötelező szabályozás mentén szakszerűtlenül zajlik,
• az eljárásokat a közbeszerzési törvény alkalmazása alóli kivételek keresése, illetve a konkrét ajánlattevőre kiírt pályázatok jellemzik,
• nem követi a piac felkészültségét,
• felesleges papír alapú eljárási cselekményeket ír elő,
• összehangolt stratégiai tervezés nélkül folyik, és
• mindent áthat a közvetlenül beárazandó korrupció.

Nem megfelelő a humán erőforrás kezelése

A közigazgatási pálya hátránya a versenyszférához képest, hogy a kötött bérezési rendszer ranglétráján csak lassan lehet előrejutni, az elérhető jövedelem nem éri el a piaci szintet. Az államigazgatás a legjobb esetben ugródeszka a piac felé, gyakran azonban inkább parkolópálya.

Az IKT területen dolgozók teljesítményét mérő és értékelő eszközök használata jelentősen elmaradt a piaci cégeknél már bevált módszerektől, a napi gyakorlatban elvétve akad a munkatársak szintjéig elérő teljesítményértékelési és fejlesztő rendszer.

A szakmai tudás megfelelő színvonalú szinten tartását biztosító képzések részlegesen, vagy teljesen hiányoznak. A szakmai továbbképzés gyakran autodidakta tanulási folyamattal egészül ki.

A munkaterhelés rendkívül rapszodikus. Alkalmanként – jellemzően projektek utolsó fázisában – éjt nappallá tevő, akár hónapokra 7*24 órás munkavégzésre kapcsoló szervezetek más időszakban emberi erőforrás kapacitásuk kisebb részével is el tudják látni feladataikat.

Nehézkes az uniós források felhasználása

Az intézmények a fejlesztéseiknél jelentős mértékben támaszkodnak az uniós forrásokra, azonban ezek nehézkesen, sok problémával terhelten kerülnek felhasználásra. A kedvezményezettek részéről a kormánydöntések végrehajtásának elmaradása, a kockázatos szabályozási környezet, a beszerzési anomáliák és az előkészítési problémák fogalmazódnak meg kritikaként.

Az uniós támogatások szabályrendszerére nincsenek kihatással a magyar beruházási szokások, de még a magyar jogrend sem. Mindez azt eredményezi, hogy az NFÜ az EU szempontrendszere alapján bírál, amire azonban a hazai kormányzati intézmények nincsenek felkészülve, ennek következtében a pénzek felhasználása valóban nehézkes.

1.1.6 Fejlesztendő a szélessávú infrastruktúra

A digitális technológia bázisán, a konvergencia-folyamatok felgyorsulásával, a hírközlési szolgáltatások egyre inkább integrált szolgáltatóktól vehetők igénybe. A szolgáltatások maguk is mind inkább konvergensek, azaz egyfelől a tartalom és az átviteli technológia „összeolvadását”, másfelől a különböző tartalom-szolgáltatások, illetve hírközlési szolgáltatások, – egyre nagyobb sávszélességet igénylő – együttes kínálatát, illetve felhasználását jelentik. Jellemzővé vált továbbá a vezeték nélküli és mobil szolgáltatások térnyerése. A technológia fejlődésével, az átviteli kapacitások bővülésével több, színesebb és speciálisabb, a felhasználók egyedi igényeihez igazodó hírközlési szolgáltatás megjelenése válik lehetővé, mind nagyobb piaci versenyt generálva.

Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy az átviteli kapacitások iránti igény a következő négy évben exponenciálisan fog növekedni az egyre szélesedő szolgáltatási kör és felhasználói aktivitás-növekedés eredményeként. A kapacitás-igény hosszabb távon csak a valódi szolgáltatási innovációt lehetővé tevő, teljesen optikai alapú hálózatok széles körű elterjedése mellett elégíthető ki. Fontos ezért az NGA hálózatok kiépítésének ösztönzése szabályozói és fejlesztéspolitikai eszközökkel egyaránt.

A fentiek miatt az alábbi kiemelt cselekvési területek kerültek azonosításra:

• a szélessávval még ellátatlan települések lefedésének megoldása,
• a helyi hálózatok kapacitásának bővítése, a helyi hozzáférési piacon a verseny erősítése,
• a hiányzó optikai körzethálózatok kiépítése, az optikai körzethálózati piacon a verseny erősítése,
• az optikai és új generációs (NGN/NGA) hálózatokba történő piaci beruházások elősegítése,
• a hatékony frekvencia-gazdálkodás,
• digitális hozadék frekvenciák hatékony felhasználása a 100 %-os lefedettségi cél elérése érdekében.

Forrás: Digitális Megújulás Cselekvési Terv – Nemzeti Fejlesztési Minitérium

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a kiépítendő informatikai rendszernek köszönhetően rövid időn belül Hargita megye polgárainak lehetőségük lesz online ügyintézésre, mentesülnek a hetekig, hónapokig tartó bürokratikus folyamatoktól.

Valerian Vreme miniszter gratulált annak a Hargita megyei csapatnak, amely elkészítette ezt a pályázatot úgy, hogy a minisztériumhoz leadott 220 projekt közül a Hargita megyei bekerülhetett az első 10 közé, és azt mondta, hogy szeretné, ha a polgárok éreznék is majd a hasznát ennek az informatikai rendszernek azáltal, hogy könnyebben jutnak információkhoz, illetve hatékonyabbakká válnak a közszolgáltatások.
„Nem beszélhetünk a sokat hangoztatott helyi autonómiáról, ha nincsenek hatékony önkormányzataink” – fogalmazott Borboly Csaba megyei tanácselnök, aki szerint Valerian Vreme miniszter illetve Moldován József államtitkár támogatásának is köszönhető, hogy Hargita megye ott van azon szerencsések között, ahol sor kerülhet ilyen finanszírozási szerződés aláírására.

Moldován József két újdonságot is bejelentett: beszélt az E-egészségügy programról, amelynek keretében hamarosan aláírják a finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, és melynek eredménye lesz az elektronikus receptek illetve elektronikus kórlapok bevezetése Romániában. Az államtitkár által említett másik projekt a belügyminisztériummal együttműködve valósul meg, és lehetővé teszi – első fázisban az ország 255 településén, majd az egész országra kiterjesztve – a polgári dokumentumok – születési bizonyítványok, házasságkötési bizonyítványok stb. – online lekérését a polgármesteri hivataloktól.

Forrás: Erdély Ma

Ezt Nagy Anna kormányszóvivő mondta újságíróknak egy háttérbeszélgetésen, kedden. A kormany.hu-n egységes szerkezetben lehet kapcsolódni a minisztériumokhoz és kormányhivatalokhoz. Felkerülnek rá a kormányzattal kapcsolatos információk, hírek. Egy legfeljebb hattagú csapat szerkeszti majd a központi tartalmakat, ők viszik majd fel a kormány munkájával kapcsolatos híreket, esetenként interjúkat készítenek a kormány tagjaival és videofelvételeken dokumentálják a kormányzati eseményeket.

A munkatársak mind a kormányzati kommunikációnál dolgoztak eddig, csak most a honlap feltöltése is az ő munkájuk lesz – mondta Nagy Anna. Az új portált folyamatosan fejlesztik és igazítják hozzá az igényekhez – tette hozzá. Ennek költsége havi 3 millió forint lesz.

A kormany.hu hírportálként fog működni, vagyis az információk gyorsaságában és exkluzivitásában szeretnék felvenni a versenyt a hírügynökségekkel, más szerkesztőségekkel – jelentette ki a szóvivő.

Forrás: VG

Mennyire veszi komolyan a kormány az informatikát, mennyire tudnak a kérdéssel foglalkozni?

Az infokommunikáció fontos a kormánynak, ezért is jött létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül egy önálló, és a területet egységesen kezelő infokommunikációs államtitkárság. A Digitális Megújulás pedig az egyik első, napvilágra került cselekvési tervünk, amit egy nagyon széles szakmai, civil, érdekképviseleti és ötpárti egyeztetés előzött meg.

Ugyanakkor a képviselők a médiatörvény megszavazásakor egy digitális átállást megtorpedózó javaslatot is elfogadtak, amely több évvel elcsúsztatta az analóg tévéadás lekapcsolásának a határidejét.

Nincs semmi megtorpedózva, csupán egy praktikus javaslat került a médiatörvénybe, amely 2012 év végétől 2015-ig tolhatja el a digitális átállás megvalósítását. Az érintett országok közül szinte mindenki halasztott, ráadásul az előző kormányzat semmit nem tett a fölkészülés érdekében, holott tudta, hogy ez egy határidős feladat. Úgy ítéltük meg, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételek az eredeti célkitűzés teljesítéséhez, vagy azok csak horribilis közpénzeket megmozgatva lennének elérhetőek. A célunk továbbra is az, hogy 2012 végéig megtörténjen az átállás. Nagyon fontos, hogy a váltás biztonságos legyen, ehhez kell a 94 százalékos lefedettség.

Ez meg is van, ha jól tudom 95 százalékos lefedettségnél járunk.

Igen, de a másik feltétel, hogy az érintett háztartásokat képesek legyünk ellátni dekóderekkel, teljesen hiányzik. Nem lett volna jó, ha erőltetetten tartjuk a határidőt és a magyar háztartások jelentős részében elérhetetlenné válnak a televíziós tartalmak. Most már reális és biztonságos a határidő, ami a digitális hozadék kérdésköre miatt is kulcsfontosságú.

Készülnek majd felmérések arról is, hogy egészen pontosan hol nincsenek dekóderek?

Ez is a biztonságos átállás része, és ez nem fért volna bele az eredeti határidőbe.

Említette a digitális hozadékot, ami fontos lehet a szélessávú infrastruktúra építéséhez is. A módosítás miatt előfordulhat, hogy ezek a frekvenciák akár 2015-ig sem lesznek elérhetők. Addig a kormány inkább a 450 Mhz-en és a többi, jelenleg használt frekvencián bővítené a szélessávú lefedettséget?

A kormányzat 100 százalékos lefedettséget akar, ami összhangban van az Európai Unió távközlési stratégiájával. Az már biztos, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe lesz az állam és a vállalkozások összefogásának. A mindenhol elérhető szélessáv közös érdek, ezért az állam hamarosan olyan piacösztönző pályázatot hirdet meg, ami piaci forrásokat is megmozgat. Én a Digitális Megújulás Cselekvési Terv legfontosabb újdonságának azt tartom, hogy nem elszigetelten beszélünk államról, hanem három főszereplőt nevesítünk: az állampolgárt, a vállalkozásokat és az államot. Már a Digitális Konzultáció során is azt az új szemléletet képviseltük, hogy a digitális megújulás sikere nemcsak az állam felelőssége, hanem a szereplőknek mind megvan a maga feladata.

Ennek a tervnek nem tesz keresztbe az, hogy a vállalati oldal, főleg a nagy cégek, meg lettek sanyargatva a távközlési adóval?

Ezt inkább válságadónak nevezem. Látnunk kell, hogy az ország nagyon nehéz helyzetben van, és ezt a problémát közösen kell megoldanunk, mert minden szereplő egy gyarapodó, nem pedig egy válságból válságba botladozó és visszaeső fogyasztású országban érdekelt. Ha nem tartanánk a 3,8 százalékos hiánycélt, az tett volna igazán keresztbe mindenkinek. A szektor szereplőit fájdalmasan érintették ezek a válságadók, de az érintettek megértették, miért van erre szükség. Köszönetet is kell nyilvánítanunk az áldozatvállalásban részt vevő cégeknek.

Sólyom László átadja a kinevezési okmányt Nyitrai Zsoltnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának – 2010. június 2.

A köszöneten kívül kaptak valamilyen ígéretet, hogy a beszedett pénz mekkora része folyik vissza a távközlési iparba, hogy milyen nagyságrendű állami megrendelések várhatók?

Konkrét ígéretet nem kaptak, de a cselekvési terv is jelzi, az államnak kiemelten fontos ez a terület, és nem hagyja magára a szektort, már csak azért sem, mert január elsejétől személyesen elnöklöm az Európai Unió Távközlési Tanácsát, ami egy nagyon jó fórum ahhoz, hogy az összeurópai távközlési politikát minden hazai érintett számára kedvező irányba befolyásoljuk.

Mennyi pénzbe kerül a Digitális Megújulás megvalósítása?

Nagyságrendet tudok mondani, óvatos becslésem alapján 100 milliárd forintnyi forrást mozgat meg három helyről: állami és európai uniós forrásokból valamint az Új Széchenyi Tervből. Viszont a képzési és továbbképzési programoktól kezdve, a versenyképességet javító programokon, az intelligens városfejlesztésen, a high tech kutatóközpont kialakításán és az innovációs klaszterek ösztönzésén át további jelentős piaci források bevonása várható.

Mi az, amit már jövőre elindítanak?

A cselekvési tervben vannak ambiciózus célok, például az egységes állampolgári kártya, amit már 2012-ben bevezetnénk. De a négy fő prioritással, az állampolgári képzésekkel, a vállalkozások versenyképességét jelentősen növelő lépésekkel, a szélessáv kiterjesztésével és az állami informatikai konszolidációval is el kell indulni, vagy részben már el is indultunk, mert az informatika minden más ágazatra is jelentős hatással van.

Ez az állampolgári kártya egy új személyi?

Most mennyi plasztikkártya van a zsebében?

Kártyatartót is kaptam karácsonyra, és azonnal megtelt.

Egynél tehát biztosan több kártyája van. Ezért a célunk az, hogy egyetlen kártya legyen, már ami az állam és polgára kapcsolatában releváns. Ennek a jogszabályi hátterét is meg kell teremteni, de mindenképpen azt akarjuk, hogy 2012-2013-ban már egykártyás ügyintézés legyen. Arra törekszünk, hogy minden ott legyen a kártyán, ami ott lehet, a TAJ-tól a személyi azonosítóig.

Ehhez kapcsolódik egy másik célkitűzés, az adatbázisok egyesítése?

Szó sincs az adatbázisok egyesítéséről, csak biztonságossá tételéről, amit közel négyötödös többséggel fogadott el a parlament. A törvény megalkotására azért volt szükség, mert korábban a kritikus adatbázisok ki voltak szervezve magáncégekhez. A növekvő kiberbűnözés mellett ez nem volt normális állapot, ráadásul az adófizetőknek rengeteg pénzébe került és egyáltalán nem volt biztonságos. A nemzeti adatvagyonról szóló törvény ezért megnevezi a fontos adatbázisokat, és elrendeli, hogy ezeket nem lehet kiszervezni, csak állami intézmény vagy állami tulajdonú cég kezelheti a jövőben az adatokat, hiszen csak ők tudják garantálni azok biztonságát. Az adatbázisok egyesítéséről viszont nincs szó, az állam a jövőben is elkülönítetten kezeli az adatainkat.

Lesz egy nagy adatközpont, ahol az összes információt tárolják?

Nem, szó sincs erről. Az biztonsági kérdés, hogy az adatok egy helyen vannak-e, ebben több iskola versenyez. Sokkal fontosabb, hogy az adatrendszerek kompatibilisek legyenek egymással, legyen köztük kapcsolat. Súlyos hiba, hogy az elmúlt időszakban az állam tízmilliárdokat költött szigetszerűen működő rendszerekre, amelyek képtelenek kommunikálni egymással. A pazarlás és a párhuzamos rendszerfejlesztések megelőzéséért hoztuk létre a Kormányzati Informatikai Ügynökséget, amely egységes fejlesztéseket koordinál a jövőben.

Milyen szerepet szánnak a nyílt forráskódnak?

Egyértelműen fontosnak tartjuk a nyílt forráskódot; az állam év elején elindít több pilot-projektet, és ezek tapasztalatait körülbelül fél év múlva kiértékeljük.

Térjünk át a cselekvési terv másik hangsúlyos területére, a képzésére. Több kimutatás készült már arról, hogy sokaknak az olvasás és a szövegértés is problémát okoz. Hogyan lehet így jelentősen növelni a digitális írástudók számát?

Jelen pillanatban négymillió honfitársunk van, aki napi szinten nem használja az internetet sem otthon, sem a munkahelyén. Ez nagyon magas szám, mindenképpen csökkenteni szeretnénk. Különös kettőssége a magyar világnak, hogy miközben Közép-Európában elsőként 450 egyetemet, kutatóközpontot és közintézményt 40 gigabit/másodperces adattovábbítási sebességgel összekötő hálózatot avattunk a napokban, amivel a magyar egyetemeket bekötöttük az észak-amerikai és nyugat-európai kutatói hálózatokba, addig a digitális szakadék még mindig óriási. Ezért a digitális írástudás terjesztésével kapcsolatban nagyon fontos a mentorok szerepe, akik meg tudják mutatni a környezetükben élő embereknek, hogy mit jelent az internet, milyen újdonságot és hasznos szolgáltatásokat képes nyújtani. Most az e-Magyarország pontoknál körülbelül ezerhatszáz mentor visz képzéseket, ami nem kevés. De a jövőben fontos szerepe lehet az egyházaknak is, úgy látom elég nyitottak ebben a kérdésben. Az az egymillió ember, akit be szeretnénk vonni a digitális világba, ott vannak ezekben a közösségekben, csak el kell őket érni.

Forrás: Index

Az infokommunikáció nemzeti ügy: az állam az egységes cselekvési tervvel teljesítette és az akciótervekkel teljesíti, ami az államtól elvárható
A digitális megújulás ügye nem csupán szakmai, hanem nemzeti ügy is: látnunk kell, a magyar gazdaság talpra állításának egyik kulcsszereplője az infokommunikáció – emelte ki Nyitrai Zsolt, aki ehhez hozzátette: az infokommunikációs kormányzat arra kéri az érintetteket, a civil szereplőket és a vállalkozásokat is, hogy mindenki tekintse át a saját szerepét abban, hogy a Digitális megújulást Magyarország sikerének szolgálatába állítsuk. Mi ezt most állami részről a Digitális megújulás cselekvési terv megalkotásával megtettük és az akciótervek megvalósításával megtesszük azokat a lépéseket, amik az állam részéről elvárhatók – húzta alá Nyitrai.

Kitörési pont: 4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslat
Az államtitkár a Digitális megújulás kapcsán jelezte, hogy az infokommunikáció – mint magas hozzáadott tudást igénylő szektor – kitörési pontul szolgálhat Magyarország számára. A Digitális megújulás cselekvési terv ezért 4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz: ezek a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és nem utolsósorban a polgárok kényelmét szolgálják. Az akciótervek átláthatóvá és a jövőben is nyomon követhetővé teszik a cselekvési tervet, ami teljes mértékben illeszkedik a hamarosan megjelenő Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.

A Digitális megújulás cselekvési terv széles szakmai és társadalmi konszenzus kialakításával készült
Az államtitkár elmondta, a Digitális Konzultáció során a Digitális Magyarország vitairatához több száz vélemény és hozzászólás érkezett. A véleményezők között voltak magánszemélyek, civil szervezetek, szakmai szövetségek, érdekképviseletek, kis- és közepes vállalatok éppúgy, mint multinacionális vállalatok. A beérkezett véleményeket a cselekvési terv elkészítésekor figyelembe vették és beépítették azokat a Digitális megújulás cselekvési tervébe. Csak így, a kreatív, alkotó energiák kiaknázásával lehet Magyarországot Közép-Európa egyik legversenyképesebb országává formálni, és ez a cselekvési terv képes lesz a magyar kreativitást a gazdasági fejlődés szolgálatába állítani – mondta a cselekvési tervről Nyitrai.

Négy fő prioritás: esélyegyenlőség, versenyképesség, modern állam és infrastruktúra-fejlesztés
Nyitrai Zsolt a Digitális megújulás cselekvési tervének felépítését ismertetve elmondta, annak fókuszában négy fő elem, négy fő akcióterv áll: az állampolgárok esélyegyenlőségének biztosítása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése. Ennek megfelelően a Digitális megújulás cselekvési terv egyik legfontosabb pilléreként említette az államtitkár az infokommunikációs infrastruktúrát. A digitális megújulás egyik fő letéteményese a teljes szélessávú lefedettség elérése lesz, amit az internethez való hozzáférés érdekében, a digitális esélyegyenlőség jegyében minél előbb meg kell valósítani az ország egész területén. Ez azt a célt szolgálja, hogy egymilliónál is több új, a digitális világgal korábban még nem ismerkedő polgár is nyitottá váljon az infokommunikáció által nyújtott szolgáltatásokra – fogalmazott Nyitrai.

A Digitális megújulás illeszkedik a Digitális menetrend stratégiájához
Nyitrai Zsolt szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus információs infrastruktúra védelmére, amit a magyar soros elnökség alatt prioritásként kezel Magyarország, már csak azért is, mert a Digitális megújulás cselekvési terv teljes mértékben illeszkedik az Európa 2020 Digitális menetrend stratégia ajánlásaihoz és céljaihoz.

A Digitális megújulás cselevési terve az alábbi linken érhető el:
http://www.nfm.gov.hu/data/cms2089529/Digitalis_Megujulas_Cselekvesi_Terv.pdf

Forrás: Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport

"Magyarország üdvözli a Bizottság javaslatát, mert az hatékonyabbá és olcsóbbá teszi az állam működését, mely a gazdasági válság idején különösen fontos; erősíti az unión belüli egységes piacot; nyitottabbá, átláthatóbb és rugalmasabbá teszi a közszolgáltatásokat" – fogalmazott Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár. "Kiemelt fontosságú témaként fogjuk kezelni a cselekvési tervet uniós elnökségünk alatt, és Magyarország, valamint az Európai Unió megújításának érdekében tanácsi következtetések elfogadását tervezzük a témában a 2011. május 27-i Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács ülésén" – tette hozzá Nyitrai.

2009. november 18-án Malmöben az Európai Unió e-Kormányzatért felelős vezetői az "e-Unió létrehozásáért" elnevezésű miniszteri konferencián a következő politikai prioritásokban állapodtak meg az e-kormányzat jövőjével kapcsolatban, melyeket az e-Kormányzati Cselekvési terv intézkedései négy kategóriába sorolhatók:

• Felhasználók bevonása: a felhasználók igényeihez igazított szolgáltatások, átláthatóság javítása, az állampolgárok és a vállalkozások bevonása a politikaformálásba;
• Belső piac: akadálymentes szolgáltatások vállalkozások számára, mobilitás, határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása;
• A közszféra hatékonysága és eredményessége: elektronikus beszerzések, gyorsabb elbírálás pályázatoknál, adminisztratív terhek csökkentése, "zöld" kormányzat;
• Az e-kormányzat fejlesztése előfeltételeinek megteremtése: nyílt specifikációk, interoperabilitás elősegítése, elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös elismerése.

Az e-Kormányzati Cselekvési Terv egy tudásalapú, fenntartható, befogadó gazdaság megteremtését tűzi ki célul. Kialakítása során messzemenően figyelembe vették az Európa 2020 Stratégiában foglalt célokat, és összehangolták a dokumentumot a Digitális Menetrend zászlóshajó kezdeményezésben leírtakkal.
Mindemellett az akcióterv szorosan kapcsolódik egyéb uniós jogalkotási tevékenységekhez, mint amilyen a szolgáltatási irányelv, az elektronikus aláírással kapcsolatos irányelv, a beszerzési irányelvek, az adatvédelmi irányelv és a közszféra információinak újrafelhasználhatóságáról szóló irányelv.
Az európai e-kormányzati akcióterv az alábbi helyen érhető el:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/action_plan_2011_2015/index_en.htm

Forrás: Fidesz