A Pannon társadalmi befektetéseinek fontos elemét képezi a karácsonyi ajándékozás. A mobilcég immár évek óta jótékony célra fordítja azt az összeget, amelyet ügyfelei, partnerei karácsonyi ajándékára szánna.

„A Pannonnál fizikai környezetünk akadálymentesítésén túl szolgáltatásainkhoz, szakterületünkhöz kapcsolódva a kommunikáció akadálymentesítését is kiemelten fontosnak tartjuk. A HARKE támogatásával is erre szeretnénk a társadalom figyelmét felhívni” – mondta el Ove Fredheim, a Pannon vezérigazgatója.

Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy az üzleti partnerek számára is sokat jelent ez a közös adomány, mely immár hagyomány a vállalati felelősségvállalás terén élen járó mobilszolgáltató életében. 2008-ban a kedvezményezett kiválasztását egy nonprofit alapítvánnyal együttműködésben végezte a Pannon, hogy a független és szakértő harmadik fél által váljon a támogatás és annak célja átláthatóvá és még hitelesebbé.

A HARKE-ról
A HARKE (Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete, www.harke.hu) öt éve alakult meg. Alapító tagjai sikeres hallássérültek. Fontosnak tartják a minőségi szolgáltatások fejlesztését. Az eddigi programok között a hallássérültek számára kommunikációjukat karbantartó tréningek, munkaerőpiaci reintegrációs képzések (például az IT-mentor projekt), tolmácsolási (orális-, jelnyelvi- és írótolmácsolás) szolgáltatások fejlesztése, felnőtt hallássérültek digitális írástudás oktatása jelnyelven szerepeltek.

A Pannonról

A Pannon Magyarország egyik vezető mobilszolgáltatója. A norvég Telenor 100%-os tulajdonában álló cég 1994-ben lépett a magyar piacra, ahol 2008. szeptember végén 3,475 millió aktív előfizetéssel és 33,12 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. A cég tevékenységében a hangalapú szolgáltatások mellett egyre fontosabb szerepet tölt be a mobil internet: a Pannon a lakosság 99%-a számára elérhető, e-mailezést és böngészést lehetővé tévő EDGE hálózat mellett folyamatosan fejleszti a leggyorsabb adatátviteli sebességet nyújtó 3G/HSDPA hálózatot, amely jelenleg 357 településen érhető el. A Pannon a vállalati felelősségvállalás terén is élen jár Magyarországon, ahogy azt az évente sorra kerülő Társadalmi Felelősségvállalás Napja, a Pannon Példakép Alapítvány, a közösségi ügyek és a művészetek támogatása, valamint a kiterjedt sportszponzorációs tevékenység is bizonyítja. A Pannon büszke a Figyelő TOP 200 értékelésén elért „Az év legeredményesebb vállalata” címre. A cégről bővebb információ található a www.pannon.hu weboldalon.

További információ:

Infovilág

Pannon GSM

Harke

Accucap

Bajnai Gordon szerint válsághelyzetben a kormánynak három területen kell a gazdasági szereplők segítségére sietnie: először is sokkal kevesebb a pénz a piacon – a Goldman Sachs elemzése szerint a mostani hitelpiaci válság kezdete óta a világon található teljes pénzmennyiség ötöde semmisült meg -, és azt is nehezebben helyezik ki a bankok. A csökkenő kereslet következtében – ha különböző mértékben is, de – beszűkülnek a piacok. Ennek következtében aztán csökken a munkahelyek száma is, ami további keresletcsökkenéshez vezet. A válság kezelésére a kormánynak meg kell szüntetnie a “szűk keresztmetszeteket:” ösztönöznie kell a hitelnyújtást és likviditást kell teremtenie, segítenie kell a munkahelymegtartásban és elő kell segítenie az ország versenyképességét; ezt követően pedig a már korábban is fennállt problémákat kell megoldania a foglalkoztatás bővítése és a szerkezeti reformok révén – hangsúlyozta a miniszter.

Növelnék a likviditást
Bár a finanszírozás jelenleg a nagyvállalatok részénél is problémát jelent, de a kkv-k szenvedik el leginkább a pénzhiányt. Ennek enyhítésére az 1 400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag részeként a 67 milliárd forintról 90 milliárd forintra növelt mikrohitel-keret mellett az újabb, 50 milliárd forintnyi hitelt tesz elérhetővé a kormány a kis- és közepes vállalkozásoknak. Egyúttal, annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok forrásaikat hitelezésre, a kis- és középvállalkozások számára biztosított likviditás növelésére használják, a kormány duplájára, 450 milliárd forintról 900 milliárd forintra kívánja emelni a jövő évi költségvetésben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára biztosított állami viszontgarancia-keretét.

Az előbbiek mellett forgóeszköz-finanszírozásra, például anyagvásárlásra, árukészletek feltöltésére használható kedvezményes hitelt tesz elérhetővé a vállalkozásoknak jövő év elején a kormány; a Magyar Fejlesztési Bank és a Takarékszövetkezetek közreműködésével kidolgozott új hitelkerettel mintegy 100 milliárd forint juthat a kereskedelmi bankokon keresztül a vállalkozásokhoz.

A munkahelyek megtartása érdekében térségi válságkezelő alapokat hoznának létre, amelyek helyi testreszabott válságkezelő csomagokat dolgoznak majd ki. A tervek szerint a kkv-k számára járulékkedvezményt kínálnak majd a munkahelymegtartásért: egy új munkavállaló felvétele után5 másik, megtartott dolgozó után az első évben 10 százalékos, a második évben 6 százalékos járulékcsökkenést. A jövő évi költségvetés több mint 100 ezer meglévő munkahelyre elegendő forrást biztosít, amivel további 20 ezer új munkahelyet teremthetnek.

Irány Kelet
Az export terén a Magyarország fő felvevőpiacának számító Nyugat-Európa gazdasági visszaesése miatt a cél a növekvő piacok elérése, ezért a kormány gazdaságdiplomáciai offenzívát kezdeményez azokban az országokban, illetve térségekben – Kína, Balkán, Oroszország, Közel-Kelet -, ahol már az a idén is jelentősen bővült a magyar kivitel. Emellett 2-300, legalább 30 millió forint exportot elérő kkv személyre szabott szolgáltatásokat is igénybe vehet majd az exportösztönzéssel foglalkozó szervezeteknél (Eximbank, Mehib, ITDH).

Az exportösztönzés mellett a piacbővítést a belföldi beruházási kereslet élénkítésével érhetik el, ezt a célt szolgálják az operatív programok révén elérhető európai uniós források, amelyekből infokommunikációs célokra a következő két évben több mint 200 milliárd forintot költhetnek el. Bár a korábbi elképzelésekhez képest a kormány várhatóan még a héten dönt az operatív programok közötti átcsoportosításokról, ennek következtében nem módosul jelentősen az informatikára fordítható összeg – állította Bajnai Gordon.

Az IT lehet az egyik húzóágazat
A kormány szerint a következő esztendőkben a járműipar, a biotechnológia és a logisztika mellett az infokommunikáció lehet a magyar gazdaság egyik húzóágazata, ezért az iparág szereplőinek bevonásával a jövő év első negyedében érdemi konzultációt szeretnének kezdeni, amelynek célja, hogy a szükséges szabályozás, támogatási és szakképzési rendszer megteremtésével, a korrupció visszaszorításával innovatív, tőkevonzó húzóágazattá tegyék a hazai informatikai iparágat – tette hozzá a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.

Forrás: ComputerWorld

“A website olyan gyűjtőportál, amely figyeli, szemlézi az e-befogadás kérdéskörében megjelent magyar és nemzetközi (elsősorban uniós) híreket, dokumentumokat, eseményeket. Az oldal végigköveti az
e-befogadásügyi eseti parlamenti bizottság munkáját, dokumentálva azt. Gyűjti azon szervezeteket, akik a digitális szakadék áthidalását tekintik feladatuknak.”

Köszönjük!

The eInclusion.hu website which has been initiated by Inforum received the „Relevancy of the Year Award” at the Hungarian Association of Content Industry’s contest on 2 December, 2008.

This website collects and updates news, documents and events in the field of e-Inclusion on Hungarian and international (mainly European Union) level. The site follows and documents the work of the Temporary e-Inclusion Parliamentary Committee. The site also collects organizations which are aiming at closing the digital gap.

Thank you!

Magyar verzió

A film mindenki számára elérhető, bemutatható, vetíthető magyar és angol nyelven.
Ha volna erre igénye, kérjük vegye fel a kapcsolatot az Inforum munkatársaival.

A film elkészülését a Microsoft támogatta. Köszönjük!

Napirendi javaslat:
1. A hírközlés, az informatika és a média konvergenciája, kormányzati irányítás
2. Egyebek

Az ülés résztvevői:
A bizottság részéről:
Megjelent:
Elnököl: Márfai Péter (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Kovács Kálmán (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Koszorús László (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:
Pettkó András (MDF) Molnár Bélának (KDNP)
Kovács Kálmán (SZDSZ) távozása után Koszorús Lászlónak (Fidesz)

Meghívottak részéről:
Hozzászólók:
Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
Kalmár István, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára
Dr. Magyar Gábor (NHIT)
Dr. Csepeli György, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára

Megjelentek:
Dombi Gábor (Inforum), az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára
Nagy Ágnes (Miniszterelnöki Hivatal)
Strommer Pál, a Fidesz szakértője
Dr. Tárkány Szűcs Attila, az Inforum elnöke
Dr. Báthory Zoltán (NHH)

(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 47 perc)

Elnöki bevezető
MÁRFAI PÉTER (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt e-Befogadásügyi Eseti Bizottság! Nagy tisztelettel köszöntöm a megjelent hölgyeket, urakat! Külön köszöntöm a képviselő urakat, és nagy tisztelettel köszöntöm, és örömmel látom, hogy Baja Ferenc államtitkár úr is jelen van. Megkezdjük a munkát.

A napirend ismertetése és elfogadása

Mai ülésünket az indukálta, hogy alkalmunk van megvizsgálni azt a gondolatot, hogy az informatika és a hírközlés egységes kormányzati irányításának milyen esélye van. Ehhez kapcsolódik egy napirendi pont, amit meghirdettünk írásban, valamint egy egyebek napirendi pont is létezik, amelyben a héten esedékes programokra szeretném felhívni a bizottság tagjainak figyelmét.

Tisztelt Bizottság! Kivételesen megkíséreljük azt, amit korábban elhatároztunk, hogy viszonylag gyors összejöveteleket tartunk, mert előkészített anyagaink vannak, és aszerint járunk el. Ettől függetlenül részeiben és elemeiben betartjuk a bizottsági munka szabályait. Tehát megkérdezem, hogy az előre kiküldött napirendhez képest van-e valakinek más javaslata. (Nincs jelentkező.) Amennyiben elfogadható az előzetesen megküldött napirend, kérem, a jelenlévő tagok jelezzék. (Szavazás.)

Ellenszavazat? Tartózkodás van-e? Nem volt.

A napirendet egyhangúlag elfogadtuk.

A hírközlés, az informatika és a média konvergenciája, kormányzati irányítás

Az 1. napirendi pont „A hírközlés, az informatika és a média konvergenciája, kormányzati irányítás” címet kapta. Ehhez két darab anyagunk van, és bizottsági tervezet formájában minden bizottsági tagnak és meghívottnak megküldtük ezt előzetesen. Továbbá nem bizottsági határozat formájában, de érdemi javaslatot tett az Inforum ebben a kérdéskörben, amely két javaslatot tartalmaz. A két javaslat első része teljesen fedi a bizottsági határozati javaslatot, illetve a második ehhez képest kicsit bővített.

Úgy látom, hogy az előttünk lévő anyagot mindenki ismeri, ezért javaslom, hogy a két anyag alapján kezdjük meg az ehhez kapcsolódó vitát. Az első hozzászóló Kovács Kálmán miniszter úr, parancsoljon!

Hozzászólások

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnézést kérek, elnök úr, hogy elsőnek kértem szót, de mindenkitől elnézést kérem, a külügyi bizottságban egy nagyon fontos szavazás van a mai amerikai vízummal kapcsolatos döntéshez, és ott személy szerint szükség van az én szavazatomra is, ezért el kell rohannom. Emiatt kértem szót elöljáróban, és nagyon röviden szeretném most összefoglalni mondandómat.

A szabad demokraták frakciója ezt a javaslatot tárgyalta, és a javaslattal kapcsolatban az alábbi álláspontot alakította ki. Nem kívántam a napirendről levetetni, de az volt a tiszteletteljes kérésünk, hogy a mai tárgyalás során ne szülessen ebben döntés, hanem tartsunk még erről egy ötpárti egyeztetést. Javaslatunk lényege, iránya, az ok, amiért nekem ebben a bizottságban a jelenlegi voksom a javaslatra egy nemleges voks, vagy tartózkodás, ami ugyanezt jelenti ebben a helyzetben, kettős.

Egyrészt úgy gondoljuk, hogy az egységes irányában érdemes lépni, ebben az álláspontunk nem változott, és az én álláspontom érvényre jutott a frakcióban. Ugyanakkor az önálló tárcánál való megjelenést, tehát az Inforum által javasolt irányt tartjuk jobbnak, mint ahogy ezt abban a kormányzati ciklusban, amikor először jött létre önálló informatikai minisztérium, támogattuk, és támogatni tudtuk volna abban a formában is, hogy az informatika és a távközlés teljes egészében valamelyik tárcával, egy gazdasági területtel közösen működjön; tehát ezt a változatot is támogatnánk.

Nem támogatjuk azonban ebben az értelemben a Miniszterelnöki Hivatal alatt létrejövő egységes irányítást. Ezért azt gondoljuk, hogy ebben a kérdésben, mivel ez egy elég jelentős elvi eltérés ebben a kérdésben, ha szeretnénk egy ötpárti egyetértést, akkor ahhoz egy külön tárgyalási fordulót kellene tartani.

A második, hogy ezzel párhuzamosan folyik a médiatörvény tárgyalása, illetve a médiatörvény tárgyalásában ötpárti egyetértésre jutottak a szereplők, és az ebben az ötpárti egyetértésben megfogalmazott, ugyanakkor már kodifikált törvényjavaslatban, ami kétharmados, egyértelműen egy szaktárcához rendelten helyezkedik el az NHH, a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a távközlés kérdése. Tehát egy szaktárcánál van, míg a társadalompolitikai, informatikai, információs társadalmi kérdések a Miniszterelnöki Hivatalban vannak. Ezért tehát azt gondoljuk, hogy mivel itt egy ötpárti egyetértés van, mégpedig egy kétharmados törvényben, nagyon hosszú idő után, ezért azzal mindenképpen érdemes megteremteni az összhangot. Tehát egy egyeztetést a pártok között már csak azért is kell tartani, mert azt nem lehet, hogy ott van egy egyhangú és itt pedig egy azzal ellentétes, vagy részben ellentétes álláspont.

Kérem a bizottságot, hogy ennek a két érvnek a figyelembevételével a mai ülésen ne hozzon döntést. Ha döntést kíván hozni, a frakció álláspontjának megfelelően sajnos az én szavazatom csak nemleges lehet. Köszönöm szépen.

Elnézést kérek, de muszáj mennem, mert ott elkezdődött a szavazás, és ha nem leszek ott, nem fogunk tudni ma szavazni.

ELNÖK: Köszönjük szépen a közreműködést. Természetesen elnézek bármit.

Két javaslat hangzott el érdemben, a két javaslat egyike ügyrendi, a másik pedig tartalmi. Az ügyrendi javaslat az, hogy ad egy: ne tárgyaljuk, a tartalmi pedig az, hogy tárca formájában legyen a képviselet. Valóban, az előttünk lévő két javaslat között van egy olyan különbség, hogy az egyik a tárca nélküli miniszteri formát javasolja. Én a magam részéről mellé is tennék egy olyan javaslatot, hogy valóban van ilyenfajta különbség, és ilyen értelemben lehet egyesíteni a két tervezetet, de mellétennék egy olyat is, ami lehet, hogy oldja az ügyrendi javaslatot is.

Ugyan hozunk egy ilyen döntést, mint ami előttünk fekszik, és a bizottsági határozati javaslatot egészítsük ki az Inforum javaslatának első részével, de hozunk egy olyan döntést is, hogy ennek az egyeztetésére valamilyen szűk grémium kezdjen megbeszéléseket, tárgyalásokat a kormány képviselőivel.

Ettől függetlenül ügyrendi javaslat is van előttünk, az ügyrendi javaslatot tartalmilag nem lehet kikerülni, arról, ha nem is vita nélkül, de szokás dönteni. Ez pedig abból áll, hogy ne tárgyaljuk ma, hanem később tárgyaljuk. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni? Nyitrai úr, parancsoljon!

DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Köszönöm szépen a szót. Megmondom őszintén, nem gondoltam volna, hogy az e-befogadásügyi eseti bizottság már a második ülésén ilyen fajsúlyos témakörökkel foglalkozik, de én üdvözlöm a dolgot, és tetszik az irány, mely szerint az eseti bizottság megpróbálja átalakítani a kormányzati struktúrát. Szerintem ez helyénvaló vagy rendjén való dolog.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek is az lenne a szakmai javaslata, hogyha erről beszélünk, akkor egy önálló minisztérium irányába induljunk el, sőt, mi azt mondjuk, hogy ez ne csak kormányzati szinten jelenjen meg kellő súllyal, hanem a parlamenti bizottsági struktúra is alakuljon át úgy, hogy létrejön akár egy informatikai és hírközlési főbizottság. Ez az, amit mi az elmúlt hat esztendőben folyamatosan mondtunk, hogy amikor többfejűség volt az informatikában, azt szüntessük meg, amikor pedig megszűnt a minisztérium, megszűnt a bizottsági struktúrában a főbizottság is, akkor ez most miért nem tud létrejönni. Mi ezt az irányt helyesnek tartjuk, ezt tudjuk támogatni.

Igazából lenne kérdésem, és lehet, hogy jegyzőkönyvön kívül fogalmazom meg. Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben ez a szakmai döntés megszületik, mondjuk az e-befogadásügyi eseti bizottságnál, akkor valójában mennyi annak a politikai realitása, hogy ez ebben a szituációban meg tud valósulni. Kérdezem ezt a kormánypárttól, az ellenzéktől és a jelenlévő Baja Ferenctől is. Megmondom őszintén, hogy magát a dolgot sokkal fontosabbnak tartom annál, és ezért beszélek most jegyzőkönyvön kívül, mintsem hogy fellövünk egy rakétát a levegőbe, és az ott ne durranjon szét.

Tehát én nem akarom kivéreztetni ezt a dolgot, ennyiben mondjuk lehet realitása annak, amit Kovács Kálmán mondott, hogy amíg valamilyenfajta komolyabb politikai egyeztetések le nem zajlanak, addig parkoltassuk ezt az ügyet. De nem akarunk a dolognak kerékkötői lenni, ezért tényleg őszinte kérdésem az, hogy egy ilyennek mekkora lehet a realitása.

A választ megvárva még majd mondok egy-két dolgot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Lehetőségünk van, hogy érdemben választ kapjunk, úgyhogy megadom a szót Baja Ferenc államtitkár úrnak a szót.

Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának hozzászólása

DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Az alapján, ami alapján a bizottsággal való munka elkezdődött, én azt ígértem a bizottságnak, és ezt fenntartom, hogy mindig meg fogom hallgatni, hogy ki, mit mond, és igyekszünk ahhoz kormányzati álláspontot kialakítani függetlenül attól, hogy ki mondja. Ezért őszinte kérdésre őszinte választ tudok adni. Pettkó képviselő úr vetette fel ezt a problémát, és természetesen az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt, és hogy milyen időintervallumban.

Pettkó képviselő úr azt jelezte, szerintem helyesen, a maga szempontjából és a civil szféra szempontjából, hogy van egy olyan szituáció, egy nem hosszú ideig fennálló szituáció, amikor bizonyos korrekciók elvégezhetők, hiszen egy miniszter nincs kinevezve; erről szólt az ő napirend előtti felszólalásra. Én erre azt ígértem, hogy egyeztetni fogok az érintettekkel abban, hogy milyen típusú mozgástér van ezen a területen, és nyilvánvalóan az egyeztetés eredményeként körülbelül az volt a kormányzat álláspontja, hogy szakmai szempontok alapján nyitottság van a kormányzat részéről, hogy ezt áttekintsük.

Ezek után a bizottság elnöke, szerintem szintén példamutatóan, előterjesztéseket kért, hiszen az előterjesztések rendkívüli fontosságúak, mert azok alapján lehet normálisan tárgyalni. Én ma úgy készültem, hogy két előterjesztést ismertem meg a bizottsági előkészítés során, és ebből a két előterjesztésből a vaskosabb, a civil oldali előterjesztés volt, amelyik konkrétabban fogalmazott, ezért én ezt az előterjesztést az érintett döntéshozókkal egyeztettem. Ez tehát azt jelenti, hogy amikor azt mondom, hogy a kormányzat a civil szféra által kért javaslatokat támogatja, akkor a mögött jegyzőkönyvezhető kormányzati álláspont van, feltéve természetesen, hogy egyébként ebben van szakmai bizottsági konszenzus. Ha van ilyen konszenzus, akkor erre van egy bólintás, de nincs kikényszerítő, mert a kormány nem mondhatja azt a bizottságnak, hogy mi a véleménye.
Én csak megnéztem az előterjesztéseket, az előterjesztésekről konzultáltam, és felelősen azt tudom mondani, hogy ha a civil szféra javaslatát a bizottság érdemben támogatja, akkor erre érdemi nyitottság lesz a válasz. Én támogatom azt, hogy legyen ebben a bizottság elnökének és még másoknak tárgyalási mandátuma, de egyébként ezt a civil javaslatot az érintettek konzultációja alapján el tudják fogadni, és támogatni tudják. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A kérdésnek van egy kvázi ügyrendi része, ami arra vonatkozik, hogy milyen következménye van annak, ha ez létrejön. Természetesen annak van a parlament bizottsági szerkezetben is szokásos folyománya a legtermészetesebb módon. Baráth Etele úr!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Nagyon megfontolandónak tartom azt, amit Baja államtitkár úr mondott, szemben azzal, amit Kovács Kálmán miniszter úr felvetett. Én a magam részéről nem nagyon hiszem azt, hogy egy önálló minisztériumot létre lehet hozni egy kisebbségi kormánynak. Többfajta okból nem lehet, nemcsak azért, hogy a felsorolásokat változtatni kell, a hozzátartozó anyagi és létszámfeltételek biztosítása most, ebben az időszakban stb., ezek mind-mind egy sokkal fajsúlyosabbnak tűnő megoldások, mint egy tárca nélküli miniszter. A tárca nélküli miniszter ugyanúgy meg tudja jeleníteni azokat a szakmai érdekeket, ugyanúgy a kormánynak tagja, viheti tovább mindazt, ha kap egy komoly parlamenti támogatást. Ezen belül legalább olyan erővel tud működni, mint egy egyébként nagyon nehezen létrehozható és nehéz szerkezetű minisztérium.
A magam részéről tiszta szívvel tudnám támogatni azt, hogy egy tárcaminiszteri összevont feladatkör és funkció legyen. Viszont nem szabad legyűrni senkit sem, még akkor sem, ha melléállna a Fidesz vagy bárki más, mert én is azt gondolom, hogyha van az elnök úrnak egy mandátuma, és 2-3 kollégával együtt és az SZDSZ-szel együtt természetesen egyeztetni lehet, de mindenkinek tovább kell ezt egyeztetni a saját pártoldalán. Összefoglalóan én is azt javasolnám, amit az államtitkár úr elmondott.

ELNÖK: Köszönöm. Számomra a továbblépést az jelenti, hogy a Fidesz oldaláról elhangzott egy javaslat, hogy ha létrejön egy ilyen minisztériumi konstrukció, ami lehet a mi oldalunkról tárca nélküli miniszter, illetve a másik oldalon javasolt független minisztérium, akkor ahhoz társuljon a parlamenti bizottsági szerkezetben is egy ilyen változás, hogy legyen főbizottsága ennek a témának, amely ezen a bázison szerintem fölvállalható javaslatrész, és kiegészíti azt a tervezetet, amelyik előttünk van. Úgyhogy bennem körvonalazódik egy olyan konstrukció, amely azt mondaná ki, hogy az alapkonstrukciót, ami leíratott az Inforum javaslatában, azt lehetne támogatni azzal, hogy ezt az ügyet a bizottság támogatásával felszerelve vigyük a kormány elé, és erre kapjon megbízást mind a bizottság elnöke – és szeretném, ha benne lennék ebben a csoportban -, mind kérünk a civil oldalról is egy személyt és tőlünk is. A civil oldalról például lehetne Dombi úr, a mi oldalunkról Baráth Etele úr vagy Nyitrai úr, és Kalmár úr szokott még ilyen szekereket tolni. Egy ilyen felállás alkalmas lehet már arra, hogy ez nagyjából azt az erőt képviseli, ami ehhez a gondolathoz társul.
Baráth Etele úr, parancsolj!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Nem tudom, provokálhatnám esetleg Csepeli államtitkár urat, professzor urat is, hogy a véleményét elmondja ezzel kapcsolatban, hiszen elég nagy tapasztalattal rendelkezik már.

DR. CSEPELI GYÖRGY, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Nekem határozottabb az a szakmai álláspontom – és ez független mindenfajta politikai irányvonaltól -, hogy az Európai Unióban elismert kormányzati struktúrák ismeretében rettenetesen nehéz olyan egyeztetéseket lefolytatni a miniszteri tanácsokon és szakértői értekezleten, amikor tulajdonképpen azzal is kell foglalkozni, ami nagyon nehezen érthető meg, hogy egy unikumhelyzet alakult ki a magyar kormányzatban, merthogy külön van az internet, külön van a hírközlés, külön van az információs társadalom és a média. Az EU-val való egyeztetéseket messzemenően megkönnyítené egy ilyen típusú átalakulás.

A magam részéről egyetértek Baráth Etelével, hogy a tárca nélküli miniszteri pozíció létesítése egy fizibilis és gyors megoldás volna erre a problémára, amit Kovács Kálmán említett, úgy érzem, ő lehetetlent kér.

ELNÖK: Tisztelettel megpróbálok egy rapid javaslatot tenni. Van előttünk egy tervezet, ami kiegészül azzal, hogy tárca nélküli miniszter konstrukció legyen, kiegészül azzal, hogy parlamenti főbizottság legyen, és ezt támogatja az eseti bizottság jelenlévő tagjainak 100 százaléka, tehát tudunk döntést hozni, és arra kapunk megbízást, hogy ezen döntés alapján az általam felsorolt grémium kezdjen tárgyalást a kormány képviselőivel. Ez így megfelel? Eléggé flexibilis ahhoz, hogy elfogadható legyen? Nyitrai úr?

DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Szerintem igen, de azzal egészíteném még ki, hogy nyilvánvalóan azzal, hogy egyeztetést kezdünk, egyeztetést folytatunk a kormánnyal, egyben egymással is folytassunk le egyeztetéseket, hogy kvázi ötpárti is legyen, amelyen természetesen az SZDSZ is részt vesz, mert most bármilyen döntést hozunk, ők ma nincsenek itt, nincsenek jelen.

ELNÖK: Ez a grémium működésében ötpárti természetű, tehát várjuk Pettkó András urat és Kovács Kálmán urat is, ami azonos gyakorlatilag ezzel a testülettel, ami itt van, hiszen itt van Molnár Béla úr. Magyarán az a javaslat, hogy a tárgyaló delegáció a bizottság hátterével egy folyamatos együttműködésben működjön ötpárti formában. (Közbeszólás: Nem túl sokáig.) Nem túl sokáig, ezt a héten és a jövő héten kell elintézni. Nyitrai úr, parancsolj!

DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Csak hogy csiszolgassuk, finomítsuk a dolgot, hozzátenném, hogy akár azt is lehetne mondani, amiről végül is beszélünk, hogy a bizottság fölhatalmazza az eseti bizottság vezetését, elnökségét, hogy egy letisztult előterjesztést hozzon a bizottság elé, és kezdjen el mindenfajta tárgyalásokat ez ügyben.

ELNÖK: Rendben van, azzal, hogy amit eddig elhatároztunk, azt támogatjuk. Ez szükséges ahhoz, hogy azt mondhassuk a kormánynak, hogy íme, itt van az a közös szándék, hogy ezt most megtegyük, ha meg lehet tenni. Magyarán fönntartjuk azt a szituációt, hogy a mostani helyzet, a mostani pillanat mindenki által jól értékelhető, pontosan súlyán érzékelhető helyzet, és a mostani helyzetben megfelelő mértékben megjelenünk a kormány szándékai környékén.
Baja államtitkár úr kíván szólni.

DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Mindenképpen azt támogatnám a tárgyalás és a politikai forgatókönyv mai állapotában, hogy ha a bizottság érdemben akarja befolyásolni a folyamatokat, akkor ezek gyors döntések keretei között valósuljanak meg. Ez azt jelenti, hogy ha a bizottság képes a hét folyamán bizottságként működni, akkor ezt lehet, ha nem, akkor legyenek meghatalmazottak, mert ellenkező esetben olyan szituációk következhetnek be, hogy bár ez egy nagyon szép szándék, de okafogyottá válhat anélkül, hogy valójában tudnánk ebben lépni. Ezért mind a két dolgot javaslom, azt is, hogy ez legitim legyen, de azt is, amit elnök úr, hogy legyen kikristályosodott álláspont ahhoz kötődően, hogy milyen alapon van mandátumuk az érintetteknek, mert újra ezt a vitát egy másik közegben már nem lehet lefolytatni, ezt viszont garantálni tudom az önök számára.

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megpróbálom formatizálni azt a helyzetet, amiben vagyunk, fölszerelni azzal a lehetőséggel, hogy hogyan tudjunk efelől dönteni. Tehát van egy javaslata az Inforumnak, amit szerintem el lehet fogadni, és ez alapján hozhatunk döntést. A döntés a tervezethez képest kiegészül, és én javaslom, hogy a tárca nélküli miniszteri formátummal, illetve a főbizottság javaslatával egészüljön ki, valamint azzal, hogy a bizottság elnöksége kap mandátumot arra, hogy az ehhez kapcsolódó tárgyalásokat a kormánnyal lefolytassa. Alkalmas ez így? (Bólintással jelzik egyetértésüket a képviselők.)

Kérdezem, hogy szabad-e erről szavaznunk, mert kardinális a kérdés. Ha ez így alkalmas, akkor ez alapján az is teljesül, amit Kovács Kálmán úr kér, hogy van egy szándékunk, ami megerősít bennünket, hiszen itt vannak azok a dokumentumok, amelyeket összeraktunk, ezzel el tudunk menni a kormányhoz, és van mandátumunk arra, hogy erről érdemben tárgyaljunk. Én a magam részéről megjegyzem, hogy fel fogom kérni az elnökség működéséhez Dombi urat, Kalmár urat, valamint létezik az NHIT elnöke is, Detrekői úr, őt is fel fogom kérni, hiszen a kormánnyal való tárgyaláshoz fontos, mert a másik területnek ők a hasonló bizottsága.

Szavazás

Kérdezem, hogy ha ez alkalmas, akkor ebben tud-e a bizottság konszenzusos döntést hozni? (Közbeszólások: Igen. Tud. – Szavazás.)
Van-e ellenvetés?

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Kovács Kálmánt helyettesítem, úgyhogy az ő nevében egy ellenszavazat van.

ELNÖK: Bocsánat, nem mondtunk ellent neki, de természetesen elfogadjuk, rendben van. Akkor tehát bizottság többsége egyetértett az általam ismertetettekkel.

Nekem úgy tűnik, hogy most ez a döntés megvan. Magyar úrnak, aki az NHIT részéről érkezett, van esetleg hozzáfűznivalója?

MAGYAR GÁBOR (NHIT): Igen, elnézést kérek, csak szeretném jelezni, hogy Detrekői elnök úr támogatja, az NHIT örömmel üdvözli a kezdeményezést, és szívesen részt vesz ennek kimunkálásában. Azzal bízott meg engem az elnök úr, hogy ezt közvetítsem a bizottság számára.

ELNÖK: Köszönöm. Üdvözöljük őt. Van még valakinek kiegészítenivalója? Parancsolj!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Koszorús képviselő úr vetette fel azt a kérdést, amit ti hozzátettetek, hogy főbizottság legyen. Nekem az a személyes véleményem, hogy ez sokkal nehezebben járható út, minthogy a kormányban legyen egy tisztességes képviselet, egy rendezett, összevont irányítása a területnek. Ezt több dologgal meg tudnám indokolni, de most hadd ne tegyem, de nemcsak anyagi kérdés ez, hanem mindenfajta más politikai érdeket is érint. Én egyszer végigcsináltam a fejlesztési eseti bizottság kapcsán, hogy legyen egy ilyen, és azt se fogadták el különböző okokból, pedig ott tényleg konkrétan a sok ezermilliárdos dolgok lebonyolításának társadalmi egyeztetése és minden egyéb lett volna a feladat. Tehát félek tőle, hogy ez a dolog nem fog menni, úgyhogy ne éljük magunkat bele annyira, mint az előzőbe.

ELNÖK: Opponálom Baráth Etele úrnak az álláspontját pusztán azért, mert a Ház szempontjából mi létező bizottság vagyunk, van apparátusunk, mindenünk van, tehát tényleg felálltunk annak rendje s módja szerint. Gyakorlatilag ez megnevezés kérdése, amit valóban vagy tolerál a Ház vagy nem, de valós politikai igény mutatkozott meg rá, és ez a konszenzus része.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Csak röviden szeretném még kiegészíteni, hiszen én is megszólaltattam. Teljesen nyilvánvaló, hogy most nekünk nincsen semmiféle döntési jogkörünk, mi csak javaslatokat tudunk tenni, anélkül viszont komolytalan az ügy, hogyha összevonás történik, hogy legalább a parlamentben, főbizottsági szinten nem foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, miközben minden párt azt kommunikálja, hogy társadalmasítjuk az internet világát és így tovább. Tehát egy főbizottságra szükség van, és ezzel kapcsolatos volt a kérésem, hogy egyelőre ebben a ciklusban egyetlenegy eseti bizottságnak vagy ilyen típusú formációnak sem sikerült főbizottsággá alakulnia.
Ezért kértem, és kérem most önöket is, hogy mindenki a saját frakcióvezetőit győzködje erről, hiszen a kormánypárt frakciója dönt nagyban – legalábbis a fogyasztóvédelmi eseti bizottságnál így volt -, hogy rászánja-e azt a pénzt, azt az apparátust, mert nyilvánvaló, hogy egy eseti bizottság apparátusa köszönő viszonyban sincs egy főbizottság apparátusával, pénzeivel, döntési jogkörével és a többivel. Tehát itt lényegében a kormányoldal frakciójának a támogatására van a legnagyobb szükség. Köszönöm.

ELNÖK: Tisztelettel én bevallom, hogy nem várható tőlem, hogy ilyen mondatokat mondjak, de nem fog nehezemre esni, hogy képviseljem ezt az álláspontot.

Áttérhetünk az egyebekre, vagy van még valakinek mondanivalója? (Nincs jelzés.)

Egyebek
Az egyebekben csak annyi van, hogy a programokat ismertetném. Ki tud a holnapi 9 órai kezdetű akadémiai találkozóról? (Dr. Nyitrai Zsolt és Koszorús László jelentkeznek.) Jó. És el is mentek? (Dr. Nyitrai Zsolt: Azt terveztük.) Kísérletet teszek én is, hogy ott legyek.

Ugyanígy van egy 7-i találkozó, ez a Gellért Szállóban lesz, és hasonló terminusban, ahol szintén elegáns lenne, ha a bizottság viszonylag nagy számban megjelenne.

A bizottság kapott egy meghívást, mert csütörtökön lesz a fogyatékos emberek parlamenti világnapja, és az ehhez kapcsolódó meghívót is megkaptuk, még ezt szerettem volna további a bizottság számára.
Még egy utolsó megjegyzésem van egyebekben: a következő ülésünket szeretném, ha nem hétfőn tartanánk, hanem szerdán délután, kivételesen, különös tekintettel arra, hogy hétfő lesz a napja az NHIT megújulásának, és arra gondoltunk, hogy az NHIT beszámolóját, és az ehhez kapcsolódó, köztünk lévő kapcsolatfelvételt, Detrekői úr felvezetőjét meghallgatnánk ezen a szerda délutáni időpontban, egy hét múlva. Ez 12-e szerda lenne, és nem tudom, megfelelne egy 14 órai kezdetű időpont? Ez ugyanis eltér a mi SZMSZ-ünktől. (A képviselők bólintással jelzik egyetértésüket.) Megköszönöm, mert most ez egyfajta kapcsolatfelvétel lenne az NHIT és az eseti bizottság között, és ők négyévente egyszer követik el, hogy ilyen alkalom van, úgyhogy most ez igen alkalmas időpont volna.

Köszönöm. Kérdezem, hogy az egyebekben van-e valakinek még felvetnivalója. A civil oldalról van-e, vagy más oldalról esetleg?

KALMÁR ISTVÁN, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Elnézést kérek, elnök úr, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, hogy a civil oldal – ha így fogalmaztunk – még egy másik javaslatot is tett ebben a dolgozatban, és arról mintha nem esett volna szó. Szeretném jelezni, hogy a magam részéről nem támogatnám, ha szavazhatnék.

ELNÖK: Valóban két javaslat van a civil oldal részéről, és a két javaslat annyiban bekerült ebbe a képletbe, hogy kormányzati körben hasonlóképpen megmozdult, mint az első. Most nem tekintenék el attól a lehetőségtől, hogy ezen a vonalon források mozogjanak, de ezt az egyeztetés keretében, ugyanezen kör egyeztetése keretében történjen, amelyben feltétlenül számítunk Kalmár úr részvételére.

KALMÁR ISTVÁN, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm, és a megértését is, mert szerintem ez egy olyan kegyelmi pillanat, amit ebben a gondolatkörben célszerű fenntartani, és ha nem is kihasználni, de élni vele.

Köszönöm. Nagyra értékelem a munkájukat, és a bizottsági ülést lezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 38 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika

Napirendi javaslat:
1. A bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása
2. A bizottság munkatervének megvitatása és elfogadása
3. Egyebek

Az ülés résztvevői:A bizottság részéről:
Megjelent:
Elnököl: Márfai Péter (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Pettkó András (MDF), a bizottság alelnöke
Kovács Kálmán (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Koszorús László (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) távozása után Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) távozása után Molnár Bélának (KDNP)

Meghívottak részéről:
Hozzászólók:
Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
Kalmár István, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára

Megjelentek:
Dombi Gábor (Inforum), az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára
Nagy Ágnes (Miniszterelnöki Hivatal)
Sik Zoltán Nándor
Strommer Pál, a Fidesz szakértője
Dr. Tárkány Szűcs Attila, az Inforum elnöke

(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 08 perc)

Elnöki bevezető
MÁRFAI PÉTER (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Országgyűlés elfogadta az 5332. számú országgyűlési határozatot, amely arról szól, hogy az e-befogadás fontos dolog, továbbá elfogadta az 5333. számút, amely az 5332. számúnak a plauzibilitás szabályai szerinti következménye, amely az eseti bizottság létrehozásáról szól.
Az eseti bizottság megalakult, a tagjai adottak, ahogy megegyeztünk, speciális formában és összetételben. Annyiban speciális, hogy nem paritásos, nem többségi, hanem konszenzusos bizottságot gondolunk működtetni. A konszenzusos bizottság működését tekintve azért egyedi, mert tudomásom szerint nem elég a többség, nem elég a kétharmad, hanem formálisan háromnegyedben állapodtunk meg. Ez technikailag azt jelenti, hogy a 8 rendes tag közül legalább 6 tag egyetértő szavazata szükséges a döntéshez. A másik oldalról ez persze azt is jelenti, hogy ugyan a most kormányzó Szocialista Párt nincs többségben, sőt az 50 százalékot sem éri el, innen nézve nélkülük sem lehet döntést hozni, de fordítva, a legnagyobb ellenzéki párt vagy a megszervezett ellenzéki oldal nélkül sem lehet döntést hozni. Gyakorlatilag konszenzust kell teremteni.

A napirend ismertetése és elfogadása
A mostani ülésünket úgy jellemezném, hogy ez a nulladik ülésünk, tehát nem az első. Nagyrészt arról szól, ami a kiküldött napirendben szerepel: a bizottság ügyrendjének elfogadására vonatkozik, illetve a munkaterv megvitatására és elfogadására, továbbá a működéshez szükséges formális napirendet, az „egyebek”-et tartalmazza. A két országgyűlési határozatból következő közvetlen döntések meghozatalát tartalmazza. Erről szólna a mai bizottsági ülésünk. Az ehhez tartozó napirendet előre megküldtük.

Kérdezem a bizottság jelenlévő tagjaitól, hogy egyetértenek-e a kiküldött napirendi pontokkal, vagy van-e más javaslat. Kérem, hogy aki egyetért vele, jelezze! (Szavazás.) A bizottsági tagok egyhangú egyetértésével meghoztuk a döntésünket ellenszavazat és tartózkodás nélkül.

A bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása

Az 1. napirendi pont a bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása. Az elkészített ügyrend tartalmazza azokat az eltéréseket a szokásos parlamenti bizottsági ügyrendektől, miszerint a szavazás szabályait fenntartjuk, tehát a saját munkánkban hozott szabályokat elfogadjuk, és a működésünket ez alapján szervezzük. Számos más specifikumot is tartalmaz. Ebből pedig kiemelném azt a részt, amely azt mondja, hogy felelősöket határozhatunk meg. (Dr. Baja Ferenc megérkezik a bizottsági ülésre.) Ez különösen abban az összefüggésben érdekes, hogy a tevékenységünk sok szakmai ágra terjed ki, amely részben közigazgatási, részben valóban diszciplináris különbséget jelent, és esetenként azt jelenti, hogy olyan személyeket is meg kell bíznunk, akik nem tagjai a bizottságnak.
Az ügyrendnek van egy másik specifikuma is: jelen vannak egy mozgalom képviselői a bizottságban, nevesítetten egy, az e-befogadással foglalkozó társadalmi szervezet részéről hárman. (Dr. Nyitrai Zsolt: Információs Társadalom Tanácsa.) Igen, az Információs Társadalom Tanácsának három titkára is részt vesz a bizottság munkájában. Közülük kettő jelen van, a harmadik titkár, Csepeli György jelezte, hogy nem ő lesz itt, hanem egy kolléganője fog megjelenni – úgy tűnik, nem jelent meg ő sem (Derültség.)

Az ügyrendünkben tételesen jelezve van a hozzászólások sorrendje. A sorrend, ami nálunk szokásos, hogy először a képviselők szólnak, majd a meghívottak, nálunk úgy lenne, hogy először a képviselők szólnak, majd az állandó meghívottjaink közül a három titkár úr, és azt követően kerülhet sor arra, ha a bizottság úgy dönt, hogy más is szót kapjon. A tárgyalási rendünkbe belefoglaltuk az ő jelenlétüket és működésüket is.

Akkor kezdjük a vélemények, hozzászólások elmondásával! (Pettkó András jelentkezik.) Pettkó úr!

Hozzászólások

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Két dolgot szeretnék kérni. Az első: az elnök úr még a mai napon intézzen egy levelet az Országgyűlés elnökéhez és vezetéséhez annak érdekében, hogy egy saját honlaprésszel tudjunk rendelkezni a parlament honlapján ugyanúgy, mint a többi állandó bizottság. Ide minden tartalmat nagyon hamar fel tudunk pakolni, és ezt el tudjuk mondani az újságíróknak és az embereknek, akik nyomon kívánják követni a bizottság munkáját, hogy a honlapon majd mindent meg lehet találni. Ez lenne a javaslatom. Természetesen más technikák is vannak, hiszen az Inforum által üzemeltetett honlapra eddig is kitették az anyagainkat. Addig is meg fogják tenni. Azt gondolom, ezt próbáljuk meg kicsit sürgetni, mert – nem akarok kritikát mondani – ez elég lassan szokott működni.

A második javaslatom és kérésem a következő. Hat éve vagyok országgyűlési képviselő. Az előző ciklusban volt állandó bizottságunk. Most egy állandó bizottság albizottságaként működött az informatikai terület, amíg nem alakult meg az eseti bizottság a ciklus végéig. Azt gondolom, ennek az asztalnak vannak olyan szereplői, gondolok például Alföldi Istvánra, az NJSZT-re, aki régebben minden bizottsági ülésen itt volt, sőt az előző ciklusban hozzászólt. Most ő jutott eszembe, de lehet, hogy van még valaki, aki másokat is fel tud sorolni, akik ezen a területen aktívan dolgoznak. Mindenféleképpen őket is be kellene építeni a rendszerbe, hogy tudjanak jönni a bizottsági ülésekre, és ha van mondanivalójuk, akkor tudjanak hozzászólni. Én ezt a két dolgot szeretném. Az első – amit mondtam -, a honlap fontosabb.

ELNÖK: Nyitrai Zsolt!

DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is az a kérdésem, hogy szigorúan maradunk-e a napirendi pont tárgyalásánál, vagy Pettkó András hozzászólását hallgatva mindent be lehet itt mondani?

ELNÖK: Természetesen ki fogom erőszakolni, hogy a két formálisan előttünk lévő feladatot is elvégezzük, de nem kizárt, hogy másról is beszéljünk.

DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Jó, akkor maradnék a hivatalos napirendeknél, és utána az „egyebek” napirendi pont keretében mondanám el azokat a dolgokat, amelyekkel terhelném a tisztelt bizottságot.
Először is nagyon örülök annak, hogy végre megalakult a bizottság. Hurrá! Hurrá! Köszöntöm a bizottsági tagokat és az Inforum jelenlévő képviselőit, akik szintén némi küzdelmet tanúsítottak a bizottság megalakítása kapcsán. Üdvözlöm a bizottság ülésén Baja államtitkár urat! Szerintem fontos, hogy eljött. Rendesen fogjuk majd nyaggatni az elkövetkezendő időszakban, de úgy látom, az arcán most eléggé rendesen kiült az izgalom – mintha állna elébe ennek a küzdelemnek, amit mi természetesen üdvözlünk.

Nagyon röviden szólnék hozzá a bizottság ügyrendjéhez, mivel azt gondolom, hogy az anyagot egyrészt jó szakmai munka és komoly előkészítő munka előzte vagy alapozta meg. Mi örülünk annak, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a logikát, amit próbáltunk mindenkinek felkínálni, nevezetesen hogy először az Országgyűlés nyilvánítsa ki azt, hogy számára fontos a Magyarországon kialakult digitális szakadék csökkentése egy országgyűlési határozat formájában, és utána hozza létre ezt a bizottságot. Ez így történt, úgyhogy ezt köszönjük. Én magát az ügyrendet támogatom. Fontosnak tartom, hogy az Információs Társadalom Tanácsának tagjai, titkárai is jelen lehetnek, és hogy róluk külön megemlékezik a bizottsági ügyrend.

Ugyanakkor bejelentem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség természetesen élni kíván az ügyrend adta lehetőségével, miszerint egy állandó szakértőt delegál az e-Befogadásügyi eseti bizottság munkájához. Egyelőre ezt a szándékot nyilvánítom ki – nevet majd a következő ülésen fogok mondani. Az ügyrendről annyit mondanék, hogy támogatom és jónak tartom.
A munkatervhez most szólunk hozzá, vagy a következő keretében?

ELNÖK: Először erről beszéljünk.

DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Jó, rendben. Köszönöm.

ELNÖK: Kovács Kálmán!

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Most akkor az ügyrendhez szólunk hozzá?

ELNÖK: Igen, az ügyrend a téma – csináljuk meg.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Jó, csináljuk meg az ügyrendet. Ehhez van két észrevételem. Az egyik: szerintem fontos lenne abból a szempontból is, hogy a két terület munkáját ismerve jó lenne, ha az Informatikai albizottság, illetve az e-Befogadásügyi eseti bizottság együttműködését és érintkezési felületeit megbeszélnénk. Itt van egy egyszerűsítő lehetőségünk is, hiszen mindkét bizottság elnöke ugyanaz a személy, az összetételében a bizottság jelentősen azonos. Ezt tehát mindenképpen jó lenne tisztázni. Szerintem az ügyrendi jellegű, hogy az ügyrendbe valahová beleírnám egy mondat erejéig, külön egy belső működési dokumentum vagy valaminek a keretében valamilyen partnerségben vagy jól elosztott tevékenységi elhatárolásban van az albizottság és ez a bizottság. Valamit mindenképpen beletennék az ügyrendbe, és később az Informatikai albizottság ügyrendjébe is javasolnék betenni valami hasonlót, mert jobb, ha ezt az elején tisztázzuk. (Dr. Nyitrai Zsolt: Ez egyértelmű.)

A második, amit akartam mondani, hogy mi is szeretnénk egy állandó szakértőt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon röviden reflektálnék, és utána kísérletet tennék a szavazásra. Természetesen a tapasztalatok miatt megírtuk ezt a levelet a főtitkárnak abból a célból, hogy a honlaphelyet megszerezzük. Könnyebbség az életünkben, hogy az Inforum honlapja – az Inforum rendes, állandó jelenlévő tagunk – ajánlatként szerepel számunkra, azon szerepelhetünk. Ennek a formalizálására – ezt majd kérjük – az államtitkár úrral a kapcsolatot élesebben és komolyabban kialakítjuk ebben a kérdéskörben. Elég komoly dolog egy rendes honlapot működtetni, feltéve, hogy olyan céllal akarjuk működtetni, amire gondoljuk.

Ami kardinális kérdés, együttműködés az albizottsággal, természetesen az a fajta perszonálunió, ami fennáll, nemcsak rám vonatkozik, hanem nagyon sok tagunkra. Nyilvánvalóan élni fogunk azzal a lehetőséggel, hogy együttes üléseket működtetünk, és ezt lehetőség szerinti feladatképpen bele is írhatnánk vagy a jegyzőkönyvben rögzíthetnénk, és a következő alkalommal átvezethetnénk az ügyrendbe. Azért mondom, hogy következő alkalommal érdemes keresztülvinni, hogy meglegyen. Amúgy pedig szívesen élnék azzal a lehetőséggel, hogy a Gazdasági és informatikai bizottság albizottsága is vagyunk, mert az egy viszonylag nagy súlyú bizottság, az egy olyan érték, amelyet birtoklunk, és nem szívesen mondanék le róla. Ilyen szempontból az, hogy néhányan nem tagjai ennek a bizottságnak, például Pettkó úr, fontos szempont volt amellett, hogy létrejöjjön ez a bizottság.
Úgy vélem, hogy alapjában véve az ügyrendet támogató hozzászólások voltak és mint olyat, elfogadásra alkalmasnak tartom én magam is. Úgy vélem, hogy ebben a formában el lehet fogadni. Miután nem tegnap kezdtük ezt a játszmát, tudjuk, hogy ez módosítható, ha bővíteni akarjuk. Van most egy kardinális szándék, hogy bővített formában hozzuk be a következő alkalommal, ha ez így megfelel mindenkinek. Alkalmasak vagyunk a döntésre? (A bizottság tagjai egyetértőleg bólintanak.)

Szavazás az ügyrend elfogadásáról

Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy az ügyrendet egyetértően fogadjuk el! (Szavazás.) Ki van ellene? (Szavazás.) Senki. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Senki. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta az e-Befogadásügyi eseti bizottság ügyrendjét.

Egyúttal üdvözlöm Baja Ferenc államtitkár urat, aki nagymértékben és – kormánypártiként mondom – meghatározó módon hozzájárult, hogy a bizottság létrejöhessen. Ezt abban az összefüggésben említem meg, hogy voltak események az elmúlt évben, amelyek nem ebbe az irányba mutattak.
Parancsoljon, államtitkár úr!

Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának hozzászólása

DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azért akartam megvárni az ügyrend elfogadását, hogy egy megalakult bizottság számára tegyek ajánlatot és javasoljam, hogy gondolkodjunk együtt. Én a magam részéről elmondanám ennek a mi oldalunk részéről való kereteit. Nyilván a bizottság a saját kereteit úgy határozza meg, ahogy gondolja, tehát természetes és abszolút nyilvánvaló, hogy egy parlamenti bizottságról van szó, aszerint jár el, ahogy a törvényekben el kell járni, és ahogy a saját ügyrendjében el kell járnia.
A kormánybiztosság és a politikai államtitkárság viszonya a bizottsághoz egyrészt testületi, másrészt személy szerinti. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a bizottság bármely tagja kéri, akkor szívesen fogadom, ha szakmai problémája van, természetesen azt elmondhatja, megkereshetjük annak a megoldását, a szakértő kollégákat nyilván a szakállamtitkárság fogja fogadni. Ezt látom arra alkalmas együttműködésnek, hogy ha a bizottság tagjait civil szervezetek, más egyéb szervezetek, tudományos szervezetek, ne adj’ isten! cégszerű szervezetek megkeresik, akkor ehhez kötődően a képviselőnek legyen ebben tájékozódási lehetősége. A javaslatom szerint felesleges ennél jelentősebb volumenű területet találni. Tehát ezekre az ügyekre kár bizottságot, parlamentet, nyilvánosságot használni. Ezek elrendezhetők közvetlenül, ha a bizottsági tagok ezt igénylik. Ez nem azt jelenti, hogy nem használhatják azokat a fórumokat. Csak mondom, hogy ehhez nem kell használni ezeket a fórumokat. Már csak azért sem, mert én jelen pillanatban nagy várakozással nézek a bizottság felé, hiszen ez egy esély lehet arra, hogy az informatika, infokommunikáció és a média területén egy olyan konvergencia irányába haladjunk, amely eredményeként 2010-re legalábbis egy erőteljesebb súlyú területet közösen tudnánk képviselni.

Ehhez csak azt tudom mondani, hogy mi az, amit én tudok ajánlani és mi az, amit támogatni szeretnénk. Mindenképpen azt gondolom, ráfér a szakterületünkre, az informatika, infokommunikáció, a távközlés, a hírközlés, digitális átállás, média területére. Én magam szélesebben értelmezem a bizottságnak ebben az értelemben a kompetenciáját. Mindenesetre ráfér az, hogy a társadalom számára meg tudjunk mutatni egy szakmai típusú együttgondolkodást. Én ezen az úton fogok haladni mindaddig, amíg tehetem. Ez azt jelenti, válaszolva Nyitrai képviselő úrnak, hogy én szívesen vállalok mindenféle gyűrődést és gyötrelmet a szakmáért, de csak a szakmáért, csak azért, hogy ezt a területet elkötelezetten tovább vigyük. Önmagában nem vagyok mazochista. Tehát ha arról lesz szó, hogy engem kell cseszegtetni vagy politikai háborút vívni, én azt politikai síkon fogom megvívni. Ezt azért vagyok kénytelen mondani, hogy világos legyen minden képviselő számára és a bizottság számára is: amíg szakmai területeken maradunk, szakmai válaszok fognak megérkezni. Ha politikai területre tévedünk, és ez az első alkalom, amikor erről így beszélünk, akkor természetesen politikai válaszokat fogok adni. Kérem, hogy a bizottság elnöke és a bizottság tagjai vegyék tudomásul, mert azt a játékot nyilván mi sem játszhatjuk a magunk oldaláról, amelyben együttműködést ajánlunk, döntési lehetőséget ajánlunk az ellenzék számára, de ennek partneritásaként mondjuk a szakterületet, az elért eredményeket bírálat éri. Adott esetben a bírálat rendben lévő – ezzel semmi probléma nincs -, csak szakmai alapú legyen a bírálat és a dicsérő szó is.

Ebben az esetben van ugyanis esélyünk arra, hogy tényleg ezen a szakterületen emeljünk kicsit, amire a legnagyobb szükség van. Ma azt kell mondanom, hogy a kormánybiztosság legfontosabb feladata a szakterület súlyának, tekintélyének az emelése. Az a kérésem, a bizottság fogadja el, hogy ha ebben partnerek tudnak lenni, szinte automatikusan mindenki számára új lehetőséget fog jelenteni, mert mindenki egy kicsit ezen keresztül fentebb lép. Ma autópályákat építünk 1 milliárdért kilométerenként, és nem vagyunk képesek elérni a digitális átállást, nem vagyunk képesek elérni az üvegszálak európai uniós fejlesztését. Ennek nemcsak és nem kizárólag az az oka, hogy nincsenek mérnökeink, akik ezt ne tudnák, hanem nincs még egyelőre olyan elfogadott szakmai, társadalompolitikai lobbi, nyomásgyakorló csoport, üzleti network civil networkkel együtt, amely ezt képes kikényszeríteni. Ha ez alatt a két év alatt ebben lépéseket tudunk tenni, és ennek eredményeként 2010-ben mondjuk valamelyik nemzetközi “big five” tanácsadó céggel a bizottság és a kormánybiztosság kereteiben egy össztársadalmi, informatikai, infokommunikációs programot le tudunk tenni az asztalra, amelyből a pártok majd válogathatnak, akkor azt gondolom, nagyon sikeresek lehetnénk.

Én csak azt akarom még egyszer megerősíteni az elnök úrnak, a bizottság minden tagjának, hogy állok ebben az ügyben mindenkinek rendelkezésére. Nagyon támogatom azt, hogy együtt tudjunk dolgozni, és azt gondolom, sikeres is lehet a bizottság abban, ha eszerint járunk el, és minden erőmmel és természetesen a szakállamtitkárság is minden erővel támogatni fogja. Köszönöm. A bizottság megalakulásához mindannyiuknak gratulálok!

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Örülök, hogy mindjárt első alkalommal alkalmat talált arra, hogy jelen legyen és az álláspontját kifejtse.

Ez egy olyan típusú hozzászólás volt, amellyel kapcsolatban megkérdezem, hogy ki kíván szólni. (Pettkó András jelentkezik.)
Tessék!

További hozzászólások

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Röviden szólnék. Az államtitkár úr a sikerekről beszélt, és hogy ez a szektor rá van szorulva a sikerekre, hiszen néha-néha vannak sikereink, és ezeket a sikereket, azt gondolom, el kell tudni mondani a bizottsági ülésen, a parlamenti ülésteremben és mindenhol. Mindannyian tudjuk, hogy az Inforum és az általam is sokszor bírált e-Magyarország pontok az Unióban egy nagy sikert értek el. Azt gondolom, helyes, ha ez bekerül a mai bizottsági ülés jegyzőkönyvébe. Magyarországon nemcsak problémák, hanem sikerek is vannak, és azt hiszem, korrekt, ha ez elhangzik a bizottsági ülésen, még ha tudjuk, hogy a mai napig is vannak olyan e-Magyarország pontok, ahol nincs internet-összeköttetés, de ez egy másik kérdés. A lényeg az, hogy külföldön ezt az elképzelést, projectet és magának az Inforumnak mint civil egyesületnek a működését elismerték. Azt gondolom, az Inforum esetében, a civil egyesület esetében nagy köszönettel tartozunk, hogy végzi ezt a munkát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Pettkó úr. Köszönöm az államtitkár úr szavait. Megemlítem, hogy e-befogadás ügyben európai események is zajlanak. A következő ilyen esemény a miniszteri találkozó lesz e-befogadás ügyben Bécsben, november 25-én. Ha egyértelmű lenne, hogy ki a miniszterem, akkor egyszerű lenne az élet, ezért kérem az államtitkár urat, hogy ha módja van, akkor befolyásolja ezt az eseménysort, ami Bécsben bekövetkezik a következő időszakban. Mi a magunk részéről többen vagyunk úgy, hogy számítunk a kormánybiztosság együttműködésére. Eddig is tapasztaltuk, hogy ez így működik, illetve kimondottan ebben a körben is. Igazság szerint mind a nemzetgazdasági ágnak, mind a szűkebben vett bizottságnak is nem vált hátrányára, hogy nem a politika homlokterében működik kormányválság és más időszakokban. Nem hiszem, hogy változna ez az állapot a következő időszakban. Bízom abban, hogy jól becsülöm meg azt a környezetet, amiben működünk. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy van-e még hozzászóló.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen az államtitkár úr szavait. Egyetlenegy dolgot szerettem volna mondani. Kicsit érintette az elnök úr, de ezt még egyszer hangsúlyoznám én is. Azt gondolom, hogy ez inkább félig kérdés, félig kijelentés. Az információs társadalom ügye ebben a pillanatban szerintem a kormánybiztosságnál van. Ez meghatározza szerintem ilyen értelemben az elnök úr kérdésére is a választ, hiszen az e-befogadás ügye alapvetően az információs társadalom ügye és társadalompolitikai ügy. Ebből legalábbis azt a következtetést vonom le, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a kompetens miniszter az információs társadalom ügyében. Ez félig kérdés, félig kijelentés, de örülnék, ha erre kapnék pontos felvilágosítást.
A másik, ami szintén elhangzott Brüsszellel kapcsolatosan. Én ezt részben itt, részben a munkatervnél is említem, hogy nagyon fontosnak érezném azt, hogy a munkatervbe is bekerüljön egyfajta egyeztetés és az az elképzelés, hogy hogyan kísérnénk figyelemmel a Brüsszelben e tárgyban hozott képviselői döntéseket, tehát a brüsszeli parlamenti döntéseket és az itteni döntéseket. Köszönöm.

ELNÖK: Baráth képviselő úr!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Mindenkinek gratulálok, aki ezt a bizottságot összehozta. Azt gondolom, tényleg nagyon fontos. Nem tudom, hogy a napirendhez hozzá lehet-e szólni, amit javasoltatok.

ELNÖK: Hogyne! Természetesen!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Azt fedeztem fel, hogy nagy erővel koncentrálna ez a bizottság az úgynevezett Új Magyarország fejlesztési tervre és általában a fejlesztési tervvel kapcsolatos beszámolókra és kérdésekre. A következőt javasolnám a legnagyobb tisztelettel. Onnan kellene indulni, hogy meg kellene nézni, hogy ami első nemzeti fejlesztési terv most zárul le – gyakorlatilag lezárult az a része -, az milyen módon teljesült, milyen hatékonysággal lettek felhasználva ezek a források, hol lenne igazán érdemi haszna ennek. Ennek alapján lehetne megvizsgálni azt, hogy a folyamatban lévő fázisok jó irányban mennek-e vagy nem. Azt hiszem, ez nagyon fontos kiindulópont lenne.
A másik: tisztelettel hoznék egy írott javaslatot – előtte még szétküldeném -, hogy van egy régi hobbim, amit most felélesztettem, amit egyszer már tárgyalt az albizottság, ez nevezetesen a parlamenti munka demokratizálásáról szól és általában a demokrácia különböző lehetőségeinek a kihasználásáról a mai információs és másfajta technológiák segítségével. Azt hiszem, a mai politikai légkör különösen izgalmas, és fontossá tenné azt, hogy ha volna egy olyan eszközrendszerünk, amelyben sokkal szélesebb társadalom, civil szféra, gazdaság felé tudnánk megnyilvánulni, és ha esetleg mi ennek az élére állnánk, akkor volna egy olyan konkrét programunk, ami konkrét programot, beszámoltatásokat, beszélgetéseket és irányultságokat jelent, az emberek felé egy nagyon komoly hitelét is meg tudná teremteni ennek az eseti bizottságnak. Felújítottam azt az anyagot, amit régebben csináltunk – elküldeném majd.

ELNÖK: Köszönöm. Kezdünk áttérni a 2. napirendi pontra, a munkatervünkre, ellenben megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíván-e még válaszolni.

DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Azt hiszem, más nem kérdezett, ezért Kálmánnak válaszolnék. Teljesen egyértelmű a jogi helyzet. A kancelláriavezető miniszter az információs társadalmat felügyelő miniszter. Gyakorlati megvalósításban pont amiatt, mert Kiss Péter miniszter úr elfoglaltsága olyan, amilyen, a kormánybiztossághoz kötődően a miniszterelnök úrral szinte folyamatos a kapcsolatunk, havi egyeztetést tartunk abban a kérdésben, hogy a kormány egészében milyen területen hogyan tudtunk haladni. Ehhez kötődően a fejlesztéspolitikai kabinetben minden lényeges európai uniós fejlesztéspolitikai döntést látunk, ha ebben szükséges, akkor a kormánykabineten keresztül a fejlesztéspolitikai kabinet olyan döntéseit, amelyek nem kormányra valók, tudjuk befolyásolni. Ebben zöld vonalunk van mind a kancelláriavezető miniszterhez, mind pedig a miniszterelnökhöz.

A szervezetirányításban teljesen egyértelmű, hogy mint államtitkár, a kancelláriát vezető miniszter államtitkáraként működöm. Ilyen értelemben stratégiai kérdésekben a kormányhoz, irányítási, szervezeti kérdésekben pedig a kancelláriaminiszterhez történik a tartozás. Külföldi ügyekben egyébként pedig – hihetetlen kevés időm van, ebből adódóan nagyon keveset megyek – Csepeli György szokta képviselni a tárcát, mert úgy gondolom, kiválóan tudja képviselni, ráadásul nincs politikai attitűdje. Őt mindenki elfogadja, általában nemzetközi színvonalon képviseli a szakmai területet, az országnak jó hírét kelti, nekem pedig nem kell kint ülnöm 2-3 napot, aminek vannak fontos elemei, de sajnos olyan a helyzet, hogy muszáj mindennap operatív irányítást végrehajtani. Ebben kérek pici türelmet, hiszen stratégiailag egy nagyon komoly átalakítást csinálunk.
A szakállamtitkárság ma már összesen 20-25 fővel dolgozik a 80-ból, kihelyezzük az intézmények felé. Tényleg csak egy picike stratégiai csapat marad. A második év végére minden nagy intézmény megtalálja a saját maga szerepét, és tényleg a kormányzat szintjén egy stratégiai irányító team fog működni. Nem egyszerű, amíg ez átáll, de ennek a jogi munkái folynak. A beszélgetés alapján, ha az elnök úrnak javasolhatom, egy alkalommal, nyilván nem az elején, hanem majd valamikor a szakállamtitkárság nevében is a stratégiát szívesen megmutatnánk a bizottságnak. Lehetne erről egy vita és az intézményrendszerről beszámoló, hogy mit csinálunk. Úgy egyébként készülünk a parlamenti menetrend szerinti elszámolásra, hiszen pontosan tudjuk, hogy a parlamenti döntés értelmében egyébként is majd a bizottság elé megyünk. Lehet akkor, vagy ha igény van rá, akkor bármikor ilyen szervezeti, személyi kérdésekben konzultálni, és még egyszer köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönjük. (Dr. Baja Ferenc távozik az ülésteremből.)

A bizottság munkatervének megvitatása és elfogadása

Rátérünk a 2. számú napirendi pont tárgyalására, amelynek része volt Baja Ferenc úr hozzászólása. A munkatervről fogunk most beszélni. A munkaterv tartalmát tekintve az előttünk lévő papír azt tartalmazza, amit az országgyűlési határozatok tartalmaznak, tehát ez a szöveg van előttünk. Ez három fontosabb területre tér ki: a kormány által benyújtandó tájékoztató, az általunk elkészítendő anyag vagy tájékoztató és az állandó feladataink.

Kérdezem, hogy ezt a papírt mindenki ismeri, ugye? (A bizottsági tagok egyetértőleg bólintanak.) Ezek azok a dolgok, amelyekre nem tudok kitérni semmilyen módon. Csak mellékeltük, sikerült úgy szervezni az életünket, hogy országgyűlési határozat van ezekről.
Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni?

Hozzászólások
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez nyilván egyértelmű. Ehhez nem fűznék hozzá különösebbet. Amit pluszban javasolnék, az, hogy több olyan kezdeményezés – elsősorban civil kezdeményezésekre gondolok – foglalkozik az e-befogadás elősegítésével, és azt beszélgettük még a bizottság előkészítésénél, hogy egyfajta missziónk lenne az is, hogy ezeket, nyilván megőrizve e civil kezdeményezések autonómiáját, valahogy egy irányba terelgessük, tudjanak ők is a bizottságról, és a bizottság is tudjon róluk, ezért én kezdeményezem, hogy a bizottság vegye fel a munkatervébe, hogy valamilyen fajta rendben majd hívjuk meg ezeket a civil szervezeteket ide, a bizottság elé, és akkor adhassanak tájékoztatást a munkájukról.

Hadd javasoljak négy civil szervezetet, ha már nálam van a szó. Az Inforumot nem mondanám külön, mert mindig itt lesznek. Kezdeményezem, hogy hallgassuk meg a WiFi Falu elképzelést vagy projektet. Nyírő András az úr az, aki ezt kézben tartja – majd mindenféle elérhetőségeket szerintem be tudunk szerezni. Javaslom, hogy hallgassuk meg a NETREKÉSZ Programot – Szemes Gábor a megfelelő úriember, akit keresni kell. Szintén hallgassuk meg a TSR Modellt – itt pedig Gáspár András az, akit érdemes meghívni a bizottság ülésére. Ha a képviselőtársaimnak van még tudomásuk – nyilván van – egyéb ilyen kezdeményezésről, akkor támogatom, hogy jöjjenek ők is és számoljanak be a munkájukról, vagy nézzük meg, hogy hogyan tudjuk segíteni egymást. Köszönöm.

ELNÖK: Kovács Kálmán!

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Teljesen egyetértek azzal, hogy az országgyűlési határozat meghatározza, mit kell tennünk. Bele is írjuk a munkatervbe, hogy az e-befogadási mozgalom és tevékenységek támogatásának, ellenőrzésének, szervezetének az EU-irányelvekbe adott adatok koordinálása stb. De azt hiszem, hogy hogyan végezzük ezt, tulajdonképpen az is megjelenhet, vagy annak bizonyos elemei jó, ha megjelennek a munkatervben vagy a munkaterv kiegészítéseképpen. Például arra gondolok, hogy érdemes lenne, hiszen ezt nemcsak mi hoztuk létre, hanem ha jól gondolom, Európában a parlamentek folyamatosan ilyen jellegű eseti bizottságokat hoztak létre, hiszen ez volt az európai uniós célkitűzés, hogy ez a fajta tevékenység máshol is megjelenjen. Érdemes lenne tehát nekünk információt gyűjteni arról, hogy ez más parlamentekben hogyan valósult meg, illetve hogyan valósul meg, tehát ők mit csinálnak. Nem akarom azt mondani, hogy Best Practise, de valami ilyen jelleggel, hogy a bizottságok hogyan működnek más parlamentekben.

A másik: szerintem lehetnénk kezdeményezőek Kárpát-medencei relációban. Mi nyugodtan gondolhatnánk arra, hogy a környező országokban, elsősorban uniós vagy Unióhoz közel eső országokban, mindenképpen Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria vonatkozásában megnézhetnénk, hogy tudnánk-e valami közös gondolkodást, és van-e annak értelme, hiszen ez a technológia bizonyos értelemben lehetőséget ad arra, hogy regionálisabban kezeljük. Részben a határon túli magyar politikával is össze tudnánk kapcsolni, és elképzelhetőnek tartanám – korábban csináltunk ilyet. Az e-befogadásnak van ilyen jellegű aspektusa, és szerintem ezen érdemes lenne gondolkodni.

Végül a harmadik, amit már jeleztem, hogy esetleg a Brüsszellel való kapcsolatot végig kellene gondolni, hogy a civil szervezetek természetesen a maguk szakmai csatornáin igen, de mi mint parlamenti testület, parlamenti csatornán keresztül hogyan kísérjük figyelemmel, hogy ez az egész e-befogadási program hogyan halad Brüsszelben, és milyen irányokat vesz, hogyan tudnánk például ebben mi kezdeményezők lenni, és nemcsak követő magatartást folytatni, meg tudunk-e jelenni ebben valamilyen formában, tudunk-e ehhez valamit hozzátenni.

Úgy gondolom, hogy amit én kiegészítésként elmondtam, Zsolt ugyanezt tette. Amikor arról van szó, hogy támogassuk a civil társadalmi önszerveződések és civil kezdeményezések ügyét, nyilván úgy tudjuk támogatni, hogy először meghallgatjuk, hogy milyen, az tán nem is baj. Az is egyfajta metodika volt, hogy hogyan értsük ezt a 4. pontot. Az én javaslataim is ilyen jellegűek, de érdemi kiegészítések.
Végül egyetlenegy konkrétum. Az 1. pontban van egy határidős sorozat. Úgy gondolom, hogy nem is jó talán, ha mind a három ügy november 30-i határidejű a kormány oldaláról. Például az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt és összehangolt fejlesztési programjaiba illesztésének lehetőségei összhangban azzal, amit Baráth Etele mondott, hogy esetleg egy korábbiról, az első fázisról, tehát az NFT I.-ről egy tájékoztatás, ezt fel is bonthatnánk. Mondhatnánk azt, hogy legyen november 10-én egy tájékoztatás az NFT I.-gyel kapcsolatosan, és november 30-ig legyen a második tájékoztatás. Én egy kicsit felbontanám, és ugyanígy az európai uniós források jellegéről és mértékéről szintén megkaphatnánk november 10-ig a tájékoztatást. Nem kellene mindennel várni november 30-ig. Nem fogunk utána semmit sem csinálni – attól félek, rögtön ott leszünk a karácsonyi szünet közepén.

ELNÖK: Következik Baráth képviselő úr, majd Molnár képviselő úr – de nem tudom, ki jelentkezett előbb.

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Én már szóltam, csak reflektálni szeretnék, átadom a lehetőséget.

ELNÖK: Molnár úr, tessék!

MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. Ígérem, röviden fogok szólni. Igazából Kovács Kálmán szavaira szeretnék reflektálni. Nagy örömmel tölt el, amikor azt mondod, hogy Kárpát-medencében gondolkodjunk. Hadd javasoljam, hogy a tőlünk ugyan messze, de hozzád közel álló György Péter tudtommal ebben már jelentős dolgokat tett. Örültem volna, ha javaslod, hogy hallgassa meg a bizottság, hívja meg egyszer. Noha hozzánk tényleg nem áll közel gondolkodásban, de minden tisztelet az övé, és elismerésre méltó a tevékenysége, én is örömmel hallgatnám meg.
A másik: ha e-befogadásról beszélünk, akkor a zárt forráskódú, nyílt forráskód…

ELNÖK: Elnézést kérek, a következő a helyzet. Kérem, hogy a munkaterv kapcsán hozzunk egyfajta döntést a meglévő anyagról, mert néhány képviselőnek el kell mennie. Csak ezt szerettem volna mondani.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Mindkettőnknek sima kérdésünk van.

ELNÖK: Ugyan nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy most legyen az esemény, de mégis ők azok, akiknek el kell menniük. (Derültség.)

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Igennel szavazunk.

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Fogadjuk el most, és a következő ülésen majd kiegészítjük, de legalább induljunk el.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Jó, de ezt a november 10-i előrehozottat nem lehetne beletenni? Ugyanis ha jövő héten vagy utána döntjük el, akkor már nem jó.

ELNÖK: Annyiban van észrevételem, hogy a tárcák ismerik ezeket a dátumokat, és a parlament döntött ezekről a dátumokról.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Világos, hogy ez a legutolsó dátum. Az lesz a problémánk, hogy 30-án lesz egy monstre ülésünk, és lenne még 64 kérdésünk a kormányhoz. Igazából nem fogunk tudni kezdeni semmit sem a 30-i üléssel, ha nem úgy van, hogy már előtte lenne egy munkatalálkozónk. Ez egy munkaterv.

MOLNÁR BÉLA (KDNP): Bocsáss meg, Nyitrai Zsoltot helyettesíti Koszorús László, Pettkó Andrást pedig én. (Dr. Nyitrai Zsolt és Pettkó András távoznak a bizottsági ülésről.)

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Azt hiszem, nem lehet a szavazást helyettesíteni. (Dr. Józsa István: A Házszabály szerint működik.) Még egyszer mondom: tudom, hogy ez a határideje, hogy a kormány eddig és eddig tájékoztat minket, de mi nyugodtan kérhetünk egy beszélgetést. Ez egy munkaterv. Kérhetnénk egy beszélgetést, egy tájékoztatást a végső tájékoztatás előtt. Én csak azért félek, hogy ha picit nem gyorsítjuk fel, gondolkozzunk el: az egész ügy elég nehezen indult el. Ha most november 30-ra kapunk egy tájékoztatást, érdemben azt feldolgozva januárig, értsétek meg, nem sok értelme lesz a bizottság működésének egy ponton. Nem akarom tornáztatni a kormányt – én voltam már a másik oldalon is, tudom, mit jelent -, de a tájékoztatásnak igazából nincs akadálya, most meg tudná tenni a kormány 25 percen belül, hogy elmondja, mi van az NFT II.-ben.

ELNÖK: A napirend 1. pontjában rögzített felsorolás a kormány részéről az Országgyűlés számára szól. Ők ezeket be fogják nyújtani, akármit teszünk, akkor is. Minden bizonnyal határidőre be fogják nyújtani, és mi ezt persze meg tudjuk tárgyalni, és a továbbiakban is meg fogjuk tárgyalni, és van is lehetőségünk rá, de nem mi adjuk be, hanem ők adják be, és akkor nem ér véget a tevékenység ezzel kapcsolatban.
Molnár Béla!

MOLNÁR BÉLA (KDNP): Igyekszem rövid lenni, hogy ne korlátozzalak benneteket a párbeszédben. A Microsoft kellően körüljárta a bizottság tagjait a különböző események folytán, viszont úgy érzem, hogy lyuk van, mert a szabad forráskódú szoftverek képviselői nem nagyon kerültek elő. Tisztelettel én majd tudok javasolni megfelelő szakembereket ez ügyben. Javaslom, hogy a bizottság rájuk is vesse vigyázó tekintetét, mert az e-befogadást illetően a szabad forráskódnak szerintem jelentős szerepe lehet. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Rendben van. Az ügymenet kapcsán megemlítem, hogy a kötelező munkatervi részeket is ki fogjuk tudni egészíteni, lesz rá bőven alkalom, és természetesen ez is egy fontos elem.
Baráth Etele!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt bizottsági Tagok! Az a helyzet, hogy van az a régi híres mondás, amelyet Seneca mondott, hogy az első lépés megtételekor nem annak a hossza, hanem az iránya a fontos. Sok jó program van, de sokkal jobb volna, ha egyet most kilőnénk, és azt komolyan vennénk. Miért mondom ezt? Azért, ami a szövegben szerepel, amit Kovács Kálmán miniszter úr mondott és Nyitrai Zsolt is. Ha meghívjuk a civil szervezeteket, hogy mondják el, mit csinálnak és mit akarnak, akkor úgy érdemes, hogy ha itt van minden olyan más szervezet, önkormányzati vezető, államtitkár vagy kormánytagok, akikre az ügy még rajtunk kívül tartozik, akiknek ebben eszközük van és végrehajthatnak, vitatkozhatnak, hogy mit miért nem. Hogy meghallgassuk csak önmagunkra véve, én nem látom értelmét.

Amit a programmal kapcsolatban az elnök úr is elmondott, hogy a kormány beterjeszt-e beszámolót, nem érdekel. Meg tudjuk nézni mindenfajta honlapon, tudunk kérni kiegészítést. Nincs értelme. Mindenki hozzá tud jutni az alapinformációkhoz. Engem az érdekelne, hogy készítsenek a bizottság számára konkrétan olyan elemzést, amely az ügyek hatékonyságáról szól, a céljairól szól, az eredményességéről szól. Lépjünk ezen a dolgon túl, az általános kereteken, mert különben itt vagyunk, meghallgatjuk, jól érezzük magunkat, aztán elmegyünk haza, de nem történik semmi. Arra inspirálnám a tisztelt bizottságot, a parlamenti bizottsági tagokat, hogy fogadják el, hogy csak az induljon el, aminek valamifajta konkrét kimenetele, valamilyen konkrét eredménye lehetséges.

ELNÖK: Ezzel teljesen egyetértek. Alapjában véve az a célunk e megkeresésekkel, és azért van benne az országgyűlési határozatban, mert nyilván vannak a kormány tevékenységének olyan szeletei, ahol ez magas szinten vagy jelentős mértékben jelen van. De vannak olyan szeletei, amelyekben nem kap hangsúlyt. Ha megkeressük Baja államtitkár urat, természetesen olyan anyagot fog nekünk készíteni, hogy hat nyelven beszél, és számítunk is rá. Ha megkeresitek a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, akkor olyan anyagot kapunk onnan, amely számottevő lesz és így tovább. Tehát van néhány terület, ahol ilyet fogunk kapni, máshol pedig a releváció erejével fog hatni, hogy egy ilyennel nyaggatjuk őket, és kénytelenek lesznek önkormányzati területen egy ilyen programot összerakni, mert nem fogadjuk el tőlük, hogy hallottak róla, és körülbelül ez a válasz. Érdemes végigmenni ezeken a szeleteken.

A megoldást abban látom, és az ügyrendünkben szerepel is ilyen, hogy ezekre a részterületekre magunk közül vagy más képviselők köréből felelősöket jelölünk ki, akik az egyes tárcákat végiglátogatják és kiváltják azokat a reakciókat, amelyek legalább arra alkalmasak, hogy a létező jó gyakorlatokat átvegyék, illetve a civil szervezetek által megfogalmazott igényeknek legalább feleljenek meg. A tevékenységnek ez a része nem feltétlenül abban merül ki, hogy mi magunk beszámolókat hallgatunk meg, hanem az a célunk, hogy azt a fajta tevékenységet, amely valahol már létezik, máshová is tovább vigyük. Itt egy más összefüggésben felmerült a Best Practise kérdésköre Európában – amely titok, de nem akkora ez a titok -, nincs másutt Európában. Az az érdekes helyzet, hogy nagyon késlekedünk jobbra-balra, de nincs más út Európában, mint a parlamenti bizottságé. Mi vagyunk az elsők. (Kovács Kálmán: De lesz.) Igen, de mi vagyunk az elsők.
Baráth Etele!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának van egy Gazdasági albizottsága, amelyet van szerencsém elnökölni, Matolcsy úr a társelnök. Úgy néz ki, hogy ez egy hatékonyan működő szervezet. Egy év alatt durván tízszer tanácskoztunk, és a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok ügyében elég jelentős sikert ért el ez a bizottság – hála egyébként a parlament Külügyi Hivatalának a fantasztikus szorgalmas munkájáért. Ez alkalmas arra, hogy az egész informatikai együttműködés kapcsán Kárpát-medencében koordináljon egy információcserét. Másrészt ezeken a képviselőkön keresztül eljutunk az adott országok kormányainak képviselőihez, tehát más szintre tudjuk vinni mindezt. Javaslom, hogy ha úgy dönt az eseti bizottság, akkor vigyük be ezt az egész alapproblémakört ebbe a Gazdasági albizottságba. Nagyon hatékonyan működik, meg kell mondanom őszintén, elég érdekes, hogy végre van egy olyan, amelynek van eredménye.

ELNÖK: Köszönöm. A magam részéről annyit tudok mondani, hogy készül az emlékeztető és a jegyzőkönyv is. Nyilván ez egy olyan téma, amely kapcsán szeretnénk, ha szerepelne a bizottság tevékenységében. Utalok itt a saját ügyrendünk 7. §-ára, amely azt mondja, hogy a bizottság tagjai sorából a munkatervében a témakörök áttekintésére témafelelősöket lehetne kijelölni. Fennáll az a helyzet, hogy ilyen személyi körben ezzel a lehetőséggel élhetünk, amit Baráth Etele úr jelenléte biztosít, tehát a nemzetközi kapcsolatban és a Kárpát-medencei kapcsolatokban akkor éljünk ezzel a lehetőséggel, hogy ezt a felvetett gondolatot a gyakorlatban is összerakjuk.
Kalmár úr többször jelentkezett, de előbb még megadom a szót Kovács úrnak.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Csak azt javasoltam volna, hogy a megállapodásunk szerint megpróbálunk jövő héten vagy két hét múlva ugyanígy tartani egy ülést. Én javasoltam volna, hogy addigra ezek a bizonyos szövegek, kiegészítő javaslatok készüljenek el. Nagyon nagy örömmel vállalnám és csinálnám a határon túli magyar informatikát, természetesen a KMKF Gazdasági albizottságának tagjaként és az itteni bizottság tagjaként is szívügyem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Kovács úr. Valóban ezek a nemzetközi kapcsolatok óriási jelentőségűek a bizottság számára. Ugyanúgy a Kárpát-medencei kapcsolatok fontos vetületei ennek az ügynek – nyilván ezt is tudjuk támogatni.
Következik most az ügyrendünknek az a része, amikor a három titkár egyike fog szólni. Kalmár úr, parancsoljon!

KALMÁR ISTVÁN, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Borzasztóan örülök ezeknek a felvetéseknek. Van egy leírt anyagom is ebben a témában. Ennek jó részét ki fogom hagyni, de hadd olvassak fel egy idézetet. „Teljesen nyilvánvaló, hogy az informatika segítségével a leghagyományosabb közösséget, a nemzet közösségét lehet új közösségszervező eszközökhöz juttatni. Ez az eszköz egy ilyen szétszakított nemzet számára, mint a magyar, olyan fontos, mint a sivatagi vándornak az oázisba vezető csillag a GPS kitalálása előtt” – együtt hallgattuk Szabadkán Duray Miklóst.

Nekem is az a javaslatom, hogy az elszakított nemzetrészeinkért, a határainkon túl élő magyarokért és önmagunkért most ezen az ünnepi alakuló ülésen – merthogy én ezt annak tekintem, bár a nulladik – jelentsük ki vagy hozzunk határozatot, gesztusértékű lenne, hogy az e-befogadás ügyét kiterjesztjük a határon túl élő nemzetrészeinkre, éljenek azok szórványban, diaszpórában vagy tömbben. Ezt gesztusértékűnek tartanám.

Ha még a továbbiakban is kaphatok szót, akkor még egy pár gondolatot mondanék. Mindenben egyetértek Baráth képviselő úrral, legfőképpen azzal is, hogy a KMKF-hez be lehetne hozni ezt az ügyet éppen úgy, mint ahogy a KMKF által javasolt és támogatott szórványtanácsnak is november közepén létre kell jönnie, bár tudjuk mindnyájan, hogy egy másik már létrejött.

Miért mondom ezt? Mert az valóban a külhoni magyarság legitim szervezeteinek a képviselőit, ezen a területen dolgozó képviselőit is egybe fogja fogni reményeim szerint, tehát valóban jó helye van ennek az ügynek. Szomorúan hallottam, hogy az első szórványtanácson, amely Gémesi Ferenc által megalakult, szerepelt egy olyan mondat, miszerint „nincs olyan eszköz, amellyel a határon túli magyarságot össze lehetne fogni”. Van. Éppen most mondtuk, hogy van. Sőt, azt tudom hozzátenni, hogy ha a közoktatásban távoktatást tudnánk indítani, akkor a szórványlemaradást, amelyről kijelentették, hogy lehetetlen megállítani, meg lehetne állítani. Ebben az ügyben azonban egy külön előadást kellene tartani ahhoz, hogy mindenkit beavassak ezekbe a témákba. Azt gondolom – együtt voltunk egy pár helyen külföldön előadást tartani -, hogy ez a téma olyan horderejű, a közoktatás határon túlra való vitele az interneten keresztül, amely megállíthatná ezt a fajta felszívódást.
Még egy dolog: azt vettem észre, hogy az általam megkapott ügyrendi anyagban az egyik helyen nincs bejelölve a határidő – valószínűleg direkt van így. Molnár képviselő úr még kitért a Titanra, csak más szempontból, tehát az openvilág oldaláról. Azt gondolom, az openvilág tényleg nagyon fontos, és akár ezen a nemzetközi online-kapcsolaton keresztül is bizonyíthatja mindenki, hogy nem kimondottan csak drágább licencekért harcol Magyarország. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Van egy alapvető dilemma…

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Csak azt szeretném mondani, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Duray Miklós és az én javaslatomat elfogadtuk a záródokumentumban, és bekerült a programba azzal, hogy a gazdasági munkacsoport csinálja meg. Azt hiszem, hogy ezen az úton lehet indulni. Érdemes beemelni ide, hogy esetleg erről kapjon az eseti bizottság egy tájékoztatást mondjuk ettől a fórumtól, hogy hogyan áll ez.

ELNÖK: Akkor bekérjük. Megjegyzem, hogy óriási irodalma és lehetőségei vannak az internet használatának. Valóban a saját változatunkat érdemes és kötelező megteremteni annál is inkább, mert van egy politikai alapvetés, egy alapdilemma, amely abból áll, hogy ismert a demokrácia mint olyan, ami egymást ismerő, egymással kapcsolatban lévő emberekre – és valamiért azt hívjuk bevett demokráciának -, általában valami közösségre vonatkozik, míg amit mi képviselőként demokráciaként művelünk, azt pedig inkább köztársaságnak szokás nevezni, hiszen képviseleti demokrácia. Ez főként azáltal legitim, és ennek az az alapja, hogy a nagyközönség nem képes egymással kommunikálni. Hát kérem, ez egy kicsit megdőlni látszó tézis, hiszen rendelkezésünkre állnak olyan eszközök, amelyeket magunk is művelünk. Ha az e-befogadás önmagában teljessé válik, akkor valóban nyitottá válik általában is a demokrácia művelésére, és egy óriási lehetőség a hungaroform közösségnek, amely során hipertextek feldolgozása történik. De én most gyorsan lezárom, és szóvá teszem azt, hogy egy munkatervet fogadjunk el már gyorsan.

Szavazás

Kérdezem, hogy ez a munkaterv alkalmas-e az alapmunkaterv elfogadására? Aki egyetért, kérem, hogy jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel együtt egyhangúlag elfogadtuk az alapmunkatervet.

Egyúttal kimondtuk azt, hogy számos kiegészítést teszünk a következő alkalommal, amely két hét múlva várható hasonló időpontban. Az ügyrendünkben azt fogadtuk el, hogy kéthetente fogunk találkozni. Számos olyan javaslat volt, amelynek az előkészítése kötelező.

A munkaterv kapcsán mondom el: a szándékom nem az, hogy abból álljon a bizottság tevékenysége, hogy ülésezünk és itt majd megváltjuk a világot, hanem előkészített, egymás között megállapított és előkészített anyagot hozunk ide. Demonstratívan alkalmanként természetesen fogunk mindenféle látogatást tenni és fogadunk társadalmi és civil szervezeteket és egyebeket, de azt kell belátnunk, hogy az e-befogadásnak az a célja, hogy a magyar politikai rendszer egésze érintve legyen. Minden ágazat, az önkormányzat összessége, a civil szervezetek és addig megyünk, amíg hagyják és fogadókészek velünk szemben. Célszerű ezt ilyen módon egymás között felosztani, hiszen ezek a párhuzamosságok alkalmasak lehetnek arra, mint ahogy az előbb említettük, hogy a nemzetközi kapcsolatainkat, a Kárpát-medencei kapcsolatainkat elviszik, ugyanígy lehetséges, hogy önkormányzati kapcsolatokhoz is például találunk egy olyan képviselőt, aki ezt képes vinni, mondjuk Molnár Béla, ha megkérjük rá, és ő nyilván el is fogja vállalni és lehetne sorolni tovább.
Egy létező munkaterv végrehajtásánál és kialakításánál és tovább szegmentálásában időben is egy ésszerű határidő kellene, két hét múlva hoznánk magunk elé azt a megállapodási kört, amely alkalmas a továbblépésre.

Kérdezem, hogy ki kíván még szólni.

Egyebek

KALMÁR ISTVÁN, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Bocsánatot kérek, hogy még egyszer szót kértem. Az előbb elhangzott egy információ. Nem kell teljesen összemosni azonban az e-magyar pontokat és azt, amiről én beszéltem. Ez két külön dolog. Duray Miklós nem erre tett javaslatot tudomásom szerint konkrétan. Az e-magyar pontok egy szelet arról, amiről mi beszélünk, nagyon fontos szelete, hiszen ez az a közösségi tér, amelyen keresztül azok a családok, egyének megkapják azt a szükséges információt, amely szükséges ahhoz, hogy odahaza esetleg távoktatásban vagy más módon információhoz hozzájussanak, hogy valamilyen módon bekapcsolódjanak az információs társadalomba.

Hadd kérdezzek vissza, hogy vajon gesztusértékkel ki tudjuk-e mondani itt és most, bár már nagyon kevesen vagyunk jelen, hogy az e-befogadás ügyébe beemeljük a határon túlra szakadt nemzetrészeinket, a határon túli magyarságot.

ELNÖK: Köszönöm. Ez egy olyan megközelítés, amelynek természetesen helye van. Én a magam részéről úgy közelítettem meg, hogy a magyarul beszélő közösséget, tehát a hungaroform közösséget emeljük be, amely természetesen kiterjed erre is.

Kalmár úr megközelítése más politikai felhangot rendel ehhez a kérdéshez, és kérdezem is, hogy ezt akarjuk-e.

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Teljes mértékben egyetértek, amit el tetszettél volt mondani, de a megfogalmazást tekintve a jegyzőkönyv miatt picit óvatosnak kell lenni. Kaptunk mi már eleget. (Kalmár István: Egyetértek.) Természetesen mi nem foglalkozhatunk a teljes magyarság információs társadalmának problémáival, de azzal foglalkozhatunk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy mind a hazai, mind a náluk folyó munka tekintetében, legalábbis összehangoltan, a dolgok közötti kapcsolatrendszer jöjjön létre, amely gyakorlatilag ugyanaz, vigyázzunk, hogy ne terjeszkedjünk túl azon, amihez a magyar parlamentnek van lehetősége.

ELNÖK: A technikáját illetően pedig az én demokratikus lelkem: ha ilyen típusú megjegyzéseket teszünk, akkor nem ülnek itt azok, akiknek itt kellene ülniük, hogy ilyet mondhassunk.
Molnár képviselő úr!

MOLNÁR BÉLA (KDNP): Az, hogy Kárpát-medencei léptékben gondolkodunk, lefedi a te mondatodat más megfogalmazásban. A határon túlról a magyar parlament nagyon nehezen tud döntést hozni. Ezért ha azt mondjuk, hogy a Kárpát-medence magyarságát érinti, szerintem jól lefedi azt, amit te mondasz, és nem köt bele majd reményeim szerint senki. Nem tudom, ez mennyire kompromisszumos lehetőség.

ELNÖK: Mit szóltok a „magyarul beszélő közösség” kifejezéshez?

KALMÁR ISTVÁN az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Az még jobb, mert tágabb. Így beemelted, elnök úr, a nyugati magyarságot is.

MOLNÁR BÉLA (KDNP): És a ruszinokat is.

ELNÖK: Jaj, de rendesek vagytok. Örülök, hogy olyan problémát akarunk megoldani, amit az utolsó száz évben csak részben sikerült.
Egy érdemi felvetés is elhangzott, amely nagyjából a bizottsági ülés zárására vonatkozik egyszerűen azért, mert a téma lehetővé teszi, hogy bármeddig vitassuk ezt a kérdéskört. Nem gondolom, hogy ne lehetne behatárolni a tevékenységünket. (Koszorús László: Szavazzunk!) Tényszerűen tehát az e-befogadás magyarul beszélő körében gondoljuk szervezni, hiszen nincs is mód arra, hogy behatároljuk, nem is kell.

Az ügyrendet tehát elfogadtuk. Most már az „egyebek” menetén vagyunk, és annak kapcsán beszéltünk meg kérdéseket. Kérdezem, van-e még hozzászólás az „egyebek” körében.

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Szeretnék magamnak ellentmondani abban, amit ki sem mondtam. Azt akartam kimondani, hogy baromi jó volna, ha úgy dolgoznánk, hogy keveset beszélnénk, körbeküldve megadnánk a véleményeket, esetleg összejönnénk, és összefoglalnánk, mert a személyes kapcsolat fontos.

Most viszont mégis azt szeretném mondani, hogy egyáltalán nem baj, ha beszélgetünk, nevezetesen, nem tudom, nem lehetne-e meghívni valakit – az „egyebek” között van most ez -, aki át tudja tekinteni, pont a magyar anyanyelvűek vagy a magyar ajkúakkal kapcsolatban milyen olyan rendszerek működnek ma az interneten, amelyeknek a megismerése fontos volna számunkra. Tudniillik valahol lehetne feladata ennek a bizottságnak, hogy feltérképezteti, feltérképezi mindazokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyeknek utána az alkalmazásában vagyunk képesek mindazt kifejteni, amit szeretnénk. Csak előtte tudni kellene, hogy mik azok, milyen irányban, melyek azok a hivatalos honlapok, melyek a nem hivatalos honlapok, melyek a rendszeres megjelenésűek, melyek nem. Valamilyen csatornán hozzá lehetne jutni, és javaslom, hogy a parlament, megint csak a Külügyi Hivatalra támaszkodva, biztos vagyok benne, nagymértékben tájékozott ezen a téren, és ha nem, rendelkezik olyan eszközökkel, pénzeszközökkel, hogy el tudja készíttetni ezt a tanulmányt. Nézzük meg, és sokkal jobb, biztosabb talajon beszélünk erről.

ELNÖK: Koszorús László!

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlenegy kiegészítésem lenne az „egyebek” között. Jó néhányan tagjai vagyunk a Gazdasági bizottságnak, illetve a Fogyasztóvédelmi eseti bizottságnak. Ha majd erre sor kerülhet a bizottság előrehaladásával, akkor érdemes egy napirenden belül az adatok biztonságával foglalkozni. Most a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság napirendjére kívánjuk venni az adatok védelméről szóló kérdéskört, illetve most az Unióból is elindult párhuzamosan ezzel kapcsolatosan egy ilyen fogyasztóvédelmi internet-, elektronikai fogyasztóvédelmi vonal. Ezt érdemes majd beemelni, hogy mi is tudjuk kifelé kommunikálni, hogy ne csak az legyen, amit Baráth képviselő úr is mondott, hogy ilyen nagy filozofikus kérdéskörökkel foglalkozzunk, aztán hipp-hopp elmegy a másfél év. Valami produktuma legyen a bizottságnak, amellyel nyilatkozatok formájában vagy akár módosító javaslatok formájában egységesen, mint ahogy a Fogyasztóvédelmi eseti bizottságban is többször megjátszottuk, egységesen a parlament elé tudunk lépni, és akkor könnyebben mennek az ügymenetek. Ez csak egy mellékzöngéje, ezért is kívántam az „egyebek” között mondani. Más bizottságokban is felmerülnek ilyen jellegű kérdéskörök, és akkor esetleg közösen hatékonyabban tudunk fellépni az ügy érdekében. Köszönöm.

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Zárszót szeretnék mondani. A bizottság létrejöttének az e-befogadás ügye a célja. Ez a Rigai Nyilatkozaton alapszik. Az a feladatunk, hogy a következő rövid másfél év alatt megfelezzük azt a digitális szakadékot, ami Magyarország esetében nem jelentéktelen.
Ahhoz, hogy ezt megtehessük, és a bizottság betöltse feladatát, egyrészt meg kell felelni a saját magunk által meghatározott feladatoknak. Meg kell felelnünk – ez a minimum, hogy meg kell felelnünk. Meg kell felelnünk annak, amit Európában ezzel kapcsolatban megfogalmaztak. Európában az e-befogadást elég széles körben, de azért elég specifikusan értelmezik. Itt bizony arról szól a feladatunk, hogy abban a körben fejtsünk ki hatást, ahol egyébként nincs. Magyarán nem a létező joggyakorlatok erősítése és a létező informatikai szervezetek táplálása és hasonlók a feladatunk, hanem hogy olyan helyre kerüljünk, olyan helyen dolgozzunk, ahol eddig nem értünk el eredményt, tehát az öregek, a hátrányos helyzetűek vagy akármi más módon való kirekesztettek körében. Ez a célunk.

Az már egy lehetőség, és élünk is ezzel az eszközzel, hogy egyébként ezt a tevékenységet Európában a magyarul beszélők körében végezzük, és ezáltal a hungaroform körre teljes mértékben kiterjed ez a gondolat, amit végzünk, vagy az a feladat, amit végzünk, de technikailag nem térhetünk ki az elől, hogy igenis az összes tárcát, az önkormányzatokat, a kulturális szférát az intézményeivel, a civil szférát, a vállalatokat megkeressük, hogy ki milyen mértékben és hogyan tud ebben részt venni. Felmérjük, hogy ki milyen mértékben és hogyan vesz részt benne, és meghatározzuk, hogy ki milyen mértékben és hogyan vegyen részt ebben. Nem egy olyan bonyolult dolog. Azt szeretnénk, hogy minél többen térjenek hozzá ahhoz az eszközrendszerhez, ami a demokrácia kiteljesedését, a magyar viszonylatban a magyarság és a magyar gondolatok, a magyar nyelv teljes körű tovább élését és szabad fejlődését, illetve azt az általános versenyképességi szituációt erősíti, amely Magyarország esetében Európán belül, Európa esetében a világon belül fontos elemmel gazdagodik vagy alapozódik meg. Ezt pedig e-befogadásnak szoktuk nevezni. Hogy mindenki bármilyen információt szabadon elér, és legalább olyan mértékben megteszi, mint a világ más fejlett részében teheti, ez a hátrány mindenféleképpen csökkenjen, szűnjön meg, vagy pedig lehetőség szerint mi kerüljünk abba a helyzetbe, hogy a versenyelőnyt teljesíthessük.

Emiatt érdemes egy bizottságot működtetni. Ha ez zárszónak megfelel, akkor köszönöm a megjelenést. Legközelebb két hét múlva találkozunk. Addig is külön-külön mindenkit megkeresünk.

(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 27 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Vicai Erika

Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum)
Sajtóközlemény

Az Európai Bizottság az Inforumot választotta e-Inclusion Díjra

50 fölött is kék az ég

Sikeres magyar kezdeményezések a digitális esélyegyenlőség terén

I. A díjról

Az e-befogadás éve (2008) kezdeményezés súlyának emeléséért az Európai Bizottság olyan pályázatot hirdetett, ahol a legjobb módszereket, gyakorlatokat, szervezeteket keresték az informatika és társadalomfejlesztés közös határterületein. 469 szervezet pályázott, s ezek közül az EU 35 kiemelkedőt választott ki díjra méltónak . Csoportjában (idősödés jólétben = ageing well) első lett az Inforum. Az elért eredményt azért is rendkívüli, hiszen a szűkös forrásokkal rendelkező civil szervezet a gazdag minisztériumokkal, állami programokkal szemben is bizonyított. Az Inforum az elismerést a 2003 óta tartó Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek ötletéért és megvalósításáért kapta. A versenyben 55 év feletti „idősek” indulnak 15 év alatti unokájukkal (gyerekükkel / dédunokájukkal) közösen; feladatuk, hogy az internet segítségével tesztkérdéseket oldjanak meg.

Az Inforum mellett Magyarországról még egy program kap december 1-én Bécsben, az európai uniós miniszterek konferenciáján díjat: az eMagyarország program .

II. Az e-Befogadás éve és az Országgyűlés

2008 az Európai Unióban az e-Befogadás, a digitális esélyegyenlőség éve. Ennek célja, hogy a társadalom minden tagjának életminőségét szolgáló digitális eszközök és szolgáltatások értelmével, hasznával mind többen ismerkedjenek meg, legyenek azok az internetet még nem használók, kormányzati döntéshozók vagy vállalkozók. A hátrányos helyzetűek kapjanak eszközöket és szolgáltatásokat, az idősek modern tudást és az aktív időskor lehetőségét; a kormányzati emberek egyszerűbb ügyintézést, a vállalkozók új piacokat. Az e-Befogadás az Európai Unióban az információs társadalom új értelmezése, amely az emberi szükségletek és lehetőségek, és nem a technológia, informatika felől közelít a társadalom életminőségének emelése felé.

Az Inforum 2007 novemberében kezdeményezte, hogy a digitális társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásával foglalkozzon a Magyar Országgyűlés is, illetve, hogy 2008 legyen itthon is az e-Befogadás éve . A kezdeményezés nyomán 2008. január 8-án az öt parlamenti párt együttműködési szerződést írt alá az Inforummal , amelyben kinyilvánították, hogy a digitális szakadék betemetése nemzeti ügy. Fél év alatt két országgyűlési határozat született, amelyek azt mutatják, az Inforum elérte céljainak egy részét: az országgyűlés figyelmet fordít a hátrányos emberek, korosztályok, régiók életminőségének kérdéseivel. A szervezet stratégiai célja, hogy 2010 végéig 1 millió új felhasználót segítsen az internetre, elsősorban az 50 fölötti korosztályok tagjai közül. Ma 50 év felett mintegy 350 ezer ember használja az internetet. A Parlamentben megalakult az e-Befogadásügyi eseti bizottság is, amely jelentést készít a kérdésről az Országgyűlésnek; figyelemmel kíséri az e-befogadási kezdeményezéseket, legyenek az állami, civil vagy vállalkozási akciók.

III. Előre 50+ korosztályok!

Az Inforum ebben az évben két olyan programot is szervezett, amelynek segítségével az 50 éve felettiek kedvet kaphatnak az informatika, illetve az internet használatához. Az egyik – a már említett – Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny, míg a másik az „50 fölötti Internetezők első házibulija” volt. A most induló, harmadik program, a www.50plusz.NET webportál. Ennek célja, hogy segítse és fejlessze az 50 fölötti generációk digitális és informatikai eszközhasználatát, tudását és készségét, és aktív alkotásra és kapcsolatteremtésre serkentse őket.

Az Inforum fontosnak tartja, hogy az érettebb korosztály is otthonosan érezze magát az interneten és a digitális világban. Ez az a generáció, amelyik még nem született bele az informatikai eszközökkel segített korszakba. A civil szervezet véleménye szerint az idősebb generációk tudását, bölcsességét, véleményét meg kell osztani a fiatalabbakkal, és ezért is szükséges a bevonásuk a digitális világba. Az Inforum határozott véleménye, hogy az információs, kommunikációs és digitális eszközök használatával javul mindenki életminősége, hiszen a tájékozódás, a kapcsolatok ápolása, az ügyintézés, a tanulás, a szórakozás könnyebbé válik. Ezért elengedhetetlen, hogy az érettebb korosztály éljen ezen eszközök szolgáltatásaival, hiszen nekik még nagyobb szükségük van ezekre az előnyökre. Az Inforum nekik szánta az 50plusz.NET portált, ami kaput nyit a digitális világba való belépésükhöz.

Az 50plusz.NET portál a kezdő számítógép használók számára is érthető nyelven igyekszik széles körű információt nyújtani emberekről és informatikai eszközökről, azok kapcsolatáról. Azok sem fognak unatkozni, akik már nem kezdő szinten használják a digitális eszközöket. Az informatikai eszközök használatához közérthető formában találhatnak tananyagokat, leírásokat, ismertetőket.

A portál lehetőséget nyújt az információszerzésen túl a tudás és a személyes értékek megosztására is. Minden felhasználó létrehozhat magának emlékkönyveket, visszaemlékezéseket, azt nyilvánossá teheti mások számára, vagy kinyomtatva odaajándékozhatja szeretteinek.

Az Inforum e portállal szeretné segíteni az érettebb generációk (információs) társadalmi bevonását, az önkéntes mozgalom terjesztését is. Eddig többtucat önkéntes csatlakozott a felhívásunkhoz. Szeretnénk, ha az idősebb generáció tagjai személyes példával mutatnák meg: nem írhatók le az 50 feletti generációk.

Érdek nélkül adni valakinek ugyanolyan jó és emberi, mint segítséget kapni, ha arra van szükségünk. Az adományozók és adományozottak bármikor válthatják egymást. Erre hoztuk létre a „szívességbankot”, amibe bárki betehet, vagy kivehet onnan szükség szerint. Lehetőséget nyújtunk részletes bemutatkozásra, a hobbikhoz társak keresésére, apróhirdetések közzétételére, újságok személyre szabott ingyenes előfizetésére.

IV. Dokumentálás

Az EU ICT for Inclusion igazgatósága arra kérte az Inforumot, hogy készítsen dokumentumfilmet az e-befogadás hazai helyzetéről. Két film közül az első már elkészült: Emberek és egerek – A mi kis (világ)falunk címmel az IT-Mentorok tevékenységéről szól . A másik dokumentumfilm november közepére készül el az e-befogadás év hazai eseményeiről. Mindkét film bemutatásra kerül Bécsben, az Európai Unió Minisztereinek Találkozóján, ahol az Inforum a rendezvény egyik díszvendége .

V. Inforum kezdeményezés az egységes kormányzati informatikáért

Az Inforum 2008. október 31-én az alábbi levelet intézte a Magyar Országgyűlés E-Befogadásügyi Eseti Bizottságának országgyűlési képviselőihez . E levél megszületését Pettkó András (MDF) felszólalása inspirálta.

Az eseti bizottság 2008. november 3-án megtárgyalta az Inforum az első felvetését és támogatta azt. A bizottság felhatalmazta az elnökséget, hogy vizsgálják meg azt a lehetőséget, hogy miképp lehetséges tárca nélküli miniszteri poszt, és – Nyitrai Zsolt (Fidesz) javaslata nyomán – Informatikai és Hírközlési főbizottság létrehozása az országgyűlésben.

„Az Inforum stratégiai elképzelése szerint a jövőben szükséges lenne egy olyan tárca létrehozása, amely az ország technológiai és társadalmi modernizációjának motorja lenne. Ebben kulcstényező az infokommunikáció, de megfontolandó az is, hogy az információs társadalom, telekommunikáció kérdései mellett a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés is helyet kapjanak egy „jövőügyi” minisztérium keretei között.

Sajnos, a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzet nem a nagy távlatok építésének ideje, hanem a sokat halasztott feladatok gyors megvalósításáé.

Ezért is szükséges a kormányzat informatizálásának végig vitele, a hátrányos helyzetűek (települések és egyének) bekapcsolása az ország digitális vérkeringésébe, az infokommunikációs szektor húzószerepének megőrzése, az Európai Uniós e-Inclusion politikák (különösen az e-kormányzatra, az idősödésre és e-egészségügyre vonatkozóak) végrehajtása, hiszen ezek a lépések nem csak Magyarország modernizálódását biztosítják, hanem jelentősen növelik a belső és külső piacot, a vállalkozások és a közszféra bevételeit.

Ezért az Inforum hasznosnak látná, hogy az informatika és távközlés kérdéseivel egy – akár tárca nélküli – miniszter foglalkozzon. Úgy véljük, hogy a MeH EKK apparátusa alkalmas kiindulási alapot biztosít e feladat ellátásához.”

VI. Várható akciók

Az Inforum egy hónapon belül nem csupán egy dokumentumfilmet tesz le majd az asztalra, hanem a második e-befogadási jelentést is, amelyet az Információs Társadalom és Trendkutató Központtal publikál abból a célból, hogy a döntéshozók is megismerjék: mit tudhatunk azokról, akik nem interneteznek még Magyarországon.

További információ:

Dombi Gábor, főtitkár
0620 9 544 176
dombi.inforum@gmail.com
www.inforum.org.hu
einclusion.hu

További uniós információk:

Established by the European Commission, the 2008 European e-Inclusion Awards celebrate the best and most imaginative uses of Information and Communication Technology (ICT). Through the Awards, the Commission aims to inspire industry, governments and other organisations to better exploit the potential of technology to reduce social and digital exclusion.

Despite society’s increasing dependence on digital technology, an estimated one in three Europeans fails to participate or benefit from the information society. Overcoming digital exclusion is not only a social necessity. It will be worth billions to European companies and governments over the next five years.

The European e-Inclusion Awards received more than 469 entries with participation from every European Union country.

For press information on the European e-Inclusion Awards contact:
Alison Johnson
Media Relations Manager, European e-Inclusion Awards
Phone: +44 (0) 20 7234 3535
Email: alison.johnson@key20media.com

http://www.e-inclusionawards.eu/

]]> http://einclusion.hu/2008-11-05/sikeres-magyar-kezdemenyezesek-inforum-sajtokozlemeny/feed/ 0 http://einclusion.hu/2008-10-15/oriasi-magyar-siker-az-eu-ban-az-einclusion-awards-dontosei/ http://einclusion.hu/2008-10-15/oriasi-magyar-siker-az-eu-ban-az-einclusion-awards-dontosei/#comments Wed, 15 Oct 2008 17:53:02 +0000 dombi http://einclusion.hu/?p=1149 Shortlist for the European Commission’s 2008 European e-Inclusion Awards announced

Thirty-five initiatives from public, private, charitable and community organisations across Europe have been short listed as medallists for the 2008 European e-Inclusion Awards, a European Commission initiative.

Selected for their innovative uses of Information and Communication Technologies (ICT) to help digitally and socially excluded Europeans, they are already improving the quality of life of many people and should help inspire others to do more.

Europe has made good progress in e-Inclusion in recent years but, with 30-40% of Europeans still at risk of being excluded from the information society, much more needs to be done. Nevertheless, the 469 entries to the awards, with participation from every European Union country, are a clear indication of the commitment to creating a more inclusive Europe through ICT.

The medallists of the European e-Inclusion Awards are:

Ageing Well Award

• Inforum (Hungary)

• Kommunförbundet (Sweden)

• London Borough of NEWHAM (United Kingdom)

• Seniormedia Marketing (Austria)

• Seniornett Norge (Norway)

Marginalised Young People

• A-Clinic Foundation (Finland)

• CSV TEN (United Kingdom)

• Cyberhus (Denmark)

• Fundación Tomillo (Spain)

• KPN (Netherlands)

Geographic Inclusion Award

• Kyyjärven kunta (Finland)

• Ministry of Communications and IT – PMU Knowledge Economy (Romania)

• Welsh Assembly Government (United Kingdom)

• Youth Association for Habitat (Turkey)

• South Witham Broadband (United Kingdom)

Cultural Diversity Award

• Erudis,o.p.s (Czech Republic)

• Focus-5 TV (Switzerland)

• ITpreneurs (Netherlands)

• Milton Keynes Council (United Kingdom)

• Municipality of the Hague Public Library (Netherlands)

Digital Literacy Award

• Association ‘Langas i ateiti’ (Lithunia)

• Les Ateliers du Bocage (AdB) on behalf of TechSoup Europe (France)

• Sonovista (Austria)

• Swedish Disability Federation (Sweden)

• Tampere City Library, Sampola Library, Netsquare (Finland)

e-Accessibility Award

• Apex (Czech Republic)

• Enable Ireland (Ireland)

• IAM-Ayuntamiento de Madrid (Spain)

• Medicton Group (Czech Republic)

• Synscenter Refsnæs (Denmark)

Inclusive Public Services Award

• Centre of Registers and Information Systems (Estonia)

• Sotiria Hospital (Greece)

• eHungary Project (Hungary)

• Mid-West Regional Authority (Ireland)

• Significan’t (United Kingdom)

The winners in each of the seven categories will be announced at the European e-Inclusion Awards Ceremony on 1st December in Vienna, as part of the 2008 e-Inclusion Ministerial Conference and Exhibition (30th November to 2nd December, 2008), the largest event on e-Inclusion ever organised in Europe.

Forrás

On 6 October 2008, the Hungarian Parliament unanimously voted two resolutions aimed at solving the eInclusion issue in the country. Deputies called for the establishment of an ‘e-Inclusion Temporary Parliamentary Committee’ and formulated recommendations for closing the digital divide.

The Hungarian Parliament has been the first Parliament of an EU Member State to adopt an eInclusion declaration to reduce the digital divide, spreading digital literacy and promoting equal opportunities for all in the Information Society.

The key elements of the two Parliamentary declarations are summed up as follows:

• The year 2008 must be dedicated to eInclusion in Hungary;
• By 1 November 2008, the establishment of an ‘e-Inclusion Temporary Parliamentary Committee’ is needed to support and coordinate the actions of the eInclusion movement. This Committee should deliver the i2010 comprehensive strategy for deploying all EU policy instruments to encourage the development of the digital economy;
• Rising the living standards through equal digital opportunities is a priority of common interest;
• Halving the digital gap is not only the EU’s undertaking. It has to be a national aim as the digital gap in Hungary is higher than the EU average;
• It is necessary to integrate the eInclusion issue within the New Hungary Development Plan;
• A distinction must be drawn between the tasks to be implemented by the Government on the one hand, and those to be carried out by NGOs and enterprises on the other hand. In this light, it is necessary to define the scope of the governmental support to the activities of NGOs.

The new ‘e-Inclusion Temporary Parliamentary Committee’ has now been established. It will hold its first meeting by mid-October 2008 and its mandate will expire in May 2010.

Background:
This political move originally stems from the eInclusion initiative launched in November 2007 by Inforum, the Forum of Hungarian IT Organisations. Inforum had drawn the Parliament’s Informatics Subcommittee’s attention to the Riga Ministerial Declaration of 2006 that urges to have the digital divide in the EU countries halved by 2010.

In Inforum’s view, more had to be done by the Hungarian Government for closing the digital divide. All Parliamentary parties agreed with Inforum’s initiative. In January 2008, a Parliamentary committee made of five parties held a meeting on the occasion of which they acknowledged that rising living standards through equal digital opportunities is of common interest.

Further information:

• eInclusion.hu 
• ePractice news – HU: New eInclusion initiative by NGOs (January 2008) 

Source: http://www.epractice.eu/document/5108

The declaration is outstanding for there are no other EU member states where the Parliament assumes to support disadvantaged people with such a declaration. The Hungarian Parliament is the first which adopted an e-Inclusion declaration aiming at reducing digital divide, spreading digital literacy and urging equal opportunity in the information society.

Szavazás 2008. október 6.

All Parliamentary Parties agreed with the e-Inclusion initiative.

All Parties of the Hungarian Parliament [Hungarian Socialist Party (MSZP), Hungarian Democratic Forum (MDF) and Young Democrats - Hungarian Civic Party (Fidesz-MPP), Alliance of Free Democrats (SZDSZ), Christian Democratic People’s Party (KDNP)] demonstrated their commitment to the e-Inclusion issue. Peter Márfai (Socialist Party), chairman of the Informatics Subcommittee of the Parliament, called for establishment of a 5 parties committee aiming at the contribution of e-Inclusion, reducing digital gap and realising digital equal opportunity in Hungary.

Megállapodás 2008. január 8.

On the 5 party’s meeting, held on the 8 January 2008, representatives of the parliamentary parties agreed that rising of living standard through digital equal opportunity is a common interest. After harmonising the texts of the declarations the final drafts were presented at the Parliament in October, 2008.

Final drafts of the declarations (in Hungarian):

Egységes javaslat a zárószavazásához az e-Befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentése érdekében című H/5332. sz. határozati javaslat zárószavazásához (Recommendation for e-Inclusion aiming at closing the digital divide No. H/5332. declaration proposal for final voting.)

Országgyűlési Határozat az “e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért ” létrehozásáról (Parliamentary Declaration on establishing the e-Inclusion Parliamentary Committee aiming at closing the digital divide in Hungary)

Content of these documents:

• the year 2008 must be dedicated to the e-Inclusion in Hungary,
• It is needed to establish an e-Inclusion Temporary Parliamentary Committee by 1 November, 20008. The e-Inclusion Temporary Parliamentary Committee will support and coordinate the actions of the e-Inclusion movement, and deliver the “i2010” which is a comprehensive strategy for modernising and deploying all EU policy instruments to encourage the development of the digital economy,
• Rising of living standard through digital equal opportunity are common interest,
• Halving digital gap is not only EU’s undertake but national aim because the digital gap in Hungary is higher than the average of the EU. It is common interest to lower it,
• It is necessary to find the possibility to involve the e-Inclusion issue to the New Hungary Development Plan
• It is necessary to draw distinction between the tasks that should be done by the government and that are more doable by NGOs and enterprises. Furthermore it is necessary to work out the governmental support for the activities of NGOs.

The e-Inclusion Temporary Parliamentary Committee has established. Its first meeting will be held on the middle of October, 2008. Its mandate expires in May, 2010.

Gabor Dombi
secretary general
Inforum
+ 36 20 9 544 176

2008. október 6.-án 17 óra 25 perckor a Magyar Köztársaság Országgyűlése (MKOGY) 368 igen szavazattal (ellenszavazat és tartózkodás nélkül!) megszavazta azt a két Országgyűlési Határozatot, amelyek rendelkeznek az e-Befogadás magyarországi problémáinak  megoldásáról. A MKOGY létrehozta az e-Befogadásügyi Eseti Bizottságot, meghatározta annak feladatait. A döntés azért kelthet szenzációt, mert nincs olyan európai uniós tagállam, ahol a parlament kivenné a részét a társadalom hátrányosabb helyzetű rétegeinek megsegítéséből, illetve az ezt célzó munkák támogatásából. A világ egyetlen országgyűlése sem rendelkezett eddig az e-Befogadási problémák (digitális szakadék, -írástudás, és -esélyegyenlőség) megoldásának kiemelt és stratégiai voltáról.

E két parlamenti határozathoz vezető úton az első lépést egy magyar civil informatikai szervezet, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) 2007 novemberi kezdeményezése jelentette. Az Inforum akkor azért fordult az MKOGY Informatikai Albizottságához, hogy felhívja a figyelmet az EU 2006-os Rigai Miniszteri értekezletén megfogalmazott határozatra, amely szerint 2010 végéig ötven százalékra kell csökkenteni a tagországokban a digitális szakadék mértékét.

Az Inforum véleménye szerint Magyarország nem tesz eleget polgárai digitális lemaradása ellen, illetve életminőségük, versenyképességük, digitális jártasságuk biztosításáért. Ezért más civil szervezetekkel együtt mozgalmat indított “e-Befogadás” néven, másrészt felhívta a figyelmet az idevágó EU politikákra, irányelvekre.

Az öt parlamenti párt egyetértett az Inforum kezdeményezésével. 2008. január 8-án találkoztak a parlamenti pártok képviselői, és közös megállapodásra jutottak az Inforummal abban, hogy a társadalom életminőségének emelése közös feladat és a digitális esélyegyenlőség és az elektronikus befogadás ügye nemzeti, stratégiai kérdés. A politikai pártok fontosnak tartják az társadalmi önszerveződések kezdeményezését és így támogatják az Inforum és a civil szervezetek, vállalkozások e-Befogadást célzó mozgalmát. Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) civil szervezetekkel és cégekkel közösen tavaly novemberben meghirdette csatlakozását az Európai Unió „e-Inclusion: be part of it” kezdeményezéséhez, elindítva az „e-Befogadás 2008, Magyarország” mozgalmat. A képviselők az eseti parlamenti bizottság felállításakor szükségesnek látják megvizsgálni azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek az államigazgatás eszközrendszerével oldhatók meg, s melyek azok, amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági vállalkozások hatékonyabban végezhetnek el a probléma megoldása érdekében. Áttekintik, hogy a különböző tárcák, kormányzati hivatalok, civil szerveződések, vállalkozások és egyéb szervezetek tevékenységében miképpen jelenik meg az e-Befogadás, a digitális esélyegyenlőség kérdése, és mit tesznek a digitális szakadék áthidalása érdekében. (A teljes dokumentum szövege.)

2008 folyamán több részvevővel történt egyeztetések után megszületett az a végleges szöveg, ami a MKOGY elé kerülhetett.

Két országgyűlési határozat fogalmazódott meg.

Országgyűlési Határozat az “e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért ” létrehozásáról.

Egységes javaslat a zárószavazásához az e-Befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentése érdekében című H/5332. sz. határozati javaslat zárószavazásához

Az e-Befogadás megvalósítása és ennek segítségével a társadalom életminőségének emelése érdekében – azontúl, hogy a pártok közös stratégiai feladatuknak tekintik – az Országgyűlés is felelős szerepet kíván vállalni. Így a digitális szakadék megfelezése 2010-ig nem csupán uniós vállalás, hanem hazai célkitűzés.

Szükségesnek látja az Országgyűlés egy eseti parlamenti bizottság felállítását az e-Befogadási mozgalom és tevékenységek támogatására, ellenőrzésére, szervezésére, és az EU irányelvekbőll adódó feladatok koordinálására .

Az Országgyűlés indokoltnak és szükségesnek ítéli, hogy az eseti parlamenti bizottság felállítása legkésőbb 2008. november 1-ig megtörténjen.

Az eseti parlamenti bizottság létrehozásáról az Országgyűlés külön határozattal dönt.

Az Uniós átlagot meghaladó mértékű digitális szakadék orvoslása közérdek , közfeladat, közcél . Ennek okán az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg , milyen jellegű és mértékű állami támogatás, európai uniós forrás biztosítható az e-Befogadás számára .

A Kormány erre vonatkozóan legkésőbb 2008. november 30-ig ad tájékoztatást az Országgyűlés számára.

A létrejövő eseti országgyűlési bizottság figyelemmel kíséri a források felhasználási módját.

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a hazai és az európai uniós források feltérképezésén túl, vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben e kérdés kiemelt és összehangolt fejlesztési programba illesztésére .

A Kormány erre vonatkozóan legkésőbb 2008. november 30-ig ad tájékoztatást a z Országgyűlés számára.

Az Országgyűlés felkéri a tárcákat és kormányzati hivatalokat, hogy vizsgálják meg, tevékenységükben miképpen jelenik meg az e-Befogadás és a digitális esélyegyenlőség kérdése.

A Kormány erre vonatkozóan legkésőbb 2008. november 30-ig ad tájékoztatást az Országgyűlés számára.

Az Országgyűlés szükségesnek látja megvizsgálni azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a közigazgatás eszközrendszerével oldhatóak meg, s melyek azok , amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági vállalkozások hatékonyabban végezhetnek el. Az Országgyűlés az eseti parlamenti bizottságtól vár javaslatokat ezen témakörben.

Az „e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” megszületett. Első ülésére várhatóan október közepén kerül sor. Mandátuma 2010 májusáig tart.

Sokat várunk tőle.

Dombi Gábor

- Miért támogatta a Magyar Telekom a Wifi falu programot?

- Ez a kezdeményezés, vagyis hogy a szélessávú internet eljusson a hátrányos helyzetű vidékeken élő családokhoz is, összhangban van a vállalat elképzeléseivel. Szeretnénk ezekre a területekre is elvinni a Telekom internetszolgáltatását, de ez nem mindig könnyű. Érthető, hogy fölkarolásra érdemesnek gondoltuk a Wifi falu ügyét. Megtetszett a program szelleme, és a szervező, az Internet Terjesztéséért Alapítvány lelkesedése is. Olyan technológiát alkalmazunk, amelynek kezelésében otthonosan mozog a Magyar Telekom: mi elvisszük az adott településre a vezetékes technológiát, és onnantól Wi-Fi-vel biztosítják a szélessávú internetszolgáltatást.

- Milyen támogatást nyújtott a cég a program megvalósításához?

- A Magyar Telekom a saját eszközeivel és technológiájával kifejezetten egy a célra létrehozott, speciális megoldást dolgozott ki azokban a falvakban, amelyeket az alapítvány megnevezett. A kapcsolat végpontjához pedig az alapítvány szereltette fel a vezeték nélküli szélessávú internetkapcsolatot . A konstrukciót az alapítványon keresztül az érintett, igen szerény körülmények között élő fogyasztóknak 2009 végéig adományozzuk.

- Az egyeztetések során milyen technológiai, jogi, üzleti és egyéb problémák merültek fel?

- Az egyik legfontosabb feladat: megszerezni az épülettulajdonosok beleegyezését ott, ahol a WiFi-antennát szeretnénk elhelyezni. Ez nem is olyan egyszerű például egy bolt, egy templomtorony vagy egy községháza esetében. Az engedélyek megszerzésében sokat segített az alapítvány. Emellett adódott egy sor műszaki természetű kérdés – kábelfektetés, villámvédelem, folyamatos áramellátás – is, de leküzdöttük ezeket. És persze sok nehézséget okozott az állandó versenyfutás az idővel.

- Hogyan illeszkedik be ez a program a Magyar Telekom támogatási rendszerébe?

- A Magyar Telekom Magyarországon az elsők között csatlakozott az Európai Unió e-Befogadást ösztönző kezdeményezéséhez, melynek célja a hátrányos helyzetű csoportokhoz – idősek, fogyatékosok, romák – tartozó állampolgárok segítése és integrálása hátrányaik leküzdésében való szerepvállalással. Emellett elkötelezettek vagyunk az információs társadalom szélesítése, a digitális szakadék csökkentése, az információs társadalom előnyeinek, hasznainak népszerűsítése mellett. A Magyar Telekom amellett, hogy a digitális írástudás elterjesztéséért tevékenykedik, több, valóban célzott, az e-Befogadást segítő projektben is részt vesz. Ebbe a tevékenységbe illeszkedik a Wifi falvak alapítványon keresztüli támogatása is. A mi segítségünk mindig akkor a leghatékonyabb, ha a saját termékünk, szolgáltatásunk révén nyújthatunk támogatást. A Wifi falu esetében ez teljes mértékben megvalósul.

- Piacépítésnek is tekinti a cég ezt a programot?

- Ez a program távol áll a direkt profitszerzés lehetőségétől. A WiFi-s internetet hátrányos helyzetű családok fogják használni, s róluk aligha a nyereség és a piac jut eszünkbe. A Telekom abban lát fantáziát, hogy a program támogatásával tágítani tudja a digitális kultúrával megbarátkozók körét. Azok a gyerekek, akik most számítógéphez, internethez jutnak, később természetes módon fognak használatba venni egy sor világhálós megoldást. Ilyen lesz, mondjuk az e-önkormányzat, s még számtalan szolgáltatás, amelyeknek hátterét a távközlés adja. Ezzel a programmal azt az elvet támogattuk, hogy mindenkinek esélye legyen eljutni a digitális világhoz. Ha ma egy nehezebb sorsú család gyermeke nem fér hozzá ezekhez a lehetőségekhez, csökkenek a sanszai a munkaerőpiacon.

- Vajon azok közül, akik most internethez jutnak, a támogatási szerződés lejárta után hányan fogják továbbra is használni a netet?

- Nem lehet tudni, hogyan alakul a számuk, amikor majd fizetni kell a szolgáltatásért. De a tapasztalat szerint, aki belekóstol az internetbe, nehezen szakad el tőle. Persze lesz, aki az ingyenes szakasz után lemondja, de a többség életébe véglegesen be fog költözni. A felmérések azt mutatják, hogy a háztartásokból nem azért hiányzik az internet, mert az emberek elleneznék, hanem mert még kis sem próbálták. De ha túllépve az első akadályon megismerkednek vele, olyanná válik számukra, mint a vezetékes víz vagy a villany – és az erre fordítandó összeget félre fogják tenni.

- Hogyan formálódhat a Wifi falu működési modellje 2009 után?

- Ha az alapítvány ügyszeretete és a Telekommal való jó viszonya megmarad, akkor szívesen folytatjuk a támogatást. Mi adjuk a műszaki tudást, s ehhez a lelkesedést és a lendületet a partnernek kell hozzátennie. A puszta technológia mit sem ér a lélek nélkül. Ezt éppen az eddigi együttműködésünk bizonyította. Láttam a fényképeken, ahogyan az alapítványosok nehéz sorsú embereket tanítottak nethasználatra.

Gyenes Fruzsina

Forrás: Infinit HÍrlevél

Az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány nonprofit szervezetként évek óta fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség megvalósítását az info-kommunikáció területén is. Az Ubuntu disztribúció átalakításával, az alapítvány munkatársának, Hammer Attilának és az Ubuntu Közösség fejlesztő munkájának eredményeként készült el a BeLin 1.0, a magyarított és akadálymentesített Ubuntu disztribúció.

Nomen est omen – tartja a mondás, és erről árulkodik a Beszélő Linux, azaz a BeLin elnevezés is. Ezzel a fejlesztéssel az alapítvány célja az volt, hogy mintegy alternatívaként a látássérült emberek számára is biztosítsa az ingyenes Linux operációs rendszer kínálta lehetőségeket. A rendszer tartalmaz egy ORCA nevű képernyőolvasó- és nagyító programot, melynek fejlesztése folyamatos. Az indításkor a felhasználó azonnal beszédtámogatást kap a kipróbáláshoz vagy a telepítéshez.

A rendszer számos akadálymentesen használható alkalmazást tartalmaz előre telepítve, mint pl. a Firefox webböngésző, az Openoffice.org irodai programcsomag, a Pidgin üzenetküldő alkalmazás vagy az Evolution levelező program. A leírtakból látható, hogy egy átlagos látássérült felhasználó a számára alapvetően szükséges programokhoz mostantól ingyenesen is hozzáférhet.

Forrás

A BeLin letölthető az alapítvány honlapjáról, valamint az ubuntu.hu letöltési oldalán keresztül.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán ötpárti egyetértéssel benyújtott országgyűlési határozati javaslat célja egy olyan bizottság létrehozása, ami elősegíti az e-befogadás terjedését, a digitális szakadék csökkentését, a digitális esélyegyenlőség megvalósulását.

Indoklásként akkor elhangzott: az európai emberek több mint fele az internet rendszeres használója, ezen belül 80 százalékuk rendelkezik szélessávú internetkapcsolattal, és a közszolgáltatások 60 százaléka teljes mértékben hozzáférhető az interneten. Ugyanakkor a magyar társadalom az informatikai tudás megszerzésében, az ebben rejlő, az egyének számára is hasznosuló értékek elérésében, valamint a megszerzett tudás hasznosításában elmaradt más európai országoktól.

A hétfői vitában Pettkó András (MDF) emlékeztetett arra, hogy eseti bizottság felállítására tettek javaslatot, ám az még mindig nem állt fel. Közölte: fontos lenne, hogy mielőbb, ha lehet, még a jövő héten fogadják el ezt az országgyűlési határozati javaslatot.

Márfai Péter (MSZP) azt javasolta, hogy a határozati javaslatot a jelenlegi formájában fogadják el.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) úgy vélte, ha ügyesebbek az érintett politikusok, akkor már az eseti bizottság ülésein ülhetnének és végezhetnék munkájukat. Mint elhangzott, a Fidesznek két dolog fontos: az egyik az eseti bizottság munkájának elindítása, a másik pedig a határozati javaslat végrehajtása.

Molnár Béla (KDNP) arról beszélt, hogy hónapok óta körvonalazódik az ötpárti megegyezés ebben az ügyben. Az eseti bizottságra kitérve azt mondta, ha csak üléseznek és közleményeket adnak ki, az nem viszi előbbre az ügyet. A társadalom minden részét elérő, a társadalom minden részében pozitív változásokat elérő munkára van szükség – hangsúlyozta.

Az elnöklő Harrach Péter lezárta az általános vitát, a részletes vitára a következő ülésen kerül sor.

Napirend utáni felszólalásra senki nem jelentkezett, így Harrach Péter lezárta a hétfői ülésnapot.

Az Országgyűlés kedden kilenc órakor folytatja munkáját.

MTI Sajtóadatbank

Nyitrai Zsolt

Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett hálózat mára már mindenki számára elérhető, majdnem. Hazánkban mára „csak” mintegy négymillió ember nem fér hozzá az internethez napi szinten, ezzel a felhasználók számát tekintve 2008-ra elértük a tavalyi egyiptomi és ukrán szintet. Az EU-s átlag elérése érdekében már a politikusok kívánnak lépni…

Az internet egy hatalmas hálózatot jelent, amely a világ számítógépeit köti össze. Eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, de pillanatok alatt elterjedt a civil használatban is. A korai időszakban leginkább az oktatási intézmények használták, majd ezekre a hálózatokra csatlakoztak nagyobb cégek is. Ma már bárhonnan, bármikor, bárki csatlakozhat a világhálóra, így az egész emberiség egy hatalmas közösség lehet. Megváltoztak a társadalmi viszonyok, a társas kapcsolatok jó része a neten zajlik, ezért aki nem veszi fel a lépést a rohamosan fejlődő új generációval, az egyik napról a másikra a világból kirekesztve érezheti magát.

Természetesen rengeteg olyan munka van, amihez még nincs szükségünk internetre, sőt egyelőre felettébb bonyolultnak látszik egy egész házat felépíteni egy számítógép mögött ülve, azonban úgy gondolom, ez sem elképzelhetetlen. Sőt, amilyen ütemben dobják az ölünkbe a hihetetlenebbnél hihetetlenebb ötletek materializálódott változatát, lehet, hogy az első autómat én magam fogom megtervezni és legyártani, miközben este Tv-t nézek a családdal. A jövő mellett azonban érdemes a jelennel is foglalkozni!

A lehetőségek tárháza
Az internet nem csak a dolgozó ember munkaeszköze lehet. Lehet egy érdekvédelmi fórum, segítségnyújtási portál, játszóház, zenetár, galéria és még rengeteg minden. A lényeg, hogy megváltoztathatja személyes kapcsolataink minőségét, illetve azok új formáit hozhatja hétköznapjainkba. A véleménynyilvánítás fogalma is kiszélesedett: elolvasom a Miniszterelnök Úr blogját, és ha nem tetszik valami, akkor „beszólok neki”. Az már más kérdés, hogy általában nem szokás foglalkozni a nép szavával…

Azonnal segítséget kérhetek idegen emberektől, akik elküldik nekem a kívánt zenét (ennek persze vannak felettébb sikamlós jogi következményei, amelyekkel azonban a magánfelhasználók – tapasztalataim szerint – elhanyagolható hányada foglalkozik), elpanaszolhatom a világnak szívfájdalmam, s találhatok olyanokat, akik ugyanezekkel a gondokkal küzdenek és kihúzhatjuk egymást a bajból. A világhálóval olyan időpontban szervezhetünk programokat, amikor nekünk jó és nem akkor, amikor hajlandóak kiszolgálni bennünket. Nem kell borsos telefonszámlákat fizetni azért, mert egy éppen Amerikában nyaraló jó barátunkat szeretnénk felkelteni az éjszaka közepén, hogy segítsen eldönteni, hol ebédeljünk. Elég keresni egy gépet és bejelentkezni a jól ismert „csetelő” programok valamelyikébe, s ha szerencsénk van és kiszemelt áldozatunk is ott ücsörög, ahol elérhetjük, akkor azonnal szöveges vagy hangos üzenetet válthatunk.

Számtalan hirdető van jelen, és ez a sokaság egészséges versenyt alakíthat ki. A tudat, hogy más is hasonlót ajánl, arra készteti a szolgáltatót, hogy ugyanazt olcsóbban, vagy ugyanazért a pénzért többet adjon, de mindenképp ő hódítsa meg a vevőt. Külföldön.

Igaz, nálunk is kezd beindulni ez az egymás alá ígérés, de azt látom, hogy tőlünk nyugatabbra az embereknek teljesen mindegy, hogy például kétszáz, vagy kétszázötvenezer forintba kerül egy fényképezőgép, ezért harcolnak a vásárló kegyeiért. Nálunk sok minden luxuscikknek számít, s azokat a hazánkba lábukat betevő befektetők meg is tartják annak. Mert megtehetik.

Na, de keressük meg a következő feljárót, s a gyorsítósávot megfelelően kihasználva térjünk vissza a világháló sztrádájára. Elhagyva az autópálya kezdete táblát ötösbe kapcsolunk, s szinte már a távolban dereng a következő pihenőt jelző téma:

A politika
Az olimpián a 22. helyen végeztünk az éremtáblán, s a második generációs internetre való átállást jelentő célvonalat is hasonló pozícióból közelítjük meg: 2007-es adatok szerint az Európai Unió mezőnyében 18. helyen vesszük az utolsó kanyart. Néhány serkentő adat: tavaly a felhasználók számát tekintve az „előkelő” 50. helyet szereztük meg a világranglistán három és félmillió userrel, az ország lakosságához képest viszonyítottan pedig 35,2%-ot elérve a 61. helyen végeztünk. Nyilván e hátrány ledolgozásának apropójából a jelenlegi parlamenti ellenzék egy úgynevezett „netbizottság” felállítását sürgeti.

Az MTI hírei alapján a Fidesz operatív igazgatója, Nyitrai Zsolt arra kéri az államot és az önkormányzatokat, hogy támogassák a világháló minél szélesebb körű elterjesztését. Az igazgató reménykedik benne, hogy a közeljövőben megalakul a Parlamentben egy olyan bizottság, amely megoldási javaslatot tesz a probléma kezelésére. Erről és más témákról kérdeztük Nyitrai Zsoltot.

Az ország fele nem jut nethez
Mondhatjuk, hogy 4-5 millió olyan honfitársunk van, akik napi szinten valóban nem férnek hozzá az internethez, hiszen sem otthonukban, sem pedig munkahelyükön nem adottak hozzá a feltételek. Ezért szoktam mondani, hogy ma Magyarországon digitális szakadék van, amit mindenképpen meg kell szüntetni. Úgy gondolom ez közös felelősség, az állam és az önkormányzatok közös felelőssége.
Előreláthatólag mikor alakulhat meg a bizottság?
Amennyiben minden simán megy, és egy olyan javaslat kerül a Parlament elé, amely egy erős e-befogadás ügyi bizottság felállítását tartalmazza, akkor szeptember végén, október elején elkezdheti a munkát. Egy gyenge bizottság felállítását természetesen nem fogjuk támogatni – épp az alibizés elkerülése végett, amelyet kormányoldalról gyakran láthatunk. Egy erős, érdemi munka végzésére képes bizottság felállítása jó, s természetesen azt majd mi is támogatjuk.

Az Európai Unió 2008-at az e-befogadás évének nyilvánította, ami pontosan arról szól, hogy minél több ember számára, minél egyszerűbb módon, minél szélesebb körben, a nagytelepülésektől egészen a kistelepülésekig elérhetővé tegye az internetet és az internet nyújtotta lehetőségeket.

Év elején a pártok tettek egy olyan felhívást, hogy legyen Magyarországon is 2008 az e-befogadás éve. Ezt jól esik kimondani, de még jobb, ha az ember tesz is érte valamit. Ezért a Parlament előtt van már egy anyag a témával kapcsolatban, amely tartalmazza egy e-befogadás ügyi eseti bizottság felállításának javaslatát. Ez a bizottság felmérné pontosan a magyarországi helyzetet, és megoldási javaslatokat tenne arra vonatkozóan, hogy miként lehet az e-befogadást, mint folyamatot erősíteni.

Szerettük volna, hogy már a nyári szünet előtt elfogadásra kerüljön a Parlament által, azonban ez nem így történt. Ezért ez a kérdés most szeptemberben ismét a Ház elé kerül. Szeretném, hogy a politika ne csak „kipipálja” ezt a kérdés a bizottság felállításával – láttunk már ilyet – hanem valóban tegyen lépéseket az ügy megoldása érdekében. Mi csak addig tudunk partnerek lenni ebben a folyamatban, ameddig látjuk, hogy itt valóban érdemi munka folyik.

Mikorra lesznek a bizottság munkájának számunkra is látható eredményei?

Az elsődleges feladatunk, hogy pontosan felmérjük a helyzetet. Nagy általánosságokkal tisztában vagyunk, de meg kell nézni többek között földrajzi bontásban, hogy “internet-szegénység” szempontjából melyek a kiemelten rossz területek, meg kell nézni, hogy a kistelepüléseken,vagy inkább a közepes típusúakon nagyobb a hiány. A megfelelő felmérések után pedig összefogást kell sürgetni az internettel, az internet elterjesztésével, az e-befogadással foglalkozó intézményekkel. Ők eddig is nagyon sokat tettek az ügy érdekében és ezért fontos összehozni őket, hogy a továbbiakban egy irányba haladhasson ez a folyamat. Tájékoztatjuk őket az aktuális munkáról és kikérjük a véleményüket, mert fontos, hogy megosszák velünk gondolataikat, tapasztalataikat. Ezek után lehet a megoldási javaslatokat kidolgozni. Nyilvánvalóan ehhez pénz kell, amit – úgy gondolom – a kormánynak kell biztosítania. Még egyszer hangsúlyozom, véleményem szerint ez egy közös kormányzati és önkormányzati feladat. Természetesen majd Európai Uniós forrásokra is támaszkodni kell, főleg mivel az EU volt az, aki azt az egész folyamatot elindította azzal, hogy 2008-at az e-befogadás évének nyilvánította.

A parlamenti honlapon kívül szeretnének minden képviselőnek saját honlapot készíteni. Ez hány darab honlap elkészítését jelenti (természetesen már nem egy képviselőnek ma is van)? Mikorra készülhetnek el?

Valóban nem egy képviselőnk már most is rendelkezik saját honlappal, többek között én is.

A Fidesz egy modern párt. Használjuk az internetet, hisz ma már a közélet elképzelhetetlen a világháló nélkül. Ezért jó dolognak tartom, hogy a képviselőink elérhetőek, illetve azok lesznek az interneten: meg lehet róluk tudni dolgokat, meg lehet ismerni közéleti tevékenységüket. Fontosnak tartom az e-fogadóórák kérdését, hogy az emberek a véleményükkel, kérdéseikkel meg tudják keresni a Fidesz egy-egy képviselőjét, vagy választókerületi elnökét és ők azokra könnyen tudjanak reagálni. Természetesen ez nem pótolja a személyes párbeszédet, ezért képviselőink és a választókerületek elnökei továbbra is megtartják szokásos fogadóórájukat. Aki azonban nem tud elmenni egy ilyen alkalomra, annak is megadatik majd a lehetőség, hogy megossza gondolatait, illetve feltegye kérdéseit az megfelelő személynek.

Forrás

2008. november 07.
Danubius Hotel Gellért – Tea szalon
(1111 Budapest, Gellért tér 1.)

A konferencia fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A konferencia programja áttekintést ad az aktuális információs társadalomról, az abban zajló technológiai, szociális, lélektani és életviteli folyamatokról és további teendőkről, prioritásokról. Mindezen túl a 2. DE! Konferencia hivatott az EU i2010 célkitűzéseihez kapcsolódó konkrét hazai programok, áttörési lehetőségek bemutatására is.

Előadók:

• Csepeli György – „Az információs társadalom kultúrája”
• Drajkó László – „Iparági összefogás a versenyképesség növeléséért – a TITAN program”
• Gáspár Mátyás – „A digitális szolidaritás hálózata”
• Hanák Péter – „eVITA és a műszaki haladás”
• Honti Pál – „Játékok az oktatásban – egy 12000 fős esettanulmány”
• Kalmár István – „Határon túli magyarok és a Digitális Esélyegyenlőség”
• Nyírő András – „Wifi Falu: tanulságok, tapasztalatok”
• Péterné Czakó Edit – „Digitális Középiskola, mint esélyteremtés”
• Z. Karvalics László – „Digitális praetoriánusok vagy az ipari korszak túszai? (Állami gondozottak a tudás-központú világban)”

A tervezett program szerint a konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárja, ahol kormányzati, vállalkozói és civil szervezeti vezetők és a közönség interaktív módon elemzik az elhangzottakat, illetve vetnek fel új témákat.

A konferencia a résztvevők számára ingyenes, (regisztrációhoz kötött), sőt, internetes közvetítés segítségével mindenki számára elérhetővé lesz.

Forrás

Link

A Magyar Telekom, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásával összhangban, törekszik az információs és kommunikációs technológia elterjedésében rejlő negatív következmények leküzdésére, és a pozitív hatások elősegítésére. Korunk gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen az információs és kommunikációs technológiához történő hozzáférés. A társadalmi élet kulcsa, a kommunikáció átformálódása pedig elengedhetetlenné teszi az új technológiák, lehetőségek megismerését. A jobb kommunikációs lehetőségekkel tehát az egyének összekapcsolását, a társadalom összekovácsolását teszi lehetővé.

A Magyar Telekom Digitális Híd kezdeményezésének célja, hogy megismertessük az információs és kommunikációs technológia eredményeit és lehetőségeit azokon a területeken, ahol a digitális különbség jelen van, és idővel szakadékká mélyülhet
.
A kezdeményezés folyamatosan új célcsoportokkal és programokkal bővül.

A Digitális Híd Kistelepüléseken program fő fókuszpontjai a kistelepülések, ahol az információs és kommunikáció felzárkózás elősegítheti a helyi és regionális fejlődést. A Digitális Híd Kistelepüléseken eseményekkel célunk a kistelepüléseken élők számára nyújtott hatékony, egyénre szabott ismeretterjesztés, a személyre szabott segítségnyújtás.

A társadalom kommunikációjának elősegítése, amellyel az egyének, családok, közösségek és szervezetek életét segíthetjük, a jövőt elérhetőbbé és emberibbé tehetjük. Az egyes településeken szervezett eseményekről bővebben a kapcsolódó anyagok között olvashat.

Az Internetes Oktatási Programban önkormányzati, egyházi és non-profit intézmények, szervezetek (pl. iskolák, óvodák, alapítványok, egyesületek) vehetnek részt. Az 1, 2, illetve 5 napos térítésmentes képzéseken a Magyar Telekom nyújtja a tananyagot, a képzés teljes idejére biztosítja az oktatót és szükség esetén a számítógépeket is.

Az Internettel az Egyenlő Esélyekért (Egálnet) Program célja különböző hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szervezetek hatékony működésének támogatása, az internet adta lehetőségek kihasználásával. Az Egálnet olyan közösségi oldal, ahol a regisztrált szervezetek egymással kapcsolatot teremthetnek és tarthatnak fenn. Lehetőséget kapnak arra is, hogy egy egyszerű program használatával saját honlapot készítsenek azok, akik nem rendelkeznek ilyennel. A közösségi lap részesévé válhatnak továbbá azok a szervezetek is, amelyeknek már van saját honlapjuk.

Az Egálnetre az alábbi csoportok, illetve az azokat támogató szerveződések / szervezetek alapítványai, egyesületei regisztrálhatnak:

Kistelepülések

• kistelepülések, regionális közösségek, szerveződések

25 évnél fiatalabbak

• azon 25 évnél fiatalabbak, akik nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban
• iskolák, szakkörök
• fiatal pályakezdőket segítő szervezetek

Kisebbségi közösségek
Magyarországon élő nemzetiségi csoportok
Fogyatékkal élők
fogyatékkal élők csoportjai, és támogató csoportjaik
Migránsok
Magyarországra betelepülők és migránsokat segítő csoportok
Munkanélküliek
Munkanélküliek újra-elhelyezkedését támogató szerveződések (pl. munkaügyi központok, kirendeltségek, átképző központok stb.)
Nyugdíjasok
Nyugdíjasok közösségei, nyugdíjasokat segítő csoportok (pl. idősek klubja, nyugdíjas klubok stb.)
Kismamák és családsegítők
Gyermekszületés, gyermekgondozás céljából a munkából huzamosan távol lévők szerveződései, és támogatóik (pl. Gyed-es, Gyes-es kismama klubok), valamint családsegítő szerveződések (a 25 évnél fiatalabbak, Kisebbségi közösségek, valamint Munkanélküliek kategóriában önkormányzati, állami intézmények szervezetei)
További információ

Az ünnepélyes átadón Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter elmondta, hogy a projekt az országban szinte egyedülálló, hisz a három térséget összekapcsoló rendkívül hosszú optikai gerinchálózat 13 települést – közöttük külterületi településrészeket is – köt össze, lehetővé téve az érintett települések nagysebességű internet kapcsolattal való ellátását.

A “Szélessávú internethálózat kiépítése a szentesi, csongrádi kistérség és Mindszent területén” projekt a Nemzeti Fejlesztési Terv, Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) keretében nyert támogatást 2005-ben. A projekt megvalósítása a hálózatba bekapcsolandó települések számát, illetve azok földrajzi távolságát tekintve is egészen különleges. A fejlesztés a következő településeket érintette: Derekegyház (Tompaháttal együtt), Nagymágocs (Ótompaháttal együtt), Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Eperjes, Nagytőke, Szegvár, Szentes-Magyartés, Csongrád-Bokros, Felgyő, Tömörkény, Csanytelek, Mindszent (Dózsa-telep).

A projekt lehetővé teszi a felsorolt kistelepülések számára az országos gerinchálózat elérését, ennek eredményeként jelentősen nő a térség szélessávú internet lefedettsége. A korszerű kapcsolati lehetőségek, a térség gazdasági lehetőségeinek kiaknázása mellett, az e-Közigazgatás szolgáltatásainak kiépíthetőségét és a térségi esélyegyenlőség megvalósulását is segítik. Biztosítja a kis-, és középvállalatok, a potenciális munkavállalók számára is a fejlődést, bekapcsolódást az üzleti folyamatokba.

A közel 330 millió forint összköltségvetésű fejlesztést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 246 millió forintos uniós és hazai támogatásban részesítette. A 75 %-os támogatás mellett a szükséges saját erő támogatására a pályázó több mint 50 millió forint támogatást nyert az EU Pályázati Önerő Alapból.

A projekt megvalósítása, a 2005-ben benyújtott pályázat kedvező elbírálását követően, 2006-ban kezdődhetett meg. A több mint 130 km hosszúságú hálózat használatbavételi engedélyezési eljárását követően a projekt 2008 első félévében zárulhatott le.
Forrás