Ez nagy lehetőség lenne a technológiai cégek számára is, hiszen évente 40 milliárd eurós megrendeléshez jutnának a digitalizációban közreműködő vállalkozások.

Az uniós intézkedés emellett a technológiai startup vállalkozásokat is segítené, hiszen a közérdekű adatokat felhasználhatnák például mobil applikációikban, legyen az térkép (akár egy valós idejű forgalmi dugótérkép) vagy időjárás-jelentés, ár-összehasonlító eszközök stb. Ezekhez az adatokhoz ma még meglehetősen nagy költséggel juthatnának hozzá a vállalkozások, ráadásul az adatok megosztásának formátuma nem egységes.

A digitális menetrenddel foglalkozó bizottság azt is mondta, hogy szeretné az átláthatóságot növelni a kormányzati, közigazgatási szférában. A kinyitott adatok segíthetik az állampolgárokat és a vállalkozásokat, hogy ellenőrizzék a közpénzek hatékony felhasználását, és számon kérhessék politikusaikat. Természetesen az adatok nyilvánosságra hozatalakor az EU maximálisan figyelembe venné a személyes adatok védelméről szóló irányelveket is – vagyis a közérdekű adatok feltárásakor a magánszférát nem kívánják sérteni.

Amennyiben az Európai Parlament megszavazza a javaslatot, az irányelv 2013-tól lépne hatályba. A tagállamoknak 18 hónapjuk lenne, hogy helyi jogrendjükbe beépítsék az irányelv rájuk vonatkozó részeit.

Néhány tagállam, például az Egyesült Királyság, Norvégia és Franciaország egyébként már rendelkezik hasonló jellegű közérdekű adatmegosztó portállal.

Forrás: ComputerWorld

Az intelligens, fenntartható és egymáshoz teljes mértékben kapcsolódó közlekedési, energiaügyi és digitális hálózatokra való összpontosítással az európai összekapcsolódási eszköz elősegíti az európai egységes piac megvalósítását. A Bizottság olyan projekteket választott ki, amelyek esetében további uniós befektetéssel a legtöbb eredményt lehet elérni. A Bizottság mindenekelőtt azt várja, hogy az európai összekapcsolódási eszköz befektetései katalizátorként működjenek a magán- és a közszférából érkező további finanszírozás előteremtésében, azáltal, hogy hitelessé teszik az infrastrukturális projekteket és csökkentik a kockázati profilok szintjét. A Bizottság most először javasol egységes finanszírozási eszközt a három hálózati ágazatra vonatkozóan, a szinergiák létrehozására és a szabályok egyszerűsítésére vonatkozó elkötelezettségével összhangban.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso így nyilatkozott: „Az európai összekapcsolódási eszköz és a projektkötvény-kezdeményezés kitűnően demonstrálja azt a hozzáadott értéket, amelyet Európa képes nyújtani. Ezek a javaslatok segíteni fogják az utak, vasutak, energiahálózatok- és vezetékek, valamint a szélessávú hálózatok kiépítését, amelyek rendkívül fontosak mind polgáraink, mind a vállalkozások számára. Pótoljuk a hiányzó láncszemeket Európa infrastrukturális hálózataiban, amelyek máshogy nem jöhetnének létre. Ez a befektetés elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést, és egyben európai polgárok és vállalkozások milliói számára teszi könnyebbé a munkavégzést és az utazást.”

Az európai összekapcsolódási eszköz jobban ösztönzi majd a magánberuházásokat és lehetővé teszi az olyan innovatív pénzügyi eszközöket, mint a garanciák és projektkötvények, az uniós finanszírozási juttatás maximális mértékű kihasználása érdekében. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik az Európai Beruházási Bankkal, hogy kihasználják a tőkepiaci befektetők érdeklődését a stabil bevételt biztosító hosszú távú befektetési lehetőségek iránt. .

Európa különböző részeinek összekapcsolása: Közlekedés

Az európai összekapcsolódási eszköz 31,7 milliárd eurót fordít Európa közlekedési infrastruktúrájának javítására, a hiányzó láncszemek pótlására és a működési akadályok megszüntetésére. Ez magában foglalja a Kohéziós Alapban a kohéziós országokbeli közlekedési projektekre elkülönített 10 milliárd eurót, míg a fennmaradó 21,7 milliárd euró valamennyi tagállam rendelkezésére áll a közlekedési infrastruktúrára irányuló beruházás céljából. A cél az EU különböző részei közötti összeköttetés fejlesztése, megkönnyítve ezáltal a különböző országok számára az áruk és személyek országok közötti mozgását.

A kevésbé szennyező közlekedési módokra összpontosítva az európai összekapcsolódási eszköz révén közlekedési rendszerünk fenntarthatóbbá fog válni. Az eszköz továbbá több utazási mód közül való választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára.

Az európai közlekedési rendszerek hagyományosan a nemzeti vonalak mentén fejlődtek ki. Az EU meghatározó szerepet tölt be a tagállamok közötti koordinálásban a határokon átnyúló projektek tervezése, irányítása és finanszírozása során. Az egységes piac zökkenőmentes működéséhez elengedhetetlen egy jól működő hálózat, amely a versenyképességet is növeli. A Bizottság folyosók létrehozását javasolta a legfontosabb határokon átnyúló projektek lefedésére. Becslése szerint 2020-ra 500 milliárd euróra lesz szükség egy valódi európai hálózat kialakításához, amelyből 250 milliárd eurót a működési akadályok megszüntetésére és a törzshálózatban lévő hiányzó láncszemek pótlására fordítanak.

Európa különböző részeinek összekapcsolása: Energiaügy

Az energiaágazaton belül 9,1 milliárd eurót fognak fordítani a transzeurópai infrastruktúrára, elősegítve ezáltal az Európa 2020 stratégia energiaügyi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit. Az európai összekapcsolódási eszköz segíteni fogja továbbá a pénzügyi hiányosságok és a hálózatot gátló működési nehézségek megszüntetését. A belső energiapiacot továbbfejlesztik a megfelelőbb kapcsolatok révén, amely az ellátás biztonságát, valamint a megújuló energiaforrásoknak az EU területén történő költséghatékony szállítása lehetőségét teremti meg. Lényeges, hogy a polgárok és vállalkozások egyaránt támaszkodhassanak a megfizethető áron bármikor rendelkezésre álló energiára. Az európai összekapcsolódási eszközből származó forrás ösztönzőleg fog hatni más magán- és állami befektetőktől származó finanszírozás előteremtésére.

Európa különböző részeinek összekapcsolása: Távközlés és IKT

Az európai összekapcsolódási eszköz előrejelzése szerint közel 9,2 milliárd euró összegű támogatást fognak fordítani a nagy és nagyon nagy sebességű szélessávú hálózatokra, valamint a páneurópai digitális szolgáltatásokra.

Az európai összekapcsolódási eszközből származó finanszírozás ösztönzőleg fog hatni más magán- és állami finanszírozásra, azáltal, hogy hitelessé teszi az infrastrukturális projekteket és csökkenti a kockázati profilok szintjét Óvatos becslések alapján a Bizottság úgy véli, hogy a hálózati infrastruktúra finanszírozása több mint 50 milliárd euró értékű befektetést ösztönözhetne. A The Digital Agenda for Europe 2020-ra mindenki számára legalább 30 Mbps sebességű szélessávú internetkapcsolathoz való hozzáférést biztosít, a háztartások legalább 50 %-a 100 Mbps sebességűnél gyorsabb internetkapcsolatra fizet elő.

A digitális szolgáltatások tekintetében a pénzt az elektronikus személyazonosító igazolvány, e-közbeszerzés, elektronikus egészségügyi adatok, Europeana, e-igazságszolgáltatás és a vámüggyel kapcsolatos szolgáltatások létrehozásához szükséges infrastruktúra kiépítését célzó támogatásokra használnák fel. A pénz biztosítaná az átjárhatóságot és fedezné az infrastruktúra európai szintű működtetéséhez szükséges költségeket, összekapcsolva a tagállamok infrastruktúráit.

Innovatív finanszírozás és a projektkötvény-kezdeményezés

Az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be a növekedési menetrend támogatásában és az Európa 2020 stratégia politikai célkitűzéseinek megvalósításában. Az innovatív pénzügyi eszközök fokozottabb alkalmazására van szükség az uniós költségvetés hatókörének kibővítéséhez. Az erre a célra létrehozott Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezésnek kettős célja van: a projektkötvény-piacok fellendítése, valamint az egyedi infrastrukturális projektek kezdeményezőinek segítése a hosszú távú magánszektorbeli adósságfinanszírozás megszerzésében. A projektkötvény-kezdeményezés eszközöket alakítana ki a hosszú távú befektetési lehetőségeket kereső beruházó harmadik felek kockázatainak csökkentésére. Ezáltal katalizátorhatást fejtene a kölcsöntőke-piac ismételt megnyitása érdekében (amely jelenleg jelentős mértékben kihasználatlan az infrastrukturális befektetések vonatkozásában a pénzügyi válságot követően) az infrastrukturális ágazatban működő jelentős finanszírozási forrásként.

A Bizottság kísérleti szakasz elindítását javasolja a 2012–2013-as időszakban, még a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül. A kísérleti szakasz alapját a transzeurópai hálózatokra (TEN) vonatkozó rendelet és a versenyképességi és innovációs keretprogramról (CIP) szóló határozat módosítása adja, és ezen programok költségvetési tételeiből összesen akár 230 millió eurót is igénybe fog venni.

A TEN közlekedési projektek kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmusához és a hitelgarancia eszközökhöz hasonlóan az uniós költségvetést az EBB-hez intézett tőke-hozzájárulásokra használnák, annak érdekében, hogy fedezzék az EBB által a támogatható projektek finanszírozása során vállalt kockázat egy részét. Míg az uniós költségvetés némileg csökkenti a kockázatot az EBB számára a kapcsolódó projektek finanszírozása során, az EBB fedezi a kockázat többi részét. Amikor az uniós költségvetési forrásokat EBB-finanszírozással egészítik ki, a 230 millió euró összegű teljes költségvetés várhatóan akár 4,6 milliárd euró összegű befektetést mobilizál.

Az elgondolás szerint a kísérleti szakaszban 5–10 projektre összpontosítanának, azokra koncentrálva, amelyek viszonylag előrehaladott állapotban vannak az ajánlattételi eljárásban vagy a finanszírozási folyamatban, illetve refinanszírozást igényelnek a kivitelezési szakaszt követően a három célzott ágazat, a közlekedés, az energiaügy és a szélessávú hálózatok valamelyikében.

A kísérleti szakaszt az EBB irányítaná.

Előzmények

Az európai összekapcsolódási csomag végrehajtja a Bizottságnak a többéves pénzügyi keret kapcsán 2011. június 29-én született javaslatokban szereplő kötelezettségvállalásait. A ma elfogadott javaslatcsomag az alábbiakat tartalmazza:

• Bevezető közlemény az integrált európai infrastruktúrára vonatkozó növekedési csomagról

• Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti projektjéről szóló közlemény, a kísérleti szakasz 2012-ben indul

• Az innovatív pénzügyi eszközök következő generációjának keretéről szóló közlemény – uniós saját tőke és hitelplatformok

• Az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat

• A transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat

• A transzeurópai energia-infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat

• A transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat

A javaslatok teljes szövege megtalálható a következő címen:

http://ec.europa.eu/budget/reform/commission-proposals-for-the-multiannual-financial-framework-2014-2020/index_en.htm

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/index_en.htm

További információ

• Az Európa 2020 stratégia projektkötvény-kezdeményezés – a Bizottság által elfogadott jogalkotási javaslat

• A Bizottság energetikai infrastruktúrai csomagja

• Európa összekapcsolása: az Európai Unió új közlekedési törzshálózata

• Digitális menetrend: a Bizottság javaslata 9 milliárd euró értékű szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos beruházást javasol

Forrás: EU

Összehasonlításként az IAB Magyarország által közzétett 2010-es online reklámköltés 27 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy több mint 100 milliárddal haladta meg ezt a forgalmat az e-kereskedelem tavaly (kb. 133 milliárd volt), idén pedig több mint 20%-os növekedésre számíthatunk.

Akcióba lép a user. Médiahasználati szempontból új értelmezést nyert az internet. Az eddigi tartalomfogyasztási, keresési és kommunikációs webhasználat kiegészült a cselekvési és tranzakciós tevékenységgel. A felhasználók nem állnak meg az információszerzésnél, hanem konkrétan akcióba is lépnek, online apróhirdetéseket adnak fel, aukcióznak, ár-összehasonlítás után vásárolnak, online kötnek biztosítást vagy éppen utazást, szállást foglalnak, és nemcsak könyvet, hanem mondjuk ételt vagy ruhát is az internetről rendelnek.

A tranzakciós oldalakon a felhasználók generálják a bevételeket, mondhatni, „user is king", ezért a fő hangsúly a konverziós pontokhoz való eljutásra tevődik. Szerencsére ebben számos eszköz, mint például webanalitika, A/B tesztek, keresőoptimalizálás, ajánlórendszerek stb. nagy segítségünkre vannak. Drágább termékek és szolgáltatások esetén egyre nagyobb szerepet kap a web lead generálás, amikor egy másik csatornán (DM, eDM, telesales, személyes eladás) konvertáljuk az érdeklődésüket – például próbahasználatra jelentkezéssel – kifejező felhasználókat.

Új szereplők, szélesebb kínálat. Az elmúlt években az újonnan belépő szereplők által egyre szélesebb közönséghez jutott el az e-kereskedelem. A GKIeNet szerint 2011 első negyedévében már legalább 1 millió felhasználó végzett valamilyen tranzakciót az interneten. Új típusú weboldalak jelentek meg, mint például a közösségi vásárlás oldalak, amelyeken kuponos formában juthatnak kedvezményes ajánlatokhoz a felhasználók. Idehaza alig több mint egyéves múltra tekint vissza az online kuponpiac, de már most mintegy 70 szereplővel számolunk, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik (Csehországban kb. 300 ilyen site üzemel).

A kuponosok révén újabb felhasználói rétegek kapcsolódnak be az e-kereskedelembe, kipróbálják az online fizetést is, ami egyértelműen segíti az edukációt, ebből aztán az egész e-kereskedelmi szektor profitál. 2004 magasságában talán a diszkont légitársaságok löktek ekkorát az e-kereskedelem szekerén, azok, amelyek kizárólag online árulták jegyeiket – a „felhasználói bátorság" olcsó jegyárak formájában fizetődött ki. Az online kuponok esetében is hasonló a helyzet, emellett a rövid ideig elérhető ajánlatok (kvázi időkényszer) és sokszor a megvásárolható kuponok korlátozott száma is a tranzakció irányába tereli a felhasználókat, akik inkább vásárolnak, mintsem lemaradjanak egy jó ajánlatról.

Mindemellett a kuponos site-ok révén tovább bővült az online megvásárolható árucikkek kínálata, mivel olyan – elsősorban offline igénybe vehető – szolgáltatások váltak elérhetővé, amelyeket korábban nem lehetett megvenni az interneten. Sok esetben maguk a szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozások korábban meg sem jelentek online.

Erős fékek a fizetési módok. Tény, hogy a Nyugat-Európában népszerű internetes fizetés itthon nem tartozik a legnépszerűbb fizetési módok közé. Ugyancsak a GKIeNet kutatása alapján az online áruházaknál elérhető fizetési módok között a leggyakoribbak a banki átutalás (87%), a személyes átvétel (84%) és a futárcéges utánvétel (80%). Ezeket lényegesen lemaradva követi a postai utánvét (45%), illetve az internetes bankkártyás fizetés (29%), utóbbi relatíve magas aránya mindenképpen a fejlődés jeleként értelmezhető. Az online fizetési mód megléte azonban nem áll arányban annak használatával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termékek vásárlásánál a leggyakrabban valamilyen utánvétes fizetési módot választanak a felhasználók, és a bankkártyás internetes vásárlások aránya 10% alatti.

Szolgáltatás vásárlásánál, például kuponos oldalakon, ahol egyébként ritkán szerepel az utánvétes megoldás, akár 40% feletti is lehet az interneten keresztüli fizetés annak ellenére, hogy csupán pár bank kínál erre megoldást. Általánosságban elmondható, hogy az internetes bankkártyás fizetés helyett az interneten keresztüli banki átutalás népszerű. Úgy tűnik, a felhasználók egyelőre jobban bíznak a bankok internetes felületein történő tranzakciók biztonságában, mint a webáruházakból bankkártyás fizetési felületekre való átirányításokban. Bár elérhető a PayPal szolgáltatása, a webáruház-tulajdonosok általában ezt a fizetési módot drágának tartják, a felhasználók körében pedig nem terjedt el eléggé, ezért nincs is nagy nyomás a boltokon, hogy fizetési módként kínálják. Az eBay-hez hasonlóan talán az aukciós oldalaknak kellett volna bevezetni a PayPalt Magyarországon is, miután az elérhetővé vált, de erre – valószínűleg stratégiai okokból – nem került sor.

A mobilizált vásárlás térnyerése. Már most látszik, hogy az e-kereskedelem nem áll meg a weboldalak szintjén, mivel a mai okostelefonok már képesek az internetes hozzáférés és felhasználói élmény alkalmazásokon (appok) keresztüli mobilizálására. A vásárlás új korszaka következhet, hiszen a telefonok mindig nálunk vannak, képesek vonalkódolvasásra, így ár-összehasonlításra, azonnali vásárlásra a boltban, vagy személyes és bankkártyaadataink tárolására, de akár helyfüggő ajánlatok megtekintésére és megvásárlására is. Idővel a telefonokra fejlesztett fizetési módok (NFC, Google Wallet) még egyszerűbbé teszik majd a vásárlást a felhasználóknak, akik igazi királyként/királynőként érezhetik magukat, hiszen bárhonnét, bármikor, bármit megvásárolhatnak majd.

Forrás: Computerworld

A távközlési szolgáltatókra kivetett adó mértéke a (HÉA nélkül számított) bruttó árbevételtől függően 0 % és 6,5 % között változik.

Az uniós jogsértési eljárás rendjének megfelelően a Bizottság a távközlési különadó megszüntetésére vonatkozó felszólítást „indokolással ellátott vélemény” formájában intézte Magyarországhoz. Magyarországnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.

Előzmények

A Bizottság 2011 márciusában indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben a távközlési különadóval összefüggésben (lásd IP/11/308).

Az uniós távközlési szabályozás és különösen az ún. engedélyezési irányelv (2002/20/EK) 12. cikke pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen igazgatási díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A távközlési szolgáltatók által fizetendő díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Felszámításuknak emellett tárgyilagosnak, átláthatónak és arányosnak kell lennie, mértékük indokolt esetben módosítható. Ezenfelül a díjak bárminemű változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek az egyeztetésre.

A Bizottság 2011 márciusában már az Európai Bíróság elé idézte Spanyolországot és Franciaországot az uniós távközlési szabályozást sértő díjak kivetése miatt (lásd IP/11/309).

Hasznos linkek:

További információk az uniós jogsértési eljárásokkal kapcsolatban a MEMO/11/646 dokumentumban találhatók.

A távközlés területén indított jogsértési eljárások összefoglalása a következő internetcímen tekinthető meg:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/implementation_enforcement/infringement/

A digitális menetrend weboldala:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm

Húszéves születésnapját ünnepelte idei menedzsertalálkozóján az IVSZ. A MENTA-n a tagvállalatok mintegy 300 vezetője és munkatársa vett részt. A kétnapos konferencián előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és kötetlen eszmecseréken vitatták meg a piac, a technológia és az emberi erőforrás-menedzsment legfontosabb kérdéseit, kiemelt helyet kaptak a közigazgatási informatika aktualitásai.

Egy, az IVSZ tagvállalatok körében végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a cégek árbevételüket tekintve az elmúlt évhez képest rosszabb esetben stagnálásról számoltak be, de az innovatív megoldásokat kínáló – szinte kizárólag hazai tulajdonú – cégek 6-7 százalékos növekedést is elértek. Laufer Tamás az IVSZ elnöke ezt pozitív jelként emelte ki nyitóbeszédében, és hangsúlyozta azt is, a kockázati tőke számára ma is fontos terület az informatika, a jó ötlettel rendelkező cégeknek nem kell pénzhiány miatt lemondani fejlesztésekről, terjeszkedésről.

Laufer Tamás megemlítette ugyanakkor, hogy az IKT-iparágban a keresletet visszafogó fontos tényező, hogy a hazai kkv-k erőteljes költségcsökkentésekre kényszerülnek, és így többek között az informatikai beszerzéseiket is elhalasztják. Nem segíti az IKT cégeket az a tény sem, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban még mindig nem indultak el az ígért informatikai projektek. Átcsoportosítások révén azonban 30 milliárd forintot visszakapott a szakma, így összesen több mint 80 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen célokra. Várhatóan ösztönző hatású lesz a digitális készségek elterjedésére az ősszel tárgyalásra kerülő elektronikus ügyintézésekről szóló törvény is, és ez újabb lendületet ad az iparágnak.

Laufer Tamás elmondta, az infokommunikációs államtitkárság megszűnését a szakma visszalépésnek ítéli meg, de a mind a Nemzeti Fejlesztési- , mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban magas szinten foglalkoznak informatikai kérdésekkel. Ez év augusztusától pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot – melynek az IVSZ tanácsadó szervezete – az informatika és a hírközlés területén meghozandó stratégiai döntésekben véleményalkotó és javaslattevő szereppel ruházták fel, ez is biztosítéka az IKT kérdések hatékony kormányzati képviseletének.

Az IVSZ elnöke kiemelte a szervezet természettudományi oktatás és mérnökképzés erősítése terén tett lépéseit, és bíztató jelként említette meg, hogy az oktatási tárcához eljuttatott javaslatuk pozitív fogadtatásra talált, és a műszaki képzés arányának növekedésére tett ígéretet a minisztérium.

A MENTA-n jelentették be azokat a cégeket, akik először kapták meg az IVSZ Védjegyet. Az IVSZ célja a védjegy bevezetésével az volt, hogy az a magas minőséget és a megbízhatóságot jelentse a megbízók, partnerek számára, és az arra érdemes cégek pozitív megkülönböztetésben részesüljenek különböző tendereken, pályázatokon. A védjegy megszerzéséhez az IVSZ tagvállalatoknak szigorú szakmai és etikai normáknak kell megfelelniük, vevői és versenytársi ajánlások is szükségesek ennek alátámasztására. Az első IVSZ Védjegy tulajdonosok a 4D Soft Kft., a Sense/Net Zrt., az eGov Kft. és a netTeam Zrt..

A MENTA szponzorai: Invitel, Contum, IT Services Hungary, Hungaro DigiTel, kancellar.hu, AITIA, Chartis, Kürt, Symantec

Médiatámogatók: BITport, Computerworld, IT Business,

Forrás: IVSZ

Kevés olyan gazdasági terület van, aminek fejlődésére a 2008 óta tartó recesszió kedvező hatással volt – az internetes kereskedelem viszont ezek közé tartozik. Bár sok kereskedő cég kényszerként éli meg a fejlesztéseket, a folyamatosan bővülő internetes vásárlói kör mégis kecsegtető növekedési lehetőséget rejt az időben lépők számára.

A interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd forintot, 2010-ben pedig meghaladta a 133 milliárd forintot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát teszi ki. Az online kiskereskedelmi értékesítésből származó árbevétel 2011-ben 155-160 milliárd forint körül alakulhat, ami ha teljesül, akkor az a teljes kiskereskedelmi forgalom mintegy 2,2 százalékát jelentené. Az értékesítési volumen ezek alapján 2009-ről 2010-re 25%-al emelkedett, és 2011-ben is további 17-20%-os bővülés várható.

1. ábra Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2011 között (millió Ft)

A bemutatott internetes kiskereskedelmi forgalmi adatok módszertani okokból nem tartalmazzák az aukciós piacterek adatait. Ezek 2010-ben összesen 28-30 mrd Ft-os „forgalmat” bonyolítottak azon termékek értéke alapján, amire licitáltak (az aukciós piacterek árbevételében nem jelentkezik a termékek értéke, csak a közvetítésért kiszámlázott jutalék).

Termékkategóriák

A magyarországi online kiskereskedelemben a 2010. évi kereskedés során a legnépszerűbb termékkategóriák (nem sorrendben) az alábbiak voltak:

•    Étel-ital, gasztro (készétel);
•    Háztartási gépek;
•    Könyv, újság, magazin;
•    Ruházat, sportruházat;
•    Számítástechnika;
•    Szórakoztató elektronika, műszaki cikkek.

A nagyok egyre nagyobbak

2010-ben a legnagyobb áruházak komolyabb megújulási kényszer nélkül is növelni tudták árbevételüket, így a hagyományos kosaras vásárlást kínáló új belépők szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb árbevétel-kategóriába kerültek.
Azonban ritmusváltásra kényszeríti az eddig nem sokak által zavartatott nagy szereplőket néhány új piaci szereplő. Az idei évben korábban nem látott módon növekszik az apróhirdetési, és a tematikus zárt közösséggel rendelkező oldalak népszerűsége. Az új piaci trendekre reagálva a webáruházak 7-8%-a 2010-ben már apróhirdetési weboldalakon, 9-10%-a pedig aukciós site-okon keresztül is árulta termékeit, illetve reklámozza vállalkozását. Az egyéb online felületek igénybevétele inkább a kisebb boltokra jellemző, utóbbiak leginkább az ár-összehasonlító és közösségi oldalakat, valamint az egyéb online piactereket használják.

Szolgáltatások – egyre nagyobb kedvezmények

A kiskereskedelmi forgalomtól elkülönülten szükséges kezelni az internetes szolgáltatásokat, amelyek közül pl. a turisztikai, biztosítási területek az internetes kereskedelem kezdete óta a legsikeresebb szegmensek közé tartoznak. 2010 végétől viszont a bónuszos/kuponos vásárlás Magyarországon is elkezdett teret hódítani, jellemzően szépségápolással, szórakozással, gasztronómiával, utazással, sporttal, élményekkel, wellnesszel, egészséggel és oktatással kapcsolatos ajánlatokat kínálva. A bónuszként/kuponként értékesített szolgáltatásokból származó online forgalom 2011-ben meg fogja haladni a 2 milliárd Ft-ot, és kijelenthető, hogy a kínált hatalmas kedvezmények olyan internetezőket is online vásárlásra csábítanak, akik korábban féltek ettől.

Internetes vásárlók

Magyarországon 2010 utolsó negyedévében a 14 évesnél idősebb lakosság 58%-a (4,9 millió fő) rendelkezett internet-hozzáféréssel, melyen belül 53%-ot tett ki a naponta internetezők aránya, és 10% alá csökkent az internetet egyáltalán nem használók aránya.

A 14 éven felüli népesség 14%-a (1,2 millió fő) vásárolt már online, vagyis 2010-ben számottevően nőtt azok száma, akik már próbálták az interneten keresztüli vásárlást. A rendszeresen (havonta legalább 1 órát) internetezők 32%-a vásárolt már a világhálón.

Forrás: GKInet

1. Program: A Magyar Innovációs TechShow 21 leginnovatívabb vállalkozása és feltalálói szám ára pilot inkubációs programot indítunk, melyben az állam a rendelkezésre álló eszközeivel felkészíti ezeket az innovációs vállalkozásokat a hazai és nemzetközi piaci kihívásokra.

2. Program: Ezzel párhuzamosan a fiatalok számára szintén 2011-ben elindítunk a kormányzat, a szakmai szervezetek és az infokommunikációs innovációs klaszterek, valamint az állami befektetői alapok együttműködésében egy kreatív alkotóműhelyt a millenárison a Neumann Ház szervezésében. A kreatív alkotóműhely megteremtése egy létező űrt kíván betölteni, mely az elérhető kutatási infrastruktúrán jelentősen túlmutatva szakmai mentorálással, a fiatalok üzleti menedzsment tudásának bővítésével tulajdonképpen az infokommunikációs iparág – mint magyar húzóágazat – innovációs tevékenységét kezelő ügynökségként is működik majd.

3. Program: A hazai üzleti kultúra az elmúlt években kezdett megismerkedni a hálózatos gazdaságban és együttműködésben rejlő üzleti és innovációs előnyökkel. Az infokommunikációs szektor e tekintetben is az élen jár: az IKT innovációs akkreditált klaszterek az elmúlt két évben közel 40 innovációs projektet indítottak el, amelyek eredményei már 2011-ben nemzetközi szinten is versenyképes magyar termékek és szolgáltatások lehetnek. Fontosnak tartjuk, hogy a hálózatos gazdaság előnyeit kihasználni képes, professzionális menedzsment-háttérrel felállított minősített innovációs összefogások (pl.: klaszterek) létrejöttét és/vagy továbbfejlesztését támogató, működésüket piaci és társadalmi eredményekhez kötő programokat indítsunk.

4. Program: Az Európai Unió Innovációs Unió célkitűzésének megfelelően intelligens város programot indítunk, melynek fókuszában az a nemzetközi célkitűzés áll, miszerint növelni kell azon városok számát, amelyek legalább 20%-kal képesek csökkenteni a CO2 kibocsátásukat, 20%-kal képesek növelni a megújuló energia-felhasználásukat, és legalább 20%-kal képesek növelni az energia-felhasználás hatékonyságát a végfelhasználóknál az okosmérések elterjesztésével.

5. Program: Továbbmenve, a fogyasztók számára olyan kampányokat, programokat indítunk, melyben bemutatjuk számukra, hogy az életük minőségét és a helyi gazdaságot miképpen javíthatják az energiafelhasználás hatékonyságát javító befektetések, a megújuló energiaforrások felhasználása és az energiamenedzsment rendszerek, a smart metering elterjesztése, vagy a városi közlekedés hatékonyságának növelése.

A szakmai zsűri döntése alapján közel 90 pályázat közül összesen 21 találmány mutatkozott be a Magyar Innovációs Techshow-n. A VJ-show-val kísért látványos kiállítás mellett a nyertes pályázók rövid versenyprezentációkban mutatták be fejlesztéseiket.

Nyitrai Zsolt a rendezvényen elmondta: a kormány széles párbeszéd során megalkotott digitális stratégiája, a Digitális Megújulás és a vállalkozások fejlesztésében segítő program, az Új Széchenyi Terv is kitörési pontként azonosította az innovációt, a kreatív iparágakat. Az állam az innováció támogatásában azt a felismerést követi, hogy az ország tehetségeinek megbecsülése és támogatása közérdek.

Az államtitkár hozzátette: a kormánynak el kell érnie, hogy szoruljon vissza az agyelszívás jelensége és a magyar tehetségek hazájukban is érvényesülhessenek. Magyarországnak szüksége van a kreatív gondolkodásra és a társadalom érdekeit szolgáló különleges ötletekre. A kreatív energiák az infokommunikációsban hasznosíthatók a leggyümölcsözőbben, ezért ezen a területen nagyobb hangsúlyt kell fektetni az innovációra és a digitális evolúciót felgyorsító kutatásokra – mutatott rá Nyitrai Zsolt.

A rendezvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezte meg a Mobilitás és Multimédia Klaszter szakmai együttműködésével, a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai támogatásával. A kiállítás a magyar uniós elnökség K+F programjának keretében május 16-19. között Budapesten megrendezett Future Internet Week eseménysorozathoz kapcsolódik.

Webkamera-alapú laboratórium kapta a leginnovatívabb találmánynak járó közönségdíjat a harmadik alkalommal megrendezett Innovációs TechShow-n, ahol 21 magyar találmány mutatkozott be a közönség előtt. Az elismerést Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár adta át a találmányt fejlesztő Intellisense vezetőjének.

Az Innovációs TechShow füzete – benne a 21 kiállított alkalmazással -, pdf-formátumban elérhető itt.

További exkluzív fotókat a honlapon talál.

Forrás: nyitraizsolt.hu

Az alakuló ülésen elhangzott: az elektronikai ipar fejlődése nem csak az ágazat cégeinek érdeke. A KSH adatai szerint ugyanis a 2007-2010 közötti időszakban az elektronikai gyártás közvetlenül több mint 5 százalékkal, a közvetett hatásokat is figyelembe véve pedig mintegy 15 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, a feldolgozó ipar 24,5 százalékát adja és mintegy 92 ezer főt foglalkoztat.

Mivel a nemzetgazdaság legnagyobb termelőágazata, hajtómotorja a válságból való kilábalásnak, meghatározó tényezője a foglalkoztatottság növelésének, jelentősen járul hozzá a vidékfejlesztéshez és a hazai kkv-k megerősítéséhez is.

A NEK konkrét cselekvési javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati stratégiai célok elérése érdekében az elektronikai iparág fejlesztése révén.

A Nemzeti Elektronikai Kerekasztal résztvevői:

• Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham)
• BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK)
• Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ)
• Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
• Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP)
• Magyar Innovációs Szövetség (MISZ)
• Magyar Mérnökakadémia (MMA)
• Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT)
• Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya
• Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ)

Forrás: Computerworld.hu

Előadássorozattal, tudományos és üzleti fórumokkal, a cég történetét bemutató könyvvel, rövidfilmekkel és önkéntes dolgozói programokkal készül egy valóban jeles évfordulóra a „Nagy Kék”. IBM 100 néven honlapot is indított, amely a cég 100 éves történetét, régi és új találmányait, a következő száz évet megalapozó projekteket mutatja be izgalmas történeteken, képeken, kisfilmeken keresztül.  Az IBM-mel együtt ünnepel az IBM Magyarország is, szintén fontos évfordulóra készülve: az amerikai cég 75 évvel ezelőtt, 1936-ban alapította meg Budapesten magyarországi leányvállalatát.

Jóllehet az IBM csak júniusban ünnepli századik születésnapját, a vissza- és előretekintésre egyaránt alkalmat adó centenáriumi év már februárban elkezdődött. A vállalat előadássorozattal, tudományos és üzleti fórumokkal, a cég történetét bemutató könyvvel, rövidfilmekkel és önkéntes dolgozói programokkal készül az évfordulóra. IBM 100 néven honlapot is indított, amely a cég 100 éves történetét, régi és új találmányait, a következő száz évet megalapozó projekteket mutatja be izgalmas történeteken, képeken, kisfilmeken keresztül. Az IBM-mel együtt ünnepel az IBM Magyarország is, amely szintén fontos évfordulóra készül: az amerikai cég 75 évvel ezelőtt, 1936-ban alapította meg Budapesten magyarországi leányvállalatát.

Watson&Watson
A napokban csapott össze egy népszerű amerikai tévés vetélkedőben az IBM új szuperszámítógépe a műsor történetének legsikeresebb versenyzőivel. Watson három menetben győzte le emberi ellenfeleit a Jeopardy! történetének legkülönlegesebb sorozatában. A gép arról a Thomas J. Watsonról kapta nevét, aki 100 évvel ezelőtt megalapította és útjára indította az IBM elődjét, a Computing Tabulating Recording vállalatot. A kezdetben kereskedelmi mérlegek, órák, lyukkártyák és sajtszeletelők gyártásával foglalkozó 1300 fős new yorki cég, találmányai és technikai újításai révén, 100 év alatt a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb informatikai vállalatává fejlődött. Innovációinak sora végeláthatatlan, az IBM 18 éve vezeti a legtöbb szabadalmat benyújtó amerikai cégek listáját.

Floppy, vonalkód és egy nagy lépés
Nevéhez fűződik például az első, teljesen automatikusan működő, bonyolult kalkulációkra is képes számítógép (mely kereken öt tonnát nyomott) és az első számítógépes repülőjegy-foglalási rendszer, amely később utat nyitott az online bankolásnak. Az IBM szakemberei fejlesztették ki a floppy lemezt, a vonalkódot, és a bankkártyák mágneses azonosítóját. A vállalat az ötvenes évektől részt vett az amerikai Apollo űrprogramban, technológiája az 1969-es Holdra-szálláskor is segítette az űrhajósokat. Tudósai 1986-ban a kort megelőző nanotechnológiát alkalmazva 35 atomból kirakták a vállalat logóját, amivel Nobel-díjat is nyertek. A nyolcvanas években az IBM PC-kkel terjedt el a „számítógépezés” a nagyközönség köreiben, miközben a cég óriási energiákat fordított az emberi elmével versengő szuperszámítógépek építésébe. A Kaszparovot 1997-ben legyőző Deep Blue és a Jeopardy-ban bizonyító Watson ennek a szédítő lendületű 100 éves fejlődésnek a betetőzése.

Sam Palmisano, az IBM elnöke a centenáriumi évet megnyitó beszédében Tom Watson 1962-ben, az ötvenedik évfordulón elhangzott szavait idézte: „Hiszem, hogy minden, túlélni akaró és sikerre törekvő vállaltnak szüksége van egyfajta hitvallásra, mely tetteit vezérli. A sikeres vállalat életében pedig semmi nem lehet fontosabb, mint hűen ragaszkodni ehhez. Ha egy szervezet meg akar felelni a változó világ kihívásainak, késznek lennie arra, hogy mindent megváltoztasson maga körül – e hit kivételével, mely végigkíséri egész életében.”

„Szeretek arra gondolni, hogy cégünk 2061-ben és talán 2111-ben is a Fortune magazin 500-as listájának élén áll majd. Hiszek benne, hogy az IBM története nemcsak az IBM részvényesei és munkatársai, de mindannyiunk számára a jövőbe vetett reményt jelképezi.” – folytatta Sam Palmisano – „Dacára az előttünk álló rengeteg kihívásnak, bízom benne, hogy a jövőbe tekintő emberek, közösségek, vállalatok és országok segítségével egy okosabb, biztonságosabb és fenntartóbb világot építhetünk.”

Forrás:  Terminal

IBM site

Valóban csupán a technikai korlátok befolyásolják vásárlási szokásainkat, vagy a bizalom hiánya miatt ragaszkodunk a hagyományos vásárlási szokásokhoz?

Az Accenture legújabb kutatásában 11 ország mobilhasználati szokásait vizsgálta meg és megállapította, hogy a mobiljukat legaktívabban használó fogyasztók vásárlás során szívesen fizetnének mobiltelefonnal. A kutatás egyik megállapítása, hogy a mobilkereskedelem leglelkesebb követői Ázsiában vannak (79%). Összességében a felmérés ázsiai válaszadóinak 69 százaléka részesíti előnyben a mobiltelefon használatát a legtöbb kifizetésre, míg a lista élén a kínai fogyasztók (76 százalék) és India (75 százalék) áll, majd őket követi Korea (56 százalék) és Japán (47 százalék). Ugyanakkor az Egyesült Államokban és Európában a válaszadók mindössze 26 százaléka részesítette előnyben a mobiltelefonos fizetést.

Takács Márk, az Accenture Kommunikáció és Csúcstechnológiai iparágának igazgatója szerint, bár a mobilfizetés nem elterjedt hazánkban, Magyarország banki és mobilszolgáltatói készen állnak a mobilfizetésre való átállásra. A szolgáltatóknak olyan beruházásokra lenne szüksége, amely nem sérti a fogyasztók árérzékenységét, valamint fókuszálniuk kellene a mobilfizetéshez kapcsolódó szolgáltatások kibővítésére.

Az Accenture kutatása arra is kereste a választ, hogy milyen körülmények között vennék a fogyasztók a leginkább igénybe a mobiltelefonnal történő vásárlást. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek többsége az árkedvezményt, illetve kuponok beváltását preferálná a legjobban mobiltelefonos fizetés esetén.

A válaszadók 62 százaléka, aki a nem-telekommunikációs jellegű havi kifizetéseikhez hitelkártyát szokott használni, állította, hogy használná a mobiltelefonját számla- kifizetésére, ha kapna 20 százalék árengedményt.

A megkérdezettek több mint fele (59 százalék) mondta, hogy örülne, ha a korábbi vásárlásai alapján akciós árengedményt kapna. 47 százalék mondta, hogy örülne, ha személyre szabott reklámot kapna a mobiltelefonjára, amikor néhány lépésre van a hirdetett terméktől vagy szolgáltatástól. Végül 69 százalék jelezte, hogy boldogan elfogadná, hogy reklámokat küldjenek a mobiltelefonjára a szolgáltatási szerződés részeként, ha cserébe csökkentik a mobiltelefon használati díjait.

A mobilfizetési motivációs tényező a világ legaktívabb mobilhasználói között sem tért el: Kínában is főként kedvezmények beváltására, illetve a vásárlási folyamat egyszerűbbé tételére használják mobiltelefonjaikat. Szintén a kínaiak voltak az elsők, akik megtették a kezdő lépéseket, hogy vonalkódot vagy NFC technológiát (near field communications – rövid kiterjedésű, vezeték nélküli kapcsolódás) használjanak a vásárlási környezettel való interakció során. Ázsiában a megkérdezett fogyasztók 38 százaléka olvasta már le egy termék vonalkódját vásárlás közben, hogy további információhoz jusson; 36 százalékuk mutatott fel "elektronikus jegyet", hogy bejusson egy rendezvényre vagy repülőgépre szálljon.

A megkérdezett fogyasztók többsége (64 százalék) jelezte, hogy felhasználná direkt módon is a mobiltelefonjára küldött ajándékutalványokat és kuponokat: a lista élén a kínai fogyasztók álltak, 94 százalékkal.

Arra a kérdésre, milyen típusú vállalatok játszhatnának jelentős szerepet abban, hogy a fogyasztók mobiltelefonon fizessenek vagy kuponokat érvényesíthessenek, a legtöbb válaszadó (59 százalék) úgy vélte, hogy ez a hitelkártya-kibocsátó vállalatok felelőssége lenne, míg a további válaszokban a mobilszolgáltatók (54 százalék), szoftvergyártók (52 százalék), nagykereskedők (52 százalék) és készülékgyártók (48 százalék) szerepeltek.

„A mobilkereskedelem – amely magában foglalja a mobil bankolást, például az egyenleg lekérdezést vagy a számlák mobiltelefonnal történő fizetését, a kuponokat, akciókat, beváltható ajándékutalványokat, hűségpontokat és egyebeket – óriási változásokat fog okozni arra vonatkozóan, hogyan vásárolunk és fizetünk az árukért és szolgáltatásokért" – mondta Takács Márk.

„A hagyományos és alternatív fizetőeszközök konvergenciájára számíthatunk, és ennek óriási kihatásai vannak a teljes, bolton belüli vásárlási élményre. Noha a felmérés azt jelzi, hogy vannak még megoldandó kérdések az adatvédelem és biztonság terén, ezek a megállapítások jó hírt jelentenek a mobilhálózatok üzemeltetői számára. A fogyasztóknak ugyanis olyan igényei vannak, amelyek esetében a szolgáltatóktól, a technológiák gyártóitól vagy a pénzintézetektől várják a megoldást. A technológia fejlődésével egyre több szolgáltató lát a mobilfizetésben potenciált, így igyekszünk távközlési és piaci partnereinknek alacsony beruházással is kivitelezhető megoldásokat nyújtani." – zárta gondolatait Takács Márk.

Forrás: Computerworld

Orbán Viktor kormánya magáévá tette elődje terveit: kapuk nélkül ugyan, de a megtett úttal arányos sztrádadíjak bevezetése eldöntött kérdés. Csak az átállás időpontjáról kell határozni, na meg arról, ki legyen a gazdája a több tízmilliárd forintos beruházásnak. Megszerzéséért a fejlesztési, a nemzetgazdasági, a közigazgatási és a belügyi tárca egyaránt lobbizik. A versengő döntéshozóknak azt mondták, az új rendszert „az autóstársadalom kétharmada támogatja”.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a 2009-es nettó hat forint az új, elektronikus díjrendszer bekapcsolásakor már nem hat forint lesz – értéke a rendszer üzembe állításának egyelőre bizonytalan időpontjától függően akár nyolc vagy tíz forint is lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Gödöllőről azM3-as autópályán személygépkocsival a fővárosi munkahelyükre tartó autósok alkalmanként legkevesebb mintegy 120–160 forintot fizetnek majd a sztrádahasználatért az új díjrendszer kiépítését és a matricás díjfizetés megszüntetését követően. Ez az összeg azonban csak egy útra szól. Így aki Gödöllőről személyautóval jár munkába, naponta 240–320, havonta 4800–6400, egy évre pedig akár 57,6–76,8 ezer forintot is fizethet az M3-as használatáért – forgalmi adó nélkül. Szemben azzal, hogy ebben a jármű-kategóriában a havi e-matrica 2011-ben 4500, az éves 40 ezer forintba kerül.

A szakértők erre az összehasonlításra mondhatják, hogy a megtett úttal arányos díjak bevezetéséig hátralévő háromnyolc évben még az e-matricák is drágulhatnak. Méghozzá annyira, hogy akár a havi, akár az éves címkék többe kerülhetnének, mint amit a hat-nyolc forintos kilométerdíjak mellett egy átlagos autós az új rendszerben kifizetne. Terveik kritizálása tehát csak rosszindulatú kötekedés. Nem lehet azonban tudni, hogy a kormány valóban tervezi-e a matricaárak ilyen durva emelését, a KKK honlapján elérhető dokumentumok viszont a kilométerdíjjal kapcsolatos szándékokról tiszta képet festenek. Egyrészt itt kiderül, hogy a szakértők a személygépkocsiknak kilométerenként hatforintos díjától azt várják, hogy az autópálya-használók egy része „önkéntesen csatlakozik” a használatarányos fizetés lehetőségéhez, és feladja a matricát. Ha ez sikerül, jöhet a következő lépés, az induló díjszint emelése. A rendszert három év alatt átállítanák a „vásárlóerő-paritáson számított, az EU átlagos GDP szintjéhez mért, a hazai jövedelemtermelő képességgel arányos” tarifákra.

Hogy ez pontosan mit takar, szintén ott van a KKK honlapján. Egy táblázatból legalábbis kiderül: a személygépkocsik nettó kilométerdíja a használatarányos díjszedés ma már meglehetősen valószínűtlen 2012-es indulását követően 2015-ben meghaladná a hét, 2018-ban a nyolc forintot, 2021-re pedig alulról karcolná a 12 forintot. Azaz tíz év múlva a gödöllőiek az eredetileg számolt összeg dupláját fizetnék a fővárosba autózáskor. Egy budapesti családnak pedig a nyári hétvégéken egyetlen út Siófokra az M7-esen mintegy 1100 forintba kerülne – amit visszafelé újra felszámítanának nekik. Ez egy Balaton-parti telek tulajdonosa számára azt jelenti, hogy míg 2011-ben a 4500 forintos havi matrica érvényességi idején belül minden hétvégére ki van fizetve az autópálya-használat ára, addig 2021-ben ugyanezért úgy nettó 8800 forintot fizettetnek majd vele.

Sokkal többért keringhetünk

Sopronyi Gyula A KKK szakértői természetesen a legkevésbé sem a személygépkocsival közlekedők elleni rosszindulat okán vetik fel tanulmányaikban a magyar családokat közvetlenül is érintő újabb sarc bevezetésének lehetőségét. Sőt dolgozataikban arra is felhívják a figyelmet, hogy egy-egy ilyen lépés veszélyeket is tartogat. Ezek sorában szerepel például, hogy a magán autósok a használatarányos rendszerben az eredeti szándékoknak megfelelően a személygépkocsiknál is jobban megsarcolt kamionok üzemben tartóival együtt besokallhatnak, és a gyorsforgalmi utakkal párhuzamos, a települések belterületén átvezető főutakat választhatják. A környezetszennyezés és a balesetveszély mérséklésére ezeken az utakon természetesen lehet majd lépéseket tenni. A teherautókat akár itt is díjfizetésre lehet kötelezni. A személyautósok esetében azonban ilyen terv nincs. Tehát a következményeket az út menti falvak és városok viselik majd.

Arra pedig a különféle kutatások, felmérések eredményeitől függetlenül mérget lehet venni, hogy a személygépkocsik jelentős része a magas útdíjak mellett elkerüli majd a sztrádákat. Ezt előrevetíti, hogy a KKK adatai szerint a magyar háztartások európai uniós összehasonlításban nem éppen kiemelkedően magas jövedelmük több mint 15 százalékát fordítják a közlekedésre – ami az unió tagállamai között az egyik legmagasabb arányú ilyen kiadás.

Miért vetették fel akkor a szakemberek, hogy a néhány évvel ezelőtti tervekben még csak a 3,5 tonnánál nagyobb tömegű tehergépkocsik számára kiépítendő kilométerdíjakon alapuló rendszerben mindenki, tehát motorosok, személygépkocsi-tulajdonosok is fizessenek, a matrica pedig fokozatosan, de tűnjön el végleg? Lehetséges, hogy azért, mert az egymást követő kormányok már egy évtizede tervezgetik az elektronikus díjrendszer kiépítését, a költséges pályáztatásokon, tanulmánykészítéseken azonban egyszer sem jutottak tovább. Ennél nyomósabb érv, hogy a közutak fenntartásának finanszírozása gyors megoldást sürget. Az úthálózat állapota folyamatosan romlik, és az autópályákon keletkező 40–43 milliárd forint díjbevétel nem elegendő a legfontosabb feladatok elvégzésére sem. Így az állami útvagyon évente 20–28 milliárd forintot veszít értékéből. A közút-üzemeltetés és -fenntartás költségvetésén tátongó lyukakat a sztrádákon beszedett pénzből be lehetne tömni. Ha a személyautók matricával, a kamionok kilométeralapon fizetnek, az útdíjbevétel a számítások szerint a gyorsforgalmi utakon 2015-ben 107 milliárd, 2021-ben 209 milliárd forint lenne. Ha viszont mindenki használatarányos díjat fizetne, a sztrádák 2015-re 125 milliárd, 2021-re 281 milliárd forinttal gazdagítanák a költségvetést.

Ráadásul a KKK szerint a használatarányos díjszedés bevezetése lehetőséget adna a „közteher jellegű adóterhek csökkentésére”. Ami igaz is, de az ilyen lépésekbe vetett hitet csökkenti, hogy a döntéshozók a hasonló intézkedésekről rendszerint elfelejtkeznek. Különösen feledékeny volt az első Orbán-kormány, amely a közutak üzemeltetésének, fenntartásának pénzelésére elkülönített útalap 1999. január 1-jei megszüntetésével párhuzamosan az üzemanyagok árába beépített útalap-hozzájárulást is megszüntette. Nevében legalábbis. A benzin és a gázolaj árát terhelő adóból viszont ezt a tételt sosem vonta le. A pénzt akkor éppen úgy ellenőrzés nélkül nyelte le a költségvetés,mint most a magánnyugdíjpénztárak tagjainak befizetéseit. Vagyis az autósok az útalap-hozzájárulás összegét címke nélkül ma is befizetik. Az ellenben kimutathatatlan, hogy pénzükből a kátyúkat tömik be a főutakon, vagy a költségvetési egyensúly helyreállítására, a Nemzeti Színház építésére, új kormányzati autókra, netán miniszterek jutalmazására költik.

A megtett úttal arányos útdíjrendszer kiépítésének ügyében még semmi sem tekinthető biztosnak. A KKK-nál fontosnak tartják, hogy az újfajta díjszedés „bevezetésének alapvető feltétele a szakmai, politikai és társadalmi konszenzuson alapuló díjpolitika elfogadása”. Enélkül a kezdeményezés bukása borítékolható. A kérdés most az: a döntéshozók valóban elhiszik-e, hogy az autósok többsége az eddiginél többet akar fizetni az autópályák használatáért?

Rendszerváltó kamionok

Megfizetnék az árát a használatarányos útdíjrendszer bevezetésének a kamionosok is. A közúti fuvarozók azonban ennek ellenére állítólag támogatnák a matricák leváltását. A legnagyobb kamionok kilométerdíja az új rendszer indulásakor nettó 34 forint lenne az autópályákon. Azaz a kilométerkorlátozás nélküli úthasználatot biztosító egynapos matrica áráért a rendszerváltás után kevesebb mint 90 kilométert tehetnek majd meg a sztrádákon. És idővel ez még rosszabb lesz: 2015-ben kilométerdíjuk 41,6 forint, 2018-ban 53,48 forint, 2021-ben 65,36 forint lehetne. Főúti díjuk ugyanezekben az években 20,4 forint, 32,26 forint, 41,48 forint és 50,7 forint lenne. De zsebükbe kellene nyúlniuk a kisebb teherautóval dolgozóknak is. Egy 3,5 tonnát éppen meghaladó, kéttengelyes teherautó a matricás rendszer leváltásakor 15 forintot, 2015-ben 18,49 forintot, 2018-ban 23,77 forintot, 2021-ben 29,05 forintot fizetne kilométerenként a gyorsforgalmi utakon.

Vasút a közút ellen

A használatarányos útdíjak bevezetését sürgeti a vasúti lobbi. Szerintük ágazatuk versenyképességére jótékonyan hatna, ha a közúti fuvarozók a gázolaj jövedéki adóján és a gépjárműadón kívül is hozzájárulnának az általuk használt infrastruktúra költségeihez.

Hiszen míg a kamionok fillérekért – egynapos matricával háromezer forintért – kilométer-korlátozás nélkül használják az autópályákat, a vasutak borsos pályahasználati díjat fizetnek a vasútvonalakon. A vasutas szakemberek panaszából nem hallatszik ki, de a vasút az általa elhasznált dízelüzemanyagok jövedéki adóját visszaigényelheti. A pénzügyi adatokban jártas döntéshozók szemében azonban a vasút nem emiatt veszít hiteléből. Sokkal inkább azért, mert míg a közút bevételt hoz, a vasút jobbára csak visz a költségvetéstől. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) pedig azt is kiszámolta, melyikük mennyit. Eszerint a közúti ágazat 2008-ban 418,9 milliárd forint bevételhez juttatta az államkasszát. Ugyanebben az évben a vasút 340 milliárd forintot vitt el. És ez így volt korábban is: a közút l egy gyengébb számba vett évében 23,4 milliárd forint állami bevételt termelt. Ugyanebben az évben a vasút 250 milliárd forint közpénzt használt fel.

Forrás: NOL

A felmérést a MAMASZ készítette online kérdőíves módszerrel.

Bár a MAMASZ-nak – a hangzása ellenére – sincs köze mondjuk a Magyar Marketing Szövetséghez, (ez egy fiatal marketinges szakember magánvállalkozása, aki a nem létező "Magyar Marketing Szabadalmat" akarta így rövidíteni), és az is valószínű, hogy a MAMASZ kutatása nem mindenben felel meg az ilyen típusú felmérésekkel szemben támasztott tudományos elvárásoknak, azért egy 1200-as mintán elvégzett felmérés tanulságai mindenképpen érdekesek lehetnek, így tehát mazsolázunk egy kicsit azokból az adatokból, amit a mamasz.hu weboldalon a KKV-k online marketinggel kapcsolatos elképzeléseiből kiovastunk.

A tanulságok közé tartozik például,. hogy a válaszadók mindössze 7%-a elégedett vállalkozása honlapjával. 19%-nak eleve nincs, vagy elavult, akinél pedig van, ott nem valósítja meg a kitűzött célokat, és/vagy továbbfejlesztésre szorul.

A nem reprezentatív felmérés alapján a megkérdezett cégvezetők és döntéshozók ma már nem a hazai guruktól tanulnak (73%) a legtöbbet, hanem autodidakta módon könyvekből (75%) sajátítják el a számukra szükséges marketing ismereteket, bár ez a különbség még nem számottevő.

Összességében a vállalkozások közepesnek vagy annál gyengébbnek tartják tavalyi évi marketingjük eredményeit, ennek ellenére a  a vállalkozások fele marketingkutatás nélkül reméli a változást.

Forrás: Prim

Ugyanannyi pénzért többet és jobbat A megkérdezettek többsége azt látja a legnagyobb problémának, hogy a növekvő igények mellett az idei IT-költségvetés általában változatlan szinten marad, maximum 1 százalékkal növekszik. Optimista volt tehát az a feltételezés, mely szerint a válság végén a CIO-k visszatérhetnek a 2008 előtti költségvetési szintekre, a döntéshozóknak ugyanúgy meg kell fontolniuk minden fillér elköltését. A válaszok összegzése alapján a többség csak 2014-re várja a válságot megelőző IT-büdzsék visszatértét.

"Növekvő elvárások és a tavalyi szinten maradó büdzsék között őrlődnek idén a CIO-k" – összegezte Mark McDonald, a Gartner Executive Programs kutatási vezetője. A riportok alapján a vállalatok legfelsőbb vezetői és a pénzügyi döntéshozók azért nem engedélyeznek nagyobb költségszinteket az IT számára, mert a válság végével szeretnék "nagyobbra nyitni az ollót", tehát a tavalyi költekezési szint mellett nagyobbat szakítani az újonnan feltámadó keresletből. Ez elsőre reménytelennek hangzik, de a válaszadók szerint szerencsére van megoldás.

Segít a felhő és a szoftverszolgáltatás A megkérdezett informatikai vezetők bíznak abban, hogy az idei évben már elérhető annyi újfajta megoldás, amennyiből könnyen kiválaszthatnak egy, az eddigi informatikai módszert leváltó technológiát. A legtöbben a felhő és a szoftverszolgáltatás irányába mozdulnának, ezek ugyanis (jól megtervezve) olcsóbb alternatívát nyújthatnak az eddig használt rendszerek üzemeltetésére és foltozgatására.

Az informatikusok tehát legalább annyira tartanak az idei évtől, mint amennyire várják is: természetesen minden váltás rizikós, ám most olyan új rendszereket vezethetnek be, amelyek viszonylag hamar vezethetnek a költségek csökkenéséhez, miközben modernizálhatják és gyorsíthatják az eddigi folyamatokat.

Menni fog, ha beledöglünk is Az új megoldások bevezetésével kapcsolatban egyébként kifejezetten optimisták voltak a válaszadók: a legtöbbjük szerint a tervezettnél gyorsabban tudják átállítani a vállalatokat felhő, vagy szoftverszolgáltatás alapú modellekre. Jelenleg csupán a megkérdezett szakemberek 3 százaléka dolgozik olyan vállalatnál, ahol az informatikai rendszer nagyobb része működik felhő és SaaS alapokon, de a válaszok alapján négy éven belül már 43 százalékuk tervez ilyen arányt. Azt pedig a többiek is megjelölték, hogy a lehetőségek szerint már idén átállítanák rendszerük kisebb részeit újfajta megoldásokra.
Az összesítés mellé kiadott táblázatból jól látható, hogy a vállalatok számára az idei legfontosabb szempont a növekedés, az új vevők megszerzése és új termékek piaci bevezetése. Az IT prioritási tizes listáján a lehetséges megoldások között a felhő és a virtualizáció áll az élen, de sokat várnak a mobil technológiák vállalati alkalmazásától is.

Forrás: Bitport

A 2008 őszén, a globális pénzügyi piacokon bekövetkezett válság az eddigi legsúlyosabb recesszióhoz vezetett a munkaerőpiacon is. Az EU GDP-ben 4,2 százalékkal esett 2009-ben, az ipari termelés visszaesett a késői 1990-es évek szintjére, a foglalkoztatási szint pedig meredeken csökkent. Ennek eredményeként 23 millió ember – vagyis a gazdaságilag aktív népesség csaknem 10 százaléka – most munkanélküli.

A foglalkoztatottság Magyarországon 2000 és 2009 között még mindig messze elmaradt az Európai Unió átlagától, erős sereghajtónak bizonyult. A 2010-es adatok szerint ráadásul már a felsőfokú végzettségűek is nehezebben találnak munkát: Magyarországon a sikeres álláskeresők csupán 12 százaléka felsőfokú végzettségű. Egy Európai Uniós  jelentés szerint leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezők pályázhatnak sikeresen állásra, a magasabb végzettségűek elhelyezkedési statisztikája elmarad az Európai Unió átlagától.

A jelentés szerint a munkanélküliség a fiatalok körében is folyamatosan nő, egyes országokban a 15-24 éves korosztályban elérte a 30 százalékot.

Széll Klára, karriermárka építési tanácsadó elmondta: "A munkanélküliség emelkedése valamint az újbóli elhelyezkedés lehetőségének korlátolt volta miatt megnőtt a hosszú távú munkanélküliség kockázata is. A jelentés szerint az elmúlt évben kevesebben találtak munkát mint korábban, ugyanakkor Magyarországon növekedés figyelhető meg a munkaerő-kereslet terén."

Egy KSH jelentés szerint a munkanélküliek 54,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap, 2,5 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.

Forrás: Privátbankár

Egyre tudatosabban vásárolunk

Míg 2009-ben 99 milliárd Ft-ért vásároltunk termékeket az interneten, ez a szám idén várhatóan 135 milliárd Ft felett lesz (a turisztikai és biztosítási szolgáltatásokkal nem számolva), és a karácsonyi időszak évek óta az e-kereskedők fő szezonja. A magyar online áruházak a november közepétől december 20-áig terjedő időszakban realizálják átlagos éves forgalmuk csaknem egynegyedét. Az elektronikus vásárlások növekedése jelzi a magyar fogyasztók is egyre szívesebben választják a kényelmes, és többségében jelentős árkedvezményeket kínáló online áruházakat. A keresgélési kedvet csak tovább növeli, hogy interneten a legtöbb esetben találhatunk a véltnél, vagy hagyományos kiskereskedelmi forgalomban látottnál is kedvezőbb árat. A megfelelő ár és webáruház kiválasztásában pedig ma már az okostelefonokat is igénybe veszik hazai fogyasztók.

Az előző évek tendenciáit követve, 2010-be megközelítőleg 1,2-1,4 millióan vásároltak online különböző termékeket és szolgáltatásokat Magyarországon. Emellett 2010 végére a teljes magyar mobiltelefon állomány 15%-a azaz kb. 1,5 millió telefon tekinthető okostelefonnak, és az arány hónapról hónapra változik: az idei karácsonyi szezonban már minden harmadik eladatott új telefon ebbe a kategóriába sorolható, ahogy a világ számos más országában is. Nem meglepő tehát, hogy a hangszolgáltatás mellett internetezésre is fejlesztett mobilkészülékeket elkezdték egyre többen termékek vásárlásra is használni.

A vonalkódok segítik a mobilvásárlást

A negyedik negyedévben az internetes tartalmak már valamivel több mint 1%-át már mobiltelefonról érték el Magyarországon. Ugyanakkor egy éve még mérhető sem volt, azonban a 2010. évi karácsonyi szezonra már 1,5 % körülire tehető Magyarországon a mobilról kezdeményezett vásárlások aránya a teljes online forgalmon belül – ami legfőképp az okostelefonok idén tapasztalható hazai (és világszintű) térnyerésével van összefüggésben. A kedvező mobilinternet csomagoknak köszönhetően egyre többen kezdik „felfedezni” a telefonjukban rejlő képességeket, és használják azt böngészésre a napi üresjáratok közben, valamint újabban már termékek vásárlásra is.

Az autópálya- és úthasználati jogosultság, lottó, parkolójegy vásárláson túlmenően egyre gyakoribbak a webáruházak, valamint az ár-összehasonlító oldalak letölthető alkalmazásain keresztül történő termékvásárlások. Ezek, egyebek közt azzal a nagy előnnyel rendelkeznek, hogy a telefon kameráját használva képesek az áru-vonalkód olvasására, melyet aztán egy ár-összehasonlító oldal segítségével összevetnek az adatbázisban található azonos termékek áraival, így segítve elő a legkedvezőbb ár megtalálását. További előny, hogy más vásárlók véleményei szintén azonnal láthatók a termékleírások mellett, segítve a leendő vásárlót a döntésben. A vásárlást segítő alkalmazások 2010-ben pedig egyre több mobil operációs platformra is elérhetővé váltak.

A folyamatnak köszönhetően a hagyományos vonalkódok mellett, számos elektronikai és egyéb terméken is megjelentek az úgynevezett 2D mobilkódok, melyek abban különböznek az elődeiktől, hogy több információt képesek tárolni, így például leolvasás után nem csak kereshetővé válik az adott termék, hanem például a böngészőben megjelenik a gyártó holnapja, vagy egy bővebb termékleírás.

Jön a mobilos termékvásárlás

Mobilvásárlás terén Japán és Dél-Korea egyértelműen élen jár, de már az Egyesült Államokba is mérhetővé vált a fogyasztói szokások ilyen irányú változása. A Coremetrics, amerikai e-kereskedelemmel foglalkozó kutatócég legfrissebb, már a karácsonyi szezont is magába foglaló felmérése szerint az amerikai lakosság 2,4 milliárd dolláros online vásárlásainak mintegy 5%-át kezdeményezték mobiltelefonról, miközben a mobil böngészés 5,8 %-os a teljes tartalomelérésen belül, és az okostelefon penetráció pedig 24% körüli. Ezek a számok együttesen közel 50%-os növekedést mutatnak az országban a 2009-es évhez képest.

Lassan, de biztosan

A világban és hazánkban tapasztalható fogyasztói szokások változása egyértelműen az online vásárlás térhódítását, az okostelefonok elterjedését, és a kettő összekapcsolódását vetítik előre.

Az elektronikus kereskedelemben érdekeltek számára kedvező jel, hogy az elektronikusan értékesített szolgáltatásokat már a magyar fogyasztók is többségében elektronikus úton fizetik ki, így várhatóan a termékek esetében is fokozatosan emelkedni fog az elektronikus fizetési megoldások használatának aránya.

Forrás: Global Game

„Az EU 2020 három fontos területen tesz javaslatot. Egyrészt a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom kialakításának ösztönzése, másrészt az úgynevezett „zöld gazdaság” megteremtése, ennek kulcsszavai: a megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímaváltozás, versenyképesség. A harmadik pillér az emberközpontúság, vagyis a szociális Európa újragondolása, azzal a céllal, hogy az állampolgár legyen a közpolitikák középpontjában; a szociális háló, a nyugdíjrendszer, az új munkahelyek teremtése, ezek mind az Európai Néppárt által promovált prioritásrendszer részei” – magyarázta Winkler Gyula.

Az EP-képviselő kiemelte, hogy az RMDSZ-nek az EU 2020 prioritásai mellett még két fontos területen kell álláspontját világosan megfogalmaznia. „A 2013 utáni Közös Agrárpolitika és a Regionális Fejlesztési Politika területén az RMDSZ álláspontja azonos több új tagállaméval, mely szerint ez a két terület az EU közös költségvetéséből 2013 után is kiemelten részesüljön, különösképpen, hogy a Románia rendelkezésére álló alapok túlnyomórészt az agrárpolitika és a regionális fejlesztés terén folyósíthatóak” – hangsúlyozta Winkler Gyula. A programmódosítási javaslatokat a bizottság február elején a TEKT és az SZKT elé terjeszti.

Forrás: Erdély Ma

Az induló pályázatok rövid leírását és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert ismertető kézikönyv itt letölthető. A kézikönyv átlátható és érthető módon foglalja össze a főbb célkitűzéseket, a pályázatokat, a támogatási rendszer kedvező változásait, a nemzeti programokat. Hasznos segítséget nyújt, alapos tájékoztatást ad a pályázáshoz a kis- és középvállalkozások számára. Az érdeklődők egyszerűen és gyorsan kikereshetik az elérhető pályázati lehetőségeket és forrásokat.

Az Új Széchenyi Terv induló csomagjában 93 pályázat szerepel, 1100 milliárd forint értékben. 2013-ig összesen 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és további jelentős hazai forrás, valamint pénzügyi eszköz áll rendelkezésre elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások számára.

Az első fejezet a fejlesztéspolitikai rendszer megújításának lépcsőfokairól szól. Ez a rész tartalmazza azokat a változásokat, amelyek a szakmai konzultációk eredményeképpen valósultak meg.

A második fejezet programokra lebontva tartalmazza az Új Széchenyi Terv fejlesztési forrásait, a konkrét pályázati kiírások támogatandó céljait, az elnyerhető forrás összegét és mértékét, valamint a pályázat beadásának feltételeit is.

A harmadik fejezet a kibővített pénzügyi eszközökről, a mikro-, kis- és középvállalkozások által is igénybe vehető forrásokról ír, amelyek segítségével minden forráshiánnyal küzdő vállalkozás pénzhez juthat. Hazai források segítségével, az Új Széchenyi Terv részeként és céljaihoz igazodva vehető igénybe a Széchenyi Kártya és a Magyar Fejlesztési Bank több megújult konstrukciója.

A negyedik fejezet a Nemzeti Programok egyes elemeit foglalja össze, amelyek nemzeti értékeink és eredményeink megőrzését és fejlesztését hivatottak elősegíteni.

Az utolsó rész az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos tájékoztatási pontok elérhetőségeit, az ügyfélszolgálatok nyitvatartási idejét, a központi honlap, valamint az ügyfélszolgálatok elektronikus címeit tartalmazza.

A kézikönyv elektronikus változatáért kattintson ide!

Forrás: Pályázatmenedzser

A világ fejlett, és más országaiban is a magasan-képzett munkaerő jelentős növekedésére van szükség a gazdasági növekedés fenntartása érdekében – áll a World Economic Forum (WEF) legfrissebb jelentésében melyet a The Boston Consulting Grouppal (BCG) együttműködve készített.

A jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy a kereslet növekedni fog a magasan képzett szakemberek, technikusok és vezetők iránt. A szakértelemre – ezekre az emberekre – nagy kereslet várható a kereskedelmi szektorban, a szállítmányozásban és a kommunikációs szektorban a fejlődő államokban.

A következő két évtizedben a gyártási szektorban – feldolgozóiparban – lesz a legmagasabb a szakképzett munkaerő iránti igény, a növekedés mértéke meghaladhatja a 10 százalékot a fejlődő államokban; átlagosan az összes országban 4 százalék lehet a munkaerő-kereslet növekedése éves alapon. A jelentés kiemeli: egyedül az egészségügyi kutatások és fejlesztések hatalmas igényt generálnak a szakképzett dolgozók iránt.

A tudás-alapú társadalomban a tehetség, szaktudás hiánya igen komoly probléma lehet – szögezi le a kutatás. „Az emberi tőke helyett a pénzügyi tőke lesz a gazdaság növekedésének motorja” – mondta Hans-Paul Brükner, a The Boston Consulting Group vezérigazgatója.

Különböző problémákkal néznek szembe a világ országai: az egyenetlen oktatási rendszerrel, a dolgozók foglalkoztathatóságának különbözőségével a déli félgömbön, a demográfiai változásokkal az északi féltekén. A rengeteg dolgozó után, akik nemsokára nyugdíjba mennek súlyos szakemberhiány keletkezik majd.

A jelentés megállapítja, hogy az elöregedést nem fogja ellensúlyozni a bevándorlás Németországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Angliában sem. Ma, a külföldről jött dolgozók 2 százaléka rendelkezik felsőfokú – vagy azzal egyenértékű – képesítéssel Európában a munkaerőpiacon, míg az Egyesült Államokban ez az arány 4,5 százalék, Kanadában majdnem 10 százalék.

A WEF jelentése leszögezi: az Egyesült Államoknak több mint 25 millió dolgozóra lehet szüksége, Európában pedig 24 milliót is meghaladó munkavállalóra 2030-ra.

Forrás: VG Online

Uniós hivatalnokok jóslatai szerint az elkövetkezendő években a képzett munkaerőből számos területen hiány jelentkezik majd. Ilyen lesz például az egészségügy és az információ- és kommunikációs technológia is (ITC). „Az embereket olyan képességekkel kell ellátnunk, amelyekkel igazodni tudnak a holnap és a jövő piacának igényeihez.” – mondta el Andor László, az Unió, foglalkoztatás- és szociális ügyekért felelős biztosa Strasbourgban. „Tudjuk, hogy számos munkaadó épp azzal küzd, hogy betöltetlen állására nem talál megfelelő képességgel rendelkező munkavállalókat.” – tette hozzá.

Andor László ugyan elfogadja, hogy a jelenlegi válságos körülmények – amikor 23 millióra, az uniós lakosság 10 százalékára emelkedett a munkanélküliek száma – nem éppen a legideálisabbak. „Igen, a válság valóban több millió munkahelyet szüntetett meg. Igen, szembe kell néznünk a növekvő nemzetközi versennyel. Azonban ez nem lehet kifogás, hogy meghátráljunk a cselekvéstől.” – mondta el Andor, majd hozzátette: „más szempontból épp ez ösztökél cselekvésre, és a jövőnk alakítására. A több és jobb munkahely teremtése a mi kezünkben van.” (EurActiv.hu 2010.11.24.)

A biztos szerint az „Új készségek és új munkahelyek menetrendje” jó eszköz arra, hogy az EU teljesíteni tudja az Európa 2020 stratégiában vállalt célkitűzéseit, amely szerint a következő évtizedben a munkaképes korú lakosság 69 százalékos arányát 75 százalékra igyekszik növelni. „Engednünk kell, hogy a munkaerőt képező lakosság új ötleteket alkosson, és új vállalatokat teremtsen. [Továbbá] biztosítanunk kell a fiatalabb generáció számára, hogy az általunk fejlesztett szociális modellből ők is profitálnak. Az összes munkavállaló számára pedig jobb munkakörülményeket és jobb minőségű munkát kell biztosítanunk” – mondta el a magyar biztos, elismerve, hogy a foglalkoztatás kérdése még mindig inkább nemzeti kompetenciába tartozik.

Az „Új készségek és új munkahelyek menetrendje”, amely az Európa 2020 stratégia alatt futó hét „zászlóshajó-kezdeményezések” egyikének tekinthető, négy területen állapított meg sürgős tennivalót: a munkaerőpiac működése, a munkahelyek minősége, a munkakörülmények és a munkahelyteremtés kérdéskörében. A menetrend tizenhárom speciális jellegű cselekvést írt elő az Unió, a nemzeti kormányok, a szociális partnerek és a civil társadalom együttműködésére alapozva.

Az új program céljainak elérésében fontos eszköz az oktatás és a tréning. Ezek segítenek a képességek fejlesztésében, és nem csak a fiatalok, de azon idősebb korosztály számára is, akik elvesztették az állásukat. Ez jól összeegyeztethető az Unió, 2001 óta folyamatosan szorgalmazott élethosszig-tartó tanulási koncepciójával is, amelynek keretében hozták létre azt a Leonardo da Vinci-programot, ami ösztönzi a határokon átnyúló együttműködést és csereprogramokat az oktatás és tréning területén egyaránt.

Európa, a műszaki, tudományos és technológiai iparágak területén a közeljövőben komolyabb munkaerőhiánnyal néz majd szembe, ami versenyképességét áshatja alá. A bizottsági előrejelzések szerint az ITC-szektor képzett munkaerőt igénylő állásai a következő öt évben betöltetlenül maradhatnak. Ez körülbelül hétszázezer munkahelyet érint.  

A Bizottság egyik intézkedéseként 2012-től egy új online eszközt kíván elindítani: az úgynevezett „EU képességek-panorámáját” (EU skills panorama). Ez egy olyan program lenne, amely segítene a munkakeresőknek, munkavállalóknak, munkáltatóknak, és a közintézményeknek naprakész információhoz jutni, például úgy, hogy megjeleníti: éppen melyik tagállamban van üresedés adott munkakörökre vonatkozóan.

A Bizottság megjelölte azokat a szektorokat, ahol a jövőben új munkahelyeket kíván teremteni, hogy a különlegesen képzett munkaerő számára piaci keresletet is teremtsen. Ezen szektorokba tartoznának az úgynevezett „zöld munkahelyek”, amelyek feltételezik az energia-hatékony technológiák ismeretét, valamint a „fehér munkahelyek” is, úgymint az egészségügy és a szociális szektor.

Vélemények

Steven D’Haeseleer, a BusinessEurope szociális ügyekkel foglalkozó részlegének igazgatója üdvözölte, hogy az „Új készségek és új munkahelyek menetrendje” felismerte a rugalmas és fenntartható politikák fontosságát és a válság ideje alatt gyakorolt pozitív hatásukat is. „Azonban a tervezet nem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy képes legyen új munkahelyeket teremteni. Fontosabb lenne, hogy a felülvizsgált uniós törvénykezést összekapcsolják a minőségi munkák kérdésével. Így például a 2002-es „Irányelv a nemzeti információs és konzultációs jogokról” esetében az irányelv betartatása jelent komoly kihívást” – mondta el D’Haeseleer.

„Még fontosabb azonban, hogy felismerjük a minőségi munkákról való vita újrakezdésének most nincs itt az ideje. Az elsődleges politikai célkitűzésnek a munkanélküliség csökkentését kell tekinteni. (…)” – tette hozzá.

Arnaldo Abruzzini, az Eurochambers (Kereskedelmi és Iparkamarák Európai Szövetsége) főtitkára elmondta: „A vállalkozók majdnem 90 százaléka véli úgy, hogy a rugalmatlan munkatörvények eredményezik az Unió munkanélküliségi rátájának szüntelen növekedését. Annak ellenére, hogy a kommunikált [tervek] szerint (…) az elsődleges cél a munkaerőpiacok megnyugtatásával történő gazdasági fellendülés lesz, a Bizottság, új tervezetével éppen ezeket a törekvéseket gátolja meg.”

Az Eurochambers sajnálta azt is, hogy a „Bizottság még mindig negatívan áll a saját maga által atipikusnak aposztrofált munkákhoz. Ilyennek tekinthetőek az átmeneti munkák, a „szabadúszó” tevékenységek, a rövid-távú szerződések stb. Abruzzini szerint, amit a Bizottság atipikus munkavégzésnek tart, egyre inkább válik tipikussá és elfogadottá. Európának ki kell szélesítenie a munkaszerződések és szabályok hálózatát, ahhoz, hogy egyaránt növekedjék a munkaerőpiacon való részvétel és a vállalkozói aktivitás, mondta el.

Tine Radinja, a European Youth Forum elnöke az EurActivnak elmondta: „széles körben ismeretesek azok az okok, hogy a fiatalok (…), miért nem képesek tanulmányaik után elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ezért a European Youth Forum azt reméli, hogy a Bizottság kezdeményezése lehetőséget teremt erre, az Európa-szerte érintett probléma, megoldására is.

Forrás: Euractiv