Szabályozási lázban ég a Ház: célkeresztben az e-cigi
Mint az [origo] jelenti, immár az e-cigaretta használatát (!) és piacát is szabályozná Pálffy István, KDNP-s képviselő, aki szerint a dohányzás szigorítása miatt négyszeresére nőtt a kereslet ezután a termék iránt. Miközben az ország lakossága a megszorítások, a válság, rossz gazdaságirányítás, a munkanélküliség és a gumimaciként alakváltoztató jogrendszer fojtogató kínjait nyögi, vannak olyanok, akiknek nem elégséges a privátszférába való állami benyomulás mértéke, már a cigizési magánszokások megsarcolásában látja a nemzet felemelkedésének egyetlen zálogát.
A képviselő szerint “a piac és a használat teljesen szabályozatlan, ex-lex állapotban van az e-cigaretta. A képviselő szerint szükség lenne szabályozásra, mivel az e-nikotin is káros az egészségre, és függőséget okoz.“
Azonnal meg is érkezik a műkérdésre az adekvát válasz:
“Igen, fogjuk szabályozni ezt a kérdést – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. Megfontoltan fognak lépni, mert sokaknak segíthet a leszokásban a terápiás nikotin, de attól még olyan mérgező anyagról van szó, amelyet csak orvosi felügyelettel lenne szabad használni. Az államtitkár azért is szükségesnek tartja a szabályozást, mert az ízesített patronok segíthetik a rászokást.
Pálffy arra is emlékeztetett, hogy nemrégiben felrobbant egy e-cigaretta a használó szájában. Szerinte nem kell betiltani ezt az eszközt, de szabályozásra van szükség, amit a dohánytörvénnyel egy füst alatt meg lehetne oldani. Szócska szerint a forgalmazók kihasználták a joghézagot, és nem kezdeményezték a gyógyszerré vagy gyógyászati segédeszközzé nyilvánítását.”
Lévén már volt felrobbant mobiltelefon, tehát érdemes lenne felvetni azt is, hogy csak államilag hitelesített mobiltelefonokkal lehessen telefonálni (a típusengedélyek kiadása így is bevizsgáláshoz kötött), de még nem elégséges az a forrás, amelyet bevehet ezen az állam, például csak okmánybélyeggel lehetne vásárolni mobiltelefont. Erre létre lehet hozni egy állami társaságot, amelynek vezetését valakinek a rokona bizonyára elláthatná.
A e-cigi töltése gyakran az USB-porton keresztül történik, ezért elméletileg az is elképzelhető, hogy szerzői joggal védett anyagok kerülnek át a készülékbe. S ha mondjuk elszívásra kerülne egy jogvédett dal, azután fájdalomdíj illetné meg a szerzőt, amelynek beszedését az erre illetékes állami hivatal végezhetné. Külön lehetne jogdíjat kivetni a készülékre és a patronokra, amelyeket természetesen csakis államilag engedélyezett üzletek (és rokonok) árusíthatnak.
Ha ez nem lenne elegendő, az e-cigi-t csakis orvosi rendelvényre lehetne kapni, hogy az orvos is kereshessen egy kicsit.
A szélsőséges szabályozási hullám ellenében elindult már az első budapesti lakáskocsma (közösségi dohányzóhely) is, jelezve, hogy az állampolgárok magánéletébe történő beavatkozás növekvő ellenhatást vált ki.
A Kádár-féle diktatúrában a hatalom pontosan érzékelte, hogy a fokozatos megszorítás robbanáshoz vezet, hiszen 56 emléke még eleven volt. A jelenlegi hatalom, a nagyon durva megszorítások ellenére sem érzi azt, hogy “hangulatjavító” intézkedéseket kellene tennie. A magyar társadalom pedig nagyon rosszul tűri a magánéletbe való beavatkozást, bármilyen ideológia mentén érkezik is. Ráadásul hiteltelen az is, hogy egy volt tévés közszereplő, aki még a kamera előtt is különösen nagy borbarátnak tűnt, prédikáljon az egészségvédelemről.
A konzervativizmus mai és hazai kiadása feljogosítva érzi magát a privátszféra minden irányú (nyugdíj, oktatás, munkavállalás) piszkálására. Ebben tér el a nem konzervatív hazai, illetve a nyugat európai konzervatív politikai áramlatoktól. De amikor már nem csak az emberek zsebében, de szájában (és az abortuszkérdésre előre tekintve) a bugyijában is kotorász, arra nem lehet mentség.
Dombi Gábor
