A ló és a másik oldala: kormányhatározat a nyílt fájlformátumról
A kormány karácsony előtt egy nappal hozott határozata értelmében nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak nagyon indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szabad beszerezni a kormány által felügyelt szerveknél.
A december 23-i határozatában a kormány “az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról” szóló, 1479/2011. számú határozatában a kormány az “egyes közigazgatási szervek nemzetközi szabványon alapuló elektronikus kommunikációjának egységesítése, az együttműködés hatékonyságának javítása, valamint a költséghatékony nyílt forráskódú irodai szoftverek részarányának növelése érdekében” több fontos, informatikával összefüggő intézkedésről és annak végrehajtásáról döntött.
A kormány ebben a határozatban elrendeli, hogy a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított
szervek kivételével – a kormány irányítása alatt álló szervek az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel (a továbbiakban: irodai szoftverek) előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül. Emellett a kormány irányítása alatt álló szerveknek bármely külső féllel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a szabványoknak megfelelő formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik szabványok szerinti elérhetõvé tételéről is.
Az érintett tárcavezetőknek az ehhez való felkészülés végső határidejének a határozat március 31-ét jelöli meg. Ennek értelmében e feladatok végrehajtása érdekében a nemzeti fejlesztési miniszternek díjmentesen elérhetővé kell tennie azokat a szoftver eszközöket, amelyek azok szervek számára is lehetővé teszik a szabványoknak megfelelő állományok használatát és előállítását, amelyek irodai szoftverei erre alapfunkcióként nem képesek. A miniszternek ezen felül folyamatosan gondoskodnia kell ezen szoftvereszközök elérhetőségéről is január 31-től.
A határozat 2012. december 31-ig ad határidőt adott arra, hogy a kormány irányítása alatt álló szervek között létrejött – a dokumentumformátumokra is kiterjedő – hatályos együttműködési megállapodásokat felülvizsgálják a dokumentumformátumok tekintetében.
Nem nyílt szoftver csak nagyon indokolt esetben
A határozat arra is kötelezi az érintett minisztereket, hogy a felügyeletük alatt álló szerveknél intézkedjenek arról, hogy nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése
érdekében szerezzenek be, és a megtett intézkedésekről tájékoztassák a nemzeti fejlesztési minisztert. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter a kormány irányítása alatt álló szervek infokommunikációs tárgyú szerződéseihez, kötelezettségvállalásaihoz gyakorolt egyetértési joga, valamint ezen szervek közbeszerzési eljárásai indokoltságának megítélésével kapcsolatos feladata keretében a nem nyílt forráskódú irodai szoftverek beszerzéséhez csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében járulhat hozzá.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
ULX: ujjé
Szentiványi Gábor, a nyílt forráskódú állami beszállító, az ULX Kft. ügyvezetője megkeresésünkre így kommentálta a kormányhatározat hírét. “Hatalmas lépésnek tartom a megszületését, mivel egy évtizedes problémát kezel. A dokumentum publikáció és csere ma már a mindennapjaink alapvető és nélkülözhetetlen feladata, nem szabad, hogy formátumkorlátokba ütközzünk ezen a területen. Képzeljük el, mi lenne, ha 2012-ben nem lennének egységes KRESZ szabályok vagy a gépkocsikban különböző helyen lenne a fék, a gáz és az indexkar. Ez alapvetően fékezné vagy ellehetetlenítené a közlekedés fejlődését. A piac kezdeti fázisban ez talán nem kritikus, de ha már mindenki ettől függ, — márpedig a dokumentumkezelésnél ez a helyzet — akkor csak nyílt szabványokkal mehetünk tovább. Nem is beszélve arról, hogy ez felszabadítja a desktop függőséget is, és szabadabb választás elé állítja a felhasználókat, az államot. A kormányhatározat azonban csak a kezdet, fontos, hogy ezt a politikán túlmenően, egy változáskezelési projektként azonosítsuk, és képesek legyünk profin és gyorsan megküzdeni az átállással. Számos cég, mint ahogy az ULX is, rengeteget tesz azért, hogy ezek az átállások a lehető legkönnyebben menjenek végbe. Fontos, hogy gyorsan terjedjen a használat, mert annak erős multiplikátor hatása van, ehhez mi az köz- és felsőoktatás területén az OpenEDU-val járulunk hozzá, a közigazgatásban pedig úgy, hogy az ODF-et támogató LibreOffice-t és OpenOffice.org-ot egy teljesértékű irodai szerverkörnyezetbe illesztjük bele, amiben a verziókezelés, munkafolyamatok, kollaboratív dokumentumszerkesztés és publikálás a Microsoft környezetben megszokott módon mehet végbe. Ez folytonos átmenet biztosít a megszokott funkcióktól való elszakadás nélkül.”
Microsoft: no comment
Az ügyben természetesen megkerestük a Microsoft Magyarországot is, mely a kormányhatározat vesztesének tűnik, ám a társaságnál azt mondták, nem kívánnak élni a nyilatkozás lehetőségével, a kormány döntését nem kommentálják.
Olvasóink figyelmébe ajánljuk karácsonykor megjelent cikkünket, melyben beszámoltunk arról, hogy az iskolákat is Linuxra állítják át, a kormány ugyanis leállította a Tisztaszoftver program azon részét, mely legalizálta az iskolák, valamint a tanárok és diákok oktatási célból használt Microsoft-szoftvereit.
A Tisztaszoftverrel kapcsolatban a Microsoft egyébként cikkünk közzététele óta egy közleményt tett fel honlapjára, mely elérhető itt. Ebben azt jelzik, hogy a Tisztaszoftver konstrukció keretében eddig egy közoktatási PC éves licencdíja egy BigMac menü árával volt összevethető. “Az oktatási intézmények a Microsoft szoftverek segítségével piacképes tudást adhattak át diákjaiknak, hallgatóiknak, ami az ország hosszú távú boldogulásának, versenyképességének kulcsa”. Mint írják, folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a lehetőségekről, s partnerek lesznek a lehető legkedvezőbb megoldások megtalálásában. “Jelentős magyar piaci résztvevőként számunkra is létfontosságú, hogy a hazai oktatási rendszer tartalmával és műszaki támogatottsági színvonalával versenyelőnyt jelenthessen Magyarországnak”.
Forrás: Computerworld
