Pisa jelentés a digitális szövegértésről: értelmezések és három kommentár
Gyengébbek a magyar diákok digitális szövegértési képességei, mint a nyomtatott szöveg-értésük, ennek okai pedig egyebek mellett a családi háttérben és az internethez való hozzáférésben keresendők – mondta Gloviczki Zoltán a sajtótájékoztatóján. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az eddig jellemző eszközközpontú informatikai fejlesztéseket az informatikai tudás fejlesztésének kell felváltania, és elsősorban a pedagógusok digitális íráskészségének fejlesztése fontos. Utalt arra is, hogy a korábbi eredmények szerint Magyarország az utolsók között szerepel a szélessávú internet-hozzáférés vonatkozásában, ami nyilvánvalóan kapcsolatba hozható a mostani eredménnyel.
Balázsi Ildikó az Oktatási Hivatal osztályvezetője elmondta, hogy a PISA 2009 digitális szövegértés mérése számítógépes, internetes környezetben zajlott, s az információkeresést, szövegfeldolgozást, szövegértést vizsgálták.
A feladatok internetes környezetben előforduló élethelyzetekben jelentek meg, tehát nem a papíralapú szövegértési tesztek egyszerű átültetése történt a számítógép képernyőjére. A diákok 45 percig dolgozhattak.
A mérésben megjelenő feladat volt pl. a webböngészés, a diákoknak egy keresőoldalon kapott találatok alapján kellett kérdésekre válaszolniuk, s a cikkek fő gondolatait meghatározniuk, az oldalak között szükséges volt a lépkedés, e-maileket kellett írniuk és olvasniuk, fórumot, blogot használtak.
Az osztályvezető beszámolt arról is, hogy az érintett OECD-országok átlagpontszáma 499 volt a digitális és írott szövegértés esetében, ennél a magyar eredmény jóval gyengébb volt, 468 pont, szemben az írott szövegeknél mért 494 átlagpontszámmal.
A 16 OECD-országban végzett felmérés eredménye alapján Magyarország a 12-14. helyen áll a digitális szövegértést tekintve, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Ausztriával hasonló helyen. Balázsi Ildikó ismertette a képességi szintek skála teljesítményeloszlását is: a magyar diákok 73%-a érte el a minimális (2.) szintet, tehát a magyar tanulók több mint negyede nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá tennék őket a digitális környezetben való önálló eligazodásra, információszerzésre és -feldolgozásra. Más OECD országokban a tanulók 83%-a teljesítette a minimális szintet. Kiemelkedő teljesítményt a magyar diákok 5%-a ért el, a más országokban mért 8%-kal szemben.
Balázsi Ildikó utalt a gyengébb digitális szövegértési eredmény lehetséges főbb okaira, melyek között szerepel, hogy a hazai iskolák között átlagosan nagyobbak a különbségek, mint az OECD-országokban. A családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók eredményét a többi vizsgált országhoz képest, Magyarországon a jobb szociális háttérrel rendelkező fiatalok pedig nem feltétlenül az iskolának köszönhetik eredményüket, hanem az otthoni, magánéletben megszerzett gyakorlatnak. Megjegyezte, hogy a PISA papíralapú tesztjei esetében is szoros kapcsolat állapítható meg az eredményekkel, a digitális szövegértés esetében azonban ennél is nagyobb a hatása.
Forrás: Főváros Oktatási Portál
– Az eredményeken meglátszik, hogy bár Kelet-Európában a legelsők között kezdtük az iskolákban a digitális fejlesztést, azt csak folyamatos politikai ellenszélben, a demagógiának kitéve tudtuk csinálni. Emiatt a fejlesztések nem folyamatosan, hanem csak hullámokban valósulhattak meg. Az iskolákban az eszközparknak 3-4 évente meg kéne újulni. Minden központi sugalmazás ellenére a digitális tudás átadása az informatikaórákra maradt, ahol nem alkalmazott ismereteket kapnak a gyerekek, hanem azt kell felmondaniuk, hogy milyen programnyelveket használtak a kilencvenes években – mondja minderre Magyar Bálint volt szabad demokrata oktatási miniszter. Az ő első minisztersége idején indult el a Sulinet-program. Hozzátette: a szocialisták a koalícióban hol tűrték, hol szabotálták az informatikai fejlesztéseket, a Fidesz pedig harsány demagógiával harcolt ellene.
Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője ismertette az adatokat. A szövegértési kategóriában 494 pontot ért el Magyarország, ezzel a 13-22. helyet foglalta el a 34 OECD-ország között. A folyamatos szövegek megértésében jobb eredményt produkáltak a magyar diákok, mint a nem folyamatos szövegeknél – jegyezte meg. A magyar tanulók átlageredménye a szövegértésben 12 ponttal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ezzel utolérték például svéd, ír és francia, illetve lehagyták spanyol, osztrák, olasz és görög társaikat, együtt fejlődtek a német, portugál, lengyel és liechtensteini gyerekekkel. Tapasztalatok alapján leginkább a korábban gyengébb tanulók teljesítménye nőtt. A funkcionális analfabétának tekinthető 15 évesek aránya 2006-ban még 20 százalék fölött volt, tavaly "csak" 17,6 százalék. (Más megfogalmazásban: még mindig minden hatodik diák funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából.)
Balázsi Ildikó a PISA-felmérések alapján elmondta: míg az OECD-országokban az utóbbi három évben 68-ról 63 százalékra csökkent az olvasási hajlandóság, addig Magyarországon ez a mutató 75 százalék, amely 2000 óta nem csökkent. A lányoknak jobb a szövegértése, mint a fiúké, de az utóbbiak jobbak matematikából, míg a természettudományos tárgyakból egyenlők a teljesítmények.
A mindennapi életben használható tudás
A Programme for International Student Assessment (PISA) egy monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a tizenöt éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával. Először 2000-ben, ezt követően 2003-ban, majd 2006-ban, legutoljára 2009-ben volt mérés. 
Mivel a PISA egy gazdasági alapon létrejött szervezet megrendelésére készül, célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak. A felmérés eredményei több országban egyfajta sokkot okozott, és oktatási reformok sorozatát indította el. Magyarországon az első vizsgálat eredményét próbálták eltussolni, de később az oktatásvezetés számos alkalommal hivatkozott a gyenge PISA-eredményekre.
Jobb PISA-eredmény, nagyobb GDP-növekedés
Mint korábban az fn.hu-n beszámoltunk, egy az év első felében megjelent tanulmány szoros összefüggést mutatott ki az adott országok PISA-eredményei és gazdasági növekedései között. Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége (The high cost of low educational performance) című kötet feketén-fehéren kimutatta, hogy az alkalmazható tudás növelése nemcsak úgy általában jelentene gyorsabb fejlődést, hanem valóban szinte sokkoló mértékű gazdasági növekedést eredményezne.
A kötet szerint például, ha a következő 20 évben összesen 25 pontos növekedést tudna elérni a PISA-teszteken Magyarország, akkor ez a javulás a 2010-ben születettek teljes élettartama alatt 587 milliárd dollár (nagyságrendileg 100 000 milliárd forint) többletet eredményezne. Összevetésként: 2009-ben a magyar GDP összege 26 ezer milliárd forint volt. Ha a következő 20 évben elérnénk az állandó „éltanuló” finn PISA-szintet, az a GDP 584 százalékos emelkedését jelentené ahhoz képes, mintha nem javítanánk az eredményeinken. Természetesen ehhez igen nagy erőfeszítésre lenne szükség, de a növekedési adatok láttán nem kérdés, hogy megérné-e.
Inforum kommentár
1.) Nem a magyar diákok ÁLTALÁNOS digitális olvasás-készségével van baj, hanem erősen kettészakadt magyar digitális társadalmat mutat be a jelentés.
2.) Azon családokban, ahol van otthon számítógép, ott a fejlett országok szintjén állunk
3.) Viszont nagy azon gyerekek köre, hol nincs otthon ilyen eszköz
4.) A felmérés 2009-ben készült, azóta tovább nőtt a magyar lakosság internetes-készsége.
5.) A felmérés is azt bizonyítja, hogy szükség van információs társadalmi befogadási (e-Inclusion) programokra és nem csak az aluliskolázott felnőttek és hátrányos településen élők körében, hanem ezen korosztályok szülei és gyerekei körében is
6.) Ezért fontos az, hogy az oktatási rendszerben helyet kapjon az informatika és kreatív alkalmazása, hogy a gyerekek alkotó módon legyenek képesek belakni az internetet és képesek legyenek önálló alkotások végrehajtására a számítógépen. Ezért újra kell gondolni az iskolai informatika-oktatást, hogy ne a szoftverek, hanem a remélt végeredmény határozza meg a használt módszereket
7.) A jelentés Magyarország esetében eltérést mutat a felmérés számai és aközött, amikor az osztályfőnök nyilatkozott a gyerekek informatikai hátteréről. Ennek háttere érdekes. Lehet, hogy a tanárok ITK-előítéleteiket vetítették ki? (Figure VI. 5. 14.)
8.) Az elemzés egésze nem dehonesztáló, nem elmarasztaló. Viszont szomorú, hogy a nyelvtanulásban milyen alacsony a számítógép használata, noha a számítógép és az internet a kapu a nagyvilágra.
9.) Az is kérdéses, hogy valóban olyan negatív a számítógépekkel szembeni attitűd a diákok körében, amit ez az elemzés ad, miközben komoly magabiztosságról adnak számot a számítógép kezelését és a magas szintű feladatmegoldást illetően.
10.) Az elemzést egy nagyon alapos értelmezésnek kell alávetni, ugyanis számos pontja erősen ellentmondásos.
„At the same time, all participating countries and partner economies, except Korea, have signifcant numbers of low-performing students. In Chile, Austria, Hungary and Poland, more than one-quarter of students perform below level 2 on the digital reading scale, and in the partner country Colombia, nearly 70% of students perform below this level. this does not mean that such students have no profciency in digital reading; many students performing at this level can scroll and navigate across web pages, as long as explicit directions are provided, and can locate simple pieces of information in a short block of hypertext. nevertheless, these students are performing at levels below those that allow them full access to educational, employment and social opportunities in the 21st century.”
Az eredeti anyagok itt érhetőek el:
http://www.oecd.org/document/57/0,3746,en_21571361_44315115_48265529_1_1_1_1,00.html
