Infotechnológiában a középmezőnyben vagyunk
Magyarország a fejlett országok között a 23. helyen szerepel a 2010-es Connectivity Scorecard című tanulmányban, amely a világ 50 országában vizsgálja az információs és kommunikációs technológia (IKT) hasznosításának eredményességét – közölte a Nokia Siemens Networks szerdán az MTI-vel.
A Nokia Siemens Networks által készített tanulmány szerint Magyarország az összességében alacsony pontszám ellenére egyes területeken – például a lakossági szélessávú internet ellátottság tekintetében – előrelépést ért el. Ugyanakkor az internethasználat kivételével gyengén szerepel a lakossági felhasználás egyéb szegmenseiben és a szaktudás területén.
Ez az eredmény részben a magyar lakosság költségtudatosságának köszönhető, például az egy főre jutó mobil perchasználat és az sms-küldések száma alacsonyabb, mint a legmagasabb pontszámokat elérő országokban, például az Egyesült Államokban – írja a közlemény.
A felmérés szerint az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényel a lakossági és üzleti infrastruktúra fejlesztése, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának fokozása, valamint a szakképzés támogatása.
Magyarország erősségei közé sorolja a tanulmány a lakossági infrastruktúrában a szélessávú internet ellátottságot. Példaként említi, hogy az Európai Bizottság által 2009 áprilisában közzétett úgynevezett i2010 program szerint 2008-ban a magyar háztartások 42 százaléka rendelkezett szélessávú internet hozzáféréssel, ami majdnem négyszerese a 2005-ben mért 11 százaléknak.
Az üzleti infrastruktúrát vizsgáló kategóriában Magyarország pontszáma a mérsékelt és a jó minősítés között mozog. Az üzleti életben elterjedt szélessávú internet használat ellensúlyozza a személyi számítógépek és a biztonságos internet szerverek alacsony penetrációját. Magyarország az üzleti felhasználást és szaktudást vizsgáló kategóriában szerepelt a leggyengébben a felmérésben. Az üzleti szektort az IT fejlesztésekre fordított alacsony kiadásai vetik vissza, amely jól mutatja, hogy a hazai vállalkozások IT felhasználás tekintetében elmaradnak fejlett országbeli versenytársaiktól.
A felmérés rámutat arra is, hogy Magyarország szerény eredményeket ért el a kormányzati felhasználást vizsgáló kategóriákban. A 0-tól maximum 1-ig terjedő ponttáblázatban elért 0.5, illetve esetenként kicsivel e feletti érték nem tekinthető jó eredménynek.
