Zöld Könyv a kulturális és kreatív iparágakért
Az Európai Bizottság április 27-én nyilvános online konzultációt indított Európa kulturális és kreatív ágazatairól azzal a céllal, hogy felszabadítsa a bennük rejlő lehetőségeket. A konzultáció ahhoz az új zöld könyvhöz kötődik, amely annak a fontosságát hangsúlyozza, hogy a kis- és középvállalkozások számára elérhetőbbé váljanak a finanszírozási források.
Androulla Vassiliou sajtótájékoztató keretében mutatta be a kulturális és kreatív iparágak lehetőségeinek kiaknázásáról szóló Zöld Könyvet. A Bizottság által kiadott vitaindító dokumentum arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne a belső piacon kedvezőbb körülményeket teremteni az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k számára.
Az Európai Bizottság azt reméli, hogy az ilyen vállalkozások helyzetének javításával könnyebben megvalósíthatóak az Európa 2020-as stratégiában lefektetett okos, fenntartható és befogadó európai gazdasági növekedési célok.
A legdinamikusabb ágazat
A kulturális és kreatív szektor az Unió huszonhét tagállamában több mint öt millió embert foglalkoztat, ráadásul a kulturális és kreatív ágazatok dinamikusabban fejlődnek, mint a gazdaság más területei, mondta Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos. Vassiliou továbbá azt is kiemelte, hogy az ágazat az uniós GDP 2,6%-át teszi ki.
„Európa kulturális és kreatív ágazatai nemcsak kontinensünk kulturális sokszínűsége miatt nélkülözhetetlenek; a legdinamikusabb gazdasági ágazatok közé is tartoznak. Ezen felül nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa kilábaljon a válságból” – hangsúlyozta a biztos a sajtótájékoztatón.
A Bizottság szerint a növekedés és foglalkoztatás célkitűzés megvalósításához sok kihasználatlan kapacitás van ebben az ágazatban, a jövő jóléte pedig nagyban függ attól, hogy hogyan használjuk fel az erőforrásainkat, a tudásunkat és a kreatív tehetségünket az innováció ösztönzése érdekében. A Bizottság szerint a foglalkoztatást és növekedést célzó új Európa 2020 stratégia megvalósításához nagy mértékben hozzájárulhat az ágazat, például a „digitális Európa”, az „innovációs Európa” és „az új képzés és új munkahelyek” zászlóshajó kezdeményezéseken keresztül.
Források
A Bizottság a Zöld Könyvben felhívja a figyelmet arra is, hogy a digitalizáció és a globalizáció ugyan új piaci lehetőségeket nyit meg, különösen a kisvállalkozások számára, ezek a vállalkozások azonban igen gyakran csak nehezen tudják kiaknázni teljes potenciáljukat. A nyilvános konzultáció keretében a Bizottság ösztönözni kívánja az érintetteket, hogy gondolkozzanak el azon, milyen módon juthatnak könnyebben forráshoz, és ennek segítségével hogyan növelhetik az innovációs tevékenységeiket.
A Bizottság szerint a kockázati tőke és garancia valamint az egyéb kockázat megosztó eszközök fontos szerepet játszhatnak abban, hogy forráshoz juttassák a kkv-kat.
Kassai Róbert, a Kézműves Vállalkozások, Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségnek (UEAPME) alelnöke, az EurActivnak adott korábbi interjújában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a bankokon keresztül juttatott források többsége soha nem jut el a kkv-khoz.
„Magyarországon – és ez pontos szám – 3500 milliárd forintot tartanak kamatozó betéttel a kereskedelmi bankok a Nemzeti Bank számláján. És nem adják oda a kkv-knak” – mondta az alelnök. Kassai elmondta továbbá, hogy az Európai Unió és az UEAPME is keresi a megoldást arra, hogy miképpen lehetne a szükséges forrásokat, bankon kívüli eszközökkel eljuttatni a vállalkozásokhoz.
„Nem forrás, hanem szándék kérdése, hogy javítunk-e a vállalkozások helyzetén. Magyarországon.” – tette hozzá, kritizálva az akkori kormány tevékenységét.
Készségek
A Zöld Könyv megfogalmazása szerint ugyanakkor arra is fontos választ találni, hogy hogyan érhetnék el azt, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező munkaerővel dolgozhassanak.
A Bizottság úgy gondolja, hogy ehhez nagyban hozzájárulhat a művészeti és tervező felsőoktatási intézmények és a vállalkozások partnerségének kialakítása. A Zöld Könyvben felhívják a figyelmet arra is, hogy amennyiben mindezen nem javítanak, a megfelelő készségek hiánya és a kereslet-kínálat különbségei hátráltatni fogják Európát abban, hogy a kreatív ipar lehetőségeit megfelelően kihasználhassa. A Bizottság úgy véli, hogy az együttműködés nagyban segítené azt, hogy a keresletnek megfelelő készségek birtokában lévő munkavállalók kerüljenek ki az intézményekből.
Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) elnöke az EurActivnak adott egy korábbi interjújában elmondta, hogy a Démosz által készített három tanulmány (A kreatív gazdaság elméletéről, Kreativitás – kreatív gazdaság, Kreatív atlasz) szerint Magyarországon a tolerancia hiánya akadályozza a kreativitást. Milinarics szerint a kreativitást elnyomó gyakorlat már az óvodai szituációkban is megjelenik és végigkíséri az egész oktatási rendszert és ennek megváltoztatására nagyon erős gazdasági, pénzügyi és társadalmi nyomásra van szükség.
Az Európai Unió intézményei és hivatalos honlapjai
Bizottság: A Bizottság nyilvános konzultációt indít a kulturális és kreatív ágazatok jövőjéről (2010.04.27)
Bizottság: Zöld Könyv a kulturális és kreatív iparágak lehetőségeinek kiaknázására
A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya hazánkban
Bizottság: Kultúráról szóló honlapja (EN)
Bizottság: Androulla Vassiliou honlapja (EN)
További linkek
Magyar Tartalomipari Szövetség: Kreatív Iparágak Platformja
A kreatív iparágak iparpolitikai háttere (2010 február)
Indul az Digitális Menetrend – Digital Agenda (Brussels, 19 April 2010)
Európa 2020 (Brussels, 3 Marc. 2010)
A digitális Európa spanyol stratégiája (Granada 10 Febr. 2010)
Zöld Tudásalapú Társadalom svéd stratégiája (Visby Sept. 2009)
Forrás: Matisz Hírlevél
