Törvény a brit digitális gazdaságról: csak egy fele van az éremnek
Az angliai választások előtt pár héttel a brit parlament Képviselőháza elfogadta az internetblokádok bevezetéséről szóló jogszabályt. A brit parlament alsóháza által történő elfogadását követően, a Digital Economy Bill – még a parlament május 6-ára kiírt nemzeti választások okán történő feloszlása előtt – megkapta a Lordok Háza jóváhagyását valamint a törvényi erőre emelkedéshez szükséges uralkodói szentesítést is. A harmadik olvasatban elfogadott törvény értelmében a fájlcserélők a jövőben rendkívül szigorú büntetésekre számíthatnak. Az egyes honlapok elérhetetlenné tételét a brit gazdasági miniszter rendelheti el.
A Digital Economy Bill (a szigetországi szlengben nem túl hízelgően csak debill) végső alsóházi vitája csupán két órán át tartott és a jogszabály tervezetén gyakorlatilag alig változtattak a brit honatyák. A szigetországban ezentúl az internetszolgáltatók kötelesek a szerzői jogsértésekre utaló nyomok vagy bizonyítékok esetén automatikusan tájékoztatni és egyúttal figyelmeztetni a vétkező felhasználókat. Emellett a szolgáltatóknak a fájlcserélők személyes adatait haladéktalanul továbbítaniuk kell az illetékes szervek felé.
A hatóságok egy éven keresztül vizsgálják majd, hogy a figyelmeztetéseknek köszönhetően valóban csökken-e az illegális letöltések száma. Amennyiben ez nem következik be, úgy az Ofcom nevű hivatal akár műszaki szankciókat is bevezethet a vétkező felhasználókkal szemben. Ezek lehetnek a sávszélesség korlátozása, de akár az internetkapcsolat kikötése is egy meghatározott időre. A civil jogvédők úgy vélték, hogy ez a megoldás diszkriminatív, hiszen, ha egy internetelérést többen is használnak, úgy egy ember miatt a többi személy is internet nélkül marad. Emellett kifogásolták azt is, hogy az internethozzáférések blokkolásának folyamata nincs megfelelő módon szabályozva. Csupán az biztos, hogy az előfizetőnek joga van egy független testülethez vagy szervezethez fellebbezést benyújtani.
A Digital Economy Bill vitájában az alsóházi képviselők kevesebb, mint a fele vett részt és a felszólalók némelyike komolyan támadta a törvényt. Az ok: ha egy bíróság egy oldal vagy az azon megjelenített tartalmak blokkolásáról dönt, a gazdasági miniszter (!) elrendelheti a határozat végrehajtását. Mivel minden olyan honlap ellen eljárás kezdeményezhető, amely segít az illegális tartalmak megtalálásában, így elvileg akár a Google blokkolása is előfordulhat.
A szavazás előtt az Open Rights Group csoport kezdeményezésére 20 000 brit felhasználó arra szólította fel a képviselőjét, hogy ne szavazzák meg a jogszabály elfogadását. A végső voksolásnál a 650 képviselő közül csak 236 volt jelen, 189 honatya szavazott a Digital Economy Bill mellett és 47 ellene.
Ben Bradshaw kulturális miniszter a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy “egy tisztességes üzlet” jött létre, amely egyensúlyt teremt a szerzői jogi tulajdonosok és a fogyasztók érdekei között. Tom Watson egykori munkáspárti miniszter ugyanakkor közel sem volt ennyire boldog. A politikus a szabályozást teljes katasztrófának nevezte és szerinte a szórakoztatóiparnak sikerült teljesen hatása alá vonnia a brit kormányt.
A teljes vitáról élő közvetítésben tudósító The Guardian szerkesztői szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a brit kormánynál sikeresen lobbizott a szórakoztatóipar. Sok olvasó egyetértett abban, hogy ezzel a lépéssel az internetszolgáltatókat egyszerűen segédrendőrökké minősítették át a jogalkotók. Fontos azonban kiemelni, hogy a törvényről a Lordok Háza dönt majd, de a közelgő választások miatt kérdéses, hogy a Digital Economy Bill a közeljövőben hatályba léphet.
A szakértők szerint a törvénycsomag felsőházi elfogadása már csak formalitás, mivel a javaslatot korábban a testület nyújtotta be a parlament elé. A Lordok Házának jóváhagyását követően a Digital Economy Bill II. Erzsébet királynő szentesítésével emelkedhet törvényi erőre. A törvénycsomag elfogadására gyorsított eljárás keretében került sor, mivel a május 6-ára kiírt nemzeti választások okán a parlament hamarosan feloszlik. A Brown-kormány bejelentése szerint a választásokat követően tovább folytatják a konzultációt az intézkedésről.
Pozitívan reagáltak a brit és nemzetközi zeneipari jogvédő szervezetek az ország új kalózkodás elleni törvényének elfogadására. A zeneipari képviselők szerint a törvénycsomag fenntartható és innovatív gazdasági környezet kiépülését teszi lehetővé.
Nagy-Britannia digitális iparának fejlesztését és a helyi kalózkodási ráta visszaszorítását célzó rendelkezések között szerepel, hogy az internetszolgáltatók kötelesek fellépni a hálózatukon történő jogsértések ellen. Amennyiben ezt nem teszik meg a brit médiafelügyeleti szerv, az Ofcom akár 250 ezer fontos pénzbírságot is kiszabhat a törvényt be nem tartó szolgáltatókra.
A törvény szerint az internetszolgáltatóknak érvényes bírósági döntés esetén blokkolniuk kell bizonyos honlapokhoz történő hozzáférést, a jogtulajdonosok kérésére kötelesek figyelmeztető üzeneteket kiküldeni a jogsértő internetezőknek, és adott esetben alkalmazniuk kell bizonyos, az Ofcom által meghatározott technológiai szankciókat a visszaeső, illetve kirívó jogsértőkkel szemben. A rendelkezés szerint ez utóbbiak alkalmazására egy évvel a törvény hatálybalépését követően van lehetőség, amikor is az Ofcomnak értékelni kell a figyelmeztető üzenetek hatásosságát, majd ennek fényében meghatározni, hogy milyen további intézkedésekre van szükség a jogsértőkkel szemben.
A jogszabály elfogadásának hírére a helyi zeneipari jogvédő szervezetek pozitívan reagáltak. A brit zeneipar ernyőszervezete, az U.K. Music közleménye szerint a Digital Economy Bill megadja a kezdő lépést ahhoz, hogy a brit gazdaság a világ vezető digitális piacává váljon. A Brit Hanglemezgyártók Szövetségének (BPI) vezetője Geoff Taylor közleményében hangsúlyozta, az illegális letöltés visszaszorítására irányuló intézkedés több befektetésre és innovációra fog ösztönözni a zeneiparon belül. Mint mondta, a jogszabály nem fogja megszüntetni a kalózkodást, de meg van benne a potenciál, hogy olyan mértékűre szorítsa vissza, amely mellett fenntarthatóvá válnak a legális online tartalomszolgáltatásra épülő üzleti modellek.
A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségének (IFPI) vezetője, John Kennedy példaértékűnek és követendőnek nevezte a brit rendelkezést. Mint mondta, számos kormány kezdi belátni, hogy a kreatív iparág és a zenék, filmek, videojátékok és könyvek digitális piacának fejlődése komoly szerepet játszhat a gazdasági növekedésben, képviselői számos munkahelyet teremthetnek, ha működésükhöz a jogszabályok és azok végrehajtása biztonságos és stabil környezetet biztosít. Kennedy meglátása szerint Nagy-Britannia a Digital Economy Bill elfogadásával belépett azon államok sorába, akik ezt a tényt felismerték, és átgondolt lépésekkel tesznek is megvalósulása érdekében.
A pozitív iparági visszajelzésekkel ellentétben nem minden érintett fél elégedett az intézkedéssel. A 4 milliós előfizetői táborral rendelkező Talk Talk internetszolgáltató a törvénytervezet első bejelentése óta hevesen kritizálta az elképzeléseket. A jogszabály elfogadására reagáló közleményében a cég vezetője, Andrew Heaney közölte, a szolgáltató nem hajlandó a jogszabály minden rá kiszabott rendelkezésének eleget tenni. Heaney hangsúlyozta, a törvény végleges szövege elfogadhatóbb, mint a kezdeti elképzelések voltak, de véleménye szerint az intézkedés még mindig túlságosan szigorú. Mint mondta az internetes oldalak blokkolására vonatkozó rendelkezések meglátása szerint korlátozzák az információszabadságot, míg a felhasználók adatainak bírósági határozat nélkül a jogtulajdonosok részére történő kiadása sérti az állampolgárok jogait.
Heaney hozzátette, a szolgáltató részt fog venni a törvény alkalmazására vonatkozó, az iparági képviselők, hatósági szervek és internetszolgáltatók által közösen kidolgozandó gyakorlati kódex megalkotásában, de a Talk Talk a következő kormányzati ciklusban is a jogszabály módosítása érdekében fog lobbizni. A májusi választásokat követően felálló új brit kormánynak hivatalosan is tovább kell folytatni az iparági konzultációt a jogszabály végrehajtásáról, továbbá parlamenti vizsgálat alá kell helyeznie azt a klauzulát, amely államtitkári hatáskörbe utalja a bíróság által is jogsértőnek minősített weboldalakhoz történő hozzáférés blokkolásának elrendelését.
Forrás: SG
