IKT körkép az európai iskolákban
Elkészült a STEPS (Study of the impact of technology in primary schools) tanulmány, mely az IKT eszközök használatának hatásait vizsgálja az általános iskolákban. Az anyag áttekintést nyújt 30 ország oktatási rendszeréről, IKT stratégiájáról és három alapvető területen vizsgálja az IKT hatásait: tanulók és tanulás, tanárok és tanítás és az iskola, mint egész.
A munka az eddigi legrészletesebb képet adja az IKT stratégiákról és azok általános iskolákban tapasztalt következményeiről az Európai Unió 27 tagországában, valamint Liechtensteinben, Izlandon és Norvégiában. Az Európai Bizottság által kezdeményezett kutatásba 209 000 általános iskolát vontak be, a lebonyolító pedig az Európai Iskolahálózat (EUN) és az empirica GmbH volt.
Az eredmények azt mutatják, hogy az IKT-val kapcsolatos stratégiák országos, regionális és helyi szinten a következőkben mutatkoztak meg:
- Az IKT eszközök használatának és hozzáférésének növekedése az általános iskolákban
- Az IKT-val támogatott tanítási-tanulási folyamat szélesebb körű oktatási célok megvalósítását tette lehetővé
- Magasabb szintű tanári és tanulói motiváció, ami kompetencia fejlesztéséhez és az egész életen át tartó tanulással történő elkötelezettséget jelent
- Az első lépések a szisztematikus változás és a tervezés modernizációja felé
A tanulmány négy lényeges kérdést emel ki:
- A hátrányos helyzetű általános iskolákban is ugyanolyan IKT hozzáférést kell biztosítani
- Megfelelő IKT pedagógiai továbbképzést kell nyújtani a tanároknak és igazgatóknak
- Meg kell osztani az iskoláknak egymással tapasztalataikat
- Fel kell szabadítani az IKT-ban rejlő lehetőségeket, hogy segítsék a pedagógiai módszerek széles körét, ezáltal javítva a kimeneti mutatókat és az értékelés új szempontjait
Oktatási rendszerek
Az interjúk elemzése alapján az IKT eszközök használatának és hozzáférésének tekintetében öt csoportra lehet osztani az országokat: élenjárók, lelkesedők, gátlásosak, vegyes és kívülállók. Az oktatási minisztériumok felméréséből az derül ki, hogy az IKT-val kapcsolatos elképzelések általában az infrastruktúra és a tanárok digitális kompetenciájának fejlesztésével és nem pedig az eszközök pedagógiai alkalmazásával foglalkoznak. A digitális kompetencia 22 országban jelenik meg a tanterv részeként. A legtöbb országnak van oktatásinformatikai stratégiája, de kifejezetten az általános iskolákat érintő nincsen. Az eszközök biztosítása általában országos vagy önkormányzati felelősség, a technikai és pedagógiai fenntarthatóság biztosítása azonban már nem, a hatáskörök általában ezért tisztázatlanok, ami főleg az általános iskolák esetében probléma, mivel helyi szinten egyre nagyobb autonómiát élveznek ezek az intézmények.
Az IKT hatásának kutatása
A legtöbb vizsgált országban folytatnak folyamatos kutatásokat az IKT hatásával kapcsolatban, melyek bizonyító ereje függ a vizsgált területtől, illetve a kutatási módszertől. A legtöbb eredmény, amely az IKT hatásait vizsgálja a tanárokkal kapcsolatos, ezt követi a tanulók és az iskola vizsgálata. Vannak tanulmányok a tanárok és a tanulók IKT-val kapcsolatos elvárásairól, előbbiek az eredmények alapján inkább a kompetenciák elsajátításában, az IKT felkészüléshez és tervezéséhez történő felhasználásában érdekeltek, nem pedig a pedagógiai módszerek színesebbé tételében az IKT segítségével. Az IKT iskolákra gyakorolt hatásáról csak elvétve vannak tanulmányok, annál is kevesebb bizonyíték van az iskolák közötti vagy iskolán belüli együttműködésre az IKT terén, vagy annak tantárgyközi, illetve innovatív felhasználására.
Az IKT hatása a tanulókra
A gyerekek számára a legtöbb tudás, kompetencia és készség az IKT eszközök segítségével sajátítható el, ebbe beleértve a matematikát, természettudományokat, nyelveket, digitális és szociális kompetenciákat. A megkérdezett tanárok szerint a tanulók alapvető kompetenciáira (írás, olvasás, számolás) jó hatással van az IKT, ezen kívül pozitív hatás mutatható ki az általánosabb oktatási célokban is, úgy, mint a tanulók hozzáállása, viselkedése, motivációja, teljesítése. A technológia lehetőséget ad a differenciálásra, fejleszti a teljesítőképességet és segít a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában is. A kutatások azt is kimutatták, hogy az IKT eszközök változatos iskolai használata hatással van a gyerekek otthoni számítógép használatára is, amelyet így egyre többféle célra használnak fel. Az IKT alapú értékelési rendszerek sokkal hitelesebb értékeket adnak a gyerekek tanulmányi előmeneteléről a szülők, a tanárok, és a diákok számára, mint a hagyományos módszerek.
Az IKT hatása a tanárokra
Az európai általános iskolákban tanító tanárok 75%-a használ számítógépet óráján, ami figyelemreméltó arány és a megkérdezett 18 000 tanár és igazgató hasznosnak is tartja az eszközöket. A tanárok úgy gondolják, hogy az IKT egyaránt segíti a passzív (feladatok, gyakorlás) és aktív, konstruktív (önszabályozó tanulás, csoportmunka) tevékenységeket is. A tanárok nagy része azonban még mindig többet használja a számítógépet a tanórán kívüli adminisztrációra, szervezésre, tervezésre, mint az órán, pedig az IKT csak akkor eredményezhet új pedagógiai megközelítéseket, amennyiben teljesen integrálják a tantárgyakba. A kutatások azt mutatták ki, hogy az országok sokat fektetnek be a tanárok képzésére, azonban a megbízható technika és a tanárok pedagógiai támogatása sok helyen hiányzik.
Az IKT hatása az iskolákra
Majdnem minden általános iskola rendelkezik számítógéppel és általánosságban 8 db számítógép jut 100 tanulóra és legalább 88%-a internet elérhetőséggel rendelkezik, bár az országok között és azokon belül vannak nagy eltérések. A kutatások azt mutatják, hogy a tantárgyakba történő integráció, a tanítás és a tantermek a kulcsfontosságú tényezők a folyamatban, ezen kívül az igazgató támogatása is döntő. Az esettanulmányok általában azt emelik ki, hogy az IKT-nak milyen fontos szerepe van az adminisztráció és az információhoz való hozzáférés megkönnyítésében, és felhívják a figyelmet arra, hogy az IKT integrációjában jobban kellene törekedni a kollaboratív hozzáállásra, különös tekintettel azokban az országokban, ahol az iskolák nagyobb autonómiával rendelkeznek.
Ajánlások
A tanulmány a politikai döntéshozóknak, iskoláknak, kutatóknak szóló ajánlásokkal végződik. Az oktatási minisztériumoknak a tanárképzés fejlesztése és az iskolaigazgatók támogatása lenne a feladatuk egy olyan IKT oktatási politika kialakításában, ami kiemeli a pedagógiai dimenziót, és magas színvonalú IKT eszközöket biztosít.
Az általános iskoláknak a tanulók IKT kompetenciáit kellene fejleszteni, azáltal, hogy erősítik az IKT eszközök pedagógiai célú felhasználását, és kifejleszteni egy tudásmegosztó környezetet, ahol külső partnerekkel is kapcsolatot tudnak tartani.
A kutatóknak új módszereket kell kifejlesztenie az IKT hatásainak vizsgálatában és a tanulókra, iskolákra kellene fókuszálnia. Ki kell alakítani egy hosszú távú és folyamatos mérési szisztémát európai szinten olyan eszközrendszer segítségével, amelyet az iskolák, a kutatók és a döntéshozók is tudnak alkalmazni.
Összevont csoportos iskolák – Gárdonyi Kör iskolái (Magyarország)
A kutatásban magyar részről a Gárdonyi Kör iskolái vettek részt. A Gárdonyi Kör 4 olyan iskolából áll, amelyek hátrányosabb, kis lélekszámú településen helyezkednek el, és emiatt csak négy osztállyal rendelkeznek, ahová 6-10 közötti gyerekek járnak. Az órákat általában összevonva tartják, mert az iskolákban 2-3 tanár dolgozik. 2007-ben az iskolák tanárai úgy határoztak, hogy az IKT segítségével előnyt faragnak hátrányos helyzetükből és kifejlesztettek egy kifejezetten ezekhez az összevont osztályokhoz illeszkedő, rugalmas, IKT eszközökben gazdag tantervet. A Gárdonyi kört erre a tantervre alapozva hozták létre a „Knowledge Practices Laboratory Project” keretében az ELTE tanárképző csapatának segítségével. Az erről szóló tanulmány itt olvasható: http://files.eun.org/steps/case_study/2.10_HU_Gardony_STEPS_case_study.pdf
Kapcsolódó hivatkozás:
http://eacea.ec.europa.eu/llp/studies/study_impact_technology_primary_school_en.php
