NFÜ: számvetés és előretekintés
Hogyan volt, és hogyan lesz ezután – ez a két kérdés jellemezte azt a műhelybeszélgetést, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendezett az információs társadalom helyzetéről és stratégiai kérdéseiről.
A közelgő választások és a vélhető kormányváltás miatt átmeneti állapotban, sőt várakozó állásponton van az információs társadalommal kapcsolatos állami tevékenység. E kis magyar interregnum összecseng az Európai Unió elnökségének váltásával és az Európai Bizottság tisztújításával, úgyhogy kétszeresen is ideje a számvetésnek és az előretekintésnek. Az értékelés remélhetőleg hozzájárul a következő pénzügyi időszak (2014–2020) információs és tudástársadalommal kapcsolatos fejlesztéspolitikájának, illetve az ezzel kapcsolatos stratégiának a megalkotásához az Európai Unióval és a tagállamokkal folytatott egyeztetések során.
Mind nagyobb tér az ict-nek
Sem Magyarországon, sem Európában nincs az információs társadalom fejlődése nélkül gazdasági fejlődés és versenyképesség sem, ennek szem előtt tartásával alkották meg az Új Magyarország fejlesztési terv programjait – hangsúlyozta előadásában Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) integrációs elnökhelyettese. Az infokommunikáció a fejlesztéspolitikában mind nagyobb teret kap, s az elmúlt időszakban már a nem ict-központú operatív programokban is fontos tényezővé vált. Ennek egyik eredményeként a hazai internethasználat már elérte az EU átlagát, ugyanakkor még mindig széles a „digitális olló”, mert a felhasználás csak bizonyos korcsoportokra és lakóhelyekre korlátozódik.
Együttműködések
Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkára az információs társadalom elmúlt évtizedének áttekintése után aktuális igényként fogalmazta meg annak meggondolását, hogy az EU-társelnökségre való felkészülés jegyében milyen együttműködésekre lesz szükség.
Az elmúlt tíz évben számos stratégia készült, most új stratégiákkal kell felkészülni, amelyeket reális tervek alapján kell megalkotni. A fejlesztéseknél viszont törekedni kell arra, hogy a versenyképesség megőrzéséért ezek ne csak uniós forrásokon alapuljanak, szem előtt tartva, hogy ilyenkor más tervezési módszert kell alkalmazni.
Maradnak a prioritások
Ignéczi László, Magyarország állandó EU-képviselője elmondta: az információs társadalom fejlesztése az i2010 programban három pilléren nyugodott, ezek az egységes ict-piac megteremtése, a kutatás és innováció, valamint az e-befogadás és az életminőség javítása. A „post i2010” korszakban, amelynek most folyik az előkészítése, megmaradnak ezek a prioritások, ám több konkrétummal csak a februárra javaslati fázisig eljutó „EU 2020” program tud majd szolgálni.
Forrás: IT Business
