Átrendeződés a szakadék két oldalán
A ’10-es évek küszöbén a hazai háztartások többsége már rendelkezik számítógéppel. Bár a hangsúly egyre inkább a hordozhatóságra kerül át, az eszközök többsége ma még asztali gép. Mára a hazai háztartások többségében már találunk valamilyen személyi számítógépet. Bár a penetráció még épp csak átlépte az 50 százalékos küszöböt, de így is tetemes előrelépés mutatható ki a 2000-es évek közepén detektált egyharmad körüli elterjedtségi értékekhez képest.
Hobbiból mindennapos használati tárgy
A Magyar Infokommunikációs Jelentés legfrissebb kiadásában ennél is fontosabb tényként emelték ki a BellResearch kutatói, hogy bár továbbra is jól beazonosíthatók bizonyos, a számítógép-használatot meghatározó demográfiai ismérvek, az alapvető it-platform a magunk mögött hagyott évtizedben a kevés techno-fan hobbijából végre széles tömegek mindennapos használati tárgyává vált.
Ma Magyarországon valamivel több mint 2 millió háztartás használ összesen valamivel kevesebb mint 2,5 millió személyi számítógépet.
Áresésből nőtt a bázis
A belépési korlát „leszállítását” többek között a hardverek árának elképesztő mértékű esése tette lehetővé. Míg tíz éve egy középvezetői fizetés jelentette egy átlagos konfiguráció ellenértékét, addig mára a minimálbérnek megfelelő pénzösszegből is megvásárolható egy számos feladatra alkalmas, a tíz évvel ezelőttinél nagyságrendekkel fejlettebb számítógép.
A Jelentés adatai azt mutatják, hogy kizárólag a jövedelmi dimenziót figyelembe véve csupán az olyan családok esetében mérhető átlag alatti penetráció, ahol az együtt élők összesített jövedelme nem éri el a 150 ezer forintot, illetve ahol még gondos beosztás mellett sem érzik finanszírozhatónak a családi költségvetést – mutatnak rá a kutatók.
Vannak ugyanakkor olyan motivációk, amelyek még az anyagi korlátoknál is erősebbek, sőt ma a számítógép-birtoklás csupán kevéssé pénzkérdés.
A gyereknek kell
A gyermekes háztartások szinte kötelezőnek érzik valamilyen pc beszerzését, hasonlóan a diplomás családfők preferenciáihoz.
A korosztályokat elválasztó szakadék két oldalán is átrendeződés figyelhető meg. Ma már az aktív időszak utolsó éveihez közeli 60. életév jelenti a családfők esetében azt a küszöbértéket, amelynek mentén kitapinthatók a generációk közti különbségek.
Az ennél fiatalabbak, köztük a 40-es, 50-es éveikben járó „középkorosztály” nem idegenkedik a számítógép-beszerzéstől, még ha nem is feltétlenül ők az elsődleges felhasználók a családban. Emellett a fiatalok – mint az várható volt – továbbra is affinisabbak a technológia iránt. Már a háztartási pc-ellátottságból is kiolvasható, hogy ahol legalább egy fiatal van, ott szinte biztosan találunk számítógépet, akkor is, ha a többi családtag egyébként az idősebb korcsoportokból derül ki.
Asztalon és asztal alatt
A számítógép-állomány túlnyomó többségét egyelőre az asztali eszközök teszik ki. Bár az utóbbi években a hordozható gépek (laptopok, notebookok, netbookok stb.) elterjedtsége növekedett a legdinamikusabban, sőt 2009-ben a beszerzési preferenciák már egyértelműen ezek felé mutattak, az állomány csak lassanként billenhet át a hordozhatóság irányába.
A régebbi gépeket ráadásul tipikusan megtartják és tovább használják a családok az új eszköz beszerzése után is, csak kevesen ajándékozzák el azt. Bár ma még kevés háztartásban találunk egynél több számítógépet, de a trend mindenképp a közös használatú „háztartás-számítógép” felől az egyéni használatú eszközök felé mutat – emelik ki a BellResearch elemzői –, amely a mobilitás iránti, egyre határozottabb igényben is kifejezésre kerül.
Forrás: IT-Business
