eInclusion.hu – Tudásbázis

Az Egyesült Királyságban a minisztereknek és magának a miniszterelnöknek munkáját is egységes rendszer szerint értékelik.

A minisztériumok után 2008-ban a központi és kormányhivatalok is bevezették a Teljesítményértékelési Rendszert (Tér). Makszin Péter szerint nagyon fontos, hogy a közigazgatásban is időről időre világos célokat határozzanak meg, amelyek elérését azután értékelik is. A Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a Tér mellett a minisztériumok humánadminisztrációs rendszerére és a közelgő EU soros elnöki tiszttel járó feladatokra is kitért.

– Hogyan halad a teljesítményértékelési rendszer bevezetése?

– Természetesen nem megy zökkenőmentesen, de ezt már lehetett tudni előre. Szerencsére vannak helyek, ahol már jól működik, mondjuk a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy épp a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Nem könnyíti meg a helyzetünket a válság sem, hiszen ez a rendszer a jutalmak elosztását köti a teljesítményhez. Most, hogy nincs mit elosztani, sokan feleslegesnek érzik a bevezetést. Pedig a módszeres teljesítményértékelésre elsősorban nem ezért van szükség. Fontos, hogy egy egységes rendszer alapján, folyamatosan visszajelzést kapjanak a beosztottak a feljebbvalóiktól és ugyanilyen fontos, hogy vezetők is vállalni merjék az értékelést. Mint minden munkahelyen, a közigazgatásban is meg kell határozni időnként a célokat, majd pedig rendszeresen értékelni kell, hogy mennyire sikerült azokat elérni. Ennek csak az egyik következménye, hogy a jutalmakat is ezek szerint osztják szét.

– Mi alapján értékelhető a közszolgálatban dolgozók munkája?

– Vannak helyek, ahol ez nem okoz gondot, például ahol ügyfélhívó készülékek működnek. Ezekkel pontosan mérhető, hogy az egyes feladatokat ki, milyen gyorsan látja el. Könnyen értékelhető a teljesítményük, és lehet látni azt is, mi mindenen kellene változtatni. A közigazgatásban dolgozók többsége ugyan nem közvetlenül szolgálja ki az állampolgárokat, de az ő esetükben is meg lehet határozni az „ügyfelet”. Egyelőre a Tér pozitív hatásait is csak közvetve érezhetik az állampolgárok, hiszen ők elsősorban az önkormányzatokon keresztül érintkeznek a közigazgatással, ott pedig nem volt kötelező bevezetni rendszert. Mi ugyanis csak köztisztviselőkre írhatjuk elő a teljesítményértékelést, az önkormányzatokban pedig nem csak ők dolgoznak. Egy intézményen belül pedig csak egységes értékelésnek van létjogosultsága. Szerencsére vannak szervezetek, amelyek önként kezdték alkalmazni a teljesítményértékelést és jó lenne, ha az önkormányzatok közül is csatlakoznának néhányan a rendszerhez. Az ehhez szükséges szoftver ingyen letölthető és ha kell, a szükséges képzést is meg tudjuk oldani.

– Akkor miként lehet továbbfejleszteni a rendszert?

– Magyarországon a teljesítményértékelés a főosztályvezetői szinttől lefele működik. Már ez is hatalmas előrelépés a korábbiakhoz képest, hiszen például a minisztériumok alá tartozó intézmények első vezetőinek munkáját is értékelik. Ugyanakkor az államtitkárok, szakállamtitkárok, miniszterek nálunk még annyira politikai szinteknek számítanak, hogy egyelőre nem kerültek bele ebbe a körbe. Viszont például az Egyesült Királyságban a minisztereknek és magának a miniszterelnöknek munkáját is egységes rendszer szerint értékelik. Ráadásul ott a teljesítményértékelés a közszférában nem csak a jutalmakra, hanem a béremelésre is hatással van. Tehát nem csak az eltöltött évek száma, hanem az elért eredmények is befolyásolják egy köztisztviselő fizetését. Igaz, ott a hivatalokban a teljesítményértékelés ma már ugyanolyan rutin, mint a reggeli kávé elfogyasztása.

– Minisztériumainknak nem csak a teljesítményértékelésben kellett felzárkóznia az uniós szintre…

– Egészen mostanáig mind a tizenhárom minisztériumban más munkaügyi nyilvántartás működött, volt, ahol több is. Ráadásul rengeteg adatot tároltak papíron vagy Excel-táblázatokban, márpedig így nagyon nehéz megvalósítani az adatkezelést. Ha egy kormányátalakítás vagy kormányváltás miatt átszervezik a minisztériumokat – összevonnak, megszüntetnek, újakat hoznak létre –, akkor a különböző rendszerekben tárolt adatokat szinte lehetetlen összeegyeztetni. Éppen ezért volt fontos egy olyan egységes szoftver bevezetése, amelynek a kialakításában a minisztériumi HR-esek is részt vettek. Ez az önkiszolgáló felületekkel kialakított rendszer a beléptetéstől az oktatásnyilvántartásig mindent magába foglal. Minden folyamatot, amit csak lehet, elektronizál, amit nem, azt jelentősen leegyszerűsíti. Ez az Unió számára is áttekinthető adatkezelést jelent, ráadásul a humánadminisztrációs modulok máshol is felhasználhatók. Jelenleg a tizenhárom tárcánál mintegy nyolcezer embert érint. Három-négy olyan szervezet van, amelyik a közeljövőben tervezi a csatlakozást – ez pedig újabb húszezer embert jelent. Működését egy közös „call center” teszi még hatékonyabbá, ezt a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ működteti majd. Elsőként az Egészségügyi Minisztériumban vezetik be a rendszert várhatóan decemberben, majd jövő márciusig folyamatosan csatlakoznának hozzá a többiek.

– Az uniós kompatibilitás annál is inkább fontos, mert 2011-ben mi töltjük be az Európai Unió soros elnöki tisztjét. Fel vagyunk rá készülve?

– A felkészülésért elsősorban a Külügyminisztérium felel, de vannak területek, amelyek az Államreform Operatív Programból biztosított forrásból a MEH-hel közösen valósítanak meg. Ez pedig a hatszáz kijelölt stábtag felkészítése, oktatása. Ennek első lépése egy fejlesztési központ – development center – megszervezése volt, még tavaly decemberben, amelynek során felmérték a résztvevők kompetenciáit. Ők azután az egyéni visszajelzések alapján vesznek részt a kompetenciaképzéseken, ahol többek közt kommunikációt, tárgyalástechnikát tanulnak, illetve az integrált képzéseken. Európa figyelme másfél év múlva Budapestre fog irányulni, nagyon fontos, mennyire lesznek felkészülve a soros elnökségre az érintettek. A képzésnek része az angol vagy francia nyel oktatása is. Az ugyanis nem elég, hogy meg tudják magukat értetni a másikkal. Ha egy parázs vitában kell az ország érdekeit képviselni vagy levezető elnökként mederbe terelni a beszélgetést, akkor magas szinten kell tudni tárgyalni. Az ÁROP keretéből erre a képzésre jut majd.

Makszin Péter
A Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Magyarországon és az USA-ban folytatta tanulmányait. Főiskolai diplomát szerzett könyvelésből a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, valamint kitüntetéssel végzett pénzügyi szakon az amerikai Reinhardt College-ban. Mielőtt a Miniszterelnöki Hivatalban kezdett dolgozni, számos HR vezetői pozíciót töltött be különböző nemzetközi bankoknál (Citibank, K&H bank), ill. a telekommunikációs szektorban. Jelenlegi pozíciójában ő felel a magyarországi köztisztviselők személyzeti politikájának fejlesztéséért, felügyeli a HR IT-rendszer fejlesztését, valamint a 2011-es soros elnökségre való felkészítést. Szintén ő felel a fent említett fejlesztések szabályozásáért. Makszin Péter képviseli Magyarországot az Európai Unió HR munkacsoportjában. Meghívott előadó a közszféra HR-fejlesztésekkel, a kompenzációfejlesztésekkel, illetve a juttatási rendszerekkel kapcsolatos konferenciákon.