eInclusion.hu – Tudásbázis

Bálint Ákos: A megvalósuló fejlesztések minőségi változást eredményeznek a magyar közigazgatásban

Kényelmesen intézhetjük hivatalos ügyeinket, akár otthonról, mindennemű sorbanállás nélkül. Ezt ígérik azok a projektek, amelyek az államreform előrehaladását és az e-közigazgatás térhódítását szolgálják Magyarországon. “Alapvető célunk, hogy egy olcsóbb, ám hatékonyabb államot teremtsünk az adófizetőknek” – hangsúlyozza dr. Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes főigazgatója.

“Áttörést várok az elektronikus fizetés projektünktől az ügyintézés területén.”

- Melyik a kedvesebb a két operatív program, az ÁROP és az EKOP közül?

- Igazából még nem gondolkoztam ezen. Szakmai múltam alapján az elektronikus közigazgatás egy picivel közelebb áll hozzám; valójában a két program elválaszthatatlan egymástól. Mindkettő legfőbb célja a hatékony szolgáltató állam kialakítása. A kormány elhatározta, hogy a 2007-13-as időszakban európai uniós forrást biztosít e két terület fejlesztésére. Ezzel összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 6. prioritása öleli fel az államreform témakörét, ami két területen – operatív programban – irányoz elő fejlesztéseket a magyar közigazgatásban. Az egyik az államreform, a másik az elektronikus közigazgatás. S fontosak a számok is: az Államreform Operatív Program (ÁROP) hétéves kerete 40 milliárd forint, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programé (EKOP) pedig 100 milliárd forint.

- A többi tizenhárom operatív programhoz képest ez sok vagy kevés?

- Ebben az összehasonlításban természetesen kevés. Ugyanakkor soha nem jutott ennyi pénz az államreformra, vagyis mégiscsak sok. Abban az esetben, ha egy állam tudja, hogy miként kívánja átalakítani akár humánerőforrás, akár szervezeti struktúráját, akkor a rendelkezésre álló forrás jelentős.

Az Államreform Operatív Program részletesen leírja, hogy Magyarország milyen fejlesztéseket tervez ezen a területen 2007 és 2013 között. Két prioritása van a programnak: az egyik az emberi erőforrás minőségének javítása, a másik a folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés. A program keretében az egyik legfontosabb projektcsoport például azon a rendszeren változtat szerintem radikálisan, ahogy a humánerőforrás-gazdálkodás a közigazgatásban az elmúlt időszakban zajlott. Ennek része többek között a közigazgatásban dolgozók szakmai teljesítményének mérése, vagy a felvételi eljárás átláthatóvá tétele Itt az egyik legnagyobb eredmény a versenyvizsgáztatás, ami hasonlít ahhoz a szigorú rendszerhez, amit az Európai Unió a saját intézményeinél, egy-egy állás betöltésénél alkalmaz Brüsszelben. Kiemelt projekt formájában valósul meg a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) szervezetfejlesztése és a teljesítmény-értékelés bevezetése, s a központi közigazgatás humánerőforrás-gazdálkodásának reformja is.

- Ez azt jelenti, hogy minőségi változás várható a hazai közigazgatás teljesítményében?

- A szóban forgó projektek biztos, hogy hozzájárulnak a minőségi változás eléréséhez. Az ÁROP-ban és az EKOP-ban rendelkezésre álló EU-forrásoknak köszönhetően már nem lehet azt mondani: erre nincs pénz. Ugyanakkor önmagukban ezek a projektek nem képesek ellensúlyozni a közigazgatás reputációjának folyamatos csökkenését. Egyértelműen a minőségi változás irányába mutat például a nemrég lezárult, jelenleg megvalósítás alatt álló pályázatunk, amelynek több mint 300 önkormányzati nyertese van. Ezek a hét régióban a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztéséhez kapnak összesen 5,7 milliárd forint európai uniós támogatást a 2007-2008-as akciótervünk 14 milliárd forintos keretéből. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítésére is gondoltunk: egyszerűbb – normatív – pályázatot írtunk ki a számukra, több mint 600 millió forintos kerettel. Ez a konstrukció szintén egy olyan fejlesztési lehetőség, amire korábban nem volt példa a magyar közigazgatásban.

- Mi az, amire máris nagyon büszke az illetékes irányító hatóság vezetőjeként?

- Az államreform kapcsán a központi közigazgatási humánerőforrás-rendszer átalakítása a legfontosabb, ami nyolcezer embert érint. Büszkék akkor lehetünk e téren, ha a mostaninál egy olcsóbb, ám hatékonyan, igazi szolgáltató módjára működő államot kell majd finanszírozniuk az adófizetőknek. Időben a források lekötésével jól állunk: az ÁROP 40 milliárd forintos keretéből, amit az Európai Szociális Alapból biztosít az EU, már csaknem 14 milliárd forintot lekötöttünk.

- Hasonlóan elégedett az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program teljesítményével is?

- E program 100 milliárd forintos kerettel gazdálkodik, amit Európai Regionális Fejlesztési Alapjából finanszíroz az EU. Itt is elsősorban kiemelt projektekkel dolgoztunk a 2007-2008-as akciótervben. Általában a hardver- és szoftverberuházások, informatikai fejlesztések a legjellemzőbbek a programra. A központi beruházások mellett igyekeztünk olyan kiemelkedő szakrendszerű projekteket is támogatni, mint például az egyablakos vámügyintézés, amely Magyarország gazdasága szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Kísérletezünk egy szakrendszereknek kiírt pályázattal is, amelynek az első köre most zárult le. Ennek eredményeként olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek az állampolgárok széles körét érintik.

- Praktikusan miért jó az e-közigazgatás az egyes állampolgárok számára?

- A jelszavunk, az átfogó célkitűzésünk itt is a szolgáltató állam megteremtése és fejlesztése. Az EKOP akkor bizonyulhat sikeresnek és hitelesnek, ha az állampolgárok két év múlva azt mondják, hogy az EU-pénzek befektetése révén egyszerűbb és gyorsabb lett a személyes ügyintézésük. Ebben áttörést várok hamarosan az elektronikus fizetés projektünktől. A projekt eredményeként, ha az ember bemegy az okmányirodába új személyigazolványt igényelni, akkor már nem kell tovább rohannia egy sárga csekkel a közeli postára vagy egy másik ablaknál ismét sorban állni, csak azért, hogy a szolgáltatásért járó díjat befizesse. Általában ahhoz, hogy teljesen elektronizálni tudjuk az eljárást, a fizetés a kulcskérdés. Ha ezt megoldottuk, akkor az ügyfélkapun keresztül akár otthonról is megteheti az ember, hogy személyigazolványt vagy útlevelet igényel. Eddig otthonról azért nem lehetett egy-egy ügyet – például befizetéssel járó adóbevallást – teljes egészében elintézni, mert a fizetés elektronikus folyamata megoldatlan volt. Tehát az EKOP egyik legfőbb konkrét haszna az, hogy az elektronikus fizetés lehetősége is biztosítva lesz egy-egy világhálós ügyintézési folyamat végén. Az a célunk, hogy minél több ilyen szolgáltatás legyen Magyarországon, a cégeljárástól kezdve a vámügyintézésen át a családtámogatási rendszerig. Sokat várok attól a projektünktől is, amely most készül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. Ennek az lesz az eredménye, hogy felkerülnek azok az adatok, dokumentumok az internetre, amelyek szükségesek a nyugdíjazáshoz. Az ügyfél így bármikor megnézheti, hogy például hol tart a szolgálati idő elérésében. Vagyis az EKOP küldetése az, hogy az állampolgár kényelmét és hatékonyságát szolgálja azáltal, hogy ügyei 90 százalékát otthonról el tudja intézni az ügyfélkapun keresztül.

- Mennyi idő múlva teljesül ez a 90 százalék?

- A projektjeink 2008 tavaszán indultak el, a program 2013-ig tart. Az első eredményeink véleményem szerint a jövő esztendő első félévében megszületnek, akár az e-fizetés, akár az egyablakos vámügyintézés esetében. Kiemelném még a költségvetési gazdálkodási rendszer projektjét, ami csaknem 12 milliárd forintos beruházás, és ami ennél fontosabb, hogy korszakváltást jelent a közigazgatásban gazdálkodási értelemben. Ez a gigaprojekt számos szervezet együttműködésével az államhatékonyság irányába tesz egy hatalmas lépést, és az lesz az eredménye, hogy az egész hazai költségvetési gazdálkodási rendszer – benne az EU-források lekötése és kifizetése – átláthatóvá és nyomon követhetővé válik. Ugyancsak fontos az „Elektronikus Levéltár” projekt, amely a Kopint-Datorg, valamint a Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósul meg. Bizonyára sokan veszik hasznát majd a családtámogatási ellátó rendszer korszerűsítésének. Ez nyilvántartja majd a különböző juttatásokat, és így útját lehet állni a visszaéléseknek. Bármikor elérhetők lesznek a földhivatali adatok, s sokan veszik majd hasznát a személyes adófolyószámlának is. Mindebből látszik, hogy elég széles a sprektuma az EKOP projektjeinek. Ezek mielőbbi, hatékony megvalósítását szolgálja az a rugalmas modell, vagy ha úgy tetszik, tudásközpont, amit a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja (PMISZK) jelenít meg. A PMISZK feladata, hogy a projektcég szerepét ellátva megteremtse és fenntartsa a központi államigazgatás szervei közötti zökkenőmentes együttműködést a projektek megvalósításában. Pillanatnyilag öt kiemelt projekt összpontosul ott, 20 milliárd forintnyi beruházási értékkel. Ez az intézmény, de talán túlzás nélkül mondhatom, a két operatív program által érintett valamennyi terület dolgozói nagy odaadással azon munkálkodnak, hogy eredményesen megvalósuljanak az előirányzott fejlesztések, legkésőbb 2015-re. Az EKOP esetében eddig 100 milliárdos keretből 46 milliárd forintot kötöttünk le, ami az európai uniós források hasznosításában élen járó Magyarországon is kiemelkedő teljesítmény.

Államreform Operatív Program

(forrásfelosztás prioritási tengelyek szerint, 2007-13, millió euró, folyó áron)

Forrás: www.nfu.hu

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program