eInclusion.hu – Tudásbázis

Az infokommunikációs technológia a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb katalizátora. Informatikai fejlesztésekkel javítható a gazdasági versenyképesség, erősíthető a társadalmi és regionális kohézió, kiépíthető a modernebb állam. Hazánkban az egyik legnagyobb informatikai program az uniós és hazai költségvetési forrásokból finanszírozott Elektronikus Közigazgatási Operatív Program (EKOP), amelyet a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága felügyel. Vezetőjével, dr. Bálint Ákossal a program legfontosabb részleteiről, eredményeiről beszélgettünk.

- Mi az EKOP szerepe az informatika hazai fejlesztésében, terjesztésében?

- Az EKOP a magyar közigazgatás megújításának egyik fontos eleme. A 2007 és 2013 közötti időszakban összesen mintegy 100 milliárd forint uniós és hazai költségvetési forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy végrehajtsuk a közigazgatás és az állam működésének hatékonyabbá tételéhez, a szolgáltató állam megteremtéséhez szükséges informatikai fejlesztéseket.

A projektjeinkkel olyan nemzetgazdasági és államszervezési szempontból fontos célokat valósítunk meg, amelyek korábban a források hiánya vagy széttagoltsága miatt nem voltak lehetségesek. Az EKOP-ban támogatott projektek ezekhez a fejlesztésekhez adják az informatikai infrastruktúrát.

Nagyon lényeges, hogy az EKOP forrásainak mintegy 80-90 százalékát ténylegesen az informatikai eszközök, szoftverek és alkalmazások beszerzésére költik, vagyis ez az operatív program 80-90 milliárd forintot “pumpál” a hazai informatikai piacba. Természetesen ennél jóval nagyobb összeget is el lehetne költeni, és az elvárások is nagyok, de mi ebből a keretből gazdálkodhatunk.

- Mi a garancia arra, hogy e forrásokat valóban hatékonyan költik el?

- Az EKOP-ban sok nagyméretű, bonyolult és sokszereplős kiemelt projektet támogatunk. Azt tapasztaljuk, hogy a program ténylegesen befolyásolja és átalakítja a kormányzati és államigazgatási szervezetek munkáját, megoldásait, a rendszer alkalmazkodik. A közigazgatási intézményekben megjelentek a projektszervezetek, elindult a tudás felhalmozódása, a tudásbázisok kialakulása. Jó példa erre a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK), amely az egyik legfontosabb partnerünk, és amely éppen ilyen fejlesztések végrehajtására jött létre. A projektek sikeres lebonyolításához ugyanis olyan rugalmasabb szervezetek szükségesek, amelyek képesek a sokféle igény és cél összehangolására.

- Mi a szerepe a beszállítóknak, informatikai vállalkozásoknak a projektek megvalósításában?

- A beszállítói oldalnak, úgy gondolom, nagy a felelőssége az EKOP fejlesztéseiben. Az informatikai piac szereplői nagyon jól ismerik e területet, a felhasználói igényeket. Közülük számosan rendelkeznek akár hazai, akár külföldi államigazgatási fejlesztési tapasztalatokkal, és számítunk a projektek hatékony végrehajtásában felhalmozott ismereteikre is.

Éppen ezért nagyon fontosnak tartom e cégek és érdekvédelmi szervezeteik bevonását nem csak a projektek végrehajtásába, hanem már a programok, a pályázatok tervezésébe is. Persze vannak nézetkülönbségek, de az a legfontosabb, hogy jó a partneri kapcsolat közöttünk, és hogy a kapott észrevételek között igazán jókat láthatunk, amelyeket lehetőség szerint be is építünk munkánkba.

- Milyen tipikus problémákat lát a piaci szereplőkkel való együttműködésben, a projektek végrehajtásában, és mi lehet ezekre a megoldás?

- A korábban támogatást nyert projektjeink már elindultak, folynak a munkák. Ebben az időszakban kiemelten figyelni kell a közbeszerzésekre. Az államigazgatásban — különösen ilyen nagy beruházásoknál — van némi hajlam a projektek centralizálására, ami ebből a szempontból azt jelenti, hogy a közbeszerzést egyben írják ki az összes tevékenységre.

Ez azonban nem egyezik meg az új közbeszerzési törvény szellemével, ami éppen hogy a projektek részekre bontását támogatja, tehát az ilyen központosítás elkerülendő. A közbeszerzések szabályossága azért nagyon fontos, mert ha valamilyen eljárási hiba, szabálytalanság csúszik be a folyamatba, ami esetleg egy későbbi ellenőrzésnél derül ki, akkor ez akár a lehívott támogatás elvesztésével, visszafizetésével vagy más komoly következménnyel járhat.

- Hogyan segít az irányító hatóság a projektgazdáknak a hibák elkerülésében?

- A megoldás kulcsa mindenekelőtt az információátadásban, a kommunikációban, az együttműködésben rejlik. Ennek révén javíthatjuk a projektek végrehajtását, minden oldal elkerülheti a félreértésekből adódó kijavíthatatlan hibák előfordulását. A kommunikációval javítjuk az átláthatóságot, ami tapasztalataink szerint jótékony hatással van a kölcsönös bizalomra és ezzel a projektgazdák munkájára is. Éppen ezért különösen fontosnak tartom a jó kommunikációt és a szoros együttműködést a tevékenységünkkel közvetlenül érintett területeken működő szereplőkkel — mint amilyenek az informatikai vállalkozások is –, mert így mindannyiunk munkáját, eredményeit közösen javíthatjuk.