Lakossági pc-használat
Miközben a társadalom közel fele egyre többet profitál az elektronikus szolgáltatások platformját jelentő számítógép használatából, addig honfitársaink többsége továbbra sem veszi igénybe a legalapvetőbb infokommunikációs eszközt.
A BellResearch Infokommunikációs Jelentésének legutóbbi lakossági adatai a hazai pchasználók arányának enyhe növekedését mutatják. Miközben az élet egyre több területén szenvednek mind nagyobb hátrányt az információs társadalom analfabétáinak tekinthető számítógépet nem használók, addig a pc-használat ugrásszerű növekedését eredményező áttörés továbbra is várat magára.
Ahogy az ict-technológiákra épülő szolgáltatások fejlődése rohamléptekkel halad, a digitális szakadék nemcsak hogy fennmarad, de a hátrányba kerültek lemaradása egyre fenyegetőbbé válik. Az egyik oldalon a mind több funkció mind kiterjedtebb és mind gyakoribb használata áll, a másikon pedig a mindezektől az előnyöktől elzárt rétegeket találjuk, akiknek egyre nehezebb lesz ledolgozniuk a hátrányukat. A számítógépet nem használók jellemzően nem észlelik az elszalasztott lehetőségeiket, felzárkózásuknak, illetve felzárkóztatásuknak inkább a szakemberek érzik égető szükségét.
Leszakadó korosztályok
Bár a helyzet mutat némi javulást, az adatok mégis inkább aggodalomra, semmint bizakodásra adnak okot. Különösen aggasztó, hogy a digitális szakadék szélessége jelentős különbségeket mutat az eltérő jellemzőkkel leírható csoportok között. A Jelentés legfrissebb, 2008-as adatfelvétele alapján a leginkább lemaradt délkelet-magyarországi régióban csak minden harmadik [35 százalék] 15 éves vagy idősebb lakos vesz igénybe valamilyen rendszerességgel pc-t, addig a budapestiek többsége és az északnyugati régióban élők többsége [54, illetve 56 százalék] aktív számítógép-felhasználó.
Még markánsabbak a különbségek az egyes korcsoportok affinitásában. Vitán felül a fiatalok járnak az élen, a 15-24 év közöttiek mintegy kilenctizede [88 százalék] ül valamilyen rendszerességgel a gép elé.
Riasztó, hogy a még bőven munkaképes korban levő, 45-59 éves középkorúaknak is csak mindössze 37 százaléka szokott számítógépet használni, holott egy szellemi munkakörre jelentkező efféle ismeretek nélkül egy állásinterjún jóformán esélytelen. Gyakorlat híján pedig a korábban megszerzett tudás is hamar elévül, különösen egy ennyire gyorsan fejlődő területen. Az eredmények arra mutatnak, hogy ezzel a ténnyel, illetve a használati előnyökkel a felhasználók nagyon is tisztában vannak.
A számítógép használatától jelenleg tartózkodók mindössze tizede volt korábbi felhasználó, a túlnyomó többség korábban is távol tartotta magát a “kompjúterektől”.
A hasznossága nem kérdéses
Az adatok szerint a felhasználók jellemzően naponta, de legalábbis hetente többször ülnek monitor elé, és egyre több területen veszik hasznát a pc-knek. Ma már általánosan elterjedt, sőt domináns az otthoni használat: az érintettek négyötöde [83 százaléka] ül otthon a gép elé, míg a munkahelyen csak a felhasználók bő negyede [28 százalék].
A legfontosabb motivációk között a szórakozást, kikapcsolódást, illetve a hobbicélú érdeklődést találjuk, a felhasználók háromnegyede jellemzően ezek miatt ül a gép elé. A tipikus területek között szerepel a kapcsolattartás és kommunikáció, valamint a dokumentumok kezelése is, míg a munka csak jóval kevesebb válaszadó számára releváns. Ugyanakkor jól tükrözi a pchasználók értékítéletét, hogy az eszköz hasznosságát sem a szórakozáshoz kötődő aktivitások, sem a munka esetében nem kérdőjelezték meg – mutatnak rá a BellResearch kutatói.
Forrás: BellResearch
