eInclusion.hu – Tudásbázis

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Jelentés az Országgyűlés e Befogadásügyi Eseti Bizottsága részére a 110/2008. OGY határozat szerinti, e-befogadással összefüggő kormányzati feladatok állásáról

Budapest, 2008. december 19.

I. Vezetői összefoglaló

I. Az előterjesztés előzményei

Az e-befogadás (e-Inclusion) az Európai Uniónak a digitális kompetencia (digitális írástudás) növelésére, és az internet-hozzáférés hiányából fakadó kirekesztettség mérséklésére irányuló szakpolitikája. Az e-befogadás fogalmi lehatárolása még közösségi szinten sem egyértelmű. Az Országgyűlés Eseti Bizottsága számára készült beszámoló az EU e-befogadással kapcsolatos szakpolitikai értelmezését veszi alapul. Az itt helyet kapott programok lefedik azt a hat területet, amelyet az Európai Unió a 2006-os Rigai Nyilatkozatában az e-befogadás területeiként rögzített. Ezek sorrendben: akadálymentesítés, öregedés, e-kompetenciák, társadalmi-kulturális befogadás, földrajzi különbségek, befogadó e-kormányzat. Azaz az e-befogadás területe az IKT-eszközökhöz való hozzáférésen át az idősebbek életminőségének IKT-eszközökkel történő segítésén, a digitális íráskészségek elsajátításán vagy a kisebbségek, a társadalom perifériáján élők támogatásán át az elektronikus közszolgáltatások hátrányos helyzetűek számára is hozzáférhetővé tételéig széles spektrumot ölel fel. Az itt felsorolt programok mindegyike a fenti területeken megfogalmazott célok valamelyikét követi.
Az Országgyűlés 110/2008. (X. 10.) OGY határozata a 2008. évet Magyarországon az e-befogadás évévé nyilvánította, és számos ehhez kapcsolódó célkitűzés teljesítését, illetve ennek előkészítését írta elő.

II. A kormányprogramhoz való viszony

Tekintettel az e-befogadás ágazatokon átívelő, összetett szempontrendszerére, az előterjesztés a kormányprogram számos pontjához kapcsolódik. Elsődlegesen az “Informatika – az intelligens infrastruktúra fejlesztése” fejezetben megfogalmazott, a 2010-re minden településen elérhető szélessávú hozzáférés megteremtésére és a digitális írástudásnak a társadalom minden rétegében – így a hátrányos helyzetű népcsoportok körében is – történő elterjesztésére vonatkozó célkitűzések teljesítéséről számol be az előterjesztés. Az előterjesztés a kormányprogram “Kisebb, szolgáltató közigazgatás” fejezete “Javuló közszolgáltatások” részének számos célkitűzéséhez kapcsolódik.

Emellett az előterjesztés szorosan kapcsolódik a kormányprogram “Esélyegyenlőséget teremtő, korszerű közigazgatás” fejezetének “Színvonalas oktatás” része azon célkitűzéséhez is, amely szerint az informatika alkalmazását növelni kell a közoktatásban, ezzel is erősítve a digitális írástudás kultúráját.

III. Tartalmi összefoglaló

A 110/2008. OGY határozat a Kormány számára három területen írt elő beszámolási kötelezettséget (4., 6. és 7. pont), jelen tájékoztatóval a Kormány e kötelezettségeknek tesz eleget, a következők szerint.

A 110/2008. OGY határozat 4. pontja

“A Kormány 2008. november 30-ig tájékoztatja az Országgyűlést az e-befogadás céljaira biztosítható állami, és európai uniós forrásokról.”

A kormányzat hazai forrásból 2010-ig csaknem 3 milliárd Ft forrást biztosít közvetlenül az e-befogadás megvalósítására. Ez magában foglalja többek között az eMagyarország és a Netrekész program megvalósítását, valamint a társadalmi szervezetek által kezdeményezett e-befogadás programok finanszírozását.

Emellett az előterjesztés részletezi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében indított azon konstrukciók tartalmát és forrását, amelyeknek részét képezi az e-befogadás szempontrendszere. Tekintettel a konstrukciók összetett szempontrendszerére, amelyeknek csak egy – bár fontos – eleme az e-befogadás, a konstrukciók tartalmi elemzése, valamint a hasonló NFT-pályázatokból nyert tapasztalatok alapján ad szakértői becslést a tájékoztató az e-befogadási célokra hasznosuló forrásokról. Az elemzés egyéb szempontok mellett figyelembe veszi a konstrukciók célcsoportját, valamint a konstrukciók infokommunikációs területhez kapcsolódó elemeinek súlyát. Az elemzés eredményeképpen megállapítható, hogy keretösszegként hozzávetőlegesen 20,9 milliárd Ft ÚMFT forrás áll rendelkezésre az e-befogadás célrendszerének megvalósítására.

A 110/2008. OGY határozat 6. pontja

“A Kormány 2008. november 30-ig tájékoztatja az Országgyűlést az e-befogadásnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) való kiemelt kezelésének lehetőségeiről.”

Az e-befogadás ágazatokon átívelő, horizontális szempontrendszere az ÚMFT számos konstrukciójába beépült. Az előterjesztés részletesen tartalmazza e konstrukciók leírását. Önálló e-befogadás konstrukció kialakítását szakmailag nem látjuk indokoltnak, mivel az indokolatlan párhuzamosságokat eredményezne az uniós források felhasználásánál.

A 110/2008. OGY határozat 7. pontja

“A Kormány 2008. november 30-ig tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy az egyes minisztériumok tevékenységében hogyan jelenik meg az e-befogadás és a digitális esélyegyenlőség kérdése.”

Az e-befogadás ágazatokon átívelő horizontális jellegű szempontokat jelenít meg. Az e-befogadás szempontrendszerében megjelenített célkitűzések teljesítését célzó feladatokat ezért nem minden esetben lehetséges a kormányzati munkamegosztás klasszikus, ágazatokon alapuló felosztása szerint telepíteni. Egyes ágazatok pedig – mint például a honvédelem – az ágazati jellegzetességekből adódóan kevésbé hangsúlyosan kapcsolódnak az e-befogadás célkitűzéseihez. Az előterjesztés elsősorban a kormányzati munkamegosztásban az informatikáért – és így az e-befogadás megvalósításáért is – felelős Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatait részletezi, emellett az programok ismertetésénél külön jelöli, ha az valamelyik tárca által kezdeményezett program.

IV. Várható szakmai hatások

Az e-befogadás megvalósítására irányuló intézkedések hosszabb távon a társadalom széles köreiben növelik az IKT eszközök tudatos alkalmazását. Az e-befogadás megvalósulásának így szakmai hozadékaként említhető, hogy a Magyarországon egyébként is folyamatosan növekvő, és egyre szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó IKT ágazat újabb ösztönzést kap a növekedésre, illetve a szolgáltatás színvonalának növelésére, és diverzifikálására, hiszen az IKT eszközök használata olyan területeken, és társadalmi csoportokban is elterjed, ahol eddig ez nem, vagy csak csekély mértékben volt jellemző.

Emellett az elektronikus közszolgáltatások bővülésével, a szolgáltatások minőségének javításával az államigazgatás működése gyorsabb, rugalmasabb és modernebb lesz, összhangban a szolgáltató állam kialakítására vonatkozó elképzelésekkel.

V. Várható gazdasági hatások

Az e-befogadás kezdeményezés egyik kulcseleme a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése, valamint az elszigetelt, elmaradott területek IKT eszközökkel való ellátásával e területeknek az ország “vérkeringésébe” való bekapcsolása. Mindezek mögött az a célkitűzés áll, hogy a hátrányos helyzetükből, vagy elszigeteltségükből eredően inaktív társadalmi csoportok az IKT eszközök segítségével – távoktatás, távmunka, munkakeresés – a társadalom aktív, kereső tagjaivá váljanak. Ezen célkitűzés teljesülése esetén tehát nő a hazai aktív, kereső állampolgárok száma, nő az aktív népesség által megtermelt nemzeti érték, ezzel párhuzamosan csökkenthető a szociális kiadások mértéke. A leszakadó társadalmi csoportok integrálásával hazánk uniós és nemzetközi viszonylatban mért versenyképessége is növekszik, az e-befogadás programra egyébként az EU is mint a versenyképesség növelésének egyik hatékony eszközére tekint.

VI. Várható társadalmi hatások

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és területek felzárkóztatása, az inaktív csoportok aktívvá válásának elősegítése komplex társadalmi hatásokat idéz elő. Egyrészt az IKT eszközöket korábban nem használók életminősége már önmagában az IKT eszközök alkalmazásával is jelentősen javul. Másrészt az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségek kihasználásával ezek a csoportok képezhetik magukat, munkát vállalhatnak, a társadalom aktív, elismert kereső tagjaivá válhatnak. Az előterjesztésben foglaltak így részben a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációját is szolgálják.

VII. Kapcsolódások

” 110/2008. (X. 10.) OGY határozat az e-befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentése érdekében
” 111/2008. (X. 10.) OGY határozat az “e-befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” létrehozásáról

Tájékoztató az Országgyűlés e-befogadásügyi eseti bizottsága számára a 110/2008. OGY határozat szerinti e-befogadással összefüggő kormányzati feladatok állásáról

Az Országgyűlés 110/2008. (X. 10.) OGY határozata a 2008. évet az e-befogadás évévé nyilvánította, és számos ehhez kapcsolódó célkitűzés teljesítését, illetve ennek előkészítését írta elő. A 110/2008. OGY határozat a Kormány számára három területen írt elő beszámolási kötelezettséget (4., 6. és 7. pont), jelen tájékoztatóval a Kormány e kötelezettségeknek tesz eleget.

A tájékoztató az e-befogadás területén kifejtett kormányzati tevékenységet, eredményeket, valamint a rendelkezésre álló hazai és uniós forrásokat mutatja be, kiegészítve az ismertetést a civil szféra megkerülhetetlen közreműködésének bemutatásával. A tájékoztató első részében a kormányzat által az e-befogadás célrendszerének elérését közvetlenül szolgáló intézkedéseket tartalmazza, második részében a jelenleg rendelkezésre álló, azon ÚMFT-konstrukciókat, valamint keretösszegeit részletezi, amelyek valamilyen módon érvényesítik az e-befogadás szempontrendszerét. Tekintettel a konstrukciók összetett szempontrendszerére, amelyeknek csak egy – bár fontos – eleme az e-befogadás, a konstrukciók tartalmi elemzése, valamint a hasonló NFT-pályázatokból nyert tapasztalatok alapján ad szakértői becslést a tájékoztató az e-befogadási célokra hasznosuló forrásokról. Az elemzés egyéb szempontok mellett figyelembe veszi a konstrukciók célcsoportját, valamint a konstrukciók infokommunikációs területhez kapcsolódó elemeinek súlyát. Végezetül a kormányzat által támogatott civil kezdeményezéseket ismerteti a tájékoztató. A rendelkezésre álló hazai forrásokat, valamint az ÚMFT keretében megjelenő forrásokat 2007 és 2010 között áttekintő táblázat mutatja be.

Az egyes fejezetek címében feltüntetjük, hogy a szövegrész mely OGY határozati pontra ad választ.

A kormányzat eredményei az e-befogadás területén (a 110/2008. OGY határozat 4. és 7. pontjához)

A digitális írástudás elterjesztése és a lakossági számítógép és internet használat ösztönzése mind az egyéni, mind a társadalmi-gazdasági versenyképesség meghatározó tényezője, ebből a felismerésből kiindulva a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2008. első félévében 3 évre (2008-2010) szóló digitális írástudás stratégiát dolgozott ki. A stratégia alapvető célja a jelenleg digitálisan írástudatlan felnőtt népesség – mintegy 4 millió fő – alapfokú számítógépes ismeretei megszerzésének elősegítésével – összhangban az Európai Unió célkitűzésével – a jelenleg 50% feletti digitális írástudatlanság jelentős mértékű csökkentése 2010-ig.

A stratégia fő célkitűzéseit és eszközeit integrálta az Informatikai Átfogó Stratégia elnevezésű stratégiai dokumentum, amely az Informatikáért Felelős Kormánybiztosság, valamint az irányítása alatt működő Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkárság céljait tartalmazza, fókuszban az e-közszolgáltatások fejlesztésével.

eMagyarország 2.0 – közösségi internet-hozzáférési pontok hálózata

Az eMagyarország Program a magyar információs társadalom fejlesztésének stratégiai fontosságú programjaként indult 2003 végén. A program célja az internet-elérés kiterjesztése volt az ország teljes területén, főként a kevésbé, vagy egyáltalán nem ellátott területekre (falvak, hátrányos helyzetű települések) fókuszálva. A kormányzati szándékkal összhangban a program hosszú távú céljaként fogalmazódott meg, hogy amíg az állampolgárok jelentős részének otthonában technikai vagy anyagi okokból nincs lehetősége a nagy sávszélességű Internet-hozzáférés kialakítására, addig az ország egész területén elérhető, közösségi Internet-hozzáférési pontok biztosítsák a világháló használatát. 2006 végére közel 3000 közösségi hozzáférési pont (eMagyarország Pont) kezdte el működését túlnyomóan közintézményekben (nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények, önkormányzatok, alapítványok, közalapítványok, illetve kisebb részben gazdálkodó szervezetek stb.).

A 2007-ben megújult, eMagyarország 2.0 Program koncepciója alapvetően eltér az eMagyarország Program korábbi koncepciójától, bár a távlatilag kitűzött cél – az információs társadalomtól elzárt rétegek esélyegyenlőségének megteremtése – nem változott. Az új program már nem a technikai eszközök kihelyezését tekinti a legfontosabb támogatási területnek, hanem a szolgáltatásokat megvalósító környezet és a feltételi rendszer egységes és központilag támogatott felépítése a cél. Ebben kiemelt szerepe van az eMagyarország Pontok hálózatán működő humáninfrastruktúra-rendszer kialakításának. A megújított program legfontosabb eleme az internet-használatot segítő eTanácsadó-rendszer kialakítása.

Eredmények

2007. év második negyedévében felállt az eMagyarország Centrum, amelynek kizárólagos feladata lett a program újraindítása, szakmai támogatása, központi koordinációja és felügyelete. A jól és aktívan működő eMagyarország Pontok számítógép-parkjának korszerűsítésére 2007 szeptemberében pályázat jelent meg, amelynek keretében 1453 beérkezett pályázat közül 1004 részesült pontonként 280.000 Ft összegű támogatásban. Ezen felül 204 eMagyarország Ponttal együttműködési szerződés megkötésére kerül sor: ők pénzbeli támogatásban nem részesülnek, de a “brand” használatára jogosultak – a feltételek teljesítése mellett.

Az eTanácsadó-rendszer 2007 elejétől az eMagyarország Program integrált részeként indult el, amelynek az eTanácsadók képzése mellett egyik kulcsfeladata az eTanácsadó szolgáltatás felépítése és működtetése. Az eTanácsadó képzés első két pilot szakaszában a tananyag kialakításán kívül 300 tanácsadó kiképzésére került sor. 2008 márciusáig 1000 eTanácsadó képzése fejeződött be.

Valamennyi eMagyarország Ponton monitoring szoftver került telepítésre, amely az eMagyarország Centrum számára működési adatokat szolgáltat. A monitoring során gyűjtött adatok és információk egyfelől lehetővé teszik az elért eredmények nyomon követését, másfelől ezáltal ellenőrizhető, hogy a támogatási szerződések végrehajtása megfelelő irányba és szakmai tartalommal halad-e. Az eMagyarország Pontok hálózati működésének és egymással való kapcsolattartásának érdekében került kifejlesztésre az eMagyarország portál (www.emagyarorszag.hu). A portál lehetőséget biztosít úgynevezett “microsite”-ok létrehozására az eMagyarország Programban résztvevő intézmények számára. A portálon az érdeklődök megtalálhatják a folyamatosan frissülő eMagyarország Pontok adat- és tudásbázisát is (eMagyarország Pont-kereső). A horizontális feladatok közül kiemelkedő fontossága van a lakossági elérést biztosító IT szolgáltatási hálózatok összehangolt működtetésének, a tárcák közötti strukturális párhuzamosságok csökkentésének, kiküszöbölésének. A tárcaközi harmonizációra 2007 végén interminiszteriális munkacsoport alakult.

A program célcsoportjainak tájékoztatása – eMagyarország pontok, eTanácsadók, lakosság – elengedhetetlen egy széles közösség bevonására irányuló program esetében. Ezért a Program 2007-2008. évi szakaszának fontos része volt a figyelemfelhívó, kommunikációs akciók megvalósítása. A 2007-ben három olyan pilot projekt indult, amelyek gyakorlati próbáját jelentették az új képzési és koordinációs elképzeléseknek:

• Helyi közösség és társadalomfejlesztő szolgáltatási pilot-projekt;
• eKözszolgáltatási pilot-projekt;
• Hátrányos helyzetűek pilot-projektje.

Jövőkép

Az eMagyarország Program kiemelt középtávú célja, hogy minden állampolgár hozzáférjen és szükség esetén személyre szabott segítséget kapjon az elektronikus ügyintézéshez, valamint a Program a szolgáltató állam gyakorlati megvalósítását támogatva az állampolgárok számára az e-közszolgáltatásokat helyi szinten, a hét minden napján, felhasználóbarát módon tegye elérhetővé.

Feladatok 2009-10. évekre:

• A hatékonyan működő eMagyarország Pontok hálózatának fenntartása és költség-hatékony fejlesztése főként a hátrányos helyzetű településeken.
• eTanácsadók folyamatos képzése és az eTanácsadó segítő hálózat bővítése az internet használat és az e-közszolgáltatások igénybevételének növelésére.
• eTanácsadói Tudásközpont létrehozása az Ügyfélkapu, az e-adózás és egyéb kormányzati szolgáltatások változásaival kapcsolatos naprakész információk biztosítására.
• Ügyfélpont kereső” szolgáltatás fejlesztése és üzemeltetése a különböző közösségi elérhetőségi pontok kihasználtságának növelése érdekében.
• A www.emagyarorszag.hu portál továbbfejlesztése.
• Az eTanácsadók munkájának népszerűsítése és az eMagyarország Pontok ismertségének növelése.
• A társadalom digitálisan felkészületlen csoportjainak felzárkóztatását célzó civil projektek támogatása pályázati formában.

Netrekész Program

2007 októberében Netrekész Program néven több évre szóló összehangolt állami és piaci motivációs program indult az információs társadalom fejlesztéséért, az internet-használat bővüléséért. A piaci szereplőkkel közösen létrehozott program két részből áll: a piaci szereplők által kidolgozott, az internet-használattal kapcsolatos motivációhiány leküzdését célzó kampányból, valamint a hazai forrásból lebonyolított pályázati programból. A 2007 októberében megjelentetett pályázaton 50 nyertes került kiválasztásra. A program rendelkezésre álló keretösszege 250 millió Ft volt. A szemléletformáló kommunikációs kampány 2008 őszén számos országos médium bevonásával elindult. Jelenleg a 2008. év végén kiírásra kerülő pályázat szakmai előkészítése zajlik. Az új pályázatra 282 millió Ft keretösszeg áll rendelkezésre.

Az eTanácsadó hálózat kiépítése és működtetése

Az eTanácsadó az eMagyarország Pontokon dolgozó, megfelelő képzettséggel rendelkező munkatárs, aki az információs társadalmi tudatosítást, az e-szolgáltatások igénybevételéhez személyes segítségnyújtást és a lakosság digitális kompetencia fejlesztését végzi. Jelenleg eTanácsadók lehetnek azok a felsőfokú végzettségűek, akik legalább 1 éve közösségi szolgáltatási területen dolgoznak (könyvtárosok, közművelődési szakemberek, tanárok, szociális szakemberek, stb.). A felsőfokú végzettségi előfeltétel nem vonatkozik azokra, akik középfokú végzettségű IT-mentor OKJ-s diplomával rendelkeznek. A megfelelő felkészültséggel és előképzettséggel rendelkező jelentkezőknek speciális akkreditált képzést (az Információs Társadalmi Tanácsadó – ITT – képzést) kell elvégezniük a feladatkör betöltéséhez. Eddig 1000 eTanácsadó képzésére került sor, a képzések folyamatosak.

Digitális középiskola program

A Digitális Középiskola program 2003-ban kormányzati kezdeményezésre indult különösen hátrányos helyzetű diákok számára. Az iskolában alkalmazott innovatív képzés az internet segítségével megvalósuló, sajátos iskolarendszerű távoktatási modellben biztosítja hallgatóinak az oktatást. A Digitális Középiskola célja a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez juttatása. A program azok számára jött létre, akikben megvan a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik miatt a hagyományos struktúrában erre nem volt vagy nem lenne módjuk. A képzés négyéves, érettségivel zárul, az oktatás nagy része távoktatásos, számítógéppel támogatott, online digitális középiskolai képzés. A 2007/08. tanév befejeztével immár a második végzős évfolyam érettségizett le a Digitális Középiskola program keretében. A 2008/2009-as tanév 1. félévében, 4 évfolyamon, 12 osztályban 449 hátrányos helyzetű felnőtt tanuló végezheti középfokú tanulmányait a Digitális Középiskola esélyegyenlőségi program keretében.

IT mentor

A kormányzat által támogatott IT mentor program keretében olyan szociális és közösségfejlesztő munkát végző szakemberek részesülnek OKJ szakképzésben, akik már középfokú végzettséggel rendelkeznek. Feladatuk, hogy felismerjék, elérjék a segítség nélküli leszakadó társadalmi csoportokat, egyéneket, hogy elindítsák a távolmaradók és elutasítók körét az információs társadalmi fejlődés útján. Munkájuk nem intézményhez kötött, végezhetik azt bármely szociális vagy helyi önkormányzati intézmény részére, vagy vállalkozási alapon. Az IT mentorok sok esetben valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek közül kerülnek ki, ezért könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni és azonosulni e csoportok problémáival. Az első IT mentor OKJ-s képzés a 2008. év első felében indult el. 2008 júliusában 30 személy tett vizsgát, az első IT mentorok ez év végén kezdhetik meg munkájukat. A tananyag többmodulos rendszerű, 400 órás.

Informatikai termek létrehozása a büntetés-végrehajtási intézetekben (IRM)

Jelenleg tizennyolc büntetés-végrehajtási intézet rendelkezik informatikai szaktanteremmel. A szaktantermek kialakításának és a számítógéppark beszerzésének költségeit többségében pályázatok útján, PHARE-finanszírozás keretében fedezték, kisebb részben külső vállalkozások felajánlásaiból, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának költségvetéséből. A büntetés-végrehajtási intézetekben 2007-ben összesen 123 fogvatartott szerzett OKJ-s szakképesítést az informatika valamely területén. A képzéseket kizárólag azok foglalkoztatáspolitikai célú állami támogatásából, illetve külső vállalkozások felajánlásaiból fedezték.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyfélköre számára számítógép, illetve internet elérési lehetőség biztosítása a közösségi foglalkoztatók keretében (IRM)

Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának ügyfélköre jelentős részben a társadalom digitális esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetű csoportjaihoz tartozik. A digitális esélyegyenlőség támogatására a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak a közösségi foglalkoztatók keretében van lehetősége. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat jelenleg két foglalkoztatót működtet: a Jóvá-Tett-Hely Közösségi foglalkoztatót Budapesten, és a Zöld Ház Közösségi Foglalkoztatót Miskolcon. A közösségi foglalkoztatókban az ügyfelek ellenőrzött körülmények között használhatják a számítógépeket szövegszerkesztésre, valamint internetezésre. Az internet hozzáférés mindkét foglalkoztatóban ingyenes. A foglalkoztató munkatársai szükség esetén segítséget nyújtanak a számítógép és az internet használatához.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal internet elérési lehetőséget biztosít a befogadó állomásokon (IRM)

Azok a hazánkba érkező külföldi állampolgárok, akik elhelyezése más módon nem biztosított, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal befogadó állomásaira kerülnek. A BÁH a befogadó állomásokon tartózkodók számára biztosítja az internethez való hozzáférést.

18/2008. (II. 28) ÖM rendelet (ÖM)

A kistelepülési iskolák és körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javításával, valamint egy beszerzésekkel kapcsolatos egyszeri támogatás igénybevételéről szóló miniszteri rendelet alapján az ÖM 158 körjegyzőség számára összesen 726 185 000 forintot utalt ki. A támogatásból legtöbb helyen informatikai hálózat kiépítése, valamint számítástechnikai eszközök beszerzése valósult meg.

Kormányzati honlapok akadálymentesítése – a KIETB 19. számú ajánlása

A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ által működtetett Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) 2006-ban kiadta 19. számú ajánlását a központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységéről, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeiről. Az ajánlás ellenére a kormányzati weboldalak alig negyede tekinthető teljesen akadálymentesnek, így a hátrányos helyzetű csoportok egyelőre nehezen szerezhetnek információt, illetve léphetnek kapcsolatba az interneten a hivatalos szervekkel. Az alkalmazás tapasztalatainak felhasználásával elkészült az ajánlás immár 3. verziója, amely a Közigazgatási Informatikai Bizottság általi elfogadás előtt áll.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány közös finanszírozásának köszönhetően jövő év végére elkészül a nemzetközileg is elismert és használt, a World Wide Web Consortium (W3C) által kifejlesztett, WCAG 2.0 elnevezésű, e-akadálymentesítési szabványcsomag teljes magyar nyelvű verziója. A tervek szerint az elkészült szabványcsomagból a Magyar Tudományos Akadémián belül működő W3C Magyar Iroda infromatikusok és webfejlesztők számára egy e-akadálymentsítési kézikönyvet készít, amelyet az SZMM ingyenesen hozzáférhetővé tesz.

“HUsz (20) online” projekt

Az Európai Bizottság 2001-ben – az eEurope 2002 Akciótervhez kapcsolódóan – közleményt adott ki “a 20 leginkább keresett közigazgatási szolgáltatás” elektronikus (online) elérhetőségére vonatkozóan. Már az 1126/2003. (XII.12) Korm. határozattal elfogadott E-kormányzat Stratégia, majd az azt követő E-közigazgatás 2010 Stratégia is kiemelten kezeli a legfontosabb közigazgatási szolgáltatások fejlesztését, azon keresztül is az e-befogadást ösztönző szolgáltatások felhasználói körének kiterjesztését. A Bizottság által azonosított 20 szolgáltatás helyett Magyarországon 27 elektronikus szolgáltatás kiemelt fejlesztésére került sor, amelyek ösztönzőleg hatnak az állampolgárok és vállalkozások információs társadalomba való bevonódására.

“EZÜSTPROG 08″ pályázat

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 2008. évben “Idősek az idősekért és a fiatalokért” címmel 28,8 millió Ft összegben pályázatot írt ki, amelynek keretében lehetőség nyílt az idősek informatikai oktatására pályázni. A beérkezett pályázatok közül 24 a nyugdíjasok internet oktatását is megjelenítette programjában. A 2009. évben is szerepel a tárca tervei között az “EZÜSTPROG 09″ program meghirdetése hasonló összegben.

Források az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) (a 110/2008. OGY határozat 4. és 6. pontjához)

Az e-befogadás ágazatokon átívelő, horizontális szempontrendszere az ÚMFT számos konstrukciójába beépült. A tájékoztató részletesen tartalmazza ezen konstrukciók leírását. Önálló e-befogadás konstrukció kialakítását szakmailag nem látjuk indokoltnak, mivel az indokolatlan párhuzamosságokat eredményezne az uniós források felhasználásánál.

GOP 3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása konstrukció

A 2007 októberében meghirdetett GOP 3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása pályázat célja a szélessávú távközlési infrastruktúra kiépítésének és szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország hátrányos helyzetű kistérségeiben, ahol eddig üzleti alapon a beruházás megtérülésének kockázatai miatt nem indult meg, illetve nem valósult meg a hálózat fejlesztése. A 2007-ben megjelent pályázat keretében 279 vidéki kistelepülés szélessávú infrastruktúrával való ellátása valósulhat meg a nyertes és a hálózatot kiépítő internetszolgáltatóknak megítélt 3 018 millió forint támogatás révén, amely közel 129 ezer lakost érint.

TÁMOP 2.1.2: Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése konstrukció

A konstrukció (TÁMOP 2.1.2) a felnőtt lakosság képességeinek azokon a területeken történő fejlesztését célozza, amelyeket a munkaerőpiac a szakmai tudás mellett kiemelkedően fontosnak értékel. A projekt a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak a fejlesztésével járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges, képzett munkaerő biztosításához. A “tudás esély” és a “Nem mondunk le senkiről” zászlóshajó projekt részét képezi a konstrukció. A konstrukció tartalmazza az e-készségek fejlesztését. A konstrukció tervezett keretösszege 2008 és 2010 között 12 880 millió Ft.

TÁMOP 3.1.1: “21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt (OKM)

A központi koordinációt végző program egyik pillére a Komplex eTanulás, digitális pedagógiai, tartalomszolgáltató, IKT kompetenciafejlesztést támogató szolgáltató rendszer fejlesztésére, szükség esetén továbbfejlesztésére irányul. A digitális kompetencia fejlesztését korszerű informatikai rendszer létrehozásával, illetve továbbfejlesztésével alapozza meg. Az eTanuláshoz szükséges digitális taneszközök kifejlesztéséhez és működtetéséhez biztosítja a technológiát, a módszertant és a minőségbiztosítási rendszert. Pilot projekteket indít a digitális tartalmak és szolgáltatások piaci alapon való közvetítésének, piaci mechanizmusok kialakulásának támogatására. Kidolgozza, akkreditáltatja és bevezeti azokat az IKT-alapú képzési és továbbképzési programokat, melyek regionális és intézményi szinten is támogatják a digitális kompetencia fejlesztését: Help-desk szolgáltatást nyújt, illetve mentori segítséget biztosít a pedagógusok számára. A projektgazda pályázata benyújtásra került. Kiemelt projekt az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság vezetésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, mint konzorciumi tag részvételével valósul meg. A kiemelt projekt támogatási keretösszege 2009-ben 10,411 milliárd Ft.

TAMOP 3.1.2: “Új tartalomfejlesztések a közoktatásban” pályázatos projekt (OKM)

A konstrukció (TAMOP 3.1.2) célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztési programjainak, tartalmainak oktatási programcsomagjainak, tananyagainak fejlesztése, elsősorban a kompetenciafejlesztő oktatás módszertani igényei, a Nemzeti Alaptanterv (NAT), illetőleg az érettségi követelményeinek figyelembe vételével a közoktatási intézmények minden típusára. A konstrukció mindhárom komponensében olyan fejlesztéseknek kell születni, amelyek tartalmilag és technikailag is alkalmasak a korszerű, digitális és multimédiás technológiákkal és eszközökkel segített pedagógiai módszerek sokoldalú alkalmazására. Támogatott tevékenységek közé tartozik többek között a digitális írástudás kompetencia fejlesztése, a digitális kultúra és e-tanulás fejlesztése, a digitális írásbeliség kompetenciaterületek oktatási programjának (és a bevezetést támogató szolgáltatások) továbbfejlesztése, valamint az 1-12. évfolyam részére közoktatásban felhasználható, elsősorban nemzetközi digitális oktatási tartalmak honosítása és díjmentes hozzáférhetővé tétele digitális formában. A rendelkezésre álló forrás 2010-ig 17 200 millió Ft.

TÁMOP 3.1.4: “Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben” pályázatos projekt (OKM)

A 2008 szeptemberében kiírásra került pályázatra 2009. február 16-ig van lehetőség pályázatot benyújtani. A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének integráns részeként a digitális írástudás elterjesztését, mindennapi gyakorlattá válását támogatja. A kedvezményezettek számára kötelező jelleggel előírja a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használatát és a digitális készségek fejlesztését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ebben a programelemben érintett tanórák 25%-ának IKT-eszközzel támogatott tanóraként kell megvalósulnia. A projektben közreműködő, a kompetencia alapú oktatás implementációjába bevont pedagógusok számára kötelező részt venni az infokommunikációs technológiák oktatásban történő alkalmazását segítő képzésben. A konstrukció tervezett forráskerete a 2007-2010-es időszakra 55,43 milliárd Ft.

TÁMOP 3.2.1: “Új tanulási formák és rendszerek” kiemelt projekt

A program a középiskolai végzettséggel nem rendelkező, az iskolarendszerből lemorzsolódott, tanköteles koron túli embereket segíti a középfokú végzettség megszerzésében az ún. Távoktatási Szolgáltató Módszertani Központ létrehozásával. A központ fő feladatai: szakmailag-módszertanilag támogatja a digitális középiskolákat, feladatokkal, vizsga-modulokkal kiegészített, a közoktatás megközelítőleg 50 tantárgyának oktatásához használható lektorált, ellenőrzött e-learning tananyagot dolgoz ki, integrált tanulásmenedzsment rendszert alakít ki, adatbázist működtet, szakembereket képez ki, valamint akkreditált továbbképzést hoz létre. A pályázati felhívást 2008. október közepén jelent meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a kiírás kedvezményezettje az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). A pályázat benyújtására 2008. október 27. – 2009. január 9-ig van lehetőség. A konstrukció támogatási keretösszege a 2009-2010-ben 1 470 millió Ft.

TÁMOP 4.1.1 Hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztés a felsőoktatásban konstrukció

A program célja a felsőoktatási intézményekben a 21. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások kifejlesztése és működtetése. A konstrukció a felsőoktatás szervezeti fejlesztéséhez, valamint a képzések munkaerő-piaci relevanciájának fejlesztéséhez kíván hozzájárulni a legfontosabb intézmény-irányítási és hallgatói szolgáltatások fejlesztésének támogatásával. A projekt – amely 2010-ben valósul meg – támogatható tevékenységei között szerepel a hátrányos helyzetű, illetve fogyatékossággal élő egyetemi-főiskolai hallgatóknak nyújtott mentorszolgáltatások fejlesztése is. A konstrukció tervezett kerete 7 milliárd Ft, melyből hozzávetőlegesen 0,5 milliárd Ft-ot fog kitenni az e-befogadási célra szánt összeg.

TÁMOP 5.4.5: Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása konstrukció

A 2007 novemberében kiírt támogatási konstrukció célja az egyenlő esélyű hozzáférés eredményes és hatékony biztosításához szükséges tudás létrehozása és elterjesztésének megalapozása, módszertani és képzési tananyagok fejlesztése, képzési programok kidolgozása és akkreditálása volt, a kísérleti képzések tapasztalatait beépítve. A kiemelt projekt tervezési felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 840 millió forint, a projektterv benyújtásának határideje 2007. december 7-e volt. A projekt megvalósítója a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. A konstrukció 2010-es folytatásának (B komponensének) kerete 75 millió Ft.

Ezen túlmenően a TÁMOP alábbi konstrukciói is tartalmaznak e-befogadást érintő elemeket.

• TÁMOP 1.1.1 – Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése (kiemelt) (OKM),
• TÁMOP 1.1.2 – Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért (OKM),
• TÁMOP 1.3.1 – A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként,
• TÁMOP 3.2.3. – Építő közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért,
• TÁMOP 5.4.8 – A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése
• TIOP 1.1.1: “A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” pályázatos projekt

A pályázat kiemelt célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az ún. “Intelligens iskola” létrehozása. Az “Intelligens iskola” program azonban nemcsak az informatikai készségek, hanem a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát is jelentős részben biztosítja. A fejlesztés minden közoktatási intézmény (kivéve óvodák) számára egységes alapinformatikai infrastruktúrát biztosít, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. A konstrukció keretében megvalósuló fejlesztések főbb elemei között hangsúlyosan jelenik meg “a sajátos nevelési igényű tanulók – különösen a gyengénlátók, hallássérültek, mozgássérültek, tanulási nehézséggel küzdők- integrált oktatását segítő speciális IKT eszközök biztosítása”. A pályázati felhívás 2008. február végén jelent meg. A nyertesekkel a támogatási szerződés megkötésére várhatóan ez év december végéig sor kerül. A projektek megvalósítása a 2009. év elején kezdődhet meg. A támogatási keretösszeg 2008-2010-es programozási időszakra 29,5 milliárd Ft.

TIOP 1.1.2: “Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban” kiemelt projekt

A konstrukció célja a döntően a TIOP 1.1.1 “A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázat keretében megvalósuló, nagyarányú informatikai eszközfejlesztés lebonyolításának és hasznosításának támogatása annak érdekében, hogy az intézmények a támogatásban megkapott eszközök minél jobb kihasználtságát érhessék el a TÁMOP keretében kifejlesztett eredmények alkalmazásában. További cél a már meglévő és majd kialakítandó különböző oktatási rendszerek hatékony teljesítményének hosszabb távú biztosítása költséghatékony megoldásokkal. A projektgazda 2008 októberében nyújtotta be pályázatát. Támogatási keretösszeg 2008-2010-es programozási időszakra: 4,75 milliárd Ft.

TIOP 3.3.1: A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése

A beavatkozás célja a komplex, azaz fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, az egyenlő esélyű hozzáférés által a fogyatékos emberek életminőségének javítása, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával a fogyatékossággal élő személyek nagyobb mértékben képessé válnak önállóan intézni ügyeiket, képesek lesznek dolgozni és adót fizetni, továbbá ez a törekvés az állam által biztosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést is elősegíti. A jelenleg futó, kifejezetten ezt a célt szolgáló pályázatok közül a legjelentősebb a (TIOP) 3.3.1-es kódjelű konstrukció, amelybe az infokommunikációs akadálymentesítés is beletartozik. A pályázatban azon állami szervek és a felügyeletük alá tartozó intézmények vehetnek részt, amelyek közszolgáltatást nyújtanak és ügyfélszolgálatot működtetnek. A konstrukció megvalósítására rendelkezésre álló forrás a 2007-2010-es tervezési időszakban 15 milliárd Ft, továbbá a KMOP 4.4.2. tükörkonstrukcióban további 1,06 milliárd Ft. A 15 milliárd Ft forrás elosztása várhatóan négy ütemben történik, egyenként 3776,5 millió Ft-os kerettel oly módon, hogy a konstrukcióba bevont 6 régióból 3-3 számára kerül kiírásra pályázat. Az első két ütem 2007-ben, a KMOP tükörpályázat 2008-ban megjelent. Az első két pályázati kör tartalma megegyezik, a Közép-Magyarországi Régió intézményei lényegében azonos feltételekkel a KMOP 4.4.2-be pályázhattak 2008. augusztus 31-ig. A fenti ütemezést és a források mértékét befolyásolhatja, hogy az első kiírások után – a rendkívül alacsony pályázói aktivitás miatt – jelentős maradvány képződött.

A pályázatok legfontosabb jellemzője, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés egyszerre kötelező, a pályázónak mind a kettőt vállalnia kell. Az infokommunikációs akadálymentesítés terén már eddig is történtek lépések a kormányzaton belül, ezek azonban kevés kivételtől eltekintve sajnos csak a honlapokra korlátozódtak, és ott is csak az ún. vakbarát változat elkészítését takarták. Emellett szükség lenne könnyen érthető, esetleg jelnyelvi tartalmak megjelenítésére is.

Dél Alföldi ROP 4.3.1: Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)

A 2007-ben indult konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 1 618 millió Ft.

Dél-Dunántúli ROP 3.1.1: Akadálymentesítés

A 2007-ben indult konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 1 380 millió Ft.

Észak-Alföldi ROP 4.1.5: Akadálymentesítés

A 2007-ben indult konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének javítása. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 3 174 millió Ft

Észak-Magyarországi ROP 4.2.2: Akadálymentesítés

A 2007-ben indult konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 3 900 millió Ft.

Közép-Dunántúli ROP 5.3.2: Utólagos akadálymentesítés

A 2007-ben indult konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 835 millió Ft.

Közép Magyarországi ROP 4.4.2: Állami fenntartású közintézmények akadálymentesítése

A 2007-ben indult konstrukció célja a központi költségvetési igazgatási szervek (pl. közigazgatási hivatalok bíróságok ügyészségek) és állami fenntartású intézmények épületeinek akadálymentesítése. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 1 060 millió Ft.

Közép Magyarországi ROP 4.5.3: Önkormányzatok illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése

A 2007-ben indult konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz (kivéve egészségügyi alapellátás) való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 3 654 millió Ft.

Nyugat-Dunántúli ROP – 5.1.1 ‘E’ komponens: Önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése

A 2007-ben indult konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Támogatható tevékenység egyebek mellett az infokommunikációs akadálymentesítés. A konstrukció 2007 és 2010 közötti kerete 1 270 millió Ft.

Civil kezdeményezések

Ugyan a 110/2008. OGY határozat a kormányzati szervezetek e-befogadással kapcsolatos munkájáról kért tájékoztatást, ezen a területen a társadalmi szervezetek részéről is történtek olyan lényeges kezdeményezések, amelyekről az e-befogadás megvalósulásával kapcsolatos hazai helyzetkép teljes körű ismertetése érdekében célszerű a Bizottságot tájékoztatni.

Kiemelkedik a kormányzati partnerek közül az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), amely sikeres programjai, akciói (Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek, eInclusion.hu tudásbázis) mellett kiemelten fontos szemléletformáló tevékenységet lát el az e-befogadás területén. Az Inforum kezdeményezésére jött létre az e-befogadásügyi Eseti Országgyűlési Bizottság is.

További partnerszervezetek, amelyekkel a kormányzat folyamatos párbeszédet folytat az e-befogadás problémáinak megoldása érdekében: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége, Internet Szolgáltatók Tanácsa, Informatikai és Könyvtári Szövetség, Információs Társadalom- és Trendkutató Központ, IT-Mentor Egyesület, Magyar Teleház Szövetség.

Programok

Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny

Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) által irányított program célja az informatikai vívmányok által nem érintett korosztályok, legfőképpen az idősek bevonása az információs társadalomba a fiatalabb generációk segítségével. A 2003. év óta minden esztendőben, az ország különböző városaiban megrendezésre kerülő versenyen a nagyszülők és az unokák az együttgondolkodás, valamint az infokommunikációs eszközök közös használatán keresztül megtapasztalják az internet nyújtotta előnyöket. A versenyre minden 14 évnél fiatalabb, de 5 évesnél idősebb gyermek jelentkezhet, legalább 50 éves déd-/nagyszülőjével párban. Valamennyi versenyzőpáros az alapműveltség témaköreit érintő feladatsort kap, amelynek megoldásához az interneten elérhető bármilyen segítséget igénybe vehet. A rendezvényen eddig összesen 1200 család vett részt.

“WIFI falu” program

A kormányzat által 200 millió Ft-tal támogatott, az Internet Terjesztéséért Alapítvány által működtetett “WiFi falu” kezdeményezés célja, hogy Magyarország legelmaradottabb térségeinek lakóit WLAN technológia igénybevételével közösségi internethez juttassa. A projekt először a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserehát vidékén indult el, de már megvetette a lábát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A kezdeményezés keretében 150 faluban közel 3000 háztartás számára nyílik lehetőség kedvezményes számítógép vásárlására és ingyenes drótnélküli internet hozzáférés elérésére. 2008 szeptemberéig 102 falu, 1500 háztartásába sikerült az internetet eljuttatni. A program célja 33 kistérség 70000 háztartásának bekapcsolása.

Összefoglaló az e-befogadás céljaira biztosítható állami, és európai uniós forrásokról 2007-2010

Hazai források 2007-2010

A program neve	A pályázatot kiíró/programot megvalósító kormányzati, illetve társadalmi szervezet	A megvalósítás időtartama	A rendelkezésre álló forrás (millió Ft)
eMagyarország 2.0 pályázat	- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Miniszterelnöki Hivatal) - Nemzetközi Technológiai Kht. (közreműködő szervezet) - non-profit szervezet pályázók	2007	430
Netrekész program 2007 pályázati pillér	- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Miniszterelnöki Hivatal) - Nemzetközi Technológiai Kht. (közreműködő szervezet) - non-profit szervezet pályázók	2007	250
eTanácsadó hálózat kiépítése és működtetése	- Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Oktatási és Kulturális Minisztérium	2007-2008	500
Közösségi Internetelérési Pontok pályázat	- Miniszterelnöki Hivatal - Nemzetközi Technológiai Kht. (közreműködő szervezet) - non-profit szervezet pályázók	2008-2010	950
Netrekész program 2008 pályázati pillér	- Miniszterelnöki Hivatal - Nemzetközi Technológiai Kht. (közreműködő szervezet) - non-profit szervezet pályázók	2008-2010	282
Pályázat civil szervezetek részére közösségi terek közötti együttműködési lehetőségek kidolgozására, hálózati működés erősítésére	- Miniszterelnöki Hivatal - Nemzetközi Technológiai Kht. (közreműködő szervezet) - non-profit szervezet pályázók	2008-2010	280
EZÜSTPROG ’08 (’09) pályázat	Szociális és Munkaügyi Minisztérium	2008-2009	cca. 60
“WIFI falu” program	Az Internet Terjesztéséért Alapítvány	2007-től folyamatos	200
Összesen:		2952

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai 2007-2010

Konstrukció megnevezése	Időszak / Ütemezés	Teljes keretösszeg 2007 – 2010 (millió Ft)	A forrás e-befogadás célokra fordított hányada – szakértői becslés (%)
GOP 3.1.1: Hálózati infrastruktúra létrehozása konstrukció	2007	3018	100%
TÁMOP 2.1.2: Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése konstrukció	2008-2010	12880	15%
TÁMOP 3.1.1: „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt (OKM)	2009	10411	10%
TAMOP 3.1.2: „Új tartalomfejlesztések a közoktatásban” pályázatos projekt (OKM)	2008-2010	17200	5%
TÁMOP 3.1.4: „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben” pályázatos projekt	2008-2010	55430	5%
TÁMOP 3.2.1: „Új tanulási formák és rendszerek” kiemelt projekt (OKM)	2009-2010	1470	30%
TÁMOP 4.1.1 Hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztés a felsőoktatásban konstrukció	2010	7 000	7,5%
TÁMOP 5.4.5: Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása konstrukció	2007-2010	915	30%
TIOP 1.1.1: „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” pályázatos projekt	2008-2010	29500	20%
TIOP 1.1.2: „Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban” kiemelt projekt	2008-2010	4750	20%
TIOP 3.3.1: A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése	2007-2010	15000	10%
Dél Alföldi ROP 4.3.1: Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)	2007-2010	1618	10%
Dél-Dunántúli ROP 3.1.1: Akadálymentesítés	2007-2010	1380	10%
Észak-Alföldi ROP 4.1.5: Akadálymentesítés	2007-2010	3174	10%
Észak-Magyarországi ROP 4.2.2: Akadálymentesítés	2007-2010	3900	10%
Közép-Dunántúli ROP 5.3.2: Utólagos akadálymentesítés	2007-2010	835	10%
Közép Magyarországi ROP 4.4.2: Állami fenntartású közintézmények akadálymentesítése	2007-2010	1060	10%
Közép Magyarországi ROP 4.5.3: Önkormányzatok illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése	2007-2010	3654	10%
Nyugat-Dunántúli ROP – 5.1.1 ’E’ komponens: Önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése	2007-2010	1270	10%

Konklúzió

Összegezve a törekvéseket és az azok gyakorlati megvalósulását támogató programokat, elmondható, hogy a kormányzat és a civil szféra együttműködésének köszönhetően hazánk több ágazatban már összehangolt, konkrét lépéseket tett az e-befogadás megvalósításának érdekében. A kormányzat hazai forrásból 2010-ig csaknem 3 milliárd Ft forrást biztosít közvetlenül az e-befogadás megvalósítására, valamint hozzávetőlegesen 20,9 milliárd Ft ÚMFT forrás áll rendelkezésre az e-befogadás célrendszerének megvalósítására.

A Kormány az infokommunikációs szektor egységes kezelésével realizálható előnyök kihasználása, a fejlődés felgyorsítása érdekében az elektronikus hírközléshez kapcsolódó feladatok túlnyomó részét az infokommunikációért felelős kormánybiztoshoz telepítette, megszüntetve a korábbi szervezeti széttagoltságot. A 2008. december 1-jével megvalósult integráció is az e-befogadás céljainak eredményesebb megvalósulását szolgálja. A Kormány nyitott a fejlődés felgyorsítására szolgáló gazdaságilag is megalapozott kezdeményezésekre.

Kérem a Tisztelt Bizottságot a tájékoztató elfogadására.

dr. Baja Ferenc
Infokommunikációért Felelős Kormánybiztos