E-környezetvédelmi pályázat

Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban
(E-környezetvédelem)
KEOP- 7.6.3.0/09 és KEOP-6.3.0/2F/09

Az e-környezetvédelem programja alapvetően a környezeti tervezés, stratégia- és programalkotás segítése mellett, a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységének, illetőleg helyi önkormányzatok informatikai támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését – a környezeti demokrácia fejlesztését – tekinti elsődleges prioritásának.

Mindezekhez elengedhetetlen a környezetvédelem szakterületeivel összefüggő adatkezelések harmonizálása, az interoperabilitás feltételeinek megteremtésével a különböző adatgazdáknál fellelhető környezeti adatbázisok összekapcsolása, valamint az IPPC irányelv által is megkövetelt integrált szemlélet alkalmazásának terjesztése.

Az e-környezetvédelem fejlesztései elsősorban az alábbi kiemelt célok megvalósításához járulnak hozzá:
• a környezeti, vízügyi igazgatás valamint a lakosságnak és a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott szolgáltatások fejlesztése a hatékonyabb, átláthatóbb és hosszabb távon olcsóbb közigazgatás érdekében;
• a környezeti demokrácia kiszélesítése, az állampolgárok és a gazdasági szereplők bizalmának növelése, nyitottabb, két- és többoldalú kapcsolatok kiépítése a közszféra képviselői és az állampolgárok között, az állampolgárok részvételének erősítése a közösséget érintő döntésekben és a közügyekben;
• a környezettel kapcsolatos információ és tudásanyag politikusokkal, civil felhasználókkal (szakemberek, oktatás, lakosság) való külső és a hatósági munkatársak egymás közötti, belső megosztásának fejlesztésével a szakterületi – s ezzel közvetve az állami – szabályozás, tervezés – a politikaformálást és a stratégiai tervezést is ideértve – és az igazgatás hatékonyságának javítása;
• a környezeti információ szabad áramlásának biztosítása, valamint a környezeti tartalomszolgáltatás folyamatos fejlesztése révén hozzájárulás a szolgáltató és esélyteremtő állam létrehozásához;
• új környezeti szolgáltatások kialakítása és nyújtása a lakosságnak, és/vagy környezeti szolgáltatások biztosítása korábban ilyen szolgáltatással nem ellátott társadalmi rétegeknek, különösen vidéken vagy ritkán lakott területeken;
• az IKT (infokommunikációs technológia) eszközeinek környezetvédelmi alkalmazásával, használatával és elterjesztésével a fenntarthatóság elősegítése, a tudástársadalom kiépítésének, a társadalmi-gazdasági versenyképesség fokozásának támogatása.
• A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez és a társadalom tájékoztatásához kapcsolódó informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése valamint a meglévő rendszerek harmonizálása.
• A nagyvárosok zajvédelmi állapotfelmérése stratégiai zajtérképek formájában a közvélemény tájékoztatása és a zajcsökkentést szolgáló döntések megalapozása érdekében, zajcsökkentési intézkedési tervek készítése.

A pályázati útmutatóban foglaltak általános információkat és szabályokat tartalmaznak, az egyes pályázatokra vonatkozó konkrét előírásokat a támogatási szerződés tartalmazza.

Szakmai célok tématerületenként (adott pályázat kizárólag egy tématerületet érinthet):

I. tématerület: Az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET) magyarországi fejlesztése kétfordulós pályázat keretében
- Felmérés és ajánlatrendszer-dokumentáció kidolgozása a hazai EIONET-hálózatba bekapcsolandó hazai intézményekre, információs rendszerekre, hardver- és szoftver-fejlesztésekre, adatformátumra, a személyzet elvárt tudásszintjére;
- A hazai EIONET-hálózat megfelelő működéséhez jogszabályi környezet megteremtése;
- Az INSPIRE irányelv implementációjához szükséges téradat-infrastruktúra fejlesztések;
- Az intézményfejlesztés keretében megoldandó a korábban indított programok (Tematikus Információs Központok, UNEP/GRID Budapest stb.) egymáshoz illesztése.
- A hazai EIONET-hálózatot alkotó intézmények egymás közötti és a nemzeti központtal, valamint az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózattal (EKG) történő hálózati összeköttetésének megteremtése;
- Szabványos adatformátum és adatforgalom kialakítása;
- Az Európai Unió ajánlásának megfelelő, a környezeti alaprendszerekkel és a kormányzati portállal integráltan együttműködő elektronikus iratkezelő rendszer megteremtése;
- Szabályozott körülmények biztosítása a nyilvánosság számára az információhoz való hozzájutás érdekében;
- Alapszoftverek, valamint berendezések beszerzése, mely beszerzéseket a technológia különböző szintjén álló intézmények egységes platformját kialakító hardver bővítések érdekében kell végrehajtani;
- Az egységes adatcsere szabványokat intézmény-specifikusan előállító alkalmazói szoftverek kidolgoztatása, tesztelése és üzemeltetése;
- A hardvert/szoftvert működtető, az intézményenként szükséges adatkonverziós munkát elvégző személyzet képzése.
- Általános koncepció és munkaprogram kialakítása az EIONET hálózathoz kötődő környezeti-gazdasági információs rendszer (IKGIR) kifejlesztésére;
- Ágazati (mezőgazdaság, energiaellátás, szállítás, háztartások stb.) elemzések elvégzése;
- Anyagáramlások feltárása nemzetgazdasági és regionális szinten (input-output táblák, mérlegek stb.);
- Informatikai és adatáramlási rendszerek általános rendszertervének kialakítása;
- A környezetterhelési mutatók rendszerének kifejlesztése;
- Az integrált környezeti-gazdasági mutatók rendszerének kifejlesztése;
- A nemzeti számlák felépítését követő kiegészítő számlák kidolgozása (nevezéktanok harmonizálása, a fizikai adatok integrálása a monetáris adatokkal, analitikai eszközök integrálása, transzformációs mátrixok, súlyozási és összegzési eljárások);
- Az IKGIR operatív működési feltételeinek, a létrehozott érték felhasználásának területeinek meghatározása.

II. tématerület: Az Informatikai, illetve térinformatikai rendszerek fejlesztése, kezelése, információszolgáltatás (OKIR) kétfordulós pályázat keretében:

a) Az OKIR egészére vonatkozó műveletek: A környezetvédelmi adatszolgáltatások fejlesztése, egységesítése, azok összhangba hozása a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel
- Elektronikus adatszolgáltatás/ügyintézés feltételeinek megteremtése (teljes körű, tranzakciók lehetőségét is magában foglaló elektronikus ügyintézés az eEuropa 2005 ajánlásának megfelelően);
- Az OKIR valamennyi alrendszerének fejlesztése, különös tekintettel az adatbázisok integrálására, a metaadatbázisok fejlesztésére, a térinformatikai alkalmazások bővítésére, valamint az Internetes adat- és információszolgáltatás (tartalomszolgáltatás) fejlesztésére;
- Szakrendszereken átívelő lekérdezések, adattárház funkciók megvalósítása;
- Közös térinformatikai-GIS fejlesztési koncepció;
- OKIR törzsadatok adattartalmának felülvizsgálata
- Adathiányok pótlása, statisztikai módszertani fejlesztések;
- A fejlesztéseknél rendszerkövetés minimum egy évig.
b) Az OKIR alrendszereire vonatkozó műveletek
- A levegőtisztaság-védelmi intézkedések megalapozását biztosító mérőhálózat megteremtése, fejlesztése, felújítása;
- A levegőtisztaság védelmi alap nyilvántartási és információs rendszer (LAIR) korszerűsítése;
- A zajvédelmi intézkedések megalapozását szolgáló mérőhálózat megteremtése, fejlesztése, stratégiai zajtérképek készítése, digitalizálása;
- Hulladékgazdálkodással kapcsolatos speciális, a hulladékgazdálkodási tevékenységek és hulladékáramok helyzetét és alakulását követő adatbázisok továbbfejlesztése, kialakítása, az Interneten megjelenő tartalom bővítése;
- A felszín alatti vízre és földtani közegre vonatkozó adatokat tartalmazó informatikai rendszer (FAVI) továbbfejlesztése, koncepciók kidolgozása (mezőgazdasági eredetű szennyezések adatai, szennyezett és potenciálisan szennyezett területek adatai, engedélyköteles tevékenységek adatai, monitoring adatok);
- IPPC (EPER-PRTR) információs rendszer fejlesztése (információs bázis, adattárház, tranzakciós rendszerek);
- Természetvédelmi Szolgáltató Centrum létrehozása;
- Az e-környezetvédelemhez kapcsolódó – a veszélyes időjárási jelenségek detektálását, monitoringját és előrejelzését segítő, valamint a globális éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok (ÜHG) mérésének, megfigyelésének és az ÜHG-k információs rendszerének fejlesztésére irányuló – e-meteorológiai fejlesztések (időjárási radar, mérőműszerek beszerzése és telepítése, az időjárás és az éghajlat monitoringjának fejlesztése stb.);
- Elektronikus aláírással történő ügyintézés lehetőségeinek bővítése a környezetvédelmi adatszolgáltatásnál és egyéb ügyek esetében.
- A környezetvédelmi iparral kapcsolatos gazdasági, technológia-kínálati kapacitásokat is tartalmazó, munkaerőpiaci adatokat szolgáltatni képes adatbázis létrehozásával, a környezetvédelmi ipar exportját megalapozó környezetvédelmi információs rendszer kialakítása.

III.
2007-2008 évben az 1. fordulóban jóváhagyott projektek esetében: Települési, térségi és regionális együttműködések informatikai támogatása
- Zöldhatóságok székhelyei, valamint a statisztikai-gazdasági régiók − a magyarországi EIONET hálózatban elérhető, illetőleg az OSAP keretében gyűjtött környezeti adatokat/információkat tartalmazó − digitalizált környezeti atlaszainak elkészítése és a Zöld-Pont Irodákon keresztül a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele;
- Országos és regionális Internetes adat- és információszolgáltatás (tartalomszolgáltatás), valamint e szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése;
- Civil szervezetek által végzett környezeti monitoring (mérések, megfigyelések), és az OKIR-ba, illetőleg az alrendszereibe integrálható – adatgyűjtések;
- Helyi önkormányzatok környezeti GIS alkalmazásainak megvalósítása, fejlesztése;
- Regionális és kistérségi veszélyjelzések fejlesztése, különös tekintettel a globális felmelegedéshez kapcsolódóan gyakoribbá váló veszélyes időjárási események (jelenségek) előrejelzésére;
- Integrált (Internet-alapú) környezeti információs és táv-együttműködési (telecooperation) platform létrehozása a régiók, regionális önkormányzati szövetségek között, beleértve a szükséges szoftver és hardver-fejlesztéseket is;
- Települési környezetvédelmi programokhoz szükséges adatszolgáltatás érdekében informatikai rendszerek megteremtése;
-Önkormányzatok környezeti tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének támogatása (pl. önkormányzati tematikus adatbázisok és honlap-tartalmak).

2009 évtől települési, térségi és regionális együttműködések informatikai támogatása és Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek
- Alapvető adatgyűjtési, adatkezelési feladatok (beszerzés, előkészítés, szoftverek zajtérképek előállítására, adatok elemzése GIS-rendszerben, adatgyűjtés, datpótlás, adatbecslés, adattisztítás, adatasszimiláció/adatharmonizálás, adatfeltöltés, modellkészítés)
- Adatok, eredmények bemutatása, tájékoztatás
- A hazai jogszabályoknak megfelelő stratégiai zajtérképek előállítása;
- Cselekvési tervek kidolgozása;
- A Bizottság részére szolgáltatandó adatok előállítása és átadása a KvVM részére

IV. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése

2009-től: Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007-2008-as időszakban a IV. tématerület első fordulójában nyertes pályázatokat a második fordulóra a KEOP-2.2.2/B/09 számú konstrukcióra kell beadni.

Rendelkezésre álló forrás

A projektek előkészítésére rendelkezésre álló tervezett támogatási keretösszeg az útmutató megjelenésekor 37,5 milliárd forint. Konstrukció szinten az összeg nem kerül meghatározásra.

A konstrukció keretében a projektek megvalósítására (második fordulóra) összesen 6,84 Mrd Ft áll rendelkezésre a 2009-2010. időszakban.
Ebből tématerületenként rendelkezésre álló forrás:
- I. A hazai Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET) fejlesztése: 1,89 Mrd Ft
- II. Informatikai, illetve térinformatikai rendszerek fejlesztése, kezelése, információszolgáltatás (OKIR): 3,87 Mrd Ft
- III.
- 2007-2008 évben 1. fordulóban jóváhagyott projektek esetében: Települési, térségi és regionális együttműködések informatikai támogatása: 0, 58 Mrd Ft
- 2009 évtől Települési, térségi és regionális együttműködések informatikai támogatása és Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek: 0,50 Mrd Ft

A második fordulós keretek jelentős része az első fordulós kötelezettség vállalásokból következtethetően lekötésre fog kerülni, így az első forduló egyelőre nem kerül meghirdetésre (kivétel ez alól a III. tématerület támogatható tevékenységei alá tartozó zajtérképezés: „Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek”). A második fordulóra beérkező pályázatok tükrében a keretek felülvizsgálata és annak eredményeképpen a pályázat első fordulójának megnyitása májusban várható.

Kedvezményezettek köre:

Tématerület Jogi forma (KSH besorolás)
I. A hazai Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET) fejlesztése - Központi költségvetési szervek és intézményeik (31):
- Köztestületi költségvetési szerv (34):
II. Informatikai, illetve térinformatikai rendszerek fejlesztése, kezelése,
információszolgáltatás (OKIR)
- Központi költségvetési szervek és intézményeik (31):
- Köztestületi költségvetési szerv (34)
III.
- 2007-2008 évben 1. fordulóban jóváhagyott projektek esetében:
Települési, térségi és regionális együttműködések informatikai támogatása

- 2009 évtől Települési, térségi és regionális együttműködések informatikai támogatása és Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek

2007-2008. évben:
- Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye (32):
- Többcélú kistérségi társulás (366):

2009 évtől
- Központi költségvetési szervek és intézményeik (31)
- Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye (32);
- Önkormányzati fejlesztési társulás (354);
- Közalapítvány (561);
- Közalapítvány intézménye (562);
- Közhasznú társaság (571);

Támogatási feltételek / A támogatható tevékenységek köre:

Támogatható tevékenységek a projekt-előkészítés során (1. forduló)

Projekt-előkészítési támogatás kizárólag a III. tématerületre pályázható!

Az 1. fordulóban a támogatható tevékenység a
• Projekt-előkészítés
A projekt-előkészítés során elszámolható költségeket a C.3.1 fejezet tartalmazza.

Az 1. fordulót követő projekt-előkészítési szakaszban a támogatást nyert projektek a közreműködő szervezettől projekt-előkészítési szolgáltatásokban részesülnek, és a hiányzó projektdokumentáció kidolgozásához pénzügyi támogatást kaphatnak.

A Közreműködő Szervezet feladata a projekt-előkészítés nyomon követése és támogatása. A projekt-előkészítési folyamatot végigkíséri a pályáztató szervezet és a pályázó közötti aktív kommunikáció.

Támogatható tevékenységek a projekt-megvalósítás során (2. forduló / egyfordulós)

Támogatás projekt-megvalósításra bármely tématerületre pályázható, de csak az első fordulóban nyertes pályázatok fogadhatók be!

Adott pályázat csak egy tématerületre pályázhat.

A konstrukció komponenseinek céljához igazodóan (A.1. pont) a támogatható szakmai tevékenységek köre:

1. Infokommunikációs rendszerfejlesztés, ezen belül
- SZOFTVERBESZERZÉS*: alapszoftverek; rendszerszoftverek beszerzése; digitális adatbázisok, térképállományok beszerzése, fejlesztése; jogszabályban előírt környezeti monitoring megvalósításához szükséges szoftverbeszerzések;
- SZOFTVERFEJLESZTÉS*: rendszerprogramozás, rendszerintegrációt, intézmények összekapcsolását támogató szoftverfejlesztések; az alapvető adatkezelési feladatokat (adatgyűjtés/adatbányászat, adatpótlás, adatbecslés, adattisztítás, adatasszimiláció/adatharmonizálás, adatok digitalizálása, adatfeltöltés stb.) támogató szoftverek, számítógépes programok fejlesztése, az ügyfélkapun történő elektronikus adatszolgáltatás, illetőleg az elektronikus aláírással történő egyéb ügyintézés feltételeinek megteremtéséhez szükséges programozási feladatokat is ideértve; szoftverfejlesztésekhez szükséges tesztadatbázisok kialakítása, szoftvertesztelés, szoftver-installálás, szoftver-beüzemelés; alapvető hálózati szolgáltatások (keresés, megtekintés, letöltés, átalakítás, szolgáltatás lehívása) biztosításához szükséges számítógépes programfejlesztések; az elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztését (adatbázis-tartalmak, honlap-fejlesztés, adatbázis kezelő rendszerek, metaadatbázis fejlesztések, elektronikus fogalomtárak, szótárak stb.) szolgáló szoftverfejlesztések, web-programozási feladatok elvégzése; zajtérképezést támogató modellképzés; modelladaptációt, modell tesztelést támogató szoftverfejlesztés/számítógépes programozás a környezeti adatokra/információkra alapozott katasztrófa-események előrejelzésének fejlesztése érdekében
- SZAKTANÁCSADÁS (szoftverfejlesztés részeként): hardver- és szoftver- szaktanácsadás (erőforrás-kezelésre, beszerzésekre, rendszerbiztonságra stb. onatkozó szaktanácsadás); rendszer-, műszaki szaktanácsadás (rendszerfejlesztési megvalósíthatósági tanulmány, adatbázisterv készítése, hardver- és szoftver-integráció szakvéleményezése, javaslat rendszer integrációt segítő adatcsere-szabványokra stb.); rendszerfejlesztést megalapozó rendszerelemzés; rendszer üzembe helyezés háttértámogatása, rendszerminőség biztosítása; szakmai ellenőrzés, rendszerkövetés, rendszer-karbantartás; felhasználók oktatása, képzése; stratégiai zajtérkép elkészítése és az ehhez kapcsolódó műveletek, zajcsökkentési intézkedési terv elkészítése; a stratégiai zajtérképekre vonatkozó jogszabály szerinti EU számára benyújtásra kerülő adatszolgáltatás összeállítása; zajmérések elvégzése
- ESZKÖZBESZERZÉS: infokommunikációs hardware berendezések beszerzése; jogszabályban előírt környezeti monitoring megvalósításához szükséges műszer- és IKT eszközbeszerzések
- ÉPÍTÉS (Kizárólag azokban az első fordulóban – projekt-előkészítésre – jóváhagyott projektek esetében, ahol az építési tevékenység a projekt megvalósítási szakaszra feltüntetésre került.)

Támogatás mértéke

1. forduló: A projekt előkészítésre nyújtható támogatás mértéke:

Az előkészítési támogatás mértéke legfeljebb a 2. fordulóban – a megvalósítási szakaszban – tervezett elszámolható költségek 6%-a lehet.
A kedvezményezettől minimálisan elvárt saját forrás mértéke az elszámolható költségek arányában (jogi forma – KSH besorolás):

A Közép-Magyarországi Régiót nem érintő projektek esetében
• Nem központi költségvetési szerv esetén (32; 366; 354; 561; 562; 571): 15%,
• Központi költségvetési szerv és intézményei esetén (31): 0%,
• Köztestületi költségvetési szerv esetén (34): 0%.

A Közép-Magyarországi Régiót (KMR) is érintő projektek esetében a KMR-re eső – az érintettség fogalma szerint meghatározott – költség részt önerőként szükséges biztosítani a saját forráson felül (jogi forma – KSH besorolás):
• Nem központi költségvetési szerv esetén (32; 366; 354; 561; 562; 571): 15%, valamint KMR érintettség szerint,
• Központi költségvetési szerv és intézményei (31) esetén: KMR érintettség szerint,
• Köztestületi költségvetési szerv esetén (34): KMR érintettség szerint.

A Közép-Magyarországi Régió érintettség definíciója

A KMR érintettségét (az érintettség mértékét) azon projektek esetében, amelyek megvalósítása, megvalósulása a KMR-re és más régióra is kiterjed, a következők szerint kell megállapítani:
a. a kizárólag a KMR-re hatással lévő projektelemek számszerűsítése, költségvonzatának megállapítása (pl. a KMR-be telepítendő asztali számítógépek)
b. a KMR-re és más régiókra egyaránt hatással bíró projektelemek számszerűsítése és költségének megosztása a szerint, hogy az adott projektelem milyen/mekkora hatással bír a KMR-ben. A hatás mértékét valamely jól megfogható, a projekt célját leginkább kifejező indikátor alapján kell meghatározni. (pl. a rendszert felhasználók száma, mint indikátor választása esetén a KMR területére, vagy máshova telepítendő, de az egész országot kiszolgáló szerverek, valamint az egész országot kiszolgáló szoftverfejlesztés költsége olyan arányban bontandó meg KMR és nem KMR részre, ahogyan a KMR területén található felhasználók száma aránylik a nem KMR-es számhoz)

A fenti (a. és b.) költségelemek összesítése révén adható meg a teljes, KMR-re vonatkozó költség és költségarány.

2. forduló: A projekt megvalósítására nyújtható támogatás mértéke:

A támogatás mértéke az adott tématerületen:

A támogatás mértéke az elszámolható költségek maximum 100%-a, amennyiben nincs megtérülő költségrész. Egyéb esetben a támogatás mértékét az értékelésre benyújtott pénzügyi elemzésben meghatározott finanszírozási hiány számítás jelöli ki.

A Közép-Magyarországi Régiót (KMR) is érintő projektek esetében a KMR-re eső – az érintettség fogalma szerint meghatározott – költség részt önerőként szükséges biztosítani a saját forráson felül (jogi forma – KSH besorolás):
• Nem központi költségvetési szerv esetén (32; 366; 354; 561; 562; 571): 15%, valamint KMR érintettség szerint,
• Központi költségvetési szerv és intézményei (31) esetén: KMR érintettség szerint,
• Köztestületi költségvetési szerv esetén (34): KMR érintettség szerint.

A Közép-Magyarországi Régió érintettség definíciója

A KMR érintettségét (az érintettség mértékét) azon projektek esetében, amelyek megvalósítása, megvalósulása a KMR-re és más régióra is kiterjed, a következők szerint kell megállapítani:
a. a kizárólag a KMR-re hatással lévő projektelemek számszerűsítése, költségvonzatának megállapítása (pl. a KMR-be telepítendő asztali számítógépek)
b. a KMR-re és más régiókra egyaránt hatással bíró projektelemek számszerűsítése és költségének megosztása a szerint, hogy az adott projektelem milyen/mekkora hatással bír a KMR-ben. A hatás mértékét valamely jól megfogható, a projekt célját leginkább kifejező indikátor alapján kell meghatározni. (pl. a rendszert felhasználók száma, mint indikátor választása esetén a KMR területére, vagy máshova telepítendő, de az egész országot kiszolgáló szerverek, valamint az egész országot kiszolgáló szoftverfejlesztés költsége olyan arányban bontandó meg KMR és nem KMR részre, ahogyan a KMR területén található felhasználók száma aránylik a nem KMR-es számhoz)

A fenti (a. és b. ) költségelemek összesítése révén adható meg a teljes, KMR-re vonatkozó költség és költségarány.

Támogatás összege

1. forduló: A projekt előkészítésre nyújtható támogatás összege: A támogatás mértéke alapján meghatározott összeg. Az 1. támogatásnak összegszerű alsó határa nincs.

Tématerület Minimum – Maximum (Ft)
I. EIONET-fejlesztés 50.000.000 – 300.000.000
II. OKIR-fejlesztés 90.000.000 – 1.500.000.000
III. Települési, térségi együttműködés 50.000.000 – 300.000.000
III. Stratégiai zajtérképek és
zajcsökkentési intézkedési tervek
50.000.000 – 100.000.000

Kiíró szervezet:

Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
Tel.: (40) 638-638 (1) 474-9180
Fax.: (1) 474-9191
Honlap: www.nfu.hu
E-mail: nfu@meh.hu

Közreműködő szervezet:

KvVM Fejlesztési Igazgatóság,
1134 Budapest, Váci út 45. H épület 6. emelet, KEOP Projekt Kiválasztási Fıosztály
(postacím: 1399 Budapest, Pf. 677.)

Pályázati dokumentáció

Címke:


INFORUM  
50plusz.NET   Az Év Aktualitása   AWARD   Civil Rádió   Google PageRank