Digitális közmű: sokan akarják, sokféleképpen
Történelmi és strukturális okok miatt Magyarországon van az Európai Unió egyik fajlagosan legdrágább, ugyanakkor egyik legalacsonyabb szolgáltatási szintű telekom hálózata – állította Baja Ferenc kormánybiztos a Nemzeti Digitális Közmű projekt-bemutató konferenciáján. Drága a valódi szélessávú elérés, alacsony a penetrációja, és lassan terjed a használata a lakosság körében – egészítette ki a látleletet a politikus, hozzátéve: a hátrányos helyzetű kistérségekben korlátozott az elérés, ez megnehezíti a társadalmi felzárkózást.
Miután ezt a problémát eddig a piac nem oldotta meg üzleti alapon, állami beavatkozás szükséges a kormánybiztos szerint. A kereteket a Nemzeti Digitális Közmű jelenthetné, amelynek kiépülése után minden település rendelkezhetne üvegszálas, az európai normák szerinti 7 Mbps internet-hozzáféréssel, a jelenleg általános hazai 3Mbps-es átlaggal szemben.
A terv megvalósításához döntően költségvetési pénzekre van szükség, így döntő, hogyan vélekednek a parlamenti pártok a tervezett, minimális számítások szerint is a százmilliárdhoz közelítő nagyberuházásról.
Az MSZP szerint a digitális közmű megépítése a versenyképesség eminens része. Csakhogy hiányzik az az üzleti modell, amely azt eredményezné, hogy minden község és város optikai hálózaton elérhetővé váljon hazánkban. Így a digitális közmű létrehozása állami feladat. Tekintve, hogy a települések többségében nincs elegendő sávszélesség, új optikai hálózatkiépítésére van szükség. A gerinctől minden falu főutcájáig, amelyen szimmetrikusan (nemcsak letöltés, hanem azonos sávszélességgel feltöltés is) lehet ténylegesen dolgozni, (távmunka) tanulni (számítógép használat a hallgatóknak, oktatóknak), élni, ügyet intézni, (e-government) és nem elméletben, hanem a gyakorlatban, és mindenütt Magyarországon.
A Fidesz álláspontja szerint a digitális közmű alapgondolata támogatható, mivel egy ilyen országos optikai hálózat kiépítése alkalmas lehet arra, hogy csökkentse a Magyarországon kialakult digitális esélyegyenlőtlenséget. A nagy sávszélességű országos hálózatnak köztulajdonban kell lennie, és abban is kell maradnia, ez stratégiai fontosságú kérdés. A nyilvánosságra került Nemzeti Digitális Közmű koncepció azonban csak módosításokkal és kiegészítésekkel támogatható részükről, ha tisztázódnak alapvető szabályozási és a tartalmi kérdések. Ilyenek például a távoktatás és a távmunka, az elektronikus közszolgáltatások, a részletes informatikai adatbiztonság. Elkerülhetetlen, hogy a tartalom, az oktatás és a figyelemfelhívás ugyanolyan prioritást élvezzen, mint az infrastruktúrafejlesztés, kizárólag ezek együttes, azonos súlyú kezelését tartja a FIDESZ megfelelőnek a célok elérésére.
Az MDF leszögezi: A Nemzeti Digitális Közmű infrastrukturális alapját képezheti a további NET-fejlesztéseknek, a hálózati Magyarország 2.0, vagy további verziók kiépülésének. De a tartalom érték-hierarchiájának javítása, és a szabályozási kötelmek megalkotása nem kerülhetők meg, a hálózati fejlesztések középpontjában döntően a magyar társadalom humán erőforrásainak megerősítése kell, hogy álljon, azaz az emberek alkotóképességének, munkakészségének kibontakoztatása. Ilyen lehet a távoktatás és a távmunka, az elektronikus közszolgáltatások, valamint a hálózati adatvagyonhoz való hozzáférés intézményi kereteinek megteremtése. Összefoglalóan: a “Net”-re kész, tehát “menetre kész” társadalmi csoportok megerősödése. A magyar demokrata Fórum arra is visszahivatkozik, hogy a jelenleg is működő kormányzati és üzleti infokommunikációs hálózatok lehetőségei még nincsenek kihasználva. Ugyan a biztosított sávszélesség elmarad a fejlett európai sztenderdektől, de így is alkalmas a “Netrekészség” növelésére, a jelenlegi info-használati kultúra finomítására, stabilizálására. Az új tervek ne szorítsák háttérbe az eMagyarország pontokat, a Teleházakat, az elektronikus közszolgáltatásokat jelenleg is biztosító intézményi net-hozzáférési infrastruktúrákat. A felmérések egyértelműsítik, hogy akár a tartalom kínálatának bővítésében, akár a net-használók számának növelésében jelentős további kezdeményezésekre van szükség, ezek a fejlesztések pedig csakis a jelenlegi technikai feltételekre íródhatnak.
A távoli technikai szuper-jövő ígérete tehát ne vonja el az erőforrásokat a jelenleg is szükségesnek ítélt feladatoktól.
A Nemzeti Digitális Közmű megvalósulási esélyeit növeli, hogy a pártok egybehangzóan kijelentették: készek a további egyeztetésekre a kezdő lépések megtétele érdekében. A szakmai szervezetek – így a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács is – részletekbe menő konzultációkat igényelnek.
Pettkó András az Országgyűlés e-Befogadásügyi eseti bizottságnak Alelnöke
