Steve Ballmer és Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés Informatikai Albizottsága előtt.
Együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok képviselői és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A szerződés fő célja a TITAN-terv felkarolása. A keretprogram létrejöttét a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata, a Microsoft kezdeményezte.
Mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlament informatikai albizottságának rendkívüli ülésén hangsúlyozta, a digitális írástudás elterjesztése napjaink kiemelt feladatai közé tartozik. Különösen a kis- és közepes méretű vállalatok (kkv-k) körében tapasztalható a lemaradás, pedig a gazdasági fellendülés főként ettől az ágazattól remélhető. Miközben az informatika szédületes ütemben fejlődik, az iskolai képzésnek is lépést kell tartania a digitális kultúrával, vagyis a digitális ismeretátadás is legyen mindinkább az iskolai oktatás szerves része. A kormányfő méltatta a TITAN (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) elnevezésű kezdeményezést, és a Microsoft ebben vállalt szerepét.
Hozzászólásában Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója a cégóriás kézenfekvő kötelességének tartotta, hogy a világ számos országában együttműködjék a digitális írástudás és az informatikai készségek oktatása, elterjesztése végett. “A TITAN program céljainak megvalósítása azt fogja eredményezni, hogy Magyarország versenyképessége növekszik, új piaci és társadalmi esélyek jönnek létre.”
Bajnai Gordon, gazdasági és fejlesztési miniszter hozzáfűzte: a kezdeményezésnek köszönhetően évente kétszázezernél is többen szereznek informatikai alapismereteket, fejlődik a kkv-k vezetőinek ilyen irányú képzettsége és bővül az IT-szakemberek látóköre. A miniszter szerint az alacsony hazai foglalkoztatottság oka a képzettség hiánya, amin sokat segíthet az egyelőre még kialakulófélben lévő TITAN; a program igazán 2009. január 1-jétől válik valósággá. (Résztvevői: a Microsoft Magyarország, a Cisco Magyarország, a HP Magyarország, az Intel Magyarország, a Magyar Telekom, a Revolution Software, a Xapt, a FreeSoft, az Inforum, az IVSZ, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.)
Az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásának kapcsán elhangzott: szó sincs arról, hogy bármely szoftvernek monopóliumot akarnának biztosítani a képzés során, vagyis a nyílt és zárt forráskódú szoftvereket teljesen egyenrangúan kezelik majd. Bajnai Gordon azt is fontosnak tartja, hogy tegyék érdekeltté a TITAN-ban részt vevőket (cégeket, egyéneket egyaránt), mert csak így garantálható a siker.
A 2010-ig kiteljesedő Európai Információs Társadalom motorja – az EU lisszaboni stratégiájának értelmezésében – a tudás és az innováció. Az uniós országok gazdasági gyarapodásának (GDP) negyedét, a termelékenység növekedésének 40–50 százalékát az információ- és kommunikáció-technológiai ágazat adja. Nem véletlen tehát, ha mind a kormányok, mind a tudományos körök egyetértenek abban, hogy az IKT-képzettségek fejlesztését célzó oktatás kivételes fontosságú.
Európa egyre aggasztóbb mennyiségi és minőségi gondokkal küzd a munkaerő IKT-képzettsége területén, és ez a tendencia hazánkban hatványozottan érvényesül. Ezért mind a hazai, mind az európai növekedés egyik legfontosabb visszatartója az IKT-képzettségek hiánya. Az EU ezért az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatási szereplők, és az IKT-iparág minden eddiginél erősebb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazza. Míg a piac úgy ítéli meg, hogy a magyar felsőoktatásból kilépők felkészültsége az EU-átlagot meghaladóan megfelel az elvárásoknak, addig a folyamatos változások által kikényszerített továbbképzésben, az élethosszig tartó tanulásban sereghajtók vagyunk. (Csak Romániát, Bulgáriát és Görögországot előzzük meg.)
Hazánkban már évek óta sikeresen működik a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), amely egyben a páneurópai E-skills Industry Leadership Board (E-képzettségek Iparági Igazgatótanács) és a European Alliance on Skills for Employability (Európai Szövetség a Foglalkoztatási Célú Képzettségekért) magyar munkacsoportja.
A MEFIT által életre hívott TITAN-keretprogram elsődleges célja az IKT-képzettségek foglalkoztatási központú fejlesztése Magyarországon. Elsősorban a magyar vállalatok európai és nemzetközi versenyképességének növelésére és a digitális gazdaság követelményrendszerének elsajátítására irányul. Céljai között szerepel a KKV-k technológiaváltáshoz való alkalmazkodásának felgyorsítása, a munkáltatók képzési kultúrájának a piaci követelményekhez igazítása, az egységesített akkreditációs és certifikációs pillérek felállítása, illetve a képzésben részesülők pályázati adminisztrációs és önrészterheinek minimalizálása.
A TITAN-keretprogram a megvalósulás különböző szakaszaiban álló európai nemzeti programok mezőnyében kíván példaértékű magyar eredményeket felmutatni a 2008–11 közötti időszakban. A kezdeményezésnek és alprogramjainak programozása belső munkacsoportok és külső szakértők bevonásával dinamikus pályára állt, és a legmagasabb szintű döntéshozói egyeztetés megkezdődött. Az egyeztetés célja, hogy a TITAN 2008 végén kiemelt fontosságú, EU-forrásokból finanszírozott programként kapjon támogatást.
Forrás: Infovilág
