Telítődő intézményi internetpenetráció
A magyarországi közintézmények internet-ellátottsága az elmúlt időszakban tovább emelkedett, tavaly év közepére elérte a 97 százalékot. A költségvetési szféra szegmensei között tovább csökkentek az ellátottsági különbségek, a jövőben inkább a hozzáférési technológiák terén várható változás – derül ki a BellResearch kutatási eredményeiből. A Magyar Infokommunikációs Jelentés éves felmérése szerint a növekedés dinamikája a telítődési szinthez közeledve lelassult, de a 2007/2006-os közel 4 százalékpontos emelkedés ezzel együtt is számottevőnek tekinthető. A penetráció bővülésének az oktatási és az egészségügyi szervezetek voltak a motorjai.
Gerincen vannak
A mintegy 15 ezer költségvetési intézményből jelenleg hozzávetőlegesen 500 nem éri el a világhálót. A magas ellátottság részben az állami előírásoknak, részben pedig az ingyenes vagy kedvezményes hozzáférést biztosító kormányzati programoknak köszönhető. Ez utóbbiak közül az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat elsősorban a központi közigazgatás és háttérintézményei számára kínál adatátviteli és internetes szolgáltatásokat. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében az oktatás, a kutatás, a közgyűjtemények és a közintézmények részére kínál internet-hozzáférési és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat. A Közháló kezdeményezés pedig a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák stb.) infrastruktúráját hivatott biztosítani.
Az intézmények körében továbbra is a dsl hozzáférési technológia a legmeghatározóbb, tízből hét internetkapcsolattal rendelkező szervezet használja ezt a megoldást a világháló elérésére. Az utóbbi években azonban egyre növekedett a kábeltelevíziós technológián alapuló kapcsolatok penetrációja: 2007-ben az internetező szervezetek 15 százaléka kábeles elérést alkalmazott.
A dedikált kapcsolatot biztosító, de viszonylag drága bérelt vonali internetelérések penetrációja is növekedett, jelenleg szintén 15 százalék körüli a hozzáféréssel rendelkezők körében. A bérelt vonali előfizetések leginkább a központi költségvetési intézményekre jellemzőek, ebben a szegmensben ez a domináns technológia.
Tárcsáznak még
A magyarországi intézmények körében a szélessávú internet-penetráció összességében 93 százalék körüli, ami megközelítőleg 14 ezer szélessávú ügyfelet jelent. A keskenysávú megoldások súlya évről évre csökken, 2007-re 2 ezerrel lett kevesebb az előfizető szervezetek száma. Ezzel együtt az internet-hozzáféréssel rendelkező hazai intézmények 8 százaléka ma is alkalmaz dial-up elérést, jellemzően az egészségügyi szegmensben.
Amint arra a BellResearch kutatói tanulmányukban rámutatnak, a beruházásokat a közszférában nem feltétlenül a szükségletek determinálják — sokszor az anyagi lehetőségek, az aktuális gazdasági-politikai keretfeltételek a meghatározók. A jövőképet két ellentétesen ható tényező befolyásolhatja. Egyrészt a piacot növeli az új előfizetések értékesítése, elsősorban a központitól eltérő telephelyeken; a hazai intézmények mintegy 29-30 ezer magyarországi telephelye közül körülbelül 24 ezer rendelkezik internet-hozzáféréssel. Emellett a magasabb szolgáltatásszintű előfizetések vásárlása is indukálhat piacnövekedést, ami elsősorban a növekvő sávszélesség-igényekben ölthet testet. Másrészt azonban a piaci árak csökkenése valamint az esetleges technikai downgrade migrációk csökkenthetik az internet-hozzáférési piac jövőbeli méretét.
