Civil társadalmi nyilatkozat – A szöuli nyilatkozat
OECD CIVIL TÁRSADALMI ÉS SZAKSZERVEZETI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG NYILATKOZAT ”
“”A SZÖULI NYILATKOZAT”
AZ INTERNET GAZDASÁG JÖVŐJÉRŐL AZ OECD MINISZTERI KONFERENCIA SZÁMÁRA
Szöul, Korea
2008. június 16.
Az OECD-nek az Internet Gazdaság Jövőjével foglalkozó Miniszteri Konferenciájának jelen civil társadalom és szervezett munkásság társadalmi gyűlése egy egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy felhívja az összegyűlt OECD Miniszterek és az OECD tagországok figyelmét földünk lakosságának mind az interneten jelenlevő, mind az interneten jelen nem levő embereknek az aggodalmaira és reményeire.
Köszönjük az OECD-nek és Korea kormányának azt a lehetőséget, hogy megszervezhettük a civil társadalom és szervezett munkásság jelen eseményét, és hogy részt vehetünk az OECD Miniszteri konferenciáján. A civil társadalom munkásai együtt készítettek egy tanulmányt az OECD számára és megszervezték a “Gondoskodni kell arról. hogy a jövő internetje az állampolgárokat, fogyasztókat és a munkásokat szolgálja” témakörrel foglalkozó konferenciát. A szervezeteknek egy igen széles köre vett részt e munkában, és a jelen Nyilatkozat is e munkára épül.
Széles keret az internet gazdaság jövőjéhez
A politika célja, hogy a jövő internet gazdaságában a szélesebb értelmezési keretben foglalkozzon az emberi jogok, a demokratikus intézmények védelmével, az információ hozzáférhetőségével, és azzal, hogy a fejlett kommunikációs eszközök és szolgáltatások elérhető áron és diszkrimináció-mentesen legyenek elérhetők. A globális információs társadalmi politikák összeállításának elveinek a nemzetközi emberjogi szabályokon és törvényi előírásain kell nyugodnia. A gazdasági növekedésnek a tömegeket és nem csak egyes egyéneket kell szolgálniuk. Az internetnek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Ezért felhívjuk az OECD minisztereinek a figyelmét az alábbi kérdésekre és a következő javaslatokat tesszük:
* A szólás szabadsága. A szólásszabadságot világszerte állami cenzúrával és egyéb kifinomultabb olyan intézkedésekkel sértik meg, mint például a tartalom szűrése, a privatizált cenzúrázás és az úgynevezett “káros tartalmak”-ra vonatkozó korlátozások. Szorgalmazzuk, hogy az OECD védje meg a szólás szabadságát és ellenezze az internettartalom kötelező szűrését, cenzúrázását, a nemzetközi szólásszabadsági szabályok védelme alá tartozó tartalom bűnügyként történő kezelését.
* A személyiségi jogok és az áttekinthetőség védelme, Ismételten megerősítjük, hogy támogatjuk az OECD Személyiségi Jogokra vonatkozó Irányelveit (OECD Privacy Guidelines) egy olyan alapvető politikai eszközként, amely rögzíti a személyes adatok határokon keresztül történő áramlásának minimális követelményeit. Javasoljuk az RFID-re és az Online Személyazonosságra vonatkozó közelmúltbeli politikai irányelvek adoptálását. Felszólítjuk az OECD országokat arra, hogy ezeket adoptálják és érvényesítsék az összes – mind az online, mind az offline szektort lefedő adatvédelmi törvényeikben, és hozzák létre a jogi úton érvényesíthető nemzetközi adatvédelmi szabványokat. Továbbá szorgalmazzuk, hogy a tagállamok biztosítsák a határbiztonsággal, azonosítással, és döntéshozatallal kapcsolatos összes személyeket érintő adatfeldolgozás korrektségét, áttekinthetőségét és elszámoltathatóságát.
* Fogyasztóvédelem. A bizalom az internet gazdaság sikere szempontjából létfontosságú. Az OECD-nek gondoskodnia kellene a fogyasztóvédelmi törvények érvényesítéséről és arról, hogy e törvények a digitális termékeket ugyanolyan mértékben fedjék le, mint az egyéb fogyasztói cikkeket és szolgáltatásokat. Javasoljuk, hogy az OECD a kommunikációs szolgáltatások és a mobil kereskedelem terén a fogyasztók felhatalmazására vonatkozó politikai javaslatokat adoptálja Tanácsi Ajánlásokként, és az OECD tagországok vezessék be ezeket az ajánlásokat. Támogatjuk az OECD-nek a spam-ellenes törvények nemzetközi érvényesítésének megkönnyítésére és a hatékony online vitarendezési mechanizmusok kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit.
* Foglalkoztatás, tisztességes munka és szaktudás. Javasoljuk, hogy az OECD tagországok segítsék elő a munkások tanulási és képzési lehetőségeinek fejlődését, és foglalkozzanak a munkahelyek technológiai és szervezeti változásaival. Továbbá szorgalmazzuk, hogy az OECD csökkentse az IKT-ipar széntartalmú szennyeződés kibocsátását, és segítse elő az alapvető munkaügyi szabványok és az OECD Multinacionális Vállalkozásokra vonatkozó Irányelveinek betartását.
* A tudáshoz történő hozzáférés elősegítése. Támogatjuk a kormányok által finanszírozott tudományos és akadémiai kutatások nyílt hozzáférhetőségét és aláírtuk az OECD Kutatási Adatok Hozzáférésére vonatkozó Alapelveit és Irányelveit. Támogatjuk az OECD Közösségi Információk Szélesebb körű Hozzáférésére és Hatékonyabb Felhasználására vonatkozó Ajánlását. Az OECD országoknak elleneznie kellene a szerzői jogi feltételek és az interneten rendelkezésre álló alapvető tudás és kulturális információk magántulajdonának kiterjesztését. Javasoljuk, hogy az OECD vállalja fel egy olyan tanulmány elkészítését, mely az oktatásra, könyvtárakra, az archívumokra, a hátrányos helyzetben levő közösségekre és az új innovatív szolgáltatásokra vonatkozó szerzői jogi kivételek jelentőségével foglalkozik.
* Az internet irányítása. Az Internet irányítási struktúráinak tükröznie kellene a demokratikus értékeket és a felhasználók szempontjából áttekinthetőknek és nyilvánosan beszámoltathatónak kellene lennie. A globális internet politika összeállításában egyenlő módon részt kellene vennie minden embernek, országnak és érdekelt félnek. Felszólítjuk az OECD tagállomokat arra, hogy támogassák az Internet Irányítási Fórumot és az Információs Társadalmi Világcsúcs több érdekelt felet érintő folyamatát.
* A nyílt szabványok és a háló semlegességének elősegítése. A szabványkészítési folyamatoknak nyíltaknak kellene lenniük és támogatniuk kellene a versenyt. Ez elősegítené az innovációt és a fejlődést. Támogatjuk az olyan beszerzési politikákat, amelyek ösztönzik a nyílt szabványokat, a nyílt adatformátumokat és az ingyenes és nyílt szoftvereket. Továbbá javasoljuk, hogy az OECD tagországai ellenezzék a konkrét alkalmazások, készülékek, illetve tartalmak ellen a hálózati szolgáltatók által gyakorolt diszkriminációt és őrizzék meg az internet szerepét az innováció, a gazdasági növekedés és a demokratikus kommunikáció elősegítésében.
* Kiegyensúlyozott szellemi tulajdonjogi politikák. Szorgalmazzuk, hogy az OECD tagországok egy olyan kiegyensúlyozott keretrendszert tartsanak fenn a szellemi tulajdonjog védelme érdekében, mely a legkevésbé hatol be a személyiségi jogok területére, a legkevésbé korlátozza az új technológiák fejlődését, és amely elősegíti a kreativitást, az innovációt és a tanulást. Támogatjuk az OECD Digitális Tartalomra vonatkozó Politikai Irányelvét. Az OECD országoknak ellenezniük kellene azokat a javaslatokat, amelyek megtagadnák az egyének számára az összes Internet szolgáltatáshoz és lehetőséghez történő hozzáférést, a szerzői jogok állítólagos megsértése alapján. Aggódunk a “Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásra” (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) vonatkozó megegyezési folyamat titkossága és az olyan politikák lehetősége miatt, amelyek korlátozhatják a törvényes üzleti tevékenységet, a részvételen alapuló webet, és az e-kormányzati szolgáltatások nyújtását.
* Plurális média támogatása. Az internet az innováció, a növekedés és az emberek azon képességének univerzális platformja, hogy kifejezzék és megosszák nézeteiket. Olyan új médiaformák és új alkalmazások jelennek meg, amelyek megkérdőjelezik a régi paradigmákat és lehetővé teszik a szélesebb körű lakossági részvételt. E nyilatkozattal egy időben 2008 júniusában a domináló Internet cégek lépést tesznek Internet feletti ellenőrzésük konszolidálása irányába. Az OECD számára létfontosságú annak tudatosítása, hogy ezen iparág konszolidációra irányuló tevékenysége milyen veszélyt jelent a nyílt internet szempontjából. Az OECD Konvergencia és a következő Generációs Hálózatok Politikai Irányelve megalapozza e munkát.
* Befogadó Digitális Társadalom. Az Internetnek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Az OECD tagországoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az összes lakos rendelkezzen az internet elérését szolgáló eszközökkel és biztosítaniuk kell lakossági Internet hozzáférést, képzést és támogatást. Különös figyelmet kell szentelni a vidéki, a távoli helyeken elő és az őshonos lakosságnak, valamint a hátrányos helyzetű közösségeknek.
* Kulturális diverzitás. Támogatjuk az OECD arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a világ kulturális gazdagságának hozzáférhetőségét és annak biztosítását, hogy az internet gazdasága tükrözze világunk létező nyelvi, művészeti, tudományos és irodalmi sokszínűségét. A Nemzetközi Domén Nevek bevezetésének prioritást kellene élveznie.
A civil társadalom és a szervezett munkásság részvétele
A civil társadalom és a szervezett munkásság mostani részvétele megerősíti, hogy az összes érdekelt félnek szerepe van az internet gazdaság jövőjének kialakításában. Most van itt az ideje e folyamat formalizálásának.
1998-ban a civil társadalom és a szervezett munkásság szorgalmazta, hogy az OECD ottawai miniszteri konferenciája létrehozzon egy Tanácsadói Tanácsot (Advisory Council), az üzleti életet szolgáló Üzleti Iparágak Tanácsadó Bizottsághoz (Business Industry Advisory Committee – BIAC) és a szervezett munkaügyet szolgáló Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsághoz (Trade Union Advisory Committee – TUAC) hasonlóan. Kijelentettük, hogy ennek a Tanácsadói Tanácsnak be kell vonnia az olyan területek civil társadalmi csoportjait, mint például az emberi jogok és a demokrácia, a személyiségi jogok és az adatvédelem, a fogyasztóvédelem és az információhoz és tudáshoz történő hozzáférés.
Szorgalmazzuk, hogy az OECD hozza létre most a Civil Társadalmi Tanácsadói Bizottságot (Civil Society Advisory Committee). Szükség van egy OECD Civil Társadalmi Tanácsadói Bizottság létrehozatalára, a befogadás, a részvétel, az áttekinthetőség és a beszámoltathatóság demokratikus céljainak OECD-nél történő megvalósítása érdekében.
Az OECD egy fontos fórumot jelent az internet jövőjére vonatkozó politikák megvitatása szempontjából. Üdvözöljük ezt a párbeszédet és szorgalmazzuk, hogy a Miniszterek és az OECD tagországai teljes körűen vonják be e párbeszédbe a civil társadalmat és a munkásszervezeteket saját országaikban.
Az összes, az Internet gazdasággal kapcsolatos döntés vonatkozásában azt tanácsoljuk az OECD Minisztereknek és a tagországoknak, hogy szenteljenek kiemelt figyelmet az írástudást, oktatást és egészségügyet érintő mutatóknak. Az internet gazdaság sikerét az állampolgárok jólétével, és nem csak egyszerűen a technológia terjedésének mértékével kellene mérni.
