A többség elfogadná a “netadót”
A lakosság 32 százaléka naponta internetezik, 13 százaléka heti egy-két alkalommal, 14 százaléka ennél is ritkábban. A Szonda Ipsos lapunk (Népszabadság) fölkérésére készített fölméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 54 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy kulturális járulékot vezessenek be a szolgáltató cégek számára az internet után.
A világhálót nem használók csak a hatodik helyen hivatkoznak a drága internet-hozzáférésre okként – derül ki az április legvégén készült felmérésből. A reprezentatív vizsgálatot annak kapcsán végezték el, hogy a közelmúltban a kormány javasolta a kultúrát támogató járulék forrásainak átalakítását, egyebek közt az internet-szolgáltatás járulékoltatását (a “netadót”), ami az érintett gazdasági szektor, továbbá politikai körök tiltakozását váltja ki.
Az ötszáz felnőttet érintő telefonos fölmérésből kiderül, a világhálót soha nem használók még mindig jelentős kört, 41 százalékot alkotnak. A legtöbb használónak (84 százalék) a mindennapi tájékozódásban, ügyintézésben segít a világháló, illetve a kapcsolattartásban, levelezésben (81 százalék). Az internetezők 64 százaléka zenéket, filmeket, művészeti alkotásokat is letölt. Ennél kisebb, de még mindig 59 százalék azok aránya, akik a munkájukhoz használják a tájékozódásnak ezt a forrását.
Arra a kérdésre, miért nem használja az internetet, a válaszolók 50-55 százaléka hivatkozik arra, hogy nincs berendezése vagy nincs is rá szüksége, nem érdekli, nem ért hozzá – és 42 százalék jelöli meg okként, hogy drága a szolgáltatás.
- Az utóbbi sem elhanyagolható réteg, de szembetűnő, hogy a többség nem erre hivatkozik, sőt, a válaszolók 54 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy járulékot vezessenek be az internet után, amelynek mértéke előfizetőnként 20-70 forintos többletköltséget okozhat – emeli ki Závecz Tibor véleménykutatási igazgató.
Az állami kulturális mecenatúrát végző, nagyobb részt civil szakértőkkel dolgozó Nemzeti Kulturális Alapnál évek óta kezdeményezték a járulékfizetésre kötelezett termékek, szolgáltatások körének felülvizsgálatát. A kormány javaslatában az internet járulékoltatása voltaképp nem “szűz területet” érint, hiszen a világhálón megjelenő reklámok bevétele után eddig is kellett fizetni. Most ez bővülne az előfizetéssel. Más kérdés, hogy a szolgáltató cégek ellenérveik között hazánk lemaradására hivatkoznak az infokommunikáció elterjedésében, és arra, hogy a járulék miatt túl drága lenne az internet, és ez hátráltatná a világháló használatának kívánatos terjedését. A felmérésből ítélve a lakosság jelentős része ezt nem egészen így gondolja.
