Internetadó – avagy MI VAN?
Napok óta beszédtéma az internet megadóztatása. Nálam ma szakadt el végleg a cérna.
Mielőtt belecsapnánk a lecsóba le kell írni, hogy olyan, hogy internet adó, nem létezik. Amiről itt szó van, azt úgy hívják kulturális járulék. Miről is szól ez a történet? Anno, valamikor a kilencvenes évek elején valamelyik honatyánknak egy okos gondolata támadt. Meg kell adóztatni (járulékot kell szedni) azokat a termékeket, amelyek a kultúrát rombolják, vagy inkább mondjuk úgy nem hasznosak. Példaként a pornót, illetve az ehhez kapcsolódó sajtótermékeket szokták emlegetni. Az befolyó forintokkal közvetlenül a kulturális tárca gazdálkodik, így az elméletileg garantáltan a kultúrába folyik vissza, így támogatva a valóban hasznos alkotó folyamatokat, tevékenységeket.
Azt hiszem, mind egyet érthetünk abban, hogy az ötlet jó, sőt hasznos, hiszen a kultúrára sosem volt elég pénz.
A mostani botrányt okozó járulék tehát nem új, csak eddig nem tudtuk, hogy van. Ahogy a rádióban hallottam, volt járulék például a kazettás magnetofonokra is, igaz ez mostanság már nem annyira lényeges, hiszen ki hallgat mostanában kazettát.
A biztosítékot viszont sokaknál az vágta ki, hogy az adózandó termékek körébe bekerült az internet is. Igaz, amikor először hallottam a dologról, akkor azt gondoltam, hogy ugyan már, mi a frásznak kell 0,8 százalék adó miatt háborogni. Igen ám, de közben kiderült, hogy nem csak az internet került be a körbe, hanem például a külföldi bútorok is. Itt már kezdtem csodálkozni. A csodálkozásom csak fokozódott, amikor azt hallottam, hogy egyes ruházati termékek is bekerülnek, mint például a kosztümök, öltönyök, nyakkendők is. És most jön a magyarázat. Az internetnél még csak érthető, mert azt mondják, hogy kultúrát közvetít, de az egyéb termékeknél már érdekes az indok, hiszen azt nyilatkozta a kedves kormánypárti képviselőnk, hogy például a nyakkendő esetében azért kell az adó, mert az egy bizonyos tervezésen esik át, vagyis magyarul mondva egy alkotás. Valakinek a szellemi terméke. Na de kezicsókolom, ezzel az erővel minden adóztathatóvá válik, hiszen minden valakinek a fejéből kipattant alkotás. Ma a szőnyegeket adóztatják, holnap már a kólás üveget, aztán majd a kereket, és ki tudja még mit.
Az igazi probléma szerintem még sem ez, mert ez inkább nevetséges. Mondjuk kínosan nevetséges, de akkor is az. Az igazi probléma az, hogy valahogy megfordult a járulék szerepe és célja. Az eredetileg a kultúra védelmére kitalált járulék valahogy mostanra a kultúra megsarcolására kivetett járulékká változott. Vagyis, büntetni kell mindent, amiben bármilyen kulturális érték is rejlik. Mindent, mondom MINDENT, minden olyan terméket, amibe bele lehet magyarázni az alkotás során létrejött dizájnt.
Azt gondolom, hogy az embereknél egy idő után be kell telnie annak a bizonyos pohárnak. Igaz, mi itt a HOC-on csak az internet adóztatása miatt háboroghatunk, hiszen alapvetően informatikai oldal vagyunk, de azt gondolom, hogy valahol megálljt kéne már parancsolni a minden áron adót szedünk elvnek. Nem azért, mert az egyszeri ember nem tud kifizetni még 50 forintot az internetért, hanem azért, mert a sok kicsi sokra megy. Elég sötét a jövőképem, ha arra gondolok, hogy hány egyéb ok miatt lehetne még az internetet a későbbiekben megadóztatni. Vajon mikor találják majd ki, hogy a monitorunkra kötelező lesz matricát venni és ragasztani, mert bár nem adathordozó, de mégis azon keresztül látjuk az adatot, nézünk multimédiás tartalmat. Vagy esetleg azért, mert az internet miatt magasabb az ország energiaigénye, és emiatt több a környezetszennyezés, és ezt is meg kell valakinek fizetni. Mondjak még néhány ötletet? Inkább nem teszem, mert valakinek még megtetszenek.
Azt hihettük eddig, hogy már túljutottunk azon az állapoton, amikor arról kell vitázni, hogy az internet hasznos vagy haszontalan. Amikor nap-nap után azt hallottuk, hogy mennyi mocsok van a neten, hogy a bombagyárosok onnan szedik a recepteket, hogy rombolja a fiatalok erkölcsét. Erre most tessék, megint erről beszélhetünk, hiszen mi más oka lehet annak, hogy az internetet megadóztatják. Közben pedig tömik a fejünket a hülye magyarázatokkal, miszerint az internet kultúrát közvetít, emiatt kell adót fizetni utána. Közben persze mindenki sír, hogy mennyire el vagyunk maradva a digitális kultúra terén a fejlettebb országoktól. Mi a megoldás? Tegyünk róla, hogy még kevésbé terjedjen a net, már csak azért is, hogy tényleg legyen okunk sírni. Így még a végén kitalálhatnak valami járulékot az internet elterjedése érdekében is.
Egyébként teljesen logikus, a legjobb az lenne, ha az internet nem közvetítene kultúrát, a ruhák helyett jutazsákot hordanánk, a házak helyett pedig kartondobozban laknánk, bútorok helyett pedig elég lesz, ha a sarokba hajigáljuk a ruháinkat. Ugye? Milyen jó lenne egy olyan internet, ahol nincs semmi ami kultúra, ahol a weboldalak csak szöveges módban működnének, mert az oldal kinézete is alkotás, arra is kell járulékot fizetni. Azt már meg sem merem kérdezni, hogy aki csak levelezésre használja a netet, az milyen kultúra után fizet. Gondolom olyan után, mint például a saját képeink CD-re kiírva, mert ugye tudjuk, az is jogdíj köteles, igaz közvetve, a hordozón megfizetett díjon keresztül.
Szóval a lényeg. Nem értem az országot, nem értem a politikusokat, nem értem a célokat. Pontosabban értem, csak elfogadni esik nehezemre, hogy a politikust olyan embernek tartsam, aki mindent olyan szemüvegen keresztül néz, hogy miképp lehet adóztatni. Legyen már ennek vége, legalább ami jó, azt ne bántsák! Szolgálja a járulék azt, amire kitalálták, a kultúrát, ne pedig büntesse azt, ami kultúra. Legyen vége már ennek a kicsavart szemléletnek, és hagyjanak végre békén az újabb sarcokkal, mert nekem elegem van, még ha csak 0,8 százalékról van is szó.
2008. április 23., szerda 17:49, írta: Tárnok Zoltán (s3nki)
