Információs társadalom – tankönyv
Az információs társadalom
Az elmélettől a politikai gyakorlatig
(tankönyv, szerk. Pintér Róbert, Gondolat – Új Mandátum, 2007)
A tankönyv fejezetenkénti bontásban
Előszó
1. Pintér Róbert: Úton az információs társadalom megismerése felé
2. Z. Karvalics László: Információs társadalom – mi a? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomköre
3. Kincsei Attila: Technológia és társadalom az információ korában
4. Kollányi Bence – Molnár Szilárd – Székely Levente: Társadalmi hálózatok, hálózati társadalom
5. Kollányi Bence: Térhasználat az információs társadalom korában
6. Holczer Márton: Információs verseny a információs társadalomban
7. Simon Éva: Bevezetés az információs társadalom jogi szabályozásába
8. Juhász Lilla: Az Európai Unió információs stratégiája
9. Molnár Szilárd: E-közigazgatás az Európai Unióban
10. Elisa Mancinelli: e-Befogadás az információs társadalomban
11. Rab Árpád – Digitális kultúra
12. Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban
13. PintérRóbert: Divatos hívószavak, nagy elméletek, fejlesztési szupernarratívák és metanarratívák
Előszó
Az információs társadalom témaköre az utóbbi egy évtizedben jelentősen felértékelődött az
Európai Unióban. A politikai programokkal és a gazdasági fejlesztésekkel párhuzamosan
számtalan izgalmas kutatás is készült, tudományos publikációk láttak napvilágot, miközben
egyre inkább érzékelhető a hétköznapokban is, hogy információs társadalomban élünk.
Mindezek miatt több országban a témakör a felsőoktatási curriculum része lett. Mégsem
mondhatjuk, hogy az iskolapadból kikerült fiatal szakemberek könnyedén eligazodnának a
terület fontos kérdéseiben. Ennek oka a képzés intézményesültségének hiányosságain túl,
hogy az információs társadalom igencsak szerteágazó és sokszínű, hiszen egyszerre szól az
információs és kommunikációs technológiák forradalmáról, az ipari társadalmat felváltó
korszakváltásról vagy a nagy ívű fejlesztési programokról, gazdasági szolgáltatásokról, de
részét képezi az internet világa is – és ezzel a felsorolás még korántsem teljes. Végeredményben
elmondható, hogy a társadalom minden szférájában, alrendszerében érzékelni
kihívásait, a kultúrától kezdve az oktatáson át az egészségügyig és tovább. Mindezek miatt
fontos lenne minden felsőoktatásban tanuló fiatalt felvértezni a területre vonatkozó tudással,
hogy amikor munkája közben találkozik a terület kérdéseivel, dilemmáival, ne érjék
azok teljesen váratlanul, és ne csak a technológiai lehetőségeket – esetleg nyűgöket – lássa
bennük, hanem a társadalmat, gazdaságot, politikát, kultúrát, tehát a saját életét formáló erőket is.
A NET-IS (Network for Teaching Information Society – Hálózat az információs társadalom
tanításáért) konzorcium célja, hogy a Leonardo da Vinci-program támogatásával
egy kétéves program keretében olyan kurzust fejlesszen ki, amely képes ezt a szerepet betölteni,
és bevezetni a témakörbe az érdeklődőket. Ennek a kezdeményezésnek a tankönyvét
tartja most az olvasó a kezében, amely a magyar mellett angol és görög nyelven is
megjelenik. A tankönyv mellett szöveggyűjtemény is segíti az oktatást, a kurzust pedig
több országban, számos felsőoktatási intézményben tanítják 2007 őszétől eme tankönyv
segítségével (Magyarország mellett Angliában, Görögországban és Szlovákiában) – részben
hagyományos oktatás formájában, részben pedig e-learning keretében. Mindez lehetőséget
ad arra is, hogy a tanárok és a diákok tapasztalatai alapján, az elkészült anyagok
felhasználásával reményeink szerint egy mintakurzus alakulhasson ki, amely Európa bármelyik
részén megállja a helyét, és sikeresen bevezetheti a hallgatókat az információs társadalom
témakörébe.
Persze nemcsak a diákok profitálhatnak egy ilyen könyvből, hanem tanárok, kutatók,
szakértõk és bárki, akit megérint a terület, és érdeklődik iránta. Ehhez nem is szükséges az
egész könyvet elolvasni, csak a kívánt fejezeteket, mivel a könyv felépítése „moduláris”,
azaz az egyes témakörök önmagukban is megállják a helyüket, kerek egészet alkotnak.
A tankönyv tizenhárom fejezetből áll, és a kővetkező nagyobb területeket fedi le:
• az információs társadalom fogalma, elmélete és történetisége,
• a technológia társadalmi szerepe,
• hálózati társadalom és gazdaság,
• térhasználat és a térhez kapcsolódó társadalmi viszonyok megváltozása,
• az innovációk felértékelődő szerepe a gazdaságban és a társadalomban,
• jogi-szabályozási kérdések,
• az Európai Unió információs politikája, stratégiája,
• elektronikus kormányzat és adminisztráció,
• digitális megosztottság és e-esélyegyenlőség,
• digitális kultúra, a kulturális örökség digitalizálása, információs írástudás,
• végül az elektronikus oktatás, egész életen át tartó tanulás.
Persze egy ekkora terjedelmű könyv nem képes minden releváns területet lefedni és minden
kérdést megválaszolni. A könyv utolsó, befejező fejezetében részletesebben is bemutatjuk,
hogy milyen érvek mentén döntöttünk a téma szűkítése mellett, előre bocsátásképpen azonban
annyi elmondható, hogy az elméleti alapok elsajátítása mellett a politikai gyakorlat értelmezési
kereteinek megismertetését tartottuk a legfontosabbnak, ezért emeltük ki például
az információs politika, a digitális esélyegyenlőség, az elektronikus közigazgatás vagy a digitális
kultúra kérdéseit.
A könyv alapvetően társadalomtudományi szemléletű – ezt azért fontos hangsúlyozni,
mert az információs társadalomnak lehetséges ennél sokkal inkább gazdasági, politikai vagy
kulturális szempontú megközelítése is, megfelelő összetettséggel és mélységben. Kénytelenek
voltunk azonban egy általánosabb nézőpontot felvenni, hogy a könyv ne csak elsősorban
közgazdász-, politológus- vagy a kultúrával foglalkozó (például kulturális antropológus-,
kommunikációtudományi, művelődésszervező-) képzéseken legyen hasznos olvasmány,
hanem szinte minden szak esetében képes legyen azt az alapozást megadni, ami alapján tér
nyílhat a szakkurzusok számára.
Végezetül hadd adjunk egy rövid „használati utasítást” a könyvhöz. Mint látható, egy hagyományos
könyvhöz képest annyi formai újítást tartalmaz a tankönyv, hogy mint az elvárható,
minden fejezet végén rövid tartalmi összegzés található, amit elgondolkodtató vagy a
tárgyi tudást ellenőrző kérdések követnek, majd olyan irodalom, amely az adott témában
való mélyebb elmerülést teszi lehetővé az érdeklődők számára. Ezenkívül minden szövegben
vastag kurzív és kifejezések találhatók, ezek definícióját a könyv végén lehet megtalálni,
véleményünk szerint ezeknek a fontos fogalmaknak az ismerete elengedhetetlen. A hivatkozott
irodalmat – amit a téma egyfajta bibliográfiájaként is felfoghatunk – szintén a
könyv végén helyeztük el.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a tankönyv létrehozásában segítséget nyújtó valamennyi
személynek és szervezetnek, elsősorban pedig a Leonardo da Vinci-programnak,
amely lehetőséget nyújtott a tankönyv elkészítéséhez és kiadásához.
A konzorcium tagjai nevében:
Információs Társadalom és Trendkutató Központ, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem, Budapest, Magyarország (konzorciumvezetõ),
Department of Informatics, Alexander Technological Educational Institute, Thessaloniki,
Görögország,
Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoport, Nyugat-Magyarországi Egyetem,
Sopron, Magyarország,
Praxis Center for Policy Studies, Tallinn, Észtország
School of Computing Science, Middlesex University, L,ondon, Egyesült Királyság,
SCIENTER, Bologna, Olaszország,
Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia.
Pintér Róbert, szerkesztő
Budapest, 2007. július
A teljes tankönyv innen letölthető:
