Magyar Internet 2007, II. félév
Mit tudunk az internetezőkről?
Ízelítő a VMR2007 második féléves adataiból
Forrás: www.nrc.hu
Az NRC Piackutató – a TNS-sel közösen – 2007 második félévében is vizsgálta a hazai internetezők internetezési és demográfiai jellemzőit, online és offline médiahasználatát, fogyasztási és vásárlási szokásait, illetve reklámokkal kapcsolatos attitüdjét. A Visitor Media Research (VMR) 2007 második féléves adatai a legalább hetente internetező 14-69 évesekről, 2. 650.000 emberről nyújtanak olyan átfogó és aktuális információkat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az internetes piacon tevékenykedők – médiatulajdonosok, ügynökségek, hirdetők – számára.
Az elmúlt fél évben négyszázezerrel nótt a legalább hetente internetező 14-69 évesek száma. Az internetezók arányának folyamatos emelkedésével változik a csoport demográfiai összetétele is, fokozatosan csökken az internetes populáció férfias, fiatalos, urbánus jellege, de természetesen még mindig e csoportok dominanciája figyelhetó meg. A gyakori internetezók 56 százaléka férfi, 50 százaléka 30 év alatti, 28 százaléka Budapesten él.
A legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetező 14-69 évesek fele minden nap fellép a világhálóra, a másik fele azonban ennél ritkábban csatlakozik a nethez. Az internetezők kétharmada rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel, munkahelyén 33, iskolában 21 százalékuk internetezik. A szélessáv egyértelmű térnyerését jelzi, hogy az otthonukban internetezők 45 százaléka ADSL, 38 százaléka pedig kábeltévés eléréssel rendelkezik, és már csak 9 százalék használ dial-up kapcsolatot.
Az internet használat tudatosabbá válására utal, hogy évről évre nő azok száma, akik a levelezésen és böngészésen kívül vásárlásra, társkeresésre, blog írására, játékra, letöltésre, vagy pénzügyek intézésére használják a világhálót. Az internetezők 28 százaléka használja társ-, és partnerkeresésre az internetet, 43 százaléka szokott chatelni, 45 százaléka pedig a különböző fórumok témáihoz szól hozzá szívesen. Az internetezők fele látogatott már blogokat, de csak 11 százalékuk szokott rendszeresen olvasni internetes naplókat. Az előző féléves adatokat összehasonlítva a mostaniakkal kiderül, hogy hat hónap alatt 3 százalékponttal emelkedett a saját bloggal rendelkezők aránya, így jelenleg az internetezők 12 százaléka vezet internetes naplót.
Minden második internetező szokott alkalomadtán valamilyen ingyenes játékot játszani az interneten, de a rendszeresen játszók aránya csupán 12 százalék. Az elmúlt fél évben nem nott az online szerencsejátékokat játszók aránya: jelenleg 8 százalék teszi próbára szerencséjét a világhálón.
A letöltés köztudottan népszerű tevékenység az internetezok körében, fizetni azonban még mindig nem mindenki hajlandó az internetről szerzett tartalmakért. Szoftverletöltésért 12, zenéért és filmért pedig egyaránt 6-6 százalék fizetett már. A videomegosztó szájtok népszerűségének növekedésével folyamatosan nő azok száma is, akik már töltöttek fel valamilyen videót az internetre. Jelenleg 17 százalék, tehát több mint három százalékkal magasabb az előző félévinél azok aránya, akik már éltek ezzel a lehetőséggel.
Az internetezők 93 százaléka szokott tájékozódni a világhálón vásárlás előtt, és fél év alatt jelentősen nőtt azok aránya is, akik kipróbálták az online rendelést. 60 százalék, tehát több mint 1,5 millió ember rendelt már életében legalább egyszer valamilyen terméket, szolgáltatást az interneten – igaz, a rendszeresen vásárlók aránya még minidig csak 7 százalék. Ugyancsak nőtt azok száma, akik fizettek már az interneten bankkártyaszámuk megadásával: 2007 végén az internetezők 15 százalékáról lehetett elmondani, hogy kipróbálták az online fizetési módot.
Míg 2007 elsó félévében az internetezők 27 százaléka intézte pénzügyeit az interneten keresztül, addig év végén 31 százalékuk bankol online. Az internetes banki szolgáltatások igénybevételének további terjedését jelzi, hogy az internetezők 9 százaléka tervezi, hogy fél éven belül átáll banki ügyei internetes intézésére.
Nem hatástalan az online reklám
Bár az internetezók 61 százaléka szívesebben látogat(na) olyan honlapokat, amelyeken nem található hirdetés, ráadásul közel kétharmaduk a reklámok többségét megtévesztónek tartja, a válaszadók 72 százaléka kattintott már banner-hirdetésre. Minden második netezóvel fordult már eló, hogy online hirdetés keltette fel figyelmét valamilyen termék vagy szolgáltatás iránt, és a reklám hatására további információt keresett. Kifejezetten vásárlásra, ugyanakkor csupán a megkérdezettek egytizedét sarkallta internetes banner-hirdetés. Az internetezók növekvó érdeklódését mutatja a bannerek iránt, hogy egy fél év alatt 56 százalékról 65 százalékra nőtt azok száma, akik már kattintottak ilyen típusú hirdetésre.
Autó, lakás, üdülés
A VMR kutatás nem csak az internetezési jellemzóket, hanem az internetezók fogyasztási, vásárlási szokásait is vizsgálja.
A legfrissebb adatokból megtudhatjuk, hogy a netpolgárok 2 százaléka biztos abban, hogy a következó fél évben vásárol autót, 11 százalékuk pedig valószínünek tartja ezt. A gépkocsi-vásárlást fontolgatók több mint fele használt autót szeretne venni, 12 százalékuk viszont egyértelmüen új gépkocsi vásárlásában gondolkodik. A 14-69 éves internetezók alig több mint 1 százaléka tervezi, hogy újépítésü ingatlant vásárol a következó hat hónapban, és további 4 százalékuk valószínüsíti a lakásvásárlást.
Az internetezők csupán egyharmada tervezi, hogy 2008 elsó félévében üdülni megy valahova. Csak belföldi üdülést 14, csak külföldi kiruccanást 12 százalékuk tervez, azonban az internetezők 7 százaléka hazánkban és más országban is szeretne pihenni. Az internetezők egyharmada biztos benne, hogy a következő fél évben nem megy üdülni, 32 százalék viszont még nem döntött a kérdésben.
Az internetezők 56 százaléka még sosem ült repülógépen, további 23 százalékuk pedig az elmúlt két évben nem replilt. A netpolgárok 7 százaléka biztos abban, hogy a következő fél évben fog repülőgéppel utazni, 11 százalékuk pedig valószínünek tartja ezt.
Az NRC VMR kutatása a fent említett témákban végzett vizsgálatokat 2007 második félévében, melyekről részletesebb adatok a közeljövőben lesznek elérhetők letölthető elemzések formájában.
