Idősödő munkavállalók – tanulmány
IBM Magyarország – GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.:
Kutatás az idősödő munkavállalók helyzetével kapcsolatban Magyarországon
2005 november
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
1.1. Az európai tendenciákkal egyezően Magyarország is küzd a népességöregedéséből eredő problémákkal. A magyar munkaerőpiacot általánosan isjellemző alacsony aktivitás a munkavállalási korú népesség két korcsoportja, a
fiatalok és az 50 éven felüliek esetében kirívóan alacsony. A nyugdíj előttiévekben azonban mindkét nemnél hirtelen és nagymértékben csökken az aktivitás. Az idősebbek alacsony aktivitása részben alacsonyabb iskolázottságukból adódik. További fontos jellemző, hogy a 45 évesnél idősebbek körében igen magas a rokkantnyugdíjasok aránya, és a
beáramlás nem mutat csökkenő tendenciát. Az EU-25-ökben 2004-ben az 55év felettiek foglalkoztatási rátája 40%-os volt, míg Magyarországon csak 29%-os. A hazai célkitűzés 2006-ra a 33%-os, 2010-re a 37%-os arány elérése.
Kutatásaink eredményei azt bizonyítják, hogy kevés az esély e célok elérésére.
1.2. A népesség-előrebecslés mérsékelten csökkenő, jelentősen öregedő népességet vetít előre. Magyarország népessége 2001 elején 10 millió 200 ezer fő volt, a várható szám 2021 elején 9 millió 850 ezer fő, ami 3,5%-os csökkenésnek felel meg.
A demográfiai folyamatok eredőjeként meghatározó folyamat lesz a népesség elöregedése. A 2007-ig tartó időszakban még csak enyhén emelkedik az idősek száma, ezt követően nagyot fordulnak a tendenciák. Országosan az idősek aránya 15,1%-ról 20,4%-ra változik 2000 és 2020 között. Az idősödő népesség helyzetével kapcsolatosan végzett 2005-ös felmérésünk, továbbá az e témában, 2003-ban végzett kutatásunk alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:
1.3. A jelen vizsgálatba bevont közép- és nagyvállalatoknál összesen közel 1,3 millió fő áll alkalmazásban. Körükben a 45 éven felüliek aránya 45%-ot (566 ezer főt) tesz ki.
A 45 éven felüliek aránya az egyes cégméret-kategóriákban nem tér el jelentősen. Nagyobb különbségeket fedezhetünk azonban fel az egyes ágazatok között: a pénzügyi tevékenységgel, ingatlanügyekkel, illetve gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó közép- és nagyvállalatoknál az idősek aránya mindössze 32%, szemben a mezőgazdaságban, oktatásban, egészségügyben és egyéb szolgáltatások területén tevékenykedő cégekkel, ahol 57%. Az „idős” ágazatok a mezőgazdaság és az oktatás-egészségügy. Ez utóbbi ágazatra vonatkozó eredmény azért is figyelemre méltó, mert a két évvel ezelőtti
megállapítás a költségvetési szektorra vonatkozott elsősorban – tekintve, hogy a két ágazaton belül ennek nagy a foglalkoztatási súlya – ugyanakkor most bebizonyosodott, hogy ezek vállalkozási része is hasonló jellemzőkkel rendelkezik.
A külföldi többségi tulajdonú cégeknél a 45 éven felüli dolgozók aránya mindössze 33%, a belföldi többségi tulajdonban lévő vállalatoknál 47%. Az állami, illetve önkormányzati cégeknél az alkalmazásban állóknak már több, mint a fele (55%-a) idősödőnek mondható. Ismételten bebizonyosodott, hogy a foglalkoztatottak idősebb csoportjai számára elsősorban a költségvetésből gazdálkodó szegmens jelent munkaalkalmat. Az elkövetkező években jelentős költségvetési megszorításokra lehet számítani az államháztartási hiány csökkentése, a mastrichti kritériumok teljesítése érdekében. Ez a momentum a közeljövőben rontani fogja az idősebbek munkaerő-piaci esélyeit.
1.4. A számítástechnika gyakorlati alkalmazásáról az idősebb munkavállalók körében megállapítható, hogy fajlagosan alacsony a hozzáférése az elektronikus munkavégzéshez. Minél nagyobb cégről van szó, annál kisebb eséllyel dolgoznak számítógéppel a 45 éven felüliek, ugyanakkor többségük nagyvállalatnál dolgozik. Az ágazati hovatartozás esetén a végzett tevékenység jellege a meghatározó, így az „idős” ágazatokban alacsonyabb arányban, a „fiatalokban” magas arányban használnak számítógépet a 45 éven felüliek. Az ágazatok területi elhelyezkedési sajátosságaiból adódóan a központi régió helyzete a legelőnyösebb, bár itt is csak a 45 éven felüliek 26%-a! dolgozik számítógépen. Tulajdonosi szerkezet szerint pedig a külföldi tulajdonban lévőknél legmagasabb arányú az idősebbek PC használata (24%-os).
1.5. Távmunkát a vizsgálatba bevont cégek nem egészen 5%-a alkalmaz, ami a létszámuk alig több mint fél százalékát érinti. Ez a foglalkoztatási forma alig van jelen a magyar munkaerőpiacon, elterjesztése néhány éve kezdődött. A magyar
háztartások alacsony Internet penetrációja miatt lassan tud terjedni, ezért ez egyelőre a 45 éven felüliek számára sem jelent érdemi foglalkoztatási lehetőséget. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén kedvezőbb a helyzet, főleg
az idősebbeket nagyobb arányban foglalkoztató oktatás és egészségügy területén magasabb arányú az ilyen alkalmazás.
1.6. A hazai (legalább 50 főt foglalkoztató) cégek egyértelműen a 45 évnél fiatalabb munkavállalók képzését preferálják. Összességében azt tapasztaltuk, hogy minél idősebb egy dolgozó, annál kevésbé tartják fontosnak a továbbképzését. Az idősek esélyegyenlőségének megsértése a szakmai ismeretek fejlesztésében erősen tetten érhető, ami miatt halmozottan romlanak munkaerő-piaci esélyeik.
1.7. Az elmúlt három évben az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 13%-a hajtott végre jelentősebb létszámleépítést, főleg az iparban, a mezőgazdaságban és az állami tulajdonban lévőknél. Az elbocsátottak körébe kerültek közel fele tartozott a fiatalabb, fele az idősödő korosztályhoz. Hasonló arányok tapasztalhatók a munkavállalók által kezdeményezett felmondásoknál is a vállalkozások véleménye szerint. Részletesebben vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a 45-59 év közöttiek még semmilyen informális szociális védelmet nem élveznek az elbocsátásoknál, pedig már ők sem keresettek a munkaerőpiacon.
Az 50-54 éveseknél látszik némi visszafogottság, feltehetően az ő esetükben megpróbálják a munkaadók kivárni azt az életkort, amikor már jogosultak némi állami szociális védelemre (előrehozott nyugdíjazás, nyugdíj előtti munkanélküli
segély stb.) Az 55-59 évesek közül már viszonylag sokan ki tudnak vonulni a munkaerő-piacról a már említett formákban, vagy rokkant nyugdíjasként, ezért ott visszaemelkedik az elbocsátások aránya.
1.8. A hazai 50 fő feletti vállalkozások által az elmúlt három évben újonnan felvett dolgozók között legnagyobb arányban (39%) a 15-29 évesek szerepeltek. A 30-44 évesek aránya az új munkavállalók körében 24%, míg a 45-49 éveseké 16%. Az elmúlt három évben felvett dolgozóknak mindössze 37%-a múlt már el 45 éves, és azon vállalatok aránya, akik 60 év felettieket is felvettek, fél százalék alatt marad. A vállalkozások mindössze 23%-a vállalta fel, hogy számít a dolgozók kora a felvételnél. Ugyanakkor más metszetben látható, hogy 45 év felett már jelentősen mérséklődik az alkalmazási
hajlandóság, 50 év felett pedig már csak végszükség esetén vesznek fel új alkalmazottat.
A fenti gyakorlat alkalmazását azonban nem vállalják fel az értékrendet vizsgáló válaszokban. Mindkét vizsgálat visszaigazolja, hogy a korábban felvetteket kizárólag életkoruk miatt nem éri diszkrimináció, őket tovább foglalkoztatják. Új
45 év feletti munkavállalót gyakorlatilag nem szándékoznak felvenni a megkérdezettek a jövőben, tehát erős, tartós diszkriminációval számolhatunk. Ezt a kényszer írja majd felül a 2010-es éveket követő időszak, amikor már erősen csökkenni fog a fiatal munkaerő utánpótlás. Az idősebbek tudásátadására a válaszoló cégek alig több mint fele rendelkezett programmal.
1.9. A magyarországi felnőtt lakosság több mint fele – 53% – saját elmondása szerint egyáltalán nem tudja használni a számítógépet Azok, akik úgy gondolják, hogy nagyobb vagy nagy biztonsággal használnak komputert Magyarországon a felnőtt lakosság köréből összesen 21%-ot képviselnek.
A számítógéphez és Internethez elsősorban a fiatalok, a tanulók, a magasabb iskolázottságúak és a magasabb státuszúak értenek jól. Ha a 45 év alattiakat és az ennél idősebbeket összevontan kezeljük, azt láthatjuk, hogy a 45 év alattiak körében 55% legalább közepes biztonsággal kezeli a számítógépet, 46%-uk pedig az Internetet. Az ennél idősebbek körében
mindössze 17, illetve 11% mondhatja el ugyanezt magáról, s a többség (81-87%) a hozzá nem értők vagy a csak kissé hozzáértők közé sorolta magát.
A hazai felnőtt lakosság 18%-a használja munkavégzése során a számítógépet, a 12%-uk az Internetet. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen gazdaságilag aktívak (akik folytatnak jövedelemszerző tevékenységet) 36%-ának munkavégzéséhez (valamilyen szinten) szükséges a számítógép, 23%-uk számára pedig szükséges az Internet.
Figyelemre méltó tehát, hogy a számítógép- és Internet-használat (mint elvárás) a munkaerőpiacon nem kisebb százalékban érinti a 45 év feletti munkavállalókat, mint az ennél fiatalabbakat (míg a hozzáértés szubjektív megítélésében, mint láthattuk, sokkal nagyobb különbségek adódnak).
A számítógép- és az Internet-használat munkaerő-piaci jelentősége ugyanakkor elsősorban tehát nem az életkor, hanem sokkal inkább az iskolázottság függvénye. A fentiekkel értelemszerűen szorosan összefügg a státusz: a magasabb társadalmi státuszú dolgozók az átlagosnál magasabb arányban használják munkavégzésük során a komputert és a világhálót.
1.10. Átképzésben, kiképzésben, illetve továbbképzésben az elmúlt 3 évben a magyarországi felnőtt lakosság 16%-a vett részt, ez a ténylegesen gazdaságilag aktív válaszadóknak 28%-át jelenti.
Az iskolai végzettség és a további képzésben való részvétel között igen szoros a kapcsolat, minél magasabb iskolázottságú valaki, annál nagyobb lehetősége adódik a továbbképzésekre. Ez a megállapítás már korábbi vizsgálatunkban is
szerepelt, tehát azok a társadalmi csoportok, amelyeknek leginkább szükségük lenne tudásuk gyarapítására, szinte nem vesznek részt a felnőttképzésben. A 45 év alattiaknak összesen 8%-a, a 45 év felettieknek 3%-a vett részt számítástechnikai képzésben a múlt év során.
Az idősebb korban zajló munkaerő-piaci képzés során elsősorban szakmát, vagy további szakmát szereznek a résztvevők, illetve a felsőfokú végzettségűek esetén a másoddiploma megszerzése a tipikus. A képzések költségét alapvetően
a munkaadó állja, esetleg részt vesz benne az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Rendkívül alacsony a saját ráfordítás a tudás megszerzése, felfrissítése érdekében! Ugyanakkor kevéssé elégedettek a 45 év feletti dolgozók azokkal a képzésekkel, amelyeket foglalkoztatóik nyújtanak számukra.
Az átképzések, továbbképzések a 45 év felettieket elsősorban jelenlegi munkaerő-piaci helyzetük megtartásához segítik hozzá, s kisebb mértékben javítják fizetési helyzetüket, amellett, hogy önbizalmuk, közérzetük javulása által valószínűleg indirekt módon pozitív irányba hatnak a munkavégzéssel kapcsolatos motiváltságukra, általános munkateljesítményükre is. Kevésbé vannak ugyanakkor e képzések hatással az új munkahely megszerzésére irányuló törekvések megvalósítására, a beosztásban való előrelépésre vagy akár a fizetés mértékének jelentősebb növelésére.
A két kutatás eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy a munkaerő túlkínálattal rendelkező magyar munkaerő-piacon az idősebb munkavállalóknak általában kedvezőtlen a helyzete, de ez erősen differenciálódik a képzettségi szint mentén. Két ok miatt azonban a jövőben némi javulás remélhető. Egyfelől a jövő idősebbjei sokkal képzettebbek lesznek, mint a jelenlegiek, ebben 10 év alatt jelentős javulás lesz, s az iskolázottabb népesség jobban boldogul a munkaerő-piacon. Másrészt a fiatal korosztályok számának erőteljes csökkenése kikényszeríti az idősebbek magasabb arányú foglalkoztatását.
